Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
1981. február 22. • PETŐFI NEPE • 3 A Központi Statisztikai ;fiivat||' jelentése a népgazdaság fejlődéséről az V. ötéves tervidőszakban mm (Folytatás az 1. oldalról.) • Harckocsizóegység gyakorlaton. A SZOVJET HADSEREG NAPJA A béke őrei A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta hétfőn ünnepli fennállásának 63. évfordulóját. Az 1918 januárjában—februárjában elfogadott dekrétumok a Munkás—Paraszt Vörös Hadsereg és a Munkás—Paraszt Vörös Flotta létrehozásáról az első lépést jelentették a szocialista haza megvédéséről szóló lenini tanítás megvalósításának útján. Már a belső ellenforradalom és a külföldi intervenció elleni harc bebizonyította, hogy a proletariátus csak akkor képes megszilárdítani hatalmát, ha meg tudja védeni a. forradalom vívmányait. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével a Nagy Honvédő Háborúban is történelmi jelentőségű feladatot teljesített: újólag megvédte az októberi forradalom vívmányait és megszabadította a népeket a fasiszta elnyomás igájától. A Szovjetunió valamennyi nemzetiségének fiai ma is őrhelyükön állnak. Éberségük, erejük megbízható garanciája a szocialista közösség szuverenitásának és biztonságának, a béke oltalmának. A szocialista országok hadseregeinek katonáival együtt készek arra, hogy megvédjék a szocializmus vívmányait bármiféle agresszióval szemben, biztosítsák a békés légkört valamennyiünk alkotó mindennapjaihoz. Üdvözlet Paskov tábornoknak A termelés növekedése a tervidőszakban a mezőgazdasági terület csökkenése mellett következett be. Legnagyobb mértékben, 241 ez$r hektárral a szántóterület csökkent, de a gyümölcs- és i szőlőterület is kisebb az öt évvel ezelőttinél. A kert, valamint a rét- és legelőteiiület nőtt. A mezőgazdasági munkaerő csökkenése az V. ötéves tervidőszakban mérsékeltebb volt, mint a korábbi években, az utóbbi két évben a foglalkoztatottak száma a nagyüzemekben kismértékben emelkedett. Az elmúlt öt évben számottevően bővült a mezőgazdaság technikai bázisa. Az összes gépi vonóerő 1980-ban mintegy 30 százalékkal haladta meg az 1975. év végit, öt év alatt több mint 2 millió tonna termény elhelyezésére alkalmas gabonasiló és magtár épült. 1980-ban 1,4 millió tonna műtrágyát használtak fel, valamivel kevesebbet, mint 1975- ben. A műtrágyák hasznosítása azonban hatékonyabb volt, ezt a növénytermelés eredményeinek javulása jelzi. Az V. ötéves tervidőszakban évi átlagban 12,5 millió tonna gabona termett, 11 százalékai több, mint 1971—1975. években. A búza évi átlagos termésmennyisége 5,2 millió tonna, a kukoricáé 6,3 millió tonna volt, 20, ill. 7 százalékkal több, mint az előző öt évben. A termésmennyiség növekedése a hozamok emelkedéséből adódott, a vetésterület- csökkent az előző öt évhez képest. Ä búza hektáronkénti hozama öt év átlagában 4060 kg, a kukoricáé 4860 kg volt, mintegy 700—700 kg-mal nagyobb az előző öt évinél. A zöldségtermés 1977-ben, a burgonyatermés 1978-toan kiemelkedően nőtt. A nagy terméssel együtt járó értékesítési nehézségek, tárolási veszteség stb. miatt a burgonyatermés az utóbbi két évben visszaesett. A cukorrépa vetésterülete öt év átlagában 26 százalékkal, a betakarított cukorrépa mennyisége 28 százalékkal emelkedett. A tervidőszak folyamán gyors ütemben fokozódott a napraforgó-termelés. 1980-ban a vetésterület mintegy kétszerese, a termésmennyiség háromszorosa volt az 1975. évinek. A gyümölcs, és a szőlő termés- mennyisége, jelentős évenkénti ingadozás mellett, kismértékben emelkedett. Az állatállományon belül a szarvasmarha-állomány S tervidőszak folyamán alig változott, az 1980. év végén meghaladta az 1,9 millió darabot. Az állomány a nagyüzemekben gyarapodott, a kistermelőknél csökkent. A sertés- állomány öt év alatt tovább növekedett és megszűnt a kistermelők sertésállományának ciklusos hullámzása. Az 1980. év végi sertésállomány 8,3 millió darab volt, 20 százalékkal több az öt évvel korábbinál. A juhállomány nagymértékben, mintegy 1 millió darabbal nőtt és 1980. év végén meghaladta a 3 milliót. A baromfiállomány az ötéves terv minden -évében több volt, mint 1975- ben. Az összes vágóállat-termelés az 1976. évi csökkenés után évről' évre emelkedett, és az utóbbi három évben — élősúlyban — meghaladta a 2 millió tonnát. A vágóállat-termelés kb. 56 százalékát a tervidőszakban a vágósertés-termelés adta, a vágómarha-termelés aránya csökkent és az időszak végén 17 százalék volt. . A vágóbaromfi-termelés aránya emelkedett, 1980. végén mégha- . ladta a 20 százalékot. A tejtermelés . mintegy 49 százalékkal nőtt. A növekedés a hozamok emelkedéséből adódott. * A tojás-' termelés — nagyrészt a gazdaságtalan export csökkentésének hatására — az utóbbi két évben mérséklődött. Az V. ötéves tervidőszakban 48 000 hektár új erdőt telepítettek. Az erdőterület elérte az 1,6 millió hektárt, az ország területének 17 százalékát. Az összes fakitermelés 1980- ban 7,5 millió köbméter volt, 13 százalékkal több az 1975. évinél. Vízgazdálkodás A tervidőszakban a közüzemi vízművek napi átlagos termelési kapacitása 1 millió m3-rel nőtt és kb 7000 km ivóvízhálózatot helyeztek üzembe. 1980-ban a lakosság 75 százaléka részesült közművesített vízellátásában, öt évvel; korábban ez az arány 66 százalék volt. 1980 végéig további 190 közegészségügyileg veszélyeztetett település ivóvízellátása megoldódott. A szennyvíztisztító-telepek és a csatornahálózat jelentősen bővült. A szennyvíztisztító-kapacitáson belül a mechanikai és a biológiai tisztítókapacitás több mint kétszeresére növekedett. Csatornázott településeken a tervidőszak végért a lakosság 37 százaléka élt. Fejlődött az árvízmentesítés hatékonysága, a védekezési szervezet és eszközök színvonala. Szállítás, hírközlés A közlekedési vállalatok 1980- ban 388 millió tonna árut szállítottak, 12 százalékkal többet az 1975. évinél. A szállítási távolsá-' got is figyelembe véve az áru- tonnakilométer-teljesítmény 22 százalékkal, ezen belül vasúton 4 százalékkal, közúton 38 százalék-, kai, víziúton 88 százalékkal, csővezetéken 50 százalékkal nőtt. A vasút aránya az áruszállításban mérséklődött, az 1980. évi teljesítmények 57 százalékát adta. A közlekedési vállalatok teljesítményének több, mint fele a nemzetközi forgalomhoz 'kapcsolódott, ami öt év alatt 31 százalékkal nőtt. A belföldi forgalom 11 százalékkal bővült. 1980-ban a távolsági tömegközlekedés járművein 1187 millió utast szállítottak, 7 százalékkal többet, mint öt évvel korábban.. Csökkent a vasúton és a helyiérdekű vasúton utazók száma, az autóbuszon utazóké tovább nőtt. A távolsági tömegközlekedés utas- forgalmából 1980-ban — utaskilométer alapján — a vasúti közlekedés és az autóbuszközlekedés aránya nagyjából azonos volt. A helyi tömegközlekedésben, 1980-ban közel 2600 millió utast szállítottak, 11 százalékkal többet, mint 1975-ben. A tervidőszakban 1722 km-en végeztek vasúti pályakorszerűsítést, 314 km-en vonalvillamosítást. A korszerű vontatás aránya 96 százalékra emelkedett. Több nagy forgalmú csomópont és határállomás fejlesztésére is sor került. A közúti közlekedési vállalatok teherszállító gépjárműállománya öt év alatt 7 százalékkal nőtt. Az autóbuszállomány bővülése révén javultak az utazás feltételei. A villamoSkocsi-állomány csökkent, a trolibuszállomány jelentősen nőtt. Budapesten a metró- hálózat 8,5 km-rel hosszabbodott. Bővült a rádió és televízió adóhálózata. Jelenleg a Kossuth rádió műsora az ország területének 97 százalékán,' a Petőfi rádióé 80 százalékán,' a III. műsor mono adásban 84 százalékán, sztereó- adásban 52 százalékán hallható megfelelő minőségben. A ,tv I. műsor az ország területének 91 százalékán, a tv II. műsor pedig 54 százalékán élvezhető. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellék- állomások száma 213 ezer darabbal (20 százalékkal) nőtt a tervidőszak folyamán. A postaszolgálat fejlesztése automata levélfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. • Külkereskedelem 1980-ban a behozott áruk meny- nyisége 21 százalékkal, a kivitt áruké 40 százalékkal volt több ;z 1975. évinél. 1977—1978-ban a behozatal, elsősorban a nem rubel elszámolású import volumene erőteljesen emelkedett és meghaladta a kivitel növekedési ütemét, a külkereskedelmi forgalom egyenlege nagymértékben romlott. A külgazdasági egyensúly javítására hozott intézkedések eredményeként 1979-ben és 1980- ban a behozatal mérséklődött, a kivitel nőtt, a behozatali többlet jelentősen csökkent.’ A tervidőszak folyamán folytatódott a KGST-országokkal a tervszerű együttműködés. A műszaki-tudományos kapcsolatok kedvezően fejlődtek, hazánk több közös beruházás megvalósításában vett részt, amelyeknek nagy szerepe volt az ország kiegyensúlyozott energiaellátásában. Az áruforgalomban nőtt a szakosított termékek aránya. 1980-ban a KGST-országokba irányuló gépipari export majdnem felét szakosítási és kooperációs megállapodások alapján szállított termékék tették ki. A külkereskedelmi forgalomnak 1980-ban 'több mint felét a szocialista országokkal bonyolítottuk le. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió aránya megközelítette az összes forgalom 30 százalékát. Beruházás A tervidőszakban megvalósított beruházások volumene ■ mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1971—1975. évekét. A szocialista szervek beruházásainak 45 százalékát állami, 55 százalékát vállalati döntésű beruházásként valósították meg. Az ötéves tervidőszak elején a beruházási tevékenység élénk volt. Az egyensúly javítása és a beruházási feszültségek csökkentése érdekében az 1979—80. évi tervek korlátozták a felhalmozást, ezen belül a beruházásokat. Az utóbbi két évben a folyamatban levő beruházások száma és költségvetési összegé egyaránt csökkent. A tervidőszakban a termelés fejlesztését és korszerűsítését új beruházások, rekonstrukciók, bővítések szolgálták. Befejeződött többek között a Tisza II. Hőerőmű, a Bélapátfalvi Cementgyár, az ózdi kohászati üzemekben a kohómű oxigénes intenzifikálá- sa, a folyamatos acélöntőmű, valamint a rúd- és dróthengermű fejlesztése. A vegyipar kapacitását növelte a TVK polipropilén és a BVK új PVC-gyára. Befejeződött a dunaújvárosi hullámpapír vertikum, a Szikra lapnyomda. Az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére húsüzemek, kombinátok épültek, bővült a Szegedi Szalámigyár, elkészült a Hajdúsági Cukorgyár, a martfűi Növényolaj Gyár. A közlekedés és hírközlés fejlesztése érdekében folytatódott az autópályaépítés, elkészült az interszputnyik földi követöállo- más, a 2000 kW-os középhullámú adó. Budapesten és vidéken több új áruházat, bevásárlóközpontot adtak áf. Használatba vették a kerepestarcsai, a délpesti, a kecskeméti megyei kórházat. A beruházások eredményeként a népgazdaság állóeszköz-állománya öt év alatt mintegy 30 százalékkal növekedett. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1981. január 1-én az ország népessége 10 713 000 fő volt, 150 ezerrel több az 1976. január 1- inél. A népesség számának növekedése az V. ötéves terv folyamán lassult. Az élveszületések száma a szülőképes korú nők számának alakulásával és egyéb tényezőkkel összefüggésben csökkent és 1980-ban ezer lakosra számítva 13,9 volt. A halálozások száma, elsősorban az idősebb korosztályok növekvő aránya miatt, az elmúlt öt évben emelkedett, és 1980-ban, ezer lakosra számítva 13,6-et tett ki. A csecsemő- halandóság . évről évre mérséklődött és 1980-ban ezer élveszülött- re 23 egy éven aluli haláleset jutott, az 1975. évi 33-mal szemben. 1981. január 1-én a népesség 47 százaléka, 5 050 000 fő volt aktív kereső. Számuk öt év alatt 43 ezer fővel, 0,8 százalékkal mérséklődött. Az iparban és az építőiparban dolgozók aránya jelentősen, a mezőgazdaságban dolgozóké kisebb mértékben csökkent, a többi ágazat, főleg a nem anyagi ágak, az aktív keresők nagyobb hányadát foglalkoztatták a tervidőszak végén, mint öt évvel korábban. A lakosság jövedelme és fogyasztása A- tervidőszakban a lakosság jövedelme és fogyasztása .tovább emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó ha/i átlagkeresetének és az áremelésekkel kapcsolatos bérkiegészítéseknek az összege 1980-ban több, mint 4400 forint volt, nominálértékben 43 százalékkal több az 1975. évinél, a reálbér 3 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók keresetének reálértéke az ötéves tervidőszak egészében az alkalmazásban állók reálbéréhez hasonlóan alakult. Az egy lakosra jutó pénzbeni társadalmi juttatások összegének reálértéke 1980-ban 34 százalékkal, a természetbeni juttatásoké 22 százalékkal volt nagyabb, mint 1975-ben. öt év alatt a társadalmi juttatások 29 százalékkal emelkedtek. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó reáljövedelem egy lakosra számítva 1980-ban 8 százalékkal meghaladta az 1975. évit. 1980. végén a nyugdíjasok száma 2 millió 82 ezer volt, 280 ezerrel több, mint öt évvel korábban. A tervidőszakban a tsz-dolgozók nyugdíjkorhatárát fokozatosan csökkentették és 1980-tól ugyanabban az életkorban jogosultak nyugdíjra, mint a munkások és alkalmazottak. 1980-ban nyugdíjakra 56 milliárd forintot fizettek ki, az 1975. évinél 29 milliárd forinttal többet. Az egy nyugdíjasra jutó átlagos összeg az 1975. évi 1272 forintról 1980-ban 2267 forintra emelkedett. Az átlagnyugdíj az átlagkeresetnek 1975- ben 41 százalékát, 1980-ban 52 százalékát tette ki. A nyugdíjak emelkedéséhez hozzájárult az új nyugdíjasok magasabb nyugdíja mellett az áremelésekkel kapcsolatos kiegészítés is. A kiegészítések az alacsony nyugdíjak esetében biztosították a nyugdíj reálértékének megőrzését. A családi pótlék összege 1980- ban 13,6 milliárd forint volt, 7,1 milliárd forinttal több az 1975. évinél. A növekedést nagyobb részben az 1976. és 1979. évi fogyasztói árintézkedések ellensúlyozására fizetett kiegészítések, valamint a 3 és .többgyermekesek pótlékának 1980. július 1-i emelése eredményezte. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma az 1977. év végéig emelkedett, azt követően, . a szülések számának mérséklődésével összefüggésben, folyamatosan csökkent. 1980 decemberében 254 ezer anya volt gyermek- gondozási segélyen, az öt évvel azelőttinél 11 ezerrel kevesebb. Gyermekgondozási segélyre 1980- ban 3,9 milliárd forintot fizettek ki, a segélyen levők számának csökkenése ellenére 0,9 milliárd forinttal többet, mint 1975-ben. A növekedés az áremelésekkel kapcsolatos jövedelemkiegészítésekből adódott. A lakosság egy főre jutó fogyasztása öt év alatt 12 százalékkal emelkedett. Egészségügy, oktatás, müyelödés Az V.- ötéves tervidőszak alatt az orvosok száma 3781 fővel nőtt, tízezer lakosra 1980 végén 28,8 orvos jutott, az 1975. évi 25,6-del szemben. Az orvosi alapellátás közel 400 új általános és gyermekorvosi körzet megszervezésével folyamatosan javult. Csökkent a betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások száma. A kórházi ágyak száma öt év alatt majdnem 5600-zal nőtt. 1980 végén tízezer lakosra 89,2 működő kórházi ágy jutott, 4 ággyal több, mint 1975 végén. ' A bölcsődei helyek száma öt év alatt 14 400 új hellyel bővült. 1980 végén 64 600 bölcsődei hely állt rendelkezésre; ezer bölcső- dés korú gyermeke 139 bölcsődei hely jutott, 42-vel több mint öt évvel korábban. 1980-ban a három éven aluli gyermekek 16 százalékát, vették fel bölcsődébe, további háromnegyedéről pedig a gyermekágyi és gyermekgondozási segélyen levő anyák gondoskodtak. Az óvodai hely száma 1980-ban 385 500-ra emelkedett, ami az 1975. évinél kereken 90 ezerrel több. Óvodai ellátásban a 3—5 éves gyermekek 87,6 százaléka részesült az 1975. évi 75,5 százalékkal szemben. Az 1980/81-es tanévben az általános iskolák nappali tagozatain többen, a közép- és felső fokú intézmények nappali tagozatain valamivel kevesebben tanulnak mint 1975-ben. Az alsó i és középfokú intézményekben tanulók számának változása a megfelelő korosztályok létszámának alakulásával függ össze. A tanulók aránya a megfelelő korúakhoz viszonyítva minden fokozaton emelkedett. Az alsó fokú oktatásban a 6—13 évesek 98,8 százaléka részesül. A középiskolákba a 14—17 évesek 40 százaléka jár, az öt évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. A 14—16 évesek 40 százaléka, szakmunkástanuló, valamivel több mint öt évvel azelőtt. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain a 18—22 évesek 9,2 százaléka tanul. Ez az arány 1975-ben 6,9 százalék volt. Napköziotthonos ellátásiban az általános iskolai tanulóknak 1975-ben 30,5 százaléka, 1980-ban 38,2 százaléka részesült. A középiskolai tanulók 24 százaléka lakik diákotthonban, az 1975. évi 20,8 százalékkal szemben, míg a felső fokú intézmények hallgatóinál ez az arány alig változott: 1980-ban 47 százalékuk kapott kollégiumi ellátást. 1976—1980. években , a nappali tagozatokon 227 ezren, az esti és levelező tagozatokon 155 ezren érettségiztek, felső fokú oklevelet 74 400 fiatal és 59 200 felnőtt . szerzett. Ugyanezen idő alatt közel 247 ezer fiatal tett szakmunkás- vizsgát. Idegenforgalom 1980-ban összesen 14 millió külföldi érkezett az országba, 49 százalékkal több, mint 1975-ben. Közülük a turisták száma 9 millió 410 ezer volt, 88 százalékkal több, mint öt évvel korábban. A turisták 87 százaléka a szocialista országokból érkezett. 1980-ban 5,2 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 50 százalékkal több, mint 1975-ben. Az utazások 91 százaléka a szocialista országokba irányult. Az idegenforgalomból származó bevétel öt év alatt megkétszereződött. „Kedves Nyikoláj Pavlovics! örömmel közölhetjük, hogy készülünk a következő találkozásra, áprilisban utazunk Leningrádba Moszkvába.. A címzett: Ny. P. Paskov nyugalmazott vezérőrnagy, a moszkvai Csillagváros múzeumának igazgatója. Az idén lesz 65 éves. 1972-ben hagyta abba a repülést. Közép- termetű, mozgékony férfi. Csupa derű és barátság. Sportembernek hinnéd, ha nem tudod, hogy tartását negyven évi katonai szolgálat edzette szálfaegyenessé. Tanítványai azt mondják, nagyszerű pilóta volt. Bejárta a fél világot. Oktatott Koreában és Afrikában is. Egyik növendéke a Koreai NDK nemzeti hőse lett, 23 légi győzelmet aratott. A kecskemétieknek jó ismerőse Paskov tábornok. Érdekes ennek a története. Van a Fémmunkás kecskeméti gyárában egy lelkes társaság, a moszkvai rádió hallgatóinak baráti köre. Minden évben ellátogatnak a Csillagvárosba. Többen már kétszer, háromszor jártak ott, pedig a Csillagváros nem turistalátványosság. Nyikoláj Pavlovics azonban szeretettel fogadja őket. Mert a kör vezetője, Vázsonyi Miklós, kedves tanítványa volt negyedszázada abban a magyar vadászrepülőcsoportban, amely elsőként tanulta a Szovjetunióban a hadi repülést sugárhajtású gépeken. Máig is emlékszik valamennyi- ükre. Az 6 unszolásukra, meghívásukra jött el a múlt év végén Magyarországra, hogy együtt ünnepeljék a 25 éves jubileumot. Rövid volt az idő, s nagyon sok meghívásnak kellett eleget tennie. Járt a vadászrepülőknél, katonai parancsnokságon, fogadta őt Ka- tarcics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, járt az MSZBT országos központjában és nagygyűlésen vett részt a Fémmunkás kecskeméti gyárában. Egykori tanítványai egész itteni tartózkodása alatt vele voltak, hacsak tehették. Már csupa középkorú férfi, többnyire fontos beosztásban. Akik még repülnek közülük, valamennyien a legmagasabb képzettségű vadászpilóták, kiváló parancsnokok. De ma is úgy tekintenek Nyikoláj Pavlo- vicsra, mint növendék korukban: tisztelettel, ragaszkodással; nekik ma is ő az „öreg sólyom”. Egész életében a fiatalokat tanította. Van távlata az összehasonlításra: milyenek a mai fiatalok? — Kiválóak! Én csak a repülőkről beszélhetek: ők kiválóak. Sokkal többet kell tudniuk, mint nekünk kellett. Farkas Bertalan és Magyari Béla például az űrrepülést és a rakétatechnikát tanulta, mi annak idején csak á kétfedelű „kávédarálónkat”. Persze, más a kor... © Paskov tábornok szavait Vázsonyi Miklós tolmácsolja az egyik katonai parancsnokságon. Paskov tábornok azt mondja, eredetileg nem is repülőnek készült. Arról ábrándozott a gyárban, ahol dolgozott, hogy tengerész lesz. Ám akkor adta ki a Komszomol a jelszót: Repülőgépre fiatalok!... Jelentkezett. 240- ből tizenketten maradtak benn, közülük kettő lett pilóta, a többi műszaki. Nyikoláj Pavlovics nappal dolgozott, s este egyik nap az egyetemen tanult, másnap a hadsereg előkészítő tanfolyamán. Nagy múltú repülőiskolára Hívták be. Ez az iskola tavaly ünnepelte fennállásának 70 éves jubileumát. Lehet-e nagyobb büszkeség, mint hogy a kiképzés végén ottfogták oktatónak! Ez 1934-ben történt. A repülőiskola növendékei közül a Nagy Honvédő Háború éveiben kétszázan kapták meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Kétszáz tábornok került ki innen, köztük néhány marsall is. Nyikoláj Pavlovicsot Sztálingrádnál kitüntették, de hamarosan visszavezényelték oktatni. 42 vadászpilótát képezett ki a háború alatt; ez egy teljes repülőezred. Közülük tíz lett a Szovjetunió Hőse. Paskov tábornok tevékeny, igen elfoglalt ember ma is. A néhány nap gyorsan eltelt, s nem maradhatott tovább. Volt növendéket búcsúztatták a pályaudvaron. Azzal, hogy visszavárják, s hogy. né- hányukkal hamarosan újra találkozik a Fémmunkás körének legközelebbi látogatása alkalmával. „Addig is, kedves Nyikoláj Pavlovics, köszöntjük önt a Vörös Hadsereg születésnapján és Önnel együtt a Szovjetunió fegyveres erőinek minden katonáját, tiszt- helyettesét, tisztjét, és tábornokát ... —r —p *
