Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1981. február 3. SZOCIALISTA EGYÜTTMűKÖDMI A KGST-országok külkereskedelme A külkereskedelem a KGST- tagországok legdinamikusabban fejlődő ágazata: az elmúlt har­minc év alatt forgalma meghúsz- szorozódott. Az előzetes becslések szerint értéke 1980-ban megha­ladta a 120 milliárd rubelt, vagy­is 5 százalékkal volt magasabb 1979-hez képest. Ez a dinamikus növekedés el­sősorban a KGST-országok terv­szerű gazdasági fejlődésének kö­szönhető. Az elmúlt három évti­zed alatt nemzeti jövedelmük megtízszereződött, az ipari ter­melés volumene pedig 17-szeresé- re növekedett, ami háromszor- négyszer magasabb a tőkés orszá­gok átlagához viszonyítva. Har­minc évvel ezelőtt a KGST-orszá­gok ipari termelése jelentősen el­maradt a Közös Piac országainak eredményeitől, ma pedig a duplá­ját teszik ki. Különösen intenzív növekedés­nek indult a KGST-országok kül­kereskedelmi forgalma 1971-től, vagyis a szocialista gazdasági in­tegráció komplex programjának elfogadása óta. E program sike­res megvalósítása fontos tényező­je a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás bővítésének, haté­konysága növelésének. Jelenleg a KGST-n belül meg­valósuló árucsere-forgalom a tag­országok külkereskedelmi forgal­mának 56,6 százalékát teszi ki. A kölcsönös szállítások révén látják el a KGST-országokat különböző nyersanyagokkal, energiahordo­zókkal, gépi berendezésekkel, élel­mezési és fogyasztási cikkekkel. Jelenleg az egyes szocialista or­szágok áltál importált kőszén 93 százaléka, a koksz és nyérsvas 90 százaléka, a kőolaj és különféle ércek 70 százaléka a többi szo­cialista országból származik. A közösség országai által vásárolt gépek és berendezések majdnem 70 százalékát szintén kölcsönös szállítások révén szerzik be. Jelenleg a KGST-országok kö­zött' körülbelül 800 két- és sokol­dalú egyezmény van érvényben, ezek biztosítják a legszélesebb együttműködést a népgazdaság minden ágazatában. Új technológiák és termékek A Német Demokratikus Köz­társaságban az új, 198>1—85-ös tervidőszak előkészítése során a terv lényegének tekintik az inten­zív gazdálkodás további erősíté­sét, a fokozottabb racionalizálást, a tudományos és műszaki vív­mányok lehető leggazdaságosabb hasznosítását, a csúcsteljesítmé­nyű gépek és berendezések lehe­tő leggyorsabb bevezetését a gya­korlati termelésbe. A tervfelada­tok végrehajtásának minden ko­rábbinál nagyobb szerepet szán­nak az új technológiák, jó ta­pasztalatok és módszerek eddigi­nél szélesebb körű, szervezett el­terjesztésének, a munkaidő és a munkahelyek célszerűbb felhasz­nálásának. Már most érvényesek azok a munkaerő-gazdálkodási rendelkezések, amelyek csak ott engedik új munkahelyek létesíté­sét, ahol tételesen bizonyítható ennek gazdaságossága. i , A beruházások tovább) kon­centrálását úgy értelmezik: most mindén egyes beruházási döntés­nek abból kell kiindulnia, hol té­ • rülnek meg leggyorsabban és a legnagyobb hatékonysággal a be­befektetett összegek. A most induló tervidőszak elő­készítésének szerves része, hogy mind határozottabban kibonta­koznak a program külgazdasági körvonalai is. Az NDK sorra egyezteti terveit a Szovjetunió­val, és a KGST többi tagorszá­gával, mivel a nemzetközi szocia­lista integráció további erősítésé­nek elsődleges szerepet szánnak az új körülmények szabta új fel­adatok optimális megoldásában. De az NDK a céltudatos kapcso­latfejlesztés útját követi a Nyu­gat és a harmadik világ irányá­ba is. Az NDK külkereskedelmének a szerkezetét jelzi, hogy az export 32 százaléka gép, berendezés, ipa­ri fogyasztási cikk, nagyipari és építőanyag-ipari termék, az im­port mintegy felét pedig az el-: múlt években viharos sebességgel megdrágult különböző energia- termelő és nyersanyagok teszik ki. • Nagy exportlehetőséget ígcr az NDK-beli Zemag gyár új GB 14—12 típusú exkavátora, amely többféle feladat elvégzésére is al­kalmas. Az építőiparban is használható gépet a Szovjetunióban kül­színi bányákban állítják üzembe. Kedvezőbb feltételekkel Mezőgazdasági termelésünkben a háztáji és a kisegítő gazdaságok fontos szerepet töl­tenek be. Számolnunk kell az önellátásra ter­melő hobbikertészekkel is. A kistermelők adják a mezőgazdasági termelésnek csaknem egyharmadát. Jóval nagyobb részt vállalnak a kézimunkaerő-igényes termékek előállítá­sából, például zöldség- és gyümölcstermesz­tésből, sertés-, nyúl-, galamb- és szarvasmar­ha-tenyésztésből. Gyakori azonban, hogy nem áll rendelkezésre az állattartás és növényter­mesztés megkezdéséhez a szükséges anyagi fedezet. Az Országos Takarékpéztár új, ked­vezőbb feltételekkel segíti a hiteligénylőket. újdonság újdonság O A megválto­zott hitel- Konstrukrió elősegíti —, többek között — a kisgép­beszerzést — a termelési színvonal emelkedését és a jobb áruérté­kesítést. (Tóth' Sándor felvétele) A KISTERMELÉS HITELEZÉSÉRŐL Kecskemé­ten Szabó Sán­dort, a körzeti DTP-fiók • ve­zetőjét kerestük fel, hogy többet tudjunk meg a megváltozott hi­telpolitikáról. — Ki és milyen céllal vehet fel mezőgazdasági hitelt az Or­szágos Takarékpénztártól? .— Az általános feltételek sze­rint kölcsönt vehetnek igénybe azok a kistermelők, akik szerző­déses árutermelést folytatnak, azonban az ehhez szükséges alap-' anyagokat magánszemélyektől szerzik be; akik termékeiket a szabadpiacon értékesítik; akik mezőgazdasági ingatlantulajdo­nosok, bérlők és legalább 1500 négyzetméteren telepítenek sző­lőt, illetve gyümölcsöt; valamint akik önfogyasztásra termelnek. Részletesen: kölcsön nyújtható állat, táp beszerzésére legfeljebb 25 ezer forintig. A visszafizetés­nél figyelembe vesszük a hozamo­kat, és a megtérülés időpontjáig, a tenyésztési ciklus befejezéséig legfeljebb öt éven belül kell tör­leszteniük a termelőknek. A növénytermesztők legfeljebb 5 éves lejárattal — egyes esetek­ben három évre — 25 ezer forin­tig vehetnek fel hitelt gyümölcs-, szőlőtelepítésre, felújításra, szer­számkamra, kút létesítésére, pa­lánta, növényvédő szerek, műtrá­gya, fóliasátor, valamint az eh­hez szükséges fűtő- és öntőberen- dezések, szerszámok beszerzésére. Hároméves lejáratra a vételár 70 százalékáig — legfeljebb 25 ezer forintig — hitelt kaphatnak a mezőgazdaságikisgép-vásárlók is. Ugyanígy igényelhető kölcsön állatférőhely létesítésére, felújí­tására, valamint gyümölcstároló építésére. A költségvetés 70 szá­zalékáig legfeljebb 25 ezer forin­tot tudunk adni maximálisan 5 éves lejáratra. A felsorolt — általános feltéte­lek szerinti — kölcsönök után évente 8 százalék kamatot kell az igénylőknek fizetni. Azonban — csak árutermelés esetén — a köl- csöncélok összekapcsolhatók, de az együttesen folyósított összeg nem haladhatja meg az 50 ezer forintot. — Milyen feltételek szerint ve­hetnek igénybe kölcsönt azok a kistermelők, akik mezőgazdasági nagyüzem által szervezett szótő, illetve gyümölcstelepítést haj­tanak végre, több éves szerződé­ses állathizlalást, -tenyésztést folytatnak? — Számukra kedvezményes feltételeket tudunk biztosítani. A nagyüzemek szervezésében meg­valósuló szőlő- és gyümölcstele­pítés költségeinek fedezésére, 5—10 éves lejáratra 50 ezer fo­rintig igényelhetnek kölcsönt. Ugyanilyen feltételekkel kaphat­nak hitelt azok, akik az állam vagy a nagyüzemek tulajdonában lévő — bérelt — összefüggő föld­területen szőlőt, illetve gyümöl­csöt telepítenek, és a termőre for­dulás után az értékesítés szerve­zésére szakcsoportot alakítanak. Az állattartók akkor kérhetik a kedvezményes kölcsönfeltéte- lek szerinti hitelt, ha az állatte­nyésztési felügyelőség közvetíté­sével szerzik be szarvasmarha- tenyészállataikat. ötéves lejár ratra legfeljebb 50 ezer forintot kérhetnek. Hasonlóan az általá­nos feltételek szerint a járulékos beruházásokhoz is igényelhetnek hitelt a szerződött kistermelők 5 éves lejáratra, kölcsöncélonként 50 ezer forintot. Az összekapcsol­ható kölcsönök összege együttesen nem haladhatja meg a 100' ezer forintot, az évi kamattörlesztés pedig 6 százalékos. — Milyen okmányokat kell be­szerezni a kölcsönigénylőnek? — Elsősorban a tervezett tevé­kenység részletes költségösszesí­tésével, valamint a termék-, ál­latértékesítési szerződéssel kell leendő ügyfeleinknek eljönni hozzánk. Bármely hitelcélra en­gedélyezett kölcsön esetében tö­rekszünk a készpénz nélküli — átutalásos vagy hitelleveles —'fo­lyósításra. Például a kisgép be­szerzésekor csak az átutalásos forma alkalmazható. De felhoz­hatnám példának a kapcsolódó hitelcéllal engedélyezett kölcsö­nöket is. Ezeket a megvalósulás sorrendjében: először a férőhely létesítésére, majd az állatvásár­lásra fizetjük ki. Az állat és ta­karmány beszerzésére csak a fé­rőhely elkészülte után biztosítjuk a pénzt. Szeretném még hozzáfűzni, hogy újszerű a prémes állatok — angóranyúl, nutria, nerc stb. — tenyésztésére, valamint az ipari növények — dohány, szójabab, stb. — termelésére adható hitel- konstrukciónk. A kölcsönigényeket egyéni kez­deményezés esetién az általános, szerződéses termeléskor pedig kedvezményes feltételek szerint bíráljuk el. Felmerülhet még a kérdés: hogyan ellenőrizzük a rendeltetésszerű felhasználást. Belső utasítás szerint a folyama­tos termelést szúrópróbaszerűen ellenőrizzük, de ugyanígy követ­keztetni lehet a pénzösszeg fel- használására a számlák ellenőr­zéséből is, — mondta végezetül Szabó Sándor. Cz. P. Korszerűbbé válnak a munkakörülmények A Budapesti Likőripari Válla­lat - kecskeméti kirendeltségének 110 dolgozója hosszú éveken ke­resztül igen mostoha körülmé­nyek között dolgozott a Külső- Szabadság úti telepükön. Alig másfél évvel ezelőtt a kirendelt­ség Vasút utcai telepén megje­lent a tiszakécskei Üj Élet Ter­melőszövetkezet építőbrigádja, és megkezdődött egy 40 milliós be­ruházás megvalósítása. A napok­ban Berende Lászlótól, a kiren­deltség vezetőjétől arról érdek­lődtünk, hogy mi történt másfél év alatt. — December közepén, a határ­időnek megfelelően végre birtok­ba vehettük az 1100 négyzetméter alapterületű, új készáruraktárun­kat — mondta a kirendeltség ve­zetője. — A tágas, világos raktár­ban két emelővillás targonca, és több kézi emelő segítségével ki­lencen foglalkoznak a palacko­zott italok be- és kirakodásával. Munkájuk a korábbinál sokkal könnyebb és természetesen gyor­sabb is. A gyártó vállalatoktól ide érkeznek az italok, s innen kerülnek azután a megye bolt­jaiba, illetve vendéglátóipari egy­ségeikbe. Tavaly új, korszerű olajkazánt állítottunk be a régi elavult szén- tüzelésű helyett, s ez hosszú időn keresztül képes lesz biztosítani a telep technológiai és fűtőgőz-ellá- tását. Az építők a megfelelően vég­rehajtott téliesités után szorgal­masan dolgoznak a másik hajó, a gyártócsarnok belső munkála­tain. A falak vakolása mellett készítik a töltőgépsorok beton­alapjait, s mindent, ami még hát­ravan. Vállalatunk egyik gyá­rából már megérkezett és besze­relésre vár egy óránként 4 ezer üveg töltésére képes gépsor. Töl­tőüzemünk fő profilja különben a nyugati exportra kerülő forma­üvegek — kancsós Hubertus, Uni- cum — és mások töltése, de ez jelenleg még viszonylag lassan, kézi erővel történik. Vállalatunk most tárgyal egy NSZK céggel, s valószínűleg sikerül majd besze­rezni egy formaüvegtöltő gép­sort is. A gyártócsarnokot várhatóan az év második felében vesszük át, a Külső-Szabadság úti tele­pünket pedig a jövő év első felé­ben adjuk át a kecskeméti Vá­rosi Tanácsnak. Adminisztratív munkát végző dolgozóinknak egyelőre csak ideiglenes elhelye­zést tudunk biztosítani itt a Vas­út utcai telepünkön, de remél­hetően két-három éven belül új irodaépület építésére kéJ rülhet — mondta befejezésül Be­rende László kirendeltségvezető. O. L. Levelet kaptunk... (Harsányi) gépaláírássál kaptuk az alábbi levelet Kecskemétről: , Napok óta vártam a t. Szer­kesztőség valamelyik tagjának a cikkét arról, hogy „Ki a felelős a közbotrányt okozó esetért, amely 4 napon át volt látható a Kada Elek u. 8. számú ház be­járata előtti úttesten. Egy gépko­csi által elütött kutya hevert ott 4 napig anélkül, hogy a lakók, vagy a közelben levő körzeti or­vosi rendelőből egy orvos intéz­kedett volna elszállításáról. Az egészség elsőrendű közérdek, en­nek érdekében kell végeznie fel­adatát a város ama üzemének is, amely hivatott az utcákról el­szállítani nemcsak a szemetet, hulladékot, hanem a dögöket is. A Kommunális Üzem vezetői miért nem intézkedtek? Vagy ta­lán erre 4 napra van szükségük? S önök közül senki sem járt ebben az utcában? Szinte hihe­tetlen. Minden kisebb jelentősé­gű dologról írocsgálnak a lapban, de ami a város tisztaságát és rendjét illeti, vajmi keveset, il­letőleg semmit. Miért elnézőek az ilyen megbotránkoztató esettel szemben?­Kénytelen vagyok eljárást in­díttatni lapmunkájuk felülvizs- gálatára és megfelelő szankció­kat alkalmazni a város közegész­ségügyét veszélyeztető felelőtlen vezetőkkel szemben. Január 9-től 14Mg kellett várni egy frekven­tált úttesten fekvő kutya tetemé­nek elszállításáért! Szégyen és gyalázat!!!” Hát bizony az. őszintén bevall­juk, hogy erélyes levelének első olvasatakor több ízben is meg­állt bennünk az ütő. Főként amit ránk nézve kilátásba helyez, amiatt. Amikor,például bejelenti, hogy eljárást indíttat munkánk felülvizsgálatára, önkéntelenül ki­bukik belőlünk a kétségbeesés: „Jaj, csak azt ne!” Épp elég ki­heverni a nekünk címzett szigo­rú bírálatot, imintsem a Kom­munális Üzemet ért dörgedelmet is magunkra vegyük. Ígérjük, hogy záros határidőn belül felül­vizsgáljuk eddigi tevékenységün­ket, s igyekszünk „irocsgálásaink” során a „frekventált úttesten” he­verő döglött kutyák sorsát is — — teszem azt az iraki—iráni há­ború, avagy az iparszerű kukori­catermesztés fontosságának szint­jére emelni. Iparkodunk — mondom —, mert azért a gyökeres változta­tások szerkesztőségünkben sem valósulhatnak meg máról hol­napra. Mint ön is tudja, kedves (Harsányi), mindenütt — tehát nálunk is — létszámstop van. Egyelőre képtelenek vagyunk, olyan munkaerőt beállítani, aki például a várospolitikai rovatba, a mai feszült közlekedési viszo­nyok közepette életüket vesztett ebek, valamint macskák tetemé­nek felderítésével foglalkozna. Kecskemétre sem futja erőnkből, hát még akkor hol maradna to­vábbi öt városunk temetetlen ku­tyatetemeinek felkutatása —, nem beszélve nagyközségeinkről! Na ugye, belátja, hogy azért minden­re a sajtó sem képes? De megnézzük ezt az egész dög­kérdést történelmi háttér elé ál­lítva. On is mindjárt rájön, hogy e téren sincs semmi új a nap alatt, s akkor belátja, kár rögtön a magas „C”-n kezdeni a leg jo­gosabb kritikát is. Kecskeméti döglöttkutya-botrányról lévén szó. legyen szabad hivakoznunk egy ilyen tárgyú hírecskére amelyet a Kecskeméti Lapok 1868—1871-es példányainak átnyálazásakor szúrtunk ki. Azt mondja ez a több mint 110 esztendős kishír: Hogy milyen sár van az újon­nan épült Beretvás-féle vendéglő környékén, el lehet képzelpi, ha mondjuk: hogy Pénteken délelőtt egy ló beledűlvén az ott feler­jedt agyagos sárba, többé lábra- állítani nem lehetett, valószínűleg meg is döglött, legalább midőn mi láttuk, már alig adott élet­jelt.” Azért mondjuk, újságíróknak nehéz olyan újságot bedobni, amin azok úgy felkapnák a vizet, miként — bár joggal — felhá­borodott olvasónk. Saját árnyé­kunkat nem léphetjük át. Forgal­mas úttesten előforduló állatte- temek dolgában is — úgy látszik — a fokozatosság elvének kell érvényesülnie. Több mint száz esztendeje agyagos sárba bele- döglött ló mellett mentek el so­kan méla közönnyel Kecskemét központjában, ma pedig egy ku­tya élettelen porhüvelye hagyott hidegen embereket. Tetszik- érez­ni a különbséget, ugye? Ma már csak egy ebhulla, amely mégsem ló, s ekként betartott a fokoza­tosság. Amellett — iménti álta­lánosításommal ellentétben — ez már önt annyira nem hagyta hi­degen, hogy nemes indulatában írógépet ragadott... Mégiscsak haladunk tehát. Amit különösen azok az utó­daink fognak markánsan érzé­kelni, akik 110 esztendő múlva a Petőfi Népe mostani évfolyamai­ban is búvárkodnak: „Nini — ál­lapítják majd meg az ön levele olvastán —, milyen vehemenciá­val őrködtek Kecskemét 1980-as éveiben a polgárok a város rend­jén, tisztaságán! Csak azt nem értjük — teszik hozzá —, hogy az az egykori (Harsányi) miért nem intézkedett — telefonált, szólt, jelentett í — január 9-től 14-ig, ha már úgy látta, mások közömbösek?! Várt, várt, s akkor háborgott már levélileg, mikor a bűnjel elűnt...” — Lehet, hogy valamelyiküknek eszébe jut egy némileg idevágó korabeli szólás: Fogjuk meg, oszt vigyétek! Tóth István • Szécsényi István munkája is könnyebbé vált az elektromos emelővillás targonca használatá­val. f • Beke Ferenc és Sáfrány Ferenc kőművesek segítőjükkel, Németh Gáborral a falak belső vakolását végzik. (Opauszky László felvételei) ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents