Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

IMI február 3. • PETŐFI NÉPE • 5 Gyermekek — a gyermekrajzok között. • Az idősebbek sem restek elmenni egy-egy szép tárlatra. Császártöltési képek Hamarosan lát­hatják majd a televíziónézők a „Falusi téli es­ték” sorozat­ban a császártöltési szokásokat, hallgatják az ottani német nyelvű dalokat stb. Mi ezt megelőzően, .többszöri személyes tapasztalataink alapján igyekszünk képet adni olvasóinknak a sokféle és árnyaltan sokoldalú közművelődési törekvésekről, amelyek megléte nélkül bi­zonyára nem esett volna a választás az említett sorozat készítése köz­ben erre a háromezer-ötszáz lakosú kisközségre. • Amikor a feledhetetlen emlékű Tóth Menyhért saját műveiről beszélt a fiataloknak Császártöl­tésen. Fölzárkózó oktatás A könnyű műfaj? Persze, hogy van iránta érdeklődés itt is. Nin­csen ebben semmi természetel­lenes. Ezért amikor Zorán, Záray, Kovács Kati vagy éppenséggel Szűcs Judit örvendezteti meg da­laival, „nótáival” a közönséget, olyankor nagy a jókedv, a derű. Igen ám, de van másfajta igény is!,Akarják látni, hallani az is­mert — s a tehetségesnek tartott fiatal — színészeket, előadóművé­szeket. Itt tett eleget már a meg­1943 NYARÁTÖL a szövetséges nagyhatalmak külügyminisztériu­mai — s velük egyidejűleg a nemzetközi sajtó — egyre gyak­rabban foglalkozott Kelet-Euró- pával. A náci Németország ki­sebb kelet-európai csatlósai (Bul­gária, Magyarország, Románia és Finnország} előre látván vagy leg­alább is sejtvén a háború szá­mukra várhatóan kedvezőtlen ki­menetelét. ekkor már lázasan ke­resték — mind diplomáciai, mind titkosszolgálati úton — a lehető­séget, hogy kapcsolatba léphesse­nek az antifasiszta nagyhatal­makkal, s tisztázhassák mire szá­míthatnak fegyverletétel esetén. A Vörös Hadsereg — a nagy kurszki győzelem után a német fasiszta csapatokat üldözve sa­ját korábbi határaihoz kö­zeledett, s 1944 tavaszán—nyarán megkezdte Közép- és Dél- kelet-Európa felszabadítását. Jól­lehet Londonban és Washing­tonban egyaránt tudatában vol­tak annak, hogy Kelet- Európát a Szovjetunió szabadítja majd' fel, mégis: a nyugati kor­mányköröknek is végig kellett gcndolniok, hogy mit akarnak a térségben, s mi legyen az itt élő népekkel a háború után. A SZOVJETUNIÓ a múlt pél­dájából okulva szorgalmazta, hogy a nyugati határai mentén elhelyezkedő országokban olyan „baráti kormányok" alakuljanak, amelyek a népfrontpölitika szel­lemében, a kommunisták részvé­telével demokratikus kül- és bel­politikát folytatnak; készek vele együtt harcolni, akár fegyverrel is, a német fasizmus ellen, s ké­pesek arra, hogy gátat vessenek minden, a. fasizmus ' feltámasztá­sára irányuló próbálkozásnak. Ugyanakkor a szovjet állam, és 'pártvezetés elutasította a forra­dalom exportjának gondolatát. Nem szólt bele közvetlenül abba, hogy a felszabadított országok hívásuknak Bessenyei Ferenc, Horváth' Teri, Ruttkay Éva, Sze­mes Mari, Nagy Attila — és so­kan mások. És ilyenkor — meséli lelkesen Angeli Mátyás, a műve­lődési ház igazgatója — soha nem maradt el a siker, a taps. □ □ □ Ebben a faluiban — ahol a mű­velődési ház Erkel Ferenc nevét viseli, az átlagosnál többet törőd­miként alakítják ki országuk bel­ső társadalmi-politikai rendjét, azonban — értelemszerűen — mindegyik országban a baloldali, demokratikus erőket támogatta, s igyekezett biztosítani a népi de­mokratikus átalakulás külső fel­tételeinek zavartalanságát. A KELET-EURÓPAI országok azonban a Szovjetunió szempont­jából nem bírtak egyforma súly- lyal. Ha fohtossági sorrendet állí­tunk, első helyen Lengyelország állt. azt követte Románia és Bul­gária — tehát a három közvetle­nül határos ország — majd Cseh­szlovákia, Magyarország, Jugo­szlávia és Albánia jött, s végül Ausztria, ill Görögország zárta a sort. Sztálin a háború alatti csúcstalálkozón többször is meg­indokolta, hogy a Szovjetunió miért kezeli megkülönböztetett figyelemmel a lengyel kérdést. ......Lengyelország kérdése nem­csak becsületbeli kérdés, hanem biztonsági kérdés is — mondotta 1945. februárjában Jaltában. — Biztonsági kérdés pedig any- nyiban, hogy Lengyelországgal függnek össze a szovjet állam legfontosabb hadászati problé­mái ... A történelem folyamán Lengyelország mindig olyan:korri- dor volt, amelyen az Oroszország­ra támadó ellenség átvonult. Gon­doljunk csak az utóbbi 30 eszten­dőle: ez alatt az idő alatt a né­metek két ízben vonultak át Len­gyelországon, hogy megtámadják országunkat”. A Z EGYESÜLT ÁLLAMOK kelet-európai politikáját a hábo­rú befejező szakaszában és a há­ború utáni első években (1947 nya­ráig) egy sajátos kettősség jelle­mezte. Az amerikai kormánykö­rök egyfelől belátták, hogy a Szovjetuniónak ellentétesek az érdekei Kelet-Európábán, s bizT tonsága szempontjából legalább olyan fontos ez a térség, mint az nek a lakosság művészeti nevelé­sével, ízlésének fejlesztésével. Íme, néhány bizonyíték, éppen a zene világából. Fellépett már itt Kemény Endre karnagy veze­tésével a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar. Voltak itt a madarasi és a kalocsai fúvósok. S élvezhette a császártöltési közönség a kiskő­rösi zeneiskolások szép játékát, az egyik pécsi együttes muzsiká­ját, a bajai Liszt Ferenc Zeneis­kola műsorát stb. S ezeket a hang­versenyeket, zenés rendezvénye­ket összekötik kiállítással, isme­retterjesztő, ismertető előadások­kal. □ □ □ Az egyik legszebb, legizgalma­sabb dolog az Erkel Ferenc nevét viselő intézményben az, hogy ide nemcsak a fiatalok egy része iár el, mint — sajnos — a legtöbb helyre napjainkban. Megfordul­nak ebben a házban szép szám­mal a felnőttek is. Van olyan képzőművészeti tárlat, amelynek a megnyitóján százan, százhúszan is megjelennek az idősebb nem­zedék tagjai közül. A felnőtt tánc­USA szempontjából Latin-Ameri- ka. Elismerték, hogy a világ első szocialista államát vezető szerep illeti meg itt. Másfelől egy pilla­natra sem lemondva Kelet-Euró- páról arra törekedtek, hogy — vi­láguralmi terveikkel összhangban — saját elképzeléseiket, akaratu­kat érvényesítsék a térség orszá­gaiban. E kettősség azonban a gyakorlatban nem egyforma mér­tékben mutatkozott meg: Roose­velt idején a kelet-európai kér­dések teljesen alá voltak vetve a szovjet—amerikai viszony alaku­lásának, s az amerikai kormány­zat számos engedményt tett, hogy biztosítsa a Szovjetunió köremű- ködését Japán leverésében.. Tru­man elnöksége alatt viszont — az atomtitok birtokában — az ame­rikai külpolitika keményebbé vált, nem volt tekintettel a Szov­jetunió sajátos érdekeire, sőt ép­penséggel a szovjet befolyás fel­számolását szerette volna elérni. Bár az USÁ-nak a háború után sem volt előre kidolgozott, végig­gondolt kelet-európai politikája, kimutatható, hogy a polgári, kis­polgári erőkre, főként a paraszt­pártokra támaszkodva a térség országaiban mindenütt a tőkés termelési viszonyok megerősítésé­re, a polgári demokrácia fenntar­tására, a kereskedelem szabadsá­gának biztosítására törekedett. Céljai elérése érdekében nem riadt vissza a gazdasági vagy po­litikai nyomás gyakorlásának eszközétől sem. ANGLIA SZÁMÁRA Kelet- Európa a háború alatt elsősorban politikai szempontból jelentett sokat. Lengyelország náci leroha- nása miatt üzent hadat Hitler­nek; a csehszlovák, a lengyel és jugoszláv emigráns kormányok Londonban ütötték fel székhelyü­ket; a csatlós országok emigráns antifasiszta csoportjai szintén itt szervezkedtek. Az angol kormány a háború befejező szakaszában, csoportba — most szervezik — huszonötén jelentkeztek, már a kezdet kezdetén. Hallat magáról egyre-másra az asszonyok által benépesített kézimunkakor is. És amikor a Magyarországon élő né­metek szövetsége folklórműsor­ral kedveskedik az ittenieknek, mindig telt ház van a művelődés otthonában. □ □ □ Jogosan büszkék a császártöl­tési kulturális élet irányítói ar­ra, hogy mintegy tíz év óta rend­szeresen sort kerítenek képzőmű­vészeti kiállítások rendezésére. És ezek iránt nem csökken az érdek­lődés. Olykor — túlzás nélkül — a falu apraja-nagyija megnézi a tárlatot, gyönyörködik az alkotá­sokban, hallgatja az okos tárlat- vezetést, a megnyitókat. Tóth Menyhért, Diószegi Balázs, Bo- zsó János, Pólyák Ferenc és má­sok művei mellett láthatott már az érdeklődő közönség ex-librise- ket, kerámiákat és egyéb műfajú alkotásokat. És — ami nélkül nem lehetne teljes az összkép — gyer­mekrajzokat is. Varga Mihály 1944—45-ben, azonban átértékelte kelet-európai politikáját. Amíg korábban politikájának előterében Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia állt, addig 1945 után figyelme a mediterrán országokra, Jugoszláviára, Görögországra és Törökországra összpontosult. E váltás az angol gyarmatbiroda­lom érdekeivel függött össze. A Távol-Keletre (Indiába) és a Kö. zel-Keletre a Földközi-tengeren keresztül vezetett a fő vízi út. Angliának elemi érdekei fűződtek ahhoz, hogy ezt a közlekedési vo­nalat szilárdan ellenőrzése alatt tairthassa, ezért nem volt közöm­bös számára, hogy mi történik a Földközi-tenger partvidékén. Churchill és a háborús .kabinet aggodalommal tekintett minden olyan mozgalomra, elsősorban a kommunista vezetés alatt álló partizán mozgalmakra, amelyek veszélyeztethették Anglia pozí­cióit e térségben. Arra töreked­tek, hogy a Szovjetunióval komp­romisszumot kötve legalább ott megőrizhessék hadállásaikat, ahol számukra a legfontosabb. Chur­chill miniszterelnök 1944. októ­beri moszkvai látogatásakor igye­kezett rávenni Sztálint, hogy Kö­zép- és Délkelet-Európában ósz- szák ímeg a „felelősséget” egymás között: Romániában, Bulgáriában és Magyarországon, amelyet a Vörös Hadsereg szabadit fel — a Szovjetunió veszi át az irányítást. Görögországban, ahol angol csapatok szálltak partra, Anglia akarata lesz a mérvadó, míg Ju­goszlávia esetében közösen vál­lalják a felelősséget. BÁR A NÉMET, és japán fa­sizmus elleni harcban a szövetsé­ges nagyhatalmak vállt-vállvetve küzdöttek a kelet-európai kérdé­sekben — mindenekelőtt a len­gyel kérdésben a volt csatlós or­szágok diplomáciai elismerésének ügyében s a háború utáni rende­zés dolgában — már a háború .alatt kiütköztek az érdekellenté­tek, amelyeket aztán a háború után csak ideiglenesen és kölcsö­nös engedményekkel sikerült úgy-ahogy áthidalni. Vida István (Folytatjuk.) Félidejéhez érkezett az 1980 81- es oktatási év. Remélhetőleg ki­ki a munkája szerint láthatja vi­szont teljesítménye értékelését a félévi érdemjegyekben. Ugyanak­kor az egytől-ötig tartó számská­la sem fejez ki azonos tudást, tájékozottságot a tanyai, községi és városi iskolákban. Sok oka van ennek, s nem is biztos, hogy min­den városi iskola alaposabb felké­szülést ad minden falusi társin­tézményéhez képest. Ténykérdés viszont, hogy a mezőny eléggé elegyes képet mutat. Ezt azok a középiskolai peda­gógusok érzik a legjobban, akik a fölvételi körzet különböző is­koláiból szárnyra bocsátott tanu­lókat veszik gondjaikba. A hár­masok, négyesek, ötösök valósá­gos értékeinek egymástól olykor megdöbbentően eltérő különbsé­geibe belejátszik a családi háttér, a lakóhely kulturális ellátottsága, a közművelődési és oktatási in­tézmények kapcsolata is. Több a korrepetálásnál A szakirányú továbbtanulásra vagy a termelői, szolgáltató mun­kára való fölkészülést aligha le­het komolyan venni végletes tá­volságokat mutató előképzettség esetén. Szükség van a hiányokat pótló, hátrányokat behozó idő­szakra. Ennek a bizonyos tekin­tetben új nevelési és képzési fel­adatnak a neve: felzárkóztatás. Az igazi, hivatásuknak élő pedagógu­sok korábban sem mondtak le ró­la, de „többféleképpen értelmez­ték, különféle helyzetben, eltérő mértékben és felfogásban végez­ték” — olvasható az Országos Pe­dagógiai Intézet útmutató kiad­ványában a fogalmi meghatáro­zás bevezetőjeként. Abban az esetben válik elkerülhetetlenül szükségessé, amikor a tanuló elő­ismeretei, képességei és készségei hiányosak ahhoz, hogy legjobb Szintjén megfelelhessen a tanter­vi követelményeknek. Vannak, akik a jó vagy kevés­bé jó emlékezetű, hagyományos korrepetálásra gondolnak. De en­nél többről van szó. Az el nem hanyagolható különbség lényege a szakszerű megfogalmazás szerint: „A felzárkóztatás fojyamán a pe- deeógus nemcsak a továbbta­nuláshoz, a tanyanyagban való előrehaladáshoz szükséges isme­reteket igyekszik kiegészíteni, hanem megismerő, gondolkodó, munkavégző képességeket fej­leszt, készségeket gyakoroltat, megkeresi a lemaradás okait és azokat a lehetséges mértékben igyekszik kedvezően befolyásol­ni. Szervezett foglalkozásokkal, sokféle tanulói tevékenységgel ké­pessé teszi a diákokat magasabb követelmények teljesítésére. A felzárkóztatás tehát több és más az alkalmankénti korrepetálás­nál. mert a tanulói személyiség egészét célirányosan fejleszti; kötelező nevelői-tanulói tevé­kenység, a pedagógiai folyamat szerves része”. A felzárkóztatás különösen az első osztályok saiátos feladata. A megújult gimnáziumokban a ké­pességfejlesztés és az indulási hiá­nyok behozása nélkülözhetetlen előfeltétele az életre jobban fel­készítő fakultációnak, a szabadon választható tárgyak rendszerére való áttérésnek. Csoportbontás Halason De a szakközépiskolák sem pa­naszkodhatnak amiatt, mintha a felzárkóztatás náluk nem lenne fontos. Kiskunhalason a II. Rá­kóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskolában például nem tartják ugyan világrengető újí­tásnak ezt a tevékenységet, . vi­szont annál komolyabban veszik. Hiszen régi elv a tanárok között: mindenekelőtt meg kell ismerni a növendéket. Korábban szintre hozásnak nevezték a fölzárkózta- tási folyamatot. De a formai kü­lönbségeken túl lényegibb eltéré­sek is vannak. A különböző kísérletek után ki­alakult a felzárkóztatás rendsze­re. Az OPI útmutatója abból in­dul ki, hogy szükség van a ter­vezésre, amit azok az adatok alapoznak meg, amelyeknek a segítségével megállapítható min­den egyes esetben a tantárgyi előismeret, a neveltségi fok és a képességek szintje, s kirajzolód­nak a lemaradás okai. Kiskunhalason is kitöltötték a középiskola első osztályosai szá­mára összeállított kérdőíveket. A válaszokból kiderül, hogy a ta­nuló együtt él-e a szüleivel, azok elváltak vagy sem, van-e testvé­re, milyen segítséget kap otthon a tanuláshoz, hányadmagával la­kik egy szobában, milyen és hány könyvük van, mely tárgyakat sze­reti, sportol-e, barátkozó a ter­mészete vagy nem, döntött-e az életpályáról és milyen elképzelé­sei vannak. A személyiség jobb megismerését szolgálja a kedvenc költemények megemlítése, a szí­vesen nézett tévéműsorok vagy a heti időbeosztás feltüntetése. Külön feladatlapok segítettek feltérképezni a tanárgyi ismere­teket. Ennek eredményeként bon­tották például négy csoportra a mezőgazdasági szakközépiskola két elég nagy első osztályát az orosz nyelvi órákon, s így tizen- öt-tizennyolcas létszámú csopor­tokban sikerül pótolni a lema­radást, fejleszteni az ismereteket, a megértési és a beszédkészséget. Az egyébként is túlterhelt osz­tályfőnökök dolga ezzel termé­szetesen nem csökkent, hanem növekedett. De a tanulókról ki­alakított kép is tisztábbá vált. A szinte szociológiai jellegű felmé­rések eredményeit még az ősszel megismerte az egész tantestület, hogy személyre szabottabb fel­adatokat adhassanak a szaktaná­rok a fiataloknak. Félévkor az iskolavezetés beszámoltatja mind az osztályfőnököket, mind a szak­tanárokat az elvégzett munkáról, amit majd az év végi értékelés követ. Jó a hatása Addig is lássuk a Pedagógus Szakszervezet Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága mérvadónak lát­szó véleményét. A legutóbbi ülé­sen hangzott el: a felzárkóztatás során nemcsak a különböző is­kolákból jött tanulók tudását kell egy szintre hozni, hanem pótolni kell azokat a hiányokat is, ame­lyek a régi tantervek számlájára írandók. Nagy a különbség pél­dául az általános iskolai, illetve a folytatást jelentő gimnáziumi és szakközépiskolai első osztályos orosz tananyag szókincse között. A középiskola eleve sokkal töb­bet föltételez, mint amit tényle­gesen tanultak a fiatalok. A szak­munkásképző intézetekben' a ma­tematika okoz gondot, mivel az általános iskolák nem azonos mó­don és nem egyforma matemati­kai anyagot dolgoznak fel. Íme, a felzárkóztatás legsarka­latosabb feladatai! Megnyugtató viszont, hogy csökken a lemorzso­lódások száma, ami azt mutatja, hogy eredményes és jó hatású ez a pedagógiai munka a középisko­lákban. Halász Ferenc KÉSZÜLŐDÉS A VERSENYRE • A hagyományos moszkvai balettverseny a táncművészet egyik jelentős nemzetközi eseménye. Hazánkat az Ifjúsági ka­tegóriában a Magyar Állami Balettintézet nyolcadikos növen­dékei, Szendrei Mariann, Volt Kati, Szilágyi Gyula és Kováts Tibor képviseli. A fiatalok a júniusi versenyre a napi munká­juk mellett koncertpróbákon készülnek. A képen: Szendrei Mariann. Kováts Tibor. (MTI-fotó — Horvát Éva felvétele) • Rendkívül nagy sikere volt a műszaki kiállításnak, s az egybekap­csolt lézerbemutatónak. NÉPI DEMOKRÁCIÁNK SZÜLETÉSE (I.) Kelet-Európa és az antifasiszta nagyhatalmak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents