Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-03 / 28. szám
1981. február 3. 9 PETŐFI NÉPE 9 3 Épül a játékház Az egészségügyi integráció eredményei Bács-Kiskun megyében A szocialista egészségügy fő feladata a betegségek megelőzése, illetve azok egyre magasabb szintű, eredményes gyógyítása. Az 1972. évi egészség- ügyi törvény mindenki számára állampolgári jogon biztosítja ezt az alapvető társadalmi szolgáltatást. A feladatok kiszélesítése egyúttal időszerűvé tette a meglevő gyógyító-megelőző / intézmény- rendszer felülvizsgálatát, az ellátás javítását. 1975- ben miniszteri utasítás jelent meg az egészségügy szervezetének és működésének továbbfejlesztéséről. A rendelet az integrációt tűzte ki célul, mégpedig az azonos tanács által fenntartott gyógyítómegelőző intézmények és szolgálatok szervezeti egységbe vonását szakmai, gazdasági és műszaki szempontból egyaránt. Az integráció megvalósítása Bács-Kiskun megyében is fokozatosan, a feltételek megteremtésével párhuzamosan érhető el. Jó néhány területen már a rendeletet megelőzően is érvényesült, máshol pedig a legutóbbi években kezdett kibontakozni. Mivel a rendelet az azonos tanácsi irányítású intézmények egyesítésére vonatkozik, a megvalósítás megyén belül nem egységes. Kecskeméten — ahol megyei kórház működik, és vezeti az intézmény- rendszert — a városi tanács által fenntartott körzeti orvosi hálózat nem része az integrációnak. Baján, Kalocsán, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán a városi kórházak fogják össze a teljes járó- és fekvőbeteg-ellátást. Kiskőrösön kórházi háttér nélkül, a rendelőintézet az integráció irányítója. A rendelet alapján nem tartozik az integrációs rendszerbe a községek kprzeti orvosi hálózata sem. Az integráció közvetlen hatása nehezen számszerűsíthető. Létezése, fokozatos kibontakozása azonban kétségtelenül hatással van az intézmények működésére, létszámgazdálkodására, annak összetételére, és egyes osztályokon a betegforgalom alakulására is. Az egészségügyi létszám alakulása Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális hálózatának megközelítően 8 ezer dolgozója volt 1979 végén, 18 százalékkal több, mint az integrációt megelőző 1975-ös évben. Ugyanebben az időszakban az engedélyezett, de betöltetlen állások száma 52 százalékkal csökkent. A létszámgyarapodás igen nagy eltéréseket takar. Az átlagot jóval meghaladó a növekedés a kórházaknál, az egész gyermekorvosi hálózatban, valamint az üzemorvosi ellátásban. Ezzel szemben jelentős csökkenés volt az szülőotthonoknál, az egészségügyi szakoktatás, igazgatás és egyéb hasonló területeken. Az említett szakterületek ellentétes irányú változásában bizonyára szerepe van az integrációnak, illetve az abból adódó létszám-átcsoportosításnak. Az egészségügyben dolgozószámának változása állománycsoportonként is jelentős különbségeket mutat. A legnagyobb arányt képviselő szakképzett egészségügyi létszám egyötödével gyarapodott, s csaknem ugyanilyen arányban nőtt a kisegítő állományba tartozó — főleg fizikaiak — száma is. Az öt évvel ezelőttinél 14 százalékkal1 több az orvos és néhány fővel az egyéb egyetemi, főiskolai végzettségű. Kedvező, hogy a gazdasági-iműszaki-ügyváteli alkalmazottak száma összességében alig emelkedett, néhány területen pedig (például szakoktatás, igazgatás) számottevően csökkent. Az integráció hatása feltételezhető a betöltött és üres állások arányának javulásában. Az összevonás, a szakmailag jobb lehetőségek minden bizonnyal elősegítették az — orvosi és részben a szakképzett egészségügyi — üres állások betöltését, 1979 végére például a kórházakban felére csökkent a betöltetlen orvosi, és közel egyhatodára a szakképzett egészségügyi állások száma. Segítette a szervezeti változás a körzeti orvosi hálózatot is, hiszen az öt évvel ezelőtti húszról, kilencre csökkent a hiányzó orvosok száma, miközben a körzetek száma abszolút mértékben is jelentősen gyarapodott. A körzeti hálózat integrációba kapcsolása igen ellentmondásos. Ezt az ellentmondást szándékoznak feloldani sávosítás bevezetésével, amelynek több városban (például Kalocsán, Kiskunfélegyházán) vannak kedvező tapasztalatai. A sávrendszer kialakításával meghatározott számú orvosi körzet tartozik egy-egy belgyógyász szakorvoshoz, ami az orvos és beteg számára egyaránt előnyös. Szakmailag — többek között — köny- nyíti a konzultáció lehetőségét, a felülvizsgálatok végzését, vagy a soronkívüli, sürgős betegfelvételt. Kalocsán — ezen túlmenően — a kórházzal is szoros kapcsolata van a körzeti hálózatnak: a továbbképzés, felszerelés, anyagbeszerzés, helyettesítés stb. a kórház közreműködésével történik. Az integráció egyik célkitűzése az ésszerűbb létszámgazdálkodás volt, amit az eddigi években részben sikerült elérni. A gyakorlati megvalósítás azonban városonként, intézményenként nagyon változó, amit részben területi, részben személyi, illetve szemléletbeni adottságok befolyásolnak. A lét- szám.mozgatásba, az összevont intézmények közötti körforgásba bevonhatók köre természetesen nagyon eltérő. Fiatalabb, könnyebben mobilizálható szakemberekkel bíró intézményeknél, kevesebb problémát okoz a bevezetése, és rövidebib időszak alatt érezhetők előnyei. A körforgásba elsősorban orvosok, és bizonyos szakterületek alkalmazottai (például labor-, röntgenasszisztensek) vonhatók be. Az integrált intézmények területi elhelyezkedése ugyancsak hatással van a folyamat kibontakozására. Nyilvánvaló, hogy egy egészen zárt rendszerben, azonos telephelyen működő kórház-rendelőintézetben (mint például Kalocsa, Kiskunhalas) mások a lehetőségek, mint az erősen szétszórt, sok intézménnyel rendelkező városokban (például Kecskeméten). Mivel a fenti adottságok (létszám és területi elhelyezkedés) megyén belül erősen különböznek, a gyakorlati megvalósítás is változó. Az integrációtól a gazdasági, ügyviteli, kisegítő létszám csökkenését is várták. Ez az elképzelés ez ideig általában nem valósult meg, főleg a területi szétszórtság miatt. Másutt csupán a korábbi létszámhiányt sikerült ezáltal megszüntetni, csökkentésre ezért nem volt lehetőség. Kezdeti eredmények vannak az ügyviteli létszám csökkentésében, de ez még nem általános tendencia. A rendelőintézetek és kórházak betegforgalma Az interg'rációban legszorosabb együttműködés a járó- és fekvőbeteg-ellátás két fő intézménye — a rendelőintézet és a kórház — között alakulhat ki. Az együttműködés célja az ellátás gyorsítása, a folyamat egyszerűsítése, s ezáltal a betegmozgatás csökkentése, a párhuzamos vizsgálatok elkerülése. Bács-Kiskun megye rendelőintézetei az elmúlt évben több mint 367 ezer órában rendeltek, ami mintegy 8 ezerrel több az 1975. évinél. A szakrendeléseket igénybe vevők száma összességében ennél dinamikusabban emelkedett, főleg a legutóbbi két évben. Ez bizonyos mértékben összeíügg az integrációval, annak egyik célkitűzésével — a progresszív betegellátással — amely szerint mindenkit az állapotának. megfelelő helyen és szinten kell kezelni. * A szakrendelők napi átlagos betegforgalma megközelítette a 9 ezret, ami 1975-höz képest mintegy 6 százalékos emelkedést jelent. A rendelési idő és betegforgalom változása városonként igen eltérő. Kiskunfélegyházán például kevesebb orvosi órában valamivel több beteget láttak el, Kiskunhalason viszont közel egyharmadá- val növekedett az évi rendelési idő. A rendelőintézeti gyógykezelések száma szakterületenként is erősen eltérő. Kiemelkedő az urológia, az ideggyógyászat, továbbá a röntgen és laboratórium igény- bevételének növekedése. Rendelőintézet és kórház szorosabb együttműködése elsősorban néhány párhuzamos osztály (belgyógyászat, sebészet, urológia), valamint az alapterületek (röntgen, laboratórium) között alakulhat ki. Részben ezzel magyarázható, hogy a szakrendelők ilyen jellegű tevékenysége az átlagosnál jobban növekedett. Ezáltal ki- sebb-nagyobb mértékben tehermentesítik a kórházak azonos részlegeit. A kórházak betegforgalma valamivel mérsékeltebben emelkedett 1975 óta, mint a rendelőintézeteké. Az ápolás átlagos időtartama, s ezzel együtt az ágykihasználás alig változott, amin az integráció további kibontakozásával lehet javítani, amely .>ze- rint az elővizsgálatokat a rendelőintézetekben végzik el. Az integráció hatása a gazdálkodásra Az egészségügy közismerten költséges ágazat. Bács-Kiskun megyében is évről évre többet fordítanak szociális és egészségügyi célokra: 1979-ben a tanácsi költségvetésből 705 millió forintot használtak fel ezen a területen, 223 millióval többet az 1975. évinél. A korszerű gyógyító eljárások tehát rendkívül drágák, éppen ezért tűzte célul az integráció az ésszerű pénz- és anyaggazdálkodást. Jó néhány területen már vannak kedvező eredmények, főleg a röntgen és laboratóriumi anyagfelhasználásban. A teljes körű érvényesülést, a teljes centralizálást nehezíti a továbbra is meglévő költséghelyes gazdálkodás. Bár az integráció lehetőséget ad az összevont intézmények közötti költségátcsoportosításra, az eddigi tapasztalatok szerint kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel. Általában a nagyobb beszerzéseket, fejlesztéseket finanszírozzák a közös, illetve átcsoportosított pénzekből, természetesen a kórházak irányításával; egyéb téren (például bérmegtakarítás esetében) ritkábban élnék az átcsoportosítással. További feladatok Az egészségügyi és szociális integráció célkitűzései egyértelműen. pozitívak. A rendelet több területen már — a gyakorlatban — kialakult együttműködést rögzített. Kiterjesztése az egész gyógyító-megelőző ellátásra hosszabb távú folyamat, amelyben a kezdeti eredmények változóak. Sikeres megvalósításának egyik alapfeltétele a megfelelő szemlélet, a helyes káderpolitika érvényesítése. A Bács-Kiskun megyei tapasztalatok is igazolják, hogy ahol ezek a tényezők megfelelőek, az integráció megvalósításában is előbbre tartanak. Jó néhány körülmény, például a költséghelyes gazdálkodás, a körzeti orvosi hálózattal kapcsolatos felemás megoldás, a rehabilitáció megoldatlansága csökkenti az összevonással elérhető eredményeket. A következő évek feladata aZ ellentmondások feloldása, illetve az integráció következetes végrehajtása. Ágó Erzsébet a, KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese Ha elkészül, a megyeszékhely újabb ékessége lesz az a játékház, amely Herényi 'József Ybl- díjas építész tervei szerint formálódik a Naiv Művészek Múzeuma mellett. Végleges formájában az ezer négyzetméter alapterületű épület földszintjén a nagy kupolaterem és három foglalkoztató kap helyet — valamennyihez emeleti „letekintő” is tartozik —, a második szinten pedig négy nagyobb, kamarakiállítások megrendezéséMég formálódnak szervezeti keretei, s máris sok a munkája a KISZ KB és az Állami Fejlesztési Bank közös elhatározásával tavaly ősszel létesített Alkotó Ifjúság Egyesülésnek. A fiatalok újító-alkotó kedvére építő KISZ-es mozgalom, az Alkotó ifjúság pályázat „patronálását" a hat éve élő, formálódó pályázati rendszer korszerűbb alapokon való irányítását, a fiatalok alkotásainak hasznosítását, bevezetését segítő közös vállalkozás „magja”, az iroda már működik. Átmeneti otthonából, a Volán Elektronika KISZ-klubjából egy hónapja irányítják ifjúkommunisták, fiatal szakemberek százainak társadalmi munkáját — mondották a KISZ KB ifjúmunkásosztályán. A társadalmi aktívahálózat hetek óta járja az országot, vállalatoknál, szövetkezeteknél csokorba gyűjti az V. ötéves terv idején benyújtott és díjnyertes pályamunkákat. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés első feladata ugyanis a Volán Elektronikánál már működő adatbank „feltöltése”. Ezerszámra érkeznek vissza az irodához a munkahelyekre január elején kiküldött kérdőívek is: azoknak az ifjúsági alkotásoknak a legfőbb adatairól, amelyek a vállalati vezetők szerint nemcsak egy munkahelyen, hanem szélere is alkalmas helyiséget alakítottak ki. Az épületen jelenleg harminpan dolgoznak, a készültségi fok 70 százalékosra becsülhető. Áz Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat építőmunkásai szorgalmasak, de a kemény hidegek okozta lemaradást már nem tudják behozni, a befejezés várhatóan egy hónappal késni fog. A március végi átádásig már csak a'belső befejező munkákat kell elvégezniük. sebb körben is a termelésfejlesztés és -korszerűsítés szolgálatába állíthatók. A szakmai zsűri rostáján megszűrve, februárban számítógépre viszik az elmúlt öt év legsikerültebb pályamunkáit. Ezt követően megnyitják a kaput az érdeklődő vállalati, szövetkezeti szakemberek előtt. A tervek szerint lehívóberendezés segítségével is válogathatnak majd a konkrét termelési kérdések újsZéru megoldásait kereső szakemberek. A fiatalok eddigi alkotásaiból származó tetemes érték „felmérésével” egyidejűleg az ágazati minisztériumok és az országos hatáskörű szervek február 15-ig közzéteszik az új ötéves tervidőszak feladataihoz igazított alkotó ifjúság pályázati felhívásukat. Ennek alapján március végéig a munkahelyeken is meghirdetik az üzemi feladatokra építő pályázati témákat. Az országos pályázat most arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a javaslatok, újítások elbírálásával ne várják meg a naptári év végét. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés folyamatosan gyűjti majd a vállalatok, szövetkezetek igényeit, a fiataloktól beérkező értékes szellemi munkákat, s névsort állít össze az ország különböző vidékein élő, dolgozó, egy-egy témában jártas ifjú alkotókról. _ (MTI) 9 Az építőipar akrobatái: a tetőfedők (a felvétel elkészülte óta befejezték a cserepezést). Adatbankba kerülnek az ,,Alkotó ifjúság” sikeres pályamunkái PÁRTKONGRESSZUS ELŐTT Hírmozaik a Krímből 9 Korszerű fejőberendezések a szakszi járás Frunze nevét viselő Növekvő termelési kedv Az SZKP XXVI. kongresszusára készül testvérmegyénk is. A Krimszkaja Pravda riportjai és tudósításai rendszeresen beszámolnak a félsziget üzemeiben' és gazdaságaiban folyó munkáról. A híradásokból kiderül, hogy igen nagy erőfeszítések szolgálják a lakosság jobb ellátását. Sikereik azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók megértették a Központi Bizottság törekvéseit. A nyizsnyegovszki járás Bolsevik nevű termelőszövetkezetében például csaknem hatvanezer sertés hizlalásával járulták hozzá a krími terület- jobb húsellátásához az elmúlt öt év alatt. Testvérlapunk egyre gyakrabban ad hírt arról is, hogy növekszik a mezőgazdasági dolgozók termelési kedve a háztáji gazdaságokban. Mind többen foglalkoznak tehéntartással, sertés- és baromfitenyésztéssel, s a ház körüli termékekből egyre több áru kerül a városi dolgozók asztalára. A félsziget vízellátása érdekében tovább épül az 1 Észak-Krími Csatorna, amelynek feladata — a lakosság ellátásán túl — a mező- gazdasági területek öntözése. Jelentős beruházás lesz az épülő víztározó, amely várhatóan egymillió rubelbe kerül; A mesterséges tó a szimferopoli járásban, Szkvorcovo mellett jön létre, mintegy 400 hektárnyi területen. A kongresszus tiszteletére képzőművészeti kiállítást is rendeztek a Szimferopoli Művészeti Múzeumban. Több mint kétszáz, különféle műfajú alkotást láthatnak itt a művészetkedvelők. Az Iszkra hatására A Krimszkaja Pravda munka, társa arról tudósít, hogy nyolcvan esztendeje, 1901-ben alakult meg a Szevasztopóli Munkásszervezet. amelynek tagjai kezdetben kikötőmunkások és matrózok voltak. Az archívum dokumentumaiból egyértelműen megállapítható, hogy a munkásszervezet az Iszkra utasításai szerint dolgozott. Alig egy év múltán a sze- vasztopoli helyőrség is «csatlakozott a szervezethez. 1902 tavaszán a rendőrségi és bírósági jelentésekből is kitűnik, hogy gyakoriak a poétikai összejövetelek. Egy odesszai ügyész vádiratából tudják, hogy számos munkást és' matrózt tartóztattak le, mert tiltott irodalmat, röplapokat terjesztettek és kormányellenes agi- tációt folytattak. Ennek ellenére egyre több új szervezet alakult. Az Ocsakov cirkáló legénysége az Iszkra hatására hamarosan felvette a kapcsolatot az odesszai, a tulai és a rosztovi munkásokkal. Az 'Iszkra tudósítói rendszeresen tájékoztatták Lenin újságját a fekete-tengeri flotta mozgalmi fejlődéséről. A Szevasztopoli Munkásszervezet fontos szerepet játszott az 1905-ös polgári demokratikus forradalom előkészítésében és a forradalomban. állami gazdaságában. Új tantárggyal ismerkednek A Természetvédelmi Bizottság javaslatára a jevpatoriai középiskolák negyedik osztályosai új tantárggyal ismerkednek ebben a tanévben. Százötven végzős fiatal tanulmányozza, hogyan reagál a növény- és állatvilág a környezetszennyező hatásokra. A hallgatókat arról is tájékoztatják, milyen intézkedésekkel óvja a szovjet kormány a természetet. Miyel testvérmegyénkben 180 védett területet tartanak nyilván, igen fontos, hogy mindegyiket megismerjék a fiatalok. A tanév befejeztével a hallgatók bizonyítványt kapnak a természetvédelmi ismereteikről. Az új tantárgy bevezetésének legfőbb célja az, hogy minél több szakértője legyen a természet védelmének. Megújul a Szovjet tér Korszerűsítik a szimferopoli Szovjet teret. A város központjában levő nagy forgalmat lebonyolító tér elavult, lassította a közlekedést. Ezért 1979-ben megkezdték az átépítését. A gyalogosok biztonsága érdekében bővítették az aluljárók számát, immár nyolc fontos létesítményhez juthatnak el a járókelők minden veszély nélkül. A teret kiszélesítették, így gyorsabb lesz a gépjárműforgalom. Az átalakítási munkálatokat hamarosan befejezik, s a 200 éves város lakói május elsején birtokba vehetik a felújított és megszépített Szovjet teret Győri Ilona A IM
