Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

1981. február 17. • PETŐFI NÉPE • 3 A KISZ X. KONGRESSZUSA ELŐTT NAPKÖZBEN így látják Kiskunhalason • Körösi István. Májusban tartják a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusát. A tanácskozás előtt a megszokottnál mozgalma­sabb élet zajlik az alapszerveze­tekben; a fiatalok összefoglalják tapasztalataikat az utóbbi évek munkájáról, beszélnek az ered­ményekről éppúgy, mint a gon- ^ dókról. Ennek az országos esz­mecserének a katalizátorául a KISZ Központi Bizottságának — sokak szerint meglepően és szo­katlanul nyílt hangvételű — le­vele szolgál, érvet és vitaalapot egyszerre nyújtva. Készülnek a beszámolóra, az értékelésre a na­gyobb közösségek, a városok, já­rások KISZ-esei is. Egy előzetes, „nem hivatalos” mérlegkészítésre kértük mi is a megye — statisz­tikai adatok szerint — legdina­mikusabban fejlődő városának. Kiskunhalasnak Ifjúsági szakér­tőit, Szalai Antalt, a városi KISZ- bizottság titkárát, Kispéter Im­rét, a városi pártbizottság titká­rát és Körösi Istvánt, a Halasi Kötöttárugyár KISZ-bizottságának titkárát. — Mit tart az utóbbi időszak legfontosabb eredményének? Szalai Antal: — 1976-ban 1800— 1900 között mozgott a városban a KISZ-tagok száma. 1978-ban, a legutóbbi küldöttgyűléskor 2628 ifjúkommunistát tartottunk nyil­ván. Most több mint háromezret. Erősödött tehát a tömegszervezeti jelleg, ami természetesen a poli­tikai befolyás növekedésével járt együtt. Körösi István: — Az új szak­munkásokat vállalatunk KISZ- bizottsága minden évben ünnepé­lyesen fogadja, így történt tavaly is. Egyenként elbeszélgettem a fiatalokkal, elmondtam mit nyújt a KISZ, ha gondolják, lépjenek be. Százból harmincán felelték azt, hogy „elgondolkoznak rajta”. Másnap jöttek, hogy nem lépnek be. Hangjukban semmi meggyő­ződés nem hallatszott, ezért azt mondtam, ezzel az erővel akár be is léphetnének. Vállukat vo- nogatták: tulajdonképpen be... — öt év alatt mégis megduplá­zódott a létszám. Hogyan sikerült ezt elérni? Szalai Antal: — Volt két-három igen jó városi nagyrendezvé­nyünk, s ez felkeltette a fiatalok figyelmét, FIN Kupa elnevezéssel pingpong-, sakk-, atlétika-, kispá­lyás foci- és lövészbajnokságot • Kispéter Imre. rendeztünk. Az ilyesmi nagyon vonzza a srácokat. A tavasz végi, már hagyományosnak számító „vidám befürdés” amit a strand nagy medencéjében tartunk, szin­tén népszerű. — Nem vitatjuk, hogy ezek ha­tásos rendezvények, a KISZ-hez azonban nem sok közük van... Szalai Antal: — Nem is mond­tam, hogy van. Mégis fontos volt, hogy ilyesmiket is szervezzünk. Ezáltal igyekeztünk népszerűvé tenni a KISZ-t. Körösi István: — Én nem va­gyok ilyen optimista, szerintem a diszkó sem old meg mindent. Em­lítettem a végzős szakmunkásta­nulók fogadását, utána diszkót rendeztünk. Maradtak vagy tízen, a többiek kocsmákba mentek ... — Változott-e a dolgozó KISZ- tagok száma? Szalai Antfil: — Két éve négy- őtszázan lehettek. Most ezeröt­száz munkás KISZ-tagunk van. — És a diplomások? A Forrás szociográfiái azt sugallják, Kis­kunhalason nem valami jó fiatal értelmiséginek lenni. Szalai Antal: — Egyedül a kór­ház fiataljai aktivizálódtak, az orvosok önkéntesen, társadalmi munkában megszervezték a ta­nyai gyerekek szűrését, felvilágo­sító előadást tartottak. A műszaki értelmiséggel — nem tudom mi miatt — nem sikerült szót érte­nünk, nem folynak bele a KISZ- életbe úgy, ahogy azt elvárnánk tőlük. — Az érem két oldala: ezt vá­rom, ezért ezt adom. Tehát, mi­lyen lehetőséget ad Kiskunhala­son a KISZ a fiatal diplomások­nak? Egyáltalán, mennyire szól­hatnak bele a város fejlődésébe? Kispéter Imre: — Szerintem a mérleg másik oldalát másképp kell érteni: a fontos feladatot, a tehetség kibontakoztatásának le­hetőségét. Vajon a kötöttárugyár üzemeltetése nem ilyen feladat? Seregnyi fiatal került be a vá­lasztások után a tanácstestületbe, sok a 30—35 éves a pártvezetősé­gekben is. — Nem mindenki párttag ... Kispéter Imre: — A városi ér­telmiségi ankéton többen felszó­laltak, részt kérvén maguknak a város jövőjének alakításából. Ez­után alakult meg a Hazafias Nép­front égisze alatt a városszépíté- szeti bizottság, amelynek legtöbb tagja fiatal. — Még a jó munkán is van ja­vítanivaló. Mi a feladat Kiskun­halason? Körösi István: — Papirossal, ilyen-olyan meghívóval, csodála­tos képzési tervekkel önmagukban — nem sokra lehet menni. Meg kell találni az összhangot a fia­talok érdeklődési köre és a KISZ céljai, lehetőségei között. Ezért keli dolgoznunk — fiatalosan, példát mutatva. Kispéter Imre: — Ki kell szűr­ni a formalitást a KlSZ-munká- ból. Egy-egy taggyűlés néha már olyan komoly és száraz témákat tárgyal — hozzá még komolyan és szárazon is — mintha nem is az ifjúsági szövetség tagjai tarta­nák, hanem a mozgalmasság, a fiatalosság esküdt ellenségei. Rengeteg az általánosságokat, frázisokat hangoztató együttmű­ködési, védnökségi szerződés. Er­re nincs szükség. Arra viszont igen, hogy ki-ki konkrétan vál­laljon valamit: a kötöttárugyár­ban a minőség javítását, a ba­romfifeldolgozóban az új gépsor határidőre történő beállítását. Van tartalék az újítási mozga­lomban is. A városban évek óta négymilliót hoz az újítás — a fe­lét a Fémmunkásban „találják ki”. Ha másutt is úgy csinálnák mint ott, a négyből könnyen negy­ven millió lehetne. Aki dolgozik, annak eszébe jut valami, esetleg meg is valósítja. Ha olyan, ami hasznos, ami könnyebbé, gyorsab­bá, hatékonyabbá teszi a mun­kát: terjesszük el, és persze fi­zessük meg. És ebben a KISZ-nek is nagy szerepe lehet. B. J. Kunszentmiklósi tervek, célok, pénzeszközök az idei évre Kunszentmiklós 1981. évi költségvetési és fejlesztési pénz­ügyi tervét tárgyalta meg, s hagyta jóvá nemrég a nagyköz­ség közös tanácsa. Az írásos előterjesztéshez Ájpli László, a végrehajtó bizottság tit­kára fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a 22 milliós költ­ségvetési terv jelentősen meg­emelkedett az előző évihez ké­pest, és a 19 milliós fejlesztési alap is példa nélkül való a nagy­község történetében. Az új tervciklus kezdete új le­hetőségekkel és új feladatokkal köszöntött Kunszentmiklósra. Szükségessé vált a tanács saját bevételeinek növelése az év közben jelentkező többletfeladatok el­végzéséhez szükséges pénzeszkö­zök biztosítása érdekében. Ugyan­csak létérdeke a községnek az ésszerű takarékosság. S mivel a költségvetés milliói végesek, a tennivalók pedig bokrosak, az ed­diginél is nagyobb súlyt kap a társadalmi munka, a lakossági összefogás. Külön szólt a tanácstitkár a környezetvédelem Kunszentmik- lóson sem éppen rózsás helyzeté­ről. Elmondta, hogy a néhány éve bevezetett szervezett szemétszál­lítás jelenlegi módszere elavult, korszerűsítésre szorul 1981-ben. De éppen ilyen fontos feladat a Bakér-csatorna tisztítása és kar­bantartása, valamint a kunpeszé- ri szemétgyűjtő telep kialakítása. Jóleső érzéssel hallgatták a ta­nácstagok, hogy 5 évre szóló fá­sítási terv készül Kunszentmikló- son. Az egészségügyről szólva Ájpli László elmondta, hogy tavaly óta központi .orvosi ügyelet van a nagyközségben, és ez év február­jától Kunpeszéren is megkezdő­dött a fogorvosi rendelés. A leg­súlyosabb gondokkal a kulturális ágazat küszködik. Óvodai foglal­kozás hat, általános iskolai taní­tás kilenc helyen folyik. Az épü­letek többsége korszerűtlen, el­avult, a nevelés körülményei nem kielégítőek. Kunszentmiklós 1981. évi fej­lesztési tervéről is részletesen szólt a végrehajtó bizottság titká­ra. Kifejtette, hogy a fejlesztés­re biztosított pénzeszközök lehe­tővé teszik régen óhajtott, és a várossá fejlődéshez nélkülözhe­tetlen feltételek megteremtését. Így például tovább folyik a szi­lárd burkolatú utak építése: befe­jeződik az idén a Szalvai és a Su­gár utcák burkolása, és szilárd burkolatot kap a Rózsa Ferenc utca is. Lakossági hozzájárulás­sal folytatódik a járdaépítés Kun- szentmiklóson és Kunpeszéren, s az utóbbi helyen sor kerül a köz- világítás korszerűsítésére is. Folytatódik a Petőfi-lakótelep bővítése, átadásra kerül újabb 27 állami lakás, és további épületek kivitelezése kezdődik meg. A la­kótelep parkosítására közel ' fél­millió forintot fordítanak ebben az évben. Kezdetét veszi 1981-ben két nagyberuházás is: ,a négy alapel­látásos szakorvosi rendelőintézet és az óvodát, iskolát, művelődési otthont és könyvtárat magában foglaló nevelési központ tervei ké­szülnek el, s a területek kisajátí­tása történik meg az idén. De megkezdődik a DÉMÁSZ-székház és az 100 négyzetméteres alap- területű iparcikk-áruház tervezé­se, illetve építése is. Az előterjesztés vitájában a ta­nácstagok hozzászólásainak rend­re visszatérő témája volt a város­sá fejlődés kérdése. Többen is hangot adtak azon véleményük­nek, hogy az eddiginél bősége­sebb pénzeszközök mellett is nél­külözhetetlen a szocialista brigá­dok segítése, a lakosság összefo­gása. De — hangsúlyozták a ta­nácstagok — legalább ilyen fon­tos az elvégzett társadalmi mun­ka fokozottabb erkölcsi megbe­csülése is. Élénk vitát váltott ki a környe­zetvédelem ügye is. Sok a gond ezen a téren — mondták a ta­nácstagok. Azért jó példa is akad. Például Kunpeszéren, ahol a la­kók gyümölcsfákat ültetnek az utcára. 350 facsemete már ott nyújtózkodik a járdák mentén, s az'idén újabbak követik majd ezeket. Az áfész is felismerte a fatelepítés jelentőségét: tagjai­nak kedvezményes áron biztosít­ja a csemetéket. A vitában szót kért Mózes Ernő, a nagyközségi pártbizottság tit­kára és Bognár László tanácsel­nök is. Mindketten a gazdálko­dás eredményeiről és gondjairól, valamint a fejlesztési elképzelé­sekről szóltak. Kérték a felada­tok megoldásához a tanácstagok segítségét, és rámutattak arra, hogy a lakosság mozgósítása a célkitűzések megvalósítása érde­kében a tanácstagok fontos poli­tikai feladata. A pártbizottság titkára külön szólt az ipari és mezőgazdasági üzemek községpolitikai célokat segítő tevékenységéről. Példaként emelte ki a TEMAFORG Vállala­tot, amelynek üzeme védnökséget vállalt a tasskertesi általános is­kola fölött. — Sűrűn jártam eddig is, s még gyakrabban jövök majd az elkövetkezendő években Kun­szentmiklósra! — ezzel kezdte fel­szólalását dr. Kiss Margit, a kecskeméti járási pártbizottság titkára. Majd így folytatta: — Kunszentmiklósért a kun- szentmiklósiaknak kell a legtöb­bet tenniök. Helyesen mondták az előttem szólók: minden eddigi­nél nagyobb szükség van a tár­sadalmi összefogásra. És itt nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. De az például nagyrészt a lakosságon múlik, hogy a nagy­község tiszta és szép legyen. Hogy az árokban ne a szemét gyűljön, hanem az árkok partján virág nőjön. Ez pénzbe alig, csupán né­mi fáradságba kerül. Mozgósíta­ni kell mindenkit a cél, a jó ügy érdekében. Ha ez sikerül, a ter­vekből néhány év múltán való­ság válik — fejezte be hozzászó­lását dr. Kiss Margit. Sitkéi Béla Három hivatal Pár hasznos nyersanyag után kutatok a sárban. Ha csatakos időben vásárolok, úgy kell ne­kem! Nem sok az egész, egy fém­tárcsa és egy átázott, de nem lyu­kat porszívózsák. Annyit tesz — gondolom — ez a két apróság a kecskeméti MÉH-telepen, mintha mondjuk egy élelmiszerboltban két deka élesztőt vásárolnék. Az üzletekben krónikusan hi­ánycikknek számító porzsák itt most módfelett örömmel tölt el. Nem baj, ha vizes. Majd megszá­rad. A tárcsát illendőségből vá­lasztom, hogy mutasson vala­mennyit a mérleg. „Súlyra megy”-alapon három kilogrammért kezdődik a, számo­lás. Három kilogramm, az 12,10-es egységáron, annyit mint harminc­hat forint harminc fillér. Fizet­ném rögtön, de nem lehet ám csak úgy, mellényzsebből! A rak­táros egy irattömb kitöltéséhez lát: név, lakcím (utca, házszám), dátum, a hasznos anyag megneve­zése, majd az aláírások: kiállí­totta (a raktáros), az árut minő­sítette (ugyanő), kiadta (szintén ő), az árut megvette — én. Aláírásommal igázolom a fen­tiek helyességét, de a raktáros — jó megfigyelő — résen van. — Várjon csak! Amott, ahol én töltöttem ki,' a névnél kima­rad a há. Pótolja. Rend a lelke mindennek. Helyreállítva az azonosságot, a raktáros most már ideadja a pél­dányomat, hogy menjek át egy másik épületbe fizetni. Tudniillik ott a pénztár. A pénztáros az alapbizonylat ta­nulmányozásába mélyed. Majd miután megadja a 3 x 12,10 vég­eredményét — a 36,30-at — a No 007281-es számú 'készpénzeladási jegyzék vevőpéldányával, ’ ame­lyen — második átiratban — a Kosa nevet kapom, visszatérhetek a raktároshoz kevés portékámat átvenni. Az 17635-ös mázsajegy alapján kiállított No 007281-es számú jegyzék végre szabaddá teszi az utat a portáig. Ott már vár rám egy barna kucsmás bácsi. Íróasz­tala egy kőoszlophoz erősített deszkalap, amelyen a ceruzáját tartja. A jegyzékre és a szemem­be néz, majd a „Megjegyzés; hi­vatkozás” rovatba jóváhagyólag odaírja: „Jul”. Jogos tulajdonosaként a há­rom hivatalt „megjárt” haszon­vasnak és porzsáknak, arra gon­dolok, miért csinálják másként, ésszerűbben és gyorsabban pél­dául egy egyműszakos élelmiszer- boltban. Ott ugyanaz az ember mér és számol, aki — mellesleg — több tízezer forint sorsáért is fe­lelős. Nagyban — de legalábbis a MÉH kis tételű eladásainál — ta­lán nem fizetődne ki valamilyen hasonló — a vevők idejét kímélő és az értékesítést gyorsító —■ hasznos megoldás? K—I Erdélyi kerámiák A debreceni Dérv Múzeumban kiállí­tás nyílt Déry György — 200 darabból álló — erdélyi kerámiagyűjteményé- ből. A XVIII—XIX. században készült alkotások a Székelyföldről, Nagyvárad­ról. Tordáról, Zilahról, Nagybányáról, Besztercéről származnak többnyire, de homoróddaróci, is akad közöttük. A kiállított cserépedények között legtöbb a bokály és a tálféle. 9 Sikere van a kerámia korsóknak. 9 Az úraszlali borosedény Nagyváradon készült. Fiatalok ! A Halasi Kötöttárugyár szeretettel vár benneteket szakmunkástanulónak! A 8 általános iskolát elvégzett lányokat kötőipari konfekciős, lányokat és fiúkat gépikötő szakmára képezünk ki. Tanulmányi idő 3 év. A tanulmányi ösztöndíjon kívül havonta 250 Ft társadalmi ösztöndíjat fizetünk. Vidékieknek kollégiumi elhelyezés. Kedvezményes étkeztetés, munkaruha. Felvilágosítás: Halasi Kötöttárugyár, szelnélyzcti osztálya, 6400 Kiskunhalas, Kötönyi út 15. Tel.: 11-611 49. 618. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, • 6400 Kiskunhalas, Kazinczy u. 5. Tel.: 11-778. Jelentkezési lapot az általános iskolában lehet kapni!

Next

/
Thumbnails
Contents