Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

« • PETŐFI NfiPE • IMI. Január I«.

Továbbra is az összefogás vezethet

Aro/1 111 Onv^l/h^7 Interjú Szvorény Jánossal, a kalocsai

vl CUIIIvIIj Clillv£< városi pártbizottság első titkárával

Egy évvel ezelőtt a megyei pártértekezletre ét a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára készülve a járásokban és városokban megtartották a pártértekezleteket. E jelentős eseményeken a kommunisták elsőként megvitatták 9 pártbizottságok beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, s ennek alapján megjelölték a további feladatokat.

A pártértekezletek óta egy esztendő telt el, s most ismét jelentős állomáshoz érkezett a megye lakossága: befejeződött az V. középtávú tervidőszak, s ez egyben azt is jelenti, hogy a következő ötéves tervciklusba léptünk.

Noha tavaly februárban a Kalocsa városi pártértekezlet is mélyrehatóan elemezte a XI. pártkongresszus óta végzett munkát.

egyebek között a város társadalmi viszonyainak alakulását, a település gazdaságának szocialista fejlődését, az életszínvonal, szociálpolitika alakulását, két okból sem hatott ismétlésként Szvorény Jánossal, a kalocsai városi pártbizottság első titkárával folytatott beszélgetésünk az elmúlt öt esztendő alatt elért eredményekről, gondokról, s a következő évek feladatairól.

Egyrészt azért volt érdekes a beszélgetés, mert a városi pártértekezlet' óta már eltelt egy esztendő, tehát most pontosabb az összkép, másrészt — kérésünknek eleget téve — Szvorény János saját véleményére, vezetői meglátására, tapasztalataira is alapozva, tehát bizonyos fokig szubjektív elemekkel gazdagítva értékelte az elmúlt öt év alatt elért eredmények jelentőségét, a gondok súlyát, s hasonlóképpen vázolta a további feladatokat.

— Véleménye szerint az elmúlt öt esztendő mit jelentett a városnak?

— Az elmúlt öt év Kalocsán is több eredményt hozott a város fejlődésében, az életkörülmények alakulásában. Még akkor is, ha az utóbbi két évben az ismert okok miatt lelassult a feladatok teljesítése, illetve nem volt olyan dinamikus a fejlődés, mint az V. ötéves terv első éveiben. Mindennek ellenére Kalocsa teljesítette az V. ötéves tervben meghatározott feladatokat. Az elmúlt öt év a város egészének, s ezen túl a város vonzáskörzetéhez tartozó községeknek is adott újat, pozitív változást.

A korábbi évekhez viszonyítva elsősorban az Ipari ágazatban emelkedett a beruházási hányad. Az ipari jellegű beruházások majdnem elérik a 950 millió forintot. Az ipari beruházások közül megemlítem a FÉKON Vállalat, a Paprika- és Konzervipari Vállalat, az Asztalos-, Építő- és Elektromosipari Szövetkezet exportnövelő fejlesztéseit, valamint a gabonaipar új tárolóterét, a betonsiló, illetve az 1500 vagonos fémsiló építését. Az AFIT karbantartó-állomással, a sütőipar váz- szerkezetes csarnokkal bővült, s- ez utóbbi lehetővé tette az új termékek előállítását.

Az ipari jellegű /beruházásokra .fordított 950 millió Jtorint több mint fele a gyárak, vállalatok, üzemek bővítését célozta. Gépi fejlesztésre ennél kevesebb ösz- szeget fordítottak. Ez véleményem szerint jó arány, mert a korszerű üzemcsarnokok lehetővé tették a korszerűbb termelést.

— Mit tart legjelentősebb eredménynek?

— Nehéz rangsorolni, de elsőként a város gazdaságának szocialista fejlődésében elért eredményeket említem.

— Azért, mert Bdcs-Kiskun megye egyik legiparosodóttabb városa Kalocsa?

— Tény, de ez önmagában véve nem jelent eredményt, tehát gazdasági fejlődésünket néhány adattal konkrétan érzékeltetem. Az elmúlt öt év alatt a város szocialista ipara 42 százalékkal, növelte a termelését. A több mint 8 százalékos évi emelkedés magasabb az országos átlagnál. Az exporttermelés 28 százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt. A dollárelszámolású- export 30—35 százalékkal volt nagyobb, mint a

IV. ötéves tervidőszakban. A város ipara 1975 és 1980 között mintegy 50 millió dollárt produkált a népgazdaságnak. Ezzel kapcsolatban megemlítem a Paprika- és Konzervipari Vállalat, a FÉKON Vállalat, a BUDAMOBIL Jármű Szövetkezet, az Asztalos-, Építő- és Elektromosipari Szövetkezet, a Népművészeti és Háziipari Termelőszövetkezet, és az utóbbi években az EKA termékei.

Az elmúlt öt évben a gyárak, vállalatok csökkenő létszámmal oldották meg a feladatokat, ugyanakkor nőtt a szakmunkások aránya a fizikai dolgozók között.

— Az elmúlt öt évben mi nyomasztotta leginkább a kalocsaiakat?

— Kalocsán a lakásépítés volt a legnagyobb gond. Ennek az az alapvető oka, hogy a kivitelezői kapacitás nem biztosította a beruházási igényeket.1 Négy, tulajdonképpen kis építőipari egység dolgozik Kalocsán, egyebek között a BÁCSÉP és a BÁCSÉP- SZER építésvezetősége. A szakmunkásokat gyakran elviszik máshová dolgozni, s ez lényegesen lassította a lakásépítést, s nagyrészt ezért nem tudtuk teljesíteni a tervet. A középtávú tervidőszak alatt 952 új otthont tudtunk átadni, 279 lakás nem épült meg. Sajnos csökken a magánerős lakásépítés is.

A kommunális ágazatban az V. ötéves terviben meghatározott feladatokat a város teljesítette. A ■vízmű és á szennyvíztisztító telep kielégíti a jelenlegi igényeket. A város egész területén még a nyári csúcsidényben is van elegendő egészséges ivóvíz. A regionális vízműre rákötötték Fájsz, Bátya. Foktő és Úszód községeket.

Itt említem meg, hogy nyolc kilométernyi új szilárd burkolatú utat építettek, 50 ezer négyzet- méternyi utat felújítottak és 22 kilométer hosszúságú járda épült.

— Segített a lakosság?

— Eredményeinkhez hozzájárult a lakosság aktív részvétele. Az évente több alkalommal rendezett kommunista műszakok elsősorban a gyermekintézmények, szociális otthonok építésé', illetve bővítését segítették elő. 1980- ban például a város 25 millió forint értékű közvetett, illetve közvetlen lakossági segítséggel számolt, s ezzel szemben az önzetlen társadalmi munka meghaladta a 30 millió forintnyi értéket.

— Az előbb a gyermekintézményeket említette. A bölcső- dés- és óvodáskorú gyermekek elhelyezésében milyen eredményeket értek el?

— Az'V. ötéves tervidőszakban a gyermekintézményeket illetően

Kalocsán az volt a legfőbb cél, hogy minden óvodáskorú gyereket fel tudjanak venni. Ezt sikerült elérni. Egyedül a bölcsődei elhelyezéseknél volt lemaradás, mert a hatvanszemélyes bölcsőde építése áthúzódik az idei évre. Ugyanakkor a tervidőszakban 14 tanteremmel bővült az iskolahálózat.

— Kérjük, ismertesse a betegellátás javításában elért eredményeket.

— Bővült a sebészeti osztály, fejlesztették a rendelőintézetet, s belső átszervezéssel 150 ágyas pszichiátriai osztály alakult. Az integráció minőségi változást is hozott az egészségügyben. Megteremtődött a járó- és fekvőbetegellátás összhangja, erősödött a kórházi és körzeti orvosok kapcsolata.

— Mi jellemezte a kereskedelmi ellátást?

— Az elmúlt időszakban épült két ABC-áruház, lakberendezési áruház, Duna áruház, több szaküzlet lényegesen megjavította a város és vonzáskörzete kereskedelmi ellátását. A következő években e téren elsősorban a minőségi fejlesztés az elsődleges cél. Az idegenfórgalom1 és vendéglátás területén az igények sajnos továbbra is kielégítetlenek.

— Sok község tartozik Kalocsa vonzáskörzetéhez. Hogyan hasznosították az ebben rejlő lehetőséget?

— A város és a városkörnyéki községek kapcsolata sokat javult, de véleményem szerint az együttműködésben még bőven vannak kihasználatlan lehetőségek. Megítélésem szerint a kapcsolatban nem az irányítás a leglényegesebb cél, hanem az, hogy ezt tartalommal kell megtölteni. 1977-ben Foktő városkörnyéki község lett. Ügy gondolom, hogy erre a kapcsolatra is érvényesek az , előbbi megállapítások.

— Elképzeléseik szerint a VI. ötéves tervben milyen fontos feladatokat kell megvalósítani Kalocsán?

— Mint másutt, Kaloasán is a VI. ötéves tervidőszakban az lesz a legfontosabb feladat, hogy az előző középtávú tervben elért fejlődésünket megszilárdítsuk, illetve az elért színvonalat megtartsuk. Ahol lehet, előbbre kell lépni, de az ütem visszafogottabb lesz, mint az V. ötéves tervidőszakban volt.

Az iparban mérsékeltebb, de

jóbban differenciáit fejlődést határoztunk meg. A 20—22 százalékos ipari termelési növekedés látszik reálisnak. Nagyobb fejlődés elsősorban azokban az ágazatokban várható, ahol jobban és gyorsabban tudnak a piaci igényekhez alkalmazkodni. Az élelmiszer- iparban a minőségjavítással a termék feldolgozásának és értékesítésének jobb összhangjával kell a termelést növelni. A könnyűipari ágazatban a FÉKON-nál nagyobb arányú termelésnövelést terveznek, figyelembe véve az exportlehetőségeket, illetve *a külföldi igényeket. Az asztalos- ipari szövetkezetnél az úgynevezett rusztikus bútorok! gyártásával lehet az export mennyiségét növelni a tőkés piacon is. Az BKA által gyártott lámpatestek egyre keresettebbek a tőkés piacon, te- ‘hát a gyár dolgozóitól a mennyiségi növekedés mellett a minőség javítását várjuk. A külpiaci igények arra ösztönzik a népművészeti szövetkezetét, hogy termék- szerkezetét korszerűsítse.

Ami a beruházásokat illeti, az ipari fejlesztés lényegesen visszafogottabb lesz, mint a korábbi ötéves tervidőszakban. Talán egy lényegesebb ipari beruházásra kerül sor, a tejfeldolgozó üzem építésére, a 'Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés beruházásában.

A VI. ötéves tervben alapvető célkitűzésünk a szolgáltatások fejlesztése. Az idén talán befejeződik a korszerű szolgáltatóház építése, de ez természetesen1 a fejlődésnek csak első állomása.

Elengedhetetlenül szükséges a közlekedés és hírközlés fejlesztése. A tervidőszakban kerül sor az autóbusz-pályaudvar bővítésére, a MÁV-állomás felújítására, valamint a korszerű szállítási feltételek megteremtésére, a szállítási, rakodási fegyelem megszilárdítására. Sajnos az elavult posta korszerűsítésére, új posta építésére nincs lehetőség.

— S a lakásépítés?

— Az elkövetkező öt évben közel ezer lakást szeretnénk átadni Kalocsán. Tervünk, hogy minden jogos- igényt kielégítsünk,1 s elsősorban a fiatal házasok- lakásproblémáját megoldjuk. Az előbb a fiatalokról beszéltem, tehát itt említem meg, hogy hamarosan átadják rendeltetésének a 60 személyes bölcsödét. Emellett további húsz hely kialakítását tervezzük. A következő években a 619-es Szakmunkásképző Intézet négy tanteremmel, három tanműhellyel, a Vén József Általános Iskola hat tanteremmel bővül. A 3-as számú általános iskolában egy tornatermet alakítunk ki. Mintegy 150-nel szeretnénk az óvodai helyeket bővíteni. Szükségessé vált az I. István Gimnázium életveszélyes szárnyának felújítása, amely 9 millió forintba kerül. Elképzeléseinkben szerepel egy mezőgazdasági múzeum és városi képtár létrehozása.

Természetesen ezek még csak elképzelések. A pártbizottság felhívással fordult a lakossághoz, a tömegszervezetekhez, hogy vegyenek részt a tervek végleges kialakításában. A lakosságnak lehetősége van arra, hogy a tanácstagi beszámolókon megvitassák az elképzeléseket, s ötleteikkel, javaslataikkal egészítsék azt ki — mondotta befejezésül Szvorény János.

Tárnái László

Kutatóállomás a föld alatt

Nem tudományos-fantasztikus A vizsgálatok programozását irodalomba illő titokzatos föld KGST kutatási terv alapján a alatti kutatóállomásról adhatunk Vízügyi Tudományos Kutató In- hírt .csupán" a kecskeméti lizi- tézet segítségével végzik. A vizs- méter-laboratóriumról. ' gálatok kiterjednek a városi

szennyvíz hatásaira, a növényzet,'elenleg négyen dolgoznak a tel és a talajlakó állati szerve- kecskeméti Magyar—Szovjet Ba- zetekkel való „együttélésre”, rátság Termelőszövetkezet szenny- Az . elmúlt évben a Magyar— viztelepének föld alatti laborató- Szovjet Barátság Termelőszövet- riurnában, ahól a több méteres, kezet több mint 3 millió 200 ezer egymástól elválasztott; tartály- köbméter szennyvizet helyezett ban, talajszelvényen csurgatják .el úgy, hogy 800 ezret szántóét a kommunális szennyvizet. A földi növények öntözésére hasz- tartályok aljáról gumicső nyúlik nosított 1 millió 200 ezer köb- a csempézett .helyiségbe, ahol az méternél többet a biztonsági er- áiszivárgó nedvességei felfogják, dóré juttattak ki. míg- körülbe- és vizsgálják, hogy mit, mennyit lül 1 millió köbméter ülepedik a szűrt ki a talaj. lepárló tóban, j

• A liziméter-állomáson naponta több vizsgálatot is elvégeznek a talajszelvényen átszivárgó vízzel. (Tóth Sándor felvétele)

HÁZUNK TÁJA

Újdonság! Olcsón többet

0 Zeolitkristály, amely számos mikroelemet tartalmaz több százszoros nagyításban.

Mai ismereteink szerint a Földet, mint bolygót éles vagy elmosódott határterületekkel elválasztó, változó halmazállapotú anyagi elrendeződés jellemzi. Ebben a rendszerben a növényzet az úgynevezett külső és belső geoszférák találkozásánál és ezeknek az anyagoknak a kölcsönhatásával a Nap sugárzó energiájának felhasználásával hosszú fejlődési folyamat következményeként jött létre.

A növényi egyedfejlődés szempontjából minél jobban fejlődik a technika és az emberi tudás, annál több eddig megváltoztatha- tatlannak ismert tényezőt sikerült javunkra módosítani. Hogy csak néhányat említsünk: A földfelszín anyagának — többek között, a víznek — optimális mennyiségben való biztosítása az öntözés; a mikroklíma befolyásolása: üvegházi termelés; a' haszonnövények tulajdonságainak, alkalmazkodó képességének befolyásolása: fajtanemesítés, hibridizáció; a talajtani tényezők megváltoztatása: mesterséges talajok, talajjavítás.

Az utóbbinál maradva, a növényi egyedfejlődés egyik alapvető meghatározó természeti tényezője a talaj. Ásványi anyagok alkotják, amelyek között különösen az alföldi homoktalajokon az agyagásványok, a zeolitok, az egyes fémek oxidációs ásványai stb. elégtelen koncentrációban, vagy kedvezőtlen arányban vannak jelen. Ezért fontos, különösen Bács-Kis- kun megyében a talajjavítás. A kistermelők gyakran nagy értékű növényektől várnak termést. Hiába azonban a nagy befektetés, ha a talaj nem tudja „produkálni" az ígéretes termést.

A Lithofloren komplex nevű talajjavító ásványi adalékanyagot a kiskerttulajdonosok számára kísérletezték ki. Ezzel az egyes növényfajokra egyedileg meghatározott keveréki arányú és összetételű készítménnyel fokozhatjuk a növény egyedfejlődését. Bács- Kiskun megyében is kapható már ez a sárga műanyagzacskós anyag a háztartási-, vetőmag- és növény- védőszer-boltokban. Az 5 kilós csomagolású ára 21 forint 10 fillér. Mivel megyénkben még kevés a termelési tapasztalat, ezért olyanokat kerestünk fel, ak(k már használták. Barczikay Gábor bod- rogszegi agrármérnök 1979-ben már megkezdte konyhakerti kísérletét. Tapasztalatairól így számolt be:

— Ä sárgarépát egyelés után

3—4 centiméteres növénymagasságnál a sor két oldalán' 4—4 centiméter szélességben 5 milliméter vastagon takartam Litho- florennel. A kezelés időpontjában a talaj erősen nedves yolt. Természetes, hogy kontrollt is végeztem. Az öntözés nélküli idény után, a betakarításkor a kezelt sorok termésének hossza körülbelül duplája, vastagsága pedig 2 és 2,5-szerese volt a kontroll sorénak. A kezelt sorokban a gyökér 80—85 százalékban egyöntetű volt. Az eltérések is kicsik voltak.

A sárgarépához hasonlóan kezeltem a petrezselymet is, ez azonban nem hozott hasonló jó eredményt. Hiába volt a kezelt gyökér vastagabb, a mellékgyökér-: képződés ezeknél a növényeknél lényegesen kisebb volt. A lombo- zát azonban élénkebb zöld színű, dúsabb és szembetűnően magasabb

volt a kontrolinál. Véleményem szerint a kezelt áru piacképesebb, és a termés mennyisége mintegy kétszerese volt. a hagyományosnak.

Számos más növény mellett, fólia alatti retekágyásban a kelés után egy héttel a talajt 3 centi- méteres szélességben a sor mindkét oldalán 5 milliméter vastagságban takartam Lithoflorennel. Felszedéskor a kezelt sorokból 10 retekgumó átlagsúlya 22 dekagramm, míg a kezeletleneké csupán 12,5 dekagramm.volt. ■■

Dr. Szopori Béláné Miskolcon köriyVtáros és hobbikertész. így ír:

— Az elmúlt esztendőben a hűvös, sőt hideg tavasz arra volt jó, hogy ismét gazdagabb legyek egy tapasztalattal.

Jó korán elkezdtem a paradicsompalánták nevelését. Bár, melegház, fólia nem állt a rendelkezésemre, de a szobában nevelt paradicsomok egy része már április elején kiültethető nagyságúra nőtt. Kísérletképpen ki is ültettem néhány palántát úgy, hogy a töveket jól előkészített talajba helyeztem, és minden paradicsompalánta alá legalább 15—20 dekagrammnyi zeolitot (Zeovit RCL-0-át) tettem. A hideget, még a talaj menti fagyokat, sőt a kései hóesést is átvészelték a paradicsomok. Bár tovább nem fejlődtek a hidegben, de megmaradtak. Ugyanakkor a zeolit nélkül kiültetett palánták elpusztultak, s helyükre május elején új töveket ültettem.

Hergyák Tibor békéscsabai magántermelő a paprikatermesztés zeolitos tapasztalatairól a következőket írta:

— Tavaly fűtés nélküli fólia alatti termesztésre 1800 darab tápkockás, TV csípős fehér paprikát ültettem. Összesen 290 négyzetméteren, két nagy alapterületű fóliasátorban használtam fel zeolitot. Mindkét sátorban a keske- nyebbik oldalon kiültetett 300— 300 darab palánta alá hegyeztem az ásványőrleményt, 10—15 centiméter mély árkot húztam 40 centiméterenként, és az árokban közvetlenül a tápkocka alá 8—10 dekagrammot raktam.

Április 18-án ültettem a palántákat és 1,5—2 liter vízzel locsoltam a növényegyedeket. A második locsolást két héttel később végeztem el, akkor is úgy, hogy árvízben a gyökeresedést elősegítő Tomasol-oldatot kevertem. A be- öntözés után körülbelül egy hétre vettem észre, hogy a csípős, hideg ellenére a kísérleti oldalon a levélhullás megállt, és a szár erősebb lett a kontrolloldalnál. Ez a különbség szinte egész végig megmaradt.

Az elsőszedésmájus'29-én volt és a két nagy fóliasátorban leszedett 600 darab paprikából 60 százalék a kísérleti oldalról ke- j rült le.* A második szedésnél közel egyformáp szedtem mindkét oldalról, vagyis a 600 kísérleti tő ugyanannyit adott, mint a kontroll nyolcszáz.

A kísérletek eredményeit ösz- szefoglalva, még nincs minden egyes növényre értékelhető stádiumban, azonban biztosra vehető, hogy a zeolitnak, a Lithoflo- ren komplexnek nagy jövője lesz a nagyüzemben és a kiskertekben, is. ■

Cz. P.