Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
19*1. Január 14. • PETŐFI KEPE • 3 MOTEL, TÓREKONSTRUKCIÓ, ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODA Kiskunhalas fejlesztésének idei terveiről Téliesített építkezés, lítelterelés, felbontott úttestek — mindez jellemző a jelenlegi kiskunhalasi városképre. Az új esztendő első munkanapjaiban folytatódik a tavalyi munka, hiszen ahogy kevesbedik az újévi jókívánságok száma, úgy válik a beköszöntött új esztendő hétköznapi 1981-gyé. azaz idénné ... Tánczos Sándort, Kiskunhalas tanácselnökét arra kértük, hogy az év kezdetén engedjen bepillantást mindazokra a feladatokra, amelyeknek a megoldását az idénre teryezik. — Az ötödik ötéves terv utolsó esztendeje az eredmények mellett is sok nem teljesült igényt hozott. Ezek összegzésére már tavaly év végén sor került, hiszen az 1981-es esztendő indításához a számvetést idejében el kellett készítenie a tanácsnak. A tervezéskor a legfontosabb szempont az volt, hogy az előző tervidőszak dinamikus fejlődésének ütemét ne lassítsuk, — dacára a gazdasági gondoknak és a szűkebb pénzügyi lehetőségeknek — hanem jó szervezéssel, okos gazdálkodással folytassuk. A feladatok rangsorolásában mindenképpen első helyet top a L. lakásépítés. Nemcsak a lakótelepen készülő új otthonok számának gyarapodásált tervezzük, hanem folytatjuk a városban található foghíjas telkeken a beépítést. A jól bevált gyakorlat szerint így a földszinten létesítendő üzlethelyiségekkel a kereskedelmi beruházásokat is egyszerűbbé tehetjük, ugyanakkor lakásokhoz juthatnak a halasiak, miközben a városkép formálásához is igényes építészeti megoldásokkal járulnak hozzá. Hamarosan megkezdődik a Schönfeld-udvar néven ismert épületcsoport szanálása; épületeket bontanak le a Kossuth utcában is, hogy'az építkezésekhez területet kapjunk — folytatja a tai nácselnök. — Az Április 4. -kertvárosban, a családi- és társasházépítkezések folytatását tervezzük. A központi célkitűzésekkel egybehangzóan a városi tanács saját eszközeivel segíti a magánlakás- építést, körültekintő szervezési munkával, az ügyintézés gyorsításával ehhez az építési formához kedvet csinálva az építeni szándékozóiknak. Adósságaink jó részét az V. ötéves terv idejéről a kommunális fejlesztések elmaradása jelenti. Annak a ténynek ismeretében, hogy kevesebb pénzből kell gazdálkodnunk, mégis előbbre kell jutnia a városnak az út-, járda-, gázvezeték-építésben. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha a lakosság az eddig is tapasztalható összefogással a tervek megvalósításához társadalmi munkával a tanács segítségére lesz. Hogy a kiskunhalasiakra, az üzemek, intézmények dolgozóira számíthatunk, sokszorosan bebizonyosodott. Ha a hamarosan átadásra kerülő új, 50 személyes szociális otthoni épületszárny létrehozását említem, amely szintén a társadalmi összefogás eredménye, vagy a mozgássérült gyerekek otthonának megteremtéséhez már felajánlott segítséget veszem számba, világosan látszik, hogy szinte mindenki, tudása, tehetsége ‘ szerint igyekszik tenni a városfejlesztés ügyéért. Tánczos Sándor ezután a város határán már túl levő, igen különleges „beruházásra”, a Sóstó rekonstrukciójára terelte a szót. — A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalattól rendeltük meg azt a jelentős munkát, amelynek célja, hogy az eliszaposodott, náddal benőtt tavat felújítsák. Ha ez a munka befejeződik, újra fürödni lehet majd a tóban, s ezzel Kiskunhalas idegenforgalmi, belföldi turisztikai szempontból is felértékelődik. Eddig három millió forintot fordítottunk a tó- felújításra, s a hatodik ötéves terv időszakában — a pénzügyi lehetőségek függvényében — folytatjuk. Szeretnénk elérni, hogy a határátkelőhelyen megforduló, illetve az 53-as úton járó hazai és külföldi turisták ne csak átutazzanak Halason, hanem időzzenek is a városban. Ehhez azonban szálláshelyek kellenek. Még ebben az esztendőben hozzákezdenek az építők annak a motelnek a létesítéséhez, amelyet a városi tanács az Idegenforgalmi Hivatallal közösen, előreláthatóan 22 millió forintos költséggel valósít meg. Megoldást kell találnunk arra is, hogy a város polgárai a tanáccsal kapcsolatos ügyeik intézését gyorsabban, egyszerűbben bonyolíthassák le. Sajnos, a helyzet az, hbgy a tanács apparátusa jelenleg három különböző helyen dolgozik, s e tényből fakadóan még nagyobb szükség van az ügyfélszolgálati iroda kialakítására. Ezt is az idei terveink közé vettük fel. S végül, de nem utolsósorban hadd mondjam el, minden pesz- sziimista felhang nélkül, hogy a dinamikusan fejlődő ipar sok feszültséget, ellentmondást hozott létre Kiskunhalason. Ezek feloldására megszületett elképzelések, tervek egy részének megvalósítására — mint például a vasúti felüljáró szükségszerű megépítése — pénz híján a közeljövőben nem gondolhatunk. Addig is a KPM-mel közösen megoldást keresünk az áldatlan helyzet enyhítésére — fejezte be tájékoztatóját Tánczos Sándor. N. M. A lakossággal a lakosságért Kevés község lakossága mondhatja el magáról, hogy annyit tett közösségéért, mint a csátaljaiak. Tavaly a megyei településfejlesztési verseny egyik kategóriájának első helyezettjei voltak. Minek köszönhették ezt a megtisztelő helyezést? 1980-ban társadalmi munkájuk elsősorban a környezetvédelemre összpontosult. A Hazafias Népfront községi bizottságának felhívása nyomán egy hét társadalmi munkát ajánlottak fel a község csinosítására. Márciusban és április elején mindenki a saját háza. előtt tette rendbe a parkot, járdát. Erre a munkára a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt-aktivisták, a tanácstagok és az úttörők mozgósították a lakosságot, s természetesen ők is részt vettek ebben az együttes munkában. A gazdasági szervek járműveket biztosítottak a szemét elszállítására, rendbehozták a szeméttelepet, amelyben kiemelkedő érdeme volt Kerti Lászlónak, az Űj Tavasz Termelőszövetkezet gépesítési ágazatvezetőjének és Varga Istvánnak, ugyancsak a termelőszövetkezet brigádvezetőjének. Feltétlenül helyet érdemel a neve ezekben a sorokban Pataki János nyugdíjas traktorosnak, aki nyugdíjbamenetele óta minden évben vállalta, hogy elddzerolja a szeméttelepet és részt vesz a község mellékutainak tereprendezésében. A lakosság az elmúlt évben 2500 tő rózsát ültetett ki. Az óvoda parkosításánál részt vett a munkálatokban a Malomipari és Gabonaforgalmi Vállalat csátaljai keverőüzemének szocialista brigádja. Négy nap alatt kiültettek kétezer sövényt, mintegy 50 facsemetét és száz rózsatövet. A Ganz Villamossági Műveik bajai készülékgyára csátaljai gyáregységének festőrészlege társadalmi munkában vállalta és elvégezte az óvoda mintegy 160 méter hosszú kerítésének festését. A festék egy részét is a Ganz adta. A termelőszövetkezet évente kétszer a község összes földútját gléderrel elsimítja, tavasszal és ősszel. A község lakossága tavaly 7 millió 406 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Már erre az évre is megfogalmazódtak azok a tennivalók, melyet a községi tanács társadalmi munkaként vár el a lakosságtól. Az idén — amennyiben a tanács anyagi ereje megengedi és a mezőgazdasági kombinát ígért anyagi támogatása is. megvalósul — tornacsarnokot szeretnének építeni, amelyhez a lakosság családonként ezer forinttal járulna hozzá, s ezt két-három év alatt kellene 'befizetni. Ezenkívül segédmunkára és a szakemberek munkájára is számítanak. A tornacsarnok befejezését 1983-ra tervezik. Az idén a tavalyihoz hasonlóan március végén, április elején ismét megrendezik a község nagytakarítását, amint az időjárás engedi. Tervbe vették, hogy Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó és Csatolja összefogásával egy tehergépkocsit vásárolnak, amely havonta végigjárja az említett községeket és összeszedi az elszállításra váró szemetet. A gépkocsit a négy község tanácsa vásárolná meg, a lakosság pedig családonkénti évi 150 forint szemétszállítási díjat fizetne, amelyet a községi tanácsoknak az adóval együtt lehetne befizetni. Ennek folyamataként Nagybaracska és Csatolja közös szeméttelepet alakítana ki, / melynek kezelését, rendbentartását is közösen vállalnák. Ugyancsak a lakosság társadalmi munkájára számítanak a Batthyány utca terméskövei való kirakásánál is, amelyre május, júniusban kerülne sor. Az idén újabb 1500 tő rózsa kiültetése vár' a lakosságra, ősszel pedig mintegy kétezer darab meggyfát ültetnek az Erzsébet, Petőfi, illetve Árpád utcában. Az idén ugyancsak társadalmi munkában folytatják a Jókai utcában a járdaépítést. Az anyagot a tanács adja, a járdalapok lerakását mintegy 200 méteren pedig — a régi gyakorlat szerint — a lakosság végzi. A legutóbbi értesülések szerint a csátaljai tanács az idén is 7 millió forint értékű társadalmi munkára számít, s minden remény megvan arra, hogy mint tavaly, az idén is lelkesen vállalja ezt a feladatot a község lakossága. Sz. F. Országos ügyészségi vizsgálatok kezdődnek A Legfőbb Ügyészség idei első felévi munkaterve alapján — az ország főügyészségeinek bevonásával — hamarosan országos vizsgalatok kezdődne}:: számos jogterületen elemzik törvényeink érvényesülését, a jogalkalmazói gyakorlatot s azokat a visszás jelenségeket, amelyek megelőzése to\ ábbi hatékony intézkedéseket követel. Egyik fontos feladatként megvizsgálják a társadalmi tulajdont Sértő, a jelentős és különösen hagy kárt okozó szándékos bűn- cselekmények, valamint a társadalmi tulajdon elleni rablások, és hűtlen kezelések nyomozási. Vádemelési, valamint vádképviseleti gyakorlatát. Választ keresnek arra, milyen' okok, körülmények játszanak közre a súlyos bűncselekmények elkövetésében. A társadalom védelme, a közrend és a biztonság megőrzése Szempontjából is jelentősek a büntető törvénykönyv szerint alkalmazható mellékbüntetések. Hamarosan valamennyi főügyészség részvételével megvizsgálják, hogy a közügyektől, a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás és a kiutasítás mellékbüntetéseket az előirt módon és a törvényes határidőn belül hajtják-e végre. Országos tapasztalatokat gyűjtenek a közlekedési balesetek helyszíni szemléivel, a felderítést szolgáló különböző eljárásokkal kapcsolatos gyakorlatról, a helyszíni eljárások színvonaláról. Ezt követően a közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló KPM- rendelet végrehajtásának tapasztalatait gyűjtik csokorba. Az általános felügyeleti és polgári jogi szakterületen az elzárással is sújtható, s a közrendre, a közbiztonságra fokozottabban veszélyes szabálysértések elbírálását tekintik át. E jogsértő magatartások- elkövetőinek felelősségre vonását vizsgálva az ügyészek arra keresnek választ, hogy a szabálysértési hatóságok megfelelően alkalmazzák-e az idevágó szabályokat. Törvényességi vizsgálat kezdődik a munkajogi kártérítési felelősségre vonás szabályainak érvényesüléséről is. Eúttal a bírósági végrehajtás egy éve „élő” új szabályainak érvényesülését veszik nagyító alá. azt, hogy a bíróság által megállapított vagyoni és nem vagyoni jellegű kötelezettségek teljesítésének Sikerül-e megfelelően érvényt szerezni. (MTI) j alanszter réme ellen KEVESEBB ENERGIÁVAL • Üj vegyestüzelésű, energiatakarékos hölégfúvót kísérleteztek ki a Somogy megyei tabi Építő és Vegyesipari KTSZ-nél. Az űj berendezés sorozatgyártását rövidesen megkezdik. A képen: az új hölégfúvó. (MTI-fotó) ÉV ELEJI BIZAKODÓ Szabálytalanul szabályos példamutatások Egy szép doboz huppant a földre 1981 harmadik napján Kecskemét főterén. Hirtelen széllökés sodorta le a városközpontot díszítő fenyőről. Sorsába törődve bámulta a közönyös járókelőket. Senki se hajolt le, hogy visszategye a magasba. Szomorú volt, szerette volna tovább gyönyörködtetni az embereket az ajándék-karácsonyfán. A város arra járó tanácselnöke mentette meg. Szó nélkül fölszedte, visszaügyeskedte. majd továbbment. Néhány másodperc múltán visszanézett: helyén maradt-e a dísztárgy. * A leninvárosi a be-ben a zárás előtt elfogyott a kenyér, a tej. Mielőtt bosszankodhattak volna a csalódott vásárlók, máris közölték velük: szíveskedjenek várni vagy visszajönni, elküldték a pótlásért. Hamarosan a raktár elé gördült triciklijével az egyik alkalmazott és már cipelték is befelé a keresett árut. Életemben először jártam az Erdőcsárdában, nem ismertem a szokásokat. Régen letelt a hivatalos ebédeltetési idő, amikor vendégeimmel beléptem. A hasonló esetben sajnos gyakori elutasítás (nem akartam kiutasítást írni) helyett jó szívvel fogadták és előzékenyen kiszolgálták a társaságot. Amikor elnézést kértünk, még szabadkoztak is: készülünk valamire, itt voltunk, étel is van, hely is akad, miért küldtük volna el magukat. • Talán máskor is eljönnek, most már tudják a nyitvatartási. « Olvasóink bizonyára fölfedezték, hogy nem újságírói önkény csok- rositotta a különböző helyszínű, első pillantásra más-más jellegű eseteket. A segitökészség, a rugalmasság, az öntevékenység, a szélesebb értelmű felelősségvállalás az optimista jegyzet epizódjait összekapcsoló kötelék. Ki marasztalhatta volna el a tanács első emberéi, ha „nem veszi észre” a kövezeten koszolódó díszdobozt? Megtehette volna, hogy másnap utasít valakit „az ügy” eligazítására. A legcélszerűbb magatartást választotta, ezzel másoknak is példát adott. Kevesebbet bosszankodnánk, ha az ilyen apró hibákat, kis, azonnali beavatkozással megszüntetné, aki éppen arra jár, legyen tanácselnök vagy nyugdíjas, hivatalos közeg vagy egyszerű polgár. A bolt vezetője is millió kifogást találhatott volna. Nincs gépkocsi, ki vállalja a kárt, ha nya-. kukon marad a pótrendelés, többletmunkát okoz az elszámolás. A vásárlók érdedében küldte el szállítójukat a kenyérgyárba, a tejtermékekért egy másik üzletbe. (Az onnan elhozott árukon egy fillér hasznuk sem volt, de '.— mint helyesen mondta — „ennyivel tartozunk vevőinknek".) Egyelőre ritka kivétel az Erdő- csárda dolgozóinak szolgálatkészsége, hiszen sok helyről zárás előtt fél órával kinézik a vevőt. Bizakodom, hógy a cikkben felsorolt esetekben megnyilvánult szemlélet 1981-ben és az új évtizedben általánosabban érvényesül. mint korábban. Ránk férne... H. N. A KÖRNYEZETVÉDELMI témakörről — a zajártalomról — úgy vélem egyszerűen nem lehet „leszállni”. Ebbéli meggyőződésemet csak fölerősítette egy „kísérteties” hatású értesülés. A kanadai Ontarióban olyan új lakótelep épül, ahol a háztulajdonosok és bérlők kötelezik magukat, hogy ha gyerekük születik, elköltöznek onnét. A tervező-vállalkozó építész minden bizonnyal azzal a szándékkal fogott hátborzongató ötlete megvalósításába, hogy a modern városi életforma egyik nyűgétől, a zajok egy hányadától szabadítja meg a lakótelepére költözőket. Szörnyű kimondani is, hogy ez a bizonyos „hányad” éppen a gyerekek által keltett zaj, tehát a friss, a viruló élet, az emberi lét folytatásának zaja. Akik tehát arra vállalnak kötelezettséget, hogy nyomban elhagyják az új városrészt, mihelyst gyerekük születik, a jövendőt zárják ki ebből a falanszterből. Mintegy szégyenszemre takarodnak el, mivel nem átallották megszegni a szerződést. Jóllehet, Kanadában is felháborodást váltott ki az életellenes ötlet, a vállalkozó nem fulladt be kezdeményezésével. Az eddig felépült hatvan házból huszonkettőt már meg is vettek. No de mielőtt tajtékzó átkot zúdítanánk a kanadai építtetőre, s mindazokra, akik kapva-kaptak torz ötletén, jusson eszünkbe soksok — ideggyógyászati esetté kor- csult lakótelepi ismerőiünk, aki legszívesebben pokolra kívánna minden gyereket. Mert ugye szegénykék „minden megmoccanása” zajjal jár, ami zsivallyá tevődik össze. Bár minálunk nem kell tartani kísértet-városnegyedek kialakulásától, mégis megiszonyodik az ember, hogy bizony magunkban is tettenérhetők olykor olyan indulati jegyek, amilyenekből a kanadai George Levitan félelmetes ötlete kisarjadt. Gondoljunk csak a panelházak annyit kárhoztatott vékony falaira, melyeken áthal- latszik a szomszédból a gyereksírás, ami ugye sokakra az „idegbajt hozza”. BIZONY — ha könnyen vesz- szük, s nem teszünk ellene, így válik a „zajneurózis” lassan népbetegséggé. Erről is szólt dr. Rácz Kálmán osztályvezető főorvos, amikor a zaj egészségkárosító hatásáról és a védekezés lehetőségeiről beszélt a környezetvédelmi aktívaértekezleten. Lássunk erről néhány érdekes-fontos részletet. Először is: mi a zaj? A magyar szabvány meghatározása szerint, olyan hallható hang vagy hangkeverék, amely kellemetlenül hat, vagy figyelmünket zavarja. A jogi formulánál kicsit érthetőbben: a zaj. nem kívánatos hang. Hogy mennyire nem kívánatos, szemléltessük a zaj mérésére szolgáló decibelskála segítségével. A legkisebb erősségű zajok — 45 decibel (rövidítve dB) alatt — elsősorban az alvást zavarják. Ha az alvás nem mély, az időszaki zaj ,5—20 másodpercig tartó ébrenlétet okoz. Vegyük példának, hogy az elhaladó autók sűrűségétől függően minden 30—90 másodpercre esik egy-egy fölriadás. így az eredmény az lesz, hogy az alvás célja: a teljes szellemi és testi regenerálódás — felfrissülés, megújhodás — nem sikerül. Az éjszakai időszakos zajok azok számára is súlyos idegi megterhelést jelentenek, akik nappal látszólag nem is reagálnak rájuk. A közepes erősségű — 40—60 dB közötti — zajok, az alvás zavarása mellett, más szempontból is veszélyesek az emberre. Ezek keringési zavart, hőmérsékletcsökkenést idéznek elő. Szellemi munkában még ennél kisebb hangerő is zavar, mivel a koncentráció — figyelemösszpontosítás — nehezebbé válik. A zajterhelés egyik legkülönösebb tulajdonsága, hogy nem csak biofizikai — tehát az élő szervezetben lejátszódó — hatást fejt ki az idegeken keresztül, hanem információtartalmával is hat. Nem szükséges fejtegetni, hogy például a gyereksírás milyen képzet- társításokat keltve vált ki kellemetlen érzést. Vannak — akik a mentőszirénázástól fejfájást vagy ideges gyomorfájást kapnak. A következő — 60—70 dB-es — zajfokozat az ipari és közlekedési zajforrások által előidézett háttérzajszint, amely időszakosan terhelő alakban az agy számos központját ingerli. Vérnyomás- emelkedés, szívdobogás léphet fel. kiváltódhatnak izomreakciók, amelyek fejremegést, kézreszke- tést okoznak. A zajkeltő — például a motoros, a gyerek vagy a zenész — a saját zajkeltésével szemben kevésbé érzékeny, mint a másokéval szemben. Végül — az erős — 75—90 dB közötti zaj a hallóideg-végződéseket terheli, ezáltal időszakos halláskárosodást okoz. A hallácsök- kenés a pihenési periódusokban regenerálódhat, de ha a zaj állandósul, vagy igen erős — 90 dB fölötti —, a hallóidegekre gyakorolt terhelés roncsolásban jelentkezik,, és maradandó halláskárosodást, süketséget idéz elő. A ZAJ HATÁSÁNAK két különleges sajátsága is van. Az egyik, hogy a terhelés „adag — (dosisj” jellegű. Bizonyos kritikus hangerősségek — 120 dB — fölött az előbbi megállapítás már nem érvényes, mert azonnal roncsoló jellegű biológiai károsodás keletkezik a belsőfülben (pl. lövésnél; Kisebb erősségű zajban napi 8 óra munkaidővel eltöltött 10—15 évi foglalkozás részleges hallásromláshoz vagy megsüketüléshez vezethet. Az összefüggések igen bonyolultak. Fontos azonban az, és ezt nem elég állandóan hangsúlyozni, de: „a megelőzést nem akkor kell kezdeni, amikor az ártalom már kimutatható”. Visszatérve a zajhatás adag jellegére, — ez azt jelenti, hogy kis hangerősség tartósan, illetve az egész életen át hatva a szervezetben mintegy összeadódik, és a káros hatást az évek alatt összeadódott teljes terhelés okozza. Ezt bizonyítják a milliós nagyságrendben végzett hallásküszöb- mérés vizsgálatok eredményei; ,30 éves időközben (1930—1960; a korábbi átlaghoz képest 4 dB hallás- küszöb-eltolódást észleltek. Az eddigiekből az is kitűnik, hogy a csend védelmében nem csupán nagy költségkihatással járó 'beruházásokra van szükség, hanem egymást kímélő, kulturált emberi magatartásra. Az utóbbiért mindannyian felelősek vagyunk. Már azért is, hogy egyszer s mindenkorra távoltartsuk a yi- lágtól a kanadi falanszter kísértő rémét. Tóth István NÁDARATÁS A BALATONON • A Fertőd! Nádgazdasági Vállalat aratógépei vágják a nádat Aka- rattyától Badacsonylábdiig. Az elmúlt év végéig kétszáztizezer kéve nádat vágtak le. A befagyott Balatonon előreláthatólag további nyolcvan—százezer kévét takarítanak be 1981. első hónapjaiban. A képen: kéverakás Csopaknál. (MTI-fotó)
