Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

1981.' január 11. • PETŐFI NEPE • 3

Pártnapok a megyében

Január és február hónapban — időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről — a következő pártnapokra kerül sor megyénkben.

JANUÁR 12-ÉN

14 óra: Kiskőrös, járási hivatal, Dobos István, a KNEB elnökhelyettese;

14 óra: Szabadszállás, pártszékház, Lengyel Imre, a megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság vezetője;

17 óra: Szak már, művelődési ház, Berta Somogyi László, a megyei tanács kalocsai járási hivatal elnöke;

14- ÉN

14 óra: Kecskeméti Konzervgyár, dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP Kecskemét városi Bizottságának első titkára;

15- EN

13.30 óra: Mélykút, UN1VER EXPO Ipari Szövetkezet, Búza Dezső, az MSZMP Kiskunhalasi’ járási Bizottságának első titkára;

14 óra: Kiskunhalasi Kötöttáru- gyár, Borsódi György, az SZMT vezető titkára;

15.30 óra: Kiskunfélegyháza; városi tanács, dr-. Király László, a megyei tanács osztályvezetője;

16- AN

15 óra: Lajosmizse, Almavirág Szakszövetkezet, Bitó István, a kecskeméti járási-városi rendőrkapitányság vezetője;

19- EN

14 óra: Baja, Augusztus 20. Termelőszövetkezet, dr. Kincses Ferenc, Baja város Tanácsának elnöke;

20- AN

14 óra: Kalocsa, Műanyagfeldolgozó Vállalat, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke;

14 óra: Kecskemét, Rádiótechnikai Gyár, dr. Molnár Frigyes, országgyűlési képviselő;

15 óra: Kiskunmajsa, Jonathán Termelőszövetkezet, dr. Horváth Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa;

21- EN

14 óra: Bácsbokod, Aranykalász Termelőszövetkezet, Gól Gyula az MSZMP Bajai járási Bizottságának első titkára;

14.30 óra: Bajai Hűtőház, Dör- ner Henrik, a BÁCSÉP vezér- igazgatója;

15 óra: Izsáki Állami Gazdaság, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára;

22- EN

14 óra: Lajosmizsei diákotthon, Bognár Ferenc, az MHSZ megyei szervezetének titkára;

23- AN

14 óra: Baja városi-járási rendőrkapitányság, dr. Fehér Géza, a megyei rendőrkapitányság vezetője;

14 óra: Kalocsa, Paprika- és Konzervipari Vállalat, Szendrei Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója;

15 óra: Kecskemét, megyei tanács, Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára;

15 óra: Kiskunhalas, szakmunkásképző intézet, dr. Szabó Miklós, az MSZMP kiskunhalasi városi Bizottságának első titkára;

26-AN

14 óra: Bácsalmási Ruhagyár, dr. Arvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára;

15 óra: Kiskunhalas, Fa- és Építőipari Szövetkezet, Tánczos Sándor, a kiskunhalasi Városi Tanács elnöke;

16 óra: Foktő, Béke Termelőszövetkezet, dr. Geri István, Kalocsa város Tanácsának elnöke;

16 óra: Ágasegyháza, községi tanács, Horváth Antal, a megyei

tanács kecskeméti járási hivatalának elnöke;

16 óra: Kiskunmajsa, művelődési központ, Sipos János, a megyei tanács kiskunhalasi járási hivatalának elnöke;

27-EN

14.30 óra: Lajosmizse, nagyközségi tanács, Tóth István, a megyei pártbizottság munkatársa;

15 óra: Izsáki Sárfehér Termelő- szövetkezet, dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke;

26- AN

16 óra: Tiszákécske, pártszékház, Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára;

14 óra; Kunszentmiklós, Egyetértés Termelőszövetkezet, dr. Molnár István, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója;

14.15 óra: Kiskunmajsa, MEZŐGÉP Vállalat, dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetője;

15 óra: Kiskunfélegyháza, Lenin Termelőszövetkezet, dr. Matos László, a megyei tanács elnök- helyettese;

29- ÉN

15 óra: Lajosmizse, Vízgépészeti Vállalat, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára;

30- AN

14 óra: Kiskunhalas, Papíripari Vállalat, Szakolczai Pál, a megyei tanács osztályvezetője;

15 óra: Kunszentmiklós, VBKM VÁV Gyár, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese;

17 óra: Kisszállás, Bácska Termelőszövetkezet, Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke;

február 2-An

14 óra: Baja, Tanítóképző Főiskola, Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője;

14 óra: Kecskemét, Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, Bercsényi Zoltán, a

' megyei pártbizottság munkatársa;

14 óra: Bajai Lakiberendező Szövetkezet, Pető János, a megyei pártbizottság munkatársa;

15 óra: Kecskemét, EPSZER Vállalat, Suhajda István, a megyei pártbizottság osztályvezetője;

3- AN

14 óra: Kecskemét, MMG Automatika Művek, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára;

14.30 óra: Kecskemét, Tudomány és Technika Háza, Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, ország- gyűlési képviselő;

14.30 óra: Kalocsa, Jármű Szövetkezet, Konfár Sándor, a TIT megyei titkára;

14.30 óra; Kalocsa, Asztalosipari Szövetkezet, Szvorény János, az MSZMP Kalocsa városi Bizottságának első titkára;

4- ÉN

15 óra: Kiskőrös, Irotiagépipari Vállalat helyi gyára, dr. Oláh Pál, a kiskőrösi Városi Tanács elnöke;

5- ÉN 14 óra: Nyárlőrinc, állami gazdaság újibögi kerülete, Magyar Ferenc, a Szőlészeti, Borászati Kutató Intézet főigazgatója;

15 óra: Kecskemét, Középmagyarországi Pincegazdaság, Gol- dea Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa;

16 óra: Mélykút, Lenin Termelő- szövetkezet, dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője;

16 óra: Tiszaalpár, Tiszatáj Termelőszövetkezet, Magony Imre, a Homokhátsági Tsz Szövetség titkára;

17 óra: Kunpeszér, Parasztbecsület Termelőszövetkezet, Selyem Zsi gmond, a kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő;

e-An

14.30 óra: Kiskunfélegyháza, Április 4. Gépipari Művek, Hoós

János, az MSZMP KB tagja, országos tervihivatali államtitkár;

14.30 óra: Baja, Bácskai Húsipari Közös Vállalat, Váncsa .Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter;

9- ÉN

14.30 óra: Kecskemét, 9. sz. Volán Vállalat, Tengeri Pál, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese;

18 óra: Hajós, pártszékház, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára;

10- En

14 óra: Bácsalmás, állami gazda- J ság, Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára;

14 óra: Baja, FEKON Vállalat, Papp György, az MSZMP Baja városi Bizottságának első titkára;

14.15 óra: Kalocsa, EPGEP Kisgépeket Gyártó Vállalat, Tóth Ferencné, országgyűlési képviselő;

11- EN

14 óra: Soltvadkert, Medicor gyáregység, Ivanics Lajos, az MSZMP Kiskőrös járási Bizottságának első titkára;

15 óra: Kecskemét, pedagógus pártbizottság. Hegedűs István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője;

15.30 óra: Kunszállás, Alkotmány Termelőszövetkezet, Bujdosó Imre, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az Április 4. Gépipari Művek géplakatos csoportvezetője;

12- ÉN

14.30 óra: Kiskunfélegyháza, Villamosszigetelő és Műanyaggyár, dr. Dobos Ferenc, a kiskunfélegyházi Városi Tanács elnöke; - .

16-AN

18 óra: Homokmégy, pártszékház. Szabó Attila, a megyei tanács pártbizottságának titkára;

11-EN

16 óra: Fülöpszállás, Vörös Csillag Termelőszövetkezet, Leirer János, a megyei tanács kiskőrösi járási hivatalának elnöke;

18-AN

16.30 óra: Kecskemét, BÁCSEP Vállalat, dr. Mező Mihály, a kecskeméti Városi Tanács elnöke;

20- AN

15 óra: Kiskőrös, konzervgyár. Lukács Lajosné dr. az MSZMP Kiskőrös városi Bizottságának első titkára;

24- EN

14 óra: Baja, III. Béla Gimnázium, Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője;

14 óra: Baja, Központi Általános Iskola, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese;

25- EN

15 óra: Rém, Dózsa Termelőszövetkezet, Hegedűs Lajos, a har- tai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet elnöke;

21- EN

18 óra: Szalkszentmárton, Petőfi Termelőszövetkezet, dr. B oza József, az MSZMP Kalocsa járási Bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő;

18 óra: Bátya, művelődési ház, Tóth Pálné, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a BRG szakmunkása.

Magas színvonalú gyógyítás

• Nagyvizit az általános sebészet gyermekszobájában.

• Műanyag csizma kerül minden látogató lábára.

• Gyermekorthopéd-osztálya is van az új kór háznak.

A t éj kecskeméti kórház 1975 április 25" én keltezett alapkőletétel! okmányban eképpen fogalmazták meg a majdani egészség- ügyi létesítmény feladatát: „Az itt épülő új területi vezető kórház 680 ágyával lehetővé teszi, hogy az ellátási körzetéhez tartozó 200 ezer lakos számára a szocialista humanizmus elveinek és az egészségügyi törvény előírásainak megfelelően, magas színvonalú egészségügyi ellátást nyújtson.”

A tervek szerint 1980. december 31-én kellett átadni rendeltetésének a megyei kórház új központi tömbjét. A gyógyító munka azonban határidő előtt egy hónappal, tavaly december elején megkezdődött és karácsony előtt hivatalosan is átadták a Nyíri út és az Akadémia körút találkozásánál lévő új egészség- ügyi létesítményt.

• A gyerekek nem mehetnek fel a kórház osztályaira. Szüleik a váróban hagyják őket. A kecskeméti Óvónőképző Intézet hallgatói vigyáznak a gyerekekre.

• Dr. Farkas Lídia izotópos vesevizsgálatot tart.

—p'

ft

• A mentőkocsik az Akadémia körút felől levő rámpán érkeznek a diagnosztikai épület első emeletére. Tárnái—Méhesi

Vállalkozók kerestetnek!

Szocializmus és vállalkozás? Tegyük a kezünket a szívünkre, bizony: meghökkentő szópárosítás, hiszen korábban — nem is olyan nagyon régen — a „vállalkozásihoz” a „kapitalizmus” pasz- szolt. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy nem változott és nem is változik társadalmi rendszerünk alapvető lényege, hiszen a tulajdonviszonyok ugyanazok maradnak. De miről is van szó? Arról a január elsején életbe lépett rendeletről, amely lehetővé teszi állami boltok és vendéglők magánszemélyek által történő üzemeltetését,

A vélemények megoszlanak, van, aki fanyalog, van, aki ho- zSannáziik, ám mindenkire egyaránt jellemző a kíváncsiság; mi lesz, hogy lesz? Az új rendelet célja világos. Egyrészt ilyen módon kívánja növelni a kereskedelmi ellátás színvonalát (hogy miként, arról is lesz szó), másrészt pedig, s ezt kár volna elhallgatni, lehetővé akiarja tenni, hogy bekerüljön a nemzetgazdaság vérkeringésébe jó néhány millió, eddig jobb híján aranykarkötőre váltott, villává vált, vagy

éppen fehérnemű közt őrzött forint Azaz: lehetőséget teremt a pénznek a társadalom számára hasznos formában történő befektetésére.

Ennyi* bevezető után nézzük, hogyan készülnek a rendelet végrehajtására a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalatnál.

— Sokan nem értik, miről is van szó valójában — mondja Sóhaján Ferenc, a BÉK igazgatója. — Kaptam olyan levelet is, amelynek írója . nehezményezi, hogy 150 boltot bezárunk. Hadd nyugtassam meg őt is, meg azokat is, akik hallottak ilyesfajta rémhíreket, hogy erről nincs szó! Arról vjszont igen, hogy a boltok közül jópárat bérbe adunk, illetőleg szerződéssel üzemeltetünk. Ez folyamatos feladat, 1983 végére kell végrehajtanunk a változtatásokat.

— Mit tettek eddig?

— A rendelet előírta, hogy a boltokat nyilvánosan kell meghirdetnünk, s a jelentkezőkkel az összes lényeges tudnivalót ismertetnünk kell. Ezek vizsgálata folyik most. A feltételek kialakításához komoly számítások kellenek, nem úgy megy a dolog, hogy hasunkra ütünk:’ez a bolt ennyit ér. Január elsejétől számítógépre tettük át a könyvelésünket, az egyik programja a gépnek a rentabilitásszámítás. Szervezési kérdés, hogy jogtanácsosunk vezetésével négy fős csoportot hoztunk létre, az ő feladatuk lesz a végrehajtásra vonatkozó javaslatok kidolgozása.

— S mikor kezdődik a végrehajtás gyakorlatilag is?

— Az első félévben a megyében körülbelül tíz boltot adunk <bérbé. Kecskeméten 4—5, Baján

3—4, Félegyházán és Kalocsán 1—1 üzlet a kínálat.

— Utána?

— A tapasztalatokat összegezzük. 1983-ig a 220 boltunkból nagyjából százat fogunk az új rendszer szerint üzemeltetni.

— Mit tart a rendelet legfontosabb céljának?

' — A kereskedelemben ez hallatlan változást jelent. Mit várok, várunk? Olyan kereskedői- kereskedelmi munkát kell a jövőben végezni,, amelynek középpontjában, minden eddiginél jobban a vásárlók érdekeinek képviselete áll. Magyarul: jelen pillanatban az állami boltok nincsenek abban a helyzetben.

hogy kötelezhetnék dolgozóikat mondjuk a reggel 6 órai nyitásra. El kell vinni a gyereket bölcsődébe, és a többi... De mi van, ha az üzletet magánszemély üzemelteti? Neki zsebbevágó érdeke, hogy nyitva legyen, mert ha nincs, nem nála vásárol a vevő. £s ezt meg is tudja oldani. Nem ér rá? Beugrik a férj, a nagymama — mindegy. Állami boltban ilyenre nincs lehetőség. A maszek megteheti. Ki jár jól? Egyrészt ő, mert ha több a vevő, több a jövedelem, másrészt a vásárló, mert nem kell neki öt-hat boltot bejárnia.

— Mely üzletek lesznek az első fecskék?

— Ezt nem mondhatom még meg, de ha itt lesz ideje, meghirdetjük a Petőfi Népében is.

— Annyit azért elárulhatna: ezek kis forgalmú boltok?

— Értem a kérdésében rejlő célzást... Vállalatunknak egyetlen ráfizetéses boltja sincs. Úgy hiszem ez elég válasz...

— Mekkora jövedelemre számíthat egy leendő boltos?

— Vegyünk — csak, és kifejezetten a példa kedvéiért — egy egyszemélyes boltot, havi 100 ezer forintos forgalommal. Mi átlagosan 10 százalékos árréssel dolgozunk, ami 10 ezer forint.

Ebből kell fedezni a bérleti díjat, a villanyszámlát, egyszóval a rezsit. Ami marad — tételezzük föl, hogy 4000 forint — az a tiszta haszon. Már most én azt' mondom, hogy a jelenlegi forgalmat bármikor meg lehet duplázni.

— Elárulná a titkot?

— Ez nem titok, 42 éve vagyok a szakmában, elhiheti, hogy nem a hasamra ütve mondom, amit mondok. De gondolja át, mondjuk egy sutusfalui bolt helyzetét. Hogy onnan időben beérjenek az emberek dolgozni, fél hét—hét órakor el kell indulniuk. Tehát, ha előtte frissen akarnak reggelit — tejet, kiflit — venni, akkor minimum 6-kor. de jobb ha fél 6-kor kinyit az ottani egyetlen boltocska. De csak hétkor nyit, és kettőkor zár. Az ott lakó tehát nem ott vásárol, hanem másutt, ennek ellenére megvan a százezer forintos forgalom. Tegyük fel, hogy a; üzletet bérbe adjuk, fel hattól tizenegyig tart nyitva, majd délután háromtól hétig.

Ilyen egyszerű ez. Hogyan is mondjam, vállalkozókedv igazi kereskedővér is szükséges. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ezen az üzleten el is lehet bukni. De még mennyire, hogy

el. Ez azonban az üzlet velejárója. Mi mindenesetre igen fontosnak tartjuk, hogy az összes felmerülő költségekről - tájékoztassuk a pályázókat, mert szerintünk csakis ez a tiszta ügy. Aztán a többi az ő dolga. Ha leleményes, ha kiépíti a kapcsolatait, ha mondjuk a kecskeméti Püszértnél nem kap meg valamit és átmegy a saját kocsijával Ceglédre, akkor lesz áruja, és ha lesz áruja, lesz vevője is. Persze csak akkor, ha közben kereskedő is. Mit értek ezalatt? Még inas koromban történt, hogy bejött az üzletbe egy hölgy. Udvariasan köszöntöttem, elmondta mit kér, odaadtam neki, aztán odament a kasszához és fizetett. Utána odahívott magához a főnök. Mit adtál el fiam? — kérdezte. — Egy selyemruhát — feleltem. — Nem fiam — rázta a fejét. — Azt a vevő kérte ...

— A példabeszéd világos, és érthető. Tehát ön örül az új rendeletnek?

— Feltétlenül, Mondtam már. de megismétlem: jól jár a vállalat, jól jár a boltos. De a legfontosabb mégiscsak az. hogy a vevő még jobban jár. Körülbelül ez is a cél.

Ballal József