Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám
\ 4 • PETŐFI NfiPE • 1981. január 6. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Az árucserétől a kölcsönös segítségnyújtásig A Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség Moszkvában tartott XXVII. kongresszusán hangsúlyozták, hogy a KGST-tagországok szövetségei között kialakult a gyakorlati együttműködés. A KGST-ben ugyan nincs külön olyan szerv, amely koordinálná a szövetkezetek tevékenységét, de ennek szerepét betölti a Központi Szövetkezeti Szövetségek képviselőinek tanácsa. A tanács .évente ül össze, és megvizsgálja a gazdasági, a tudományos-műszaki együttműködési és az áruforgalmi kérdéseket a szocialista országok szövetkezetei között, valamint a nemzetközi szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos problémákat. Ami az együttműködés formáit illeti, azok egyfelől gazdasági és tudományos-műszaki vetületben, 1 másfelől az áruforgalomban jelentkeznek. Például, az áruforgalom terén. hagyománnyá vált, hogy évente nemzeti árucsereforgalmi heteket rendeznek. A szövetkezeti hetek gyakran területek és testvérvárosok között kerülnek megrendezésre. A mindenre kiterjedő árucsere különféle ágait átfogó kapcsolatokban —, akárcsak a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködésben —, az alapvetőek a hosszú lejáratú megállapodások. Az elmúlt tiz évben például a bolgár Szövetkezetek Közppnti Szövetsége és a Szovjetunió Központi Szövetkezeti Szövetsége között az árucsere a kétszeresére növekedett. Most majd 5 év alatt duplázódik meé. A folyó évben meghaladja a 25 millió rubelt (mindkét fél részéről 12,5 millió A békés Az olaj vagy a békés célokat szolgáló atomenergia fogja-e a jövőben meghatározni a világgazdaság fejlődését? A kőolajat a föld méhéből szivattyúzzák ki óriási mennyiségben, de készletei nem korlátlanok. Az atom- energetika már jelezte gazdag távlatait, de a benne- rejlő- univerzális lehetőségek hatékony kihasználása a tudósok erőfeszítéseinek, a közös mérnöki-iműszaki megoldásoknak és a ráfordításoknak a további egyesítését kívánja meg. A Szovjetunióban most zárul le a tizenegyedik ötéves terv (1981—1985) kidolgozása, és ezzel egyidejűleg kidolgozásra kerül az 1990-ig szóló távlati terv. Októberben zajlott le az SZKP KB- nak az a plénuma, amely megvizsgálta az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének térvét az új ötéves terv első évére. A plé- num nagy figyelmet fordított a tüzelőanyag-, energia- és .> nyersanyagbázis problémáira. Ezen a területen, hangsúlyozta a plénum, a nyugat-szibériai kőolaj- és gázipar fejlesztésének nagyszabású programja mellett fejlődni fog az atomenergetika is, folyik a termonukleáris ’ energiával kapcsolatos munka. Mindaz, amit a Szovjetunió ebben az irányban tesz, teljes mértékben összhangban van a KGSTMűtrágyatermelés A KGST-országok a világ műtrágyatermelésnek 33 százalékát állítják elő, több mint kétszer annyit, mint az Európai Gazdasági Közösség. A világ műtrágya-termelése 1950: és 1979. között 7,7-szereséré, a KGST-országoké 11,3, az EGK-országoké csupán 3,4-szeresére növekedett. A Szovjetunió ebben az időszakban 1,2 millióról 22,1 millió rubel), jövőre 50 millió rubelra tervezik. Az együttműködési program szintén széles. A következő ötéves időszakban előirányozzák például a termelési szakosítás bizonyos fokú bővítését. Bulgáriában néhány szövetkezeti üzemet konzervek és bizonyos közfogyasztási cikkek termelésére szakosítanak. A szovjet Centroszo- j azzal közösen előirányozták a természetes termékek — gomba, gyógynövények, bogyók — kölcsönös szállításának bővítését, a kölcsönös segítségnyújtást az élenjáró technológiák bevezetésében. A bolgár szövetkezeteknek szilárd kapcsolataik vannak a magyar, az NDK, lengyel, román és a csehszlovák központi szövetkezeti szövetségekkel. Segítséget nyújtanak egymásnak az élenjáró technológiák bevezetésében, mestereket és bizonyos szakembereket fogadnak ezekből az országokból és tapasztalatszerzésre elküldik hozzájuk saját szakembereiket. Ami a nemzetközi szövetkezeti mozgalomban való részvételt illeti, a szocialista országok központi szövetkezeti szövetségei mind tagjai a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetségnek és aktívan részt vesznek annak életében és tevékenységében. Ezt alátámasztotta a XXVII. kongresszus is, amelyen a testvéri szövetségek a nemzetközi szövetkezeti mozgalom egységének erősítése szellemében együttesen működtek közre abban, hogy a fejlődő országok szövetkezeti mozgalma megfelelő segítségben részesüljön. I. P. atom tagországok energetikai, tüzelőanyag- és nyersanyag-együttműködési célprogramjával, amelyet a KGST ülésszaka hagyott jóvá 1978. júniusában. Ez a program előirányozza a KGST-tagorszá- gokban és a Kubai Köztársaságban a Szovjetunió műszaki segítségével atomerőművek (kapacitások mintegy 37 millió kilowatt) építését 1990-ig, valamint a Szovjetunió területén a hmelnyicki atomerőmű közös erőfeszítéssel történő megépítését a testvérországokba való villamosáram-szál- lftás céljából. Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapodást írt alá atomerőművi berendezések kölcsönös szállításáról. Atomerőmű már működik Bulgáriában, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában. 1981-jtől fogva több KGST-tagországban a vil- lamosenergia-termelés növekedésének legnagyobb részét atomerőmüvek biztosítják majd. A későbbiekben tervezik az atomenergetika még hatékonyabb felhasználósát nukleáris hőerőművek és hóellátó atomerőművek létrehozása és működtetése rév.én. Mindez amellett szól, hogy az atom- energetikára nagy jövő vár. F. B. a KGST-ben tonnára bővítette termelését, s így a világ legnagyobb műtrágya- gyártója lett. Ezzel az Egyesült Államok műtrágyatermelését is megelőzte. A szocialista országok közül a Szovjetunió után az NDK a legnagyobb műtrágyatermelő, tavaly 4,7 millió tonnát állított elő, majdnem háromszor annyit, mint 1950-ben. Amiből élünk GONDOLATOK TERMELÉS Nemzetgazdaságunk bruttó tér. ölelésének 16— JTSSS A MEZŐGAZDASÁGI az ország mezőgazdasági termeléséből 11—12 százalékkal részesedik. , . _ __ . _ __ . _ í'taT ‘TTARTALÉKAIRÓL eredően feladatunk is az ágazat termelési színvonalának növelésében. A népgazdaság exportjának 20—21 százaléka szintén a mezőgazdaságból származik. Élelmiszeriparunk eredményeinek, produktumainak nem kis hányadát a külpiacon értékesiti. Ahhoz, hogy a termelés még gazdaságosabb legyen, növekedjen a hatékonyság és a világpiacon is versenyképesek lehessünk, feltétlenül szükséges a termelők, a felvásárlók és feldolgozók érdekazonossága. A költségcsökkentés számtalan tartaléka vár feltárásra. A nemzetközi árviszonyok egy tonna élőserté9ben 8—9 tonna kukorica árát ismerik el. A magyar felvásárlási ár ennél kedvezőbb arányt tartalmaz. Nem mindegy tehát, hogy egy tonna hús előállításához hány kilogramm takarmányt használunk fel. Áz intenzív tartásnak a nagyobb produktivitásban, az alacsonyabb termelési költségekben kell jelentkeznie annak érdekében, hogy a népgazdaság ráfizetés nélkül termelhesse ki azt a devizát, ami a nemzeti jövedelem eléréséhez szükséges. Nagyok a tartalékaink a hozamok növelésében. Nemzetközi szinten egyáltalán nem töltünk be vezető szerepet a termelés színvonalában, pedig eredményeink nem lebecsülendők. A búza termésátlaga 1979-ben nálunk 3260, Franciaországban 4660, a Német Szövetségi Köztársaságban 4810 kilogramm volt. A kukorica termésátlagában is csaknem száz kilogrammal megelőz bennünket az NSZK, az USA-ról nem is beszélve. Ugyanez a megállapítás érvényes a cukorrépára, a lucernára, a szójára és még sok más mezőgazdasági termékre. A tartalékok kiaknázásához tartozik számos tényező. Az egyik a beruházás. A bruttó nemzeti termelés részarányához képest 12— 13 százalékkal részesedik a mezőgazdaság. A gépesítést tekintve például az ezer hektárra jutó traktorkapacitás Magyarországon 477, Csehszlovákiában 941 kilowatt. Ezzel nem azt akarom példázni, hogy északi szomszédunk színvonalát elérnünk, de azt mindenképpen megjegyezném, a gépésrte'ttségíiek —1 ii állóeszközarányának — nem kis jelentősége van a termelés színvonalának emelésében. Szó volt már a termésátlagokról. A megyében reális lehetősége van, hogy ötéves átlagban' 800—1000 kilogrammal növeljük a gabona termésátlagát. Számításaink szerint az ebből származó többletnyereségből a fejlesztési beruházások 4—5 év alatt visszatérülnének. A termelési rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó magas színvonalú termelő erők lehetőséget adnak erre. Kiaknázatlan tartalékunk a mezőgazdasági hulladék . hasznosítása. A megyében 18 zártrendszerű sertés és 28 szarvasmarhatelep van. Ezekben minden férőhely évente 14—20 köbméter trágyát termel. Számosállatonként 1300—1500 forint beruházással 4—5 ezer köbméter biogáz előállítása lehetséges. Nem célom az összes műszaki paramétert ismertetni, csak annyit jegyeznék meg, hogy ezek a telepek a trágya mellett a kukoricaszár és a csutka komposztálására is képesek. Ugyancsak alkalmas erre a szecskázott szőlővenyige. Mindezekkel jelentős devizamegtakarítás érhető el. Nem kis lehetőségeink vannak a vágóhídi hulladék takarmányként történő hasznosításában is. A termelés színvonalának emeléséhez igen körültekintő, gazdasági számításokkal jól megalapozott tervek kellenek. Ezeket csak vállalkozó szellemű vezetés képes elkészíteni, mert a magasabb termelési színvonal befektetést igényel. Csak néhány gondolatot említettem a termelés tartalékairól. Féladatunk kutatni és kiaknázni ezeket. Csak így tudjuk a termelés színvonalát növelni, ami összefügg ■ fizzál, hogy a mezőgazdaságban dolgozók életkörülményei a gazdaságpolitikai célokkal összhangban tovább javuljanak. • Szendrey Sándor a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója Start januárban 9 ötven helikopter és repülőgép műszaki középjavítását végzik a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálat kaposűjlaki repülőterén. A gépek januárban megkezdik a műtrágyák szórását Somogy megye termőföldjei fölött. (MTl-fotó: Gyertyás László felvétele — KS) Az évszázad járműve 1. Iparkodó autóipar (Sorozatunkban az évszázad járművét, a gépkocsit mutatjuk be, felvillantva a gyártás körüli küzdelmeket Is.) 31 549 000. Hatalmas szám; eny- nyi gépkocsit gyártottak a világon 1979-ben. S bár ez a mennyiség mintegy százezerrel alatta marad az 1978-as termelésnek — több nagy autógyártó országban csökkent a termelés — mégis hatalmas szám ez! Gottlieb Daimler, akit a „gépkocsi atyja”-ként emlegetnek, talán nem is sejtette, hogy találmánya alig több mint néhány évtized múltán forradalmasítja a világ iparát, sok országban teljesen átalakítja az életformát. Daimler első motorját égy kerékpárba építette be, ez volt a világ első motorkerékpárja, 1886-ban pedig már a Neckar folyón „imotorcsó- hakázott” egy ma bizonyára igen furcsának tűnő szerkezettel; motorját ugyanis egy lovas hintóba építette, s így közlekedett a folyón. Az első Mercedes-kocsi próbaútját — 1900-ban —, amely óránként tizennyolc kilométeres sebességet ért el —, már nem érhette meg. A gépkocsi azóta példa nélkül álló karriert futott be. Érdemes megemlíteni, hogy a már említett több mint 31 milliós mennyiség több mint 77 százalékát kilenc hatalmas autókonszernben állították elő. Földrészenként a következőképp alakul a gépkocsi- gyártás : Észak-Amerika három országa — USA, Kanada, Mexikó — például 9 millió 753 ezer autót gyártott az emúlt esztendőben, ebből egyedül az Egyesült Államok 8,5 milliót állított elő. Dél-Amerika autógyáraiban mintegy egymillió gépkocsit gyártottak 1979-ben. Ausztráliában pedig, ahol elsősorban angol, amerikai és japán kocsikat szerelnek össze, hozzávetőlegesen félmillió kocsi került a járműszalonokba. Az európai tőkés országok gvá- . iáiból több mint tizenegymillió gépkocsi futott ki, közülük a legtöbb autót. négymilliót, az NSZK-ban, a legkevesebbet — 28-at! — Svájcban készítették. Az utóbbi időkben egyre nagyobb figyelem fordul Ázsia autógyártása felé. A földrész tavalyi tér-- me lése 6 millió 360 ezer volt, ebből egyedül Japánban hatmilliószázezer gépkocsi készült. A szocialista országok gépkocsitermelése tavaly 2 millió 1157 ezer volt, ez mintegy hat százalékkal haladta meg az előző évet. A világ személyautó-állománya az autóháborúk ellenére — vagy talán épp azért — gyorsan növekedett; 1979-ben elérte a 291 milliót. Ráérő „matematikusok" állítólag kiszámították, hogyha a világon üzemben levő valameny- nyi autót egymás mögé állítanánk, 867 ezer kilométer hosszú „kocsisor” keletkezne. Ez a furcsa konvoj 21-szer érné körül a Földet. (Folytatjuk.) ARCOK AZ ÜZEMEKBŐL Érdemérmes KISZ-titkár Aligha van nagyobb méretű munkaköpeny annál, amelyet ö visel. S még erre sem mondhatni, hogy bő lenné rá. Magas és erős termetű fiatalember Dufka Sándor, a halasi fémmunkás gyár üzemi KISZ-bizottságának titkára. Az ilyen testi kiválóságokkal rendelkező férfiak — főként az ő korában — magabiztosabbak, harsányabb egyéniségűek szoktak lenni, ö mindig szerény és kiegyensúlyozott. Lehet, hogy , kommunista vasutas apja tanította így gyerekkorában; fiam, több barátod lesz az életben, ha szájjal sosem akarsz többnek látszani, mint amennyit a tetteid érnek! S fogott rajta a szülői szó. Ám az sem lehetetlen, hogy azért őrzi stílusa nyugodtságát, mert nem akar a „vezérkedő” mozgalmi vezető ellenszenves pózába tévedni. A. lényeg az, hogy Dufka Sanyi olyan ember, akire az apák generációja nyugodt lélekkel bízhatja rá, amit eddig alkotott. Tud rá vigyázni, képes folytatni a munkát. — Más vidékről származom, Al- sózsolcán születtem. Miskolc táján — meséli munkahelyén, a meóirodában. — Apámat elég gyakran helyezték új állomásra, így sok településen laktunk, köztük Makón és Kelebián is. A szüleim még most is a határőr községben élnek. Onnan jártam be dolgozni Halasra hat évig a feleségemmel együtt, amíg végre lakáshoz jutottunk. Az általános iskolát Makón járta ki Dufka Sándor. Ott lépett be a KtSZ-be nyolcadikos korában. Gépésztechnikusi bizonyítványát Szegeden szerezte meg. Első munkahelyére, a fémmunkás gyárba 1969-ben jött dolgozni. Azóta elvégzett egy tanfolyamot, s ezzel hegesztő műszaki „középkáder” lett. A minőségellenőrző osztályon kapott munkához volt erre szüksége. — A csoport, amelyiknek vezetője vagyok, elsősorban mérésekkel foglalkozik — mondja el. — Ez kezdődik a gyárba érkezett alapanyagok bevizsgálásával és befejeződik a kész acélszerkezetek minőségének ellenőrzésével. A hegesztők évenkénti, kétszeri kötelező ellenőrzése közös feladatom a gyári hegesztési felelőssel. — Esetleges hanyagságának milyen következményei lennének ezen, a munkaterületen?.,^ ...., 1 — Kihagyás nélkül, pontosan kell-ittidolgozni, Kis túlzással azt mondhatom, hogy rajtunk múlik a gyár jó híre. Csak hibátlan terméket vihetnek ki a portán. Súlyos problémák származnának abból, ha például a hegesztési varratok rossz minősége csak a helyszíni beépítés után, terhelés alatt derülne ki egy acélszerkezeten, amit valamelyik nagyberuházáshoz szállítottunk. — Jól tudnak itt hegeszteni? — Igen, és ebben egy kis része a KISZ-szervezetnek is van. Ugyanis a hegesztők egyik időszakos ellenőrzését verseny for-« májában szoktuk lebonyolítani. A Szakma Ifjú Mestere címet nyerik el a legjobbak, a fiatalok közül. Pár év alatt egészséges versenyszellem bontakozott ki a hegesztők körében, és ez meglátszik a munka színvonalán is. A legutóbbi vállalati hegesztőverseny győztese a mi dolgozónk volt. Fel1 i f tv^1» kf,: V jöttek a hegesztő szakmunkásaink. Az a tervünk, hogy a gyár profilja szempontjából szintén nagyon fontos , másik szakmában, a lakatosoknál is rendezünk versenyeket. — Előfordul, hogy KISZ-ügy- ben itt kell hagyni a munkát? — Megesik. Olyankor a kollégáim átvállalják a feladatomat. Sokkal tartozom nekik és a főnökömnek, a megértésért. — A gyár gazdasági vezetői odahívják-e a tárgyalóasztalhoz a KISZ-titkárt? — Az üzemi négyszög tagjaként minden, a fiatalokat is érintő tárgyaláson jelen vagyok, és nemcsak állást foglalhatok, hanem figyelembe. is veszik, amit mondok. — A KISZ-szervezet hogyan dolgozik? — 1980. április 4. alkalmából megkaptuk a KISZ KB Kiváló KISZ Szervezet zászlaját. A városi KISZ-életben is elismerték többször a munkánkat. Ennek ellenére nem mondhatom azt, hogy mindennel elégedett vagyok. Sokat lehet és kell javítani például a szervezeti életen. Igaz, a régi gyárban ehhez nem volt egy megfelelő helyiségünk sem. A beruházással jobbak lesznek a mozgalom körülményei is. Ki kell alakítanunk egy klubot, ami vonzza majd a bejáró fiatalokat és a többieket is. Ha már velünk vannak, akkor fel lehet kelteni az érdeklődésüket a politika,, és egyebek jráJ0,t,_Jó. tesz. hogy 1981-ben ifjúsági alapót Kapunk a vállalattól. Ezzel a kilenc és fél ezer forinttal mi sokat tudunk kezdeni, bár elég szerény összegnek tűnik. Dufka Sándort alapszervezeti titkárból 1976-ban választották az üzemi bizottság titkárává. 1972- ben fölvették az MSZMP-be. Jó munkájáért tavaly november • 7. alkalmából KISZ Érdeméremmel tüntették ki, ami a legmagasabb elismerés az ifjúsági mozgalomban. — Ki a példaképe? — Konkrét személyhez kötődő példaképem nincs. Az elveihez hű, feddhetetlen embert tartom követendőnek. — Most harmincéves. Meddig dolgozik a KISZ-ben? . — Ügy érzem, addig érdemes ezt csinálni, ameddig a mindig új feladatokhoz meg tudom újítani magam. A. Tóth Sándor A szél hasznos munkája Szovjet tudósok érdekes jelenséget figyeltek meg az Aral-tó közelében levő pusztaságokon; a szél megélénkülésekor az Aral-tó visszahúzódásával keletkezett kihalt szikes talaj zöldellő legelővé változott. A szakemberek a megfigyelésből arra következtetnek, hogy a szél hét—nyolc esztendő alatt elhordja a kisózódott talajt, s felszínre kerülnek a termékeny rétegek. A sivatagi növények magjai ilyen talajba hullva gyorsan kifejlődnek. A szakértők számításai szerint csak az elmúlt két-három év alatt a szél több ezer hektárral növelte a termékeny területeket az Aral-tó egyes vidékein. Az öntözéses mezőgazdaság eredményei Bulgáriában Bulgáriában meghatározták a talajjavítás és öntözés fejlesztésének távlati feladatait. Ennek értelmében az ezredfordulóra öntözéses földművelés alá vonják az ország mezőgazdasági területének mintegy 80 százalékát. Végéhez közelednek a folyamszabályozási munkálatok, a közeljövőben befejezik a mocsarak lecsapolását. Az öntözéses földművelés térhódítása a mezőgazdasági termelés növelésének egyik legfontosabb tényezője. Az elmúlt harminc év alatt ezen a téren számottevő eredményeket értek el az országban ; jelenleg a mezőgazdasági területek egynegyedén — mintegy 1,3 miUió hektáron folytatnak öntözéses gazdálkodást. Mindez még a legaszályosabb években is biztosítja a zavartalan termelés feltételeit. Jelenleg a mezőgazdaság hússzor annyi paradicsomot, háromszor annyi gabonát, kukoricát, szőlőt és almát termel, mint a háború előtt. Különös figyelmet fordítanak a szivattyúállomás-hálózat bővítésére és az elosztócsatornák fejlesztésére északon — az ország éléstárának számító Dobrudzsa környékén. ■ Széles körben alkalmazzák a tudományos kutatás eredményeit. Tirnovó megyében helyezték üzembe a Bolgár Népköztársaság első automatizált öntözéses rendszerét: ezt bolgár és szovjet szakemberek dolgozták ki. Most folyik az öntözéstervezés és irányítás információs rendszerének próbaüzemeltetése. Ennek segítségével nemcsak a földekre kerülő víz mennyisége szabályozható, hanem figyelemmel kísérhetik a talaj nedvességtartalmát, a növények fejlődésének különböző biológiai fázisait, meghatározhatják az öntözés optimális időpontjait.
