Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. január 6. \ események sorokban TOKIO Japánban tovább gyűrűzik < a fegyverkereskedelmi botrány. A sajtó hétfőn bizonyítékokat ho­zott nyilvánosságra arról, hogy az eddig leleplezett cégeken kí­vül egy másik vállalat is ágyú­alkatrészeket szállított Dél-Ko- reának. A fegyverexport állami tilalmának megszegésével ez al­kalommal' a Fujisawa városban levő Kanto Tokusu Szeiko üzemet vádolják. Titokban készült gyárt­mányai szintén eljutottak Szöul­ba. • BRÜSSZEL ' Várhatólag az európai közössé­gek bírósága elé kerül Francia- ország, az NSZK és Belgium, mert, mint képviselői bejelentet­ték, nem hajlandóak megfizetni az európai parlament által decem­berben elfogadott 1981. évi közös piaci költsévetési többletet, mint­egy 510 millió dollárt. DJAKARTA Mintegy 3000 ember vált haj­léktalanná, s 150 meghalt, ami­kor egy felhőszakadás következ­tében hatalmas mennyiségű sár és sziklatörmelék zúdult le a 3078 méter magas Tjeremei hegyről (Jáva szigete) a hegy lábánál fekvő falvakra. A hatóságok le­zárták a környéket, mivel kole­raveszélytől tartanak. LISSZABON Antonio Ramalho Eanes por­tugál államfő, hétfőn „elvi” jó­váhagyását adta a dél-európai ország új kormányára. A Fran­cisco Pinto Balsemao .vezette 17 tagú kabinet pénteken teszi le a hivatali esküt. A Balsemao megalakította kormány többsé­gében a közép-jobboldali de­mokratikus szövetség koalíció­hoz tartozó három párt képvi­selőiből áll. Az 1974-es portu­gál politikai fordulat óta ez lesz a dél-európai ország 13. kabi­netje. MADRID Az Andalúz Kommunista Párt, az SKP andalúziai szervezete központi bizottsága, hétfőn Jaén- ban véget ért ülésén nem fo­gadta el Fernando Soto főtit­kár lemondását, s megerősítet­te őt tisztségében. A TERRORISTÁK KÖZLEMÉNYEIK ISMERTETÉSÉT KÖVETELIK A Vörös brigádok újabb „halálos ítélete” Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: RÓMA A „Vörös brigádok" terrorszer­vezet halálra ítélte az elrabolt d'Urso főbírót, bűnösnek nyilvá­nította foglyukat „proletárok le­mészárlásában”. Nem először hangoztat effajta demagóg szólamokat a hírhedt terrorszervezet mögött meghúzódó agytröszt. Mint Aldo Moro rab­ságban tartásának utolsó szaka­szában, most is azt írták, hogy a halálos ítélet a „proletár igazság­szolgáltatás” szükségszerű aktu­sa, és a „leghumánusabb cseleke­det”, amelyet ez a rezsim lehető­vé tesz számukra. Politikai zavar­keltés és ideológiai diverzió szán­déka árad legújabb közleményük­ből is, amely kísértetiesen emlé­keztet a Moro-gyilkosságot meg­előző jelentkezéseikre. A terroristák ahhoz a feltétel­hez kötik d’Urso életének megkí- mélését, hogy az olasz lapok, a rá­dió és a televízió teljes terjedel­mükben ismertessék 'közlemé­nyeiket. Másrészt a Trani és a Palmi börtönben fogva tartott tár­saikra bízták; megerősítik-e d’Urso halálos ítéletét. Az ő vála­szukat is nyilvánosságra kellene hozniok az olasz sajtószerveknek. A terroristák,ultimátuma által felhevített légkörben hétfőn a Forlani-kormány a szenátus elé terjesztette tervét a terrorizmus elleni harc fokozására. A belügy- és az igazságügy-miniszternek vá­laszolnia kellett a d’Urso-ügy, a trani börtönlázadás és a Galvali- gi tábornok meggyilkolása közti összefüggésekkel kapcsolatos kér­désekre. „Megosztott kormány áll a szenátus elé. A Vörös brigádok még a kormánytöbbség bizonyos erőire is számítanak céljuk el­érésében” — írta a L’Unitá hét­főn. A kommunista lap szerkesz­tőségi cikkben utasította el a ter­roristák ultimátumának teljesí­tését és leplezte le valódi célju­kat. Ficcoli kereszténydemokrata főtitkár „tűrhetetlennek” minősí­tette a terrorizmus újabb hullá­mát. Az Olasz Szocialista Párt vezetősége hétfőn délelőtt úgy fog­lalt állást az ügyiben, hogy a ter­roristák közleményében foglalt követeléseket még csak figyelem­be sem lehet venni. (MTI) A Carter-kormányzat ,,rekorddal búcsúzik” Rekorddal készül búcsúzni hi­vatalától a január 20-án leköszö­nő amerikai Carter-kormányzat. A The Washington Post közlése szerint a Carter-kormány elkészí­tette az 1982-es pénzügyi évre szó­ló katonai költségvetési tervet. Ez 25 milliárd dollárral múlja felül az idei, a szeptember 30-ig ér­vényben levő költségvetést — ösz- szege 196,4 milliárd dollár. A hatalmas méretűvé duzzasz­tott katonai kiadásokat az Egye­sült Államok stratégiai fegyver- készletének — földi, víz alatti és légi indítóállású interkontinentális rakéták — „korszerűsítésére” for­dítják. Nagy összegeket emészt fel a robotrepülőgépek, új harci repülőgépek, hadihajók, harcko­csik és egyéb fegyverzetek kifej­lesztése. Tervbe vették a legújabb — lézeres és kozmikus — fegy­verrendszerek kidolgozását is. Reagan — Portillo megbeszélés • Reagan megválasztott amerikai elnök országa és Mexikó kapcso­latáról tárgyal Jose Lopez Portillo, mexikói elnökkel. (Telefotó.) Szakszervezeti tanácskozások Lengyelországban VARSÓ Varsóban kétnapos országos kongresszust tartott a lengyel fémipari dolgozók szakszervezete. A mintegy 400 ezer dolgozót tö­mörítő , szervezet tanácskozásán arról volt szó, hogy a megválto­zott helyzetben milyen program alapján tevékenykedjék a szak­mai szervezet, mit tegyen a még meglevő hiányosságok kiküszö­bölésére. Mint a tanácskozáson elmond­ták, már megkezdte munkáját a létfenntartási költségekkel foglal­kozó szakszervezeti bizottság, amely a közeljövőben kérdőíve­ket juttat el az egyes kollektí­vákhoz, és a válaszok alapján összeállítja majd a bér- és szo­ciális jellegű kérések jegyzékét. Döntés ■ született • arról, - hogy- hét­éves szünet Után ismét visszaál­lítják a körzeti egyeztető bizott­ságok rendszerét, biztosítva ezzel, hogy a szakszervezet' tagjainak észrevételei, javaslatai feltétlenül eljussanak a megfelelő fórumok­hoz. A kongresszuson szó esett arról is, hogy a kollektív szerződések ügyében érdekelt fél a „Szolidari­tás” szakszervezet is, amely mind­eddig nem csatlakozott az erről szóló tárgyalásokhoz, ami késlel­teti a fontos dokumentumok ki­dolgozását. Poznanban ugyancsak kétnapos országos tanácskozást tartottak a lengyel ügyvédek képviselői. A többi között hangsúlyozták, hogy a lengyel ügyvédi kar határozot­tan támogatja az erkölcsi-politi­kai megújulást, és szorgalmazza, hogy a társadalmi viszonyok a nyár végi megállapodásokban rögzített elvek alapján formálód­janak. (MTI-GA) NY. A SZOVJET-AM ERIKÁI KAPCSOLATOK JÖVŐJE Szembenéz-e Reagan a realitásokkal? Nincs sok idő már hátra az új amerikai elnök hivatalba •lépéséig. A két nagyhatalom viszont az új, republikánus kormányzat alatt is a világpolitika döntő tényezője marad. Erről, a szovjet—amerikai kapcsolatok kilátásairól adott interjút a Központi Sajtószolgálat kiküldött munkatársának Moszkvában Pavel Terentyevics Podlesznij kandidátus, az Egyesült Államok és Kanada Kutató Intézet szakértője. — Először is hadd állapítsam meg — mondta —, hogy most még nehéz a szovjet—amerikai kapcsolatok jövőjének felvázolá­sa. Az USA-ban átmeneti időszak van: az új — hivatalba nem lé­pett — adminisztráció várható külpolitikájáról beszélni, konkrét vonatkozásban, bonyolult dolog lenne.- A Reagan-kabinet általá­nos vonásaira nagyjából már következtethetünk, de a külpoli­tikában épp a konkrét tények számítanak. Egyelőre kevés tényt tudunk az új * elnökről, főleg arról, hogy el­nökként mit tesz majd? Hiszen egy jelölt tettei nem azonosak a későbbi elnökével, s a kortes­jelszavak sem válnak automati­kusan elnöki döntéssé. Érdemi ér­tékelésre tehát csak a beiktatás után kerülhet sor. Ismeretlen tényezők — Lényeges fordulat is elkép­zelhető tghát szovjet vélemény szerint Reagan jelölti és elnöki személyisége közt? — Lényeges nem, de félreveze­tő volna csak eddigi kijelentései­ből ítélni. A másik, ma még is­meretlen tényező, a tanácsadó gárda és a kabinet összetételé­nek hatása. A Reagant körülve­vő emberek befolyása döntő le­het. Beszélhetünk persze az USA-ban kialakult általános han­gulatról, ami az ország jövendő politikájára minden bizonnyal erősen hat majd, s ami tükröző­dött már Reagan megválasztásá­ban is. A konzervatív erők térhó­dítására gondolok, bár nem ítél­hető meg, hogy mennyire végle­ges és határozott ez az eltolódás, s hogy mennyire játszott benne szerepet a Carter politikájával szembeni elégedetlenség. — A szovjet vezetésnek az át­meneti időszak bizonytalanságai ellenére most kell felkészülnie az új kormányzattal fenntartott kap­csolatok alakítására. '— Hogyne, csakúgy, mint min­den más országnak. Számításba kell venni az USA-ban létrejött új, nemzeti egyetértést: jelenleg például nincs olyan vezető cso­port egyik pártban sem, amely ne fogadná el a fokozott fegyver­kezés elvét. A vita legfeljebb a katonai kiadások növelésének' méretéről folyik. Arról, hogy évi 5—7—10 százalékkal, vagy eset­leg még nagyobb arányban emel­jék-e a hadiköltségvetést, vala­mint hogy mely fegyvernemet ré­szesítsék előnyben. Igaz, ezek a „részletek” fontosak lehetnek — választ viszont csak az első költ­ségvetési tervezet ismeretében, tehát a jövő év közepén kapunk. A fegyverkezési ' döntést nyil­vánvalóan befolyásolja majd az amerikai gazdaság helyzetének alakulása. Jelszó és parancs — De az irányzat nyilvánvaló: az USA-ban a katonai célokra fordított milliárdok növelésén túl az általános külpolitikai fellépés keményítését hirdetik ... — Kétségtelenül. De ez csak konkrét lépések nyomán válik értékelhetővé. A „küldjük oda a tengerészgyalogosokat!!” lehet jelszó, de ha ilyen parancsot kell kiadni, már más a helyzet. A fegyveres amerikai beavatkozás lehetősége nőtt, de bekövetkezé­se vagy végrehajthatósága tel­jesen a világpolitjkai események függvénye. — Vizsgáljunk meg akkor két olyan témát, ahol a Reagan-kor- mányzat előreláthatólag válto­zásra törekszik. Az egyik a SALT-egyezmény újratárgyalá­sának szándéka. — Tisztában vagyunk azzal, hogy Reaganék nem tesznek sem­milyen erőfeszítést azért, hogy a szerződést jelenlegi formájában törvénybe iktasssák. A legfonto­sabb kérdés most az, hogy milyen módosítási javaslatokat akarnak előterjeszteni. A Szovjetunió ál­láspontja világos. Ahogy„ azt Leonyid. Brezsnyev a közelmúlt­ban kifejtette: célunk a fegyver­zet-ellenőrzési folyamat fenn­tartása. Nem lehet szó az ameri­kai héják által sugallt teljes felülvizsgálatról, de készen ál­lunk minden konstruktív párbe­szédre. A konkrét válasz persze csak a hivatalos amerikai1 kezde­ményezés után születhet meg. A holtpont veszélye — Biztosra vehető, hogy Rea­gan elődjénél erősebb formában igyekszik a különböző külpoliti­kai témák összekapcsolásának, az úgynevezett „linkage-elvnek” az alkalmazására. — Nos, különbséget kell ten­nünk a „linkage” különböző tí­pusai között. Amennyiben egy adott témakörön belüli kérdés- csoportok szembeállításáról van szó, a „linkage” a politikai esz­köztár természetes, elfogadott eleme. Erre legjobb példa épp maga a SALT—2, amelynek kompromisszumai — mert hisz minden ilyen szerződéshez köl­csönös engedményekre van szük­ség — kemény, hosszú tárgyalás során alakultak ki. Az a fajta összekapcsolás azonban, amely a világpolitika egymástól távol­eső területeit érinti, s amelyet már Carter is próbált alkalmazni a ratifikálás fejében, egész más. Valamely adott szférában szük­séges lépésnek: a gyorsan változó nemzetközi helyzethez, más tér­ségek problémáihoz kötése — az bizony könnyen holtponthoz ve­zethet. — A szovjet vezetők közelmúlt­ban mondott beszédeiben, nyi­latkozataiban a szovjet—ameri­kai kapcsolatok alakulásáról hangsúlyozottan szerepelt, hogy a két ország viszonyának javu­lása csak akkor remélhető, ha az Egyesült Államok realista po­litikát folytat. Mi történik akkor, ha az USA kitart az erőfölény visszaszerzését célzó • irányvonal mellett? — Véleményem szerint Rea­gan kénytelen lesz elfogadni a realitásokat. Az erőfölény meg­szerzéséről könnyebb a választá­si gyűlésen beszélni, mint a kap­csolatok további romlásához ve­zető döntést elnöki felelősséggel meghozni. Elöbb-utóbb az új ad­minisztrációnak is fel kell ismer­nie a világ bonyolultságát, egy- egy elhatározás meszemenő kö­vetkezményeit. AZ a kérdés, hogy mikor következik be ez a felis­merés! Mennyi időbe telik, míg Reaganék szembenéznek a reali­tással? Egy év? Két év? Vagy még több? Á legveszélyesebbnek azt érzem, hogy mi történik ez alatt az idő alatt. Hiszen például a fegyverkezési spirál új szaka­sza túlhaladottá tehet bizonyos korlátozási szándékokat. Így a múltban elért eredmények ma­radékai is megsemmisülhetnek. Nem látható előre, hogy milyen hosszú lesz ez az időszak, de az biztos, hogy ha a katonai erőfö­lény megszerzése marad az ame­rikaiak célkitűzése, akkor az eny­hülés óhatatlanul háttérbe szo­rul. Szegő Gábor I NAPI KOMMENTÁR A, túszügy: második front Az irániak huszonnégy milliárd dollár „letétet” kértek Washing­tontól a túszok szabadon bocsá­tásáért, a távozó Carter-kabinet viszont ennek csak felét ajánlotta fel. Komor háttérzeneként fel- morajlott Ronald Reagan meg­választott elnök vezérkara is, em­lékeztetve minden érdekeltet ar­ra, hogy a Fehér Ház mostani lakójával csak január 16-ig lehet tárgyalni. Utána már az új elnök következik, új alapállással, új — esetleg „talán katonai” — elemekJ kel. Körülbelül így lehetne ösz- szefoglalni a választ arra a világ­szerte ingerült-kétségbeesetten feltett kérdésre, hogyan is áll most, 1981 első napjaiban a túsz­ügy. A szembenálló felek kártyáiba változatlanul nehéz belátni. Még­is jogosnak tűnik azok gyanúja, akik szerint Teherán az első ko­moly lehetőséget akkor szalasztot­ta el, amikor világossá tette, hogy Carter számára a rendezés már nem jelenthet választási sikert. Az is. valószínű, hogy Reagan, akit az üggyel kapcsolatban semmi­lyen belpolitikai tehertétel nem nyom, valószínűleg valóban n\ás, Teherán számára alighanem ked­vezőtlenebb feltételekkel — és hangnemben — kezd hozzá a tár­gyalásokhoz. Az AP amerikai és az AFP fran­cia hírügynökségnek a legutóbbi órákban érkezett jelentése ráadá­sul új elemmel bonyolítja az amúgy is összekuszált ügyet. Bi­zonyos jelek arra mutatnak, hogy a Baniszadr köztársasági elnök és a Radzsai miniszterelnök, va­lamint a vele szövetséges vÁllási vezetők (elsősorban Montazeri ajatollah) között dúló hatalmi harciban' éppen a túszügy válik afféle „második fronttá”. Az „el­ső front” ebben1 a küzdelemben eddig az Irakkal vívott háború kérdése volt. Montazeriék azzal vádolták a fronton tartózkodó, a főparancsnoki tisztet betöltő Ba- niszadrt, hogy miatta késik Irán „ellentámadása”. Az-elnök vála­szában kijelentette: „mindez olyan emberek rágalma, akik nem értenek a hadviseléshez” (sem). Baniszadr lapja, az Engelab Iszlami hétfőn egészen odáig ment — és ez iráni közegben különö­sen jelentős —, hogy teljesen megkérdőjelezte a túszejtés értel­mét. A cikk szerint az ügy nehe­zítette Irán nemzetközi helyzetét, most pedig a túszok bíróság elé állítása és esetleges elítélése „csak ürügyül szolgálhatna bármilyen amerikai lépéshez” .!.. Mindazoknak tehát, akiket bár­milyen szempontból komolyan foglalkoztat Irán jövője, fel kell készülniök arra, hogy a bazár ál­tal támogatott elnök és a vallási tábor küzdelmében a túszügy a közeljövőben még nagyobb sze­repet kaphat. H. E. Űj típusú mesterséges holdak MOSZKVA Új típusú mesterséges holdak üzembe helyezésével, a földi állomások hálózatának bővíté­sével és korszerűsítésével fej­lesztik tovább az elkövetkező években a szocialista országok közös űrtávközlési í hálózatát. J. I. Kruplin, az Interszputnyik nemzetközi űrtávközlési szerve­zet vezérigazgatója a Pravdá­nak adott nyilatkozatában el­mondotta:. az interviziós együtt­működés keretei között jelenleg napi négy—nyolc N órás műsor­cserét bonyolítanak le a tag­államok a mesterséges holdak segítségével, de a kapacitás en­nél sokkal nagyobb szükség esetén szinte az egész műsori időben fenntartható. Elfogták a yorkshire-i hasfelmetszót? A „yorkshire-i hasfelmetsző” ügyében öt éve tartó, mintegy 4 millió fontot felemésztő nyomo­zás végére kerülhet pont hétfőn. A leedsi rendőrség bejelentése szerint pénteken egy rutinellenőr­zés során letartóztattak és a yorkshire-i hasfelmetsző ügyével kapcsolatban kihallgattak egy harminc év körüli férfit. A rendőrség közleménye hiva­talosan nem ismerte el, hogy a ti­zenhárom gyilkosság gyanúsított­járól lenne szó. Ronald Gregory rendőrfőnök a letartóztatásról szóló bejelentést követően tar­tott sajtóértekezleten csupán an­nak bejelentésére szorítkozott, hogy a férfi hétfőn kerül a dews- bury-i bíróság elé, ahol majd „sú­lyos vádat” emelnek ellene. A le­tartóztatott személyazonosságát is’ csak hétfőn hozzák nyilvánosság­ra. A harminc év körüli férfit egy rendőrjárőr pénteken este tartóz­tatta le Sheffieldben egy hölgy társaságában — hamis rendszámú gépkocsiban. A rendőrségi beié- lentés szerint a Tnőt nem tartóz­tatták le, de a nyomozás érdeké­ben továbbra is a rendőrség ren­delkezésére kell állnia. A tizenhárom gyilkosság ügyé­ben folyó nyomozás során eddig 200 ezer embert hallgattak ki, 10 ezer épületet és 180 ezer gépjár­művet kutattak át. Gyakorlatilag minden információ rendelkezésre állt a gyilkosról, csupán a neve volt ismeretlen. Megállapították vércsoportját, ismerték öltözkö­dési szokásait, a hangját, aprólé­kosan elemezték pszichológiai al­katát. A/ „yorkshire-i hasfelmetsző” idestova öt éven át tartotta rémü­letben az este egyedül az utcára merészkedő nőiket. Brutálisan meggyilkolt áldozatainak többsé- i ge prostituált volt. (MTI) <mnn> rv»v im wvtfflK* IRr'htL • Képünkön: az a két brit rendőrtiszt látható, aki a hírek szerint letartóztatta a 13 fiatal nő ' meggyilkolásával vádolt férfit, Sheffieldben. (Telefotó — AP — MTI — KS.) Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek! 1981. január 1-től március 31-ig Mezőgazdasági akciót szervezünk vas- és színesfémhulladék begyűjtésére. A kiselejtezett gépi eszközök, alkatrészek ellenértékén felül, a beszállításért - az akció idején, 15 Ft mázsa helyett, 20 Ft mázsa — fuvartérítést fizet a Dél-magyarországi Vállalat 21 i

Next

/
Thumbnails
Contents