Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-29 / 24. szám
1 9 PETŐFI NÉPE • 1981. január 29. TUDOMÁNY TECHNIKA ZAVARTALAN ÉPÍTŐANYAG-ELLÁTÁST ÍGÉR A Az atomerőművek vízellátása • Vízszállító csővezetéket fektetnek a Nyugat- Szlovákiában épülő atomerőmű és a Vág között. Bármilyen új ipari létesítmény, s így az erőművek gazdaságos voltának egyik fontos feltétele az. hogy megfelelő helyre telepítsék. Ha például egy szénnel táplált hőerőművet valami ok miatt nem szénbánya közelében építenek fel, a tüzelőanyag szállítása az energia termelését megdrágítja. Ugyanígy fontos a közlekedési hálózattal való szoros kapcsolat, az emberi munkaerőt biztosító településhez való közelség, és az elegendő víz, hiszen az erőművek hűtővízszükséglete jelentős. Az ipari telepítésnek ezek az általános feltételei az atomerőművekre is vonatkoznak, a vízellátás azonban itt különösen fontos. Voltaképpen az atomerőmű is hőerőmű, de 30—100 százalékkal még több hűtővízre van szüksége, mint az azonos teljesítményű hőerőműveknek. Legcélszerűbb ezt az úgynevezett friss vizes hűtéssel, vagyis közvetlenül valamely nagyobb folyó vizéből biztosítani, és mert a víz szállítása is sokba kerül, legjobb annak közelébe települni. Az a folyó, amelyből a hűtővizet kiemelik, radioaktív vagy vegyi szennyeződést nem szenved. A visszavezetett, s a folyamnál 6—8 C-fokkal melegebb hűtővíz azonban egy kisebb folyót 5—6 C-fokkal is felmelegithet, amit nyáron a halak és más vízi élőlények aligha viselnének el. Ez a „biológiai korlát” tehát megszabja, hogy a friss vizes hűtéshez minimálisan mekkorának kell a folyónak lennie. Ahol nincs elég nagy folyó, ott más hűtést alkalmaznak, de ez költségesebb megoldás. Folyó közelsége azért is előnyös, mert az atomerőművek berendezésének sok darabja nagysága miatt hajóval egyszerűbben szállítható. Nem közömbös az sem, hogy milyen méretű összefüggés van a talajvíz szintje és mozgása, és a közeli folyó vízellátása között. Ha szoros a kapcsolat, a folyóvíz emelkedésével a talajvíz áramlási sebessége és magassága is erősen megnőhet. Ezért a telephely kiválasztásánál figyelembe veszik a talaj vízzáró rétegeinek szigetelő hatását, és műszaki megoldásokkal is gondoskodnak a biztonságos szigetelésről. Űj mágneses jelenség Az egyik amerikai autógyár kutatóintézetében a fizikusok magas hőmérsékletű sárgarézhuzalt függesztettek fel egy sokkal alacsonyabb hőmérsékletű gázban. Azt tapasztalták, hogy a huzal irányával párhuzamosan gyenge mágneses tér hatására a felfüggesztett huzal kitér eredeti helyzetéből. 1 .-£z , '4 jelenség.., kétszeresenH , js. meglepő. Először azért, mert a mágneses erő párhuzamos volt a huzallal, tehát maguk a mágneses erők közvetlenül nem okozhatták a huzal oldalirányú kitérését. Másodszor: a sárgaréz nem is mágneses anyag. A huzal, különféle gázokban lelfüggesztve, a mágneses térben más-más irányba tért ki, oxigénben és nitrogénben például az egyik oldal felé, különféle szén- hidrogénekben (metánban, bu- tánban és propában) az ellenkező oldalra. A kísérleteket úgy végezték, hogy a föld mágneses erőtere ne zavarhassa meg a fenti jelenséget. A nem mágneses huzalnak mágneses térben történő.kitétését azzal magyarázzak', hogy á ^mágneses tér megjelenése nem közvetlenül a huzalra hat, hanem annak a gáznak a molekuláira, amely a huzalt körülveszi. A mágneses tér hatása alatt a gázmolekulák erőt fejtenek ki a huzalra; ez okozza a megfigyelt új jelenséget. Épülő vízlépcsők Az élet minden területén egyre nagyobb az energiaéhség, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben oly divatossá vált folyékony és gázhalmazállapotú energiahordozókban egyre nagyobb a hiány világszerte. Nem csoda, hogy újra egyre nagyobb figyelem fordul a szénbányászat felé. és világszerte újabb és újabb atomerőművek nőnek ki a földből. De ezzel párhuzamosan újra „divatba jött” a vízienergiának az intenzívebb hasznosítása is, annál is inkább. mert ezek építési költségei bár jelentősek, de elkészültük után hosszú ideig ingyen nyernek a folyóból — éjjel-nappal — villamos energiát, ugyanakkor nagy segítséget nyújtanak a vízgazdálkodásban, öntözésben, az árvíz- mentesítésben is. A vízturbinák a folyók vizének mozgási energiáját alakítják át ,villamos energiává. A hasznosítható energia mennyisége a folyó vízmennyiségétől és esésétől függ. A kellő viszintkülönbséget gátakkal — hegyes vidékeken völgyzáró gátakkal — hozzák létre. A folyó medrét nagy betonpillérek közé helyezett acél nyílászáró szerkezettel vagy különlegesen megépített földgáttal zárják el. A gát fölött a megduzzadt vizet a gát aljában elhelyezett vízerőmű turbináin keresztül veze-' tik a felső folyószakaszból, a „fel- víz”-ből az alacsonyabb szintű „alvíz”-be. A turbinák a víz moz9 Épülő gát a szolgálat) Kaukázusban. (MTI Külföldi Képgási energiáját forgómozgássá alakítva a velük egy tengelyre épített generátorokat forgatják, és ezek villamos energiát termelnek. Az előállított villamos energiát transzformátorokkal nagyfeszültségre — 110 ezer voltra, vagy ennél magasabb feszültségűre — alakítják, és így juttatják el az országos távvezetéken az üzemekbe, lakásokba. A vizet a turbinákra felülről a beömlőnyílások vagy ejtőcsövek vezetik, alul. pedig az ún. szívócsatornák öntik ki magukból az alvízbe. A turbinákat és a generátorokat — vagyis az erőtelepet — magában foglaló betonépítményt a duzzasztómű aljához, a folyó áramlásától függően jobb vagy bal oldalon csatlakoztatják. A transzformátorokat vagy ugyanitt. vagy a parton helyezik el. Otthon magánerőből Mint ismeretes, a VI. ötéves terv időszakában, a korábbihoz mérten csökken az állami, ugyanakkor növekszik a magánerőből történő lakásépítés aránya. Ennek azonban egyik fontos előfeltétele az, hogy idejében és elegendő, jó minőségű építőanyag álljon a lakosság rendelkezésére: Vajon mi várható ebben a tekintetben? Az építeni szándékozók be tudják-e szerezni az építkezéshez szükséges anyagot? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Búza Endrével, a három délalföldi megyét — Bács-Kiskunt, ■ Békést és Csongrádot — valamint Szeged városát ellátó Alföldi TÜZEP Vállalat kereskedelmi igazgatójával. % 9 Födémpanelek a kislakásépitőknek. A tavaly még időnként hiánycikknek számító építőanyagból már bőséggel áll rendelkezésre az Alföldi TÜZÉP Vállalat Kecskeméti telepén. Búza Endre határozott igennel válaszolt az építőanyag-ellátás javulására vonatkozó kérdéseimre, majd hozzátette — az Alföldi TÜZÉP Vállalat a megváltozott körülményekhez rugalmasan kíván alkalmazkodni, hogy miképpen. arra később visszatér. — Mit ért a megváltozott körülményeken azon kívül, hogy arányeltolódás következik be az állami és magánerős lakásépítésben? -> — Azt, hogy a beruházások csökkenése miatt építőanyagból jelentős árualapok szabadulnak fel. Ily módon az építőanyag-ipar részéről — az anyagok többségéből — nagyobb lesz a kínálat. — Korábban, többször bírálat érte a TÜZÉP-et, hogy nem volt minden — építkezéshez szükséges — anyag kapható a telepein. Mi volt ennek az oka, és a jövőben mi a biztosíték arra, hogy építőanyagból nem lesznek hiánycikkek? — Szeretnék először néhány adatot ismertetni. A megyei tanácsok az V. ötéves terv időszakára Bács-Kiskunban- 13 500, Békésben 9200, Csongrádban és Szeged városában 7 ezer családi ház felépítését irányozták elő. Ezzel szemben Bács-Kiskunban 14 ezer, Békésben 10 ezer, és Csongrád megyében, valamint Szegeden .is több ‘családi ház épült fel á tervezettnél az elmúlt öt évben; Ez egyben azt jelenti, hogy mi is túlteljesítettük építőanyag-forgalmazási tervünket. Mindemellett igaz az is, hogy időnként átmenetileg voltak ellátási zavarok. El kell azonban mondanom azt is, hogy az V. ötéves tervidőszak idején mind a három megyében voltak elemi csapások. Bizonyosan sokan emlékeznek még a Békés megyei földrengésre, méginkább a tavalyi árvízre. Mégsem ezek okozták a legtöbb kárt, hanem a belvizek. A három megyében az alattomosan támadó belvíztől 1976-ban 6011. 1977-ben 2213, 1978-ban 2268. 1979-ben 1708 és tavaly (ez a szám, árvízzel együtt) 1470 lakás ment tönkre, illetve rongálódott meg súlyosan. Ezekről a károkról a közvélemény általában nem sokat tud. Az említett időszakokban egyes építőanyag-féleségekből országosan is ellátási zavarok voltak, ezért vállalatunknak kellett a három megye árualapjából biztosítani a helyreállításhoz szükséges anyagot. Az építőanyag-elvo-v nás elsősorban a legkevesebb ká-' rókát szenvedett Bács-Kiskun megyei telepekről történt. Tavaly év közepén változott a helyzet, amikor már a központi árualapból juttattak építőanyagot a Békés megyei árvizes területekre. — A kérdés második felére válaszolva elmondhatom — és ezt érezhették az építkezők is —, hogy 1980 második felében lényegesen nagyobb volt a kínálat építőanyag-telepeinken, mint a korábbi években. A főszezonban, az addig hiánycikknek számító cementből már kedvezményes vásárt is rendeztünk. Hasonló volt a helyzet nyílászáró szerkezetekből — amely szintén sokáig hiánycikk volt —, s az engedményes vásár idején négyszeres forgalmat bonyolítottunk le belőle. Ellátási feszültség volt éveken át födémszerkezetekből. A BÁCSÉP házgyárától 30 ezer négyzetméternyit rendeltünk, ebből 20 ezer négyzetméter még mindig van. — Ismeretes-e az Alföldi TÜZÉP Vállalat előtt, hogy a VI. ötéves tervben hány lakás építéséhez kell anyagot forgalomba hoznia? — Mindhárom megyei tanácstól beszereztük már a tervszámokat. Ezek szerint Bács-Kiskunban 11 ezer 500, Békésben 9500, Csongrád megyében , és , Szegeden 4500 családi ház építését irányozták elő. Az építési szándékot! éves bontásban is figyelemmel kísérjük, sőt telepeinken keresztül szoros kapcsolatokat tartunk a helyi tanácsokkal, hogy hol, mikor,, mennyi lakás építésére számítsunk. Fontos információs forrásunk ezenkívül az OTP, amely az építési hiteligényekről és azok folyósításának időpontjáról tájékoztat bennünket. — Milyen kapcsolata van az Alföldi TÜZÉP Vállalatnak az építőanyag-iparral? — Az ország valamennyi építőanyag-ipari vállalatával jók a kapcsolataink. A nyílászárók nagyrészét például az ÉPFA soproni gyárától vesszük át. Éves szerződések alapján szállítják ezek az üzemek termékeiket. Az esetek többségében közösen kezdeményezzük és reklámozzuk az új, korszerű építőanyagok forgalomba hozását. Az importanyagok zömét Záhonyon keresztül kapjuk. — Szándékoznak-e bővíteni együttműködésüket más szervekkel? — Az első negyedévben a három megyében levő 26 telepünkön tartunk termelési tanácskozást. Ezekre meghívjuk az építési hatóságokat, tervezőket és a kivitelező kisiparosokat. Tájékoztatót adunk részükre az építőanyag-ellátásról, s arról is, hogy a hely»'általános figónyebtöl^eUéli Tápanyagokat, hol; njelyik: telepüni- kön lehet-beszerezni! 9 Fenyőfűrészáru is van elegendő, a háttérben pedig rakodólapos egységcsomagban a mészhomok tégla várja az építkezni szándékozókat. (Tóth Sándor felvételei) — Hoznak-e majd forgalomba házgyári elemeket? — Mint már említettem a. BÁCSÉP-nél már gyártattunk födémpaneleket. Jelenleg tárgyalunk a DÉLÉP-pel. Annyi módosítást kértünk, hogy a házgyári elemeket hőszigetelt nyílászárókkal lássák el, a HUNGARO- CEL szigetelés helyett pedig a jobb hatásfokú és tartósabb PO- RÁN-habot alkalmazzák. A gyorsan felépíthető házgyári elemekből készült lakások iránt jelenleg Békés megyében, az árvíz sújtotta területeken mutatkozik igény. — Mit kell tennie az építeni szándékozónak, hogy idejében, minden építőanyag rendelkezésére álljon? — Az a vevő, aki az építkezés megkezdése előtt, a családiház-, illetve társasház-építési tervvel együtt felkeresi a lakhelyéhez legközelebbi telepünket, és anyag- biztosítási szerződést köt, az építkezés ütemének megfelelően megkapja az építőanyagot. Kisebb telepeinken csak az általános igényeket tudjuk kielégíteni. Nagy telepeinken — Kecskeméten, Kalocsán, Szegeden, Békéscsabán — viszont szélesebb körű választékot találnak az építeni szándékozók. A kecskeméti építkezők a beszerzési lehetőségekről az ÉPSZISZ napokban megnyílt Magánlakás-építési szolgálati irodájában is tájékoztatást kaphatnak: Ehhez hasonló szolgáltatásit támogatnánk Békés és Csongrád megyében, illetve Szegeden is. — Az Alföldi TÜZÉP Vállalat tervezi-e újabb szolgáltatás bevezetését? ,* — Igen. Vállalatunk alapító levele lehetővé teszi a kulcsátadá- sos lakásépítést is. Szándékunkban áll félkész és kész lakások építésére szerződni építőipari szövetkezetekkel, tanácsi vállalatokkal, természetesen az OTP bevonásával. Már meg is kezdtük ilyen jellegű tárgyalásainkat. — Ez érdekes! Van még valami újdonság ezenkívül? — Vah. Erről korai lenne azonban még részletesebben beszélni. Csupán annyit, hogy a második negyedév elején Szegeden egy egészen új építőanyag-forgalmazási formát szeretnénk meghonosítani, s bízunk benne, hogy népszerű lesz. Természetesen működése mindhárom megye számára hasznos lesz majd — mondotta végül Búza Endre. Nagy Ottó A közvélemény figyelmét felkeltette az Elnöki Tanács 16. számú törvényerejű rendelete a földértékelés megváltoztatásáról. azaz a már több mint évszázados „aranykorona” eltörléséről. Sok százezer tsz-nyugdíjas várta kíváncsian, hogy mi lesz most kis földjáradékukkal? A háztáji gazdák is felkapták a fejüket: mi lesz, ha megváltozik földadójuk, netán ezzel párhuzamosan egyéb adóztatásuk is? Legfőbb feladatomnak tekintem, hogy rögtön leszögezzem: az elkövetkezendő öt esztendőben ezen a téren semmi változás nem történik. Csupán 1986-ban lép érvénybe az új értékelési rendszer, a termőhelyi értékszám, mely az adózást szabályozza. A földjáradékot azonban még öt év múlva sem érinti az új rendszer, mert azt továbbra is a kataszteri tiszta jövedelem alapján számítják ki, ugyanúgy, mint most. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete valóban egy óriási munka nyitánya, de ebből a magánember vajmi keveset vesz majd észre. Az elkövetkező öt év feladata a „föld kóstol ás”, az értékszámok megállapítása, ezek számítógépbe táplálása, és a változásoknak az ingatlan-nyilvántartásba való átvezetése. A „földkóstolást” laboratóriumi műszerek végzik el, a begyűjtött minták alapján. Ezeket a mintákat az ország 275 ezer(!) különböző pontján szedik össze. A mintavételi helyeken százötven centiméter hosszúságban, ugyanilyen mélységben és 80 centiméter szélességben nyitják meg a földet. Ilyen gödröt azonban csak nagyon kevés helyen lehet majd látni, magánember legföljebb akkor ütközik beléjük, ha külterületen van a földje. A túlnyomó többséget< nagyüzemi táblában nyitják meg, és a munkát is maga a nagyüzem végzi el. Az értékelés módszeréről csak annyit: a szakemberek ezekben a gödrökben vizsgálják a talaj mor- zsalékosságát, humusztartalmát, a humuszréteg vastagságát, a szikességet, a kő- vagy kavicstartalmat, valamint a talajvíz mélységét és persze még sok egyebet. Ezeket objektív ismérvek szerint sorolják kategóriákba, állapítják meg a pontszámokat. Meghatározó tényező a tájra jellemző domborzait és éghajlat. Ezt a gyakorlott parasztember is „saccol- ni” tudja, ismervén a vidéket. Kézzelfogható az éghajlati adottság is: mennyi a csapadék évi átlaga és eloszlása, hajlamos-e a tábla ködösödésre, van-e fagyzug, mennyit szokott sütni egy ‘évben a nap, milyen az átlagos hőmérséklet. Ilyen típusú ismérvek alapján áll össze a termőhelyi értékszám, amely egytől százig terjedhet, és térképen körülrajzolt körzetekre általánosítják, illetve átlagolják. Egy ilyen körzet két hektárnál csak kivételes esetben lehet kisebb. (Ha ennek különleges indoka van — erősen tagolt vidék stb. —, akkor azon belül is elkülönítik a körzeteket. Egyébként pedig egy-egy szabad körzet két hektárnál nagyobb lesz.) A szakemberek döntését minden községben nyilvánosságra hozzák, kifüggesztik és a megállapítások ellen fellebbezni lehet. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy egy darab föld értékét nemcsak a humusztartalom és az átlagos csapadék szabja meg. Az sem mindegy, hogy hol fekszik és hogyan gazdálkodnak rajta. Tehát hol lehet például az öntözéshez vizet nyerni. milyen messze van a vasútállomás, sőt az sem közömbös, hogy ki a tsz-elnök. Az emberi és közgazdasági vonatkozásokat azonban ebben az öt esztendőben még nem vizsgálják. Véleményem szerint az aranykorona és a termőhelyi értékszám között lényeges különbségek nem lesznek. Vagyis: aki most az aranykoronaérték szerint kap állami támogatást a gazdálkodáshoz, az meg fogja kapni á termőhelyi értékszám szerint is. S aki most kemény adót fizét magas aranykorona-értékű földje után, az nem lesz kedvezőbb helyzetben a termőhelyi értékszám szerinti besorolásnál sem. Lényeges különbségek helyenként adódhatnak, de ezek oka száz esztendőre nyúlik vissza. Ha ugyanis azt a határt sZáz évvel ezelőtt a földbirtokos áruba akarta bocsátani, akkor azért vesztegette meg a földkóstolót, hogy minél magasabbra tornássza (él az aranykoronát; ezzel együtt ugyanis a föld eladási ára is emelkedett. Ha viszont az a bizonyos földbirtokos már nagyön öreg volt, és halálát éhezte közeledni, akkor azért vesztegette meg a földkóstolót, hogy min.éi alacsonyabban állapítsa meg az aranykoronát. Mert ekkor az örökösöknek kevesebb illetéket kellett fizetniük. Mondom, elképzelhető, hogy a feudalizmus csont- keze kinyúl a sírból, és bizonyos helyeken ilyen manipulációk miatt lényeges változás lesz az értékelésben. De azért a poSza- homok az poszahomok marad, az istenáldotta fekete föld pedig csernozjom. még akkor is. ha - a telekkönyvben nem aranykorona, hanem termőhelyi értékszám szerepel. F. B Búcsú az aranykoronás földértéktől
