Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. január 27. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS KGST-tapasztalatok a latin-amerikai országok számára „A KGST aktívan hozzájárul a szocialista államok gazdasági integrációjának fejlődéséhez és szívesen megosztja e vonatkozásban felhalmozott tapasztalatait kívülálló országokkal is” — ezt a véleményt képviselték annak a szemináriumnak a résztvevői, amelyet az UNCTAD, az ENSZ Fejlesztési Programja és az ENSZ Latin-amerikai Gazdasági Bizottsága (ECLA) és a KGST Titkársága szervezett latin-amerikai államok .képviselői részére. A szeminárium munkájában részt vettek Bolívia, Grenada, a Dominikai Köztársaság, Kolumbia Costa Rica, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Peru, Jamaica, valamint több nemzetközi szervezet küldöttei. A KGST-országok, amelyek a Föld területének egyötöd részét foglalják el és lakosságának 10 százalékát adják, állítják elő a világ ipari termelésének körülbelül egyharmad részét. Arról, hogy a KGST a legdinamikusabb nemzetközi szervezet, a gazdasági fejlődés legáltalánosabb mutatója — a nemzeti jövedelem növekedése — tanúskodik. 1970—1979 között a KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 1,62-szorosára növekedett, ami körülbelül kétszeresen haladta meg a nemzeti jövedelem növekedési ütemét, illetőleg a fejlett tőkés államokét. A KGST fennállása óta eltelt 30 év alatt tagországainak nemzeti jövedelme 9,5-szeresére nőtt. Ez az ütem 2,4-szeresen haladta meg a Nyugat fejlett országaiét. A KGST-országok aktívan bővítik együttműködésüket a fejlődő államokkal. E két országcsoport áruforgalma 1950 és 1978 között valamivel több mint harmincszorosára növekedett. A nemzeti gazdasági élet jellemző vonásává vált integrációs folyamatok szükségessé tették a KGST tevékenységéről szóló információk szélesítését, amit az UNCTAD negyedik ülésszaka fogalmazott meg. Ezzel kapcsolatban az ECLA Titkárságában felmerült, hogy rendezzenek speciális kurzust a latin-amerikai államok' képviselői számára. A szeminárium Moszkvában, a KGST székházában nyílt meg előadássorozattal és vitákkal, amelyeken a Tanács apparátusának felelős munkatársai válaszoltak a latin-amerikai szakemberek kérdéseire. Ez utóbbiak általános áttekintést kaptak a szocialista államok gazdasági integrációjáról, annak szerződéses-jogi bázisáról, a Tanács felépítéséről és funkcióiról. Ezt követően a szeminárium résztvevői Magyarországra és Csehszlovákiába látogattak, ahol hasonló információkat nyújtottak számukra a KGST egyes intézményeinek tevékenységéről és az országok részvételéről az integrációs folyamatokban. A szeminárium Kubában fejeződött be. Résztvevői megismerkedtek azzal, hogyan valósul meg e latin-amerikai ország együttműködése a többi KGST-ország- gal, valamint azokkal a kedvezményekkel, amelyekben Kuba részesül gazdasági fejlődésének meggyorsítása céljából. A szeminárium célja az volt, hogy a latin-amerikai szakemberek maximálisan széles, hiteles és objektív információkat kapjanak a KGST tevékenységéről és a szocialista közösség országainak gazdasági integrációjáról. Isaac Coen, az ECLA Titkárságának munkatársa kijelentette: „Az ilyen szemináriumoknak elvi jelentőségük van, hiszen a világnak abból a részéből érkeztünk, ahol a KGST-tevékenység- ről és a szocialista országok gazdasági integrációjáról kapott információ meglehetősen torz. Most viszont élethű képet kaptunk nemcsak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsáról, hanem a földgolyó azon térségének gazdasági tevékenységéről is, amelyet egyelőre sajnos kevéssé ismerünk.” J. K. Duna-csatorna A TDuna—Fekete-tengeri ’' csa- ..torflá, építését a .legújabb tervek szerint Románia 1983-ban fejezi be. A csatorna a dunai Cernavo- dánál ágazik el a folyótól és halad a tengerparti Agieáig. Útvonalán három vasúti és négy közúti híd keresztezi. A csatorna 95— 135 méter széles és általában hét méter mély, s így majd a 6,5 méterre merülő tengeri hajók Belg- rádig közlekedhetnek. Az AgieáAz integráció A szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának végrehajtása folyamán, vagyis csakném egy évtized alatt a KGST-tagállamok nagy munkát végeztek a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció területén. A szakosított gépipari termékek kölcsönös szállítása körülbelül kétszerte gyorsabban bővül, mint az általános gép- és berendezésexport. Ennek eredményeképpen ezeknek a szállításoknak a hányada a gépek és a berendezések exportján belül az 1975. évi 22 százalékról megközelítőleg 33 százalékra emelkedett 1979-ben. A gyártásszakosítás és a kooperáció területén jelenleg több mint 120 sokoldalú és több mint 660 kétoldalú egyezmény végrehajtása van folyamatban. Csak a gépiparban tízezernél több terméket ölel fel a szakosítás. A munkát jelentősen elősegítik a hosszú távú együttműködési célprogramok a gazdaság legfontosabb ágazataiban, továbbá a kétoldalú, hosszú lejáratú gyártásszakosítási és kooperációs szerződések. Kétoldalú programot fogadott el már egyfelől a Szov-, jetunió, másfelől az összes európai KGST-tagállam: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia. A hosszú távú programok keretében -egy sor nagyszabású gyár- tásszakosítási és kooperációs dokumentumot írtak alá. Közöttük elsősorban megnevezhetnénk az atomerőművi berendezések gyártásáról és kölcsönös szállításáról az 1981 és 1990 közötti időszakra kötött , egyezményt, továbbá a KGST XXXIV. ülésszakán aláírt egyezményt a számítástechnikai eszközök kifejlesztéséről és gyártásáról, amelynek értelmében a kölcsönös szállításokat több mint 15 milliárd rubeles összegben irányoztak elő csupán a következő ötéves tervre. A legfontosabb eredményt az új számítástechnika, a mikroszámítógépek népgazdasági alkalmazásából kell biztosítani. A fémfeldolgozó ágazatokban ez a következő évtized során jelentősen emelni fogja a munka termelékenységét és az alapvisz- szatérülést, néhány millió fővel ban épülő tengeri kikötő 19 méter mély lesz, s a 150 ezer tonnás hajókat is fogadhatja. A Duna—Fekete-tengeri csatorna, akárcsak a Majna—Duna csatorna nemzeti víziút lesz, amit megfelelő illetékek fizetésének fejében minden hajó használhat. A számítások szerint ezen a vízi úton lebonyolított áruforgalom elérheti az évi 100 millió tonnát. kulcskérdése mérsékli a munkaerő-szükségletet. Az államközi szakosítás és kooperáció általános helyzetét értékelve a KGST XXXIV. ülésszakának résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a megállapítható előrehaladás ellenére egészében véve ennek a munkának a helyzete á KGST keretében is, a kétoldalú együttműködésben is elmarad azoktól a követelményektől és feladatoktól, amelyeket a testvérpártok jelöltek ki. Az ülésszakon rámutattak, hogy a szakosítás egyelőre gyengén segíti elő a termelési hatékonyság növelését, a műszaki fejlesztés ütemének meggyorsítását. Nem fejlődött eléggé a részegység- és alkatrész-kooperáció — az együttműködés különösen sokat ígérő iránya sem, amely elősegítheti a gépipari termékek kölcsönös áruforgalmának igen lényeges növekedését. Egy sor megoldatlan kérdés adódik a szakosított termékek árképzése területén, gyenge a fegyelem a szerződéses kötelezettségek teljesítésében. Az ülésszak résztvevői javaslatot tettek a tapasztalható nehézségek leküzdésére. Ezek lényege, hogy a KGST-tagállamok összes tervező szervének, minisztériumának és főhatóságának, a KGST-szerveknek a figyelmét át- . irányítsák a már meghonosított termékek elosztásának kérdéseiről a termelési hatékonyság növelését biztosító korszerű új technika és gépek kifejlesztését, gyártását célzó tervszerű együttműködésre. A nyolcvanas években ennek kell a kétoldalú és sokoldalú együttműködés tengelyévé válnia. A szocialista közösség államai eltökélték, hogy lényegesen javítják a szakosítást és a kooperációt, «mint az integráció elmélyítésének, a termelési hatékonyság növekedésének szükséges feltételét. A legfelsőbb pártvezetés szintjén elért megállapodásoktól vezettetve szándékukban áll, hogy az előttünk álló ötéves tervet az intenzív termelési és tudományosműszaki kooperáció szakaszává, változtassák. I. D. CSÖKKENTHETŐ AZ ÁLLATELHULLÁf Az élelmiszér-termelés egyik fontos nyersanyagbázisa az állattenyésztés. Ebben az ágazatban a gazdaságosság, az előállított termékek minősége jelentős mértékben függ az állategészségügyi munkától. Ez meghatározza a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportképességét is. Az ország állategészségügyi szolgálatában mintegy 3500 állatorvos dolgozik. Ebből a megyei állomások szervezeti rendszerében 1800, a mezőgazdasági termelő üzemek alkalmazásában több mint 1100 végzi megelőző, gyógyító- és állategészségügyi munkáját. A jól szervezett szolgálatnak köszönhetően 1973 óta országunk mentes a nagy gazdasági veszteséget okozó járványos állatbetegségektől. • Vas Albertné laboráns mikrobiológiai vizsgálatokat végez. Gümőkórmentes a megye szarvasmarha-állománya • Nagy jelentősége van a para- zitológiai vizsgálatoknak. Ezzel foglalkozik képünkön dr. Szakáll Szabolcsné laboratóriumi állatorvos. 9 Az állatok beoltásával megelőzik a járványokat. Bildné Cserháti Judit vegyésztechnikus a baromfipestis elleni szérum hatékonyságát ellenőrzi. Dr. Kovács Gyula igazgató főállatorvos Kecskeméten, a megyei állomáson arról tájékoztat, hogy 138 állatorvos van állomár nyukban. A kisegítő személyzettel együtt 210-en dolgoznak itt. Hetven üzemi állatorvos van Rács-Kiskunban. A megyei állategészségügyi szolgálat 1967 októberében létesült. A jelenlegi épület, amely a korszerű laboratóriumokkal, állatkórházzal együtt mintegy 15 millió forintba került, alkalmas feladatának betöltésére. Természetesen a munka sikere az emberektől függ, nagy felelősségérzettel végzi mindenki a feladatát. Például az állatkórház tavaly 13—14 millió forint értékű jószágot mentett meg a pusztulástól. Az igazgató főállatorvostól részletesebb információt kérek munkájukról. — A járványok megelőzése rendszeres oltásokkal teremthető csak meg. Évente több tízezer szarvasmarhát, juhot, sertést védünk meg ily módon a betegségektől. Baromfipestis ellen pedig a megye több milliós jószágállományát oltottuk be. Arra törekszünk, hogy az üzemekben megvalósítsák az úgynevezett járványügyi zártságot, vagyis mindenképpen megakadályozzák a betegségek behurcolását a telepekre. Nagy jelentőségű — gazdasági előnyei mellett közegészségügyi vonatkozásban is — a megye szarvasmarha-állományának gü- mőkóftól történt mentesítése. Ez útóbbit- Kéi évtizedes 'munkával tavaly decemberre fejeztük be, csaknem 106 millió forint állami támogatás felhasználásával. Egyúttal megalapoztuk a szarvasmarha- és sertésállomány brucellózistól történő mentesítését is, amit a hatodik ötéves terv időszakában fejezünk be. Az állategészségügyi szolgálat kiemelt gondot fordít a közvetlen veszteségek mérséklésére. Különös hangsúlyt helyeznek a borjúelhullások . csökkentésére. Dr. Kovács Gyula örömmel számol be arról, hogy az 1978-as évi csaknem 16 százalékról, tavaly valamivel több mint 12 százalékra sikerült csökkenteni a pusztulást ami az országos átlagnál több mint 2, százalékkal alacsonyabb. A két év alatt tehát ezer borjúval kevesebb hullott el a mezőgazdasági üzemekben a gondosabb odafigyelésnek köszönhetően. Az igazság az, hogy — ezt a rendszeres felmérések bizonyítják — nagyok a különbségek az egyes üzemek között. Az igazgató főállatorvos elmondja: — Az összes veszteségeket negyedévenként értékeljük és üzemsoros bontásban rangsorolva erről folyamatosan tájékoztatjuk a gazdaságokat. Ahol jelentősek a veszteségek, ott szakmai tanácsokat adunk, és fokozott gondot fordítunk az ellenőrzésre. A malacelhullásokat félévenként értékeljük és a feldolgozott adatokat szintén hasonlóan rangsoroljuk és ugyancsak az érdekeltek rendelkezésére bocsátjuk. Ezek az értékelések a jobb munkára ösztönöznek. Alkalmat adnak a tenyésztési színvonalat javító tapasztalatok átadására. Az elemzések egyébként azt mutatják, hogy az elhullásök főként a hibás tartási, takarmányozási és állathigiéniai okokra vezethetők vissza. Nagyobb gonddal ezek megszüntethetők. összefoglalva: a szakszerűbb munka növelheti a termelékenységet az állattenyésztési ágazatokban. A megyei állategészségügyi állomás tevékenysége igen sokrétű. Az állati termékekből készült élelmiszerek és húsvizsgálatok alkalmával végzett szinte naponkénti ellenőrzéssel, a higiéniai követelmények betartásával igyekeznek elérni, hogy a fogyasztókhoz egészséges termék jusson. Más szóval segítik a közegészségügyi biztonságot és megakadályozzák olyan áruk piacra kerülését, amelyek ételmérgezéseket, vagy járványos betegségeket okozhatnak. Más országokhoz hasonlóan hazánkban is bevezetik 1982—1983- ban a tej mikrobiológiai vizsgálatát. Ezek szerint az üzemek érdekelve lesznek abban, hogy minél kevesebbre csökkentsék a tejben levő úgynevezett csíraszámot. Az előkészületek megkezdődtek, egyelőre önkéntes alapon tavaly tizennégy nagyüzem tizenhét tejtermelő telepének havonta begyűjtött mintáit ellenőrizték. Sajnos ezek közül csak háromnál érte el az összcsíraszám azt a bizonyos határt, amely szükséges ahhoz, hogy első osztályúnak mihő- sítsék a tejet. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági üzemeknek a szigorú higiéniai rendszabályokat jobban be kell tartani. Betegség esetén a szükséges gyógykezeléseket kell alkalmazniok ahhoz, hogy minőségileg kifogástalan tejeit szállítsanak a feldolgozó- iparnak. A gondjaik közül az igazgató föál lator vos még megemlít Cm íi — Sajnos nehézkes a telefon- szolgálatunk. Hiába ván mentőkocsink, megfelelő felszerelésünk, nem érnek el bennünket, ami sürgős esetekben az állat elhullásához is vezethet, mivel nem tudunk időben segítséget nyújtani. K. S. A KISSZÁLLÁSI BÁCSKA TERMELŐSZÖVETKEZET Rekord előtt? Örülnek a mezőgazdaságban dolgozók, ha az irodában levőknek van sok dolguk. Ez csalhatatlanul a zárszámadás előszele. Jó néhány évvel ezelőtt Kisszálláson az ott dolgozó gazdák aligha várták a végelszámolás napját, mint mostanság. Hisz 1975 előtt nem sok öröme tellett a kisszállásiaknak a zárszámadásban, mert veszteséget veszteség követeti a közös gazdaságban. Az egyesülést követően az 5550 hektáros Bácska Tsz ki- lábolt a bajból. Eredményesen gazdálkodik. A gazdaság vezetői tisztán látják a kontúrokat. Az összterületből 4400 hektár a szántó. Zömében búzát, kukoricát és állatoknak való takarmányt állítanak elő. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy az állattenyésztés az egyik fő profilja a nagyüzemnek. Hó fedi a tájat. Állnak a traktorok, ' csak a gépműhelyben van némi mozgás. És az irodában. Németh Sándor né főkönyvelő és Viyh Miklós elnökhelyettes papírhalmazok előtt. Lassan a számok beszélnek. Mutatják az elmúlt év eredményeit. Azét az esztendőjét, amelyben — közhelyszerű megállapítás' — az időjárás mostoha volt és a közgazdasági tényezők sem hatottak úgy, mint ahogy azt szerették volna;.. Segített az állattenyésztés Ügy mondja a főkönyvelőnő, 913 hektáron rekordterméssel fizetett a búza, hektáronként több mint 5 tonna szemet gyűjtöttek be a kombájnok. A szárazság, a mostoha időjárás viszont nem kedvezett a kukoricának. Szerencse, hogy besegített a jól szervezett, magas színvonalra emelt állattenyésztés. Az árbevétel ennél az ágazatnál több volt 59 millió forintnál, és a tervezettnél 3 milliónál többet jegyezhetnek be az eredményt jelző sarokba a mér-' lcgkészítéshél, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A vegyes hasznosítású 400 szarvasmarha, amelynek első egyedei már a Holstein-fríz, magyartarka ke- resztezésűek, kellemes meglepetés. A vegyes hasznosítás ellenére egy tehén 3700 liter tejet adott. A számokból kitűnik, hogy ha nem is nagymértékben, de egy esztendő alatt előreléptek a takarmányhasznosításban is. Hiszen 1979-ben egy . liter tej előállításához 38 dekagramm abraktakarmányra volt szükség, tavaly ez a szám 36-ra csökkent. Egy kilogramm hús előállításához két évvel ezelőtt 2 kilogramm 68 dekát adtak az állatok elé, tavaly viszont már 4 dekával kevesebb is elegendő volt ahhoz, hogy egy kilóval gyarapodjék az állat. Fejlesztik a juhászatot Kétezer anyával bíró juhászata van a közös gazdaságnak. A törzskönyvezett állomány, a gyapjúértékesítést is ide számítva, jól fizetett tavaly. A hízóbárányokat exportálták, valutát fizetett érte az olasz kereskedő, és az arab országok üzletemberei közül néhány.an. A juhászati ágazat eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy e téren jelentős fejlesztést terveznek a szövetkezetben. A mostani kétezer helyett ötezer anyajuhot tartanak majd. A két, ezer férőhelyes ellető már elkészült. Terveikben szerepel további két, egyenként kilcncszáz férőhelyes juhszállás. Két-három év múlva, ha a teljes komplexum elkészül, járulékos beruházásokkal együtt alig kerül többe 8 milliónál. Egy juhférőhely értéke nem haladja meg a kétezer forintot. Külön öröm a szövetkezetiek számára, hogy célcsoportos beruházásban 800 méter bekötőutat „kapnak” az államtól. Hárommillió forint gépekre A közös gazdaság Rába-gépsor- ral, IHC-technológiával rendelkezik. Úgy döntöttek, hogy speciális igényeiknek megfelelően fejlesztik a gépparkot. Az elmúlt év gazdasági sikerei lehetővé teszik, hogy 3 millió forint fölött költhetnek gépekre, berendezésekre. MTZ 80-as traktorból 8 darabot, IFA teherautóból 3 darabot vásárolnak majd. Emellett a rakodásnál nélkülözhetetlen markoló, a vasúti szállításnál elengedhetetlen vagonkirakó is szerepel a listán. Ahhoz, hogy ezeket a gépeket megvásárolhassák, szükség volt arra is, hogy eredményesen működjék a háztáji kisegítő ágazat. Ennek bizonyítására csak annyit, hogy tavaly 23 millió forint, értékű terméket állított elő a közösön kívül a tagság. Sertések százai és a hízómarhák sokasága is féjlődött, gyarapodott az ólakban. Bácsbokodra és Szegedre a tejipari vállalat gyűjtőhelyére több mint 600 ezer liter tejet szállítottak a gazdák. A kedvezőtlen időjárás ellenére jól fizetett a fűszerpaprika Kisszálláson. Negyven hektáron több mint 3,2 millió forint értékű pirosaranynak valót termeltek. A sertéskombinát rekonstrukciója következik Az első * elképzelések szerint már megkezdték volna a sertéstelep rekonstrukcióját az V. ötéves terv utolsó évében. A gazdaságosság végett azonban úgy döntöttek, hogy elsőbbséget élvez a juhászat. Ezért a sertéstelep fejlesztésére csak a jövő esztendőtől számítanak. Eddig a telep hízósertés-kibocsátása 6 ezer volt évenként. A szomszédos megye — a Gorzsai Állami Gazdaság, a csanádpalotai Szabadságba makói Úttörő Tsz — segített abban, hogy — a 25—30 kilogrammos — hizlalásra váró sertésekből ne legyen hiány a közösben. , Nemcsak a gazdasági kényszer, hanem a józan ész is azt diktálja, hogy 10 milliós beruházással egy olyan komplex sertéstelepet hívjanak létre, ahol 400 anya biztosítja a szükséges „szaporítóanyagot” . Takarm'ánytermelésre és állat- tenyésztésre szakosodott gazdaság a kisszállási — mondták a vezetői« . Az elmúlt négy-öt év eredményei igazolják, hogy jó úton járnak. Persze, ehhez nemcsak a hozzáértő szakemberek sokasága szükségeltetik, hanem kell az a 460 aktív dolgozó is, aki magáénak tudja a közöst. A tizennégy szocialista brigádnak kétszáz tagja van. Vállalásaik, eredményeik nem látványosak, mégis minden nar egy kicsit lépnek azért, hogy a holnap könnyebb és szebb legyen. Búcsúzáéképp a főkönyvelőnő azt mondta: — Szépen, csendben vagyunk, élünk és dolgozunk ... Ügy gondolom, hogy hálás és szép program. Szabó Pál Miklós
