Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

198*. Január IS. • PETŐFI NÉPE • S KÍGYÓSI BESZÉLGETÉSEK III. Fiatalok • Benedek Orsolya. • Nehéz kérdés... Mészár Zsuzsa, Venczel Éva, Rózsavölgyi Anna. Késő délután érkeztünk Kí­gyósra; a tv-híradóhoz még csak szállingóznak valahol nagyon messze a pesti Szabadság téren a kommentátorok és máris meny­nyi mindent megtudtunk a haj­dani pusztáról. A Benedek házas­pár volt a fortocskánk, az orosz házakon szokásos kis kémlelőnk. Az ö életükön át kukkanthat­tunk tanyai sorsokba, érzékelhet­tük a táj robosztus átalakulását, észlelhettük gondjaikat, szerez­tünk tudomást sikereikről. Tu­lajdonképpen elégedettek lenné­nek — ezt vettük ki szavaik­ból, hangsúlyaikból —, ha a Hivatal kicsit jobban figyelne rá­juk. Időnkénti kellemetlenségei­ket a környezetükből, egykori tanítványaikból rájuk sugárzó szeretet oldja. Óvónők Lányuk is a pedagógus pályát választotta. Kicsit húzódozva nyilatkozik a csinos Benedek Orsolya. — Kisebbekkel foglalkozom, mint a szüleim. Iskolába jártam, de itt nagyon hiányzott egy óvó­nő. Hívtak, örömmel jöttem. Kecskeméten tanulok levelezőn. Maradok. Szüleim már vásárol­tak számomra egy telket az övé­ké mellett. Jól érzem magam. Tűrhető a közlekedés, kellemes társaság verődött össze a szom­szédos gazdaságból. Sári Olgával — kollégám és barátnőm — prímán megértjük egymást. Aktív irányítója a kí- gyósi KISZ-neK. Ismerkedjenek meg. — Túlzás lenne, ha azt mon­danám, hogy az égig ugráltam örömömben, amikor ide helyez­tek — mondja Olga. — A most már majdnem város Kisteleken éltem gyermekkoromban, város­ban jártam középiskolába. Egy hétig sem bírom ki, rémisztget­tek barátnőim. Mi tagadás, az első félév nagyon nehéz volt. Aztán egyik napról a másikra beilleszkedtem. Van jó szobám, egy százast, fizetek érte a gaz­daságnak. Három éve dolgozom itt. pedig azóta haza is hívtak. Szegedre is csalogattak. Van időm a könyvekhez, a szórako­záshoz. Micsoda pingpongcsatá­kat. vívunk esténként! Színházba is eljutunk néha. Soós János népművelési ügy­vezető jóvoltából olykor ide is ellátogatnak művészek. Érdekes ember ez a Soós. Ullésen lakik, onnan jár át a rendezvényekre. A.ktív néprajzkutató, rendszere­sen meghívják országos találko­zókra. A mai kis ünnepséghez igénybe vettük szakértelmét. Sze­retnénk feleleveníteni a hajdani népszokásokat, vagy a másutt meghonosodottákat megkedvel­tet ni: Népművelők Tetszik a szegedi főiskolások­nak is. Reggel jöttek vagy hú- szan-huszonöten. Az állami gaz­daságban időztek délelőtt, meg néhány ismerős családot keres­tek fel. Azt hiszem, már itt van­nak a tornateremben. Nézzük meg őket. A jókedvű társaságból némi lelkiismeretfurdalással három kislányt kértünk meg egy kis tájékozódó beszélgetésre. (Annyira jól érezték magukat, hogy — gondoltuk — biztosan neheztelnek ránk.) Ki miért választotta ezt a pá­lyát, efelől érdeklődtünk először. Mészár Zsuzsa: — Szeretek emberekkel foglalkozni, szeret­ném segíteni kulturálódásukat. A kecskeméti Katona József Gimnáziumban végeztem, barát­nőim közül többen erősen kötőd­nek valamilyen művészi ághoz Még nem tudom, hogy hol dol­gozom majd, még azt sem, hol szeretnék. Venczel Éva: — Családi beü­tés. Az egyik rokonom művelő­dési ház-igazgató. Szakképzettség nélkül, de nagy rátermettséggel, szivvel-lélekkel csinálta és csi­nálja. Az ő példájára jelentkez­tem a szegedi tanárképző főis­kola népművelés szakára. A Pest megyei Tanács társadalmi ösz­töndíjasa vagyok. Rózsavölgyi Anna: — Ügy kez­dődött, hogy nagyon szerettem a matematikát. Sikerrel fölvételiz- tem a Juhász Gyula Tanárkép­zőn, csak az volt a bökkenő, hogy a fizikát meg a kémiát nem na­gyon kedvelem. így csöppentem a népművelésbe. Sokáig úgy hit­tem. hogy afféle mellékszak ma­rad az életemben, mert szívesen tanítanék. Másodikos koromtól azonban Szeged egyik munkáske­rületében ifjúsági klubot vezetek. Annyire megszerettem ezt a mun­kát. hogy most már a közműve­lődést tekintem élethivatásnak. Társadalmi ösztöndíjat kaptam az egyik vállalattól,« üzemi népmű­velő leszek, ha befejezem tanul­mányaimat. Tanyaiak — Hogyan kerültek Kígyósra? (Mivel mindhárman ugyanúgy vélekedtek a tanyai tapasztalat- cseréről, általában a főiskolai ok­tatásról, szinte egymás szavába vágva mondták el, mi nem tetszik az iskolában, miért tekintik na­gyon hasznosnak a kígyósi kirán­dulást, összefoglalva tolmácsoljuk mondandójukat:) — A főiskolán alig-alig kapunk valamit a valóságból. Túlságosan sok az elmélet, méginkább túlsá­gosan kevés a gyakorlat. Időnként rövid időre ellátogatunk egy-egy művelődési intézménybe, de alig- alig kapunk képet a művelődési folyamatokról. Arról nem is szól­va, hogy főként nyaranta oszta­nak be bennünket kulturális in­tézménybe, amikor többnyire holtszezon van. Éppen azt nem tudjuk meg, hogy miként lehet az emberekkel kapcsolatot terem­teni, hogyan szervezhető törzs­gárda egy-egy intézmény, egy-egy klub, vagy szakkör köré. Ez lenne a dolog lényege. Nagyon jól jött, hogy a Bács- Kiskun megyei Tanács önzetlen támogatásával a kiskunmajsai művelődési ház és a kígyósiak se­gítségével egy hetet tölthettünk az elmúlt nyáron ezen a pusztán. Első nap a legtöbben még csak a kapuban, a kerítésnél, a ház előtt beszélgettek velünk, a másodikon már a tornácra invitáltak ben­nünket, a harmadikon alig enged­tek a szobából, a konyhából. Csodálatosan megnyíltak az em­berek. Kiderült: örülnek az is­merkedésnek, annak, hogy valaki figyel rájuk. A városban lelkiis- meretfurdalásunk van, ha vala­kit öt percre fenntartunk, itt ők kértek bocsánatot, hogy órákig mesélhettek a csutri bálákról, vál­tozó életükről, büszkélkedhettek az új bútorral, a jól tanuló uno­kával, szóbahozhatták a tévé mű­sorát, megbámultáthatták kertjük büszkeségét. Igen hasznosnak minősítették Kiss Tamás és Eszik Zoltán tanár urak a nyári kígyósi tábort. Amió­ta ők is tanítanak a főiskolán, jobb a helyzetünk. Előző 'tanára­ink közül egvnek sem volt népmű­velési gyakorlata, ők mindketten dolgoztak művelődési intézmény­ben. Együtt Most mi kérünk elnézést. Men­nünk kell, mert hamarosan meg­kezdődik annak a kisfilmnek a vetítése, amit a nyáron készítet­tünk. Most adjuk át a vendéglá­tókról, a meglátogatott családok­ról készített fényképeket is. Szívesen eljönnénk máskor is Kígyósra: sűrítve mutatja pa­rasztságunk történelmi sorsfor­dulóját. Egymás mellett léteznek a homokot szelídítő régi-régi szer­számok és a legújabb gépek, régi hiedelmek a tudatban és a nagy­jából összeálló, új ismeretek. Sokat tanultunk a kígyósi be­szélgetésekből. Az újságírók is. A zsúfolt nagyterembe^ együtt vigad már fiatal és öreg, tanyai és városi. Heltai Nándor • Fog ez menni... (Straszer András felvételei) Hozzászólások írásban 'Tanácskozásokon — a vita- indító előadás elhangzása után szokta bejelenteni a leveze­tő elnök: „Most pedig tíz perc szünetet tartunk. Kérem, hogy ezalatt a felszólalni kívánó elv­társak az asztalon található kis cédulán i szíveskedjenek jelezni szándékukat,.. így az idővel is jobban tudunk gazdálkodni.” Eszerint is történnek a jelent­kezések, mégis— a legjobb aka­rat mellett sem jut idő sokszor arra, hogy mindenki szót kapjon. Mert hát nem mindenki tudja még tartani magát a közös meg­állapodáshoz, hogy „lehetőleg minél rövidebben... és maxi­mum öt percig...” — -Így aztán többen-kevesebben azzal vigasz­talódhatnak, hogy „írásban be­gyújtott hozzászólásuk" a gyűlés jegyzőkönyvébe „ugyanúgy” be­kerül. Ez valóban így is va'n. A Hazafias. Népfront megyei küldöttértekezletének jegyző­könyvét böngészgetve két — ilyen írásban beadott felszólalás­ra találtam. Loboda Lászlóné la- josmizsei küldött szigorúan té­nyekre szorítkozóan vezette le. hogyan „imozdult ki a lakosság a „közömbösségből", s mennyi je­lentős létesítménnyel gazdagodott a nagyközség a népfront szer­vezte társadalmi összefogás ré­vén. Volt alkalma megfigyelései rendszerezésére, hiszen 1972 óta választott tisztségviselője a nép­frontnak — megyei szinten is — tevékenykedve. Ragadjunk ki két bekezdésnyi részt a napjainkban is — de a jövőben is — időszerű kérdéskör­től. „Az idősekről való gondosko­dás — mondotta — községi té­nyezővé vált. A 70-es évek elején csak az öregek napközi otthona létezett. Azóta felépült a 100 sze­mélyes szociális otthon. A „Nap­lemente” című film forgatása után. illetve bemutatásával, meg­mozdult a község lakossága. Fel­ajánlásokkal segítik a 60 szemé­lyes szárny építését, melyet még ez évben (1980) átadtunk volna, ha az időjárás nem szól közbe. A következő öt évben újabb 100 személyes otthont építünk. A nagyközségi tanács felmérte a magára maradt idősek számát, és felhívásukra szocialista brigá­dok, vöröskeresztes aktivisták patronálják őket. Több gazdaság gondozónőt állított be, akik be­vásárlást, takarítást végeznek”. Nemcsak köztudottan időszerű­sége miatt emeltük ki Loboda Lászlóné írásos* fejtegetéséből ezt a témát, hanem hogy szemléltes­sük, mennyire „összecseng” ennek súlypontositása la másik jegy­zőkönyvi hozzászóló. Vörös János érsekcsanádi küldött véleményé­vel. Vörös János megállapítja, hogy a népfront tevékenységében igen jelentős helyet kap a rétegpoli­tika. Szerinte azonban még „nem megoldott az öregek és rokkan­tak — általában a csökkent mun­kaképességűek — .. .'képviselete”. Pedig e problémának még na­gyobb aktualitást ad, hogy 1981: a rokkantak nemzetközi éve. Elismeri persze a hozzászóló, hogy megyénk társadalma idejé­ben felismerte az ezzel kapcso­latos tennivalókat, hiszen innen indult el a „Társadalom az idő­sekért” mozgalom, ami jelentős eredményeket hozott. Másik di­cséretes példa a mozgássérültek támogatásáért elkezdődött társa­dalmi akciók terjedése. (A hoz­zászóló tájékozottságára utal. hogy túllát a megyei „kerítésen”, s nem nyugtatják meg csak az itteni eredmények. Leírja, hogy például Tatán milyen siralmas kép alakult ki a nyugdíjasok tár­sadalmi helyzetének vizsgálata­kor. A nyugdíjasok- több mint felének megszakadt a kapcsolata volt vállalatával. Sok helyütt nem is tudták, kik a nyugdíjasaik.) Vörös János javaslattal is él. Kiindul abból, hogy a megyé­ben 187 népfrontbizottság műkö­dik. Elgondolkodtatónak tartja azonban, hogy ugyanakkor csak 87 a nő- és rétegpolitikai bizott­ságok száma, holott ezek sok szép eredménnyel bizonyították életre­valóságukat az ifjúsági és nő­politikái határozatok valóraváltá- sáhan. Célszerű lenne valamennyi nepfrontbizottság mellett életre- hívni a „rokkantak és idősek ré­tegpolitikai munkabizottságát”, amely — természetesen — együtt­működve a tanács illetékes elő­adójával, a vállalatok megbizot- taival sokat tehetne az öregek, nyugdíjasok, rokkantak gondjai­nak enyhítéséért, megoldásáért. „Javaslom ennek határozati ja­vaslatba vételét” — fejezte be felvetését a küldött. A sajtó számára is levonható tanulság a fentiekből: érdemes „betekinteni” az írásban benyúj­tott hozzászólásokba... Tóth István Készenlétben a jégtörő hajók A Duna és a Tisza mellékfo­lyóit áltálában összefüggő, 5—15 centiméter vastag jégtakaró bo­rítja. A Duna felső szakasza Ko­máromig nem hordoz jeget, a Komáromtól Mohácsig terjedő szakaszokon viszont zajlik a fo­lyó, s az úszó jégtáblák a víztü­kör 20—60 százalékát takarják. A jégtáblák azonban alig 3—4 cen­timéter vastagok, s így a hajózást sem akadályozzák. A Tisza vize gyorsabban lehűlt, és a teljes magyar folyószakasznak mintegy 50 százalékán már megállt a jég. s másutt pedig 60—70 százalékos a zajlás. Nagy folyóink mentén a vízügyi szolgálat jégtörő hajói készenlét­ben állnak arra. hogy szükség esetén beavatkozzanak a jég el­leni küzdelembe. A dunai jégtö­rők egy része még vontatási fel­adatokat lát el, s a 11 nagy és a 7 kisebb jégtörő hajó nagyobb ré­sze azonban már a győri, a buda­pesti és a bajai téli kikötőkben várakozik a bevetésre., A magyar —jugoszláv vízügyi megállapodás alapján készenlétbe helyeztek négy magyar jégtörő hajót, hogy szükség esetén a Dunának közös érdekű jugoszláv szakaszán, akár­csak tavaly, megbontsák és eltá­volítsák a part mentén összetor­lódott jeget. A Tiszán a kijelölt készenléti helyeken 9 nagyobb és 5 kisebb jégtörő hajó vár a be­vetési parancsra. Munkájukra azonban egyelőre nem kerül sor. (MTI) FORGALOMKORLÁTOZÁS BUDAPESTEN Hogyan kerülhető el az Arpád-híd? Ajánlott útvonalak a fővárosba utazóknak A jövő héttől megkezdődik a többéves Árpád-hidi program. A tervek szerint a már meglevő pil­lérekre a jelenlegi híd mellé mindkét oldalon háromsávos új hídszerkezetet építenek, így az új Arpád-híd 35 méter széles lesz. Az öt évig tartó munkák alatt át­építik a Flórián teret és a pesti hídfő környékét is. A nagyszabá­sú program idején előreláthatólag mindvégig biztosítják az Árpád- hídon való áthaladást, legalább 2x1 sávon. Bizonyos irányokban azonban korlátozzák a személy­gépkocsi-forgalmat és terelő útvo­nalakat ajánlanak. Miként érintik ezek az ország különböző részé­ből Budapestre érkezőket? Az M 1, M 7-es, valamint a 6-os számú út felől Eszak-Buda, Du- na-kanyar irányába tartó autósok a budai alsó rakparton, majd az Árpád fejedelem útján a Kórház utcán át tudnak legkönnyebben eljutni a 11-es. a Szentendrei út felé. Február végére várhatóan elkészül az új Duna-parti út — az alsó rakpart folytatása —, így a Petőfi-híd hídfőjétől a fővárosi forgalom elkerülésével közvetle­nül juthatnak el a 11-es útig. Ugyanebből az irányból Észak- Pest, és Nógrád megye felé a Pe­tőfi- és az Erzsébet-hidat. vala­mint a pesti alsó rakpartot ajánl­ják. Az Esztergom, Dorog irányá­ból a 10-es úton érkezők Észak- Pest és az M 3-as autópálya irá­nyába igénybe vehetik az Árpád- hidat is, de előnyösebb a Bécsi út, a Lajos utca felé a Margit-hidon át továbbhaladniok. Az Észak-Pest megye, Duna­kanyar felől ll-es úton érkezők déli irányban tartva elkerülhetik a forgalmas Flórián teret a Rak­tár utca, Váradi út és Bécsi út fe­lé. Ellenkező irányban az Árpád fejedelem útja, Korvin Ottó tér. Kórház utca és február végétől az új Duna-parti utat vehetik igény­be a fővároson áthaladók. A Szentendre—Esztergom irányá­ból észak felől érkező autósok to­vábbra is átmehetnek az Arpád- hidon a 2-es út (Vác) és az M 3-as (Hatvan) irányában. Az Észak-Pest és Nógrád me­gye felől érkezők szintén átme­hetnek az Árpád-hídon, de csak Esztergom és Szentendre irányá­ban. A Flórián téri körforgalom ugyanis a jövő héttől megszűnik, így Dél-Buda felé nem haladhat­nak. Ebben az irányban ajánla­tos a pesti rakparton, majd az Erzsébet-, illetve a Petőfi-hidon áthaladni. Az 5-ös, 4-es út felől érkezők a Petőfi-hidon, budai alsó rakpar­ton, a 3-as út felől jövők pedig az Erzsébet-hídon és ennek budai hídfőjénél kialakított új lekanya- rodási lehetőséggel a rakparton juthatnak Eszak-Buda és a Duna­kanyar felé. A gyalogosokat két változás érinti: megszűnik a 33-as villa­mos, helyetté „V"-jelzésü autó­busz közlekedik, s ugyancsak megszűnik a 11-es, melyet az azonos irányban haladó autóbusz- járatok bővítésével pótolják. Még az idén várhatóan megkez­dődik a Hungária-körút átépítése is, amely tovább bonyolítja a helyzetet. Az ajánlott útvonalak között ezért is nem szerepelt a'Z M 3-as irányában a Róbert Ká­roly körút, Hungária körút. Az új Árpád-hid 921 méter hosszú déli része jövő októberben, északi része pedig 1984-ben ke­rül átadásra. Várhatóan ekkor szűnik meg a forgalomkorlátozás '.AZ „ftS”-BEN: Interjú az antropológussal Az Élet is Irodalom legújabb. 1981. január 17-i száma érdekes interjút közöl Henkey Gyula kecs­keméti antropológussal, a Kato­na József Múzeum tudományos fömunkatársával, „Arcunkon a történelem” címmel. A terjedelmes, háromhasábos írásból egyebek között megtud­hatjuk, hogy hazánkban az ö ne­véhez fűződik a legtöbb publi­kált élő embertani vizsgálati ered­mény, s hogy tanulmányai Bács- Kiskun, Heves és Nógrád megyei múzeumi közleményekben, év­könyvekben. antropológiai szak­lapokban láttak napvilágot. A ku­tató ügy tájékoztatja az olvasót munkájáról, hogy betekintést ad a tudományág egészébe.

Next

/
Thumbnails
Contents