Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
198*. Január IS. • PETŐFI NÉPE • S KÍGYÓSI BESZÉLGETÉSEK III. Fiatalok • Benedek Orsolya. • Nehéz kérdés... Mészár Zsuzsa, Venczel Éva, Rózsavölgyi Anna. Késő délután érkeztünk Kígyósra; a tv-híradóhoz még csak szállingóznak valahol nagyon messze a pesti Szabadság téren a kommentátorok és máris menynyi mindent megtudtunk a hajdani pusztáról. A Benedek házaspár volt a fortocskánk, az orosz házakon szokásos kis kémlelőnk. Az ö életükön át kukkanthattunk tanyai sorsokba, érzékelhettük a táj robosztus átalakulását, észlelhettük gondjaikat, szereztünk tudomást sikereikről. Tulajdonképpen elégedettek lennének — ezt vettük ki szavaikból, hangsúlyaikból —, ha a Hivatal kicsit jobban figyelne rájuk. Időnkénti kellemetlenségeiket a környezetükből, egykori tanítványaikból rájuk sugárzó szeretet oldja. Óvónők Lányuk is a pedagógus pályát választotta. Kicsit húzódozva nyilatkozik a csinos Benedek Orsolya. — Kisebbekkel foglalkozom, mint a szüleim. Iskolába jártam, de itt nagyon hiányzott egy óvónő. Hívtak, örömmel jöttem. Kecskeméten tanulok levelezőn. Maradok. Szüleim már vásároltak számomra egy telket az övéké mellett. Jól érzem magam. Tűrhető a közlekedés, kellemes társaság verődött össze a szomszédos gazdaságból. Sári Olgával — kollégám és barátnőm — prímán megértjük egymást. Aktív irányítója a kí- gyósi KISZ-neK. Ismerkedjenek meg. — Túlzás lenne, ha azt mondanám, hogy az égig ugráltam örömömben, amikor ide helyeztek — mondja Olga. — A most már majdnem város Kisteleken éltem gyermekkoromban, városban jártam középiskolába. Egy hétig sem bírom ki, rémisztgettek barátnőim. Mi tagadás, az első félév nagyon nehéz volt. Aztán egyik napról a másikra beilleszkedtem. Van jó szobám, egy százast, fizetek érte a gazdaságnak. Három éve dolgozom itt. pedig azóta haza is hívtak. Szegedre is csalogattak. Van időm a könyvekhez, a szórakozáshoz. Micsoda pingpongcsatákat. vívunk esténként! Színházba is eljutunk néha. Soós János népművelési ügyvezető jóvoltából olykor ide is ellátogatnak művészek. Érdekes ember ez a Soós. Ullésen lakik, onnan jár át a rendezvényekre. A.ktív néprajzkutató, rendszeresen meghívják országos találkozókra. A mai kis ünnepséghez igénybe vettük szakértelmét. Szeretnénk feleleveníteni a hajdani népszokásokat, vagy a másutt meghonosodottákat megkedveltet ni: Népművelők Tetszik a szegedi főiskolásoknak is. Reggel jöttek vagy hú- szan-huszonöten. Az állami gazdaságban időztek délelőtt, meg néhány ismerős családot kerestek fel. Azt hiszem, már itt vannak a tornateremben. Nézzük meg őket. A jókedvű társaságból némi lelkiismeretfurdalással három kislányt kértünk meg egy kis tájékozódó beszélgetésre. (Annyira jól érezték magukat, hogy — gondoltuk — biztosan neheztelnek ránk.) Ki miért választotta ezt a pályát, efelől érdeklődtünk először. Mészár Zsuzsa: — Szeretek emberekkel foglalkozni, szeretném segíteni kulturálódásukat. A kecskeméti Katona József Gimnáziumban végeztem, barátnőim közül többen erősen kötődnek valamilyen művészi ághoz Még nem tudom, hogy hol dolgozom majd, még azt sem, hol szeretnék. Venczel Éva: — Családi beütés. Az egyik rokonom művelődési ház-igazgató. Szakképzettség nélkül, de nagy rátermettséggel, szivvel-lélekkel csinálta és csinálja. Az ő példájára jelentkeztem a szegedi tanárképző főiskola népművelés szakára. A Pest megyei Tanács társadalmi ösztöndíjasa vagyok. Rózsavölgyi Anna: — Ügy kezdődött, hogy nagyon szerettem a matematikát. Sikerrel fölvételiz- tem a Juhász Gyula Tanárképzőn, csak az volt a bökkenő, hogy a fizikát meg a kémiát nem nagyon kedvelem. így csöppentem a népművelésbe. Sokáig úgy hittem. hogy afféle mellékszak marad az életemben, mert szívesen tanítanék. Másodikos koromtól azonban Szeged egyik munkáskerületében ifjúsági klubot vezetek. Annyire megszerettem ezt a munkát. hogy most már a közművelődést tekintem élethivatásnak. Társadalmi ösztöndíjat kaptam az egyik vállalattól,« üzemi népművelő leszek, ha befejezem tanulmányaimat. Tanyaiak — Hogyan kerültek Kígyósra? (Mivel mindhárman ugyanúgy vélekedtek a tanyai tapasztalat- cseréről, általában a főiskolai oktatásról, szinte egymás szavába vágva mondták el, mi nem tetszik az iskolában, miért tekintik nagyon hasznosnak a kígyósi kirándulást, összefoglalva tolmácsoljuk mondandójukat:) — A főiskolán alig-alig kapunk valamit a valóságból. Túlságosan sok az elmélet, méginkább túlságosan kevés a gyakorlat. Időnként rövid időre ellátogatunk egy-egy művelődési intézménybe, de alig- alig kapunk képet a művelődési folyamatokról. Arról nem is szólva, hogy főként nyaranta osztanak be bennünket kulturális intézménybe, amikor többnyire holtszezon van. Éppen azt nem tudjuk meg, hogy miként lehet az emberekkel kapcsolatot teremteni, hogyan szervezhető törzsgárda egy-egy intézmény, egy-egy klub, vagy szakkör köré. Ez lenne a dolog lényege. Nagyon jól jött, hogy a Bács- Kiskun megyei Tanács önzetlen támogatásával a kiskunmajsai művelődési ház és a kígyósiak segítségével egy hetet tölthettünk az elmúlt nyáron ezen a pusztán. Első nap a legtöbben még csak a kapuban, a kerítésnél, a ház előtt beszélgettek velünk, a másodikon már a tornácra invitáltak bennünket, a harmadikon alig engedtek a szobából, a konyhából. Csodálatosan megnyíltak az emberek. Kiderült: örülnek az ismerkedésnek, annak, hogy valaki figyel rájuk. A városban lelkiis- meretfurdalásunk van, ha valakit öt percre fenntartunk, itt ők kértek bocsánatot, hogy órákig mesélhettek a csutri bálákról, változó életükről, büszkélkedhettek az új bútorral, a jól tanuló unokával, szóbahozhatták a tévé műsorát, megbámultáthatták kertjük büszkeségét. Igen hasznosnak minősítették Kiss Tamás és Eszik Zoltán tanár urak a nyári kígyósi tábort. Amióta ők is tanítanak a főiskolán, jobb a helyzetünk. Előző 'tanáraink közül egvnek sem volt népművelési gyakorlata, ők mindketten dolgoztak művelődési intézményben. Együtt Most mi kérünk elnézést. Mennünk kell, mert hamarosan megkezdődik annak a kisfilmnek a vetítése, amit a nyáron készítettünk. Most adjuk át a vendéglátókról, a meglátogatott családokról készített fényképeket is. Szívesen eljönnénk máskor is Kígyósra: sűrítve mutatja parasztságunk történelmi sorsfordulóját. Egymás mellett léteznek a homokot szelídítő régi-régi szerszámok és a legújabb gépek, régi hiedelmek a tudatban és a nagyjából összeálló, új ismeretek. Sokat tanultunk a kígyósi beszélgetésekből. Az újságírók is. A zsúfolt nagyterembe^ együtt vigad már fiatal és öreg, tanyai és városi. Heltai Nándor • Fog ez menni... (Straszer András felvételei) Hozzászólások írásban 'Tanácskozásokon — a vita- indító előadás elhangzása után szokta bejelenteni a levezető elnök: „Most pedig tíz perc szünetet tartunk. Kérem, hogy ezalatt a felszólalni kívánó elvtársak az asztalon található kis cédulán i szíveskedjenek jelezni szándékukat,.. így az idővel is jobban tudunk gazdálkodni.” Eszerint is történnek a jelentkezések, mégis— a legjobb akarat mellett sem jut idő sokszor arra, hogy mindenki szót kapjon. Mert hát nem mindenki tudja még tartani magát a közös megállapodáshoz, hogy „lehetőleg minél rövidebben... és maximum öt percig...” — -Így aztán többen-kevesebben azzal vigasztalódhatnak, hogy „írásban begyújtott hozzászólásuk" a gyűlés jegyzőkönyvébe „ugyanúgy” bekerül. Ez valóban így is va'n. A Hazafias. Népfront megyei küldöttértekezletének jegyzőkönyvét böngészgetve két — ilyen írásban beadott felszólalásra találtam. Loboda Lászlóné la- josmizsei küldött szigorúan tényekre szorítkozóan vezette le. hogyan „imozdult ki a lakosság a „közömbösségből", s mennyi jelentős létesítménnyel gazdagodott a nagyközség a népfront szervezte társadalmi összefogás révén. Volt alkalma megfigyelései rendszerezésére, hiszen 1972 óta választott tisztségviselője a népfrontnak — megyei szinten is — tevékenykedve. Ragadjunk ki két bekezdésnyi részt a napjainkban is — de a jövőben is — időszerű kérdéskörtől. „Az idősekről való gondoskodás — mondotta — községi tényezővé vált. A 70-es évek elején csak az öregek napközi otthona létezett. Azóta felépült a 100 személyes szociális otthon. A „Naplemente” című film forgatása után. illetve bemutatásával, megmozdult a község lakossága. Felajánlásokkal segítik a 60 személyes szárny építését, melyet még ez évben (1980) átadtunk volna, ha az időjárás nem szól közbe. A következő öt évben újabb 100 személyes otthont építünk. A nagyközségi tanács felmérte a magára maradt idősek számát, és felhívásukra szocialista brigádok, vöröskeresztes aktivisták patronálják őket. Több gazdaság gondozónőt állított be, akik bevásárlást, takarítást végeznek”. Nemcsak köztudottan időszerűsége miatt emeltük ki Loboda Lászlóné írásos* fejtegetéséből ezt a témát, hanem hogy szemléltessük, mennyire „összecseng” ennek súlypontositása la másik jegyzőkönyvi hozzászóló. Vörös János érsekcsanádi küldött véleményével. Vörös János megállapítja, hogy a népfront tevékenységében igen jelentős helyet kap a rétegpolitika. Szerinte azonban még „nem megoldott az öregek és rokkantak — általában a csökkent munkaképességűek — .. .'képviselete”. Pedig e problémának még nagyobb aktualitást ad, hogy 1981: a rokkantak nemzetközi éve. Elismeri persze a hozzászóló, hogy megyénk társadalma idejében felismerte az ezzel kapcsolatos tennivalókat, hiszen innen indult el a „Társadalom az idősekért” mozgalom, ami jelentős eredményeket hozott. Másik dicséretes példa a mozgássérültek támogatásáért elkezdődött társadalmi akciók terjedése. (A hozzászóló tájékozottságára utal. hogy túllát a megyei „kerítésen”, s nem nyugtatják meg csak az itteni eredmények. Leírja, hogy például Tatán milyen siralmas kép alakult ki a nyugdíjasok társadalmi helyzetének vizsgálatakor. A nyugdíjasok- több mint felének megszakadt a kapcsolata volt vállalatával. Sok helyütt nem is tudták, kik a nyugdíjasaik.) Vörös János javaslattal is él. Kiindul abból, hogy a megyében 187 népfrontbizottság működik. Elgondolkodtatónak tartja azonban, hogy ugyanakkor csak 87 a nő- és rétegpolitikai bizottságok száma, holott ezek sok szép eredménnyel bizonyították életrevalóságukat az ifjúsági és nőpolitikái határozatok valóraváltá- sáhan. Célszerű lenne valamennyi nepfrontbizottság mellett életre- hívni a „rokkantak és idősek rétegpolitikai munkabizottságát”, amely — természetesen — együttműködve a tanács illetékes előadójával, a vállalatok megbizot- taival sokat tehetne az öregek, nyugdíjasok, rokkantak gondjainak enyhítéséért, megoldásáért. „Javaslom ennek határozati javaslatba vételét” — fejezte be felvetését a küldött. A sajtó számára is levonható tanulság a fentiekből: érdemes „betekinteni” az írásban benyújtott hozzászólásokba... Tóth István Készenlétben a jégtörő hajók A Duna és a Tisza mellékfolyóit áltálában összefüggő, 5—15 centiméter vastag jégtakaró borítja. A Duna felső szakasza Komáromig nem hordoz jeget, a Komáromtól Mohácsig terjedő szakaszokon viszont zajlik a folyó, s az úszó jégtáblák a víztükör 20—60 százalékát takarják. A jégtáblák azonban alig 3—4 centiméter vastagok, s így a hajózást sem akadályozzák. A Tisza vize gyorsabban lehűlt, és a teljes magyar folyószakasznak mintegy 50 százalékán már megállt a jég. s másutt pedig 60—70 százalékos a zajlás. Nagy folyóink mentén a vízügyi szolgálat jégtörő hajói készenlétben állnak arra. hogy szükség esetén beavatkozzanak a jég elleni küzdelembe. A dunai jégtörők egy része még vontatási feladatokat lát el, s a 11 nagy és a 7 kisebb jégtörő hajó nagyobb része azonban már a győri, a budapesti és a bajai téli kikötőkben várakozik a bevetésre., A magyar —jugoszláv vízügyi megállapodás alapján készenlétbe helyeztek négy magyar jégtörő hajót, hogy szükség esetén a Dunának közös érdekű jugoszláv szakaszán, akárcsak tavaly, megbontsák és eltávolítsák a part mentén összetorlódott jeget. A Tiszán a kijelölt készenléti helyeken 9 nagyobb és 5 kisebb jégtörő hajó vár a bevetési parancsra. Munkájukra azonban egyelőre nem kerül sor. (MTI) FORGALOMKORLÁTOZÁS BUDAPESTEN Hogyan kerülhető el az Arpád-híd? Ajánlott útvonalak a fővárosba utazóknak A jövő héttől megkezdődik a többéves Árpád-hidi program. A tervek szerint a már meglevő pillérekre a jelenlegi híd mellé mindkét oldalon háromsávos új hídszerkezetet építenek, így az új Arpád-híd 35 méter széles lesz. Az öt évig tartó munkák alatt átépítik a Flórián teret és a pesti hídfő környékét is. A nagyszabású program idején előreláthatólag mindvégig biztosítják az Árpád- hídon való áthaladást, legalább 2x1 sávon. Bizonyos irányokban azonban korlátozzák a személygépkocsi-forgalmat és terelő útvonalakat ajánlanak. Miként érintik ezek az ország különböző részéből Budapestre érkezőket? Az M 1, M 7-es, valamint a 6-os számú út felől Eszak-Buda, Du- na-kanyar irányába tartó autósok a budai alsó rakparton, majd az Árpád fejedelem útján a Kórház utcán át tudnak legkönnyebben eljutni a 11-es. a Szentendrei út felé. Február végére várhatóan elkészül az új Duna-parti út — az alsó rakpart folytatása —, így a Petőfi-híd hídfőjétől a fővárosi forgalom elkerülésével közvetlenül juthatnak el a 11-es útig. Ugyanebből az irányból Észak- Pest, és Nógrád megye felé a Petőfi- és az Erzsébet-hidat. valamint a pesti alsó rakpartot ajánlják. Az Esztergom, Dorog irányából a 10-es úton érkezők Észak- Pest és az M 3-as autópálya irányába igénybe vehetik az Árpád- hidat is, de előnyösebb a Bécsi út, a Lajos utca felé a Margit-hidon át továbbhaladniok. Az Észak-Pest megye, Dunakanyar felől ll-es úton érkezők déli irányban tartva elkerülhetik a forgalmas Flórián teret a Raktár utca, Váradi út és Bécsi út felé. Ellenkező irányban az Árpád fejedelem útja, Korvin Ottó tér. Kórház utca és február végétől az új Duna-parti utat vehetik igénybe a fővároson áthaladók. A Szentendre—Esztergom irányából észak felől érkező autósok továbbra is átmehetnek az Arpád- hidon a 2-es út (Vác) és az M 3-as (Hatvan) irányában. Az Észak-Pest és Nógrád megye felől érkezők szintén átmehetnek az Árpád-hídon, de csak Esztergom és Szentendre irányában. A Flórián téri körforgalom ugyanis a jövő héttől megszűnik, így Dél-Buda felé nem haladhatnak. Ebben az irányban ajánlatos a pesti rakparton, majd az Erzsébet-, illetve a Petőfi-hidon áthaladni. Az 5-ös, 4-es út felől érkezők a Petőfi-hidon, budai alsó rakparton, a 3-as út felől jövők pedig az Erzsébet-hídon és ennek budai hídfőjénél kialakított új lekanya- rodási lehetőséggel a rakparton juthatnak Eszak-Buda és a Dunakanyar felé. A gyalogosokat két változás érinti: megszűnik a 33-as villamos, helyetté „V"-jelzésü autóbusz közlekedik, s ugyancsak megszűnik a 11-es, melyet az azonos irányban haladó autóbusz- járatok bővítésével pótolják. Még az idén várhatóan megkezdődik a Hungária-körút átépítése is, amely tovább bonyolítja a helyzetet. Az ajánlott útvonalak között ezért is nem szerepelt a'Z M 3-as irányában a Róbert Károly körút, Hungária körút. Az új Árpád-hid 921 méter hosszú déli része jövő októberben, északi része pedig 1984-ben kerül átadásra. Várhatóan ekkor szűnik meg a forgalomkorlátozás '.AZ „ftS”-BEN: Interjú az antropológussal Az Élet is Irodalom legújabb. 1981. január 17-i száma érdekes interjút közöl Henkey Gyula kecskeméti antropológussal, a Katona József Múzeum tudományos fömunkatársával, „Arcunkon a történelem” címmel. A terjedelmes, háromhasábos írásból egyebek között megtudhatjuk, hogy hazánkban az ö nevéhez fűződik a legtöbb publikált élő embertani vizsgálati eredmény, s hogy tanulmányai Bács- Kiskun, Heves és Nógrád megyei múzeumi közleményekben, évkönyvekben. antropológiai szaklapokban láttak napvilágot. A kutató ügy tájékoztatja az olvasót munkájáról, hogy betekintést ad a tudományág egészébe.
