Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-05 / 285. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. december 5. TÍZEZER KILOGRAMM HEKTÁRONKÉNT Kukoricatermesztési A kalocsai járásban a kukorica termeszlésének hagyománya van. Évek óta 25 ezer hektárnál nagyobb területen folyik a termelés, az utóbbi években a járási átlagtermés hektáronként 6100 kiló a közös gazdaságokban. Szakmai vélemények szerint a hozam emelhető. A világpiaci árrobbanás következtében jelentősen megnövekedett a kukorica termelési költsége; ezért a gazdaságok keresik azokat a technológiákat, fajtákat, melyekkel jövedelmezőbbé tehető a termesztés. A jövedelmezőség ma csak úgy fokozható, ha a termelés növekedése gyorsabb ütemű, mint a költségeké. program a kalocsai járásban # Deák István föagronómus és Bakos Béla párttitkár a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezet részéről aláírja a szerződést. A kalocsai járásban tizenhat termelőszövetkezet és a Kalocsai Állami Gazdaság a Bajai Kuko- ticatermesztési Rendszerhez, közismert rövidítéssel a BKR-hez tartozik. A rendszert alkalmazó gazdaságok is kutatják a módját, hogy gazdaságos, jövedelmező maradjon a kukorica termesztése. A tizenhat gazdaságból az elmúlt évben kilenc, jóval több mint 6100 kilogramm termést ért el hektáronként. A rendszer bebizonyította, hogy a hazai tapasztalatokra alapozva, illetve a szocialista országokban előállított és forgalmazott gépek, műtrágyák. növényvédő szerek és vetőmagvak okszerű alkalmazásával az említetteknél még magasabb átlagtermés érhető el. Üzemi szempontból több vezető képviseli azt az elvet, hogy nem a hozam a döntő, hanem a gazdaságosság. Kétségkívül az üzemi szempontokat figyelembe kell venni, azonban a népgazdasági szempontokra tekintettel. A gazdaságosság döntő fontosságú, mint ahogy ezt a XII. kongresz- szus határozata egyértelműen aláhúzta. Jelenleg azonban a kalocsai járásban, a feltételek, adottságok miatt, a kukorica termesztésénél a gazdaságosság leghatékonyabb eszköze mindenképp a termésátlagok fokozása. A kalocsai járási pártbizottság éVek Ó1,a figyelemmel kíséri.,» BKR-hez tartozó gazdaságok ter- rhéseredményeit, hiszen nem közömbös, hogy a járás jelentős jószágállományához képest az abraktakarmány, és a tervezett mennyiség kukoricából rendelkezésre áll-e. A BKR törekvései, az új kukoricafajták beállítása, az alkalmazott technológiák megegyeznek a járás gazdaságainak feltételeivel. Ez azt jelenti, hogy a lehetőség a magasabb terméshozam eléréséhez a BKR-en belül adott. Mindezt bizonyította a szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezetben végzett kukorica fajtakísérlet is. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer kalocsai körzetének irányításával és segítségével az elmúlt évben a „Pioneer" hibridkukoricával normál tőszám esetén 10 ezertől 11 ezer 800 kilogrammig, sűrített tőszám esetén 11 ezer 300-tól 13 ezer 200 kilogrammig terjedt hektáronkénti termésátlagot értek el Szalkszentmártonban. Hozzá kell tenni, hogy tíz más fajtánál is 9200—9900 kilogramm hektáronkénti termés volt. A kísérlet Sí bálin Antal igazgató és dr. Farkas József kalocsai termelési körzetvezető szerint kedvező tapasztalatokat mutat, amelyeket a BKR már az ez évi technológiájába is beépített. A termeléssel foglalkozó szakemberek megítélése szerint a BKR nyolcéves működése alatt egyáltalán nem maradt el a többi termesztési rendszertől. A kalocsai járásban a területi adottságokhoz nagymértékben hozzájárul a hozzáértés és a lelkiismeretes szakmai munka, vagyis az alapvető feltételek a továbblépésre megvannak. . A kalocsai járási pártbizottság, a több éves eredményekre és az 1979. évi szalkszentmártoni jelentős kísérletre figyelemmel, javasolta a BKR-nek, hogy a kalocsai termelési körzet három közös gazdaságában és a Kalocsai Állami Gazdaságban — a szakmai és biológiai feltételekre támaszkodva — 1981-ben kísérletképpen tűzzék ki a hektáronkénti 10 ezer kilogramm kukoricatermés elérését. A kezdeményezés találkozott a BKR termelésfejlesztési elképzelésével. A bátyai Piros Paprika, a dunavecsei Béke és a har- tai Erdei Ferenc közös gazdaságokban, a Kalocsai Állami Gazdaságban összesen 500 hektáron kezdik meg kísérleti jelleggel a tízezer kilogrammos hozam elérését a következő gazdasági évben. Az előzetes gazdasági számítások azt bizonyítják, hogy a kitűzött hozam elérhető. A járási pártbizottságon a kezdeményezők jelenlétében november 28-án írták alá a partnergazdaságok az intenzív kukoricatermelési technológiára vonatkozó szerződést. A ráfordítást és a hozamviszonyokat úgy állapítottuk meg — mondja Sibalin elvtárs —, hogy a többletráfordítás jövedelem- többletet eredményezzen. A gazdaságok szakembereinek véleménye szerint a BKR intenzív kukoricatermesztési 'technológiája alkalmas a most vállalkozó üzemek teljes kukorica vetésterületére is. A BKR vezetői, a járási pártbizottság, első . titkárával „egyjjjt. a szakember tapasztalatával rtioOdják',1 hójjj^ * á szerződésbén megfogalmazott célok, a termeléstechnikai feltételekkel, báz:sát jelenthetik a jövőben a többi gazdaságban is az említett kuko- rica-hozamszint elérésének. A technológia, a műszaki háttér és a magas hozamú kukorica- fajták egybeesése persze nem elégséges. A korszerű technológiák alkalmazásához kell a szakmai eltökéltség, és tegyük hozzá az optimális időjárás is. Nagy kísérletbe kezdett a BKR a partnergazdaságokkal együtt, de lépni kell. mert ma csak így érhető el a kukorica jövedelmező termelése, így valósulhat meg a racionálisabb földhasználat, vagyis a termőföld felszabadítása a gazdaságosabb ágazatok javára. A kezdeményezésnek az üzemi kísérlet aktualitásán túl. növekvő a népgazdasági szerepe is, hiszen a világpiacon a kukorica hatékony devizakitermelő, és a kalocsai járásban biztonságosan termelhető árunövény. Benke Ferenc FELÉRTÉKELŐDIK A MEZŐGAZDASÁGI MUNKA Újabb ösztönzés a termelőszövetkezeteknek esz. Beszélgetés dr, Czimbalmos Bélával, a TOT főtitkárával Húsz tendeje fejeződött be hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ebből az alkalomból kértük meg dr. Czimbalmos Bélát, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát, válaszoljon a tsz-mozgalmat érintő néhány időszerű kérdésre. — Milyennek ítéli meg a magyar termelőszövetkezetek helyzetét? — Imponálónak tartom a fejlődést a szövetkezeti élet minden területén. Most húsz éve magam is jártam a falvakat segíteni megteremteni a közös gazdálkodás alapjait. Akkor nem tudtam elképzelni, hogy ilyen messzire jutunk, bár nem csak hittem, de többé-kevésbé bizonyos voltam benne, mekkora lehetőségeket ígér a nagyüzem, az, ha a falun élő emberek összefognak és a termelés korszerű alapokon fejlődhet. Nos, a szövetkezeti mozgalom ma a magyar mezőgazdaság legnagyobb értékét jelenti. Azzal is, amit nyújt az országnak, s különösképpen azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel rendelkezik. Azt gondolom, a két évtized során az emberek fejlődtek a legtöbbet. A legnagyobb az előrelépés a tudatukban, a szakmai, fel- készültségükben, a szocialista elkötelezettségükben. Nem szólva a technikai-műszaki bázis létrejöttéről, a termelési technológia forradalmi megváltozásáról. A termelési szerkezet korszerűsödése — amely a természeti viszonyokhoz, a foglalkoztatási követelményekhez, és a közgazdasági szabályozáshoz igazodik — is arra vall, hogy a közös gazdaságok a gyakorlatban létrehozták a megújulás feltételeit. — Mindez igaz, de a mezőgazdasági szabályozókkal kapcsolatban sok helyen tartja magát az a nézet, hogy azok nem kedveznek a gyenge, a rossz természeti és köz- gazdasági adottságú tsz-ek- nek. Egyetért ön ezzel? .jelenlegi, szabályozás célja,‘hogy a.1 ráfordítások gyorsabban, a fajlagos .„hozamok nagyütemű növelésével, vagy magas szintű stabilizálásával térüljenek meg. korszerű, gazdaságos termelési szerkezet alakuljon ki. Ennyiben a szabályozók valóban az átlagosnál jobb feltételekkel (földdel, műszaki eszközökkel! rendelkező gazdaságokat segítik. Ez azonban nem teremthet érdektelenséget a kedvezőtlen feltételek között működő szövetkezetek számára. Azért sem, mert termékeikre az országnak szüksége van. A gabona, a hús, de általában az élelmiszer ma és különösen a jövőben stratégiai tényező, s jó lehetőségeinket ebben meg kell tartanunk. — Ez is az oka, hogy döntés született arról: a jövő évtől e gazdaságoknál is javítani kell a gazdálkodás feltételein? — 1981-től, a szabályozórendszer módosításával erre a korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk. A 19 aranykorona alatti értékű szántófölddel rendelkező szövetkezeteknél például eltörlik a földadót, és elsősorban a kedvezőtlen adottságú tsz-eket ösztönzik a kiegészítő tevékenység fokozására ugyancsak adókedvezmény útján. Ugyanakkor a mező- gazdasági feladatok megoldásában érdekelt állami és szövetkezeti szervek a jövő évtől átfogó módon foglalkoznak majd a kedvezőtlen adottságú és a rosszul gazdálkodó tsz-ek helyzetével, árutermelésük növelésének lehetőségével, termelési szerkezetük korszerűsítésével. Megfelelő szintű politikai határozatok is születtek a közelmúltban az itt dolgozó szakemberek eredményes tevékenységének jobb anyagi és erkölcsi elismerésére. — Mit javasol a TOT, hogyan fejlődhetnek gyorsabban a közös gazdaságok? — A korszerűsítésnél — amelyhez nagyon jelentős fejlesztési alapok szükségesek —, még ala-- posabban kell mérlegelni, melyik termelési kultúra hoz nagyobb nyereségét, és itt a szövetkezeti érdekeknek elsődleges szerepet kell adni. Az úgynevezett kiegészítő tevékenység fejlesztésének jelentősége nem csupán a termelés, de a területfejlesztés, a kis- és középméretű ipari termelés bővítése, a falusi foglalkoztatási viszonyok javulásában is mutatko zik. Vallom, hogy ez sok pénzt hozhat a szövetkezeteknek. Ki keli építeni a feldolgozó hátteret, mert nem elég csak alapanyagot termelni. Ma az a gazdaság korszerű, amely több lábon képes állni. — Mondana erre konkrét példát? — Az élelmiszeripari feldolgozás mellett olyan ipari alkatrészek. részegységek gyártását is vállalhatják a tsz-ek, amelyek munkaigényesek, s viszonylag alacsony eszköz-igénybevétellel, drága műszerek nélkül is előállíthatok. Ezt akarjuk segíteni a közeljövőben olyan országos tanácskozás szervezésével is, amelyen a kedvezőtlen adottságú és az ipari tevékenységet tekintve élenjáró „szövetkezeti' gazdaságok együttműködését ’ szorgalmazzuk Az utóbbiak közül -azokat: vonjuk be. amelyek mobilizálható tőkével rendelkeznek, amit gazdasági együttműködés keretei között a gyengébb szövetkezetek alap- és kiegészítő tevékenységének fejlesztésére lehet fordítani. Figyelemre méltó eredményeket hozhat a szövetkezeti összefogás a kölcsönös támogatási alap révén is. Itt nemcsak egymás segítéséről van szó, hanem arról, hogy a gazdasági érdekek kapják az elsőrendű szerepet. Január elsején a TOT országos támogatási alapja is létrejön. Ebből elsősorban a közös vállalkozásokat szeretnénk támogatni. — A jövőben tehát nagyobb szerepet vállal az üzemi érdekek érvényesítésében is a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa? — Igen, és nem csupán ebben, hiszen a TOT-nak és a területi szövetségeknek tulajdonképpen kettős a feladatuk. Az egyik, hogy képviseljék tagszövetkezeteik (mint vállalatok) érdekeit. Másrészt, tegyék meg mindezt a tagok kollektív és egyéni érdekei képviseletében, hiszen nekünk szakszervezeti típusú érdekvédelmüket is el kell látni. Az üzemi érdekek érvényesítésében — azon túl, hogy részt veszünk az országos és a megyei tervfeladatok kijelölésében, a szabályozó rendszer kimunkálásában — a legfontosabb feladatunk úgy segíteni az ottani munkát, hogy az a hatékonyság alapján fejlődjön. Ezt a célt szolgáljuk — mint már említettem — például a beruházások egyeztetésével, vagy a legjobb műszaki fejlesztési, termeléstechnológiai tapasztalatok elterjesztésével. El kell érnünk, hogy megszűnjenek az üzemek teljesítményei között tapasztalható indokolatlanul nagy különbségek. A legjobb szakemberek bevonásával sokat tehetnek ezért az érdekképviseleti szervek. Jobban közre kell működnünk a tagok élet- és munkakörülményeinek fejlesztésében, a termelés személyi tényezői alakításában, abban, hogy növekedjék a tag személyes érdekeltsége a szövetkezeti vagyon gyarapításában. Fontos feladata a TOT-nak és a területi szövetségeknek a tsz-tagság üdültetésének, közétkeztetésének, munkavédelmének, a jogsegélyszolgálatnak a létrehozása és jó működtetése, a szövetkezeti tagok, alkalmazottak szervezett utánpótlása, továbbképzése. Itt a felnőttoktatás, a szakmunkásképzés javításában látok jelentős szövetkezeti feladatokat. Döntő fontosságú napjainkban annak a sokfajta érdeknek a felismerése és egyeztetése, amely téeszeinkben jelentkezik. E gazdaságokban férfiak és nők, idősek és fiatalok, fizikaiak és értelmiségiek dolgoznak együtt, nagyon színes és gazdag személyiségjegyek vannak. Ezeket az igényeket kell sokoldalúan egyeztetni, kielégíteni mégpedig úgy, hogy ebben a szövetkezeti demokráciának, az önkormányzati szerveknek adjunk megfelelő teret. — E minőségi jegyeket tekintve hogyan látja a TOT főtitkára a magyar szövetkezeti mozgalom jövőjét? — Optimista vagyok es nem -'■alap'-nélkül. Az éléimis^r^'éflWe- lés szerepe a világban és nálunk is növekszik: Ez meghatározza azok helyzetét, tekintélyét is, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. Ha hozzáteszem, hogy ez az ágazat ma Magyarországon a legkorszerűbbek egyike, s nemzetközileg is az élenjárók közé tartozik, amely már most is nagyfokú szakmai kultúrát igényel — hiszen a biológiai, technikai, műszaki forradalom eredményeit csak így tudjuk befogadni és hasznosítani — akkor nyugodtan mondhatom, hogy különösképpen így lesz ez a jövőben. A mezőgazdaság korszerűsödik, munkakultúrája alaposan megváltozik. Ezek jellemzik, egyúttal igazolják is azt a roppant fejlődést, amelynek a mezőgazdaságban dolgozó ember nem utolsósorban a szövetkezeti paraszt a mozgatója. Nagy jövő vár itt a fiatalokra — és nagy megbecsülés. Ha 20 évvel ezelőtt a má,t jósoltuk a tsz-eknek, akkor most azt mondhatom: a mezőgazdasági munka rangja a jövőben felértékelődik és ez maradandó lesz. K. J. A közelmúlt- JL.B.M.141A ban Kecskeméten a széchenyivárosi Hitel utcában az egyik házfalra élénkzöld táblát szögeitek. Díszhal- és madárszaküzlet — hirdeti. Bevallom nem akvárium, halvagy madárvásárlás volt a célom, amikor a lakótelepi ház üzletté átalakított helyiségébe beléptem. Nézelődni szerettem vol- Xnjfj , .. j, Gyermekkorom — kacifántos vezetéknevű — Herbert bácsija jutott eszembe, akinek „egzotikus állatkereskedése” volt a szomszédunkban. Hatszor nyolc méteres helyiségben tartotta a számunkra oly sok gyönyörűséget -okozó állatseregletét. Mind^ azt, ami az örökké izgő-mozgó gyerekhadat száj tá tó bámulásra kényszerítette. A polcokon a terrénumokban nyelvöltögető kígyók. Vidámnak tűnő teknősök lubickoltak egy kis medence vimusétesL®u gyomor, a szülői utasítás hazatérésre késztetett, bizony világjáróként, mint a vizek rettenthetetlen hőseit kullogtunk ?1.' Két a szárítóban évtized távlatából tudom, mit jelentettek ezek a felejthetetlen órák, amelyek közelebb hoztak az állatokhoz. • A levegőztető monoton zúgása nu llett az alapzajt a kanárik, a sirálykák, a pintyek és a papagájok szűnni nem akaró csivitelése adta. Két olyan negyedikes forma fiú, orrát az üveghez nyomva bámulta a fekete Black Molykat. A táskájuk a sarokban, a földön. Egy bajuszos férfi, kezében nylon zacskóban úszkáló hallal készült elmenni. Vele kellett helyet cserélnem, hogy beférjek a szárítóba. A tulajdonos, Kozma Levente magyarázott — egyik vásárlójának, aki ivadékhalainak szeretne eleséget vinni — miközben a fehér, bugyborékoló vödörből zavaros vizet mért a zacskóba: Ezek a „zavarosságok" apró plank- lonráklárvák. amelyeket nemso> ■ ion peLncSeszebeh tubifexek kapaszkodtak egymásba... * — Mindig szerettem volna a lakásba vinni egy csöppet a természelből, a kedvelt Tisza-parti hofgászhelyeimről — mondta a fiatal díszhalkereskedő, ‘ amikor vett esI len maradt úrik {.bari, és a kéz-' Tizenkét s vidrám, amikor sikerült az első ötvenliteres akváriumomat összeállítani. Később az egyszerűbb, köny- nyen tartható — guppi, mexikói kardfarkú — halak után az úgynevezett problémahalak tenyésztésével kísérleteztem. Sikerült. Gimnáziumi érettségi után halbiológus szerettem tolna lenni, ezért Lengyelországba' az egyik egyetemen ilyen embereket képeznek — jelentkeztem. Helyhiány miatt elutasítottak. A halakról azonban nem mondtam le. Végül „kinőttük" a kétszobás lakást. Ekkor került sor a ház lakóinak engedélyével a leköltözésünkre a szárító helyiségbe, ahol megnyitottam az üzletet. A kereskedést alig egy hónapja kezdtem, mintegy harminc fajta halam van. — Ahogy láttam, sok az érdeklődő, aki csak nézelődik, beszélget, esetleg melegszik. Ha valaki akváriumot szeretne először berendezni, mit javasol, hogyan fogjon hozzá? — Az igények különbözőek, de mindenképpen egy harminc-öt- venli teres üvegmedencével kell elkezdeni. Sokan félnek a többletmunkától, amit az akvárium ápolása jelent. Egy jól beállt esetében naponta öt-tízpercnyi időt rabol el mindez. Különösen érdekesek a biotóp ' akváriumok, amelyet az eredeti élőhelyhez hasonlóan rendeznek be — mutat az egyik üvegkádra, amelyben szemmel láthatóan jól érzik magukat az afrikai ikrázó fogaspontyok. Az é|ő környezet védelme mindannyiunk feladata, ahhoz azonban, hogy felismerjük mit is kell óvnunk, először az állatok, növényeit életét kell tanulmányoznunk. Cz. P. Jugoszláv külföldi vegyes vállalatok A pristinai „EKSZIMKOSZ" Külkereskedelmi Vállalat (Koszovó autonóm tartomány) vegyes vállalatot hozott létre Jordániában, hogy1 arab és afrikai országokkal kialakuló kapcsolatait kiterjessze, bővítse. A közeljövőben montenegrói vállalatokkal közösen az olasz kikötővárosban, Bariban nyit az „EKSZIMKOSZ" irodát. Ennek a pristinai vállalatnak széles körű nemzetközi kapcsolatai voltak már eddig is: New Yorkban és Münchenben működik közreműködésével közös vállalat, irodái pedig megtalálhatók — a most nyitott újak mellett — Moszkvában, Varsóban, az NDK fővárosában: Berlinben, Bukarestben és Tiranában. A vállalat 4.5 milliárd dinár értékű összforgalmat bonyolított le tavaly, amiből a külkereskedelem részesedése 3,5 milliárd volt. A külfölddel kiépített kereskedelmi kapcsolótoknak ezt a fajtárát más jugoszláv nagyvállalatok is előnyben részesítik. Így a 70 000 ,munkást foglalkoztató szarajevói „Sipad" faipari egye-, sütésnek — az idén megnyíló francia, brit, osztrák és iraki irodáival együtt — már nyolc külföldi irodája lesz. közülük egy- egy a Szovjetunióban és Csehszlovákiában. (BUDAPRESS. — TANJUG) i ; ,, I • 'Kiválasztani vagy kifogni nehezebb a halat?
