Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-05 / 285. szám

1980. december 5. • PETŐFI NÉPE • 3

karácsonyi

A PÁRTALAPSZERVEZETEK ÉLETÉBŐL

Bőség és hiány a vásárban

összefogva a gazdasági vezetéssel

A legtöbb kirakat már karácsonyi díszbe öltözött, és akik nézegetik az áruválasztékot, szintén többnyire azt kutatják, kinek, mit ajándékozhatnának. Első pillantásra minden eddiginél gazdagabbnak ígérkezik az ünnepi vásár, a bőség hangulatát árasztják az áruházak, a boltok, de a határozott, konkrét kívánsággal jelentkező vevőt mégsem tudják mindig kiszolgálni.

Bőség és hiány valóban egyidejűleg jellemzi most az áruellátást. Rengeteg a ruhanemű, a gyermekjáték, a lakásfelszerelési cikk, sokféle rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó, hanglemez és könyv kapható — bizonyos fajtákat, márkákat, típusokat ennek ellenére is csak nehezen talál, vagy hiába keres a vásárló.

Jó félórát kellett várakoznom, amíg a Kéziszerszámgyár Resze- lőgyáregysége valamelyik pmhe- lyéből előkerült Mányoki Tamás, a párlalapszervezet titkára. Bocsánatkéréssel kezdte volna, de természetesnek találja a bejelentés nélkül érkező látogató, hogy az üzemben dolgoznak. Az alapszervezet titkára fiatal ember, de tíz éve tölti be ezt a. funkciót, s bizony sok tapasztalatot szerzett a pártmunkában.

— Az ismeretek, a rutin megszerzésére a kényszer vitt rá, ugyanis öt évvel ezelőtt a párt- alapszervczet és a kommunisták azzal foglalkoztak, hogy honnan kapunk segítséget a gyár talpra állításához. A különböző közgazdasági szabályozók, a besorolás megszüntetésre ítélte a gyárat, mégpedig válaszút elé állítva: vagy rekonstrukció, épületek, gépek felújítása; vagy szanálás. Mondanom sem kell, ez kihatott az emberek, a munkások, a műszakiak hangulatára, de a kommunisták közül is jó néhányan elvesztették a reményt. Az ötvenkét tagból álló pártszervezet harminckettőre zsugorodott össze. Évente ötvenen hagyták itt a gyárat.

Két évig tartott ez a felemás állapot, amikor is a pártszervezet vezetősége a kommunisták kezdeményezésére, a gazdasági vezetés felmérése alapján munkásgyűlés összehívását indítványozta. Tisztában voltak azzal, hogy beruházásra nem számíthatnak, csak a munkások, a vezetők ösz- fogására. Ezért pontosan, szépit- getés nélkül feltárták a helyzetet:

nem tudnak új gépeket vásárolni, új épületeket építtetni, magasabb bért adni. Mi a véleményük, akarnak-e itt dolgozni, vál- lalják-e a biztosabb jövő reményében a nehézségeket? A munkások csak azt kérték, szervezettebben, termelékenyebben Irányítsák a munkát, akkor menni fog a dolog.

. — A pártalapszervezet a taggyűlésen döntött: itt Kecskeméten kell reszelőt gyártani. Minden taggyűlésünkön ezzel kezdtük a beszámolókat, és felvázoltuk a fejlődés lehetőségeit. Mondani sem kell, nem voltunk akkor népszerűek, de vállaltuk, mert bíztunk a kommunisták, a munkások tenniakarásában. A bérfejlesztéseknél még olykor a kommunistákkal is vitáznunk kellett A gazdasági vezetés elhatározta, 'hogy csökkenti a túlóra-felhasználást. Rengeteg panasz és ellenvetés volt, de ml támogattuk a vezetők elképzeléseit. Nem sokkal ezután az emberek már nemcsak értették, de a zsebükön is érezték, nekünk volt igazunk, hiszen az órabéreket 25 fillér helyett 70 fillérrel tudtuk emelni, s már volt lehetőségünk ditferenciálni.

Három év kemény munkája kellett ahhoz, hogy megváltozzon a gyárban az emberek szemlélete. Rájöttek, aki itt dolgozik, annak ebből a gyárból kell megélnie, de itt csak jól lehet dolgozni. A változás tulajdonképpen

1978-ban kezdődött azzal, hogy ne legyen rosszabb az eredmény, mint a korábbi években. A következő évben már előbbre léptek, és ebben az esztendőben már 10 millióval több a termelési érték, és a nyereség a tavalyi duplájára növekedett.

— A pártalapszervezet tagsága és a gazdasági vezetés összeforrott a feladatok végrehajtásában. Ha a. gyár vezetői elhatároztak valamit, azt taggyűlésen, vagy pát tcsoport-értekezleten ismertettük a kommunistákkal, akik utána mozgósították a törzsgárda tagjait, a szakszervezetet, megértették mindenkivel, hogy mi a legfontosabb gazdasági feladat. A 10 millió forintos termelési érték a termelékenységből, a munkaintenzitásból, a költségcsökkentésből adódott.

A gyárban a pártalapszervezet vezetősége és tagsága oroszlán- részt vállalt a gazdasági munka segítéséből. Az ő eredményük is, hogy sikerült társadalmi munkát szervezni, az emberek szívesen jönnek dolgozni, jó a munkahelyi közérzetük, javult a munkaidő-kihasználás, és nagyobb a kereset. Igaz, e fejlődésnek az alapja, hogy jó partnernak bizonyult az igazgató és a többi vezető is, akik szívesen fogadták a pártalapszervezet ellenőrző tevékenységét, sikerült mindig közös elhatározásra jutniok. A közös álláspont olykor vitával alakult ki, de a döntés után a végrehajtás már egységes volt.

A pártmunka, a gazdasági vezetés segítése ma sem könnyű ebben a gyárban, de az alapok már szilárdak, a munkások szemlélete alapvetően megváltozott. Ez is a kommunisták érdeme volt

Gémes Gábor

Karácsonyi ajándéknak általában valami különlegeset szeretnénk, valami igazán meglepőt, addig nem látottat, és ilyet jobbára a külföldi áruk közt találunk. Ismerve ezt az igényt, a kereskedelem úgy időzíti az importot, hogy a szállítmányok java az év végére érkezzen az országba. így van ez az idén is: az ünnepre szánt ajándéktárgyaknak több mint egyötöde külföldi eredetű. Mégsincs minden, amit szeretnénk, mert a behozatalnak is vannak akadályai. A szocialista országok szállítóképessége korlátozottabb, a dollárért történő import lehetőségei csak • csekély mértékben nőttek.

Az itthon gyártott termékek között is akad olyan, amiből nem jut elegendő a fenyőfák alá: például a világsikert aratott bűvös kocka, vagy a Siesta betétes gyermekcipő, hogy ne is említsük, mondjuk, a herendi porcelánt, amelyből néhány szerény tányér sem lelhető fel a bolthálózatban.

De lássuk inkább a reális lehetőségeket. A vágyva vágyott különlegességek között talán megérdemli az első helyet a kvarcóra, amely végre nemcsak az utcán, a csempészektől vásárolható. Árusítanak többfélét már a szaküzletek is, jobb minőségűt, igaz, drágábban. Ám amit boltban veszünk, annak alkatrészutánpótlásáról, javításáról is gondoskodnak, garanciát vállalnak érte.

A zsebszámológép sem elérhetetlen, különleges automata, elektronikus fényképezőgépek, filmfelvevők, vakuk szintén kaphatóak a karácsonyi vásárban. Javult, színesedett a gyermekjátékok választéka is. És kapható többféle színes televízió, import magnó, hordozható rádió, sőt, végre, az automata mosógép is lekerült a hiánycikkek listájáról. A háztartási kisgépek, konyhagépek között is találhatunk számos ügyes, praktikus jószágot.

Az elegánsabb ajándéknak számító kozmetikumok között megtalálhatók a hazai ipar jó minőségű, folyamatosan kapható termékei mellett az olyan külföldi márkájúak is, amilyen a Max Factor, a Rímmel vagy a Givenchy,. illetve férfiaknak a Shul- ton. Az arc- és testápolószerek, a kölnik, rúzsok, szemceruzák, szempillaspirálok, szemhéjpúderek kínálata általában gazdag, de a teljes választékot csak a szaküzletekben, illetve a nagyobb áruházakban láthatjuk.

A ruhaneműk közül az irha- és bőrkabátok emelkednek ki, nemcsak szépségükkel, hanem árukkal is. Tavaly még hiányoztak, most, hogy megdrágultak, több jut belőlük' az üzletekbe. Szerencsére, hagyományos szövetkabátokból és sportos, fiatalos dzsekikből szintén van elegendő, akárcsak divatos női csizmákból, amelyeket már többféle szárbőséggel is árusítanak. A pulóverek, harisnyanadrágok között sok az import eredetű, így a választék is gazdagabb, mint a múltban. Sál, sapka, kalap, táska, kesztyű szintén rengeteg fazonban, színben látható a kirakatokban, ami annak köszönhető, hogy ezeket a kiegészítő cikkeket nemcsak nagyüzemek, hanem helyiipari vállalatok, szövetkezetek is gyártják — s mind mást és mást kínál.

Amikor a hiány és a bőség egyszerre jellemzi a karácsonyi piacot, akkor az tud jól vásárolni, aki időt, energiát is szán az ajándékok beszerzésére. Mégha fárasztó is, érdemes sokfelé, alaposan körülnézni, mert a különböző vállalatok, áruházak önállóan szerzik be áruikat, így kínálatuk is eltérő. Összességében a kereskedelem árualapjai jóval bőségesebbek, mint amennyit az ország lakossága karácsonyig megvásárolhat, de azzal is számolni kell, hogy a legkelendőbb áruk általában már hetekkel az ünnepek előtt elfogynak. G. Zs

Az angol lordtól újra ,,megkívántuk“

(Tóth Sándor képe« riportja)

Az október végén hivatalos látogatáson Magyar- országon tartózkodott lord Carrington, brit külügyminiszter — mint tudjuk — az Intercontinental Szállóban megtartott nemzetközi sajtókonferencián összegezte tapasztalatait. A magyar televízió riporterének kérdésére azzal kezdte válaszát, hogy elragadtatással szólt fővárosunk világviszonylatban is ritkaságszámba menő panorámájáról. Hogy a „hűvösnek” tartott angol természetre ilyen „gyújtó hatással” volt Budapestünk szépsége, szinte ihletet kaptunk az „ezerszer látott”, de soha meg nem unt várnegyed besétálására.

November végi ajándéknapsütést fogtunk ki, így felvételeink szinte az utolsó pillanatokat örökítették meg, mielőtt a budai nyár emlékeire ráhull az első hó (t)

.4 negyed központja — fennállása óta — a Szent- háromság tér. Nevét a közelben álló barokk Szentháromságoszlopról kapta. (Bal oldali képünk.) Ungleich Fülöp műve, 1710—1713. A háború okozta sérüléseit nemrégen javították ki.

Jobbra a tér legnevezetesebb épülete a több mint 700 éves Mátyás (Nagyboldogasszony) templom. Magasra nyúló gótikus tornya Budapest egyik legjellegzetesebb városképi eleme. A templomot IV. Béla alapította. A maival azonos méretű — több mint 60 méter hosszú — épület 1255—69 között készült — pompás faragványokkal ékesen. Magas déli tornyát Mátyás korában emelték, rajta 1470- ben helyezték el a király címerét. Ez indokolja a Mátyás templom nevét. Évszázadokon át nevezetes történelmi események színhelye volt. Itt koronázták Róbert Károlyt, itt helyezték el a diadalmas hadjáratok győzelmi jelvényeit, itt tartotta mindkét esküvőjét Mátyás király. 1541-ben a törökök mecsetté alakították. Kiűzésük után (1686) barokk stílusban építették újjá. Ma látható alakját 1874— 96 között nyerte, amikor Schulek Frigyes irányításával restaurálták.

A Schulek-jéle restaurálás nemcsak a Mátyás templom teljes külső-belső felújítását jelentette, hanem a környezet méltó kialakítását is. Lebontották a templomot korábban szorosan közrefogó barokk épületeket, és 1901—2-ben felépítették a Halászbástyát, a szentély mögött, ugyancsak Schulek Frigyes tervei alapján. A középkori várfal helyén emelt díszes neoromán építmény Budapest egyik neveze- te'ssége és kedvelt kilátóhelye, ahonnan Pest, a Margitsziget a Dunával és hidjaival és a budai oldalt övező hegykoszorú tárul a szemlélődő elé. Északi részében működik a Halászbástya „vendéglátó kombinát".

Az ős negyed központi épületegyütteséhez a mi korunk is hozzáadta a magáét. 1976 végén adták át a Hilton Szállót. A szálló szerencsés és ízléses keveréke réginek és korszerűnek. ,A Hilton nagyvonalúan modern épületei közé „szervesen" ékelődnek az ódon műemlékek. A tervezők művészien kapcsolták össze a régi Domonkos-rehdi kolostor helyreállított részével a modern épületet. Itt mutatják be az építés során feltárt régészeti leletek egy részét is. Az üvegborítású külső homlokzatban mint óriási tükörben, nézegeti magát a Halász- bástya. A Hiltonban megyénk is „képviseletet kapott". Az Anjou. Visegrád s más nevű káprázatos termei mellett Kalocsa-étterem is fogad vendégeket — tájjellegű színekkel és ízekkel.

Ifjúság

és testkultúra j

Tizenegy néhány évvel ezelőtt, amikor orvosok és pedagógusok azt kezdték hajtogatni, hagy bajok vannak ifjúságunk edzettségével, még kevesen gettók fontolóra a figyelmeztetést. Többen mosolyogva legyintettek rá, abban a hiszemben, hogy nincsen valóságos alapja a panasznak, csupán az idősebb nemzedék egy része füstölög már megint a fiatalok ellen. Aztán hamarosan ugyanerre a megállapításra jutottak tanulmányok tudós szerzői is, mert ez derült ki a különböző ifjúsági rétegek körében végzett felmérésekből.

Sietünk leszögezni, senki sem gondol arra, hogy biológiai értelemben satnyulna az ifjúság, hiszen az észlelt negatív jelenségek — az edzettség, a teherbírás alacsony foka, a testi-lelki egyensúly megingása — a felnőtteknél is mind gyakrabban megfigyelhetők. Valójában az életmód megváltozásából eredő káros hatások rejlenek az állóképesség megcsappanása mögött.

Az oly sokszor emlegetett tudományos-technikai forradalomnak egyebek közt az is következménye, hagy napjainkban egyoldalúan növekszik az idegrendszeri megterhelés az üzemekben, hivatalokban, iskolákban dolgozóknál egyaránt. A felnőttekre is, de kiváltképpen a gyerekekre jellemző, hogy a lakásban, s más zárt helyen eltöltött idő mennyisége mit sem csökken, holott a szabad idő jelentősen megnövekedett napjainkban. Sajátosan modern jelenség s nagyon aggasztó tünet, hogy — főleg a városokban — évről évre kisebb a gyerekek mozgástere, és a mindezek következtében szükséges mozgás, rendszeres testedzés nem épül be az emberek életrendjébe. Az életmód megváltozásának hatására új társadalmi szükségletek jelentkeznek tehát, amelyek egyre- másra sürgetik, hogy újraértékeljük a testnevelés és a sport szerepet a mai ember életében.

Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a sportolás, a testedzés hazánkban nem a kevesek kiváltsága, hiszen bárkinek joga és módja van hozzá, és mind több ember ismeri föl: a testnevelés • nem öncélú szórakozás, a testkultúra a szocialista ember műveltségének szerves része. Elgondolkodtató viszont, hagy sokan mégsem jutnak tovább a felismerésnél, hisz csak szólamszerűen hivatkoznak az ép testben ép lélek jelszóra, a valóságban messze elkerülik a sportpályákat, de még a kirándulóhelyeket is.

Aki úgy nőtt föl, hogy idegen maradt számára a testedzés, az már aligha bújhat ki a bőréből, és deresedő fejjel nem fog — vagy csak nagyon keservesen — kondicionáló gyakorlatokra járni. A rendszeres testedzést is fiatalkorban kell elkezdeni. Ha a gyerekben az iskolai évek alatt kialakul ennek igénye, akkor később is magától értetődőnek tartja majd, hogy mozgás, turisztika.' testedzés, sportolás nélkül nem lehet élni.

Csak sok mozgással, egyenletes és tartós fizikai megterheléssel fejlődik harmonikusan a gyermeki szervezet, ezek nélkül nincsen normális testi érés. Kutató orvosok egybehangzóan állítják, hogy az embernek a mozgások irányításában szerepet játszó idegei 2— 16 éves korban alakulnak ki. Ezért nem lehet elég korán kezdeni a testedzést, és ezért nem kell félni attól, hogy .^állandóan futkároz ez a gyerek, ezért ilyen sovány”. A serdülőkori szívpanaszok és érrendszeri megbetegedések többsége a mozgáshiányból ered. A gyermekkori edzettség elmaradása súlyos felnőttkori betegségekhez is vezethet.

Ezek után azt ne mondja bárki is, hogy a testgyakorlás, a sportolás olyasféle gyógyszer, mint a csukamájolaj: keserű, de hasznos. Erről szó sincsen. Aki egyszer belekóstolt valamelyik sportba, aki gyerekkorában részt vett sok testmozgással járó játékokban, annak aligha kell bizonygatni, hogy a testedzés, a sportolás örömszerző forrás is. De még mennyire! Nézzünk csak rá fo- gócskázó gyerekeinkre: boldogság sugárzik önfeledt, kipirult arcukról.

A megnövekedett technikai követelmények miatt a termelésben is egyre nagyobb szellemi igény- bevétellel kell számolnunk, erre és a szabad idő értelmes eltöltésére fel kell készíteni fiataljainkat. Elsősorban az iskolában. Hat év óta a heti három testnevelési óra már ezt a célt szolgálja. Az új' testnevelési tanterveknek nem titkolt céljuk, hogy mindenekelőtt az úszás, az atlétika, a gimnasztika és a sportjátékok mozgásanyagainak segítségével kifejlesszék ifjúságunkban az életkori sajátosságoknak megfelelő erőt, állóképességet, gyorsaságot, ruganyosságot, ötletességet, (ügyességet.

Ennek eléréséhez a heti három óra természetesen nem elegendő. A fiataloknak naponta van szükségük testük edzésére, sok játékra, szabadtéri foglalkozásokra, amihez a mostaninál több időt és alkalmas terepet kellene találnunk számukra. K. I.