Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
2 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. december 25. Ülést tartott a Minisztertanács OLASZORSZÁG Ünnep lakókocsikban, konténerekben A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját az 1981— 1985. évi népgazdasági terveket egyeztető magyar—szovjet tárgyalások befejezéséről. A kormány ugyancsak elfogadta Aczél György miniszterelnök-helyettes beszámolóját a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság üléséről. A kormány a VI. ötéves terv- törvény, valamint a jövő évi költségvetés végrehajtását szolgáló határozatokat fogadott el. Jóváhagyta a népgazdaság 1981. ' évi tervét, s az annak megvalósítását segítő hitelpolitikai irányelveket, hitelkereteket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programját. A következő időszakban a népgazdaság valamennyi ágazatában a kiemelt feladatok között szerepel az energiatakarékos termelési szerkezet kialakításának gyorsítása, a termelés energiaigényének csökkentése, és az import-tüzelőanyagok helyettesítési lehetőségeinek feltárása. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermedier- (alapanyag-! gyártás központi fejlesztési programját. A következő tíz évre szóló program megvalósításának célja: növelni a gyógyszeripar és a növényvédőszer-gyártás világpiaci versenyképességét, bővíteni a két gyártási ág alapanyagbázisát, A Minisztertanács határozatban szabályozta az ipari miniszter feladatait és hatáskörét, módosította az Országos Anyag- és Árhivatal feladatkörét, és rendeletet al-. kötött a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységének korszerűsítésére. A kormány módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtására kiadott 1975. évi rendeletét. 1981-től kezdődően — 1990 végéig megfelelő átmenetet biztosítva — változik ' az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő és a nyugdíjalapba beszámítható jutalom mértéke. A nem fizikai munkakörökben megszűnik az úgynevezett továbbdol- gozásra ösztönző évi három- százalékos nyugdíjpótlék. Egyetértett azzal, hogy a munkaügyi miniszter 1981. január' 1-i hatály- lyal módosítsa a bértarifa-rendszert. A Minisztertanács elhatározta, hogy 1980. december 31-i hatály- lyal megszünteti az Ütépítő Trösztöt. A 14 újonnan alakuló vállalat felügyeletét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ’átja el. A kormány módosította az államigazgatási és igazságszolgálta-, tási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendeletét. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. I. félévi munkatervét. (MTI) Zaklatott esztendő végén, politikai bizonytalanság, szüntelen szociális feszültségek közepette ülnek az' olaszok a karácsonyfa alá. A terrorizmus folytatódik az ország gyászolja a földrengés több mint háromezer áldozatát. Közel 200 ezren „ünnepük” a karácsonyt lakókocsikban, vagonokban, konténerekben a délolaszországi földrengés sújtotta vidékeken, nem messzi a romba dőlt településektől. Pertini államfő leleplező beszéde után megingott a Forlani-kor- mány helyzete, kis híján lemondott a belügyminiszter. Bisaglia iparügyi miniszter az „olaj,botrány” kapcsán kényszerült lemondásra. Most az év végén, a többségi pártok vezetőinek lázas konzultációja közepette próbáljak konszolidálni h kabinet helyzetét és- programot adni az országnak az „erkölcsi megújhodásra”. NAGY-BRITANNIA Nagy-Britannia népe — jeüem- zően- — az év legkomorabb gazdasági statisztikáját, 2,24 milliós munkanélküliséget kapta karácsonyi ajándékba és konzervatív miniszterelnöke, Thatcher-asz- szony — jellemzően — kioktatja érte a kétségbeesetten hozzá fordulókat. Az állami autógyártó tröszt, a British Leyland pedig elbocsátással fenyegette meg 1200 sztrájkoló dolgozóját, ha karácsony után nem veszik fel a munkát. Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára így kommentálta á munA társadalmi feszültség forrásai: a 16 százalék körüli infláció, a kétmillió főt megközelítő munkanélküliség és a fokozódó létbizonytalanság (FIAT-ügy). Az idén 42 személyt raboltak el, közülük 14-en még mindig túszok. A többieket váltságdíj fejében szabadon engedték. Egy 62 éves férfiról február óta nem tudnak semmit. Feltételezik, hogy megölték. Az elraboltak közül heten 15 év alattiak, egyikük 2 éves — írta az ANSA olasz hír- ügynökség év végi számvetésében az emberrablásokról. Még mindig a „vörös brigádok” foglya d’Urso főbíró, akit Rómában raboltak el politikai okból. Ezekkel és sok más egyéni, emberi gonddal búcsúznak az olaszok az óévtől és kérdezik, vajon az új év jobbat ígér-e. kanélküliség új, háború utáni rekordját: „Nem is vártunk másféle karácsonyi ajándékot Thatchertől. Ha pedig boldog újévet akarunk, akkor minél hamarabb lesz új kormányunk, annál jobb.” Len Murray, a TUO főtitkára: „A monetarizmus Aladdin csodalámpájában nincs szellem, aki áüásokat varázsolhatna elő 2,24 millió munkanélkülinek, ami már 900 ezerrel több, mint múlt karácsonykor volt. Thatcher- asszonynak ki kell szabadulnia végre a tündérmesékből és szembenézni a valósággal. (MTI) Thatcher asszony ajándéka Az Ember családja A világ talán legismertebb fotókiállításának az emlékét idézzük fel képeinkkel. Földünk 68 országában készített, mintegy kétmillió felvételből állították össze azt az 503 képből álló gyűjteményt, mely 1955 óta bejárta szinte az egész Földet. A kiállítás címe: „The Faimily of Man", Az Ember családja. Témája: az ember — születésétől haláláig; az ember öröme, szomorúsága, munkája és ünnepei a világ minden táján. A kiállítás mottója lehetne a bevezetőjéből kiragadott idézet: „Egy .újszülött első sírása ugyanúgy hangzik Chicagóban, és Zamboango-ban, Amszterdamban vagy Rangoon-ban: Létezem! Megérkeztem! Tartozom valahova! A Család tagja vagyok!” A kiállítás a világ minden táján ugyanazt hlkdeti: közös vágyunkat, a békét, az emberhez méltó életet. Képeink négy családot mulatnak be a sók száz millióból, az Ember családjából. H. L. r CAESARTÓL HELSINKIIG Évezredes út a békéhez Janus, a kétarcú isten templomának kapuját bezárták és Ismét béke hoholt az ókori Rámában. Olykor ugyan megesett, mint Karthágóval, hogy lerombolták és felszántották, de többnyire Caesar eszméje győzött: ,Addig kell békét kötni, amíg mindkét fél bízik magában”. „Istenbékéje” Eleinte a középkorban sem, volt másként. Főleg, amíg lójárásnyira, szomszédok hadakoztak egymással. „Istenbékéje” — így hívták a háború szünetét, amíg a- katonák néhány napra haza-haza járhattak szántani, vetni, aratni. Aztán a népvándorlás, a tucatnyi keresztes há-' ború, a tatárjárás megismertette Európával a kor totális háborúját. Akkortájt már többnyire a megszállt föld kirablásával, lakóinak leölésével teremtettek békét. A diplomácia inkább egy- egy cselre szorítkozott, mint Batu kánnál, amikor a magyar királyi pecséttel előcsalogatta az elbújt lakosságot, learattatta velük a gabonát, s csak utána mészárolta le őket, megteremtvén a tatárok békéjét. Ám a végső béke végül ismét egyszerűen jött el. A tatárhorda, helső trónvdszály miatt, hazakotródott. Az európai országok urai azonban mind gyakrabban ugrottak egymásnak. Ha igaz a szám, amelyet egy angol történész állít, az újkorban és Európában — egész pontosan: 1450-től 1930-ig — tizenegy ország 278 háborúban vett részt. Nőttön nőtt a tűzerő, kiterjedtek a távlatok, óriás szövetségek születtek, mind nehezebb volt békében maradni. Hétéves háború, harmincéves háború, vagy éppenséggel a törökök 513 éves európai hódítása — a pusztítás lángjai Északtól Délig csaptak. Békét már nem két fél képviselőinek, hanem országcsoportoknak keüett kötniök. Közép-Európa \ és kalmárról Az országokra kiterjedő háborúk azonban meglepően hamar meghozták az európai béke gondolatát is. Eltekintve az aranyszájú királyok és püspökök vasárnapi szóvirágaitól, 1462-ben már akadt uralkodó, aki átfogó békére, kollektív biztonságra gdndölt. Podjebrád György cseh király terve volt, hogy egyesüljenek a közép-európai keresztény , fejedelmek békében, a török ellen, s hogy ebben az ösz- szefogásban mindenki egyenlő legyen. „A békeszövetség tagjai lemondanak a háborúkezdés jogáról, vitáikat kizárólag a szövetség oldhatja meg, először diplomáciai úton, s csak ha az eredménytelen, közös fegyveres erővel. A .békeszövetség vezetése, amely külső országok között is közvetíthet, öt-öt évenként másmás tagországiban székeljen, s a nemzetek többsége szavazatával döntsön az ügyekben” — így hangzott a terv, amely végül csak terv maradt. Két éven át tárgyalt ugyan Podjebrád György Franciaországgal, Burgundiával, Lengyelországgal, Magyarországgal, Velencével, de a pápának sikerült tervét elgáncsolnia. Es sok vér folyt még le a folyókon, amíg — a múlt században — megszületett az első, általános európai békeszerződés. A táncoló bécsi kongresszus teremtette meg kalmárrőffel Európa új területi és politikai arculatát, a nagyhatalmak rendjét. Száz év telt el és a nagyhatalmak ismét „kinőtték” Európát. Hiába volt Marx Károly intése, hogy „az erkölcs és az, igazság egyszerű törvényei, amelyeknek a magánemberek közötti viszonyt kormányozniok kellene, a nemzetek közötti érintkezésnek is legfőbb szabályai legyenek” — a helyzet még nem érett meg erre. 1914-iben Európa soha nem látott vérözönbe süllyedt. Churchill, Wilson, Lenin A kilátástalan helyzetben Winston Churchill ezt mondta: „Rég elmúlt a bécsi korgresszus kora, midőn az arisztrokraták, a győzteseket és a legyőzőiteket képviselő államférfiak és diplomaták, előzékeny és udvarias vitákra gyűltek össze, s közös elvek alapján dönthettek politikai rendszerek sorsáról. Napjainkban — mondta Churchill — a vezetőket fanatizált, forradalmi elvektől föllelkesített népek, százmilliók veszik körül.” Két ember mégis akadt, aki általános béketervvel állt elő. Woodrow Wilson volt az egyik, az USA elnöke, de híres 14 pontjával teljes kudarcot vallott. Amerikai békét szeretett volna teremteni Európában, s ez nem sikerült. Békéje rablóbéke lett, politikája, személyes sorsa katasztrófába torkollt. A másik béketerv Lenin műve volt. Néhány órával a forradalom győzelme után a szovjetek kongresszusa kihirdette a bé- kedektrétumot, amely azonnali, igazságos, demokratikus béketárgyalásra tett javaslatot, amely elítélte az annexiókat, kinyilvánította a népek egyenjogúságát, elvetette a rablószerződéseket, s a titkos diplomáciát. Remény vagy valóság? Közel hat évtizednek kellett még eltelnie, benne az eddig legvéresebb világháborúval, hogy e dekrétum, legalább európai méretben, realitássá váljék. Helsinki — 1975 — fogalom immár, öt kontinens reménye. De az utóbbi hónapok, hetek komor híreinek hallatán mégis sokan kételkednek. A tét természetesén óriási, de a lehetőség is páratlan. Tény, hogy a 280. európai háborút már aligha venné lajstromba bárki, viszont az is tény, hogy vén kontinensünk példátlanul jó helyzetben van. Európa országai között eddig minden béke a győztesek és a legyőzőitek békéje volt. A 279. háború után azonban, azon az 1945-ös tavaszon, eddig söha nem volt új helyzet állt elő, amely soha nem látott eredménnyel biztat. A két részre szakadt kontinens egyik fele sem „győztes”, vagy „legyőzött”. Másmás rendszerű, de egyenrangú felek szerződtek Helsinkiben, az ősi elv alapján, hogy mindkét fél bízik magában, s a közös felelősség világos tudatában, hogy a tét az élet, a tét: közös hazánk — Európa. Firon András December 29-én, hétfőn, 10 órakor az UNIVER Szövetkezet megnyitja Kecskemét, Dobó István krt. 1. szám alatt Központi A BC-á ruházat és „UNl” Espressóját és a Szécheny iváros ban AB C-áruházát Korszerű kiszolgálás. Gazdag áruválaszték. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat.
