Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. december 20. események sorokban MADRID A madridi találkozónak az európai biztonság katonai kérdé­seivel foglalkozó munkabizottsá­gában pénteken délelőtt felszó­lalt Földesi István, a magyar kül­döttség tagja. A katonai enyhülé­si és leszerelési értekezlet témá­jában benyújtott javaslatok — mondotta egyebek között — azt tanúsítják, hogy Európa népei és kormányai érdekeltek a leszere­lésben, és a katonai konfrontáció csökkentésében. Magyarország melegen üdvözli és támogatja a Vaisói Szerződés álláspontját tükröző lengyel javaslatot. A mindenki számára elfogadha­tó megoldásnak figyelembe kell vennie a résztvevők biztonsági ércekeit. HANOI Életbe lépett pénteken a Viet­nami Szocialista Köztársaság új alkotmánya, és a nemzetgyűlés határozata értelmében 1981. áp­rilis 26-án országos választások lesznek Vietnamban. Vietnam legfelsőbb párt- és állami vezetőinek, jelenlétében Truong Chin, a nemzetgyűlés ál­landó bizottságának elnöke alá­írta a törvényhozó testület által csütörtökön elfogadott új alkot­mányt, ezt követően pedig Nguyen Huu Tho ügyvezető köz- társasági elnök szentesítette a nemzetgyűlés határozatát. (MTI) MÉG NEM KÉSETT EL! Karácsonyi ajándékot a Duna Mázbál, Kalocsa JAVASLATOK SOKASÁGA A KÜLDÖTTSÉGEK ELŐTT Véget ért Madridban az európai biztonsági értekezlet első szakasza MADRID Az esti órákban zárt teljes ülés­sel véget ért az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó madridi találkozó első szakasza, amely a november 11-i késő éjjeli megnyitással és ezt megelőzően a szeptember 9. óta tartó előkészítés tanácskozással kezdődött. A második szakasz a több, mint egyhónapos karácso­nyi szünet után január 27-én kez­dődik a spanyol fővárosban. Az érdemi találkozó most vé­get ért hathetes első szakaszában a küldöttek elvégezték a napi­rendben meghatározott feladatot, megvitatták a helsinki záróok­mány ajánlásainak végrehajtását és az utolsó héten megkezdték a biztonságot és együttműködést erősítő új javaslatok benyújtását. A helsinki ajánlások megvita­tását a találkozón részt vevő or­szágok kétféleképpen fogták fel. Jó részük — ide tartoznak első­sorban a szocialista' országok — a találkozót fontos alkalomnak te­kintette arra, hogy kicseréljék vé­leményüket, tapasztalataikat az ajánlások teljesítéséről. Ezért fel­szólalásaikban arra helyezték a hangsúlyt, hogy a záróokmány ajánlásait egységes egészként fel­Másodlk hónapjába lépett a „Lin Piac és Csiang Csing ellenforra­dalmi klikk" tíz fővádlottjának Pekingben folyó pere. A különle­ges bíróság két tanácsa Csiang Csing asszony, Mao Ce-tung öz­vegye kivételével az összes vád­lott ügyében befelezte a vizsgá­latot, és megkezdte az ítélethoza­talt megelőző összegező tárgyalá­sokat. A kínai fővárosban elter­jedt híresztelések szerint Csiang Csing, miután legutóbbi kihall­gatásakor kiutasították a tárgya­lóteremből, közölte, hogy nem hajlandó ismét megjelenni a bí­róság előtt. Több napos szünet után a bí­róság megtartotta az összegező tárgyalást Csen Po-ta, a elhunyt Mao ’Ce-tung egykori titkára * ügyében'.1. Megfigyelők i r rámutat?« . naiv Csen, Ro-ta abban ,a furcsa• helyzetben van, hogy együtt fog-- lal helyet a vádlottak padján azokkal a radikális vezetőkkel akik kilenc évvel ezelőtt bebör­tönözték. Az összegező tárgyalás új adalékkal is szolgált, amennyi­ben Csen Po-ta első ízben nyi­latkozott arról, hogy hatalmi harc folyt Lin Piao és Csiang Csing között. A vádlott szerint Lin Piao felesége kijelentette: Csiang Csing át akarta venni a parancs­nokságot az egész hadsereg le­fogva, annak minden részletére' kiterjedően 'beszámoljanak, mit tesz kormányuk egyoldalú intéz­kedésekkel két- és többoldalú megállapodásokkal az ajánlások valóra váltásáért. Más országok, különösen egyes NATO-államok, viszont saját ízlé­süknek és külpolitikai céljaiknak megfelelően válogattak az ajánlá­sok között, és a maguk tevékeny­ségének elemzése helyett inkább előszeretettel azt' fintatták — nemegyszer hidegháborús hang­nemben —, hogyan hajtották vég­re mások az ajánlásokat, hallgat­tak viszont arról, hogy ők maguk miképpen sértik meg ezeket. A vita mindennek ellenére alkalmat adott hasznos és tanulságos esz­mecserére és abból kiviláglott, hogy a részt vevő országok több­sége érdekelt az együttműködés erősítésében. Az első szakasg utolsó hetében benyújtott sok javaslat legtöbbje is az együttműködés erősítésére irányuló pozitív törekvést tükrö­zi, hogy a találkozó az európai biztonságot erősítő konkrét ered-' ményekkel záruljon. Ebben az irányban a. legjelentősebb léDés volt a Varsói Szerződés tagálla­mainak álláspontját tükröző len­lett. Ez a fejlemény azért érde­kes, mert a vád azon a feltétele­zésen alapul, hogy Lin Piao és Csiang Csing szorosan együttmű­ködtek a hatalom megszerzése ér­dekében. A vád képviselője a büntető- törvény olyan cikkei alapján kért szigorú ítéletet Csen Po-ta ellen, amely cikkek szerint a vádlott tíz évtől életfogytig tartó bör­tönnel büntethető. Csen Po-ta védőügyvédje kérte a bíróságot, tekintse enyhítő körülménynek, hogy a vádlott beismerte bűneit, és viszonylag jól viselkedett a tárgyalás folyamán. Csen Po-ta az utolsó szó jogán kijelentette, hogy bűnösnek, vallja magát. A Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi' klikk fővádlott­jainak ügyét tárgyaló különleges bíróság első számú tanácsa pén­teken megtartotta az összegező tárgyalást Jao Ven-juan, a Kínai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának volt tagja, vagy ahogyan a vád képviselője elne­vezte, a négyek bandájának szó­csöve ügyében. Az ügyész Jao Ven-jant minden ellene felhozott vádpontban bűnösnek mondotta. Ezek alapján a vádlott öt évtől életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélhető. gyei javaslat arról, hogy 1981-re hívják össze Varsóba az európai katonai enyhülési és leszerelési konferenciát. Az a tény, hogy ugyanebben a kérdésben a len­gyel javaslatot követően a fran­cia küldöttség, valamint több semleges és el nem kötelezett or­szág is javaslatot terjesztett be, azt tükrözi, hogy földrészünk or­szágainak népei és kormányai szükségesnek tartják a politikai enyhülésnek a katonai enyhülés területére való kiterjesztését, ér­dekeltek a leszerelésben, és a ka­tonai konfrontáció csökkentésé­ben. Annál is inkább, mert a tör­ténelmi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a konfrontáció nö­vekedése az európai kontinensen a világ más részeinek békéjére és biztonságára is kihat. A most benyújtott ajánlásokat a küldöttségek a január 27-én kez­dődő második szakaszban vitatják meg. A hosszú karácsonyi szünet módot ad a diplomatáknak e ja­vaslatok tanulmányozására és kormányaikkal való konzultálás­ra. Ezek eredményétől függ, hogy a madridi találkozó az európai bé­kére és biztonságra kedvező konk­rét eredményekkel záruljon. (MTI) Az elnök imája a túszokért Edmund Musikie távozófélben lévő amerikai külügyminiszter csütörtökön látogatást tett az ENSZ székhelyén, New York­ban Kurt Waldheim főtitkárnál, hogy áttekintse vele a világszer­vezet ügyeit. Mint Muskie kije­lentette, erre azért volt szükség, hegy a külügyek átadásánál utód­jának hű képet tudjon adni az ENSZ tevékenységéről. A látogatást követően Muskie külügyminiszter mégsem ENSZ- ügyekről, hanem az Iránban fog­va tartott amerikai túszok hely­zetéről nyilatkozott. Cáfolta azt a Párizsból származó értesülést, hogy Londonban háromoldalú, amerikai—algériai—iráni tanács­kozás megtartását terveznék a több. mint egy éve fogoly 52 amerikai szabadon bocsátásának teohnikai-.jogi feltételeiről: „Nem tudok ilyen ülésről, ilyen ülést nem is terveztünk, és amennyire én tudom, ilyen ülésre nem is ke­rült sor” — mondotta. Jimmy Carter elnök csütörtö­kön elegett tett az elnök hagyo­mányos kötelezettségének, és egy Fehér Házhoz közeli parkban megjelent a „nemzeti karácsony­fánál”. A televíziós ceremónia keretében az elnök imát mondott a túszokért. (MTI) A hatalmi harc szövevényei bonyolítják a pekingi pert Rohamkonferencia Ball szigetén • Az Iráni küldöttség tagjai közrefogták az üres karosszéket, benne a fronton elfogott olajügyi miniszter képével. NEM OMLOTT ÖSSZE Normális viszonyok' közepette általában három napig tart az OPEC. az Olajexportáló Országok Szervezetének egy-egy miniszteri konferenciája. Normális helyzet­ről azonban a két nagy olajterme­lő ország, Irak és Irán között ki­robbant háború miatt már jó ide­je nem lehet beszélni. A háború következményeképpen el kellett halasztani 1980. október 14-én, a Londonba tervezett miniszteri konferenciát. A szimbolikus je­lentőségűnek szánt: a szervezet huszadik évfordulóját köszöntő jubileumi csúcsértekezletet sem tudták megtartani november 5-én. (Ezt az értekezletet az egyik had­viselő fél, Irak fővárosában. Bag­dadban kellett volna megrendez­ni.) Arckép a karosszékben Ilyen körülmények között ered­ménynek lehet tekinteni politikai szempontból már azt a tényt, hogy az Indonéziához tartozó Balt szi­getén megtarthatták az OPEC olajmtnlsztereinek értekezletét, méghozzá úgy. hogy a két hadvi­selő fél, Irán és Irak képvisel­tethette magáj. Ez annál inkább „mesterfogásnak” számított, mert Irán olajügy! minisztere iraki fog­ságban van. A Teheránt képviselő miniszterhelyettes. drámai módon, a fogságban levő miniszter arc­képét helyeztette el karosszéké­ben. Ezek után nyilvánvaló lett, hogy a konferencia létrejöttét csak akkor lehet maid valóban politikai sikernek vélni, ha az ér­tekezlet nem omlik össze. Ezt sikerült elkerülni, s ezzel az OPEC megmeneküli a közvetlen széthullás veszélyétől. A két had­viselő országra a többi tagállamok részéről óriási nyomás nehezedett annak érdekében, hogy a konfe­renciát ne változtassák politikai párbajuk színterévé, hanem ra­gaszkodjanak az olajpolitikai és árpolitikai kérdések megvitatásá­hoz. Végtére ez sikerült, ami be­szédesen mutatja, hogy az expor­táló országok közös pénzügyi ér- .dekei még egy fegyveres konflik­tus hatását Is «I tudják homályo­sban!. , Mindamellett a résztvevők nyil­vánvalóan érezték, hogy elhúzódó vita esetén aligha lehet megaka7 dályozni valamiféle összecsapást az iráni és az Iraki küldöttség között. Ezért a konferencia idő­tartamát a hagyományos három n~>p helvett már eleve két napban határozták meg. Azután valósság­gal keresztülihajszolták az érte­kezleten a jelek szerint előre el­készített kompromisszumos ja­vaslatot. Ily módon az egész ér­tekezlet voltaképpen egyetlen na­pig tartott. A december 15-1, reg­geli kezdést követően éjszaka be­zárták a konferenciát, majd 16- án, hajnalban kibocsátották a kör zös közleményt. A közlemény nem ^tartalmaz különösebb meglepetést. Az OPEC úgynevezett radikális magva, amely általában a nagyszabású áremelés híve, az iraki olajexport részleges bénulásával voltaképpen meggyengült. Ily módon alig volt realitása annak a követelésnek. amelyet Algéria és Líbia hangoz­tatott; hogy tudniillik az eddigi, hordónkénti 32 dolláros átlagárat 40 dollárra emeljék. Árrobbanás nem lesz Meghatározó jelentőségű volt ■ viszont a legnagyobb exportőr, Szaúd-Arábia magatartása, amely október óta napi 10,5 millió hor­dó olajat termel és ily módon je­lentős részben pótolja az iraki és' iráni olajexport zuhanása által okozott kiesést a nemzetközi tő­kés piacon. A szaúdiak könnyűolajának ára, amelyet hivatalos bázisárnak te­kintenek, eddig barrelenként, azaz hordónként 30 dollár volt. Most ezt 32 dollárra emelték. A Báli szigetén hozott határozattal az elméleti maximális árat 36 dollár­ban határozták meg, míg azv összes pótlékokkal megterhelt OPEC-pla- fonár 41 dollár lett. A szaúdi bázisár és az elérhető legmagasabb pláfon között a kü­lönbség kilenc dollár. Ez nagyjá­ból megfelel az eddiginek. Az olaj átlagos ára eddig 32 dollár volt. mégpedig azért, mert az olcsó, 30 dolláros szaúdi olaj jelentkezett legnagyobb tömegben a piacon és ez lenyomta az átlag-árszínvona­lat. A piacon továbbra is Szaúd- Arábia szolgáltatja az export zö­mét. Mindent egybevetve: Báli után, a szakértők számítása sze­rint, körülbelül tiz százalékkal, tehát valamivel 35 dollár fölé emelkedik az olaj átlagára a tő­kés piacon. Mivel a vezető tőkés országok változatlanul nagy tartalékokkal rendelkeznek és a gazdasági ne­hézségek következtében olajke-, rés le tűk 1980 folyamán öt száza-, lékkai csökkent — a belátható jö­vőben még akkor sem várható na­gyobb szabású árobbanás. ha el­húzódnak az Irán és Irak közötti háború. ­NAPI KOMMENTÁR Ulsteri lőporos hordó Csökken-e a feszültség a közel­jövőben Észak-Írországban? — bizonyosat senki nem tud. Min­denesetre a maze-i és az armagh-i börtönben fogva tartott IRA- harcosok pénteken befejezett éh­ségsztrájkja némileg enyhített a pattanásig feszült helyzeten.' Csakhogy ezek a hullámvöl­gyek és hegyek nem újkeietűek. Északír válságról írni ■ — már- már közhelynek számit 1969 au­gusztusa óta, amikor a brit had­sereg első kötelékei megjelentek a hat tartományban. Most tizen­egyezer angol katona állomásozik Észak-Irországban. Többségük — a közvéleménykutatások erről ta­núskodnak — retteg áz IRA kom­mandóitól, a legváratlanabb idő­ben és helyen robbanó bombáik­tól, a lesből leadott géppisztoly­sorozatoktól, a tartományokat el­borító terrorhullámtól. Persze sokan — és joggal — szemére vetik Londonnak: miért kell brutális eszközökkel féken- tartani az észak-írországi tarto­mányokat,* mi szükség volt az in- ternálótáborokra? A munkáspárti kabinet után most a konzervatí­vok is kénytelenek beismerni: ta­podtat sem sikerült előbbre jut­niuk a belvillongás megfékezésé­ben. Igaz, ez hagyomány. A múlt században hatszor vonultak be az angolok Észak-Irországba, • hogy rendet teremtsenek. Az elmúlt év­tizedekben sem hagytak föl ez­zel a szándékukkal. Egyelőre eredménytelenül.. Már úgy tűnt, véres karácsony köszönt Ulsterre. Ismét magasra csapnak az ellentétek lángjai. AZ IRA-foglyoknak politikai státuszt követeltek az éhségsztrájkolók. de a londoni kormány hajthatat­lan maradt. Most — néhány tár­suk életveszélyes állápota láttán — mégis úgy döntöttek a bebör- tönzöttek, hogy abbahagyják az éhezést. Ami viszont folytatódik: az északír protestánsok küzdelme előjogaik érvényesítéséért. Két­ségtelenül az egyik — bár nem egyetlen — legfontosabb ténye­zője a több mint egy évtizede tartó nyugtalanságnak. Jan Pais­ley lelkész nemrég így fogalma­zott: „Mi, protestánsok soha nem bíztunk a kormányban, csak sa­ját erőnkben. Nem a kormány­hoz, hanem a koronához vagyunk hívek. Ahhoz az 1701-es örökö­södési törvényhez, amely bizto­sítja az ulsteri hat tartomány protestáns jellegét.” Más szóval, az északír többség azt szeretné, ha visszaállítanák a brit katona­ság 1969. ‘évi megjelenése előtti állapotokat. Amíg ez nem következik be, félő, hogy az ulsteri nyugtalanság hírei nem kerülnek le az újságok oldalairól. Továbbra is robban­nak a bombák, csattannak a lö­vések az északír tartományókban, így hat bármikor robbanhat az ulsteri lőporos hordó. Gy. D. A norvég külügyminiszter a Szovjetunióba látogatott Pénteken délután Leningrádba, szovjetunióbeli hivatalos láto­gatásának első állomására érke­zett Kaut Frydenlund, a Norvég Királyság külügyminisztere. A szovjet—norvég külügyminiszte­ri tárgyalások, amelyek hétfőn kezdődnek Moszkvában, folytatá­sát jelentik a Szovjetunió és észak-európai szomszédai közöt­ti párbeszédnek. Frydenlund sze­mélyében néhány hónap leforgá­sa alatt a harmadik észak-euró­pai országból érkezik Moszkvába magas rangú politikus: ősszel a svéd külügyminiszter, majd kek- konen finn elnök látogatott el á Szovjetunióba. Norvég külügyminiszter utol­jára 1966-ban tárgyalt a Szov­jetunióban (John Lyng). 1974- ben Trygve Bratelli miniszterel­nök viszonozta a szovjet kor­mányfő’három évvel korábbi os­lói látogatását. A mostani kor­mányszintű találkozó időszerűsé­gét nem csupán a legutóbbi ha­sonló megbeszélés óta eltelt hosz- szú idő indokolja: mindenekelőtt a nemzetközi kérdések, az Euró­pa biztonságát érintő problémák között van jó néhány, amely mindkét ország érdeklődésére számot tart. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT* • Sajtótájékoztató a televíziós tervekről Új műsorstruktúra kialakítását tervezi a televízió: az elképzelések szerint az elkövetkező öt évben jelentősen megváltozik az adások szerkezete — jelentette be Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke pénteken, sajtótájékoztatóján. Gazdagítják a délutáni — fél 5 és fél 7. közötti — időszak programját, elsősorban szórakoztató jellegű műso­rokkal. a délelőtti órákban pedig az előző napok érdekesebb adásait ismétlik, s újdonságokat is hemutatnak. Negyedik „fősávot” is kiala­kítanak — este tíz után — ekkor elsősorban az úgynevezett intellek­tuális réteg igényeit elégítik ki. Az esti főműsorok, amelyek továbbra is a tv-híradóval kezdődnek, az eddigieknél szélesebb választékot ígérnek a nézőknek. Ösztönzőbb lakáscserék A tanácsokhoz forduló lakás­igénylök mintegy 30 százaléka cserét kíván, főleg minőségi vál­tozást, nagyobbat, korszerűbbet, de az esetek egy részében már a kisebbre váltás szükséglete is elő­térbe kerül. Ezekre az esetekre kínálnak a korábbinál bővebb le­hetőségét a lakásügyi jogszabá­lyok korszerűsítéséről, módosí­tásáról most megjelent új rendel­kezések, amelyek anyagilag és az ügyintézés egyszerűsítésével egy­aránt ösztönöznek a cserére, a nagyobb lakásforgalemra. A lakásgazdálkodás és elosztás új lehetőségeit az Építésügyi és Városfejlesztési | Minisztérium irányelvekben összegezte, s ebben különösen fontos követelménynek jelölte meg, hogy a tanácsok he­lyezzék'előtérbe a szervezett la­káscserét. Ezért szükséges, hogy az új és a megüresedett lakások egy részéből — amit tanácsi ren­delettel határoznak meg — lakás­cserealapot hozzanak létre. Ezzel a bázissal gazdálkodjanak, még­pedig elsősorban lépcsőzetes cse­rével, lehetőleg olyan igénylők kapjanak lakást, akik maguk is szabaddá teszik addigi otthonu­kat, korszerűbbért leadott kisebb komfortos, félkomfortos vagy komfort nélküli lakás ugyanis véglegesen vagy átmenetileg ki­elégítheti a kisebb családok, a fia­tal házasok igényeit. A különböző pénzügyi jogszabá- / lyck módosítása, kiegészítése sze­rint a jövő évtől számos új intéz­kedés tágítja a szervezett akciók­ban épült vagy vásárolt személyi tulajdonban ievő lakások cseréjé­nek kereteit, csökkenti kötöttsé­geit. Egyebek között megszűnik áz a megkötés, amely szerint az első öt tulajdonos öt éven belül csak a tanács hozzájárulásával adhatta vagy cserélhette el a ta­nácsi éntékesítésű — szövetkezeti lakását. Elmarad ez az ötéves vá­rakozás akkor1 is, ha a szövetke­zeti lakásokat az’ OTP-nek kínál­ják fel vásárlásra. A kedvezmé­nyes feltételekkel szervezett cse­reakcióban pedig azok is részt vehetnek, akiknek már a seerzés időpontjában kicsi volt a lakás. Egyszerűsítették a tanácsi érté- kesítésű lakások bérlakásra r cse­rélésének rendjét. Az új szabály szerint ilyenkor nem kell vissza­fizetni az állami támogatást, na a lakás-használatbavételi díj há­romszorosa több, mint az egyéb­ként megtérítendő állami támoga­tás összege. Hasonlóan járnak el a munkás lakás-építési akciókban létesített és a tanácsi bérlakás kö-' zötti csere esetén. Adó- és illeték- kedvezmények is segítik a cserét, így a lakások szabad forgalmában a jövő évtől a vevő már kevesebb, 17 helyett 12 százalékos illetéket fizet. A fővárosiban, a nagyobb váro­sokban és a megyékben a lakás­cserék ás az ingatlanforgalom át­tekintése és elősegítése érdekében indokolt, hogy a tanácsok közpon­tosított nyilvántartást alakítsanak ki. és központilag keceljék a la- káscserealaoot. Célszerű. Jiogy a tanácsi ingatlanközvetítő szer­veket is jobban érdekeltté tesvék a csereigények felderítésében, előkészítésében és lebonyolításá­ban is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents