Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-03 / 283. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1980. december 3. ŰJ TERMÉKEK, NÖVEKVŐ KERESLET A korszerű MEDICOR-üzem első évének mérlege 9 Kórházi inkubátorok elektromos egységeit szerelik az asszonyok. Egy esztendeje, hogy a MEDICOR Művek Elektromedikai Készülékek Gyárának soltvadkerti üzemét kitelepítették a nagyközségben elavult bérleményéből új, korszerű körülmények közé a kiskunhalasi út mellé. Pontosabban: az átköltözés csak részleges volt, az v idén, november közepére fejezték be teljesen, miután az új, saját telepen fölépítették a még hiányzó raktárát és szociális lé• Kunszt Sándor klinikai inkubátor burkolatát készíti. tesítményt. Ezzel a kétszáz—kétszázötven dolgozó foglalkoztatására tervezett beruházást végrehajtotta a MEDICOR. Keresztes László üzemvezetőtől megtudtuk, hogy az új helyen eltöltött első évben jó eredményeket értek el. A soltvadkerti kis egység nyolcvan százalékban készárut termel, kapacitásának fennmaradó részét pedig alkatrészgyártással használják ki a Műveken belüli kooperációban. Hagyományos kórházi, valamint mentőautókban alkalmazott hordozható, ettől az évtől kezdve pedig klinikai inkubátorok találhatók a terméklistán. A modern, IKS 21 és IKS 22 típusú klinikai inkubátorok próba- gyártását már az új telepen végezték el, s ott kezdték meg a sorozatgyártást. Ezt követően az év folyamán még további új termékek készítésébe fogtak. Az oxi- génpárasítót és az injektoros szívókészüléket egyaránt három-három változatban állítják elő. Ezeket a készülékeket a koraszülött csecsemők őrzésére hivatott klinikai' inkubátorokhoz lehet csatlakoztatni, azok szolgáltatásainak bővítésére. Ónálló termékként is értékesítik őket. A nagyközségi üzem gyártmányait 95—97 százalékban export- , ra, zömmel szocialista országokba szállítják. Az egyik fő vásárló a Szovjetunió. Ebben az esztendőben 110 millió forintos tervet valósít meg a soltvadkerti kollektíva. Most, az év vége felé ehhez kisebb hajrára van szükség. Ennek az az oka, hogy az őszi betakarítás idején negyven dolgozó a Szőlőskert Szakszövetkezetnek segítkezett. Erre a támogatásra a MEDICOR és a mezőgazdasági üzem régi kapcsolata alapján, öt évvel ezelőtt megkötött szocialista szerződésben kötelézte magát az ipari üzem, s nem maradt adós egyszer sem. A mezőgazdaság és. az ipar „találkozása” szerencsésnek mondható, végső soron népgazdasági érdekeket is szolgál, ezért az együttműködést ezután sem szakítják meg. A világpiacon növekszik a kereslet az inkubátorok iránt,.a vevők elégedettek a soltvadkerti termékekkel, ezért a telep dolgozói arra számítanak, hogy 1981- ben növelniük kell majd a darabszámot. Természetesen ' gondjuk lesz arra is, hogy a minőséget ezután se érhesse kifogás. A. T. S. OTTHON, MAGÁNERŐBŐL Ezer bajai lakás története Örökzöld téma a lakásépítés. Ma sem beszélünk róla kevesebbet, mint 30 évvel ezelőtt, pedig azóta csaknem kétmillió magyar család költözött új otthonba. Mégis erről hallunk a rádióban, a tv kerekasztal-konferenciáin. olvasunk a sajtóban, s erről hangzik el sok szó a magánbeszélgetéseken. Lapunk beharangozás nélkül cikksorozatot indított, amelynek állandó felcíme: Otthon, magánerőből. Az első riport az alpári lakásépítők gondjaival foglalkozott. A továbbiakban fel kívánjuk tárni a lehetőségeket és a korábban jól' bevált építési módszereket, hogy segítséget nyújtsunk ezzel is a lakás- problémák megoldásához. Ezúttal az első kezdeményezés, a bajai KISZ lakásépítő akció történetét ismertetjük, mert úgy érezzük, hogy tapasztalatai ma is hasznosak. Akkor építsünk... Amikor 1957-ben megalakult a KISZ, a bajai fiatalok nagy lelkesedéssel láttak hozzá szervezeteik kiépítéséhez, Szinte nem volt olyan politikai megmozdulás a városban, hogy az ifjúság ne vállalt volna oroszlánrészt belőle. Vidám, pezsgő élet folyt a KISZ-ben, jóformán minden es-, te összejöttek. Alig telt el egy esztendő, amikor Borsos György, a városi KISZ-bizottság titkára észrevette, hogy valami nem stimmel. Gondterheltek, kedveszegettek -voltak a fiatalok. A Fémipari Vállalatnál tartott KIS2V-taggyű- lésen is ezt tapasztalta, ezért megkérdezte tőlük — mi a baj? — Nősülni szeretnénk, családot alapítani, de nincs lakás —, buggyant ki belőlük a keserűség. — Hát akkor építsünk — vágta rá könnyedén a városi titkár, s talán nem is gondolta abban a pillanatban, hogy szaván fogják. — Építsünk! — villanyozódott fel a társaság. — De hogyan? — vetődött fel nyomban a kijózanító kérdés. Ez volt ezután a vitatéma a KISZ-bizottságon is. Mindenesetre megbízták Mezős Mihály építészt, hogy készítsen két darab házilagos kivitelezésre alkalmas lakástervet. A kalkuláció szerint 82 ezer forint kellett kivitelezéséhez. A legközelebbi KISZ-titkári értekezlet fő témája már a lakásépítés volt. A tervet a tanácshoz is benyújtották és telkek kisajátítását kérték. Lassan minden elindulj a maga útján. Megalakult a KISZ-építőközösség 100 lakás, felépítésére. A beugró 8 ezer forint volt lakásonként, amit ugyan nem volt' könnyű előteremteni, a legtöbbjük kölcsönöket kért a rokonoktól, jóbarátoktól. Felépült az első ikerház is két lakással, ami mindenkinek tetszett. Ekkor azonban az örömbe üröm is vegyült. Jók ezek a házak. de a nyolcezer forint kevés. Honnan vegyék a többi pénzt. Az OTP akkor még nem adott ekkora összegű kölcsönöket. Szinai Gyula, a bajai OTP-fiók vezetője szívesen támogatta volna a lelkes fiatalokai. de nem tehetett semmit. Valaki azt tanácsolta: • Az első KISZ-lakótelep házai. meg kellene próbálni a vezér- igazgatónál. — Te vagy a városi KISZ- bizottság titkára — mondták Borsos Györgynek — hátha veled szóba áll. És Borsos György fel is kerekedett. Nagy merészen beállított László Andorh íz, az OTP akkori vezérigazgaiójához. Igaz, hosszasan kellett várakoznia az előszobában, amiből any- nyi haszna mégis lett, hogy meg tudta nyerni az ügynek Soltész Károly hitelezési főosztályvezetőhelyettest. így sem ment azért könnyen. A vezérigazgató először elküldte. majd gyorsan visszahívta. Közben tanácsot kért Soltész Károlytól, tárgyalt jobbra, balra, végül így szólt: — Tetszik a maguk lelkesedése. Lehet, hogy most az egyszer nem a szabályok szerint járok el, de adok ötmillió forint hitelt. Lakásonként ötvenezret. Szénporos tégla Ez már valami. Igaz, még mindig nem' elég. Újabb kalkuláció, töprengés, hogyan lehet olcsón építőanyaghoz jutni. Megszületett a szénporos téglaégetés ötlete. Felfogadtak három családot, s a Duna mellett lévő elhagyott kubikgödrökben megkezdték a téglaégetést. Kiváló minőségű építőanyagot nyertek. A már felépült kétszobás lakásokban asztalosműhelyt rendeztek be, itt készítették a felfogadott asztalosok az ajtókat, ablakokat. A födémpaneleket is maguk gyártották betonból. Az anyagszállításra vásároltak egy öszvért. Mielőtt azonban hozzákezdtek, volna, az építkezéshez, újabb akadály merült fel. Nem volt sóder az alapozáshoz, a betonkészítéshez. Borsos György ekkor a MAHAJOSZ-hoz ment sódert vásárolni. Persze nem kapott, mert csak vállalatoknak szállítottak. Egy feltétellel mégis. Az éjjel érkező uszályokról nem volt aki kirakja a szállítmányt. Ami ilyenkor érkezik, megvehetik, ha kirakják. Hát persze, hogy vállalkoztak erre is. S megkezdődött az építés. A pénz viszont még mindig nem volt elég. Ekkor pontosították azt a korábbi határozatot, hogy minden építkező hatezer forint értékű, vagyis 1200 óra munkát köteles végezni az építkezésnél. A falazást fogadott kőművesbrigád végezte, a közösségben viszont mindenféle foglalkozású ember volt. Keményen dolgoztak ők is. A szakmunkások a szakmájuknak megfelelő munkát vállalták. A villanyhálózatot a villanyszerelők, a vizet a vízvezeték-szerelők csinálták. Mindenki minden lakásban becsületes munkát végzett, mert senki sem tudta, melyik lesz az övé. A lakásokat akkor sorsolták ki, amikor az egész lakótelep elkészült. Az OTP természetesen állandóan ellenőrizte a munkát. Szinai Gyula sokat volt a helyszínen, Herold József a megyei OTP-fióktól járt Bajára, de sohasem akadékoskodni, mindig segítő szándékkal. Ma is jóleső érzéssel gondolnak rájuk a haj-. danvolt KISZ-esek. Az első 86 kétszobás, 65 négyzetméteres lakás 1960-ban készült el. Ünnep volt a kulcsát-' adás napja az építkezők számára. ezért ünneplőbe öltözve gyülekeztek. S mindenki elégedett volt. A minap felkerestem a KISZ- lakótelep egyik lakóját, Lakatos Sándor gépésztechnikust. Már sűrűsödnek az ősz hajszálai, de visszafiatalodik, amikor a lakás- építési akcióról beszél. — Nagyszerű munka volt, jó összhangban, baráti közösségben dolgoztunk. Én külön hálás vagyok az akkori társaságnak, mert nem volt meg a nyolcezer forintom, mégis megszavazták, hogy köztük maradhassak. Volt itt vagy húsz ember, aki éjt nappallá téve dolgozott azon, hogy felépüljön a telep. Köztük volt Borsos György, Bácsi Gábor, Koszó Ferenc, Elketz Balázs és még sokan. Azóta is elégedett vagyok, sőt bővítettem is néhány négyzetméterrel a lakást. Borsos György még egy akciót kezdeményézett, s 36 lakás épült fel irányításával. Azután megyei KISZ-titkár lett, s Pető József, az új városi KISZ-titkár folytatta munkáját, összesen tizen9 Lakatos Sándor: Nagyszerű munka volt. ■ (Straszer András felvételei) két újabb akciót bonyolított le. Mind modernebb, sőt már emeletes társasházakat is építettek, a módszer azonban maradt. A közösségek egymásnak adták át a/ téglaégetőket, az asztalosokat, az építőbrigádot. Az építő közösségek tagjai továbbra is úgy dolgoztak az építkezésen, mint az első társulat tette. Közben teherautóval. daruval gyarapodtak, meg téglavető géppel. Újra feléleszteni A bajai kezdeményezésnek híre ment. s a megye határain túl is elterjedt. Országszerte mintegy 10 ezer lakás épült fel hasonló módon. Pető József ma már a városi pártbizottság titkára. Amióta nem ő szervezi a munkát, még hat közösség épített, s mintegy ezer otthon létesült így Baján. Pető elvtárs szerint, azonban még most*is él a régi módszer,, jelenleg is épülnek közös , összefogással lakások a városban, ha nem is olyan szervezetten, niinl azelőtt. Egyébként nem szakadt meg teljesen a kapcsolata az építőkkel, ugyanis az egyik KISZ-lakótelepen választották meg tanácstagnak. Erről így beszél: — A közös munka örökre ösz- szekovácsoita a KISZ-lakótelepen élőket. Jó barátok, jól ismerik egymás gondját, baját és közösségi emberek lettek. Az új, állami beruházással épült lakótelepeken jóformán azt sem tudják ki lakik mellettük. Eléggé közömbösek a környezetük iránt. A KISZ-lakótelepeken fordított a helyzet. Könnyű társadalmi munkál szervezni, ők maguk kezdeményezik a parkosítást, óvodák fejlesztésére önként vállalnak ingyen munkát. Ha szükséges, saját pénzükön vásárolnak virágot, fűmagot, s nem közömbösek/ a rongálásokkal szemben. Tudják — mert számon tartják — mindennek az értékét, azét is, amit a tanácstól kapnak. S ezt a szemléletet átültetik gyermekeikbe is. Riportomat Pető József szgvai- -val fejezem be: Érdemes lenne újra feléleszteni a lakásépítésnek ezt a módszerét. Nagy Ottó ■ CIKKEINK NYOMÁSI ■ Tisztítanak, mosnak, vasalnak A közelmúltban bírálóan foglalkoztunk Sajitóposta rovatunkban a kecskeméti vegytisztító és mosodai szolgáltatással. Megírtuk, a Lutiher-udvari részlegben csak a reklamálás után — mintegy kegyet gyakorolva — végezték el kifogástalanul az expressz- tisztítási munkát az egyik megrendelő részére, a Petőfi Sándor utcai mosoda pedig már nemegyszer adott vissza foltosán és gyűrötten asztalterítőt, meg ágyneműt, s hogy e helyen eltűnt néhány értékes holmija több tulajdonosnak. Sorainkra) a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezettől kaptunk választ. Sibalin István elnök egyebek között az alábbiakat írta: Üzemünk idén október végéig csaknem ,százötvennyolcezer darab felsőruhát tisztított ki. Ez idő alatt csupán nyolc reklamáció érkezett hozzánk, melyet kivizsgáltunk és érdemben elintéztünk. További ilyen panaszokról nincs tudomásunk. A Petőfi Sándor utcai szalon — szintén tíz hónap során — körülbelül ötvenegyezer kilónyi ruhát' mosott ki, mely munkát két műszakban hárman-hárman végezték, akik naponta sok száz ruhát vettek kézbe, elképzelhető hát, hogy e mennyiségből egy-kettő elkallódott. Szolgáltatásaink minőségét — de hogyan? igyekszünk folyamatosan javítani, e célból rendszeresen kérjük az emberek véleményét, a rendelkezésükre bocsátott válasz-levelezőlapokon. A legutóbb visszaérkezettekből például kiderül, negyvenkilencen elégedettek tevékenységünkkel, s csupán négyen panaszkodnak miatta, egyikük igen sok vasalási hibát olvas fejünkre. Ami pedig a foltok eltávolításával kapcsolatos kifogásokat illeti, tudni kell, ha valaki a fehérrel együtt lényegesen több színes ruhát is bead hozzánk mosásra, az alkalmazandó technológiát a nagyobb mennyiséghez igazítjuk, ellenkező esetben ugyanis kárt tehetne benne a túlfőzés, illetve a túlfehérítés. Ilyenkor nincs módunk a fehér abrosz, párnahuzat stb. külön mosására. A hibamentes munkát nem garantálja szövetkezetünk a jövőben sem, a reklamációt azonban rövid időn belül orvosoljuk, de csakis akkor, ha a megrendelők az üzleteinkben elhelyezett vásárlók könyvébe jegyzik be észrevételeiket. Köszönjük e tájékoztatást, melyhez van hozzáfűznivalónk: Megítélésünk szerint a vegytisz- títás, mosás és vasalás után tisztességes díjat kasszíroz be a cég. s ennek ellenében joggal remélheti a megrendelő a kifogástalan munkát, meg azt is, hogy a szövetkezeti részlegekbe bevitt ruhája sohasem kallódik el! Társasházban társas módon kell élni! Szintén e rovatunkban írtunk korábban, a Kecskemét, Ady Endre utca 20. szám alatt levő 96 lakásos társasház több lakójának panaszáról. Nevezetesen, hogy egyikük sem tudja, mi a sorsa a . fenntartási költség címen havonta befizetett összegeknek, mert az ilyen ügyekkel is foglalkozó helyi fórumra, a közgyűlésre évek óta nem került sor. Következésképp kívánnivalót hagy maga után a lépcsőház, s más helyiségek takarítása, baj van az előforduló különböző műszaki hibák ' kijavításával, meg a közös tulajdon megbecsülésével is. ,, -E^oikkünk nyomán személyesen kereste fel szerkesztőségünket a Ház'KoZtfe'képviselője, Fásy Attila mérnök, aki a következőket mondotta:' — Több mint tíz esztendeje költöztünk be otthonainkba, s már a legelején megalakítottuk a közös ügyeinkben eljárni hivatott intéző bizottságot, melynek legalább két évig sok feladata volt, ugyanis a rosszul beépített fűtőtestek kicserélésével kapcsolatos bírósági perekben működött közre. Miután a családok eme égető gondja közmegelégedésre, rendeződött. sok lakón passzivitás vett erőt, s ez abban nyilvánult meg, hogy egyre kevesebben vettek részt a közösséget érintő megbeszéléseken. sőt egyeseket a mindenkire vonatkozó döntések sem érdekelték. Uralkodóvá lett „az én lakásom az én váram” elv. — A bizottsági tagoknak sem sikerült változtatni ezen a helyzeten? — Sajnos nem. tgy aztán csak a gondok szaporodnak. — Például? — Egyesek újra és újra oda nem való dolgokat (vattát, rongyot, kést, villát stb.) dobnak a vécélefolyóba, emiatt nagyon sokszor muszáj tisztíttatnunk a szennyvízaknát. persze a közös költségek terhére. A csapadékvíz-elvezetés udvari aknája sem működik rendeltetésszerűen, mert vannak, akik ott szerelik a gépkocsijukat, sőt olajcserét végeznek,- a vízbe tehát tömítő anyagok is belekerülnék. Szemetesek közös helyiségek, van aki a pincét egyéni célra sajátította ki. Jó néhányan évek óta nem fizetik a közös pénzbeli hozzájárulást, az ebbéli hátralékok összege eléri az 50 ezer forintot is. — És mi lehet a megoldás? — Szót kell végre értenünk egymással, s mindannyiunknak tudomásul kell venni, társasházban csak társas módon lehet és kell élni. Mit tehetünk ezekhez hozzá? Sajnos nem egyedi esetről van szó. Ezért tűnik indokoltnak, hogy a társasházakra. s az ottani lakó- közösségekre vonatkozó 1977. évi 11. számú törvényerejű rendelet végrehajtását időnként ellenőrizzék az illetékesek. „Mi nemcsak beszélünk a takarékosságról...” November 19-i lapszámunkban írtunk egy — a felnőttekben csalódott — kiskunhalasi iskolásfiúról, akinek az eddig perselyben gondosan összegyűjtött aprópénzét nem fogadták el a városi postahivatalban — a bankban sem — így az összeget nem helyezhette el takarékbetétkönyvben. Az esettel kapcsolatban az alábbi levelet kaptuk a Rónasági Takarékszövetkezet csengődi kirendeltsége Dan- kó Pista szocialista brigádjától: Kollektívánk felháborodással olvasta „Az aprópénz nem pénz?" című cikket. Ä postai dolgozó magatartásától elhatároljuk magunkat. Hazánkban a fillérek, s a fémből készült nagyobb címletű pénzek törvényes fizetőeszközök, eme szabályt azonban sokan elfelejtik, semmibe veszik egyes pénzügyi dolgozók. Mi nemcsak beszélünk a takarékosságról, s hirdetjük azt, de a szellemében is cselekedünk nap mint nap. Az óvodásokat és iskolásokat arra buzdítjuk, gyűjtsék az aprópénzt, melyet bármikor beváltunk bankjegyekre. A húsvéti locsolásból származó filléreket is mindig készséggel átvesszük a gyerekektől. Köszönjük a brigád sorait, s bízunk abban, hogy módszerük másutt is — például a halasi postán — követésre talál! Összeállította: Velkei Árpád ÜDÍTŐK RŐCSRŐL 9 A bocsi sörgyárban az üdítő Italok palackozását új, nyugatnémet Seitz gépsorokon végzik. Óránként körülbelül harmincezer palackot tölthetnek meg Gyöngy üdítő itallal, illetve Pepsi-Colával. (MTI-fotó: Herényi László felvétele — KS)
