Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-02 / 258. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1980. november 2. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Szovjet—etióp csúcstalálkozó Moszkvában. — A brit külügyminiszter Budapestre érkezett. — Magyar. napirendi javaslat Madridban, a biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő értekezletén. — Megalakult az új Libanoni kormány. KEDD: Izrael Dél-Libanonban újabb területet foglalt el. — Carter és Reagan televíziós vitája kevés hatással volt a még habozó amerikai választókra. — Khomeini egy síita vallási ünnepen mondott beszédében elutasította az Irakkal való tárgyalás gondolatát. SZERDA: Az iráni parlament ismét elhalasztotta a túszügy vitáját. — Lord Carrington budapesti tárgyalásai után Varsóba utazott. — Szadat egyiptomi és Navon izraeli elnök a kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Kairóban. CSÜTÖRTÖK: Leonyid Brezsnvev Moszkvában találkozott Stanislaw Kaníával, a LEMP KB első titkárával és Jozef Pinkowski lengyel miniszterelnökkel. — Jobboldali választási győzelem Jamaicában. — Ben Bella volt algériai elnököt amnesztiában részesítették. PÉNTEK: A Közös Piac az acél válság miatt szigorú termeléscsökkentési intézkedéseket határozott el. — Pinkowski lengyel miniszterelnök Varsóban a szolidaritás szakszervezet vezetőivel tárgyalt. Az iráni rádió, közvetve elismerte Khorramsar elestét. SZOMBAT: Tovább tartják magukat a túszok közeli szabadulásáról szóló híresztelések. — A Biztonsági Tanács új javaslata az iraki—iráni konfliktus rendezésére. A hét három kérdése Mi a helyzet az amerikai elnökválasztási verseny hajrájában? Az elnökválasztás előtt az amerikaiak félszemmel Teheránra tekintenek: a túsz-ügy kimenetele nagyban befolyásolhatja a november 4-i szavazás eredményét. Az utolsó közvéleménykutatási adatok egyébként Carter elnök hajszálnyi fölényét mutatják. 100 megkérdezettből 40-nél valamivel többen az elnökre fognak szavazni, 39-en pedig Reaganra; azaz még mindig jelentős az utolsó pillanatig ingadozók aránya. A szakértők véleménye szerint Anderson,' á harmadik elnökjelölt teljesen esélytelen. Carter és Reagan keddi tévévitája a jelek szerint kevéssé volt hatással a nézőkre, akiknek a számát egy forrás 60 millióra, a másik már 80 millióra, harmadik pedig nem kevesebb, mint 100 millióra becsülte. A két jelölt nyilatkozatai korántsem voltak olyan szenvedélyesek, mint amilyen személyeskedő fordulatokat a kampány korábbi szakaszai hoztak. E téren az utolsó események: Carter ellenségei újra fölmelegítették a „Billygate” históriáját, az .elnök öccsének líbiai kapcsolatait, új' adatokat közölve ezek anyagi hátteréről. Reagan számára pedig az lett kínos, hogy meg kellett válnia külpolitikai tanácsadójától. Richard Allenről kiderült, hogy szolgálatokat telt a japán autóiparnak, amikor még Nixon közeli környezetéhez tartozott. S természetesen nem ingyen. Allen állítólag a lisszaboni fasiszta rendszer uraitól is pénzt fogadott el, azért, hogy kieszközölje a Nixon-kormányzat jóindulatát a portugálok afrikai gyarmati háborúinak folytatásához A jóindulat fegyverszállításban és diplomáciai támogatásban egyaránt megnyilvánult. Kérdés, hogy az ilyen övön aluli ütések mennyiben rendíthetik meg a jelöltek helyzetét az elnökválasztás előtt 48 órával. Miért hozott drákói intézkedéseket a Közös Piac az acéltermelés csökkentésére? A tőkés világban az acélipar évek óta súlyos válsággal küszködik. Különösen nehéz a helyzet Nyugat-Európában: a Közös Piacon viszonylag elég sok a kisebb acélüzem, amely nem tudja felvenni a versenyt sem korszerűség dolgában, sem ‘ai árakban — mondjuk — a japán termékekkel'. Az áöélípár gondjai onnan erednek, hogy a nyugateurópai országokban • általában visszaesett a beruházási tevékenység. Súlyos helyzetbe került a hajógyártás és az autóipar is, ez a pangás pedig visszahat a kohászatra. Az a nyugat-európai acélipar, amely a hatvanas években szinte 100 százalékig ki tudta használni kapacitását, most már legjobb esetben is csak háromnegyed gőzzel termel. Jellegzetesen- tőkés megoldással, a Közös Piac azt a döntést hoz- ,ta, hogy a jövő év közepéig 13— 20 százalékkal csökkenteni kell a termelést. Az intézkedés több mint 300 kohót érint a kilenc országban. Különösen a kisebb vállalatokat éri igen érzékeny veszteség: a szakértők azt jósolják, hogy ha néhol korszerűbbé válik . is a gyártás, a legtöbb helyen csak munkáselbocsátásokhoz fog vezetni az Európai Gazdasági Közösség döntése. A Közös Piac miniszteri tanácséban hozott határozatot heves vita előzte meg. A nyugatnémetek kézzel-lábbal hadakoztak a termelés csökkentése ellen; A végén kénytelenek voltak visszakozni, bár elértek némi eredményt: bizonyos különleges acél• Hoszas halogatás után a héten sor került a két esélyes amerikai elnökjelölt nyilvános tv-vitájára. Képünkön: Carter és Reagan a clevelandi»stúdióban. • Húsz év óta a legnagyobb atomfegyver-ellenes tüntetés zajlott le Londonban. Képünkön: felvonulók ezrei a Trafalgar téren. • További heves harcok zajlanak az iraki és az iráni csapatok között. Képünkön: egy iráni férfi otthonának romjánál. • Parlamenti és elnökválasztást tartottak Tanzániában. Képünkön: Julius Nyerere leadja szavazatát, aki az eredmények szerint megőrizte elnöki tisztét. (Fotó — AP — MTI — KS) fajtákra nem vonatkozik a csökkentés. Például az olajvezetékeknél használatos acélcsövekre sem; ezeket a nyugatnémet cégek változatlan mennyiségben állíthatják elő. Igaz, van is rá vevőjük: a Szovjetunió. Hogyan alakul a két német állam viszonya? A kát német állaim viszonyában most kétségtelenül feszültség ta- , pasztalhaitó, amely hivatalos nyi- latikoaatokbain, éppúgy megmutatkozik, minit a lapok hasábjaim, vagy a tv, rádió kommentárjaiban. A problémáik régi keletűek: aiz is, hogy az NDK mátkájának vásárlóerejét odaát, Nyugaton nem ismerik el és árfolyamát tudatosan leszorítva az NSZK és Nyu- gat-Berüin bankjai tulajdonképp spekulációira, adnak lehetőséget. Az isi, hogy a német állampolgárság nyugatnémet elmélete és gyakorlatai sérti áz NDK-t, mint szuverén államot, hiszen: az NSZK nem ismeri el az NDK állampolgárságot. Az-ás* hagy a. két német állam között fennáll ugyan diplomáciai kapcsolat, de nem nagykövetségi szinten. Az NDK azt sürgeti, hogy Berlinben, illetve Bonnban a megbízotti hivatalok' helyett, állítsanak fel nagykövetségeket, A Berliniben megfogalmazott igényeikre Bonn hevesen válaszolt, de ahogyan telnek a napok; a vita hőfoka alábbsizállni látszik. Persze ez nem jelentheti sem azt, hogy a nyugatnémet kormány — amely 'különben most van megalakulóban a szooiáildemoikrata — szabaddemokrata koalíciós ‘tárgyalások soriam — engedékenyebbé válnék, sem pedig azt, hogy Bonn lemondana sérelmeinek sorozatos fölemlegetésétől különböző nemzetközi fórumokon. Máris jelezték, hogy az NDK legutóbbi péraz- átváltási intézkedésének visszavonáséit fogják követelni a Madridban november 11-én kezdődő európai , biztonsági. és . együttműködési' entekezileteú;'" ä áiria1 is számítani lehet, hogy a NATO decemberi miniszteri tanácsülésén atlanti szövetségeseik segítségét kérik majd az NDK-ra kifejtendő nyomáshoz. Pensze nem szabad elfeledkezni a pozitív tényekről sem. A párizsi Le Monde írta a napokban a két német állam viszonyát elemző cikkében, hogy körülbelül félmillió nyugatnémet munkás él az NDK-ba irányuló szállításokból. Csak aiz utóbbi 3 évben 3,2 milliárd márkáért vásárolt az NDK gépeket az NSZK-tói, s az NDK kivitele szintén állandó emelkedést múltait. A Boinini kormányszóvivő is aizt mondta — igaz, vádak és ki,fogások sora után —, hogy „nem szabad elvesznie az enyhülési politikáinak”. Pálfy József Tollhegyen Robbanás a pekingi központi pályaudvaron... A hír szokatlan, s különösen az, ha egy feltevés párosul hozzá: talán a „négyek bandájával" vagy a korábban leleplezett és menekülése közben megölt Lin Piaóval rokonszenvező terroristák merényletéről van szó... A kínai „közeledés a Nyugathoz" olyan nem várt területen is megmutatkozott, mint a pályaudvarok elleni terrorista akció? A „négyek bandájával" Pekingben éppen most akarnak leszámolni, illetve „tízek pere" formájában most már nemcsak Csiang Csing asszonyt, Mao Ce- tung özvegyét és három társát, hanem Lin Piao hat hívét is bíróság elé állítják. , Nem tudni, hogy meddig tart a nagy per, azt sem sejteni, vajon halálos ítéletek is elhangzanak-e a tárgyalás végén. Minden bizonnyal zárt ajtók mögött folyik a felelősségre vonás, hiszen sok-sok államtitokról lebbenhet fel a fátyol a vádlottak és a tanúk vallomásai nyomán. Amit nem jó ideaen fülnek hallani, akár külföldi az illető, akár kínai. ' A ..tízek pere" tele lehet politikai robbanóanyaggal. . A' pekingi pályaudvari robbantás jelképesen akár erre is utalhatott. Határozattervezet az iraki-iráni konfliktus rendezésére NEW YORK A Biztonsági Tanács péntek este nem hivatalos megbeszélést tartott az iraki-—iráni komfHkttus- ról, és úgy döntött, hogy a harcoló feleik eáé terjeszti tanulmányozásra az el nem kotefHezett országok határozattervezetét a békés rendezésről. A BT somos elnöke, Oleg Trojenovszkdj szovjet E^NS Z -nagykövét az egyórás tanácskozás .után közölte, hogy hétfőre váltják Bagdad és Teherán vái- 1 aszóit és még aznap folytatják a vitát a dokumentumról. A hét végén a BT-‘tagállamok küldöttei szintén konzultáltalak sajált kormányukkal! annál, hogy az iraki és iráni jóváhagyás esetén megszar vazzálk-e a határozattervezetet. A „munikaiiraitnaik” minősített — vagyis „nem hivatalos” — határozattervezet felkéri Waldheim ENSZ-ifiőtiitkiáint, hogy vegyié fel a kapcsolatot a két közép-keleti országgal' és teremtse meg a ibéke- t á rgyalásiok kereteit. A dokumentum egyúttal felszólítja Irakot és Iránt a konfliktus békés rendezésére és megerősíti az ENSZ alapokmányában lefektetett elveket az erő alkalmazásával történő területi hódítások tilalmáról és a belügyekbe való be nem avatkozásról. A világszervezet székhelyién úgy vélik> hogy az indítvány elfogadása esetén Waldheim különleges megbízottat küldene Bagdadiba és Teheránba. Diplomáciai források szerint az,iraki küldöttség jelezte: Bagdad elfogadná á határozattervezetet, Imán 'ENSZ-képviselete viszont elutasította a dokumentumot, mert nem tartalmaz közvetlen felhívást az ország területén harcoló imák! csapatok kivonására. A Biztonsági Tanács tagállamai szerint nem llenme értelme olyan határozatot hozni, amelyet nem fogadna él mindkét háborúzó fél. A testület a háború kezdete óta hét nyilvános ülést tartott és már szeptember 28-án felszólította Bagdadét és Teheránt az erő alkalmazásáról' való lemondásra. (MTI) ‘ ' . FEGYVER A TÜSZŐKÉRT CSERÉBEN? Mára várják Teherán döntését A legújabb iráni fejlemények megerősíteni látszanak azt a fel- tételezést, hogy a parlament vasárnap (ma) az amerikai túszok szabadon bocsátása mellett dönthet. Montazeni ajatollah, az egyik legbefolyásosabb vallási vezető, táviratát küldött a medzslisz valamennyi tagjának, felszólítva őket, hogy vegyenek részt a vasárnapi ülésen. (Csütörtökön mintegy húsz képviselő ‘bojkottja imii- aitit ikelileitt elhalasztani a vitát.) A teheráni rádió ugyanakkor külföldre szóló airab nyelvű adásában közötte; hogy már eléggé megbüntették az amerikai túszokat, és nem lenne „igazságtalan” szabadon bocsátani őket. Az iráni parlament egyik képviselője azt mondta, hogy csak a szabadon bocsátás , idejéről van vita: egyeseik várni akarnak az amerikai elnökválasztásig, mások pedig az iraki—iráni tűzszünetig. A Chicago Sun-iTiimes című amerikai lap Szombatom azt írta, hogy az Egyesült Államok és Irán már ké't héttel ezelőtt megállapodott a túszok szabadon bocsátásán ról, amerikai i fegyverszállítások eiiieipébem. A lap szerint Lloyd Cutler elnöki tanácsadó Genfben találkozott iráni küldöttekkel i Carter elnök sajtótitkára azonban „teljesen pontatlannak és felelőtlennek” minősítette a jelentést. Lengyel szakszervezeti tárgyalások A lengyel kormány szóvivőjének tájékoztatása- szerint Jozef Pinkowski, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke pénteken fogadta a „Sznlida- ritás” szakszervezeti szövetség képviselőit, élükön Lech Walesával, a szövetség elnökével. A találkozón a „Szolidaritás” képviselői ismertették a szövetségnek a varsói vajdasági bíróság által történit bejegyzésével kapcsolatos álláspontjukat, s a iömieg- ‘jíjókozijaitási eszközök haszniáila- lyáwai, a 'bérekkel, a piac ellátásával kapcsolatos véleményüket. A bejegyzéssel kapcsolatban a kormány megállapította, hogy a varsói vajdasági bíróság október 24-i döntése értelmében a szak- szervezeti szövetség jogi személlyé vált, s hogy ennek megfelelően biztosítani fogják a tevéi kenységhez szükséges feltételeket „Szolidaritás” képviselői Ismer« tették a varsói vajdasági bíróság azon döntésével kapcsolatos >áÍT üásiponitjukat, melynek értelmében változtatásokat eszközöltek a szövetség alapszabályzatában, és megindokolta, hogy e kérdésben panaszt nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz. Az igazságügyminisztérium á legfelsőbb bíróság elnökével egyetértésben közölte, hogy a panaszokat legkésőbb november 10-ig kivizsgálják. Az egyéb, megvitatott kérdések rendezésére .konkrét intézkedéseket hoznak — jelentette szombaton a PAP lengyel hírügynökség. (MTI) Szovjet jegyzék az elsüllyedt cirkáló ügyében Diplomáciai bonyodalom Lisszabonnal is A Szovjetunió kormánya hivatalosan elutasította a tokiói kabinetnek azt az Igényét, amely szerint az 1905-ös csuzimai tengeri csatában elsüllyedt „Nahimov tengernagy” cári cirkáló és értékes rakománya „hadizsákmánynak” minősült, s birtokjoga a jelenlegi japán államot illeti. A szovjet álláspontról Dmitrij Poljanszkij nagykövet szóbeli jegyzékben tájékoztatta Muto Tosiakit, a tokiói külügyi hivatal európai főosztályának vezérigazgatóját. A hajó belsejében talált állítólag 4 milliárd dollár értékű arany- és pla- tinarudak kiemelését Szaszakava Joicsi szélsőjobboldali iparmágnás megbízásából két hónappal ezelőtt kezdte meg a „japán tengerhasznosítási társaság”. Poljanszkij 'emlékeztetett: a japán fél a Szovjetunió ismételt kérése ellenére elmulasztotta az értékek megmentésével kapcsolatos előzetes egyeztetést, a hajó sorsára vonatkozó, egymásnak ellentmondó korabeli orosz és japán okmányok összehasonlítását, s egyoldalúan a császári haditengerészet naplóját fogadta el hitelesnek. Ennek állításával szemben azonban — mint ez az orosz feljegyzésekből kiderült — a Nahimov tengernagyot a császári haditengerészet soha nem foglalhatta le „hadizsákmányként”, mivel a cirkálót a kapitány parancsára a legénység nemzetközi vizeken elsüllyesztette, még mielőtt a japán flottaegységek megközelíthették volna. A császári flottanapló feltűnő módon nem említi, hogy a hajót a japánok süllyesztették el. Csak arra hivatkozik, hogy végleges elmerülése előtt már kitűzték rá a japán zászlót, de az erős vízbetörés miatt le is vették. Az általánosan elfogadott normák értelmében — mutatott rá a szovjet diplomata — az elsüllyedt hajó birtokjoga mindaddig az eredeti tulajdonost illeti, ámed- dig e jogot fel nem adják. A császári megbízottak az orosz-japán háború befejező portsmouthi békekötés alkalmával nem támasztottak igényt az elsüllyedt ; h^jók „hadizsákmányként” való birtokba vételére, s erre vonatkozóan semmiféle kitételt nem foglaltak írásba. A szovjet kormány ezért barátságtalan és jogilag is teljesen megalapozatlan lépésnek tekinti a hajón talált értékek önhatalmú, a szovjet fél megkérdezése nélkül történő kisajátítását. Muto Tosiaki közölte, hogy kormánya jegyzékben válaszol majd a szovjet megkeresésre. Jelezte azonban, hogy a tokiói kabinet változatlanul kitart a „hadizsák- mány-elmélet” mellett. A hivatalos Tokió eközben hasonló ügy miatt diplomáciai bonyodalomba keveredett Lisszabonnal is. A portugál kormány ugyanis nagykövete útján levélben hívta fel a japán illetékesek figyelmét: fenntartja magának a jogot egy 17. századi portu'gál sorhajó tenger alatti maradványaiban talált kincsek hovatartozásának tanulmányozására., A szóban forgó hajót, a Madre de DeuSt — arannyal és ezüsttel megrakottan — Arima Harunobu japán főúr süllyesztette el 1609-ben Nagaszaki partjai előtt. A kincseket szintén a „japán tengerhasznosítási társaság” búvárjai akarják megdézsmálni, Szaszakaya Rjoicsi nagyiparos megbízásából.
