Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

1980. november 2. • PETŐFI NEPE • 3 Másodszor is jelentkezett vöröskatonának Nemigen sejthették 1894. október 20-án, a kiskunfélegy­házi eselédsoron lakó Zombor családban, hogy milyen for­dulatos, veszélyes, messzire vivő lesz az aznap született gyerek életútja. Ezt évekkel később, az 1912. május 23-i bu­dapesti munkástüntetésen, az emlékezetes „vérvörös csütör­tökön” menetelő, immár 18 éves Zombor Antal sem gon­dolta, aki ez idő tájt a fővárosban dolgozó kubikos brigád tagja volt. ö is úgy (kezdte, mint a többi csölédigyereik. A .tanítási szünet idején pasa bánkódott — apja is pásztor volt, s »kellett a pénz a tízigyerekés csaíládnaik —, a három elemi elvégzése uitán pedig éves cseléd lett. De 1912-ben .már ő is földmun­kás. Két évire1 rá behívják kato­nának, irány az orosz front, majd rövidesen a hadifogság. — Három .hónap híján Ikét évig voltam oda — emlékezik á most 86 esztendős Zombori Antal. — Oroszország belsejébe vittek ben­nünket Az első időben 'lágerben 'laktunk, 'később az orosz kulákuk- nál dolgoztunk. A forradalom ki­törése után megkavairtáik a láge­reket. Ekkor kerültem, a ikínai 'ha­tár méllett lévő Szemi patait yinsak- be. Hozzánk is eljutottak röpla­pok, 1918-ban pedig már a szer­vezők is. Jött egy orosz, meg egy mienk '(magyar), és .mondták: lép­jünk be a Vörös 'Hadseregbe, ösz- szegyüüt.ünk, ki-ki feltette a maga kérdéseit. Én egy-kettőre igent mondtam, vöröakaitona lettem. Volt akit nem lehetett meggyőz­ni, pedig már később mi is mond­tuk : „Szerencsétlen, hát úgy sincs semmid, mit veszíthetsz? Ha sike­rül, akkor a .munkádért kérhetsz rendes fizetést, , nem éhibérért dolgozol.” A jelentkezők beléptek a szak- szervezetibe!, ezután kaptak ruhát, fegyvert. Zombor Antal a vasút­állomást, majd a kikötőt védte. 1918 vége táján a fehérek elfog­lalták Sze mi patotyinszkot. A ha­difoglyokat, köztük a vöröskatoná- kat is elfogták, és sokakat kivé­geztek. Zombor Antal .rövid' idő­re ismét mezőgazdasági munkás lett, majd tizenkilenc júliusában, a már 'újra bolsevik városban má­sodszor is jelentkezett vörös ka­tonának. Itt szolgált 1920. októbe­réig. Ekkor megkérdezték a ma- gyareiktél', ki akar 'hazamenni, ö igent .mondott. — Moszkvába., majd Lenln- grádba utaztunk, ahol részt vet­tünk az októberi forradalom má­sodik évfordulójának ünnepsége­in- Ott láttuk, hallottuk Lenint. Decemberben már a csóti csere- táboriba kerültünk, ahol Honthy- ék „átne vetésben” részesítettek minden volt hadi foglyot. Keresték a vöröskatonákat. Odakint azon­ban nagyon jól felkészítettek minket. Hét levelet írtam a szü­leimnek, de ők sem tudták, hogy én harcolok. 'Erről nem volt sza­bad beszélni senkinek. Zombor Antal végre visszake­rült Félegyházára’. Megnősült, de a munka — újra kubikusként dol­gozott — elszólította az ország szinte minden tájára. 1924-,tői kommunista röplapo­kat;, .illegális sajtóanyagot terjeszt egy kubikus társával. Öt évig sajtófelelős, majd 1929-ben Buda­pestre kerül, itt ismerkedik két kommunistával, akik a földmun­kások szállásán előadásokat tar­tanak a pártról, a marxizmusról, a Szovjetunióról. Már nem csak sajtófe’.elős,, sajitszervező is. Gyűjt a Vörös Segélynek. .Félegyházára is viszi a pártkiadványokat. — Olyan, vékonyak voltak, miint a cigarettapapír — simítja össze két ujját, érzékeltetvén a vastag­ságot. — Azért, hogy sok férjen. A mérete meg éppen .megegye­zett a hátizsák aljáéval. illegális pártsajitót, kommunista röpiratct »terjeszteni mindig ve­szélyes Valit. Nem tudhatott róla még a feleség sem. Aztán mégis kiderült. — Félni sosem féltem, de óva­tos voltam. És mégis lebuktam 1933-iban. Akkoriban csinálhatta Horthy az egyik legnagyobb fo­gását. Nagyon sóik kommunistát letartóztatták. Engem .több .tár­sammal együtt Jakabra vittek. Vertek, 'kínoztak, vallattak min­két. „Kivel voltál? Kit szerveztél be?” —- kérdezték. Aki vallott, azt hamar elengedték. Én tartottam magam ahhoz, amit odakint mond­tak: „Ha .mégis lebuktok, csak azt ne tegyétek, .hogy eláruljátok a többi elvtársat!” Persze így több ütést, rúgást kaptam, de nem tudtak rámbizonyítani semmit. Ennek ellenére egy évig nem volt szabad elhagynom Félegyházát, minden csütörtökön jelentkeznem kellett a rendőrségen, sokszor ä lakásomra is kijöttek ellenőrizni. Továbbra is az egész ország maradt a munkahelye. Ha azon­ban fontos építkezésen jelentke­zett, például egy lőszergyárénál, ahol utána néztek az embereknek, onnan 'bizony elküldték a priusza miatt. Tolhatta haza a talicskáját, ment vonatra nem volt pénze. Sokszor aludt a szabad ég alatt a Teleki téren — sorstársaival együtt, munkára várva. Kiskunfélegyháza felszabadu­lásakor a városban van. Az el­sők »között jelentkezik a most már szabad .pártba. 1944 végén a földosztó bizottság tagjaiként az elhagyott földeket méri a nincs­teleneknek. Szervezi a földmü- vesszöve‘.kezeteket. a téeszeket. kiveszi a részét a negyvenöt utáni koalíciós harcokból, az újjáépítés sokszor gyötrelmesen nehéz mun­kájából. Az ellenforradalom leve­rése utón ott van a párt újjászer­vezésénél, s ma, 86 évesen, fá­radtan, túl egy súlyos 'betegségen, sem hiányzik az alapszervezeti taggyűlésekről. Könyvek lapjairól is megeleve­nedik, s tiszteletet parancsol az akkoriban nagyon messzinek, csaknem elérhetetlennek tűnő cé­lért harcoló, azért mindent vállaló kommunisták sorsa. Hát még így, szemtól-szembe ülni egyikükkel és hallgatni a szavait. — Azért harcoltam, ami most Magyarországon van. Hogy ez legyen! — mondja halk hangon, de határozottan Zombor Antal veterán, aki a NOSZF 50. évfor­dulóján megkapta a Szovjetunió­tól a Harci Érdemekért Érdemér­met, később itthon a Szocialista Haizáért Érdemérmet, majd a Fel- szabadulási Jubileumi Emlékér­met, majd így folytatja: — Nem volt fényes az életünk, de nem éltünk hiába. Váczi Tamás ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL Villany, választás, világcikk Itt a 10 000 pengős bankjegy A Magyar Nemzeti Bank az* 1945. július 15. keltezéssel ellátott 10 000 pengős címletű bankjegyei­nek kibocsátását október 17-vel megkezdte. (Bácskai Hírek, 1945. október 23.) Cj rend a halasi villanyszolgáltatásban A szénhiányra való tekintettel a kiskunhalasi villanytelep f. hó 20- tól kezdve este 6-tól 11-ig és reg­gel 7-től 10 óráig szolgáltat ára­mot. Ez utóbbi újítás a vidéki be­tegek részére, akik Halasra a kör­nyékről járnak be röntgenvizsgá­lat vagy kezelés végett, igen ked­vező, mert ezután délelőtt is el­végezhetik ezen röntgenvizsgála­tokat, melyek addig csak késő este voltak lehetségesek. (Bácskai Hírek, 1945. október 26.) Mi lesz a villannyal? Hétfőn általános örömet oko­zott a városban, hogy a beharan­gozott áramszünet ellenére dél­után 5 órakor meggyulladt a vil­lany. Már-már abban kezdtünk reménykedni, hogy valami várat­lan csoda folytán megszűnt a szénhiány, de vérmes reményein­ket hamarosan lehűtötte az új vil­lanytelepi igazgató nyilatkozata. — Sajnos csak átmeneti siker­ről tudok beszámolni. Egy vagon szenet sikerült kölcsönképpen sze­reznünk, ez azonban csak hétfőre volt elég. Ma szerdán újra lesz áram, csütörtökön — esetleg ... (Kecskeméti Lapok, 1945. októ­ber 25.) Megérkezett a színtársulat Szokoly Gyula színigazgató és társulata megérkezett Kecskemét­re és a Katona József Színházban megkezdi-a téli idényt. A megnyi­tó díszelőadást október 28-án este tartja a társulat... Színre kerül a Cigánybáró. ( (Kecskeméti Lapok, 1945. októ­ber 28.) Közlemény Este 11-től reggel 5 óráig csak azok lehetnek az utcán, akiknek erre a rendőrkapitányság vezető­jétől névre szóló engedélyük van. (Kecskeméti Lapok, 1945. no­vember 1.) London érdeklődik a barackpálinka iránt A Szeszfőzde igazgatója ma reg­gel táviratot kapott Londonból. — E.gy nagy angol világcég jelentet­te be érdeklődését a barackpálin­ka és a likőr iránt, arra való hi­vatkozással, hogy értesülése sze­rint Svájcba már megérkezett az első kecskeméti barackpálinka­szállítmány. Itt említjük meg, hogy a kecs­keméti szeszfőzde Csehszlovákiá­ba is küld barackpálinkát, ahon­nan cukrot adnak érte cserébe. (Kecskeméti Lapok, 1945. no­vember 1.) Választott az ország 1945. november 4. történelmi évforduló az ország életében. A világ legdemokratikusabbnak hir­detett magyar választójogi törvé­nye alapján most választott elő­ször az ország ... Meg kell mon­dani, hogy a választás mintasze­rűen tiszta volt... Magyarország e téren kiállta a próbát és ma már nyugodtan fordulhat a kül­föld felé. (Kecskeméti Lapok, 1945. no­vember 8.) Megkezdődött a magyar hadifoglyok tömeges hazaszállítása a Szovjetunióból! A Magyar Kommunista Párt Központi Hadifogoly Irodája je­lenti. Értesítést kaptak, hogy a Szovjetunió valamennyi hadifo­golytáborából most már tömege­sen indítják haza a magyar hadi­foglyokat. Szevasztopolból 3000,' Kijevből ’ 5000, Sztálingrádból ,8100, Komorcsikból 2000, egy Moszkva környéki táborból 3000 hadifogoly érkezett meg... Az útban levő foglyok között sok az olyan fogoly, aki Magyarország területéről civil ruhában esett fogságba. . (Bácskai Hírek, 1945. novem­ber 9.) összeállította: Heltai Nándor A barátság légiútján Bács-Kiskun és á krími testvér, megye csaknem húszéves kapcso. tatában volt már több tízezer ér. deklődőt vonzó gazdasági kiállítás, kölcsönös képzőművészeti tárlat, magyar—szovjet baráti tagcsopor. tok üzemi és intézményi tapaszta. latcseréje, úttörők oda-vissza üdül­tetése, politikai előadók klkülde. tése, előnyös mezőgazdasági és ipari módszerek átvétele, fontos exportszállítmányokat érintő véd. nökségi vállalások, szőlészeti és zöldségtermesztési kutatók közti együttműködés, színházi vendég­rendezés, a barátságot dokumen. táló kiadvány orosz és magyar nyelvű megjelentetése. De TU 154-es különrepülögépek még nem indultak közvetlenül Szimferopolba a Duna—Tisza kö. zén elhelyezkedő testvérmegye bá. romszáz képviselőjével. Most eny. nyien vágnak neki a légiútnak, az IBUSZ szervezésében, hogy személyesen adják át a szívélyes üdvözleteket, kapcsolatokat erősít, senek vagy igyekezzenek kiépíteni az övékéhez hasonló jellegű válla, latokkal és intézményekkel, szer. vezetékkel. Az időzítés sem véletlen: kö­zeleg a testvéri együttműködés kialakításának huszadik «évfor­dulója, s a november 7-1 ünnep­ségek a maguk természetes mód­ján kínálják a találkozókat, a barátsági nagygyűlésen és a fel­vonuláson való részvételt. Mégis, mi van a látványos megmozdulás mögött? Minde­nekelőtt a testvérmegyei viszony szervezeti letéteményeseinek, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság iagcsoportjainak bővülése. Gera Sándor, a megyei pártbi­zottság propaganda és művelő­dési osztályvezetője, — aki hol­nap a Ferihegyi repülőtéren bú­csúztatja a delegációkat — négy esztendeje arról számolt be a Bács-Kiskun és a Krím tizenöt éves barátságot föltérképező ki­adványban: „lehetővé vált, hogy a korábbihoz képest szélesebb társadalmi alapokon nyugvó kollektív tagság honosodjon meg. Kiderült, hogy a társaság legjobb hatásfokkal a munkahe­lyeken, tanintézetekben és a kü­lönböző művelődési intézmé­nyekben fejtheti ki a tevékeny­ségét, ahol a helyi adottságokból, meghatározott érdeklődési kö­rökből szinte éleve következnek a baráti kapcsolatok kezdemé­nyezésének és ápolásának legin­kább célravezető módjai. Bács- Kiskunban összesen harminc kollektíva vált a társaság tag­csoportjává.” Ez a szám azóta ötvenhárom­ra emelkedett. A korábbinál jó­val többen teljesítenek tehát sze. mélyre szabott és egyben kö­zösségi megbízatást annak érde­kében, hogy előadások, vetítések, kiállítások, művészeti bemuta­tók, szocialista brigádok között vetélkedők és más események segítsék elő a szovjet nép mind teljesebb megismerését. S ha közelebb kerülünk egy­máshoz, a mindennapi életben is közvetlenebbül érkezhet a tu­dományos. termelési és egyéb segítség éppen oda, ahol szükség van rá. Az utak nem ismeretlenek. Baráti szálak fűzik össze például a LAMPART Zománcipari Mű­vek kecskeméti gyárát a szim- feropoli Kujbisev Élelmiszer­ipari Gépgyárral, a kecskeméti magnetofongyárat a szimferopo- li tévégyárral, a cipőgyárakat, baromfifeldolgozó vállalatokat, állami gazdaságokat és szovho- zokat, termelőszövetkezeteket és kolhozokat, főiskolákat, kórháza, kát, úttöröházakat. összesen harminchat ilyen testvérpárt le­hetne. megnevezni. A Kecskemé­ti Konzervgyár tagcsoportja pél­dául 1962 óta tart fenn kapcso­latokat a szimferopoll „Májusi" konzervgyárral. Együttműködési szerződésük szerint kölcsönösen bemutatják egymás termékeit és tevékenységét, programmal vár­ják a turista csoportokat! a ta. pasztglatcserék előmozdítják a korszerűsítést. G. Szokolov igaz­gató szerint a hírős városban látottak alapján áttértek a fél­kész- és készáruk rakodólapos szállítására, sikerült folyamato­sabbá tenni a csomagolást, ami ötvenezer rubel hasznot hozott a vállalatnak. A kecskemétiek szintén profitáltak a Május 1. konzervgyárral kialakított kap­csolatból. De nem lehet mindent ru­belben és forintban mérni. Pél­dául a mélyen emberi megnyil­vánulásokat, a nyitottságot, a kapuk és ajtók kitárulását, a közeledést és annak viszonzá­sát'. Márpedig a krími területhez fűződő testvéri szálak — jövőre lesz két évtizede — kipróbált szilárdságról tanúskodnak. H. F. VENDÉGÜNK VOLT Martiur Rahman Mint arról lapunk, október 30-i számában beszámoltunk, szerdán megyénkben járt a 'Bangladesi Kommunista Pártnak az MSZMP Központi Bizottsága meghívására hazánkba látogatott küldöttsége. Élve az alkalommal, Martiur Rahman, a BKP Központi Bizottságá­nak titkára, a küldöttség vezetője interjút adott lapunk olvasói szá­mára. A Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinens északkeleti részén elterülő, több mint 71 millió lakosú, függetlenségét 1971-ben elnyert Banglades Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát min­denekelőtt a párt történetéről, harcairól kérdeztük. — Pártuinik létrejötte 1948 már­ciusához fűződik. Annak idején az Indiai Kommunista Pártnak Pa­kisztán .területén működő szerve­zeteiből alakult meg. A neve ezért is lett Kelet-Pakisztán Kom­munista Pártja. Igen nehéz 'kö­rülmények között harcolt — ve­zetőinek nagy része sokáig bör­tönben volt —, a dolgozók jogai­ért, a néptömegek létkörülményei- mek megjavításáért, a feudális f öLdbi rtokrendszer felszámolásá­ért, az autonómiáért. Nagy szere­pet vállalt a haladó erők egye­sítéséért, majd 1971-ben a kato­nai kormány megdöntéséért, ha­zánk függetlenségéért folyó harc­ban. A függetlenség elnyerése után legális működéshez jutott pártunk és 1971 áprilisában felvette a Bangladesi Kommunista Párt ne­vet. Támogatta Mudzsibur Rah­man sejk 'kormányának a 'társa­dalmi és gazdasági étét átalakítá­sát célzó programját. Rahman meggyilkolása után jobboldali for­dulat Ismét illegalitásba szorította a pártot és csak a katonai rend­szer hatalmának konszolidálódá­sa után, 1977-ben engedélyezték újra működéséit. Ami a jelenlegi harcunkat ille­ti, igén nehéz körülmények között dolgozunk. Hat év után a mi kül­döttségünk az első, amely szoci­alista országba látogathatott, ez az első alkalom, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőivel tárgyalhatunk. Hazánkban 1975 után viharos időszak alakult ki. Az augusztus 15—i puccs idején és utána meg­nőtt a hadsereg fontossága, amely most is meghatározó tényező. Pártunk, ez év februárjában tar­tatta meg harmadik kongresszu­sát, amely a bangladesi nemzeti demokratikus forradalom követ­kezetes megvalósítását, s ennek érdekében a szövetségi politika erősítését tűzte ki célul. Áprilisban újra erős elnyomó- intézkedések sújtották pártunkat, sok vezető harcosát letartóztatták. Főtitkárunk, »Farhad elvtárs, je­lenleg is börtönben van. Ezért is köszönöm a lehetőséget, hogy alk almam van a Bács-Kisk un me­gyei pártbizottság napilapjának is nyilatkozni, lapjuk olvasóiban a pártunkkal, főtitkárunkkal való szolidaritást éleszteni. Remélem, hogy a BKP nehéz harcairól a jövőben is tájékoztat lapjuk. Magyarországi látogatásunk ‘rö­vid. Ügy érezzük azonban, hogy nagyon sokat tanulhatunk az önök eredményeiből, amelyek lelkesítő- leg hatnak ránk. Hozzáteszem:- mindig érezzük, hogy Magyaror­szág. a Magyar Szooialista Mun­káspárt segít, támogat 'bennünket igazságos harcunkban Arról is biztosíthatom önöket, hogy vissza­térve hazáinkba, tájékoztatom el­térve hazánkba, tájékoztatom elv­társainkat, .mit láttunk és tapasz­taltunk a szocialista Magyarorszá­gon Mivel pártunk lapjának szer­kesztője is vagyok, külön beszá­molok a Kecskeméten és a la­kiteleki Szikra Termelőszövetke­zetben látottakról, tapasztaltak­ról. így is hozzájárulok kapcsola­taink erősítéséhez, amelyeket sze­retnénk kiszélesíteni. — Hallhatnánk részletesebben is a Bangladesi Kommunista Párt lapjáról, annak olvasottságáról? — Hetenként egyszer nyolc oldalon jelenik meg, a neve Egy­ség. Pártunk illegálisan, működött, amikor 1970-ben először jelent meg a- lap. Ezután kétszer is be­tiltották, de új.ra és újra jelent­kezett. A múlt év februárja óta folyamatosain megjelenik, .most tízezer példányban. Az érdeklődés iránta ennél lényegesen nagyabb, de példányszáma növelésének anyagi korlátái vannak. A tartal­máról annyit, hagy rendszeresen beszámolunk a nemzetközi politi­kai eseményekről. Soha nem ha­nyagoljuk el a szocialista orszá­gok, -köztük Magyarország ered­ményeiről szóló híradásokat. Ol­vasóinkait a belpolitikai történé­sek mellett nagyon is. érdeklik a munkásmozgalmi, és a paraszti vonatkozású »témák. — Lenne szíves .kifejteni, mit ért a paraszti vonatkozáson? — Banglades lakosságának 85 százaléka mezőgazdasági munká­ból él. Az ország keményvaluta- bevéte'.e is a mezőgazdaságtól függ. Éhben a szektorban gyenge a. haladó demokratikus mozgalom, amiben része van a nagy írás- tudatlanságnak és a vallásos be­folyás is erős. Mi, kommunisták tudjuk, hogy ha nem vonjuk be munkánkba a parasztságot. a fö’ldnslkülieket — ez utóbbiak a mezőgazdaságból élőknek 60 szá­zalékát teszik ki —. nem követ­kezhet be semmi'lyen változás a vidéki életben. Pártunk III. kongresszusán fon­tos javaslatok hangzottak el, tör­tént néhány jelentős lépés ennek érdekében. A közelmúltban erő­teljes munkához kezdtünk a nincs­telen parasztok között. Céljaink között nagyon fontos a földosztás, aztán távolabbi célként a szövet­kezetek alakítása — mondatta vé­gül Martiur Rahman, a BKP Köz­ponti Bizottságának titkára. P. I. FELHÍVÁS A MEGYE LAKOSSÁGÁHOZ Ültessünk több fát Számos tele­pülésünk - bel­területén . igen alacsony a zöldterületek aránya, s ez jelzi, hogy e téren sok még a tennivalónk. A megyei ta­nács vb. kör­nyezet- és ter­mészetvédelmi bizottsága, va­lamint a Ha­zafias Nép­front megyei bizottságának környezet- és természetvé­delmi munka- bizottsága felhívással fordul a megye lakosságához, üzemeihez, gazdasági egységeihez, hogy no­vemberben lakóhelyükön, munka­helyükön társadalmi munkában faültetéssel járuljanak hozzá a je­len és a jövő nemzedék egészsé­ges környezetének kialakításához. A ligetek fáit, a parkokat, az utcákat, a közutak fasorait, a parkerdőket gondozni és kímélni közös érdek. Ezért felkérjük a kollektívákat, hogy az elültetett fák, cserjék fölött . vállaljanak védnökségét, folyamatosan gon­dozzák, óvják azokat. A társadalmi munkát a helyi tanácsok, s a helyi népfrontbi- zottságok irányítják, szervezik. Kérjük a megye lakosságának, üzemeinek, gazdasági egységei­nek cselekvő közreműködését. Bács-Kiskun megyei Tanács VB. környezet- és természetvédelmi bizottsága Hazafias Népfront megyei bizottsága i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents