Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-07 / 262. szám

1980. november 7. © PETŐFI NÉPE ®. 3 Kitüntetések az évforduló alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója al­kalmából — eredményes munkájuk elismeréséül — kitüntetéseket adományozott párt?, társadalmi és tömegszervezeti tisztségviselőknek, aktivisták­nak, a fizikai és a szellemi alkotó munkában élen­járó äolgozöknak. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja csütörtökön délben az Ország­ház kupolacsarnokában nyújtotta át a magas ki­tüntetéseket. Az ünnepségen jelen volt Lázár * György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ugyancsak kitüntetési ünnepséget tartottak Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban, ahol megjelent dr. Romány Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Jávor János, az MSZMP Központi Bizottságának istruktora. Németh Ferenc, á megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Néme- di Sándor, az SZMT titkára. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke megemlékezett a Nagy Október világtörténelmi je­lentőségéről, majd a kitüntetések átadására került sor. * Megyénk dolgozói közül ketten Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend, többen Munka Érdemrend arany, ezüst, bronz fokozata és miniszteri kitüntetéseket kaptak. A kitüntetettek nevében Csorba János mondott köszönetét. A tegnap délelőtti események kedves színfoltja volt Ny. V. Paskov vezérőrnagynak, a csillagvárosi Ormúzeum igazgatójának a megyei pártbizottságon tett látogatása. A vendéget Katanics Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára fogadta. Ugyancsak tegnap ünnepi megemlékezést tartottak a megyei ta­nács dolgozói. Az apparátusi pártbizottság által rendezett ünnepségen huszonötén 30 éves Tanácsi Munkáért oklevelet kaptak. Űj létesítmények az ünnepre • A kitüntetettek egy csoportja a Megyei Művelődési Központban. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfor­dulója alkalmából eredményes ' munkájuk elismeréseként a SZO­CIALISTA MAGYARORSZÁ­GÉRT ÉRDEMREND kitüntetést adományozta Fehér Sándornak, a kecskeméti Városi Tanács nyug­díjas elnökhelyettesének, a városi népfrontbizottság elnökének, Pe- sir Istvánnak, a kiskunfélegyhá­zi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet elnökének. A MUNKA ÉRDEMREND arany fokozata kitüntetést kapta: Bacsák Ferenc, a kecskeméti Vá­rosi Tanács osztályvezetője, váro­si tanácstag, Baunoch György, a kiskunhalasi járási hivatal nyu­galmazott elnöke, Berta Somogyi' László, a kalocsai járási hivatal elnöke, a megyei tanács tagja, Csorba János, az MSZMP szabad- szállási Nagyközségi Bizottságá­nak titkára, dr. Gubacsi László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosa, a Magyar Vöröskereszt megyei ve- ~ zetőségének elnöke, Huri Béla, a kiskunhalasi Vörös Október Ter­melőszövetkezet . elnöke, dr. Je- neyné Páti Nagy Sarolta, a jános­halmi Radnóti Miklós Gimnázium igazgatója, megyei tanácstag, Márton Lajos, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, Ormán­ál János, az MSZMP kiskunfél­egyházi Városi Bizottságának trt- | kára, Sikár József, a lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezet el­nöke, Szabó Ferenc, a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet elnöke. A MUNKA ÉRDEMREND ezüst fokozatát kapta: Csányi Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatársa, Doro­gi Károly, a kecskeméti járási hi­vatal osztályvezetője, ifj.. Éber Sándor festőművész, a Bajai Ta­nítóképző nyugdíjas tanára, Far­kas Ernő, a Kalocsai Paprika- >és Konzervipari Vállalat csoportve­zetője, Ferencz Menyhért, a mis­kei Március 15. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet traktorosa, Füzesi Imre, a Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó Vállalat szak­munkása, Hajdú Gyula, a kiskun­félegyházi Lenin- Termelőszövet­kezet elnökhelyettese, dr. Laka­tos József, a nemesnádudvari ál­lategészségügyi állomás állator­vosa, a Hazafias Népfront közsé­gi bizottságának elnöke, Lita- uszki János, a Kiskőrös és Vi­déke ÁFÉSZ boltvezetője, dr. Mo- hay Antal, a bajai városi-járás kórház osztályvezető főorvosa, Molnár András, a kecskeméti já­rási és városi földhivatal vezető­je, Nagy István, az MSZMP kis­kunhalasi Járási Bizottságának titkára, Prikidánovics Adám, a bácsalmási Petőfi Termelőszövet­kezet elnökhelyettese, Szabó Mar­git, a Kecskeméti Konzervgyár könyvelési osztályvezetője, Tóth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatár­sa, Valach István, a megyei ta­nács osztályvezető-helyettese, az apparátusi pártalapszervezet tit­kára. A MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozatát kapta: Aczél Szabó György, a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsának osz­tályvezetője, ifj. Bolvári Flórián­ná, a fajszi Kék Duna Termelő- szövetkezet munkacsapat-vezető­je, Bozsó Antalné, a megyei ta­nács előadója, Czipfl Antal, a ne­mesnádudvari Kossuth Termelő- szövetkezet traktorosa, Fekete Já- nosné, a kalocsai Városi Tanács Kommunális Költségvetési Üze­mének virágkötészeti brigádveze­tője, Fekete János, a Császártöl­tési Vegyesipari Szövetkezet se­gédmunkása, Gyenes Lajos Tibor- né, a kecskeméti Törekvés Ter­melőszövetkezet szőlő- és gyü­mölcstermesztője, dr. Hideg Fe­renc, a Kecskeméti Megyei Bíró­ság elnökhelyettese, Jelenics Fe­renc, a jánoshalmi Jókai Ter­melőszövetkezet állatgondozója, Jesztl Károly, a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet művezetője, Kovács József, az Alsó-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság vezető kotró­mestere, Kovács Sándorné, a kis­kunfélegyházi Petőfi Sándor Álta­lános Iskola igazgatója, Lebovits Károly, a kiskőrösi járási hiva­tal osztályvezetője, Mezei Antal, a Ganz Villamossági Művek ba­jai készülékgyárának szerelője, Mészáros István, a helvéciai Pe­tőfi Termelőszövetkezet brigád­vezetője, Pálfia Mihály, a csávo- lyi Községi Tanács elnöke, Pász­tor Gézáné, a Lászlófalvi Általá­nos Iskola tanítónője, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára, Prágai József, a MÁV kecskeméti Pályafenntartási Fő­nökség vonalkezelője, dr. Simon Jenő, az MSZMP bajai Járási Bi­zottságának főelőadója, Soós Ger- gelyné, a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat munkása, Szabó Imre, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fakiter­melője, Szabó Menyhért, a ho- mokmégyi Aranykalász Termelő- szövetkezet elöfogatosa, községi tanácstag, Szabó Tibor, az MSZMP kiskőrösi Járási Bizott­ságának főelőadója, Tréfás Antal, a Bács-Kiskun megyei Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhelyette­se, Weinhardt József, a bócsai Pe­tőfi Termelőszövetkezet elnöke. • A pénzügyminiszter KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitüntetést adomá­nyozott Balaton Lászlónénak, a kalocsai Városi Tanács főelőadó­jának, Balogh Bélánénak, az OTP szal'kszentmártoni fiókja vezetőjé­nek, Eőri Kálmánnénak, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósá­ga csoportvezető főelőadójának, Hoffmann Györgynének, a tisza- kécskei Nagyközségi Tanács cso­portvezetőjének, Kuruc z János­nak, a Magyar Nemzeti Bank kis­kőrösi fiókja főelőadójának, Mol­nár "Pongrácnénak, a Baja és Vi­déke ÁFÉSZ osztályvezetőjének, Nagy Lászlónénak, a Magyar Nemzeti Bank kiskunhalasi fiók­ja csoportvezető főelőadójának, Révész Mihálynak, a megyei ta­nács csoportvezetőjének, dr. Szűcs Sándornak, az OTP megyei igaz­gatósága helyettes vezetőjének, Szűcs Tibornak, a kecskeméti Vá­rosi Tanács főelőadójának. A belkereskedelmi miniszter KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitünteté­sét kapta: Bartók József né, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat üzletvezetője, Csatári Imréné, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat előadója, Csendes Imre, a Bács-Kiskun me­gyei Vendéglátó Vállalat cukrász­Az ünnep nemcsak a megemlékezés, hanem a közös öröm jó alkalma is. Szokásosan ilyenkor avatják fel az új létesítményeket. Rács-Kiskunban az idén számos új beruházás készült el, képeinken ezek közül mutatunk be hármat. üzemének helyettes vezetője, Fe­kete Gáspár, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának főelőadó­ja, Fodor Nagy Ferencné, a Bács- Kiskun megyei Iparcikk Keres­kedelmi Vállalat előadója, Gál Istvánná, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Válla­lat boltvezetője, Geri Istvánná, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat pénztáro­sa, Kanyó Györgyné, a Bács-Kis­kun megyei Ruházati Kereskedel­mi Vállalat boltvezetője, Köp jós József, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat boltvezetője, Naszvadi Pál, a Já­noshalma és Vidéke ÁFÉSZ sze­mélyzeti vezetője, Pálmai József, a Bács-Kiskun megyei Idegenfor­galmi Hivatal bajai kirendeltsé­gének vezetője, Szabó Istvánná, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat boltvezető­helyettese, Szöllősi Antalné, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat boltigaz­gatója, Tóth Ferenc, a Bács-Kis­kun megyei Vendéglátó Vállalat üzletvezetője. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa KIVÁLÓ SZÖ­VETKEZETI MUNKÁÉRT kitün­tetést adományozott: Gyallai Lászlónak, az izsáki ÁFÉSZ el­nökihelyettesének, Mátrai Pálnak, a MÉSZÖV nyugdíjas főellenőré­nek, Orbán Jánosnak, a kiskun- halasi ÁFÉSZ nyugdíjas főosz­tályvezetőjének, Szente Varga Er- nönének, a tiszakécskei ÁFÉSZ vezető szakácsának, Tóth Dezső­nek, az Alföld Szövetkezeti Ke­reskedelmi Vállalat dekorációs osztályvezetőjének, Tóth Sándor­nak, a Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ házilagos részlegvezetőjének, Vár­hegyi Imrénének, a kerekegyházi takarékszövetkezet ügyvezető igazgatójának. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság aranykoszorús kitüntetését kapta: Buti László, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára MSZBT tagcsoportjának elnökhe­lyettese, Goldea Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa. Az Országos Vízügyi Hivatal el­nökétől KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitüntetést kapott Csapó László. a megyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztályának fő­előadója. • A tanácsházával azonos stílusú, lakással együtt épített új gyógy­szertárral gazdagodott Szabadszállás. t 18X48 méter alapterületű tornacsarnokot vettek birtokukba a ka­locsai 619. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói. • Az ügyfelek minden igényét kielégítő OTP- és Állami Biztosító- fiókot avattak Jánoshalmán. (Pásztor Zoltán felvételei! TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Egy emberöltővel ezelőtt a Krím félszigeten Aki egyszerűen pihenni vágyó turistaként utazik a Krímbe, s a „szovjet Riviérát" keresi a feke­te-tengeri félszigeten, az útiköny­vekből megtudhatja: „Századunkban két nagy forra­dalom söpör végig a félszigeten, s a második után, 1920-bgn, itt zajlik' a döntő — a polgárháború sorsát is végleg eldöntő — ütkö­zet a fehér ellenforradalom ellen. S a Forradalmi Haditanácsnak. Frunze oldalán, tagja a magyar Kun Béla is, aki a Krím felsza­badítása után a Krím Forradal­mi Tanácsának elnöke lett.... Még ugyanannak az 1920. eszten­dőnek decémberében megszületett Lenin dekrétuma: a XIX. század végén, a XX. század elején épült főúri — köztük cári — nyaraló­kat, elegáns luxusvillákat nép- üdülőkké kell átalakítani. A Krím-félsziget a következő évben autonóm köztársaság lett...” Bács-Kiskun lakói — a testvér­megye jogán is — érthető módon többet szeretnének tudni. A szo­cialista brigádokat és a fiatalokat szellemi vetélkedők ösztönözték erre a többletre, a nevelési cél­jaikat komolyan vevő iskolák időnként kiállításokat rendeznek, a történelmi emlékek fel-feltűn- nek a képzőművészeti tárlatokon is. Fontos, hogy tudjuk: mi tör­tént egy emberöltővel ezelőtt a Krím-félszigeten, hiszen új rend kezdődött akkor, és az indulás is­merete mindig hozzátartozik a be­járt útszakasz megértéséhez. Az egyik helyi kiadású tanul­mánykötet bevezetőjében arról olvastam, hogy az októberi for­radalom győzelméért vívott harc hosszan tartó volt, és sok vér folyt érte a Krímben. Az 1917— 20-as évek időszakában a két vi­lág elkeseredett összecsapásainak küzdőterévé vált a félsziget. A te­rületen élő bolsevikok szervezeti­leg Ukrajna Kommunista Pártjá­nak irányításával és sokoldalú se­gítségével harcoltak. A fekete­tengeri flotta forradalmi tengeré­szei, a partizánok és a krími vá­rosok dolgozói együtt küzdöttek Ukrajna proletariátusával a szov­jethatalom megteremtéséért. I. Csirva fejti ki „A polgárhá­ború nehéz évei”-ről szóló tanul­mánya elején, hogy korántsem könnyen és nem azonnal vonul­tak le eljátszott történelmi szín­terükről a nemrég még uralkodó tőkés és földbirtokos osztályok. A félszigetet felfegyverzett hazai és külföldi ellenség szállta meg. S a pórt új erőket irányított ide a bolsevik szervezetek létrehozásá­ra és a munkájuk javítására, a mozgósításra. Különös hangsúlyt kapott a fekete-tengeri flotta mat­rózai és a helyőrségi katonák kö­zött folyó politikai tevékenység. Magától Lenintől több mint há­romszáz olyan dokumentum ma­radt fenn, amelyet ő írt vagy irt alá, s amelyek a forradalom- ve­zérének a Krímben lezajlott (ese­mények iránti figyelméről tanús­kodnak. A dolgozó ,nép hatalma 1918. január közepére jött létre a Krím területén. De sok vérbe került, amíg 1920. novemberében végle­gesen felszabadult a félsziget: a vörös katonák rohammal bevet­ték Perekovot és átkeltek a Szí­váson. November 16-án M. V. Frunze táviratban értesíthette Lenint a dzsankoji postaállomás­ról: „A lovasságunk ma elfoglal­ta Kereset. A déli frontot felszá­moltuk.” Megkezdődhetett a békés építés. A helyzetet jellemezte Lenin beszé­de, amelyet az OK(b)P moszkvai szervezetének aktívagyűlésén mondott el, 1920. december 6-án: „... És ha három háborús esz­tendő után nem tudjuk nyakon csípni a kémeket, akkor azt kell mondanom, hogy ilyen emberek ne is fogjanak hozzá egy állam kormányzásához. Ennél mérhetet­lenül nehezebb feladatokat is Ukrajna déli csücskében, csak­nem egyharmad magyarországnyi területével közvetlenül az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság részeként kapcsolódik 'krími test­vérmegyénk az ország vérkeringé­sébe. A köztársaság életét ismer­tető sajtóközlöny legutóbbi szá­mában Viktor Poítanszkij a me­zőgazdaság fejlődésével foglalko­zik. Mint írja, a tizedik ötéves terv megoldunk. Például a Krímben most 300 000 főnyi burzsoázia van. Ez a tömeg a jövő spekulá­ció, a kémkedés, a tőkések min­denféle támogatásának forrása. De mi nem félünk • tőlük. Azt mondjuk, hogy legyűrjük, szét­szórjuk, engedelmességre szorít­juk, átgyúrjuk őket.” Hát, innen vezet az út addig a szakaszig, amelynek az eredmé­nyeivel Bács-Kiskun több mint háromszáz küldötte ismerkedik meg személyesen is ezekben a na­pokban | a krími testvérmegyé­ben. négy esztendejében a Szovjet­uniónak ez a tagállama 20,3 mil­liárd rubelt kapott a mezőgazda- sági beruházásokra, korszerűsítő-' sekre — csaknem 300 millió ru­bellel többet, mint az elképzelé­sekben szerepelt. Az eredmény­ként jelentkező gazdasági nőve-, kedés alapján egyre teljesebb mértékben elégíti ki a kommu­nista párt és a szovjet állam a dolgozók anyagi és szellemi igé­nyeit. A változások sorában ja­vul például az élelmiszerek fo­gyasztási . szerkezete: az elmúlt három évben az egy személyre jutó hús csaknem másfélszeresé­re, a töjás 1.8-szorosára. a tej- és tejtermékek fogyasztása 37 száza­lékkal emelkedett. Kevesebb fo­gyott viszont a kenyérfélékből és burgonyából. A mezőgazdasággal együtt -a falu előbbre lépésének társadal­mi jelei is érzékelhetők. A gaz­daságok megerősödése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági terü­leten levő települések anyagi, kul­turális-szolgáltatási ellátása kö­zeledjék a városi színvonalhoz. Emelkedett a munkabér a kolho­zokban és szovhozokban, növeked­nek a közösségi alapból származó kedvezmények. 1980. január else­jétől negyven százalékkal maga­sabb lett a kolhoztagok nyugdijá­nak alsó határa. A tizedik ötéves terv időszakában a városokhoz képest erőteljesebb ütemben szé­lesedik a kereskedelem, szolgálta­tás, közéfkeztetés, a kulturális és egészségügyi intézmények háló­zata, sok családi ház épült. Minderről a Krímben készült fotó is meggyőz. Alighanem sok város elfogadná a felvételen lát­ható igazgatási-kulturális épület- együttest. Halász Ferenc Falu vagy város?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents