Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1980. november 22. események sorokban BUDAPEST _________________ P énteken Budapestre érkezett Le Kbac, a Vietnami Szocialista Köztársaság külkereskedelmi mi­nisztere a két ország közötti 1981—1985. évekre szóló hosszú­lejáratú és az 1981. évi árucsere- forgalmi megállapodások meg­tárgyalására. (MTI) BISSAU______________________ Luiz Cabral elnök megbuktatá­sa után egy héttel Bissau-Gui- neában az új vezetőkből álló for­radalmi tanács feloszlatta a mi­nisztertanácsot, az államtanácsot és á nemzetgyűlést. A forradalmi tanács e testületek jogkörét ide­iglenesen átruházta Joao Bernar­do Vieira volt miniszterelnökre, a hatalomátvétel értelmi szerző­jére és gyakorlati végrehajtójára. (MTI) TASKENT__________________ A Samora Machet mozambiki államfő, a Frelimo Párt elnöke vezette párt- és állami küldöttség pénteken Taskentbe, az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába érkezett. RÓMA______________________ A Róma—Catania expresszvo­nat pénteken reggel Lamezia Ter­me (Calabria) kis vasútállomás közelében, nyílt pályán belero­hant egy kisiklott tehervonat va­gonjaiba, a Catániából Rómába tartó expresszvonat pedig a ró­mai expresszvonat kisiklott kocsi­jaiba. A háromszoros vasúti sze­rencsétlenség következtében — az első jelentések szerint*— 20 em­ber életét vesztette, 100-an pedig megsérültek. A rendőrség közlé­se szerint az áldozatok között nem volt külföldi. (MTI) REAGAN - SCHMIDT - CARTER Három csúcstalálkozó Washingtonban A megválasztott elnök Begint nem fogadta Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON Három csúcstalálkozót is tartot­tak csütörtökön Washingtonban. A legnagyobb figyelmet azonban a negyedik, meg nem történt csúcs- találkozó keltette. Carter és Reagan első fehér há­zi találkozóján — Jody Powell kormányszóvivő szerint — a távo­zó elnök „jobbára azokról a prob­lémákról tájékoztatta a megvá­lasztott elnököt, amelyeket örökül hagy az új kormányra”. Ezután Helmut Schmidt . nyugatnémet kancellár, aki a nap folyamán Carterrel tárgyalt, felkereste szál­láshelyén Ronald Reagant, s mint­egy hatvan percet töltött nála. Az amerikai hírközlő szervek „nagy meglepetésként” tálalták ezt az eseményt, mivel Schmidt hiva­talos programjában nem szerepelt a Reagannal való találkozás. A „meglepetés” kifejezés azonban legfeljebb annyiban érvényes, hogy a Thatcher brit miniszterel­Az ENSZ közgyűlésének politi-- kai bizottsága csütörtökön több, a leszereléssel kapcsolatos határoza­tot fogadott el. Az egyik — sza­vazás nélkül elfogadott határozat — felhívta a világ országait, hogy mérsékeljék katonai kiadásaikat, és az így felszabaduló pénzalapo­kat gazdasági fejlesztésre fordít­sák. Egy másik határozat,- amelyet Franciaország, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia ellensza­nök és Giscard d’Estaing francia elnök „üzenetével” érkező kancel­lár viszonylag könnyen kieszkö­zölte a vizitet. Washingtoni politi­kai berkekben köztudott volt, hogy az NSZK nagykövetsége igen ha­tározottan sürgette, hogy a meg­választott elnök fogadja Schmid- tet, annak ellenére, hogy Reagan több ízben kijelentette: nem fogad külföldi államférfiakat beiktatása előtt. Egyeseket mégis váratlanul ér­te a Reagan—Schmidt találkozó híre, elsősorban a néhány nappal korábban Washingtonban járt Be­gin izraeli kormányfőt, akivel Rea­gan nem volt hajlandó találkozni, s akit többször is biztosítottak: a megválasztott elnök Schmidtet sem fogadja. Az ártatlan diplomáciai' bújócs­kának is felfogható eseménysoro­zatnak Washingtonban rendkívüli politikai jelentőséget tulajdoníta­nak. „Reménnyel és bizalommal” te­kint Bonn és az új amerikai kor­mányzat kapcsolatai elé — mon­vazatával fogadtak el, felszólította a genfi leszerelési bizottságot, hogy hozzon létre munkacsopor­tot, amelynek az lenne a feladata, hogy a nukleáris leszerelésről tár­gyalásokat folytasson. Szavazás nélkül fogadták el azt az egyiptomi határozattervezetet is, amely a Közel-Keleten atom­fegyvermentes övezet létrehozását javasolja, és felszólítja a térség valamennyi államát, hogy csatla­kozzon az atomsorompó-szerződés- hez. (MTI) dotta Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár. Csütörtökön este Washingtonban a magas rangú külföldi vendégeknek fenntartott Blair House-ban Schmidt sajtóér­tekezleten nyilatkozott, miután ta­lálkozott Ronald Reagan megvá­lasztott amerikai elnökkel. A kancellár kijelentette, hogy az utóbbi időben az amerikai és a nyugatnémet kormány között bi­zonyos nézeteltéréseket okozó kér­dést — a hadügyi kiadások eme­lését — „éppen csak érintették” Reagannel, aki nem is szorgalmaz­ta a téma megvitatását. E kérdés­ről a kancellár még csütörtök dél­előtt tanácskozott Harold Brown amerikai hadügyminiszterrel. Schrriidt kancellár elmondotta azt is, hogy a megválasztott elnök tanácsadóival folytatott több meg­beszélése nyomán sikerült ponto­sabb képet alkotnia a Reagan- „kormányzat” elképzeléseiről. Schmidt kancellár pénteken utazott haza az Egyesült Államok­ból. (MTI) Iráni sikerek Abadan körzetében A frontvonal három fontos sza­kaszán az iráni erők újabb sike­reket értek el — az északi Susan- guerp, a déli Abadan és a két vá­ros közt körülbelül félúton fekvő Mehran körzetében ellentámadást indítottak. Az iráni vezetők arról tájékoz­tatták Olof Palmet, az ENSZ fő­titkárának különmegbízottját, hogy Teherán mindaddig kizártnak' te­kint bármilyen tűzszünetet, amíg az iraki csapatokat vissza nem vonták. (MTI) ENSZ-KÖZGYÖLÉS Határozatok a leszerelésről PRAVDA-KOMMENTÁR A TÍZEK TÁRGYALÁSÁRÓL A per célja a maoizmus megvédése hanoi ______________________ Ha noiban pénteken a központi bizottság beszámolójának és az előterjesztett forradalmi akció- programnak a megvitatásával folytatódott a Ho Si Minh Kom­munista Ifjúsági Szövetség 4. kongresszusa. A tanácskozásra érkezett külföldi ifjúsági küldött- ságékfetín köztük a magyar K1SÍ2- delegációját fogadta Phan Van Dórig1 vietnami kormányfő.'10 PÁRIZS __________________~ Él esen bírálta a francia neut­ronbomba tervét Fracois Mitter­rand, a Szocialista Párt első titkára csütörtök este a francia televízióban. Mitterrand arra a nyilatkozatra válaszolt, amelyet a francia nukleáris erőkről szóló tévéműsor keretében tett az ál­lamfő. Georges Marchais, a Fran­cia KP főtitkára szintén követel­te, hogy a televízióban válaszol­hasson, és választási manővernek minősítette az elnök kijelentéseit. A Pravda és több más szovjet lap pénteken közölte M. Jakov- levnek, a TASZSZ politikai szem­leírójának „Bírósági eljárás Pe- kingben", című írását. A .kom­mentár, többek között rámutat: Pékingben megkezdődött a bí­rósági eljárás Lin Piao és Csiang Csing „ellenforradalmi csoportjá­nak" ügyében. A vádlottak pad­ján a csoport tizenhat tagja kör zül tíz foglal helyet, a többiek már nincsenek az élők sorában. Mint a vádirat megállapítja, bű­nösek párt- és állami vezetők, ká­derek és a néptömegek üldözésé­ben, az államhatalom megdönté­sére tett kísérletben, a Mao Ce- tung élete elleni merénylet kísér­letében, a Sanghaj i fegyveres lá­zadás előkészítésében. A Kínai Népköztársaság történetében pél­da nélkül álló politikai perről van szó: a tíz vádlott közül kilenc tagja volt a KKP Politikai Bizott­ságának. A bírósági eljárás szervezői ki- j elén félték,’-hogy < ezeket d'S&émé~ lyeket „köztörvényes bűntettek-: ért”,' nem»pedig •ä” munkájukban és politikai vonalukban elköve­tett „hibákért” vonják felelősség­re. Teljesen világos, mi az e mö­gött rejlő elgondolás, mi a cél: a per szervezői — törvényes látsza-; tot ádva a bíróság útján történő leszámolásnak — arra törekednek, hogy Mao Ce-tung politikai irány­vonalát kivonják a csapások alól, mentesítsék a bűnösségtől őt ma­gát és a maoizmust, Lin Piao és a négyek rovására írják a „kul­turális forradalom” garázdálkodá-. sait, rájuk és a. többiekre hárít­sák a felelősséget azért a kataszt­rofális helyzetért, amelybe az or­szág ennek az irányvonalnak a megvalósítása következtében ke­rült. De bárhogy mesterkedjenek is Pekingben, a kínai nép és a világközvélemény a jelenlegi „tí­zekkel” együtt a vádlottak pad­jára ülteti Mao Ce-tung-ot is, an­nak a kulturális forradalomnak a kezdeményezőjét, amely a tör­vénytelenség és a különböző faj­tájú bűnös túlkapások szülője volt. Az, amivel most a tízekét- vá­dolják, mint ismeretes, abból a politikai irányvonalból fakad, amelyet Mao Ce-tung, Csou En- laj és a Mao közvetlen környeze­tében lévő más kínai vezetők folytattak, beleértve azokat is, akik ma a pekingi uralkodó elit tagjai. (MTI) A Szovjetunió és az olajválság Néhány évvel ezelőtt a világ­sajtó vezércikkekben foglalkozott a témával. Az OPEC-országok Ca- racasban tartott értekezlete világ­szerte nagy érdeklődést váltott ki. Az emberi civilizáció egyre na­gyobb mennyiségben használja fel az olajait, gazdaságilag azon­ban ez egyre jobban megterheli az országokat. Az elmúlt évben a világpiaci ár csaknem kétszeresé­re, 1970 óta több mint tízszere­sére emelkedett. Az olajtermelés 20 év alatt megháromszorozódott, de a szakemberek véleménye sze­rint a források közeli kimerülésé­vé Liehet számolni. Mi tehát a teendő? Takarékos­kodni kell — mondják a politi­kusok és a közgazdászok. Sem a felhasználók, sem a termelők szá­mára nem létezik más alternatíva. Ugyanilyen fontos az új energia- források kutatása és feljárása. Természetesen felmerül a kér­dés, hogy valójában mi is a hely­zet a világ egyik legnagyobb olaj­termelőjével, a Szovjetunióval? Jelenleg a Szovjetunió a, föld egyetlen olyan iparilag fejlett' or­szága, melynek gazdasága teljes mértékben hazai nyersanyagfor­rásokon alapszik. Független a szénhidrogén-fűtőanyagok im­portjától, sőt, ezen termékek egyik legnagyobb exportőre. Ennek ellenére a utóbbi évek­ben a Szovjetunióban is erőteljes takarékossági intézkedések léptek: életbe. A tények alapján arra kö­vetkeztethetnénk, hogy az olaj-í tartalékok kifogyóban vannak, ami az olaj lényeges drágulását: vonja maga után. A valóságban; azonban nem ez at igazság. Nem-: régiben átfogó jelentést készítet­tek a szovjet gazdaság perspek­tíváiról. Az ország olajtermelése állan­dóan növekszik. Tavaly elérte az: 585 millió tonnát, a tervek szerint; idén mintegy 606 millió tonna lesz. Az elmúlt 15 évben gyorsabban; növekedett a kitermelés üteme a-; Szovjetunióban, mint a világ töb-; bi országában átlagosan — a ter-í melés megháromsízorozódott. És a tartalékok? A szovjet olaj-: bányászok nem osztják azok pesz-* szimizmusát, akik mindennap az iparág hanyatlását várják. A mai napig a világon kitermelt: összes olaj mintegy 55 milliárd tonnát tesz ki. A Bukarestben tartott X. olaj-; kongresszuson felszólaló szakem- berek véleménye szerint a föld mélyében még körülbelül 304 mil­liárd tonna kibányászható olaj van (a terminológia nem ' vé­letlen, a jelenlegi technológia mellett a készletek csak kéthar-i mad részben hozzáférhetők). 141 ■ milliárd tonnát még nem tártak fel. A fel' nem tárt tartalékok megoszlása a következő: USA 11 j Közép-Kelet 19, Kanada, Latin- Amerika 25, SZU, Kína 50, őszi szes többi területek 36 milliárd tonna. Mindazonáltal a Szovjetunió mégis takarékoskodik a kőolajjal, Az ország nem .importál olajat' ez azonban mégis drágul. Az okok nem a világpiaci változásokban! hanem a természeti feltételekben keresendők. A lelőhelyek jelentős része messze északon, illetve ke­leten, Szibéria nehezen elérhető területein található. A kemény sarkvidéki klíma, a mocsarak, a nehezen áthatolható tajgák na­gyon megnehezítik a bányászatot. Nem yéletlen, hogy a tyumeni kő­olaj- és földgázmezők feltárása az egyik legköltségesebb nemzetgaz­dasági program a Szovjetunióban. A kitermelés költségeinek nö­vekedése miatt új gazdasági-stra­tégiai irányvonal bevezetése vált szükségessé. Ami korábban kívá­natos volt, az most szükségsze­rűvé vált. Az energiarendszert úgy kell átalakítani, hogy külön­böző fajta üzemanyagok felhasz­nálása váljon lehetővé. Ezzel az olajfogyasztás is ésszerűbbé te­hető. (Értelmetlen az olaj elége­tése, hiszen megfelelő módszerek­kel sokféle értékes anyag állít­ható elő belőle.) ­A Szovjetunió mintegy 200 bil­lió köbméter földgázzal rendelke­zik, amely körülbelül 200 milliárd fonna olajnak felel meg. A szén­tartalék (a világ összes készleté-' nek fele) több mint 7 billió tonná­ra becsülhető. A nagy szovjet fo­lyók segítségével nyerhető víz­energia eléri a 300 millió kW-ot. Az ország energiatermelésében egyre fontosabb szerepet játsza­nak az atomerőművek: össztelje­sítményük néhány év múlva 100 millió kW körül lesz. Az olaj felhasználása az ener­gia előállításában mintegy 45 szá­zalékos (földgáz 25 százalék, szén 26 százalék). Ennek 15—28 százalé­kos csökkentése a 80-as években megvalósítandó feladatok egyike. A Szovjetunió energetikai poten­ciáljában növekvő szerephez jut a szén-, az atom- ás vízenergia, a földgáz ilyen irányú felhasználása terén nem lesz változás. Leonyid Korényev • A kemény, sarkvidéki klíma megnehezíti a kőolajtermelő beren­dezések felállítását. NAPI KOMMENTÁR V A héten tovább folytatódtak a hivatalos és magánjellegű meg­beszélések Bécsben a szocialista országok új fegyverzetkorlátozási javaslatáról. A napokban terjesz­tette be ugyanis a szovjet kül­döttség vezetője azt a korábbi indítványt kiegészítő, kompro­misszumos javaslatot, amelynek célja: közelebb kerülni a közép­európai csapatcsökkentés első lé­péséhez. A javaslatot beterjesztő szo­cialista országok — a Szovjet­unió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország — azt indítvá­nyozták a nyugati tárgyalófelek­nek, hogy miután a Szovjetunió és az Egyesült Államok végre­hajtotta első hivatalos csapatki­vonását, a többi érdekelt állam három évre fagyassza be fegy­veres erőinek létszámát. Mégpe­dig úgy —, - ez a nyugatiak kí­vánsága volt —. hogy a rögzí­tett 1 létszámot közösen állapít­ják meg az egyes katonai cso­portosulásokra vonatkoztatva. (Ez azt jelenti, hogy ha például Bel­gium még csökkenti is hadsere­gét, a hároméves időszak alatt mondjuk a nyugatnémet Bun­deswehr ugyanannyi fővel nö­velheti is létszámát.) Ez a szocialista kezdeménye­zés azt a célt szolgálja, hogy a kompromisszumok keresése ’ út­ján kimozdítsák a bécsi tárgya­lásokat a jelenlegi holtpontról. A Varsói Szerződés Bécsben képvi­selt tagállarrli az elmúlt két évben már több hasonló lépést tettek; konkrét csökkentési ja­vaslatokat és menetrendet ter­jesztve partnereik elé. A Szov-_ jetunió — jó szándékát bizonyí­tandó — az elmúlt évben ki is vont az NDK területéről húszezer főt és ezer harckocsit, így a jö­vőbeni csökkentéssel együtt vég­eredményben negyvenezer szov­jet katona távozhatna Közép- ' Európából tizenháromezer ame­rikai ellenében. A nyugati diplomaták a mos­tani javaslat alapos tanulmányo­zását ígérték, ugynakkor ismé­telten felvetették az áldatlan lét-' számvitát, megalapozatlanul két­ségbe vonva a szocialista orszá­gok által beterjesztett adatok hi­telességét. Pedig az időhúzás • taktikája az európai katonai eny­hülés ellenfeleinek kedvez. A NATO nukleáris tervező bizott­sága épp a napokban döntött az európai szárnyasrakéta-program továbbviteléről, s bizonyos nyu­gati körök azt is szeretnék elér­ni, hogy a madridi értekezlet ne határozzon egy összeurópai le­szerelési konferencia összehívá­sáról. Mindez csak a feszültség fokozódását eredményezheti. A bécsi szocialista kezdemé­nyezés a megegyezési készség újabb' jele, alátámasztja azt a szándékot, hogy kontinensünk szívében csökkenjen a katonai szembenállás, s ezzel együtt a háború kirobbanásának veszé­lye. M. G. CENTENÁRIUMI ELŐKÉSZÜLETEK A Bartók-emlékbizottság ülése Korunk egyetemes kultúrájá­nak kiválóságaként emlékeznek meg világszerte Bartók Béláról, születésének 100. évfordulója al­kalmából. A centenárium 1981. március 25-i napja köré egész évre szóló programot formálnak idehaza és külföldön egyaránt. A közelgő „Bartók-év” ilyenformán a magyar kulturális hagyományok és az egyetemes zenei művelődés közös ünnepévé teljesedik ki. Losonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének vezetésével tar­tott pénteki ülésén a Bartók Em­lékbizottság is e gondolatok je­gyében-' " '»foglalkozott a' ■centená­rium méltó''megünneplésének elő­készítésével1» és-' programjával.. Az Országház Nándorfehérvári ter­mében rendezett tanácskozáson, amelyen részt vett és felszólalt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese is, az évforduló­hoz kapcsolódó zenei események, tudományos rendezvények, ké­szülő új, illetőleg újból megjele­nő kiadványok rendkívül gazdag tervét hagyták jóvá. Az emlékbi­zottság — amelynek tagjai kö­zött Bartók Béla hozzátartozói­val együtt ott vannak társadalmi, politikai és kulturális életünk ki­emelkedő személyiségei — cente­náriumi felhívás kibocsátásáról is tárgyal. A hazai program két fő ese­ménye a tavaszi Bartók-hét és áz őszi budapesti zenei hetek hangversenysorozata lesz. Az ün­nepi hangversenyeken a hazai ze­nei’élet legjelesebbjei mellett, külföldi hírességek is szerepelnek majd. Vendégként üdvözölhetjük Budapestén Igor Ojsztrahot is. A jövő évi hangversenyeken szinte valamennyi Bartók-mű élhang- zik. Budapesten emléktáblával je­lölik meg a XVII. kerületi Hu­nyadi út 32. szám alatti házat, ahol Bartók évekig lakott. Utolsó budapesti lakása a II. kerületi Csalán utca 29. szám alatti villa — „emlékház" lesz, s udvarán fölállítják Varga Imre Bartók- szobrát. Az MTA Zenetudományi Intézete szeptemberben nemzet­közi Bartók-szimpoziont rendez: a Bartók életművét zenetudomá­nyi módszerekkel feltáró hazai és , nemzetközi zenei tanács buda­pesti kongresszusának fő témája lesz: „A zeneszerző a XX. szá­zadban — Bartók Béla születésé­nek 100. évfordulóján”. 1981-ben az ifjú zenebarátok magyarorszá­gi szervezete országszerte rendez ismeretterjesztő klubkoncerteke^. fiatal szólisták, kamaraegyüttesek és ifjú zenetudósok részvételével. Eddig 29 országból érkezett hír arról, hogy reprezentatív prog­rammal készülnek a Bartók-cen- tenárium megünneplésére. Külö­nösen gazdagnak ígérkezik az eseménysorozat a Szovjetunióban, ahol — miként az emlékbizott-"'’ sági ülésen most bejelentették — szobrot állítanak majd a zene- akadémián Bartók Béláról. Egyéb­ként számos országban alakúik Bartók-emlékbizottság a .jövő évi* ünnepi program előkészítésére, r JÁTÉKVÁSÁR! Kecskeméten, az Alléid Szilvetkezeti áruházban 1980. november 25-december 6-ig. JÁTÉK KI ÁLLÍT AS — egyes napokon kérjük kísérjék figyelemmel belső reklámunkat — december 5-én Télapó várja a gyerekeket. A gazdag játékválasztékból kellemes vásárlást és ajándékozást kíván. I 4857 . iLfŐLP ARUHÁZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents