Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1980. november 18.

Otthon magánerőből

Építkezők gondjai Tiszaalpárón

Kopaszodnak a fák a kőműves kezét vörösre csípi a hideg a szerszámon, dé ahhoz jobban össze kell szedni magát az időjárásnak, hogy az építőket visszavonulásra kényszerítse. Ki kell használni minden órát még novemberben is, hiszen a lakosság igényeinek kielégítéséhez igv is rövid a 365’napos esztendő. Igaz ez itt. Tiszaalpárón és a megye más településein is.

Százhatvan lakás

Biczók Mihály vtí-titkártól megtudom, hogy az V. ötéves tervben 160 lakást hoztak tető alá a nagyközségben, valameny- nyit magánerőből. Egyébként 'Al- páron a fölszabadulás óta mindössze két otthont létesítettek cél- csoportos, állami beruházással Jelenleg húsz, 300—400 négyszög- öles családiház-telket kínál a tanács a lakosságnak, szögölenként 130—180 forintért. Akik szövetkezeti társasházat szeretnének, a Béke parkban még kilenc porta köziil válogathatnak. Ezt a korszerűbb építési formát alacsony. 32 ezer forintos telekárral támogatják. Víz, villany mindenütt van.

Ojabban maga a tanács érté- ■ kesiti a házhelyeket — tájékoztat Barton András műszaki előadó —. hogy így kevesebb utánajárással a vásárlók nevére kerülhessenek. A részletrefizetés elötl így sincs1 akadály. Az építési engedélyek kiadására nem panaszkodnak a- faluban-. Úgy tűnik, "á tanács megteszi a tőle telhetőt a lakosság érdekében

Irány: a négy világtáj

Am ennek ellenére épp elég gondjuk-bajuk van az építkezőknek. Ahányan vannak, anyagi és egyéb lehetőségeiktől függően, annyiféleképpen igyekeznek boldogulni. Haticza János, a BÁCS- EPSZER helyi lakatosüzemének művezetője meséli:

— Az Árpád Fejedelem Lakás- szövekezet tagjaiként fogtunk hozzá a Béke parkban a négy lakásos ház építéséhez. A telekkel semmi gond nem volt, megkaptuk ötvenévi használatra, olcsón. A tervet úgy adaptáltattuk, hogy kevesebbe kerüljön, és így csak 13 ezer 500 forintot fizettünk érte. Eddig minden rendbén. Csakhogy kivitelezőt nem találtunk. Az itteni tsz-épitőbrigádok nem képesek égy ilyen munkát nyereségesen elvégezni, ezért nem vállalják, kisiparos meg azért nem, mert egy négylakásos, emeletes ház neki túl nagy fa a fejszéjéhez. Emiatt két évig álltunk Közben a négy tulajdonosjelölt közül hárman kicserélődtek. Tavaly Vancsura Pista hozta meg a szerencsénket, amikor belépett a szövetkezetünkbe. Elhatároztuk. hogy Barton Bandi műszaki irányítása mellett saját kivitelezéssel építjük fel a házat. Azután István éjjel-nappal anyagok után járt.

— Több ezer kilométert autóztam. mire összejött az építőanyag — állítja Vancsura István gyógyszerész — Budapesten, Békéscsabán. Dunaújvárosban. Szegeden, a négy világtáj minden jelentősebb településén jártam. Sajnos, az anyagbeszerzésnél semmi előnyt nem élvez a szövetkezeti lakásépítés. A TÜZÉP-telepekkel köthető anyagbiztosítási szerződés pipabagót ér. Az a tapasztalat, ha van borravaló, van anyag. Ha nem „tejel" a kuncsaft, mehet haza üres kézzel.

Mit ér a hitellevél ?

— Áz OTP-hitellevél, amit anyagvásárláshoz adnak ki, a jelenlegi formájában nekünk, vidékieknek nem jó — vélekedik Haticza János. — Azért', mert egv meghatározott vállalatnál való beszerzéshez töltik ki. Hä ott nem kapjuk még a keresett árut, akkor például az Alföldi TÜZÉP helyett -nem mehetünk .-a hitellevéllel ÁFÉSZ-telepre. inert 1 ott nem érvényes. Újra be kell utazni Kecskemétre, s újat kérni.

Az utazgatásból volt már épp elegünk! Az OTP tizenkilenc- féle'dokumentumot kért a hitel- szerződés megkötéséhez. Előfordult. hogy ,*egy nap ' háromszor- négyszer fordultunk a megyeszékhely gs a falú közöli, mert hol ilyen, ho1 olyan hiányosságot fedeztek föl, a papírjainkon Az- a 'baj. hogy nem mondják , rncg előre, mi minden kell. És sokáig tart. amíg a szerződéskötés után megnyitják a hitelszámlát. Hál nőnapig kellett várnunk. Nem akarom bántani az QTP-t. mert. mindig nagyon udvariasan bánnak ott. az emberrel., é? kedvező az egyszáz'aiékos; karnak!.. a 340 ezer forint kölcsön lakásonként,, a 35 éves törlesztési idő,. de égy-? szerűbbé kelléns tenni az ügyrendjüket. Mert akinek nings .kocsiig, az hogy utazzon égy nab nároms/ór Kecskéméi re V j® Pgdig Ütni kell ;a vasát, 'mert fenéikül lassan halad elől(S az ügy.

— Érdekesek az árak is — szól Vancsura István.. — AFÉSZ-től

nem érdemes vásárolni. Mi a cserepet például Csépáról hoztuk, de még igy is olcsóbb volt. mint ha itthon, az" ÁFÉSZ-telepen vesszük meg.

Kecskeméten igen,

A Iparon nem?

A négylakásos. " szép ház már tető alatt áll. Júniustól november középéig csináltak meg mindent, a tavaly novemberben elkészített alapon kívül. Haticza János idézi vissza az eseményeket:

— A két társunk Benkő Lajos autószerelő és Róza Sándor mér- legkészitő. Öle . sem értettek ' az építőmunkához, mi Sem, de megtanultuk a zsaluzást, a falazást és a betonozást is. Eg.v-egy munkafolyamat megkezdéséhez fogadtunk csak/" szakembereket, aztán mi magunk folytattuk. Rengeteget dolgoztunk június óta. Segítettek rokonok, barátok is A. Benkó Lali cége kedvezményes fuvarokkal: segített Nagyon lényeges a közös építkezésnél, hogy a társak, közt jó kapcsolat alakuljon ki, mert széthúzással semmire sem jutni.

—. Nagyon sok idő kell a sajáté erős . építkezéshez — állapítja meg'á gyógyszerész. — Nem tudom, az Illetékesek göndoltak-é rá. hogy esetleg, valamiféle pót: szabadsággal támogatni kellené azokat, akik így teremtenek ott- hont" maguknak, s ezzel terhet vesznek le az állam válláról.

, A művezető egy dolgot .igazságtalannak tart:

— Ha én . Kecskeméten, vágy egy kiemelt községben építek, jogosult lennék tnunkáslakás- építési támogatásra, ami kilencven ezer forint. De itt. Álpáron. nem vagyok jogosult. Ezt . nem értem,' hiszen itt' is épj? ,olyan

I tagja 'vagyok a munkásosztály,- íjak. mint rnáshol, lennék.. Mért érdemelnék" előnyt, ha . beköltöznék a városba, ,és ott növelném a lakásépítési gonridkat?'

Haticzáék sok pénzt inegtiikári- Jottak eddig a saját munkájukkal.. Bíznak benne., hogy jövőre beköltözhetnek, de látják 'a még; le k ü zd end p a ka da ly oka lí-, ,í

Örök élet, meg egy nap

Varga Ferenc, a háziipari szövetkezet elnöke kisiparossal építtet Családi házat. Felesége révén 200 ezer forintos egészségügyi kölcsönhöz jutottak. Eddig már 150 ezer forint munkabért fizettek ki. pedig a szakipari munkák egy része még hátra /van. Október végén be kellett volna költözniük az alku Szerint,.. A garázsbán lakva várják a befejezést. Dicsérik a csongrádi TÜZÉP-letepet. ahonnan szerződéses alapon vásárolták a faanyagot. (Bagí Ferenc a kecskeméti teleppel* kötött szerződést. de kénytelen volt máshonnan megvenni az anyagokat, mert azóta sem kapott egy sornyi értesítést sem. Vancsuráák hogyan is jutpttak téglához fennék a telepnek a segítségével?)

Kása Béla. a BÁCSÉP házgyárában hiddarukezelö Ahányféle anyag annyi vidéki helyről szállította haza., (Szabó Lajos,, a Kiskunfélegyháza és Vidéke ÁFÉSZ helyi telepének vezetője hosszasan, sorolja az idei hiánycikkeket. A szerződött tégla- felét, a kőpor egy harmadát. a betongerenda egynegyedét. a béléstesteknek alig több. mint felét, a fenyőárunak pedig ötven . ’százalékát sem kapták, még.)

, — Az alapozáson és á tetőszerkezet elkészítésén kívül ketten a féleségemmel építettük föl a házat — hallom Kása Bélától — Pár évé melléképületét csiháltám, egyedül, eddig abban laktunk. Gondoltam, ha a kicsi sikerült. Sikerülni kell a nagynak is. A hidegburkolástól az üvegezésig mindert az én fníunkám itt. A száz 1 négyzetméternél nagyobb alapterületű ház eddig 220 ezer forintban van. Persze kölcsönt vettünk föl. Lehet, hogy a kőműves szebben fölhúzta volna a falat, de igy is .örök élet,, meg eg.v nap ez a ház,

Gyakran éjszaka dolgozott a házán" Kása Béig, Verítéke hullott minden téglára. Nekem nagyon tetszik a. példája

A. Tóth Sándor

MüMCAHÉrrvi Manyos§áoök, mülaszVasok

Üzemi balesetek szomorú krónikája

Visszatekintve az elmúlt esztendő egyik statisztikai * kimutatására, megdöbbentő számadatokat találunk: Az országban több mint 108 ezer csonkulással, súlyos, illetve könnyebb sérüléssel járó, valamint 461 halálos kimenetelű üzemi baleset történt. S mindehhez sajnálattal hozzá

Halálos zuhanás

Az SZMT munkavédelmi osztályán „fekete" dossziék őrzik az üzemi balesetek szomorú krónikáit; a jegyzőkönyvek, fénykép- felvételek, dokumentumok sokakéi! tennünk, hogy Bács-Kiskun igen „előkelő” helyen végzett e szomorú ranglistán: Több ezer munkahelyi balesetet számláltak megyénkben tavaly, amelyek közül IS volt tragikus kimenetelű.

Idei tapasztalatok

Éppen eg.v esztendeje, hogy új munkavédelmi «kormány rendelet" lépett hatályba, s így á felszabadulás óta,először határozták meg min iszterta.rács i szinten a munkavédelem alap- és keretkövetelményeit, a maguk teljes komplexitásában. Az új rendelet bevezetése arra utal. hog\ a munkavédelem társadalompolitika* jelentősége egyre nö.-s a technikai haladás, a gazdasági változások megkövetelik a munkavédelmi előírások tartalmának és szerkezetének folyamatos korszerűsítését.

— Milyen változások történtek az eltelt egy év során ? Milyenék az idei tapasztalatok Bács-Kiskun megyében az üzemi balesetek számát és okait illetően?.— kérdezzük Gergely Imrétől, a , Szakszer: vezetek Megyei Tanácsa munka-, védelmi osztályának vezetőjétől.

Az első kilenc hónap kimutatásai szerint, 3207.-.üzerrfi baleset történt megyénkben; ami kétszázötvennel kevesebb mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában Mindez jórészt az új munkává-- id'elmi rendelet' bevezetésének köszönhető, s annak a törekvésnek, amely egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít f a megelőzésnek, mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemekben. Sajnálatos azonban, hogy e csökkenéssel ellentétben nőtt a súlyos, életveszélyes, csonkulással, vagy bénulással járó, illetve halálos kimenetelű balesetek száma.

— A szerencsétlenségek okait hosszan lehetne sorolni — mondja az, osztályvezető, — A munka- szervezés vagy a munkavégzés ellenőrzésének hiányosságai, a munkafegyelem lazasága, az ittasság, a védőfelszerelések, védőeszközök mellőzése, a veszélyérzet hiánya ... Évről évre ezek- a legtöbb baleset okozói, s megszüntetésük, kiküszöbölésük nem megy egyik napról a másikra.

— A veszélyérzet hiánya ... Itt a fiatalabb korosztályra gondol?

— Igen, többnyire rájuk jellemző. De közrejátszik az ő esetükben /a tapasztalatlanság, a korral járó nyugtalanság, meggondolatlanság is. Szomorú, de az az igazság, hogy a balesetet szenvedtek 35—40 százaléka harminc éven aluli fiatal.

Száguldozás unalomból

— Elmondana egy konkrét esetet?

— Júliusban történt például,

hogy a Kőolaj- és Földgázbányászati Válla.jt szanki üzemében, egy 15 éves szakmunkástanuló és egy 17 éves szerelő javítottak egy UAZ gépkocsit. Amikor elkészültek a munkával, nem volt más dolguk — ’yanis felügyelet nélkül voltak hát gondoltak egyet és.slu- I híján rövidre kötötték , ' ik megjavított jármű c majd furikáztak egy ' ;lep területén. JogosíU. szetót gyakorlattal pe. ikőjük sem

rendelkezett. unaloműzésnek” az lett a hogy teljes

sebességgel beleronantak egy - jókora betonprizmába. Az egyik fiú agyrázkódást, a másik sípcsonttörést szenvedett, s csak a véletlen szerencsén múlptt, hogy nem végződött tragédiával e kaland.

— Milyen mulasztás terhelte ebben az esetben az üzemet?

— Mindenekelőtt, a munkavégzés ellenőrzésének a hiánya. Továbbá a munkavédelmi rendeletek előírják, hogy az üzem területén gépjárművet csak jogosítvánnyal, s külön üzemi igazolvánnyal rendelkező emberek' vezethetnek. Ilyen igazolványa azonban senkinek sem volt Szánkon, 'abban az időben. <

ságát. Íme égy közülük: Tóth János villanyszerelő balesetének ügye. Történt a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat központi gyárában, 1980. március 12-én.

Ezen a bizonyos napon, munkaidő után néhány dolgozó bentmaradt túlórázni az üzemben, közöttük a 39 éves Tóth János is

— derüli*ki a jegyzőkönyvekből.

— Arra kaptak feladatot, hogy a műhely fénycsőarmatúráit szereljék le, tisztítsák meg és helyezzék vissza. Lényegében már az elején elkezdődött a szabályta- ■ lanságsorozat, ugyanis a főművezető nem határozta meg a munkavégzés módját, s nem gondoskodott annak ellenőrzéséről sem Ezért a túlórázók úgy döntöttek, hogy nem létra, hanem emelővillás targonca segítségével végzik el a munkát, holott egyikőjük sem rendelkezett a munkagép kezelésére jogosító igazolvánnyal. A targonca villájára egy vaskonténert helyeztek — amelynek oldalmagassága mindössze 28 centiméter volt —. s ebben állva szerelték a fénycsőarmatúrák fedelét.

Ludvig László, a targonca vezetője, így emlékezik az esetre:

— Tóth János visszahelyezte az. egyik armatúra fedelét és szólt, hogy süllyeszthetem az emelővillát, vagyis a konténert, amelyben állt. Körülbelül másfél-két méter magasságban lehetett a villa, amikor egy koppanásra lettem figyelmes. Emlékszem. Mátyás szaktárs felkiáltott, hogy „odanézz!” Először a -konténerre néztem, azután le a betonpadozatra, s ekkor láttam meg, hogy Tóth János ott fekszik mozdulatlanul ...

A kétcsaládos ' villanyszerelő a zuhanás következtében súlyos fejsérülést szenvedett, s a kórházba szállítást követően meghalt, A baleset oka: szabálytalan munkavégzés.

„Emelőgéppel személyeket

emelni csak az arra a célra tervezett és 'munkavédelmi minősítéssel ellátott szerkezettel szabad " — olvasható a jegyzőkönyvekből. A baleset kivizsgálásakor feltárt hiányosságok miatt, több személyt felelősségre vontak, és súlyos fegyelmi büntetésben részesültek a vétkesek.

Koloh Etek (Folytatjuk)

Arany-e a majsai Jonathán?

A kérdés mellé tolakszik néhány számadat. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú 28 hektár híján 10 ezer hektáros szövetkezet földjének aranykorona-értéke átlagosan 9 és 15 között van. A meglehetősen alacsony szortiment mellett találni olyan területet is, ahol az aranykorona-érték csupán kettő.

Or, Vedres Ferenccel, a termelőszövetkezet elnökével silabizá- lunk az akkor még szakszövetkezet 1968-as mérlegbeszámolójában. Tizenkét évvei ezelőtt az árbevétel 9 millió volt, a termelési érték nem,haladta meg az 5 milliót, a tiszta vagyon serrr volt több 10 milliónál. A szak- szövetkezet akkor 927 ezer forint nyereséggel zárta 'az.yesztendőt, A tavalyi árbevétel már 401 millió forintra nőtt és 24l millió forint közös vagyonnal rendelkeztek. A nagy számok melLett szerénynek tűnik a 9 milliós eredmény, de ha hozzávesszük, hogy a bogiári Szabadság Tsz-szel történt egyesülés elvitt 20 milliót, akkor már jobb képet kapunk.

Alakulnak az idei zárszámadás adatai is. Jóllehet néhány hektáron még kint van a szőlő, de a megtermett jaVale nagy része már biztos helyen van. E rendkívül kedvezőtlen esztendőben elégedetlenek lesznek a majsaiak, ha .eredrriényük nem haladia meg a 22 millió forintot.

Az ejnökkel * való beszélgetés témája a szakszövetkezetből sző. /Vetkezetté fejlődésnek, alakulásnak vizsgálata. Úgy mondja, inig szákszövetkezet voltak, egyik legnagyobb feladatuk volt a közös erősítése úgy', hogy közben jelentősen támogatták a háztájit; Ma sincs másképp, mert most ...is ugyanúgy gazdálkodnak, azon az úton 'haladnak, amelyen néhány ével ezelőtt elindultak.

Hogy mennyire komolyan veszik a háztájit, arra egy jellemzó' adat. Az onnan kikerülő javak értéke meghaladja ■ a 100 millió, forintot. Tizenötezer sertés, 800 hízott marha, 30 ezei máj.Üba. 20

ezer pecsenyeliba nevelődik évente a gazdák óljaiban. Emellett leadnak 2,5 millió liter tejet, 2 millió tojást és előállítanak, megtermelnek 3 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt Mindezt úgy, hogy nemcsak Majsa ellátását biztosítják, hanem jelentős fe.. lesleg jut a megye, az .ország egyéb településeibe is. Hogy ne legyen gond a háztáji takarmánynyal történő ellátásával, erről öt bolt gondoskodik. A szövetkezet szervezi meg a termékek felvásárlását, értékesítését.

Régen törekednek arra hogy a megtermelt javakat teljes vertikumban dolgozzák fel. Ilyen meg. okolásból épült a baromfivágó. sőt iíj'en céllal lélesítették a ko- nyakosmeggy-gyártó' üzemet is.

A négy éve létrehívott egység-* bén százhuszan dolgoznak. Tér. melési ért’ékük meghaladja a 70 millió forintot. Évente 400 tonna gondosan csomagolt *konyakos meggy kerül ki az üzemből. Nemcsak a hazai piacon keresett ez a termék, jut belőle külföldre is. Legutóbb egy japán és egy svájci cégnek szállítottak köz- megelégedésre.

Ha kihasználják a kooperáció adta előnyöket — mondta az-elnök — kedvezőtlen időjárási viszonyok között sem . érheti őket meglepetés. A szőlőt például a Középmagyarországi Pincegazdasággal, a helvéciai és a Kiskun- halasi Allgmi Gazdasággal közösen dolgozzák fel, A pincegazdaság segít, a beruházásban, Helvécián .palackozzák a majsai Homo. kon termő szőlő levét. Halastól pedig technikai segítséget kapnak: helikoptert, feldolgozó *, '.és betakarító gépeket, mindig amire szükség van.

A 300 hektár fűszerpaprika, a 100 hektár paradicsom, az 50 hektár káposzta, a 120 hektár burgonya és a 150 hektár vegyes zöld. ség adja az alapot a nyáron felavatott korszerű élelmiszer-szárítónak. Az üzem alig néhány hónapos ténykedés alatt - többek között 1100 tonna paradicsompapri. kából több mint 80 tonna értékes valutát érő ’ paradicsompaprikakockát állított elő. A csak nyugati exportra termelő üzemből az. első tételek már útra keltek a nyugatnémet, angol és amerikai piacra.

Szóba került az oly sokat vitatott fűszerpaprika ügye is. A maj- saiaknak az az álláspontjuk, hogy ezt a növényt csak akkor érdemes termelni, ha a kiváló minőséget biztosítani tudják. Ennek' egyik előfeltétele a gondos agrotechnikai bánásmód mellett a kézi szedés. Egy-egy táblát szükség szerint háromszor, négyszer is megszednek. Mindig csak a tökélete, sen bepirosodott, magas szín^ar. tatommal bíró csövek kerülnek a gyűjtőkasba. Speciális házi módszerrel érlelik a csöveket. Itt a színányag tovább gazdagodik, s ami a szárítás ' szempontjából rendkívül fontos, jelentősen veszít a fűszernövény a víztartalmából. Nem panaszként mondják a majsaiak. de említik, hogy jóllehet sokat beszélünk a minőségről, de akkor, amikor átadásra ikerül a piros aranynak való, mindez már nem tükröződik az ái ban.

Arany-e a Jonathán Májsán? — tettük fe a kérdést a címben. Egy ami biztos, az ott folyó munka a biztosítéka annak, hogy a megtermelt javak naéy része, ha képletesen is, de arannyá véli«. Arannyá úgy, hogy javarészt részelnek belőle az ott dolgozók, több mint ezerháromszázán, de jut belőle az ötszáz részesműve. lőnek és a kilencszáz nyugdíjasnak, is. j

Szabó Pál Miklós