Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

1980. november 18. • PETŐFI NÉPE • 3 A KSfl MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: BÚCSÚELŐADÁS KECSKEMÉTEN Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi élete 1980 I—III. negyedévében Rajkin és társai • Két mikrofon: Rajkin interjút készít önmagával. (Straszer András felvételéi) (Folytatás az l. oldalról.) mos növénynél — főleg a kerté­szeti kultúráknál — az elhúzódó vegetáció miatt mennyiségi és mi­nőségi csökkenés várható. A ka­lászos gabonafélék terméseredmé­nyei kedvezőek voltak. 1980-ban a megye szántóterületének* 31 'száza­lékát, — 125,8 ezer hektárt — hasznosítottak kalászos gabonafé­lékkel, ezen belül 93,6 ezer hek­táron búzát termeltek. 1980. szeptember 30-án 146 ezer szarvasmarhát, több mint egymillió sertést tartottak a me­gyében. A szarvasmarha-állomány 2,6 százalékkal, a ^sertésállomány 4,2 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időpontjában voll. A megye szarvasmarha-állo­mányának háromnegyedét, a ser­tésállomány 38 százalékát az ál­lami gazdaságokban és a mező- gazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban tartották. A háztáji, kisegítő és egyéni gazda­ságokban csökkent a tartási kedv, a szarvasmarha 11 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 7 szá­zalékkal volt kevesebb, mint 1979. szeptember 30-án. A sertésállo­mány 8 százalékkal, a kocaállo­mány 11 százalékkal csökkent. A fő állatfajok közül á juhállo­mány alakulása mutat kedvező képet, a tervidőszak folyamán megkezdődött gyarapodása az idén is tovább folytatódott. A mérsékelten csökkenő állat­állomány némileg kevesebb vágó­marha- és vágósertés-felvásárlást tett lehetővé. Ugyanakkor a ba­romfi felvásárolt mennyisége 4 százalékkal emelkedett. A tej ér­tékesítése több, a tojásé kevesebb volt mint 1979. I—III. negyedévé­ben. A lakosság életkörülményei A megye főbb népmozgalmi adatai: a harmadik negyedév vé­géig több mint egytizedével esett vissza az élveszüietések száma, a halálozásoké pedig jelentősen meghaladta az, egy évvel ezelőttit. Mindez összességében közéi négy­száz fős természetes népesség- fogyást eredményezett. Az egy éven aluli csecsemők halálozási részaránya mérsékelten csökkenő űigyan (ez évben 1,7 százalék kö­rüli), az élveszületettekre vetített csecsemőhaláiozási arány azon­ban rosszabb az 1979. évinél. [í A személyi és gazdasági szolgál­tatás kivételével — a foglalkozta­tottak száma valamennyi megfi­gyelt népgazdasági ágban csök­kent. Legjelentősebb. — csaknem 4 százalékos — létszámcsökkenés az építőiparban következett be. A foglalkoztatottak számának fo­gyása az iparban és az építőipar­ban az előző évinél erőteljesebb volt. Ez a tendencia összefüggés­ben van részben a még mindig szűkös munkaerőhelyzettel, rész­ben pedig az új közgazdasági sza­bályozókkal kapcsolatos létszám- leépítési érdekeltséggel is. Az I—III. negyedévben a la­kosság készpénzbevétele az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatósá­gának jelentése szerint 9,3 száza­lékkal haladta meg a múlt év ha­sonló időszakáét. Legdinamiku­sabban a társadalombiztosítási be­vételek nőttek egy év alatt. Ez egyrészt a családi pótlék emelé­séből, másrészt az áremelkedések miatti bérkiegészítés ez évre is, áthúzódó hatásából adódott. A teljes munkaidőben foglal­koztatottak bére a korábbi éveké­nél szerényebb mértékben nőtt A nem fizikai állományba tarto­zók első háromnegyed évi bérnö­vekedése népgazdasági áganként változóan 4,0—8,8 százalék között mozgott, míg a fizikaiaké 2;0—5,2 százalék között. Mindkét állo­mánycsoportban a legnagyobb béremelést a közlekedésben dol­gozók kapták. A fizikai foglalkozásúak béré­nek növekedését az iparban meg­haladta mind az egy fizikaira, mind az általuk teljesített egy munkaórára jutó- termelés emel­kedése. Ugyanakkor az építőipar­ban a, bérek növekedése megha­ladta a termelés értékének emel­kedését. A lakosság takarékbetét-állo­mánya szeptember 30-án 6 szá­zalékkal haladta meg az egy év­vel korábbit. Az állomány há­romnegyed év alatt 95 millió fo­rinttal nőtt, és elérte a 7,7 mil­liárd forintot. A betétállomány háromnegyedét kitevő kamatozó betétek összege közel 7 százalék­kal emelkedett a múlt év hasonló időszakához képest. A takarék- levél és az ifjúsági takarékbetét állománya valamivel mérsékelteb­ben nőtt. A lakosság hitelállománya 5,7 milliárd forint volt 1980. szeptem­ber 30-án. 16 százalékkal több. mint egy évvel korábban. A kü­lönböző hitelfajták közül legjob­ban (18 százalékkal) a hosszú le­járatú lakásértékesítési hitelek nö­vekedtek. Az áruvásárlási hitelál­lomány 8 százalékkal a mezőgaz­dasági hitelállomány 11 százalék­kal emelkedett. Kereskedelem Bács-Kiskun megyében a ke­reskedelem közel 13 milliárd fo­rint értékű árut forgalmazott az első háromnegyed évben, 1,2 szá­zalékkal többet, mint 1979 hason­ló időszakában. Az eladási forga­lom az előző évinél mérsékelteb­ben nőtt bolti élelmiszerekből és vegyes iparcikkekből. A ruházati cikkek eladása mérsékelten emel­kedett. A vendéglátás csak, az áremeléssel tudta növelni bevé­telét, az árban összehasonlítható forgalom az előző évinek 95 szá­zaléka. Az élelmiszerek közül jelentő-1 sen visszaesett a finomlisztből, rizsből, kenyérből és péksüte­ményből eladott mennyiség, nö­vekedett viszont nyershúsból és cukorból, főleg 1980. III. negyed­évében. Az áremelkedések elsősorban májusban és júniusban következ­tek be, a zöldség- és gyümölcs­félék késői beérése miatt. Július­ban, augusztusban már több ter­ményből a múlt évinél nagyobb volt a felhozatal, ami ismét le­szállította az árakat. A tartós háztartási cikkek kö­zül a III. negyedévben javult az ellátás elektromos hűtőszekrény­ből, villany kályhából, tűzhelyből. A múlt évinek csaknem kétsze­resét forgalmazták gázkályhából, gázboylerből. Kisebb volt a mo­sógépek, centrifugák, gáztűzhe­lyek, villanysütők, olajkályhák kínálata. Nagy hengerűrtartalmú motor- kerékpárokból a múlt évinek két és félszeresét adták el. 1980. III. negyedévében 1855 új személy- gépkocsi került a megyébe, csak­nem ötszázzal több, mint a múlt év azonos időszakában. Ezzel 5593-ra emelkedett az idén vásá­rolt személygépkocsik száma. Növekedett a megye idegenfor­galma. 1980. I—III. negyedévében több mint 102 ezer vendég vette igénybe a szálláshelyeket, 7 szá- zalékkaP'többen, mint a múlt év hasonló időszakában. A külföldiek 1978 óta csökkenő számban vették igénybe a megye szálláslehetősé­geit, különösen a szállodákban esett vissza (20 százalékkal) a kül­földi vendégforgalom. A kevesebb’ külföldi viszont több időt töltött el, mint egy évvel korábban. Át­lag 1,9 éjszakát, még tavaly csak 1,7 éjszakát. A szocialista szektorban vég­zett lakossági szolgáltatások telje­sítményértéke 1980. I—III. ne- negyedévben 15 százalékkal ha­ladta meg az 1979. évi hasonló időszakét. Dinamikusan, 43 szá­zalékkal bővült az építőipari ja­vító-karbantartó szolgáltatások értéke. Az elektromos házitartási és a híradástechnikai készülékek javítása iránti igény 4 százalék­kal haladta meg az előző évit. A harmadik negyedév végéig — az állami szektorban — közel 2,3 millió napot töltöttek táppén­zes állományban, ami 6 százalé­kos növekedést jelent. Valamivel mérsékeltebben, de ugyancsak to­vább emelkedett a gyermekápolás címén igénybe vett napok száma is; aránya az összes táppénzből megközelíti a 8 százalékot. Az 1979/80. tanév végén a me­gye középiskoláinak 7818 tanulója volt. Az új tanévet 356-tal több tanuló kezdte el 1980 szeptember­ben. A növekedés csaknem azonos a gimnáziumokban és szakközép- iskolákban. Az ipari jellegű intéz­mények diáklétszáma 35 százalék­kal nőtt, ugyanakkor az óvónői szakközépiskoláké hasonló mér­tékben csökkent. Mintegy 11 ezer kisdobos és út­törő vett részt az ország külön­böző vidékein táborozáson. Más­félezer úttörő továbbképző tábor­ban tanult, 164-en külföldi tábo­rozáson vettek részt. A középisko­lások közül 2400-an dolgoztak az ország több építőtáboraiban, szakmai építőtáborozáson 269-en vettek részt. A szovjet kultúra hazánkbeli napjainak .ráadásaként Kecskeméten is vendégszerepeit a Leningrádi Miniatűr Színház. Tényleg kicsi a társulat: a tech­nikai személyzettel együtt össze­sen harmincán vannak. Rajkin vezetésével hét művész vonultat­ta fel a színpadi szatíra társadal­mi élű fegyvereit csaknem három teljes órán át, vasárnap este, a magyarországi búcsúelőadásukon. Nagyobb szabású előzetes beha­rangozásra már nem maradt idő. annyira váratlanul adódott a le­hetőség, hogy a hírős város kö­zönsége néhány év elteltével újra láthassa Rajkinékat. De nem is volt szükség különösebb hírverés­re: bizonyos nevek mindennél ha­tásosabban vonzzák a nézőket. Ez alkalommal a Katona József Színház széksorai és páholyai né­pesültek be zsúfolásig az Őfel­sége, a színház című előadásra. Rajkin, ebből az esetből kiin­dulva, valószínűleg jelenetet vagy monológot kezdeményezne a ta­karékosságról. De mégsem, őt sokkál jobban foglalkoztatják az emberi magatartásformák. Azt a fajta viselkedésmódot vizsgálja, amely-ismétlődő megkövültséggel okoz zavarokat újra és újra az emberek hivatali, munkahelyi kapcsolataiban. A társadalmi je­lek ismerősek: bürokrácia, tekin­télyuralom, hiánygazdálkodás, formalitás ... Ilyen táptalajon je­lentkezhet a szélhámosság, talp­nyalás, főnök előtti hajbókolás, Miskolcon rendezik meg a zenei hetet December 1. és 7. között ren­dezi meg a Magyar Rádió és az Országos Filharmónia a zenei he­tet; az eseménysorozatnak ezúttal Miskolc ad otthont. Az elmúlt években Szeged. Pécs és Debre­cen zenei életét ismerhették meg a rádióhallgatók, ezúttal — neves fővárosi és külföldi muzsikusok közreműködésével — az ' észak­magyarországi város előadómű­vészei. együttesei kapnak nyivá- nosságot. A miskolci szimfonikus zene­kar két koncertjén kívül a Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar, a budapesti MÁV Szimfonikusok egy-egy hangversenyt adnak — Ferencsik János, Oberfrank Gé­za, Fischer Ádám vezényletével. A város szimfonikus zenekarát a nyitóhangversenyen — amelyen a rádióénekkar is közreműködik — Mura Péter, az együttes vezető karnagya, a zárókoncerten pedig NDK-beli vendégkarmester, Heinz Fricke dirigálja. A Magyar Állami . Hangver­senyzenekar Mozart-esten szere­pel, Tokody Ilona és Jandó Jenő közreműködésével. A Budapesti MÁV Szimfonikus zenekar hang­versenyén Melis György Liszt­dalt és Csajkovszkij-áriát énekel. Pászthy Júlia is Miskolcon tart­ja meg dalestjét. Á hét utolsó kamarazenei hangversenyén Rán- ki Dezső Schubert-műveket ját­szik. Az eseménysorozat programjá­ban sor kerül a miskolci új zenei műhely hangversenyére, amelyen Sztravinszkij és Weber művein kívül ma élő külföldi és magyar szerzők alkotásai szólalnak meg. (MTI). képmutatás, a kéz-kezet mos, az én neked, te nekem stb. A leningrádi társulat az embe­ri torzulásokat szemlélteti, időn­ként ellenállhatatlan humorral. A szivük és lelkűk a hetvenedik életévébe lépő Rajkin, aki nevelő­szándékú nevető színházat játszik és vezet. Néha már-már kilátsza­na az a bizonyos lóláb, amikor egyedüli varázsával megjelenik ő, s kesernyés komolysággal előad Játékok A nézőket a képernyőn vetél­kedő versenyzőkkel együtt ját­szásra csábító műsorok élnek leg­tovább a tévésorozatok közül. Minél kevesebb feltételhez kötő­dik a „részvétel”, annál nagyobb érdeklődésre, annál kitartóbb fi­gyelemre számíthat egy-egy rend­szeresen jelentkező műsor. Tudomásom szerint eddig a Játék a betűkkel, a most meg­szűnt társasjáték tartja a rekor­dot. Még jó néhány évig helye lenne, ha régóta kész vetélkedők mind türelmetlenebb sürgetése ki nem szorítja. Szinte megunhatatlan volt. mert a betűkeverő masina kifogy­hatatlan bőséggel teremtett új meg új variácókat. Nemcsak a kiszámíthatatlan változatosság a jó játék alapfeltétele, hanem a szabályok könnyű áttekinthetősé­ge, áz eredmény gyors és vitat­hatatlan megállapításának a le­hetősége. Ritka örömökkel ado­mányozta meg híveit Egri János sorozata; mindig a jobb, a fel­készültebb, a leleményesebb győ­zött. Teljesen kizárták a szeren­cse, a szubjektivizmus mindig lehangoló befolyását; az igazság érvényesült. Megmozgatta a fan­táziát, munkára serkentette a memóriát, mert alig akadt fiatal vagy idősebb, falusi vagy városi ember, aki legalább egyszer-két­egy magánszámot Platonra és Shakespear-re hivatkozva arról, hogy „színház az egész világ", a színházbeli színház pedig tükör, de a visszatükrözött a lényege­sebb. mert obt igazi a játék, a könny és a vér, és ott nincsenek mellékes, csak jól-rosszul elját­szott szerepek, s reméli, hogy hol­nap mindannyian jobbak leszünk, mint amit a tegnapi előadásban önmagunkból mutattunk. H. N. szer ne próbált volna maga is kirakni valamit a rendelkezésre álló betűkből. Szívesen megkérdezném a Játék a betűkkel műsorvezetőjé­től, hogy azonos-e a Lehet egy kérdéssel több? Egri Jánosával Ha igen, miért ad helyet a szen­zációsnak indult sorozat értelmét vitató különcködésnek. Míg a cikk elején méltatott műsort éppen egyneműsége, átgondoltsága éltet­te, a válogatás nélküli ötletek szegényítik a „képes" sorozatot. Míg a Játék a betűkkel pontosan pontozható, addig a kitalálósdi elbírálásában döntő szerep jut a szerkesztő-riporternek. Míg a most megszűnt műsortípusban a résztvevők tudták, hogy milyet) feladatokat kell megoldaniuk, a' vasárnap délutáni játszadozásra jelentkezettek a véletlen szeszé­lyének teszik ki magukat; ráhi- báznak-e a mutogatott képekre? Egyre kevesebb ugyanis a hozott ismeretanyaggal, a begyakorlott fantáziával megfejthető kép. An­nak a kiderítéséhez, hogy a kép­ernyőre vetített' valami az óma­ma cipőfűzője, avagy beteg csör­gőkígyó, elsősorban szerencse szükséges. A „párbajok" legfel­jebb a két versenyzőt izgatják, a nézőt aligha. A Lehet egy kérdéssel több? sorozat csak akkor döntheti meg Egri János másik sorozatának időtartamrekordját, ha megújul, ha felfrissül, ha hasznosítja a most búcsúztatott tapasztalatait. Heltai Nándor Távközlési ifjúsági konferencia KÉPERNYŐ BÉKÉSI KOSÁRFONÓK A vasasszakszervezet kongresszusa Hírközlő rendszerek és beren­dezések címmel ifjúsági konfe­rencia kezdődött hétfőn a Táv­közlési Kutató Intézetben. Az esemény szerves része a KISZ Központi Bizottsága értelmiségi fiatalok tanácsa és a Magyar Tu­dományos Akadémia tudomány- szervezési csoportja idei rendez­vénysorozatának, amely azt a célt szolgálja, hogy fórumot teremtsen a tudományos pályán induló fia­taloknak egy-egy népgazdaságilag fontos szakterület elemzésére. A távközlésben dolgozó fiatal szak­emberek első ízben találkoznak ilyen konferencián, s nem keve­sebb. mint 80 előadásban számol­nak be az adatátviteli s a mikro­hullámú technológiák kutatásá­ban. valamint a különféle hír­közlési hálózatok fejlesztésében elért eredményeikről. (MTI) > Vasárnap a központi vezetőség írásos jelentése és a szóbeli ki­egészítés fölötti vitával, valamint a kongresszusi határozattervezet elemzésével folytatta munkáját a Vas-, Fém- és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszervezetének, szombaton kezdődött 28. kong­resszusa. A vitában összesen 44 küldött kapott szót, és legalább ugyan- ennyien juttatták el írásban vé­leményüket a kongresszus titkár­ságára. A felszólalók közül töb­ben hangsúlyozták: a képzési rendszer nem tart lépést a terme­lési szerkezet változásával, a mű­szaki-technikai színvonal emelé­sével. Több gyár vezetője figyel­meztetett arra, hogy nincs mű­szaki középkáder-utánpótlás. Új oktatási rendszerre van szükség, és anyagilag, erkölcsileg jobb megbecsülésre. Néhányan meg­jegyezték: a szakmunkásképzés, az ipari tanulók nevelése nem fe­lel meg a mai követelményeknek. • Az erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat békési kosárgyárában mintegy kétszázhetven-kétszáznyolcvan féle terméket készítenek százharmlncmillió forint értékben. Ennek nagy részét exportra szál­lítják. (MTI-fotó) A legtöbben behatóan foglal­koztak a szakszervezetek munká­jával. Állást foglaltak amellett, hogy a bizalmiak még követke­zetesebben szorgalmazzák: a vál­lalati törekvések alapvető elve a munka szerinti elosztás legyen. Á szakszervezeti aktivisták kap­janak nagyobb beleszólást a ve­zetők kiválasztásába, a vezetői munka megítélésébe. Vitazárójában Koltai Endre fő­titkárhelyettes. helyt adva a fel­szólalók több javaslatának, köz­tük a szakmunkásképzés tovább­fejlesztésére, a bizalmiak nagyobb beleszólási jogára, és a tárcákkal való hatékonyabb, jobb együtt­működésre vonatkozó igényeknek, módosításokat indítványozott a kongresszusi határozattervezet­ben. Ezt a fenti kiegészítésekkel együtt a kongresszus elfogadta, s egyben felhívta a vasasok közel háromnegyedmilliós táborát: a határozat következetes. valóra váltásával lépjenek előbbre a gazdálkodásban, az élet- és mun­kakörülmények javításában, a dolgozók jogos érdekeinek védel­mében és képviseletében. Délután a kongresszus megvá­lasztotta a 123 tagú központi ve­zetőséget és a különböző tisztség- viselőket. Elnök: Borovszky Amb­rus, főtitkár: Herczeg Károly lett. A választással befejeződött a vasas és ezzel az utolsó szakmai iparági szakszervezeti kongresz- szus.. (MTI) NOVEMBER 19-TÖL 25-IG Erzsébettől Katalinig 20 százalékkal olcsóbban kaphatók női kerékpárok bakfis- és női blúzok abroszok és konyharuhák divatékszerek és még több ajándékozási cikk K^Centrum *§ Áruház W HECSKEIT1ÉT. ' HISHUnFÉLEGVHHZR 4774

Next

/
Thumbnails
Contents