Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-27 / 278. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. november 27. TUDOMÁNY - TECHNIKA Szénszállítás szárazon és vízen Ma a világ energiafogyasztásának 52 százalékát adja az olaj és mintegy negyedrészét fedezi a szén. Elképzelhető, hogy tíz év múlva a szénfogyasztás meg. kettőződik, az ezredfordulóig pedig megháromszorozó- ' dik. Addigra a termelés már közel hatmilliárd tonna lenne. A bizonyított kőszén- és lignitkészletek 3000 milliárd tonnára rúgnak — ami — átszámítva — közel huszonnégyszeresen a jelenleg ismert olajkészleteknek (újabb felfedezésekre persze mind a kőolaj-, mind a szénkincs vonatkozásában számítani lehet). A szénre tehát hosszú távon lehet építeni. A megnövekedett meny- nyiségű szénnek nem is annyira a kibányászása, mint inkább az elszálítása okoz majd gondot. Jelenleg kb. 160 millió tonna szén nagy távolságú szállításáról kell gondoskodni világszerte, öt esztendő múlva 270, a századfordulóra pedig 700 millió tonnára nő ez a szénmennyiség. Míg 1979- ben mindössze 4,1 millió tonna szenet hajóztak a tengeren, 20 év múlva ez 500 millió tonnára nő. Az ezredfordulón már több szenet szállítanak a tankhajók, mint nyersolajat. Addigra egyébként az USA a jelenlegi 565 millió tonnáról 2 miliádra, a Szovjetunió 556 tonnáról 1 milliárdra, s Kína 600 millió tonnáról ugyancsak 1 milliárd tonnára növeli a kibányászott szén mennyiségét. Képünkön egy speciális szénszállító hajó építését láthatjuk egy angol dokkban, mely a kisebbek közül való lesz. Munkahelyi ülőbútorok Álló helyzetben az embernek állandóan izommunkát kell végeznie, hogy a láb-, térd. és csi- pőízületeit megfelelő helyzetben tartsa, míg ülő helyzetben ez a munka a minimumra csökken. Ezért egyre nagyobb figyelmet fordítottak a munkahelyi ülőbútorok orvosi és ergonómiai követelményeknek megfelelő kialakítására. A fejlődés fontosságát növeli, hogy a fejlett ipari országokban ma már az alkalmazottak kétharmad része ülve dolgozik. A felnőtt emberek többségének volt már hátfájása, aminek oka a porckorongok elváltozásában keresendő. A porckorongok az elváltozások következtében elveszítik rugalmasságukat, lelapulnak, zavar támad a gerincoszlop mechanikájában. A testszövetek és az Idegek megsérülnek, és ez okozza az ülöidegzsábát, lumbagót és "esetleg a lábak bénulását: A rossz ülőhelyzel gyorsítja a porckorongok elhasználódását, és elősegíti az említett tünetek fellépését. A kutatások szerint a törzs hátrahajló és feszültségmentes helyzetében a porckorongokban fellépő nyomás erősen csökken. Minél nagyobb az ülés támlájának a nyílásszöge, annál jobban csökken a nyomás a porckorongban és kisebbedik a hátizmok elektromos aktivitása is, ami az izommunka csökkenésében nyilvánul meg. Képünkön egy ideális kialakításúnak hirdetett nyugatnémet irodai széket láthatunk, ötágú lábát, ülőkéjét és háttámláját üvegszál erősítésű műanyagból készítették, fröccsöntéssel. Ütésálló, könnyű, mégis stabil; az ülőfelület rugalmasan követi a test vonalát. Az ülőfelület elülső lekerekítése küszöböli ki, hogy az éles szélű felület nyomja a comb ereit. | INTÉZKEDÉSEK A JÖVEDELMEZŐSÉG NÖVELÉSÉRE | Segítség a kisteny észtőknek Lapunk hasábjain — különösen az év második (elében — több elkk foglalkozott a kistermelők sertéstenyésztési és hizlalást gondjaival. A riportalanyok többsége ügy nyilatkozott, hogy az idén, a tavalyihoz viszonyítva csökkent a hizlalás jövedelmezősége, A Központi Statisztikai Hivatal deszámuiásífis bizonyítja, hogy mér- Beszélgetés a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat igazgatójával szám, mint egy évvel korábban. Oknyomozásra kerestük (el Bíró Imrét, a megyei állatforgalml és húsipari vállalat Igazgatóját és tájékoztatást kértünk a felvásárlás eddigi tapasztalatairól és arról, milyenek a jövő évi kilátások. — A termelőszövetkezeti gazdaságokból átvett sertés mennyisége néhány százalékkal emelkedj le az előző évhez viszonyítva. A kistermelőktől az év végéig 455— 460 ezer hízót vásárolunk fel, számításaink szerint. Ez 2—3 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt esztendőben. A Központi Statisztikai Hivatal szeptember 30-i reprezentatív állatszámlálási adatai rosszabb képet mutatnak, mint a felvásárlás eredményei. A kistermelőknél ugyanis az összes sertés- állomány 8, a kocaállomány 11 százalékkal csökkent — hangoztatta beszélgetésünk elején Bíró Imre. — Véleménye szerint mi okozta a kocalétszám mérséklődését? — A legdöntőbb ok: a gazdaságosság csökkenése. 1980. január 1-el emeltük ugyan a sertésfelvásárlási árakat, de a takarmányok és a tápok vételárát ennél nagyobb mértékben növeltük. Ez utóbbi — egyéb kisebb jelentőségű hatások mellett — az egy sertésre jutó hasznot csökkentette. Ezért több termelő mérsékelte vagy felszámolta a koca- állományát. Az anyaállomány alakulása az 1981. évi hízottser- tés-felvásárlást döntően befolyásolja. — Már előzőleg hírt adtunk több intézkedésről, ami a gazdaságosság javítása érdekében történt. A gondokat ugyanis a jelzések alapján a központi szervek is fkiismerték. — Az állatforgalmi és húsipari vállalatok a legtöbb megyében az előző évekhez viszonyítva több kocát vásároltak fel, amiből arra lehetett következtetni, hogy a tenyésztési kedv visszaesett. A folyamat megállítására intézkedések történtek. A hús- és hús- jellegű sertések átvételi súlyhatárát 10 kilogrammal felemeltük. Ez kedvezően érintette megyénk kistermelőit, ugyanis nálunk hagyományai vannak a magasabb súlyra történő hizlalásnak. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint az Árhi- vatal augusztusban közleményt adott ki. mely szerint ez év szeptember 1-től kezdődően kilogrammonként 1 forinttal magasabb lett a kistermelőknek fizetett szerződéses felár több éves meg- állaDodás esetén. Jövőre, január 1-től pedig a vágott sertés fel- vásárlási alapára emelkedik 2 forinttal kilogrammonként. Mindezek összesen 11 százalékos áremelkedést jelentenek. Jövő év január elejétől ugyan 5—6 százalékkal növekedik ■ a szemes takarmányok és tápok eladási ára is, azonban az intézkedések együttesen jelentősen javítják majd a tartás és a hizlalás gazdaságosságát. A közleményt követően szeptember elején a hivatalos lapokban megjelent a mezőgazdasági termények, az állatok és az állati termékek termelői ára is. Egyéb intézkedések is történtek. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat takarmánykoncentrátumot is értékesít, ily módon a termelők maguk is előállíthatnak keveréktakarmányt. Csökkentette a vállalat a papírzsák árát is. Mindezek együttesen a tenyésztés jövedelmezőségét segítették, illetve segítik elő. — Tudomásunk szerint, jövőre egyéb változásokat is terveznek. — Azokból a körzetekből, ahol legalább 10 tonna fehér hússertés vásárolható egy-egy alkalommal, és azt kedvező árakon élő exportra tudjuk értékesíteni, akkor az alap-, a mennyiségi felvásárlási, valamint a szerződéses feláron túlmenően 2 forint kilogrammonkénti exportfelárat is térítünk. A szervezést megbizot- taink segítségével végezzük. Az említett exportfelárból legalább 1 forintot kap a kistermelő kilogrammonként. A jövő évtől a süldőfelvásárlás — hasonlóan a malachoz — értékesítési szerződés nélkül történik. A megállapodás elhagyása nem jelent hátrányt a kistermelőknek sem értékesítési biztonság, sem pedig jövedelmezőség tekintetében. A tenyésztők megnyugtatására írásos „előjegyzést” adunk a süldők átvételére vonatkozóan. A jövő év elejétől kezdődően a süldőket kilogrammonként 37 forintért vásároljuk. Célunk azonban változatlanul az, hogy a kistermelők sertéseiket hízóként értékesítsék, ne pedig malacot és süldőket adjanak el. A hideg idő beálltával malacokát csak 20 kilogrammtól kezdődően vásároljuk. — Folytatják-e a kocakihelyezési akciójukat? — Igen, azt tervezzük, hogy 1080 második félévében 1700 kéthónapos vemheskocát értékesítünk, darabonként 5900 forintért. A termelő a vételárat készpénzben, vagy természetbeni törlesztéssel — süldő, malac, hízó — egyenlítheti ki, másfél éven belül. Október végéig már csaknem 800 kocát helyeztünk ki. A következő esztendőben április hónap utolsó hetéig 1300-at szeretnénk. — Ezekben a hetekben történnek a szerződéskötések. Milyen tapasztalatokról számolhatunk be eddig? — Október közepén megkezdtük a szerződéskötést mind a nagyüzemeknél, mind a megbí- zoltaink — termelőszövetkezetek, áfész — közvetítésével a kistermelőknél. A megállapodások lényegesebben egyszerűbbek, mint a korábbi években voltak. A bürokrácia csökkentésével is köny- nyebbé tesszük a kistermelők munkáját. Szeretném hangsúlyozni, hogy azok a kistenyésztők, akik több éves szerződést kötöttek, ez év december 31-ig legalább az előző évek mennyiségére kössék meg a jövő évi leadásra szóló megállapodást, mert a jogfolytonosság csak így teremtődik meg. Örvendetes, hogy a központi intézkedések hatására máris javulás tapasztalható. Szeptemberben 7, októberben már 34 százalékkal csökkent a felvásárolt kocák mennyisége. Ez már fordulatot jelent az előző hónapokhoz képest — fejezte be a beszélgetést a vállalat igazgatója. K. S. Kelet-Európa legkorszerűbb ecetgyára A Budapesti Szeszipari Vállalat bajai üzemében figyelemreméltó változások történitek az elmúlt észtendők folyamán. A szeszgyártást 1977-ben megszüntették, s teljes termelői kapacitásukat különböző ecetfélék készítésére és palackozására fordították. Ez év elején gyári rangra emelkedett a 64 dolgozót foglalkoztató üzem, s így ma már a Budapesti Szeszipari Vállalat Bajai Ecetgyára néven működik. — Milyen mérvű beruházásokat igényelt a termékszerkezet-váltás? — kérdeztük Gál Bélától, a gyár műszaki vezetőjétől. LAKÁSOK ÉS LAKOSOK (IV.) .äs Lehetséges megoldások alapkérdéséhez: CZ7 mi avatja a lakáskérdést társadalmi problémává? A lakáshiány, vagy a lakások elosztási rendszere? Az eddigiek ismeretében azt mondhatjuk, mind a kettő: nincs ugyan elegendő lakás de a hiány csakis az egész lakásgazdálkodási rendszer jobb működése esetén enyhíthető. Bérlakáspiac A hazai bérlakáspiac megteremtése nem új gondolat. Az ezzel kapcsolatos elméletek közös lényege, hogy a jó minőségű új bérlakások elosztását fokozatosan a piaci erők vegyék át, ami azt jelentené, hogy ilyen lakásokhoz csak azok juthatnának, akik nem szorulnak különösebb szociális támogatásra, akik megfizethetnék a lakás értékével arányos lakbéreket. Mindez persze építészeti követelményekkel is járna. Kétféleképpen is differenciálni kellene az új bérlakásokat: „felfelé”, há úgy tetszik a „luxus” minőségű, illetve „lefelé” az olcsó bérű bérlakás- kategória létrehozásával. Mindkét esetben számolni kell bizonyos korlátokkal: a jelenleg is magas — és egyre növekvő — építési költségek eleve behatárolnál; a bérlakás-kategória „felfelé” nyitását, hiszen az egész nem érne semmit, ha az úgymond „jobb" lakások iránt nem lenne kereslet. (Persze számolni kellene azzal is, hogy a csillagászati magasságokat ostromló építési, költségek jórészt visszavezethetők az építőipar mai, nem kielégítőszervezettségére, teljesítőképességére, rendjére és fegyelmére is .. 1 1 Az „olcsó” bérlakás pedig sokak szerint azért megvalósíthatatlan. mert „az állami lakás- építkezésekből már így is mindent kispórolnak”. Ez is vitatható álláspont, mert sem a tervezőket, sem az építőiparosokat semmi nem ösztönzi az építési költségek csökkentésére. Az „olcsó lakás” ellenszenves gondolat a lakáspolitikus számára is, cíe: az „olcsó lakást” nem kell feltétlenül az ötvenes évek „cs”-la- kásaival azonosítani, s legfőképpen nem kellene végleges megoldásként kezelni. Inkább olyan megoldásként, hogy a ma még pincékben, üzlethelyiségekben és albérletben élők lépjenek egyet a korszerűbb lakás felé, s megszabaduljanak például az albérleti uzsorától (ennek összege a legóvatosabb becslések szerint is másfél milliárd forint évi jövedelmet jelent az állami lakások bérlőinek). Tetszetős elmélet Mindezzel együtt járna természetesen a bérlakás-kategória erőteljes differenciálása az állami dotáció nagysága szerint is, ily módon is közelítve a kívánatos szociálpolitikai célt. Az elképzelés alapja, hogy ha viszopyiag nagy számban vannak piaci áron bérelhető, jó minőségű lakások, akkor valószínűtlen, hogy a magasabb jövedelmű csoportok tagjai a szerényebb minőségű lakásokba törekednének. Ez azf is jelentené, hogy az olcsó bérlakásoknál a piaci értékesítés és a hatósági elosztás valamiféle kombinációja alkalmazható, amely — az előbb vázoltak értelmében — nem vezetne a jobb módú társadalmi rétegek további privilegi- zálásához. Mi tagadás: tetszetős elmélet, ám hogyan és honnan teremthető elő a gyakorlati megvalósításhoz nélkülözhetetlen lakásmennyiség- tartalék. (Hogy például: viszonylag nagy számban legyenek piaci áron bérelhető, jó minőségű lakások.) Nos, ez akkor jelent iga- •zán nagy — szinte megoldhatatlan — problémát, ha csakis az újonnan épített lakások kategóriájában gondolkodunk. De — mondják az újabb elmélet hirdetői — a racionális lakásgazdálkodás nem tekinthető el a meglevő lakások ésszerű újraértékesítésétől, illetve újraelosztásától sem. Ok a cserepiac élénkítésének és a kereslet-kínálat viszonyai szerint történő szabályozásának hirdetői. A jelek szerint éppen az a lakáskategória mozdíthatatlan, amire a legnagyobb szükség lenne. A jó néhány évvel ezelőtti lakásbérrende- let — mert ellentmondásos volt — nem ösztönözte cserére azokat, akik egyedül, vagy másod- magúkkal lakják a százvalahány négyzetmétereket. Ráadásul a cserepiacon — mert itt aztán valóban jogos szóhasználat a „piac” — tökéletes anarchia uralkodik, Ióllehet se szeri se száma a lakáscserékéit 'nehezítő, agyonbonyolító jogszabályoknak. S nincs olyan intézmény — ügynökség? hivatal?, netán hatóság? — ahoi megfelelő feltételekkel segíthetnék, gyorsíthatnák a cserepiac működését. (Az ez ügyben illetékes ingatlank.ügyetítő vállalatok jelenlegi szervezettségükkel, munkafeltételeikkel alkalmatlanok a lakáscserék lebonyolítá- sára.) Megintcsak utópia — mondhatná valaki. Csakugyan az? Az egyik városban — nem a főváros! — a lakásépítők a lak^shi- vatal és az ingatlanközvetítő jól szervezett akciója eredményeként olyan lakáskontingenst teremtettek, aminek segítségével villámgyors és célszerű cserék sorozatát tudták megoldani. Igaz, a cél érdekében sorozatban szegték meg az idevágó — agyonbonyolított és semmire sem jó — szabályokat. Több száz jogszabály Ügy tűnik tehát, lenne keresnivaló a lakásgazdálkodásban — éppen a lakáshiány enyhítése miatt. Ilyen például, a tetőtérbeépítés. Elvileg mindenki támogatja, szorgalmazza, ám gyakorlatilag minden ilyen akció szinte lehetetlen. Kiszámították: egy tetőtér-beépítés megvalósításához több száz jogszabály tökéletes ismerete, több tucat engedély beszerzése szükséges. Az erre. alkalmas ' házat természetesen ki- nek-kinek saját magának kell kiszemelnie, s ha szerencséje van, akkor a tizedik-huszadik próbálkozásra kiderül, hogy a kiszemelt tetőtér valóban beépíthető-e. Nemcsak technikailag, jogilag is. Az ésszerű — és a mainál eredményesebb — lakásgazdálkodás kialakítása megköveteli, hogy gondolkodásunk megkövefedésein túllépjünk. A lakásprobléma igazi megoldása aligha várható csakis a lakásépítőktől. Ez csak olyan lakáspolitika esetén lehetséges, amely a különböző — s a ma még tán furcsának tűnő — eszközök integrálásával törekszik arra, hogy a lakásgazdálkodásnak nyújtott állami dotáció a kedvezőtlen helyzetben levő társadalmi csoportnak jusson. Vértes Csaba (Vége.) — Új automata gépeket vásároltunk osztrák, francia és német cégektől s ezekkel szereltük fel az ecet- és a flakongyártó csarnokainkat, sőt a palackozó és csomagoló üzemrészeinket is. A beruházásokra, gépparkunk fejlesztésére fordított költségek meghaladták a 60 millió forintot. — Megérte? — Kétségtelenül, s ezt alátámasztják egyre jobb termelési eredményeink is. Ebben az évben már 68 millió forint árbevételben irányoztuk elő tervünket, amit — az eltelt tíz hónap kimutatásai szerint is —, bizonyos hogy jócskán túlteljesítünk december végéig. Ma már nemcsak az ország, de bátran elmondhatjuk, hogy Kelet-Európa legkorszerűbben felszerelt ecetgyára a miénk. — Az előbb flakongyártó automata gépeket is említett. Ez azt jelenti, hogy itt, helyben készülnek ezek a műanyag palackok? — Igen. Időközben kivontuk a forgalomból a literes ecetesüvegeket, s termékeinket ma már saját gyártmányú műanyag flakonokba palackozzuk. Némileg drágább mint az üveg, de praktikusabb, könnyebb bánni veié. .. , — Talán nem én vagyok az egyedüli, aki nincs tisztában azzal, hogy valójában miből és hogyan készül az ecet. Éppen ezért, beszélne erről bővebben ? — Mi kétféle eljárást alkalmazunk. A régebbi, hagyományos ecetgyártási módszer, amikor hükkforgácson keresztüláramoltatjuk az etilalkohol híg oldatát, s a baktériumok, illetve az oxigén hatására az etilalkohol le- bomlik ecetsavvá. A másik már egy újabb, modernebb eljárás, amelynek az a lényege, hogy hatalmas tartályokban folyamatos levegőáramoltatással oxidáltatjuk ecetsavvá az etilalkoholt. Ez utóbbi eljárást két NSZK gyártmányú automata berendezés végzi gyárunkban. Értékük egyenként, több mint 10 millió forint, viszont napi 140 hektoliter ecet előállítása sem okoz gondot e két korszerű berendezéssel, 0 Az ecetgyár egynapi termése: mintegy 35 ezer palack ételecet, elszállítás előtt a gyár udvarán. • Battenfeld típusú, flakongyártó automata gép és karbantartója: Vöő Sándor. (Czaucr Péter felvételei) — Hányféle ecetet gyártanak jelenleg? ' — Háromfélét. Az egyik a 20 százalékos eszencia, vagy magyarul: az ételecet. Ebből a termékünkből ötmillió palackkal készítünk az idén, a FŰSZERT részére. Országunkban évente körülbelül 11 millió flakon ecetet vásárolnak, vagyis a lakossági igényeknek csaknem a félét a mi gyárunk elégíti ki. A napokban kezdtük el a közkedvelt almaecet gyártását/ amelyből 300 ezer palacknyi hagyja el az üzemeinket. s kerül a boltokba — ugyancsak a FÜSZÉRT-en keresztül — ez év végéig. Harmadik termékünk a 10 százalékos biológiai ecet, amelyet az említett hagyományos, bükkfaforgácsos eljárásul állítunk elő. Az első kilenc hónap folyamán 377 vagonnyi mennyiséget gyártottunk, s a hátralevő időszakban még további 43 vagonnyit készítünk megrendelőinknek e termékből. K. E.
