Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-11 / 239. szám

világ prolit Arjai, egyesüljetek! AZMSZMF BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évr. 239. szám Ara: 1,20 Ft 1980. október 11. szombat KGST-- tanácskozás Pénteken Havannában befejező­dött a KGST-tagországok belke­reskedelmi miniszteri tanácskozá­sának 12. ülése. A tanácskozáson a tagországok képviselői megvitatták a szocialis­ta országok sokoldalú belkereske­delmi együttműködésének idősze­rű kérdéseit. Ennek során részle­tes programot fogadtak el a fo­gyasztási cikkek hosszú távú együttműködési célprogramjából a belkereskedelemre háruló felada­tok megvalósítására. Az ülésen áttekintették a belke­reskedelmi választékcsere alaku­lását: a baráti országok üzletei­nek kínálata a múlt évben több mint 600 millió rubel értékű áru­val gazdagodott. Ez a forgalom eb­ben az évben tovább nő, elsősor­ban az áruházak közötti szerve­zett nemzeti hetek révén. A KGST-országok 1980-ban több mint 400 áruházi nemzeti hetet szerveznek, amelyből hazánkban 95-öt bonyolítanak le, ezzel to­vább bővítve, színesítve az áru- választékot. A tapasztalatok hasznosításán a sor Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége Tegnap délelőtti ülésén a szak- szervezeti választások végrehaj­tásának főbb tapasztalatait tár­gyalta meg a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége — Miklán Ferenc szervezési osztály­vezető előterjesztésében. Miután a választások legfontosabb tartal­mi tapasztalatait olvasóink Bor- sódi György SZMT vezető titkár­nak a szakszervezetek megyei küldöttértekezletén elhangzott szóbeli beszámolója alapján la­punkból is megismerhették, ez­úttal néhány, ugyancsak lényeges részkérdésre térünk ki. A választások új elemeket tar­talmaztak, miiutáni számos terüle­ten szervezeti változások végre­hajtására került sor. Megszűnt 290 műhely-, osztály- és munkahelyi bizottság, 68 szakszervezeti ta­nács, amelyekben közel 3800 tiszt­ségviselő dolgozott. A megyében 390 alapszervezet­ben — ebből 70 tsz-alapszervezet — választották újjá a tisztségvi­selőiket és szerveket. A munkahelyeken nagy érdek­lődés kísérte a bizalmiak újjává- lasztását. A bizalmifeladatok ellá­tása iránt megnövekedett igényt jelzi a bizalmiak nagyfokú cseré­lődése; 40,7 százalékúik új, — Többségében színvonalas beszá­molók hangzottak el a szakszer­vezeti 'bizottságok választási érte­kezletein — az összevont taggyű­léseken, illetve .bizalmi küldött- értekezleteken. Ezért is voltak igen sokrétűek', színesek, kritiku­sak a beszámolókat követő viták. A megyei bizottságokat, újjá­választó küldöttértekezletekre — a korábbi választásokhoz viszo­nyítva — kevesebb írásos anyag készült. A szóbeli beszámolók ala. posan és részletesen mérték fel a szakmai helyzetet, az elmúlt öt év során végzett munkát.' A tar­talmas, konstruktív viták nem is maradtak el. A MBDOSZ és az ÉDOSZ kül­döttértekezletén sokoldalúan ele­mezték a termelés és feldolgozás terén meglévő aránytalanságokat, s ezek következményeit. Jelentő­sen emelkedett a mezőgazdasági üzemek termelése, sok esetben azonban átvételi, értékesítési problémák okoztak gondot. A fel­dolgozóipar fejlődésé nem tartott lépést az alapanyagok termelésé­nek növekedésével, amiből idő­szakonként feszültségek adódtak. Az Építők küldöttértekezletén sok bíráló szó hangzott el mun­kaszervezési hiányosságok, időn­kénti anyaghiányok miatt, nem kevésbé tették szóvá a határidő- csúszásokat és a minőségi kifogá­sok gyakoriságát. A megyei bizottságok küldött­értekezletein kiemelten foglalkoz­tak az üzemi demokrácia kérdé­seivel. Elismerően szóltak a kül­döttek a szakszervezeti szervek érdekvédelmi munkájáról, a bi­zalmiak tevékenységéről. Megfelelő súlyt kapott á hozzá­szólásokban ^ alapszervezetek­ben folyó kulturális, nevelő mun­ka. Elmondották, hogy a kulturá­lis alapok reálértéke szűkül, s az csak részben ellensúlyozható a le­hetőségek még célszerűbb kihasz­nálásával. Továbbra is gond, hogy a hivataloknál, intézményeknél nem képeznek kulturális alapot. Elismerték, hogy a kulturális in­tézmények munkája javult, de rámutattak: további közeledés szükséges az üzemi dolgozók igé­nyeihez. Rövid összegezésként megálla­pítható, hogy a pártkongresszust követően a választások előkészí­tése és lebonyolítása kedvező kö­rülmények között, jó politikai légkörben történt. A szervezett dolgozók nagyfokú érdeklődést és aktivitásit tanúsítottak, fegyelme­zetten vettek részt, és működtek közre a választási rendezvénye­ken. — Most már a megválasztott szerveken a sor, hogy térjenek vissza a hozzászólások, javaslatok értékelésére, s ahol szükséges, ide­jében, érdemiben intézkedjenek. A felszólalók írásban kapjanak választ az általuk felvetett prob­lémákra. — A középszervek már a kezdeti időszakiban is — sze­mélyes részvételekkel — adjanak segítséget az alapszenvezeti testü­leti munka színvonalának meg­erősítéséhez. — Gondoskodni kell a megválasztott tisztségviselők további felkészítéséről feladataik ellátására, beiskolázással is. — Az ágazati és SZOT-kongresszusra menő küldötteket is úgy kell el­látni útravalóval, hogy kellő súly- lyal képviseljék azokon a megye szervezett dolgozóit. T. I. Nyolcezer tonna burgonya télire • A kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet tábláin nagy tel­jesítményű NDK-gyártmányú burgonyafelszedő gépek dolgoznak, biztosítva ezzel a megye ellátását. • A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben válogató gépsorok és ügyes asszonykezek garantálják, hogy a tárolásra kerülő burgonyában ne legyen hibás egyed. Hol van már az az idő, amikor minden család elra'kta télire a két zsák krumplit, homokiba a gyökeret; a répát, a zellert, hogy ne legyen gond, ha húslevest főz­nek vasárnapra. Ma már termé­szetesnek tartjuk, hogy az év bármely szakában 'bemegyünk a zöldség- vagy élelmiszerboltba, és vásárolhatunk ezekből a termé­kekből igényünk szerint. Annak érdekében, hogy ez va­lóban így legyen, a megyei Zöld­ért minden esztendőben megfele­lő mennyiségű árut tárol fagy­mentes raktáraiban. Dr. Laczkó Tibornak, a szövetkezeti kereske­delmi vállalat igazgatójának tá­jékoztatása szerint, 8 ezer tonna burgonyát tároltak eddig télire. Sok évi tapasztalat, hogy 7 ezer tonnánál többet nem vásárolnak a megye üzleteiben a hús mellé valóból. Tehát májusban Is lesz még elegendő ebből a fontos nép- életmezési cikkből. A gumók csírátlanítását évek óta a jól bevált, NiDK-ból szár­mazó technológiával oldják meg. A szellőző ventillátorok segítsé­gével befújják a tárolótérbe a speciális kémiai szereket tartal­mazó ködgyertya füstjét. Csáng- rád> megyében például izotópos csíramenitesíitéssel próbálkoznak, váltakozó sikerrel. Úgy tartják a megyebeliek — helyesen — hogy a kiforrott technológiánál nincs jobb. A megye vöröshagymáját a hartai Erdei Ferenc Tsz-ben ter­melték meg/Hosszú idő után elő­ször fordult elő, hogy nem társ­megyei Zöldért-től kellett vásá- rolni a fűszernövényt Az igazga­tó tájékoztatása szerint, a hartai vöröshagyma minősége kifogásta­lan, mind a 800 tonna biztonságos helyen van tárolva. Sárgarépából, gyökérből 500— 500 tonnát tettek el télire. Hason­lóan 500—500 tonnát rakták el kel- és fejeskáposztából is. Zel­lerből, fekete retekből, karalábé­ból és fokhagymából sem lesz hiány a télen — ígéri a Zöldért igazgatója. . Almából — elsősorban jona­tánból — háromezer tonnát tá­rolnak Kiskőrösön a hűtöházban. Ennek csak egy része, alig ezer tonna kerüli a megye üzleteibe. Az igény feletti mennyiséget pedig exportálják elsősorban az NDK és szovjet piacra. Sz. P. M. PÚJA FRIGYES FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS ÁLTALÁNOS POLITIKAI VITÁJÁBAN Az enyhülés eredményeinek megőrzésére törekszünk NEW YORK Púja Frigyes külügyminiszter csütörtökön közép-európai idő sze­rint a késő esti órákban felszólalt az ENSZ közgyűlésének általános politikai vitájában. Beszédében a magyar külügymi­niszter a következőket mondotta: A magyar nép megelégedéssel fogadta azokat a nagy eredménye­ket, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában, egyes bonyolult nemzetközi prob­lémák rendezésében, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésében a hetvenes években elértünk. Mi ma is szi­lárd meggyőződéssel valljuk: ko­runkban az , emberiség számára sorsdöntő a béke megőrzése, egy újabb világháború veszélyének el­hárítása. A magyar kormány to­vábbra is ezt tekinti alapvető fel­adatának, és minden eszközzel ar­ra törekszik, hogy elősegítse az enyhülés eredményeinek megőrzé­sét és kiszélesítését. A mai helyzetben különleges fontosságú, hogy fennmaradjanak és erősödjenek azok a szálak, amelyek a békés egymás mellett élés keretében, a különböző társa­dalmi rendszerű országok között az elmúlt években szövődtek. Meggyőződésünk, hogy a nemzet­közi életben nincs olyan vitás kér­dés, amely kellő jóakarattal ne lenne rendezhető politikai úton. A mai helyzetet az jellemzi, hogy a nemzetközi politikában egyidejűleg vannak jelen az eny­hülés és a feszültség elemei. Az utóbbi években tapasztalhattuk, hogy a józan törekvések mellett számos olyan lépés is bekövetke­zett, amely rontotta a nemzetközi légkört.' Ennek fő okát mi abban látjuk, hogy a vezető NATO-or- szágok a fegyverkezés új hullámát indították el, már 1978-ban, Wa­shingtoni értekezletükön. Nem is titkolt céljuk a katonai erőfölény megszerzése a Varsói Szerződés tagállamaival szemben. Márpedig az emberiség leghőbb kívánsága és alapvető érdeke napjainkban a béke megoltalmazása, a biztonság megszilárdítása, a békés együtt­működés bővítése. A Magyar Nép- köztársaság kormánya, együtt a szocialista közösség más országai­val, a haladó és más békeszerető országok népeivel, a világ minden, népe sorsáért felelősséget érző kormányával kész együttműködni e nagy célok valóra váltása érde­kében. Ebből kiindulva a magyar kor­mány egyetért az e fórumon be­terjesztett szovjet emlékiratban foglalt értékeléssel a leszerelés feladatairól, és teljes támogatást nyújt a háborús veszély csökken­tésére irányuló sürgős intézkedé­seket tartalmazó szovjet javasla­tok elfogadásához és megvalósítá­sához. A Magyar Népköztársaság kor­mánya elengedhetetlennek tartja, hogy folytatódjanak és meggyor­suljanak a tárgyalások a leszere­lés egyes problémáiról, hatékony intézkedéseket hozzanak a fegy­verkezési hajsza megfékezésére, hogy az egyenlő biztonság a fegy­verzet mind alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Meggyőződésünk, hogy a Géni­ben és más fórumokon folyó két- és több oldalú leszerelési tárgya­lások sikere szempontjából kulcs- fontosságú lenne a második SALT- megállapodás hatályba léptetése. Ez az előfeltétele annak is, hogy meginduljanak a tárgyalások a stratégiai fegyverek jelentős csök­kentését célzó, harmadik SALT- megállapodásról. Az új közép-hatótávolságú ame­rikai rakéták állomásoztatása egyes nyugat-európai országokban közvetlenül veszélyeztetné a Ma­gyar Népköztársaság biztonságát is. Kormányom teljes támogatás­ban részesíti a Szovjetuniónak ez­zel kapcsolatos javaslatát, amely jó alapot nyújt e probléma rende­zéséhez. A Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé ez év májusá­ban kiadott nyilatkozatában újab­bakkal egészítette ki a szocialista országok korábbi javaslatait Ezek egytől-egyig a nemzetközi feszült­ség csökkentését, a béke és a biz­tonság ügyét szolgálják. Sajnál­juk, hogy azok, akiknek a javas­latok szólnak, az ügy fontosságá­hoz képest kevés érdeklődést mu-' tatnak irántuk. A Magyar Népköztársaság to­vábbra is megkülönböztetett fi­gyelmet szentel az európai bizton­ság és együttműködés ügyének. Következetesen törekszik arra, hogy a helsinki záróokmány alap­ján fejlessze kapcsolatait a térség minden országával és ebben a szellemben készül a záróokmányt aláírt államok képviselőinek mad­ridi találkozójára is. A magyar diplomácia a madridi tanácskozás előkészítése kapcsán, kétoldalú kapcsolatain révén sok új javas­latot tett, amelyek az európai né­pek közötti bizalom és együttmű­ködés erősítését szolgálják. Vall­juk, hogy Madridban olyan kér­désekre kell összpontosítani a fi­gyelmet, amelyekben közös érde­keltség áll fenn. Megengedhetet­lennek tartjuk, hogy e találkozót egyes nyugati körök ismét a szo­cialista országok elleni propagan­dakampányra, a helyzet kiélezésé­re próbálják felhasználni. Ügy véljük, hogy a madridi találkozó eredményességét nagyban növelné, ha döntene konferencia összehívá­sáról az európai katonai enyhülés és a leszerelés ügyében, meghatá­rozná annak időpontját, ügyrend­jét és első szakaszának napirend­jét. Ilyen megegyezés kedvezően befolyásolná valamennyi leszere­lési fórum légkörét. A magyar kormány álláspontja a nemzetközi légkört mérgező konfliktusokról, válsággócokról változatlan. Ügy vélem, most már mindenki számára eléggé világos, hogy a Camp David-i megállapo­(Folytatás a 2. oldalon.) Nem könnyű feladat össze­foglalni a hatodikí ötéves terv­ről szóló vita legfontosabb megállapításait. Mint ahogyan a tervkoncepció készítői sem voltak könnyű helyzetben, minden eddigitől eltérő körül­mények között készül a ma­gyar népgazdaság új ötéves terve. A világgazdaságban — s ennek változásaitól egyre kevésbé szakítható el gazdasá­gunk fejlődése — felgyorsultak a folyamatok, olyannyira, hogy a tervezésnél a környezet ha­tása már nem egyszerűen szempont, hanem meghatározó tényező. Ezért is kérte fel a kormány a különböző társadalmi szerve­ket, vitassák .meg a tervezetet, s az irányelveket, mondják el véleményüket, tanácsaikat. Két héten keresztül követték egy­mást a társadalmi és tömeg­szervezetek vitái: több százan; szakemberek, műszakiak, köz­gazdászok, tudósok, mezőgaz­daságban dolgozók szóltak hoz­zá a tervjavaslathoz, s jó né­hány hasznosítható, megszíve­lendő vélemény is elhangzott ezeken az eszmecseréken. Mint ahogyan azt a Magyar Tudományos Akadémia vitájá­ban is megállapították, a nép­gazdaság mostani ötéves terve új fejezetet nyithat a szocia­lista tervezés történetében. A terv elsősorban abban külön­bözik a korábbiaktól, hogy minden eddiginél nyitottabb, s rugalmasabb cselekvési prog­ram kialakítását teszi lehető­vé. A kormány által készített koncepció számol azzal, hogy a világgazdaság változásai a jö­vőben még kevésbé lesznek ki­számíthatóak, mint eddig. A terv egyes fejezetei ily módon tehát nem kinyilatkoztatások, hanem rugalmas keretek, ame­lyeket a rövidébb távú cselek­vési programok töltenek ki tartalommal. Csakúgy, mint korábban, most is a vitáfc középpontjá­ban álltak a beruházások. Most már évek óta népgazdaságunk legfontosabb feladata az egyensúly helyreállítása. Az el­múlt években kedvező tenden­ciák jelezték a pozitív változá­sokat. Több társadalmi szerv fórumán is felvetődött azon­ban, hogy a népgazdasági egyensúly helyreállításának el­sődlegessége mellett az eddi­gieknél nagyobb súlyt kell he­lyezni a beruházásokra, a mű­szaki fejlesztésre. Ezek növe­kedési ütemének csökkenése valóban hozzájárult az egyen­súlyi helyzet javulásához, ám a későbbiekben nem kívánatos hatásai is lehetnek. Többen figyelmeztettek arra, hogy hosszabb távon a technikai fej­lődés, a sokat emlegetett szer­kezetváltoztatás követelményei jelentősebbek. Ezek elhanyago­lása az iparban a további fej­lődést, a mezőgazdaságban pe­dig a mai — nem egy esetben világra szóló — eredményeket is veszélyezteti. 'S ehhez kap­csolódik az a megállapítás is, hogy a népgazdaság előtt álló — minőségileg magasa bbren- dü — feladatok nagy része megoldhatatlan az infrastruk­túra tervszerű fejlesztése nél­kül. Sok hozzászóló foglalkozott az emberi tényezők fontossá­gával. A következő években ugyanis az eddigieknél is több múlik az emberek helytállá­sán: a gazdasági-társadalmi fejlődés feltétele, hogy a dol­gozók személy szerint is jobb minőségű munkát végezzenek. Ez azonban nem egyszerűen elhatározás kérdése. Többen is megfogalmazták: helyes lenne a jelenlegi bérszínvonal-szabá­lyozás kötöttségeinek felol­dása, mégpedig oly módon, hogy ezzel megteremtsük an­nak a feltételeit, hogy a jóké­pességű és jól dolgozó embe­rek többet is kereshessenek, így javítható csak megfelelően a társadalmi termelés minősé­ge, hatékonysága, és nemzet- j közi versenyképessége. A vitában felszólalók mind­annyian az útkeresés jegyében mondták el véleményüket, s olyan fontos kérdésekre ke­resték a választ, mint például, hogy merre tart a magyar nép­gazdaság? Miként alakul élet- színvonalunk, hogyan kerül egymáshoz közelebb a tudo­mány és a gyakorlat, mi vár­ható az elkövetkező évek so­rán a munkaerő-gazdálkodás­ban? , Lényeges kérdések ezek, s a vitákban számos javaslat is elhangzott. Köztük az a meg­állapítás — mely a világgaz­daságban betöltött szerepün­ket, lehetőségeinket elemezte —, hogy törekednünk kellene az országban meglévő szellemi tőke jobb hasznosítására. Ha­zánk ugyanis, a kis országok potenciális rugalmasságát ki­használva — a világgazdaság­ban átmenetileg jelentkező hiányok miatti szükségletek ki­elégítésében érhet el sikereket a nemzetközi piacokon. A terv konvenció vitáját a Magyar Közgazdasági Társa- - ság elnöksége kezdte, majd sorra követték ezt a Termelő­szövetkezetek Országos Taná­csa, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, és más társadalmi szervek fórumai. A különböző helyeken — a tevé­keny ségi köröknek megfele­lően — más és más hangsúlyt kaptak az egyes feladatokhoz való hozzászólások. Abban mindenesetre megegyeztek: az idei év elején módosított és új alapokra helyezett gazdasági szabályozás az egyik lehetősé­gét már megteremtette a to­vábblépésnek. De egyetértettek abban is, hogy korszerűsíteni kell a gazdaságirányítás in­tézményrendszerét, a vezetés szervezetét, csakúgy, mint a vállalati irányítási rendszert. S mindehhez járul még az a követelmény: ne csak a terve­zés, az előkészítés támaszkod­jék a közös gondolkodásra, de a végrehajtásban is érződjék az, hogy céljaink közösek. (KS)

Next

/
Thumbnails
Contents