Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-11 / 239. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. október 11. események sorokban MOSZKVA ___________________ P énteken délelőtt elutazott a Szovjetunióból Hafez Asszad, a Szíriái Arab Újjászületés Szocia­lista Pártjának főtitkára, a Szí­riái Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. A látogatás során írták alá a Szovjetunió és Szíria barátsági és együttműködési szerződését. Asz- szad Moszkvában Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKP KB főtitkárá­val, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnökével és más szovjet vezetőkkel folytatott megbeszéléseket. WASHINGTON Carter elnök csütörtökön az 1980-as választási kampányban első ízben jelentette ki világosan: újraválasztása esetén ismét a sze­nátus elé terjeszti ratifikálásra a SALT—2. szerződést. Washingtoni politikai megfigyelők szerint e nyilatkozat is a demokrata kor­mányzatnak azt a felismerését tükrözi, hogy ha nem sikerül a választási hadjárat homlokterébe állítani a nemzetközi biztonság életbevágóan fontos problémáit, Carter elveszítheti a választásokat. PHENJAN________________ ____ P énteken Phenjanban megnyílt a Koreai Munkapárt VI. kongresz- szusa. A négynapos tanácskozáson 3225 küldött vitatja meg a koreai kommunisták feladatait. Az V. kongresszus óta eltelt tíz év mér­legéről szóló beszámolót Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB fő­titkára, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság elnöke tartotta. (ADN) MADRID A november 11-én kezdődő madridi találkozó részletes idő­beosztására vonatkozó javaslatot nyújtott be a spanyol fővárosban folyó előkészítő tanácskozásokon péntek délelőtt a Német Demok­ratikus Köztársaság küldöttsége. A napirendre vonatkozó magyar, s a találkozó ügyrendjére vonat­kozó csehszlovák indítványon ala­puló NDK-javaslat benyújtása után a hivatalos ülést felfüggesz­tették. (MTI) KAIRO ~ Az első lépcsőben csatát nyert a két, jogaiért küzdő ciszjordániai polgármester a Begin-kormány májusi.deportálási döntésének fe­lülvizsgálatára indított harcában. Az izraeli megszálló hatóságok katonai fellebbviteli bizottsága csütörtökön helyt adott a védelem követelésének, s engedélyezte, hogy a május elején Ciszjordániá- ból karhatalommal kitoloncolt Fahd Kavaszma hebroni és Mo­hamed Milhem halhuli polgár- mester a jövő héten visszatérhes­sen szülőföldjére, s jelen legyen a tárgyaláson. NEW YORK ~ Csütörtökön töltötte be negyve­nedik évét John Lennon, a Beat­les együttes egykori tagja. Yoko Ono, Lenhon japán felesége ere­deti ajándékkal lepte meg férjét és ugyancsak születésnapját ün­neplő fiát: az alkalomra bérelt re­pülőgéppel írta fel füstcsíkkal Manhattan egére jókívánságait. Giscard d’Estaing Kínába utazik Valéry Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnök, október 15. és 22. között hivatalos látoga­tást tesz Kínában. A francia el­nöki palota hivatalos szóvivője azt mondotta, a csaknem egy- milliárd lakost számláló Kínának minden bizonnyal egyre növekvő súlya lesz a nemzetközi ügyek­ben, s Franciaország nagy jelen­tőséget tulajdonít Pekinghez fű­ződő kapcsolatai fejlesztésének. Szerinte Kína „(Nyugat-) Euró­pához hasonlóan az egyik szük­séges pólus lehet a világ egyen­súlyának és békéjének fenntar­tásában”. A két ország jobb egyetértésre törekszik, és fejleszteni kívánja gazdasági, műszaki és kulturális együttműködését — fűzte hozzá a szóvivő. Orvosi Nobel-díj STOCKHOLM Genetikai és immunológiai ku­tatásokkal foglalkozó tudósoknak ítélték oda pénteken Stockholm­ban az 1980. évi orvosi Nobel- díjat. A magas kitüntetést megosztva kapta meg — a Venezuelában született USA-állampolgár — Ba- ruj Benacerraf (Egyesült Álla­mok), Jean Dausset (Franciaor­szág) és George Snell (Egyesült Államok). „Az immunológiai re­akciókat szabályozó sejtfelület, genetikailag determinált struktú­ráira vonatkozó felfedezéseiért.” (AFP) PÚJA FRIGYES FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS ÁLTALÁNOS POLITIKAI VITÁJÁBAN Az enyhülés eredményeinek megőrzésére törekszünk (Folytatás az 1. oldalról.) dás, az egyiptomi—izraeli külön- alku semmit sem oldott meg, zsák­utcának bizonyult. Szerintünk a közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezéséhez elengedhetetlen az izraeli csapatok teljes kivonása a megszállt arab területekről. Érvényesíteni kell a Palesztinái nép törvényes jogait, beleértve önálló palesztin állam létesítésének jogát is, továbbá szavatolni kell a térség minden országának biztonságát. Elítéljük Izrael döntését Jeruzsálem beke­belezéséről. Az afgán népi erők 1978-as győ­zelmével, majd az iráni fordulat­tal megváltozott a közép-keleti térség helyzete. A szélsőséges im­perialista körök azonban minden eszközt felhasználnak elvesztett pozícióik visszaszerzésére. A Magyar Népköztársaság kor­mányának véleménye szerint a helyzet megoldásának kulcsa a reakciós külső erők beavatkozásá­nak megszüntetésében van. Az af­gán kormány ez év május 14-i rendezési javaslatainak elfogadása feloldaná az Afganisztán körül szított feszültséget. A Szovjetunió­ra szórt rágalmak a már régóta kidolgozott és jól ismert elgondo­lások valóra váltását hivatottak leplezni. Délkelet-Ázsia legnagyobb prob, lémája a kínai kormányzat ter­jeszkedő, nagyhatalmi politikája. A Vietnam elleni kínai agresszió, az új „megleckéztetéssel” való fe­nyegetőzés, a térség haladó rend­szerei ellen irányuló kínai akna­munka és nyílt beavatkozás kö­vetkeztében feszült helyzet kelet­kezett ebben a térségben. A kambodzsai nép élete a kül­ső cselszövések ellenére fokozato­san javul, az új társadalmat építő munka eredményei kézzelfogha­tóak. A szörnyű tragédiát átélt kambodzsai nép méginkább felso­rakozik a népi forradalmi tanács mögé. Mindez kedvező visszhangra ta­lál a haladás táborában. A reali­tások felismerése és tudomásulvé­tele, a kambodzsai nép egyetlen törvényes képviselőjének nemzet­közi elismerése és részvételének biztosítása az ENSZ munkájában nagymértékben elősegítené a fe­szült helyset enyhítését. Csorbítja világszervezetünk tekintélyét, hogy a népi Kambodzsa helyét még mindig a senkit sem képvi­selő, népirtó Pol Pot-klikk foglal­ja el. A legutóbbi dél-koreai esemé­nyek ismét ráirányították a figyel­met a régóta megoldatlan koreai kérdésre. Kormányom változatla­nul vallja, hogy minden idegen csapatot ki kell vonni a koreai félszigetről, és elő kell segíteni a két országrész békés egyesítését. Támogatjuk a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság erre vo­natkozó javaslatait A Magyar Népköztársaság rend­kívül érdekelt abban, hogy a nem. zetközi gazdasági együttműködés zavartalanul fejlődjék, elősegítse a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök teljes érvényesülé­sét, a népek jólétének emelését és hozzájáruljon a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez.- Sajnáljuk, hogy az ENSZ-köz- gyűlés világgazdasági kérdésekkel foglalkozó XI. rendkívüli üléssza­ka néhány ország negatív állás­pontja miatt nem zárhatta ered­ménnyel munkáját. * A Magyar Népköztársaságban a jelen ülésszak ideje alatt-emléke­zünk meg ENSZ-tagságunk ne­gyedévszázados évfordulójáról. A Magyar Népköztársaság ez alatt a 25 év alatt szüntelenül arra töre­kedett, hogy az alapokmány betű­je és szelleme szerint cselekedjék, hogy a világszervezet minél telje­sebben töltse be fő feladatát, őriz­ze meg és erősítse a békét és a biztonságot. Valljuk, hogy az ENSZ eddig alapjában megfelelt felada­tának, de meggyőződésünk az is, hogy szerepét tovább lehet növel­ni a nemzetközi problémák meg­oldásában. Nagyra értékeljük dr. Kurt Waldheim főtitkár úr tevé­kenységét, amellyel igyekezett elő­segíteni világszervezetünk haté­konyságát — mondotta a közgyű­lésen elhangzott beszédében Púja Frigyes külügyminiszter. (MTI) / - ' Egyre korszerűbb fegyverek ^l*alános ?z*rájk . , . . * • 1 n , * Olaszországban az íram-iraKi naooruDan Nyugati hírügynökségek csütör­tök esti és péntek reggeli jelen­tései szerint az iraki—iráni há­borúban a szembenálló felek egy­re korszerűbb fegyvereket, raké­tákat, illetve nehézlövegeket vetnek be. Az egymásnak ellent­mondó bagdadi és teheráni ka­tonai közleményekből szinte le­hetetlen világos képet alkotni a hadszíntéren kialakult helyzetről. Egyes katonai szakértők vélemé­nye szerint a harci helyzet Irán számára kedvezőbben alakul: csapatai több helyütt megállítot­ták az iraki erőket, másutt ellen- támadásba lendültek. A UPI helyszíni tudósítója szerint nem valószínű, hogy rövid időn belül bármelyik fél tartós fölénybe ke­rülhetne. Szakértők szerint a hamarosan meginduló esőzések sártengerré változtatják a harci területeket, következésképpen várhatóan megmerevednek a frontvonalak, . ismét, állóháború alakul ki. Baniszadr iráni elnök, csütör­töki rádióbeszédében bejelentet­te, hogy az iráni csapátok ellen­támadásba lendültek. Ahwaz kör­zetében 10 kilométerre előnyo- multak a város irányába, miköz­ben az iráni tüzérség nagyszabá­sú támadást intézett az iraki állá­sok ellen. Baniszadr közölte, hogy a frontvonal északi részén az iráni katonák visszafoglaltak több magaslatot, s meghiúsították az iraki csapatok támadó hadmozdu­latait. Olaszországot pénteken déle­lőtt négyórás általános sztrájk bénította meg. A három szak- szervezeti szövetség együttes fel­hívására, több tízmillióan marad­tak távol a munkától, tiltakozá­sul az ellen, hogy a Fiat művek igazgatósága október 6-tól felfüg­gesztett állásából 24 ezer munkást és alkalmazottat. Luciano Lama a L’Unitá-ban megjelent írásában elszánt harc­ra szólította fel a dolgozókat, és a sztrájkotok figyelmébe ajánlot­ta, hogy ha a. torinói munkások harcát siker koronázza, akkor or­szágosan is szép sikert könyvel­hetnek el. Az általános sztrájkkal egyide­jűleg Forlani kijelölt olasz mi­niszterelnök, pénteken megkezdte kormányalakítási konzultációinak második fordulóját. NAPI KOMMENTÁR 'Csak a helyszín volt azonos.'.1 A kedvelt dél-angliai üdülőfhe-1 lyen, Brightoniban, ahol nemrég a brit szakszervezeti főitanács tar­totta kongresszusát, most a kor­mányon levő konzervatívok kül-> dotted gyűlitek: össze. De amíg a szervezett dolgozók képviselői ha­tározottan bírálták a kormány másfél éves tevékenységét, addig a toryk tegnap befejeződött kong­resszusukon messzemenően he­lyeselték a Thatcher-kabinet ténykedését. Pedig nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök-asszony politikája az elmúlt hónapokban gyorsan növekvő gazdasági prob­lémákhoz, s a társadalmi ellenté­tek kiéleződéséhez vezetett. A merev konzervatív irányvo­nalat tükrözték a kongresszuson elhangzott felszólalások és az el­fogadott határozatok isi. A rekord­magasságiba kiúszó munkanélküli­ség, a vállalati csődök szaporodá­sa kezd1 ugyan bizonytalanságot ébreszteni soraikban; a toryk többsége mégis egyetért a kor­mányfővel, aki az inflációt a dolgozó tömegek számára káros bér- és adóin tézkedésekkel akarja visszászorútainii, a szakszervezetek elkerülhetetlen ellenállását pedig kész „kemény intézkedésekkel” letörni. A konzervatív miniszte­rek kiálltak Nagy-Bri tannia közös piaci tagsága . mellett, és védel­mezték a fokozott fegyverkezési kiadásokat is. Pedig figyelmeztető jel akad bőven. A szabadpiaci verseny esz­közeit makacsul alkalmazó mi­niszterelnök intézkedéseit néha már az üzleti körök is sérelmes­nek érzilk, a kormányfő mégis hajthatatlan. „Nem lesz semmi­féle gazdasági visszakozás!” — is­métli sűrűn, ha az állami beavat­kozás vagy a közkiadások emelé­sének szükségességéről esik szó. Thatcher asszonyt, a jelek szerint, hidegen hagyja, hogy a lakosság körében mélypontra zuhant a kor­# Az egyik felszólaló munka­köpenyben állt a szónoki emelvényre, hogy így figyel­meztesse a kormány tagjait az egyre növekvő munkanélküli­ségre. (Telefotó — AP.) mány népszerűsége. A felmérések .szerint a konzervatívok 10—11 százalékkal maradnának le a Munkáspárt mögött, ha most ren­deznének választásokat. Thatcher asszonyt viszont a parlamenti erő. viszonyok valószínűleg nem kény­szerítik 1984 előtt az urnákhoz, addigra pedig — állítja ő — ja­vulni fog az ország helyzete. A miniszterelnöknő saját kor­mánya tagjaival is közölte: „Aki­nek nem tetszik a közös vonal, mondjon le!” — Jóllehet az eset­leg ellenkező politikusok csupán Thatcher élesen antiszociális poli­tikájának bizonyos mérséklését szeretnék. Nem az alapelvekről, hanem a módszerekről vitázná­nak ; a mostani kongresszuson azonban még ezek a vélemény- eltérések sem kerültek elő. A brightoni őszi verőfényben úgy tűnhetett tehát: minden rendben megy a toryipárt házatáján. Az egyre inkább felforrosódó brit közhangulat hamarosan megcáfol­hatja ezt a látszatot. Sz. G. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Vasúti szerencsétlenség Október 10-én 8.24-kor, a Kiskunhalasról Budapest-Józsefvárosig közlekedő gyorsvonat Dömsöd állomáson összütközött egy tolatást végző tehervonati szerelvénnyel. A baleset következtében a gyors­vonat mozdonya és egyik kocsija, valamint a tolató szerelvény egy teher­kocsija kisiklott. Négy személy súlyos, de nem életveszélyes, 28 személy könnyebb sérülést szenvedett. Harminc sérültet a MÁV-kórházban, kettőt pedig a Honvéd Központi Kórházban részesítettek elsősegély­ben. A MÁV-kórházban kezelt könnyű sérültek közül 17-en, 15.30-ig elhagyták a kórházat. A baleset okának megállapítását a rendőrség MÁV-szakértők bevonásával végzi. (MTI) ,\v*v«v.v«v»v.v.v.v.v.#.v ,%v»v»v*v/«v'v!*»v»v*v/»v Katonák és diktatúrák A TÖRÖKORSZÁGI katonai puccs az effajta hatalomváltások esetében megszokottnál nagyobb nemzetközi visszhangot váltott ki. Érthetően. Hiszen Törökország ki­csiny európai területtel is ren­delkezvén földrajzilag, szövetségi viszonyai miatt pedig politikailag egyaránt kontinensünk országai közé soroltatik, s Európában a katonai államcsínyek nem tartoz­nak a gyakori események közé. Az „öreg földrész” kulcsfontosságú politikai szerepe a világban ugyancsak indokolja, hogy külön­leges figyelem irányuljon az eu­rópai államok minden jelentősebb belső változására. Csakhogy Törökország földraj­zi, stratégiai és politikai helyzete önmagában még nem magyaráz­hatja teljesen azt a számtalan kérdést felvető, vitákat okozó fo­gadtatást, amellyel a szeptemberi államcsínyre reagáltak mind Ke­leten, mind Nyugaton. Az értéke­lések bizonytalansága mögött alighanem meghúzódik az a nem új, de mindenképpen kivételesen fontos — és okkal-joggal általá­nosítást kereső — kérdés is, hogy egy ország társadalmi, politikai és gazdasági fejlődésében mennyiben visszahúzó tényező a katonai dik­tatúra, vagy esetleg milyen kö­rülmények között játszhat előre­vivő szerepet. TÚLZOTTAN EGYSZERŰSÍ­TŐ lenne azt állítani, hogy a had­sereg politikai felfogása és főként hatalom gyakorlása kizárólagosan és minden esetben eldönti ezt a kérdést. A progresszivitás és a reakciósság dilemmáját természe­tesen elsősorban és a legkézenfek­vőbben ezek a tényezők'határoz­zák meg. De adódhat olyan hely­zet, amelyben egy egyértelm|űen reakciós katonai hatalom példá­ul gazdasági sikereket tud felmu­tatni, s előfordulhat az is, hogy egy határozottan haladó katonai rendszer a legjobb szándékok el­lenére sem képes legyűrni a gaz­dasági-politikai válságot. Elen­gedhetetlenül szükséges tehát a katonai hatalom által irányított országok konkrét politikai, gazda­sági viszonyainak alapos vizsgá­lata ahhoz, hogy megfelelően ítél­hessük meg egy puccs és az utána következő időszak eredményeit és/ vagy negatív fejleményeit. Törökország esetében például nyilvánvalóvá vált: az egymással ádázul viaskodó polgári politikai erők olyannyira tehetetlenek a ha­talom gyakorlásában, hogy a gaz­dasági válság és a fékevesztett terrorizmus lassacskán romba- dönti az országot. Persze koránt­sem bizonyos, hogy a hadsereg ké­pes lesz hatásos gyógyszert adni az országot kínzó kórok ellen. Az viszont kétségtelen, hogy a ká­oszt és rettegést teremtő partta­lan terrorizmussal szemben a pol­gári demokrácia játékszabályaiba belebonyolódott „civil hatalom” egyszerűen tehetetlen volt. A ka­tonák határozott és várhatóan következetesen kemény fellépése a szélsőséges csoportok ellen ek-. ként bizonnyal az ország érdekeit szolgálja. Csakhogy, már itt szük­séges figyelmeztetni arra is, hogy az új hatalom fegyveres kénysze­re mennyire sérti a demokráciát tiszteletben tartó politikai erőket, s főleg fenn tudja-e tartani az egyensúlyt ezen erők mozgásának korlátozásában. Egyelőre a jobb­oldali és a baloldali pártokat, szervezeteket egyformán érintik a rendkívüli állapot intézkedései, de nem lehet megjósolni, hogy ké­sőbb is így lesz-e, ahogy az is nagy kérdés, hogy a betiltott szak­0 Harci jármüvek Ankara utcáin. szervezetek visszanyerik-e/ jogai­kat egy konszolidáltabb helyzet­ben. Hiba lenne tehát sommás kö­vetkeztetéseket levonni a török puccsból, a katonai hatalom lét­rejöttéből, hiszen pozitívumokat és negatívumokat egyaránt fel le­hetne sorakoztatni az érvek kö­zött.' JÓ NÉHÁNY KATONAI dikta­túra esetében hasonlóképpen van. Gondoljunk például Latin-Ameri- kára, ahol az egyértelműen reak­ciós, sőj fasisztoid nézeteket valló katonai vezetők erőszakos hata­lomra kerülései mellett nemegy­szer előfordulnak progresszív po­litikai , perspektívákat nyitó kato­nai fordulatok is. Peruban például alig több mint égy évtizede! ha­ladó nacionalista beállítottságú tisztek vették át a hatalmat, a gazdasági-társadalmi válságot azonban nem voltak képesek fel­számolni. Míg ott van Brazília, ahol a hatvanas évek közepén karakterisztikusan jobboldali tá­bornokok számolták fel a polgári kormányzást, mégis másfél évti­zed alatt sikerült olyan jelentős gazdasági prosperitást elérniük, amely már lehetőséget nyújtott a polgári demokrácia bizonyos ele­meinek visszaállítására is. Persze az effajta — jobboldali — diktatúrák átmeneti vagy tar­tós sikereiben köztudottan nagy szerepet játszanak a külföldi tá­mogatók, elsősorban a vezető tő­kés államok, amelyek politikai-üz­leti érdekeikből kiindulva általá­ban óriási segítséget nyújtanak a nekik tetsző katonai rendszerek­nek. Mindent azonban nem lehet ezzel magyarázni, hiszen ott van ellenpéldának a XX. század talán legbrutálisabb katonai rezsimje, a chilei, amely a nagyarányú ame­rikai segélynyújtás ellenére sem volt képes hat esztendő átott kon­szolidálni az ország politikai, és gazdasági helyzetét. Nehéz vagy inkább lehetetlen tehát általánosítani csupán a ka­tonai hatalmak eredményeire és kudarcaira figyelve. Annál is in­kább, mert ezekben a nemzeti sa­játságok, a gazdasági fejlettség szintje, a politikai-társadalmi problémák súlyossága döntő sze­repet játszik. Eszerint hát semmi azonos vo­nás nincs a katonai rendszerek között? Nem valószínű. Alaposart vizsgálva a „fegyveresek diktatú­ráinak" természetrajzát, kitűnhet, hogy sikereket — főként gazdasá­giakat — jobbára azok érnek el, amelyek képesek megnyerni az adott társadalomban fontos szere­pet játszó rétegek, csoportok egy részét, megfelelő támogatókat' tudnak szerezni a nemzetközi po­rondon, s legfőképp az ország adottságaihoz alkalmazkodó gaz­dasági programokat terveznek és hajtanak végre, jól felhasználva ebben a fegyveres erőn alapuló centralizáltság előnyeit. MINDEN BIZONNYAL ezek a tényezők játszottak közre például abban, hogy Görögwszágban az ezredesek szélsőségesen reakciós juntája mindvégig kegyetlen poli­tikai terrorja ellentételeként a hetvenes évek elejére legalább számottevő gazdasági fellendülést tudott felmutatni. Ettől a demok­ráciát és a szabadságjogokat sár­ba tipró rezsim persze nem lett vonzóbb sem belföldön, sem kül­földön, de a prosperitás aligha­nem hozzájárult saját létének meghosszabbításához. Hiszen az kevéssé vitatható, hogy' a gazda-! sági-politikai sikertelenségek) előbb-utóbb meggyengítik a leg­szilárdabb katonai diktatúrákat is,| szinte függetlenül attól, hogy mi­lyen politikai platformon állnak. Mert a körülmények legalább annyira diktálnak, mint a legerő­sebb diktátorok. Konszolidálódni] is leginkább csak azok a katonai rendszerek képesek, amelyek tud­nak alkalmazkodni a körülmé-\ nyékhez. A vakbuzgó terror, aj puszta nyers erő — napjaink tör-! ténelme is számos példával szol­gál erre — nem vezethet hosszabb távon fejlődéshez, sem politikai­lag, sem társadalmilag, de még gazdaságilag sem. Avar Károly

Next

/
Thumbnails
Contents