Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-10 / 238. szám
« • PETŐFI NÉPE • 1980. október 19. !\. Pirosarany volt a kezdet... Gondjuk is van. Többször megkísérelték már exportálni Keletre és Nyugatra egyaránt, elsősorban magyarlakta területekre az Univer-fűszereket. A HUNGAROFRUCT-tal 1976-tól 1978-ig próbáltak olyan kereskedelmi kapcsolatot létrehívni, amelynek nyomán hódíthat a fűszerkeverék külhonban is- Ez 1978-ig nem sikerült. Akkor a MONIMPEX-hez, a másik külkereskedelmi vállalathoz pártoltunk át. Most ott tartanak, hogy időarányosan az előzőkben meghatározott mennyiségekből csupán egy-két százalékot szállítottak külföldre. A magyarázatot abban látják, hogy a nagy mgmmut külker cégeknek nem érdeke néhány százezer1 dolláros üzlettel bajlódnia. Pedig nem kell hangsúlyoznunk, hogy mi deviza- szegény világunkban mit jelent ez. Nem beszélve arról, hogy ha fejleszteni akarják technológiájukat, akkor szükségük van tőkéspiacról származó gépekre, berendezésekre is. A jó szándék bennük megvan, ők megtermelnék az érte járó dollárt. Az állandó minőségnek, úgy tartják a hetényegyháziak, két titka van: a kiváló alapanyag és a rendszeres gyártásközi és laboratóriumi ellenőrzés. Ottjártunk- kor paradicsompaprikát dolgoztak fel. Egészségeset, épet, pirosat. Nagyüzem volt a laboratóriumban is. Biztosítékul annak, hogy az Univer konzervüzemének minőségi standardja nem változik a közeljövőben. Sz. P. M. I Kezdetleges, de biztonságosan üzemelő berendezéssel töltik a Közkedvelt vöröshagymakrémet. (Méhesl Éva felvételei.) • Kétezer-hatszáz tonna zamatos paradicsompaprikát dolgoznak fel az idén a konzervüzemben. Az alsó képen: Módra Lászlőné laboráns a Plrosarany sótartalmát ellenőrzi. ■%Kz Univer AfesZ hetény- ÖÜyházi kon- Ügrvüzeme alig több mint IS Hips múltra tekinthet visz- tla. Valamikor •jlupán savanyítottak. Alaptechnológiával ■őszülő termékeket állítottak Qő. A nyugodtan mondhatjuk, forradalmi változást ILtubusos ételesítő, a Pirosarany gyártásnak kezdete jelentette. Ma már 118 Mjlllió forint értékű fűszer- ■ kompozíciót mímelnek itt, Összesen huszonhatféle tér- lilékét. Az idei OMÉK-on a fűszer- és ételízesítők családjával a Szabványügyi Hivatal mellett működő Fogyasztók Tanácsának különdí- nyerte a szövetkezet. Rangos elismerés ez, mert a kiállított produktumok között csupán hat tilóllett díszelgett ez az embléma. Vásári aranyat nyert még a szövetkezet a fűszerporokkal is. ;Szarka Balázsnak, az üzem lÉ&zgatójának tájékoztatása szerint halételek mellé már gyártt ik, sőt forgalomba is hozták azo- ;at az ízkompozíciókat, amelyeket Itt állítottak elő. A különféle levésízesítők várhatóan karácsony előtt kerülnek az üzletekbe. A sok új terméknek egyszerű titka van, Úállja az üzemigazgató. Héttagú brigád adja a szellemi ötletet. Kertészmérnök, vegyészmérnök, üzemmérnök, élelmiszerkutató találkozik rendszeresen. Megszabják a következő hetek, hónapok feladatát. Az ötlet értéke és a technológia kristályosításában Végzett munka mennyisége határozza meg aztán a díjazást. HÁZUNK TÁJA Megyeszerte szüretelik a szőlőt íu Színesednek a fák és a lábon lÜó termények. Nemsokára biztos Hlyen lesz az egész éves munka eredménye. Az elmúlt héten már fllajmenti fagyok is veszélyeztették a későn érő termést, de az £sős idő is sietteti a ház körüli munkát ■A GYÜMÖLCSÖSKERTBEN befejeződött a szilva szürete. A legkésőbb érő őszibarackok sem Aránylanak már a fákon. I A téli almát az előző években Októberben már javában szedték Bács-Kiskun megyében. A szin- előszedés után csak a teljesen be- Színeződötteket szedjük. Az alma érettségét különböző módon lehet iheghatározni. A legegyszerűbb: a termés kettévágása után a magiak vizsgálata. Ha a magházban lévő mag jellegzetesen sötétbarna, ékkor szedhető az alma. p A gyümölcs szedésekor a leglelkiismeretesebb, léggondosabb kertészek is megsérthetik a termést. Mi a teendő az ilyen romló- hibás gyümölcsökkel? Hogy ne Vesszen kárba, aszaljuk, vagy főz- izük be. De még így is sok maradhat a fa alatt. Azokból a gyümölcsökből —, amelyeket nem tudunk ^fogyasztani sem nyersen, sem feldolgozva — főzhetünk pálinkát. Mivel a pálinka, cefre kifőzése Adóköteles tevékenység, ezért csak isz engedéllyel rendelkező, állandó S iénzügyőri ellenőrzés alatt álló Őzde végezheti. A kifőzési feltételekről érdemes a gyümölcs ősz- szeszedése előtt tájékozódni. A cefre alapanyagának felszedése előtt jó, ha tudjuk, hogy a zamatérték szempontjából legmegfelelőbbek a csonthéjas gyümölcsök, közöttük elsősorban a szilva. De készíthető jó minőségű pálinka az almás termésűekből is, például körtéből. A gyümölcs cukortartalma határozza meg a készítendő pálinka mennyiségét Ezért csak a teljesen érett terméseket gyűjtsük ösz- sze, mert ezekben legnagyobb a cukortartalom és alakul ki a jellegzetes zamat A cefre készítésekor ügyeljünk arra, hogy a gyümölcs közé ne kerüljön zöldmaradvány, erősen romlott penészes vagy éretlen termés. Ha mód van rá, akkor lehetőleg csak egyféle gyümölcsből, keverés nélkül készítsünk pálinkát Az almaszedés után a hullott gyümölcsöt is szedjük fel. Ügyeljünk a moníliával fertőzött gyümölcsmúmiák eltávolítására is. Ha az ágat és a vesszőt is megtámadta a betegség, nyugodtan visszavághatjuk. Elérkezett a tápanyag-visszapótlásnak is az ideje. Most juttassuk ki a foszfor- és kálium-műtrágyákat. Szerves trágyából pedig 500 kilogrammot terítsünk száz négyzetméterre. A lehullott, egészséges lomb komposztkészítésre és téli takarásra egyaránt alkalmas. A SZŐLŐBEN megyeszerte megkezdődött a szüret. Az elmúlt hetek napsütése bepótolta a nyári lemaradást. Az eső viszont sürgeti a szőlő betakarítását. A must erjedésekor vigyázzunk arra, hogy a pince hőmérséklete ne emelkedjen 28 Celsius-fok fölé, mert ilyenkor tejsavas erjedés léphet fel. A legmegfelelőbb hőmérséklet a 15—20 Celsius-fok közötti. Az ennél melegebb pincéket rendszeresen szellőztessük. A ZÖLDSÉGES KERTBEN is a fagyveszély jelenti a legnagyobb gondot. Derült, felhő nélküli éjszakákon takarjuk a karfiolt. Szedjük a karósbab kifejlett hüvelyeit. A zsengébbeket zöldbabként, az érettebbet pedig kiszárítva, vetőmagként hasznosíthatjuk. Megkezdhetjük a tavaszi vetésű fekete gyökér felszedését is. A DISZKÉRT is sok munkát ad így, tél előtt Utoljára nyírjuk a gyepet. Fontos, hogy alaposan gereblyézzük át. Szabadföldi ágyásokban most vethetjük a hidegre kevésbé érzékeny növények magvait, például a díszmákot, a körömvirágot és a szarkalábat Dugványozhatjuk a rózsát. Előtte az elvirágzott nemes hajtásról vágjuk le a virágot és távolítsuk el a félfás hajtás alsó leveleit, tüskéit. Vigyük védett, világos, telelőhelyükre az eddig szabadban tartott edényes növényeinket A cit- rusokat, a leandereket és a pozsgásnövényeket. A NÖVÉNYVÉDELEM továbbra is vegyszer nélküli legyen. Cs. F. A szabad idő fogságában A szabad idő az egyik legsokrétűbben értelmezett fogalom napjainkban. Olyannyira, hogy sokan a munkaidővel is összetévesztik. Méghozzá nem is szórakozottságból vagy rosszhiszeműségből: egyszerűen azért, mert javarészt nincs mit csinálniuk dologidőben a munkahelyükön. Fiataloktól hallani olykor, hogy „kifogtam egy jó melót, nem kell csinálni semmit”. Aztán szinte észrevétlenül elkezdik. magukat rosszul Mi sem egyszerűbb, mint a könnyebb ellenállás irányába menni. Nyárom munkáit vállalt fiatalok mesélik gyakorta, hogy ők (bizony nem értik, miért nyolc órában állapították meg a munkaidejüket, mikor fele annyi idő alatt is a végére érnének annak, amivel a régi dolgozók éppen megbízták őket. Pedig — mégha azzal is hencegnek — nem csak a zsebpénzért vállalnak munkát a diákok. Legtöbben igenis bele akarnak kóstolni az apjuk, felmenőik által annyit emlegetett munkába, maguk is tapasztalni akarják azt a fáradtságot, amiről a (felnőttek mindig panaszkodnak, kicsit azzal a nem titkolt virtussal! is, hogy rajtuk ugyan nem fog ki a munka. S mikor ott vannak „a dandárjában”, azt kell tapasztalniuk, hogy — tisztelet a kivételnek — a példaképek szép lassan. elkezdenek lecsúszni a pie- désztéiről, fontoskodnak, adminisztrálják magukat — teljesítmény meg sehol. Pedig sorsdöntő lehet ez a találkozás. Ha nincs rangja, igazi hitele ennek az ideiglenes együttlétnek, az meghatározó lehet egy tiszta ideákban gondolkodó kamasz egész életére. S az ilyen srác könnyebben, fordul az eddig visszautasított csábítások felé. Elkezd lötyögni, „agyonütni az időt”, más természetűek lesznek a korábban elraktározott kételkedései, amelyek szép lassan azt a sztereotípiát is kikezdik, hogy „mindenki az életnek tanul”. iA szabad idő ilyen, módon' a munkaidő értelmezésének az áldozata sok esetben. Aki tudja a dolgát, s szinte észre sem veszi az idő múlását az esztergapad melérezni ebben a „kiváltságos” helyzetben. Cammog az óramutató, nem volna rossz agyonütni az időt valamivel. • De mert feladat csak nem adódik, úgy módosul a filozófia, hogy „mi a fenének blokkolok én itt minden hajnalban, ha egyszer úgysem csinálok semmit”. S mire hősünk gondolatmenete végere ér, többnyire már ki is kérte a munkakönyvét. lett vagy a tervezőasztalnál, az a munkaidő után sem azon töri a fejét, hogy ugyan mihez kezdjen. Van dolga egész életére. Ilyen génekkel született, ilyen példát látott az édesapjától, a tanítójától, s a munkaihelyén attól a szakitól, aki a mesterfogásokra megtanította. A késés nyilvánvalóan megbocsáthatatlan egy ilyen folyamatban, 'hiszen ezt a fajta állandó nyitottságot a cselekvésre csak fiatal korban lehet egyszer s mindenkorra elsajátítani. Az unalom, a tétlenség — mindkettő a feladatnélküliség gyermeke — társadalmunk első számú közellensége. Akik nem szereztek ez ellen védettséget, azok nem csak a munkahelyükön téblébol- nak, mint afféle szürke eminenciások, de a munkaidőn túli szabad idejükkel sem tudnak mihez kezdeni. Egy kettős ünnep például valóságos istencsapása az ilyen embereknek. A fiatalok persze nem adják meg egykönnyen magukat. Úgy tűnik, jól megvannak a szabad idő fogságában, s szinte észrevétlenül szűkítik maguk körül a világot. Különösen új lakótelepeken jellemző ez, s nem csak azért, mert elfelejtettek klubot létesíteni vagy mert a pincehelyiséget nem alakították pingpong-teremmé. Ez egy későbbi önmagyarázkodás szövege lehet. Két villamosmegállóval odébb ez is van meg az is van, csakhogy cikis ez is, meg az is. Így lesz az a srác, aki rendszeresen olvas — könyvmoly; aki .barkácsol, modellezik — technokrata, szakbarbár; aki pedig megvív minden emberi kapcsolatért, s azt magót építve megőrzi — törtető, stréber. Mégsem mondhatnám, .hogy az ily módon világukat fokozatosan vesztő fiatalok ,^menthetetlenek”. Veszélyes is lenne ilyesmit deklarálni, hiszen a szabad idejük foj- togatásában élők többsége alig várja, hogy kiszabaduljon. Csak éppen nem tudnak mit kezdeni a szabadságukkal. Az erőltetett, rutin édesgetésektől1 még jobban visszahúzódnak, s mintegy igazolva érzik saját filozófiájukat, hogy tudniillik „majd csak lesz valahogy ezután is". A társadalomnak messze nem mindegy, hogy 'hányán élik le az életűket ilyen szemlélettel. Tetten érni azt a pillanatot azonban, amikor egy fiatal ember elveszti, az érdeklődését, jóformán lehetetlen. Bár ez fogalmazható így is: hagyták, hogy ilyen sorsra kárhoztassák. Az azonban igenis észlelhető, ha valaki kezd elszakadni a közösségtől, társtalan, kapcsolattalan. Norma nem szabható arra, hogy kinek mennyit kell elviselnie mellőzöttségből, s ha mégis: fiatalok részére ez alacsonyabban állapít- tassék meg. Ami. viszont ne állapíttassák meg alacsonyabban, az a munka, a feladat, ami erőn felüli gyürkőzést igényel, ami egyenlővé tehet .bárki ember fiát rutinos, gőgös tekintélyelvűség alapján kivívott pozicionáltakkal. Egyetlen ilyen győztesen megví-. vott csata elegendő ahhoz, hogy egy mindenre nyitott, 'mindent jóhiszeműen befogadó fiatalember játszi könnyedséggel kikerülje a szabad idő csapdáit, vagy ha véletlenül .belelép egyik-másikba, hát magától könnyűszerrel kiszabaduljon onnan. K. P. AZ ÜJ JOGSZABÁLYOKRÓL Az Üzemi balesetek bejelentése, nyilvántartása A KÖZPONTI Statisztikai Hivatal elnökének 2/1980. számú rendelkezése kiterjed a munka és szövetkezeti tagsági viszonyon túlmenően a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, tanulói viszony, valamint a kisipari, magánkereskedői jogosítvány alapján, továbbá a szervezett társadalmi munka és a javító-nevelő munka keretében végzett, valamennyi munkával összefüggő tevékenység során bekövetkezett üzemi balaset statisztikai bejelentésére és nyilvántartására. A jogszabály kimondja, hogy a sérült az üzemi balesetet köteles az őt közvetlenül irányító személynek — a munkavédelmi szabályzatban meghatározott módon haladéktalanul bejelenteni. A sérült munkáját közvetlenül irányító személy pedig minden olyan üzemi balesetet, amely előrelát^ hatóan munkakiesést okoz, jelenteni köteles a munkahely vezetőjének, a munkavédelmi vezetőnek, továbbá a munkahely szakszervezeti szervének. Ugyancsak a munka közvetlen irányítójának kötelessége, hogy minden, a sérült által bejelentett, illetőleg a tudomására jutott üzemi balesetet, továbbá a munkakieséssel nem járó sérülést a munkahelyi „Üzemi balesett napló”-ba haladéktalanul bejegyezzen. Az üzemi balesetek statisztikai bejelentése és nyilvántartása szempontjából a rendelkezés meghatározza az üzemi baleset statisztikai fogalmát. Kimondja, hogy a rendelkezés alkalmazásában baleset az emberi szervezetet ért olyan külső hatás, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, , mérgezést, vagy más egészségkárosodást, Illetőleg halált okoz. Statisztikai célból üzemi balesetként kell bejelenteni és nyilvántartani azt a balesetet, amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkában, vagy onnan lakására menet közben, továbbá a szervezett társadalmi munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. STATISZTIKAI célból be kell- jelenteni és nyilván kell tartani a rendelkezésben részletesen felsorolt esetekből adódó balesetét akkor is, ha az a dolgozó munkaköri kötelezettségének megszegésével kapcsolatban (például engedély vagy bejelentés nélkül végzett munka, engedély nélküli fuvar, munkafegyelem megsértése) következett be. A rendelkezés külön mellékletben adja meg az‘üzemi balesetek fogalmának részletes meghatározását. A dolgozónak a foglalkozása körében végzett munkájával ösz- szefüggésben bekövetkezett balesetein túlmenően statisztikai nyilvántartás és bejelentés szempontjából más balesetek is üzemi balesetnek minősülnek. így pl. a munkásszálláson bekövetkezett baleset akkor minősül üzemi balesetnek, ha az a gazdálkodó szervezetnek felróható munkavédelmi hiányosság következménye. Munkából menet az úti baleset csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha a sérült közvetlenül a munkaidő után nagyobb kitérés nélkül megy ■ haza lakására. Ezzel szemben a munkába menet történt baleset attól függetlenül üzemi balesetnek minősül, hogy a sérült lakásáról ment-e munkába, vagy pedig máshonnan. A kiküldetés, külszolgálat tartama alatt bekövetkezett baleset akkor minősül üzemi balesetnek, ha bekövetkezése és a munkaviszonyból, illetőleg más jogviszonyból folyó kötelezettség teljesítése között az okozati összefüggés fennáll. A kiküldetés során elszenvedett útibaleset minden esetben üzemi balesetnek minősül. UGYANCSAK üzemi balesetnek minősül a dolgozónak a foglalkozása körében végzett munkájával összefüggésben (tisztálkodás, étkezés, üzemorvosi és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások igénybevétele során stb.) bekövetkezett balesete is. Ennek megfelelően a gazdálkodó szervezet által — telephelyein kívül — szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset is üzemi balesetnek minősül. Nem üzemi baleset az a baleset, amely a dolgozót a munkahelyén sport- és kulturális rendezvény közben, nem munkájával összefüggésben érte. HANGSÚLYOZNI KELL. hogy az ismertetett rendelkezés az üzemi balesetek statisztikai bejelentése és nyilvántartása szempontjából adja meg az üzemi balesetek fogalmát. Üzemi bale? set bekövetkezése esetén a munkáltató anyagi felelőssége dolgozójával szemben nem eszerint a szabályok, hanem a Munka Törvénykönyve rendelkezésein alapul. Az ismertetett jogszabály a Magyar Közlöny 1980. évi 55. számában jelent meg és 1981. január hó 1-én lép hatályba. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes Négy világrészben Interflug-gépek c A Német DemokratikUh Köztárn saság légiközlekedési vállalata, az Interflug 1955 szeptemberében indította meg első polgári légijáratát, 1956 óta az lntérflug-gépek több mint 15, millió utast szállítottak, és kereken 140 ezer tonnányi légifuvart, légiposta-küldeményt továbbítottak. Az Interflug-gépek 117 ezer kilométer hosszú vonalhálózatot járnak be, és négy kontinens 35 országának 58 városát érintik. Részt vesz az Interflug az úgynevezett charter-forgalomban is, és’Európa, Ázsia, Afrika, valamint Észak-, Közép- és Dél-Ame- rika 92 országának 200 városába küldi el ennek keretében gépeit. Az utasforgalom mellett évtizedek óla ott találjuk a repülő vállalat gépeit a mezőgazdasági munkák segítésénél is. 1979 óta rendszeres repüléseket végez a vállalat geológiai célokkal. Ennél a munkánál a jénai Zeiss Müvek speciális kameráit alkalmazzák, olyanokat, amelyek a szovjet űrállomások fedélzetén is találhatók. (BURAPRESS — ADN) GÁZTISZTÍT ÁS • A Dél-alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat algyői gázüzemében a kitermelt gézi ipari és háztartási felhasználásra teszik alkalmassá. Képünkön: tisztítótartály. (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS.)
