Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

19M. október 10. • PETŐFI NÉPE • 3 A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága nemcsak időszerű témákat tűz napirendjére, hanem általános jellegű kérdéseket is meg­tárgyal. Elemzi az agrárértelmiségiek hely­zetét, meghatározza a politikai képzés fel­adatait, és időről időre beszámoltatja mun­kájáról egy-egy város, járás KlSZ-bizott- ságát is. Legutóbb a kiskunhalasi járás if­júkommunistáinak eredményes, noha gon­doktól sem mentes tevékenységét vizsgálta meg. a megyei testület. ' Ha a számok oldaláról közelí­tünk például a szervezettség kér­déséhez, felemás képet kapunk. Két év alatt alig másfél százalék­kal nőtt a KISZ-tagok száma a járásban. Jánoshalmán dolgozik a legtöbb ifjúkommunista, összesen 721. Jellemző különben, hogy ők az egész járás tagságának csak­nem 30 százalékát teszik ki! En­nek természetesen sereg oka van. A taglétszám ugyanis mindenkor mutatója a közösségi életnek, a tartalmas mozgalmi munkának —, s Jánoshalmán ezek dicséretet ér­demelnek. A Bácska Építőipari Szövetkezetben például 37-ről 70- re nőtt a KISZ-tagok száma, s ez jól minősíti a szövetkezetiek ha­tásos politikai munkáját. Gond természetesen itt is akad, a HÖDI- KÖT-nél például a gyermekgon­dozási szabadságra távozó kisma­mák és a más vállalathoz szerző­dő, végzett szakmunkások csök­kentették a létszámot. Próbálkoz­tak azzal, hogy kismama-klubba tömörítik az édesanyákat — úgy tűnik, sikerrel is jártak. Kiskunmajsán, Tompán, Mély- kúton ezt nem mondhatják el az ifjúsági szövetség helyi irányítói. Ennek egyik oka a tudatos KISZ- taggá nevelés hiánya, a másik pe­dig a gazdasági egységek átszer­vezésében, s az ebből fakadó át­meneti állapotokban rejlik. Az is megállapítható, hogy ahol fejlő­dött a háztáji kisgazdaságok ter­melése, ott csökkent az érdeklő­dés a KISZ iránt. Kérdés persze, hogy ez magától értetődő-e. Nem feltétlenül, mondták el többen a testületi ülésen. Az ifjúsági szer­vezet akkor működik hatékonyan, ha megtalálja az utat minden egyes réteghez. Jó példaként em­lítették azt a másik járásbeli nagyközséget, ahol a KlSZ-szer- vezet a korszerű növényápolásról, állatgondozásról szervezett nagy­sikerű előadássorozatot. A kiskunhalasi járásban vi­szonylag sok a szakszövetkezet, ezek egymástól távol eső földeket művelnek; nyilvánvaló, hogy a dolgozók sem mindennap kerül­nek kapcsolatba egymással. Időn­ként ezt a munkát is akadályoz­za, hát még a mozgalmi életet! Ha ennek fényében vizsgáljuk, igen dicséretesnek tarthatjuk, hogy a járás mezőgazdasági üze­meiben nőtt a KISZ-tagok száma. Örvendetes ugyanakkor, hogy a számmal együtt a munka minősé­ge is javult. Részint a követel­mény lett szigorúbb, részint pedig rendszeresebb az értékelés is. Sőt, gondosan ügyelnek arra, hogy a nem KISZ-tag fiatalok érdekvé­delmét, érdekképviseletét is ellás­sák. Jelentős szerepe van a fiatal agrárértelmiségnek a járás moz­galmi életében. Leginkább a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság friss diplomás agrármérnökei dicsérhe- tők munkájukért: nemcsak a gaz­dasági feladatok megoldásában se­rénykednek, de példamutatóan dolgoznak akkor is, amikor a KISZ ügyeiről van szó. A fiatal pedagógusok hasznos munkát végeznek, külön alapszer­vezetük Kiskunmajsán, Jánoshal­mán és Kisszálláson van, Mélykú- ton tavasszal alakítanak alapszer­vezetet; másutt pedig a községi, lakóterületi közösségek akcióiból veszik ki részüket. A kiskunhalasi járás KISZ-esei is öregszenek — állapították meg a testületi ülés résztvevői. Mind többen idősebbek harminc éves­nél, ugyanakkor, a demográfiai mélypont következtében csökkent a 20 évnél fiatalabb ifjúkommu­nisták aránya. Ez természetesen fölveti a párt- illetve a KlSZ-épí- tés kérdését. Ez utóbbit elég gyen. gének ítélte a KISZ megyei bízott, sága, azzal a megjegyzéssel per­sze, hogy nem ilyen-olyan százalé­kok hajszolása a cél, hanem a tö­megbefolyás tudatos növelése. Ez egyelőre — állapították meg — csak Jánoshalmán mondható ki­elégítőnek, másutt nem. A továbbiakra nézve jó néhány megfontolásra érdemes javaslat hangzott el. Ezek természetesen csak akkor hozhatnak változást a járás ifjúsági mozgalmában, ha körültekintően alkalmazzák őket. Miről is van szó? Véget kell vetni a tagfelvétel kampányjellegének, helyette tudatosan és folyamato­san kell KISZ-taggá nevelni az arra érdemeseket. Nem árt, ha egy-egy jól működő termelőszö­vetkezeti, üzemi alapszervezetből néhány aktivistát átirányítanak a községi alapszervezetbe: szervez­ze, irányítsa a munkát, gazdag ta­pasztalatait alkalmazva. Azaz, összegezve az elmondottakat: von­zóvá kell tenni a KISZ-t a kiskun- halasi járásban. B. J. Zöldség-gyümölcs szerződési szezon — megyehatárok nélkül Kettőn áll a vásár; ez a szólás­mondás az idén ősszel nem szá­mít közhelynek, lévén, hogy a zöldség-gyümölcs felvásárló vál- lalatok a tavalyinál nagyobb önál­lósággal rendelkeznek, és „rugal­masabb” szerződéseket köthetnek a termelőkkel. Nekik -viszont na­gyobb lehetőségük van magasabb szerződéses ár elérésére. A szer­ződéskötési szezon, amely ezekben a napokban kezdődött meg, a ko­rábbi évekhez képest újdonságo­kat és mindenekelőtt olyan vitá­kat ígér, amelyek végső kimenete­lébe várhatóan erőteljesebben „szól” ma is bele a piaci értékíté­let. A ZÖLDÉRT-vállalatok és más felvásárló-feldolgozó szervezetek megtették a szerződési ajánlatai­kat a termelőknek. Országszerte hozzáláttak a szerződéstervezetek egyeztetéséhez. A gazdaságok át­lagosan 4 százalékkal magasabb árat érhetnek el jövőre. Azt, hogy melyik zöldség-, vagy gyümölcs­faj felvásárlási árát emelik az át­lagosnál nagyobb mértékben, lé­nyegében az idei piaci értékviszo­nyok döntik el. A felvásárlók a termékekre biztosított árakat ala­kítanak ki; ezek a jövő évi áruát­vételnél meghatározóak lesznek, amennyiben ezeknél kevesebbet semmiképpen sem fizethetnek a termelőknek. A szerződéskötési szezon egyik érdekessége, hogy megszűnt a ZÖLDÉRT-vállalatok megyéhez kötöttsége. Amíg az idén csakis meghatározott környezetben tevé­kenykedhettek, addig a jövő évi termelőpartnereiket most ősszel szabadon választhatják meg az or­szág bármelyik vidékéről. A mű­ködési körzethatár megszüntetése azt jelentheti, hogy a termelők és a felvásárlók közvetlenebb kap­csolatba kerülnek. A szerződéskötési szezonban az állami feldolgozóipar, a tartósító­üzemek még inkább önellátásra rendezkednek be. Es közvetlenül a termelőktől, bázisgazdaságaik­tól szerzik be az áru jó részét. A kapcsolódó kereskedelem szerepe ezen a téren tovább csökken. A ZÖLDÉRT, amely az idén a la­kosság számára készletének felét vásárolta fel, jövőre várhatóan ennél nagyobb arányban kapcso­lódik be a lakossági ellátásba. Ily módon a kereskedelemnek a kisfogyasztók ellátásához fűződő érdekeltsége növekszik. A szerződések zömét október végéig igyekeznek megkötni. Ez a határidő azonban nem jelenti azt, hogy később már nem jöhetnek létre megállapodások. Mindent egybevetve viszonylag jó tempójú, de az idei őszön kialakult sajátos helyzetnek megfelelően, eseten­ként vitákkal tarkított szerződés- kötési szezonra van kilátás. (MTI) Hétfőtől: magyar gazdasági napok a Szovjetunióban A Magyar Kereskedelmi Kama­ra és a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsége októberben negyedik alkalomtnal rendezi meg a Szovjetunióban a magyar gazdasági napokat. A hét­főn kezdődő rendezvénysorozat­nak három köztársasági főváros — Kijev, Tbiliszi és Ashabad — ad otthont, azzal a céllal, hogy a két ország szakemberei újabb le­hetőségeket tárjanak föl a szocia­lista integráción belüli magyar— szovjet együttműködésben. A tervek szerint több mint 50 előadás hangzik majd el Magyar- országról, illetve a magyar gaz­daság legkülöjibözőbb területei­ről. Több téma, amely a korábbi gazdasági napokon is szerepelt, a KGST-n belüli kooperációs és szakosodási irányvonalnak meg­felelően, ismét napirendre kerül. Ilyen például a Tyler-licencen alapuló áruházi hűtőberendezések gyártása, ennek nagy visszhang­ja volt a korábbi rendezvénye­ken. Visszatér az autóbuszgyártás és -fejlesztés kérdése is, akárcsak a számítógépek sokoldalú felhasz­nálásában elért eredményeké, tapasztalatoké. Az előadásokat dia- és filmve­títések kísérik. Az előadások után lehetőség nyílik maid a közvetlen eszmecserékre is. (MTI) KÖZÜLÜNK VALÓ, TISZTELETBELI VENDÉG Csuhraj Magyarországon (Straszer András felvétele.) ■ Ma is ese­mény egy Csuh­raj-bemutató. A Lenin-díjas szovjet film­rendező soha­sem tartozott a termékeny al­kotók közé, ak­kor szólt, ha súlyos, fontos mondanivaló ösztönözte. A Szovjet Tudo­mány és Kul­túra Házában tegnap délelőtt sok újságíró megjelenése bi­zonyította, hogy bölcsen csele­kedtek a film­forgalmazók, hogy a „Mikor megindul a szü­lőföld az ember talpa alatt... (Ingovány)” cí­mű új művének bemutatása al­kalmából ha­zánkba érke­zett művészt sajtótájékozta­tóra kérték fel. A Ballada a katonáról vi­lághírű rende­zője alig válto­zott legutóbbi kecskeméti látogatása óta. Isme­retes, hogy a második világháború végén több hónapot töltött a mos­tani Katona József Gimnázium­ban berendezett katonai kórház­ban. Itt tanult meg újra járni. Számos élmény fűzi a városhoz. A városi tanács meghívására részt vett két filmankéton, járt a mű­vésztelepen, találkozott a kecske­méti fiatalokkal. Joggal tartjuk ezért kicsit kö­zülünk való, tiszteletbeli vendég­nek, szívesen üdvözölnénk őt újra Bács-Kiskunban, hallanánk stú­dióvezetőként szerzett tapasztala­tairól. A csütörtöki találkozón is meg­kérdezték, hogy miért vállalja el a kísérleti műhely vezetését, egyé­ni törekvéseit miért szoríthatta háttérbe egy évtizedig a szervező, irányító munka? — A szocialista filmgyártásban közreműködők emberi kapcsola­tai érdekeltek. Tudtuk, hogy sok hibája volt a nálunk kialakult gyártási rendszernek. Gyakran előfordult, hogy tehetségtelen, ké­nyelmes rendezők könnyebben, jobban éltek, lényegesen többet kerestek, mint akik nagy igyeke­zettel, rátermettséggel, elhivatott­sággal végezték munkájukat. Ar­ról nem is szólván, hogy az érde­keltség alig-alig függött a végter­méktől, a kész filmtől. Márpedig nemcsak a művészetben van úgy, hogy a hibás, a rossz érdekeltségi rendszer visszahat az erkölcsre, sőt, a köznapi tudatra, az ideoló­giára is. Ha jobban kifizetődik a rossz munka, akkor azok is így dolgoznak, akik többre lennének képesek. Engedélyt kaptunk a Szovjet­unió Minisztertanácsától kísérle­tek folytatásához. Rövid idő alatt kétszeresére emeltük a termelé­kenységet, a vártnál jóval na­gyobb arányban növekedett film­jeink látogatottsága és javult szín. vonaluk. Az én lelkem számára azonban az volt a legfontosabb, hogy könnyű és örömtelibb volt a munka, jobbak és vidámabbak voltak az emberek, mert rendsze­rünk kidobta a tehetségteleneket és lustákat. Ez nagy eredmény volt. A jövedelemelosztás, vélemé­nyem szerint, politikai-ideológiai kérdés is, összhangban kell lenni a társadalmi érdekekkel. Többet kell kapjon, aki többet ad a kö­zösségnek, esetünkben a közön­ségnek. Több kérdésre válaszolva ki­fejtette Csuhraj, hogy mindig sa­ját népéről, saját népének készí­tett filmet. — Sohasem gondoltam arra, hogy sikerem legyen külföldön. Magam is meglepődtem, sőt meg­döbbentem, amikor megfigyeltem, vagy értesültem. A negyvenegye­dik, vagy a Ballada a katonáról amerikai, nyugat-európai fogadta­tásáról. Ugyanúgy reagáltak, mint nálunk. A vendég nem tagadta, hogy a szovjet—olasz együttműködésben forgatott „Az élet szép” nem tar­tozik sikeres alkotásai közé. — A művész igyekszik a legfon­tosabb, a legidőszerűbb dolgokról szólni. Persze, nem biztos, hogy 'valóban azok a leglényegesebb kérdések, amiket annak tart. Azért vállalkoztam a kooproduk- ciós filmre, mert úgy terveztem, hogy az aggasztó terrorizmusról fejthetem ki gondolataimat. A mi népünknek bőven vannak ta­pasztalatai a harcnak erről az el­hibázott, káros formájáróL Nem véletlen; Lenin is hadakozott Bakunyinnal, elvetette a terrort, mint harcieszközt. Személyes meggyőződésem, min­denki csak magától kérhet, várhat áldozatot, hősiességet. Végigjár­tam a háborút, mindvégig az irá­nyított, hogy másoktól ne köve­teljek hősiességet, mindenki csak a maga életét kockáztathatja. Saj­nos, az olasz filmgyártási viszo­nyok lehetetlenné tették, hogy a boldogságeszményemmel ellenté­tes terrorizmusról kigondolt film realizálódhassék. Grigorij Csuhraj október 14-ig marad hazánkban, találkozik ma­gyar filmszakemberekkel, részt vesz ankétokon. A Szikra Moziban sorozatban mutatják be eddigi al­kotásait. H. N. • Az új pártoktatási évad feladatairól Az október közepétől kezdődő új pártoktatási évad tanfolyama­in várhatóan csaknem 700 ezer párttag és pártonkívüli fejleszti elméleti-politikai ismereteit. A politikai oktatómunka soron levő feladatairól Boros Sándor, az MSZMP KB agitációs és propa­gandaosztályának helyettes veze­tője az MTI munkatársának el­mondta: — A pártmunka minden terü­letén, így a propagandában is most legfőbb feladat, hogy biz­tosítsuk a kongresszusi határoza­tok egységes értelmezését és kö­vetkezetes végrehajtását. A hatá­rozatokból kitűnik, a párt foly­tatja több évtizedes, bevált po­litikáját, az alapvető elveket al­kotó módon alkalmazza a válto­zó körülményekre, s ezáltal új megoldásokkal gazdagítja az ed­digi gyakorlatot. A pártoktatás célja, hogy elősegítse e folyama­tosság és a változás dialaektikus összefüggéseinek megértését, fej­lessze a történeti szemlélete, erő­sítse az eszmei-politikai szilárd­ságot és a nyitottságot az új feladatok, megoldási módok befo­gadására. A képzés különböző formáiban egyaránt nagy hang­súlyt kap a szocialista demokrácia szerepének, jelentőségének bemu­tatása a társadalmi érdekek ér­vényesítésében, a különböző osz­tályok és rétegek eltérő. érdekei­nek feltárásában, egyeztetésében és megoldásában. A gazdaságpo­litikai képzés ipari és mezőgaz­dasági tagozatán az idei felada­tok, majd a VI. ötéves terv tel­jesítése áll a propaganda közép­pontjában. A kulturális kérdések­kel foglalkozók tanfolyamán olyan összefüggéseket is feltár­nak majd, mint a kultúra szere­pe a szocialista életmód kialaku­lásában, vagy a tudományos­technikai forradalom és a mű­veltség viszonya. A nemzetközi politika kérdéseit taglaló tovább­képzésben a békés egymás mel­lett élés és az ideológiai harc időszerű kérdéseivel, a nemzet­közi erőviszonyok alakulásával foglalkoznak. Sok ezren vesznek részt a pártirányítás és pártélet témakörében szervezett, valamint a világnézeti és etikai kérdéseket elemző tanfolyamokon is. — Az elméleti-politikai isme­retekben való jártasság megala­pozásában fontos láncszem a szo­cialista társadalom fejlődésének folyamatával, valamint a magyar forradalmi munkásmozgalom tör­ténetével foglalkozó tanfolyam. Ezekre — csakúgy, mint „A párt­tagok elméleti-politikai alapisme­retei” című szemináriumra — el­sősorban a fiatal párttagok jelent­keztek — mondotta befejezésül Boros Sándor. (MTI) fantasztikus árak Különleges A hatalmas New York-i árveré­si csarnokban feszült csendben koppan a kalapács: 850 ezer dol­lár harmadszor — mondta a ve­zető, majd egy ismert bélyegke­reskedőhöz fordult — még tíz szá­zalék költséget tessék lefizetni és átveheti a bélyeget. Amiért csaknem egymillió dol­lárt kellett fizetni, az a világ leg­ritkább bélyegé: az 1856. évi brit- guyanai, vitorláshajót ábrázoló, piros színű, egycentes címletű ki­segítő bélyeg volt, amelyből csak egyetlen példány maradt meg. (1. sz. kép). A filatélia krónikásai sze­rint ugyan a húszas években ak­kori tulajdonosánál, Hind ameri­kai bankárnál, aki ötvenezer dol­lárért vette meg, egy tengerész je­lentkezett, s eladásra kínált még egy példányt Hind megvásárolta, majd gyufát gyújtott és az elké­pedt matróz szemeláttára nyom­ban elégette. Csak egy legyen be­lőle — mondta —, mert ha kettő van, csak a felét éri. A bélyeg­kincs legújabb tulajdonosainak neve —, mert hír szerint konzor­cium vásárolta meg — titokban maradt, megbízott kereskedővel vásároltatták meg, nehogy kide­rüljön, mekkora érték van a bir­tokukban. bélyegek — Brit-Guyanának másik világrit­kasága egy 1851-ből származó bo­ríték, amelyet címzettjéről Miss Rose néven tart számon a filatéliai világ. Ezen két köralakú bélyegző igazolja a bérmentesítést. Aukción hetvenezer angol fontot fizettek érte. Egy másik New York-i árveré­sen olyan boríték került dobra, amelyen a regényben, filmen is megörökített legendás hírű Mau- ritiusok két példánya szerepelt. (2. sz. kép). Ezek is kisegítő bé­lyegek. A szigeten ugyanis 1847- ben elfogyott a bélyegkészlet, ezért sürgősen újat nyomattak, mert a kormányzó feleségének es­télyi meghívóit kellett kiküldeni. A klisét készítő órásmester téve­désből nem az előírt Post Paid (portó fizetve), hanem Post Office (postahivatal) szavakat'véste a le­mezre és a bélyegek így jelentek meg. A levél háromszáznyolcvan­ezer dollárért kelt el. 96 centből félmillió dollár Egyik New York-i postahivatal­ban történt, 1918-ban. Egy bélyeg- gyűjtő kör titkára arra lett figyel­mes, hogy valaki méltatlankodva •. ‘ ' t utasítja vissza az akkor kibocsá­tott, repülőgép ábrájú, 24 centes bélyeg százas ívét, mert a repülő­gép tótágast áll rajta. A titkár Fortuna istenasszony kezét érezte a vállán és „előzékenyen” megvet­te az ívet. A múlt évben egy eb­t Hibás kétkrajcáros, amely elkerülte a máglyát. bői kiemelt négyes blokkért — névértéke 96 cent volt —, félmil­lió dollárt fizettek. A világ első bélyege, a fekete egypennys, 1840. május 6-án je­lent meg Angliában. Egy ilyen bé­lyeggel ellátott levélnek, amelyet a bélyegző tanúsága szerint a ki­bocsátás napján adtak fel, egy frankfurti árverésen húszezer márkáról hatvanegyezerre verték fel az árát. Kanada 1851-ben bo­csátotta ki első sorát. Ebből két 12 pennys névértékű, használatlan példányért, londoni aukción két éve 51 ezer fontot fizettek. Hon­duras 1925-ben kibocsátott légi­A magyar bélyegek között is akadnak nagy ritkaságok. Amikor 1871-ben a kezdetleges kőnyoma- tos eljárással első bélyegsorunkat kinyomták, mind a nyolcmillió példányt meg kellett semmisíteni, mert az uralkodó arcképe tele volt foltokkal. (3. sz. kép). Néhány két­krajcáros, krómsárga színű bé­lyeg valahogyan elkerülte a mág­lyát, sőt, bérmentesítésre is föl­használták. Egy ilyen bélyeget ne­gyedmillió forintra becsülnek. Rö. I Unikum — az 1856. évi brit- guyanai piros egycentes. posta-bélyegeiből csupán egy ma­radt meg. Jelehlegi tulajdonosa nyolcvanezer ■ dollárt fizetett érte. videsen Párizsban árvereznek el egy 1868. évi egykrajcáros, kék színű magyar hírlapilleték bélye­get, amelyet az egykori katonai határőrvidék osztrák—magyar postaigazgatása számára nyomtak. Kikiáltási ára 160 ezer forintnak felel meg. Ezekből a bélyegekből kétkrajcáros címlet is van. Elgon­dolható, mit ér a használatlan két­krajcáros százas ív, amelyet a bu­dapesti Bélyegmúzeumban őriz­nek. Nyomdai rendellenesség foly­• A legendás „Mauritius”. tán keletkezett az úgynevezett „fordított Madonna”. Az 1921/25- ben kiadott Madonna-sor egyik ívén a középen levő ábra tótágast áll. Ezt a bélyeget százhúszezer forintra becsülik. Még nagyon sokáig sorolhat­nánk a külföldi és hazai bélyeg­sztárokat Azoknak azonban, akik ezeket sohasem remélhetik meg­szerezni, még sincs okuk szomor- kodni, mert a bélyeggyűjtés örö­mét nélkülük is maradéktalanul élvezhetik. H. E. Múlt századi magyar egykrajcáros árverése Párizsban Ifjúkommunisták a kiskunhalasi járásban ünHR '••’■# iHtVfV?,- 'WÍVR ’'9tf' v&k-ti'* ' i ■•* .y5?.■ -t'^KíSé ,‘I iSw?*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents