Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. október 88. VERSENYEK, ANYAGI ÉS ERKÖLCSI ÖSZTÖNZÉSEK Lábbeli - kiállítva FIATALOK ÉS AZ ANYAGIASSÁG Egyre nagyobb figyelemre és támogatásra érdemes napjainkban az újítómozgalom. Nem véletlenül, hiszen népgazdaságunkban mindinkább előtérbe kerül a takarékosság, az energiával, a munkaerővel és az alapanyagokkal egyaránt. A termelőeszközök korszerűsítésével, hatásfokuk javításával, ésszerűbb munkafolyamatok, jobb termelési technológiák kidolgozásával jelentős eredmények érhetők el a takarékosság terén, s ebben elsődleges szerepet kapnak az újítók. Az újítómozgalom támogatása, fejlesztésének anyagi és erkölcsi ösztönzése tehát minden termelői egységnek érdeke. E szempontok figyelembevételével, s a helyi érdekek, lehetőségek szerinti alkalmazásával igen aktív és hatékony újítómozgalmat építettek ki az elmúlt évek folyamán, az ÉPGÉP kalocsai gyárában.' 9 A kézi csőhajlítógép új, módosított változata. (Straszer András felvételei) Űjítómozgalom egy kalocsai gyárban — Milyen stádiumban van ez az újítása? — Jelenleg folyik a henger terheléspróbája, s a hasznosításáról ennek eredménye szerint döntenek a szakvéleményezők. — Ha elfogadják, itt helyben történik majd a sorozatgyártás is? — Nem, mert ahhoz jelentősebb gépi beruházások kellenének. Viszont vannak konkrét terveink erre vonatkozóan. Már tárgyaltunk az egyik hazai céggel, s ha újításomat elfogadják, ez a vállalat gyártja majd részünkre a munkahengereket, mivel rendelkezik az ehhez szükséges gépparkkal, s elegendő szabad kapacitással is. — Melyik újítására a legbüszkébb? — Talán a kézi csőhajlítógépre — mondja némi tűnődés után. Nem új., találmányról, hanem a regi típusú csőhajlító konstrukciós módosításáról van szó, amellyel gyárunk e termékének sorozatgyártása egyszerűbbé vált, s emellett korszerűbbé, könnyebben kezelhető maga a gép is. Két éve fogadták el ezt az újításomat. Ezer darab korszerűsített csőhajlító előállítása csaknem félmillió forinttal kevesebb ráfordítást igényel, mint ugyanennyi gyártása a régi típusból. K. E. Százas sebességgel... Június 21-én este Sevaracz József kényelmesen elhelyezkedett a Bácsalmás, Fürst Sándor utca 37. szám alatti lakásának szobájában, szemben a televízióval. Elhatározta ugyanis, hogy megnézi a Belgium—NSZK labdarúgómérkőzést. Az izgalmakat levezetendő, bort is készített maga mellé, s mire a rangadónak vége lett körülbelül másfél liter bort ivott meg. Éjfél körül feküdt le, de hajnali öt óra tájban már felébredt. Első dolga az volt, hogy még másfél deci bort megivott — szódával. Mindez óriási könnyelműségnek számított, hiszen Sevaracz, aki a Bácsalmási Állami Gazdaságban, mint műszakvezető dolgozott, gépkocsival járt a,munkahelyére, s az említett időben — június 22-én — hat órakor szintén beült a Ladába, és útnak indult. Amint később az orvosszakértő megállapította, az elinduláskor 1,45 ezrelék alkoholkoncentráció volt a vérében, ami közepes ittasságnak felel meg. Munkahelyéről háromnegyed kilenckor azért távozott, mert fogytán volt az üzemanyaga. Tataházára hajtott, de ott zárva találta a benzinkutat, elhatározta hát, hogy Mélykúton próbálkozik. Szükséges itt megjegyezni, hogy a vérében levő ál- Kohol az észlelési időt tíz százalékkal megnövelte, és együtt járt a figyelem fellazulásával. Bizonyára mindezek hatására, gépkocsiját százkilométeres óránkénti sebességgel vezetve robogott Mélykút felé. Óriási magabiztosság lett úrrá Serauacz Józsefen, s alig figyelt az útra, sőt balra kinézve hosz- szasan elmerengett egy napráfor- gótábla szépségein. Nem vette észre, hogy közben a száguldó Lada egyre inkább áttér a bal oldalra. Szembe jött egy másik gépkocsi, amelynek vezetője észlelte Sevaracz balrahúzódását, de mert már semmit sem tudott tenni, kénytelen volt lehúzódni az útpadkára, hogy megússza az ütközést. Sevaracz az utolsó pillanatban vette észre a Ladát, hirtelen jobbra rántotta saját kocsija volánját. Így a 'két autó elsuhant egymás mellett, de közöttük aligha fért volna el akár egy macska is : i'.i: •- : c Qth A jobbra rántott, száz kilométeres sebességgel haladó gépkocsi természetesen átment az úton, kerekei leszaladtak az útpadkára. Sevaraczban — éppen a szesz hatására — már nem volt annyi önfegyelem. hogy higgadtan visszavezesse járművét a szilárd burkolatra, hanem onnan — a volán balra rántásával — szinte „átlőtte” önmagát újra a bal -oldalra. Illetve csak lőtte volna. De mert Mélykút felől abban a pillanatban kilencven kilométeres sebességgel ért oda egy Citroen, amelyben osztrák állampolgárok ültek, a Lada oldalba kapta a szembe jövő autót, az az óriási erejű ütközéstől megperdült, és az út melletti árokban a tetejére érkezve felborult. A Lada kerekein csúszva saját tengelye körül még korcsolyázott egyet, és megállt. Az eső szemerkélt, az út síkos volt... A Citroenben négy osztrák állampolgár ült, közülük kettő a helyszínen halt meg, egy pedig kórházba szállítás közben. A negyedik szilánkos combcsonttörést szenvedett, kórházba vitték. Gyógyulása három-négy hónapot igényelt. Sevaracz József nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérüléssel úszta meg a borzalmas ütközést. Sevaracz József korábban még nem volt büntetve, sem a bírósággal, sem a közlekedési rendőrséggel nem volt elszámolni valója. Az említett este is bizonyára azt hitte, azt gondolta, hogy neki nagy rutinja van a vezetésben, s cgy-két pohár bor nem befolyásolja majd, ha útnak indul. Általában itt, és így tévednek a gépjárművezetők, azok, akik még nem. karamboloztak, csupán mások balesetét hallották, olvasták. Sokan úgy vannak ezzel;'nem hiszik el, ném feltételezik egy pillanatra sem, hogy ők is éppen olyan emberek, mint azok, akik tegnap, tegnapelőtt, vagy egy évvel korábban ittasan okoztak közlekedési balesetet. Pedig pontosan olyanok, s hiába mondják, hiába írják orvosok, közlekedési szakemberek, pszichológusok, hogy elég egyetlen pillanat, egyetlen rossz, kellően át nem gondolt mozdult a helyrehozhatatlan tragédiához. Ezt mindenki hallja, olvassa, érti, és megérti a tényeket, de min'dazt csupán másokra tartja érvényesnek, önmagát — érthetetlen módon — kivételnek tekinti. Éppen az ilyen „kivételek” engedik meg aztán maguknak, hogy — mint Sevaracz József — ittas állapotban is volánhoz üljenek. Persze, a bíróság előtt már Sevaracz József is beismerte vétkességét, megbánta mindazt, amit tett, cselekményét elismerte, részletes beismerő vallomásával még segítette is a nyomozók, majd.^a bíróság munkáját. Mindez azonban csupán enyhítő, de nem mentő körülmény. Végül is a bíróság Sevaracz Józsefet több ember halálát okozó ittas járművezetés miatt ötévi fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, további öt esztendőre eltiltotta a köz- ügyektől. Az ügyész az ítélet ellen súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. G. S. A KISZ-titkár gondjai — Tavaly újítási versenyt hirdettünk meg a szocialista brigádok között — mondja Jéri Bálint, a kalocsai gyár újítási előadója. — A verseny győztes kollektívájának 10 ezer forint, a legjobb .egyéni újítónak pedig ötezer forint jutalmat tűztünk ki. Az egyéves határidő hamarosan lejár. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a verseny jelentős lendületet adott gyárunkban az újítómozgalom fejlődésének: Ez év első felében 16 elfogadott újítással gazdagodtunk, ami az elmúlt esztendő hasonló időszakában szám- láltaknak éppen a kétszerese. Ezzel elsők lettünk az ÉPGÉP kilenc gyára közötti újítási versenyben, a féléves elbíráláskor. — Hányán foglalkoznak újítással a kalocsai gyárban? — Dolgozóinknak több mint 10 százaléka, vagyis jelenleg harmincegyen. Az eltelt kilenc hónap folyamán 21 újításukat fogadták el. amelyek bevezetése egy év alatt körülbelül 550 ezer forint megtakarítást eredményez majd gyárunknak. A szocialista brigádok között meghirdetett versenyen kívül, más ösztönzők is lendületet adtak újítómozgalmunk fejlődésének. Például, a négyezer, forinton aluli újítási díjakat — az előző évek gyakorlatától eltérően — közvetlenül az újítás hasznosításának megkezdésekor kifizetjük, nem pedig csak akkor, ha a konstrukció már tényleges hasznot hozott a termelés adott területein. Ez egyfajta előleg... — Kollektívákban, vagy inkább önállóan dolgoznak újítóik? — Előfordul, hogy két-három ember munkája egy-egy beadvány, de jellemzőbbek az' egyéni újítások. — Véleménye szerint miben áll az egészséges újítói szellem kialakulásának lényege? — Abban, hogy ha a dolgozók a közvetlen munkaterületeiken találnak olyan ésszerűsíteni, tö- kéletesíteni_ valót, ami takarékos- sági, munkavédelmi vagy üzemviteli szempontból hasznos lehet, akkor nem mennek el közönyösen mellett. Persze elengedhetetlen, hogy a gyári és vállalati vezetés igyekezzen erre buzdítani a szakembereket, különféle anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel. Hamarosan sor kerül gyárunkban egy an- kétra; az újítók, a szakvélemé- nyezők és a vezetők eszmecseréjére. Ezen a találkozón díjazzuk ma .id a legsikeresebb kollektívákat. a legeredményesebb újítókat, és ismét meghirdetjük a szociaZsúfolt napja van ma Pestality Istvánnénak, a bajai FÉKON- gyár KISZ-titkárának. Reggel szép számmal voltak teendői a készáruraktárban, ahol csoportvezető. A délelőtt folyamán a városi KISZ-bizottság egyik munkatársa kereste föl, hogy az aktuális feladatokat megbeszéljék. Ez eltartott délig, s most sietne bekapni az ebédjét, mert nemsokára iskolába kell mennie. Közgazdasági szakközépbe jár. Nem tudom, mit mulaszt el, de szakít pár percet rá, hogy kérdéseimre válaszoljon. — Az év elején, a városi párt- értekezleten a gyár egyik küldötte nem túl mozgalmasnak mutatta be hozzászólásában az itteni KISZ-életet. Változott a kép azóta? — Sajnos, az akkori gondjaink, amelyek egyébként jórészt országos problémákkal esnek egybe, még mindig nem szűntek meg. Az ezernél több dolgozóinak fele KISZ-korú, az ifjúsági szervezetnek mégis mindössze 118 tagja van. — Mi az oka, hogy a KISZ nem vonzza eléggé a fiúkat-lányokat? — Véleményem szerint ennek társadalmi gyökerei is vannak. A fiatalok körében is tért hódít az anyagiasság szemlélete. Közülük sokan azt keresik, hogy szabad idejükben milyen munkával juthatnának még egyéb jövedelemhez. Ez önmagában még nem lenne baj, hiszen a családalapításhoz kell a becsületes módon szerzett pénz, de sajnos őket más nem is érdekli. Akadnak fiatalok, akiknek a látóköre még szűkebbé vált, az anyagi javak se gyakorolnak rájuk különösebb hatást, mert nekik otthon a szüleik révén mindenük megvan. Ezek befelé fordulnak, kisebb, laza közösségeket alkotnak. Mindehhez hozzájönnek még a gyári sajátosságok: sok az ingázó dolgozónk, akiknek az időbeosztását a közlekedési eszközök menetrendje határozza meg. És ami ez ideig nagymértékben gátolta a KISZ-élet fölélénkítését : a munkavégzéshez sem volt- elég helyünk itt a gyárban, nemhogy az összejövetelekhez lett volna. — Gondolom, az a száztizennyolc KlSZ-tag legalább aktív. — Nem egyformán lelkesednek. Az az igazság, hogy a tagság nem jelentéktelen hányada a szervezeti élet olyan eseményét, mint a taggyűlés, legszívesebben elkerüli. Társadalmi munkára inkább kaphatók. — A KISZ-szervezetnek megvan az a rangja, ami megilleti, például a munkahelyi demokráciában? — Mindenről várják tőlünk a véleményt, de a lehetőségeivel csak a Radnóti és a Hámán Kató alapszervezet tud élni. Egyébként ők a legjobbak a KISZ-munka minden területén. (Ez utóbbiakat később megerősíti Obádovics Istvánné, a gyári pártbizottság titkára-) — A vezetőség mindent megtesz? — Talán mi sem tudtuk eddig olyan tartalommal megtölteni a szervezeti életet, amely széles körű érdeklődésre tarthat számot. Beismerem, hiba, amikor a párt- szervezetet próbáljuk utánozni, többek közt a taggyűlések formai követésével. Könnyedebben, fiatalosabban kellene lebonyolítani még fontos politikai kérdésekkel foglalkozó összejöveteleket is. Tanácsolják az idősebbek, a párttagok, hogy a komoly témákat kössük össze szórakoztató programokkal. — A gyárbővítés után most már helyiségük lesz a foglalkozásokhoz. — Igen, és mindent megkísérlünk majd, hogy színesebbé, tartalmasabbá tegyük a KISZ-moz- galmat. Ifjúsági klubot alakítunk, s ismét megkezdi működését az üzemi hangszórók segítségével az ifjúsági rádió. Jelenlegi feladataink közül fontos az alapszervezetek önállóságának növelése. A szervezet taglétszámát gyarapítani akarjuk, de nem mindenáron. Olyan fiatalokat veszünk magunk közé, akik hajlandók KISZ-mun- kát végezni. A pártszervezet azt várja tőlünk, hogy erősítsük a párttagságra való előkészítő tevékenységet. Gondolnunk kell a jövő év májusában megtartandó X. KISZ-kongresszust megelőző választásokra is. Bízom benne, hogy a kongresszusig jelentős változások történnek nálunk. A. T. S. Wenszky Ferenc 33 éves gyártmánytervezd, akit úgy emlegetnek, mint a kalocsai gyár egyik legjobb, legtermékenyebb újítóját. — Hat újításomat fogadták el eddig, s valamennyit hasznosítják már — mondja munkájáról. — Hamarosan elkészülök a hetedikkel, egy hidraulikus, teleszkópos munkahenger konstrukciójával. Ez a henger, gyárunk egyik legnagyobb mennyiségben gyártott termékének, a különböző mérető szerelőállványoknak a fődarabja lesz. Országunkban sehol nem készítenek ilyen munkahengereket, így ma is importból kénytelen beszerezni vállalatunk, a szükséges mennyiséget. Ki gondolná, hogy a lábbeli — mai tudomásunk szerint — csaknem négyezer éve tölti be hivatását. Nem törődünk ezzel akkor sem, amikor a kirakatokat nézegetve válogatunk a legdivatosabb sarkok, orrok és fazonok között. Pedig — mint mondják — nincs új a nap alatt, s a divat mindig visszatér. Kis cipőtörténet Az általunk ismert legrégibb cipő az időszámításunk előtti 2000. évből származik. Ez a lábbeli, amelyet Egyiptomban, Kairótól délre találtak, egy — az ottani mocsarakban még ma is fellelhető — fűféléből készült. A cipő szára a talpból indul, s a nagy és a második lábujj között áthaladva veszi körül a lábat. Másfél évezreddel később már több cipőváltozatot is találunk, sőt, ekkor a kivitel á viselő rangjáról is árulkodott. S a későbbiekben is a társadalmi hierarchia mutatója maradt.' Az 5—12. században a .magasabb társadalmi osztály hölgyei kizárólag piros cipőket, a középosztály képviselői posztócipőt, a szegények pedig egyszerű, bőrből készült lábbelit hordtak. A jobb- és ballábas cipők megkülönböztetése csak a 700-as évek óta divat; a méretek terén pedig II. Edward angol király kijelentése hozott újat, miszerint három gabonaszem egy inch-csel egyenértékű. (A mai értelemben vett cipöhosszmértéket Szt. And• Terhelés- próba alatt a hidraulikus, teleszkópos munkahenger. Mellette Wenszky Ferenc, az újító. lista brigádok között az újítási versenyt, az eddigiekhez hasonló feltételekkel. rás angol szerzetes alkotta meg 1600-ban.) Az első cipészcéhek megalakulása a 12. századra tehető. Ettől az időtől kezdve ez az iparág is gyors fejlődésnek indult, a divat- irányzatok egyre gyakrabban váltották egymást. Az első divatdiktátor Taki kínai császárné volt. A kínai nők elnyomorított láhdivat- ját tulajdonítják személyének. Az 1300-as években a csőrös, 1350-től a tehénszájú cipő a divat, a 16. század közepe táján pedig — a királyi udvarokban — a papucsviselés terjedt el, mígnem 1574- ben Medici Katalin meghonosította a magas sarkú lábbelit. Sok érdekes-értékes darabot találunk a gyár területén elhelyezett vitrinekben: Jászai Mari to- pánkáját, Erzsébet királynő magas szárú lábbelijét, a középkori csőrös cipő egy fennmaradt példányát, eredeti holland fapapucsot és indián mokasszint, valamint a hazánkban készülő papucstípusok teljes gyűjteményét, technológiákkal, szerszámokkal és papucstörténettel együtt; továbbá perzsa gyöngyházbetétes papucsot, gyönggyel díszített estélyi cipőt, Nehru ajándékát dr. Mün- nich Ferencnének: egy arannyal átszőtt kék estélyi topánkát, és ki tudja, hányféle soha nem látott furcsaságot. Egyelőre Szombathelyen A hazai cipőipar a 19. században indult fellendülésnek. A hagyományok megőrzését célzó első lépéseket Magyarországon 1931- ben tették meg. A II. világháború során azonban minden bőripari gyűjtemény megsemmisült. A Könnyűipari Minisztérium 1955-ben azzal a kérdéssel fordult a vállalatokhoz, hogy szakmájuk tárgyi emlékeit, főleg a régi gépeket őrizzék meg. Ugyanakkor létrejött a Bőripari Tudományos Egyesület Műieumi Bizottsága, és az évek során komoly anyagot (termékeket, dokumentumokat, kiadványokat) gyűjtött össze. Ezt a gyűjteményt 1968- ban az egyesület megőrzésre és további kezelésre a szombathelyi Sabaria Cipőgyárnak adta át. 8 Régi idők cipői a kiállításon. Páratlan múzeumi anyag A tárgyi emlékek mellett írott anyagokat, dokumentumokat, kiadványokat is gyűjtenek. A hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is páratlan cipőtörténeti anyag, bizony, jobb kiállítási körülményeket érdemelne! Nemrégiben Kőszeg Város Tanácsa sietett az „eldugott” múzeum segítségére, felajánlva egy állandó bőr- és bőrfeldolgozó ipari kiállítás céljaira a kőszegi vár északi tornyát. A Sabaria Cipőgyár — mint illetékesei mondták — ki akarja és ki fogja használni ezt a lehetőséget, hiszen jelenleg a nagyközönség, néhány kivételes alkalomtól eltekintve, csak csoportosan tekintheti meg a gyűjteményt. M. Zs.
