Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-23 / 249. szám
1980. október 23. 0 PETŐFI NÉPE • 3 „GYŐZÖM, NEM PANASZKODOM” A hunyadivárosi doktornő A hunyadivárosi körzeti orvosi rendelőhöz indulva, a kecskeméti főposta előtt vezet el az utam. Hűvös szél kapkodja a faleveleket. Egy fa alatt a fejkendős, zöld kabátos kerékpárőrző néni áll, állig begombolkozva. — Érdekel, hogy fázik-e? — Á, dehogy! Nyitott ablaknál alszom én; kedvesem. Meleg helyzet A hetedik évtizedében is jó egészségnek örvendő néni úticélom színhelyéről alighanem hamarosan kikívánkozna. A tágas hunyadivárosi rendelőben a fülledt meleg szinte letaglóz. A betegségtől amúgy is szenvedő embereket ez külön is megviseli. Egy középkorú asszony nyolc óra harminc perckor megroggyan. Erőtlenül keres támaszt. Az egyik ápolónő kisiet. Ketten segítjük az asszonyt a rendelőbe. A doktornő azonnal ott terem, s vizsgálni kezdi. — A vérnyomásával van baj. Lefektetjük. Mindjárt rendbe jön. Ezzel a váratlan „esettel” jutottam be dr. Szabó Vera doktornőhöz, hogy megtudjam, hogyan dolgozik és hogyan képes ellátni a betegeit egy orvos itt, a külvárosban. — Most egy kicsit nehezebb — feleli. — Másfél hete dr. Szabó Zoltán kollégám rosszul lett a rendelőben, azóta kórházban ápolják. Kolléganőm szülési szabadságra ment, az egyik rendelőt pedig most kezdik festeni. De azért győzöm, nem panaszkodom. „... közben meg-megkóstoljuk” A fiatal doktornő két éve gyógyít. Nyolcvan-kilencven, olykor száz-száztíz betegtől kérdezi meg egy munkanapon: „Mi a panasza?" Mert panasz van ám bőségesen! A repülőtéri lakótelepről, a Kandó Kálmán utcából, a vasútállomás és a Szolnoki út közti lakóterületről ide tartozók — jelenleg öt és félezren — adják váltakozva a betegállományt. — Szőlőt ettem. Nem sokat, csak pár fürtöt — jelentkezett a minap egy középiskolás fiú. — És hol? — .kérdezett rá az orvosnő. — A tsz-ben 'szedtük, sokan. Szüreteltünk, és közben megkóstoltuk. A permetes, mosatlan gyümölcstől a fiú ide jutott. A hányás és a hasmenés a felírt gyógyszertől elmúlik. A kéz- és a gyümölcsmosás azonban szokássá válik-e majd a fiatalembernél? A töltött káposzta a „kórlapon” Másik: A jó, magyaros ételekkel — lásd: zsíros, fűszeres — egyre terjed egy újabb fajta magyar betegség: a túltápláltság. A .töí- töttkáposzta-sorozatok a hazai étrendben, s a pörköltre pörköltet evés végül epehólyag-gyulladáshoz vezet az arra érzékeny személyeknél. Hiába szabadkozik a beteg: — Csak egy szem pörkölthúst ettem. — Én csak kettőt. • 0 A nélkülözhetetlen segítők: a körzeti ápolónők a kartonokat készítik elő. Ez is sok. Aki nem bírja a súlyosabb eledelt, jobb, ha nem eszi. Ritkán hallani, ezért is írom ide, amit dr. Szabó Vera az „ivás utáni egy napról” mondott: — Másnapos beteg csak nagyon elvétve jön hozzánk. Annál többen szorultak viszont segítségre a múlt hónapokban tüdőgyulladás miatt. A hatásos helyszíni ellátásnak és a szükség szerinti kórházi kezelésnek köszönheti például Bartha Istvánná az Újvilág utcából, Dömötör Ti- borné a Kandó Kálmán utcából, Tapodi József a Gábor Áron utcából és Nagy József a Tanács- köztársaság térről, hogy gyógyul, sőt talán már fel is épült. Szék a személyi igazolványnak Jó partnere a munkában dr. Szabó Verának a két körzeti ápolónő: Borgula Mihály né és Rémes Béláné. ötletesek mind a ketten, hogy a mostani egyszemélyes rendelésben segítsék a doktornőt, s ezzel a kint várakozókat is. Módszerük: egy széket tesznek a rendelőajtó elé. A betegek sorban arra rakják a személyi igazolványaikat. Így kezdődik a páciensfogadás, majd folytatódik azzal, hogy az ápolónők megkeresik a betegek nyilvántartólapjait, s az érkezettek ezután már hamarabb szabadulhatnak. Ha annak nevezhetjük, ez is egyfajta hatékonyság — jobbítás — a gyógyító munkában. K — 1 ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL Nehéz ősz Be kell jelenteni a rádiókat Minden rádiót, akár üzemképes, akár nem, azonnal be kell jelenteni a postahivatalban. Azokat a rádiótulajdonosokat, akik a bejelentést elmulasztják internálják, a rádiókat pedig elkobozzák. (Bácskai Hírek, 1945. október 5.) Vadászati engedélyek Rövidesen kiadják a vadászati engedélyeket. Az ország sok vidékén elszaporodott a vadállomány. Komolyan fenyeget a nyúlkár- veszély. Szakértők szerint Magyarországon 400 000 nyúl van. De több helyütt — mint Somogybán is — egész vaddisznócsordák vannak az erdőkben. (Bácskai Hírek, 1945. október 5.) Kenyérjegy Október 5-től kezdve újra bevezetik a kenyérjegyet. 14 deka a napi fejadag, 280 deka havanként a finomliszt, a nehéz testimunkások fejadagja 40 dkg lesz. (Kecskeméti Lapok, 1945. szeptember 30.) Hírek Budapestről — Az iskolákban október 15-én befejezik a tanítást és megkezdődi!^ a téli szünet. — Kodály Zoltánt választották a Magyar—Angol Társaság elnökének. — A budapesti bárokat és nyilvános! lokálokat, az ingyenélők dőzsölőhelyeit, kettő kivételével bezárták. (Kecskeméti Lapok, 1945. október 11.) A Statisztikai Hivatal közlése Két hónap alatt 150 százalékkal emelkedett a létfenntartás költsége. Üton-útfélen arról beszélnek, hogy az ötödik hadsereg, a feketézők hadserege általános offenzí- vát indított az ország dolgozói ellen ... Sajnos a drágulás országos tünet, de a mi kis községünk is derekasan kivette a részét a rohamból. A túró. 120 ' pengőről 360-ra, a tejföl 200-ról 600 pengőre, a kenyér . 60-ról 150-re... ugrott. (Bácskai Hírek, 1945. október 9.) Baján nem kapnak élelmiszerjegyet a nemdolgozók Baja város vezetősége megszív- lelésre méltó újítást vezetett be. Nem kapnak élelmiszer jegyet a nemdolgozók, y (Bácskai Hírek, 1945. október 16.) Letartóztattak egy üzért A tegnapi hetipiac égig törő árai között is messze kimagaslott az a fantasztikus összeg, amit egy lelketlen árus a disznózsírért kért. A rendőrség emberei tetten érték, amikor 6000 pengőt kért egy kg zsírért. Zsírját elkobozták... az üzért letartóztatták. (Kecskeméti Lapok, 1945. október 11.) óriási kecskeméti győzelem A múlt héten folyt le Kiskunfélegyházán Magyarország 1945. évi vidéki teniszbajnoksága Teleki Géza és Vörös János fővédnöksége alatt, Lovcsányi Jenő szövetségi oktatónak, a Kecskeméti Madisz edzőjének rendezésében. A verseny ... óriási kecskeméti sikert hozott. A magyar teniszsport történetében egyedülálló. hogy az országos vidéki bajnokságot 17 éves fiú nyeri. [Tóth László sakktudós, polgármester fia négy bajnokságot nyert; a felnőtt és az ifjúsági férfi egyest, a kecskeméti Szeleivel az ifjúsági párost és egy szegedi versenyzővel a felnőtt férfi párost.] (Kecskeméti Lápok, 1945. október 11.) A Kaméliás hölgy Jánoshalmán Dumas világhírű romantikus drámáját, a Kaméliás hölgyet mutatta be hétfőn este Honti István színtársulata. A felmerült nehézségek, elszállásolási és élelmezési problémák ellenére is olyat produkált ez a lelkes gárda, amilyen prózai előadást — bátran állíthatjuk — még Jánoshalmán nem láttak. (Bácskai Hírek, 1945. október 16.) Ipatügyi nap Baján ... Az összejövetelre meghívták az összes üzem vezetőit, az üzemi bizottságok megbízottait, valamint a pártok, a szakszervezetek és az ipari ügyekkel kapcsolatos hatóságok megbízottait. Az iparügyi nap napirendjén szerepelnek, az ipari ügyek legaktuálisabb kérdései, a szénkérdás, az ipari munkások ellátásának a kérdése, . a téglagyárait, a mezőgazdasági ipar üzembe helyezésének kérdései. (Bácskai Hírek, 1945. október 16.) Cím nélkül Egy kormányintézkedésből mintha azt látnánk, hogy decentralizáció-készség van folyamatban. A múlt számtalan bűne közé tartozott az is, hogy mindent a fővárosba irányítottak... A főváros az üdvözülést jelentette, a vidék a purgatóriumot. (Kecskeméti Lapok, 1945. október 21.) Összeállította: Heltai Nándor Találkozó á népfrontgyűlésen Csupa ismerős a kecskeméti széchenyjvárosi pártalapszervezet nagytermében. Délután 5 óra, odakint már besötétedett, ám az emberek mégsem haza, hanem a körzeti népfrontbizottság ülésére sietnek. Egyesek meghívóval a zsebükben; mások csak úgy, érdeklődésből. Mert minden megmozduláson ott vannak, ami a lakóterületükön történik, legyen az tanácstagi beszámoló vagy választás, fórum, faültetés, szemét- eltakarítás, sportdélután szervezése. .■* Most éppen a Hazafias Népfront széchenyivárosi bizottságának beszámolóját hallgatják, együtt a városrész tanácstagjaival, nép- frontaktivi&tákkal. Száznál is töibben ülnek a teremben — még pótszékekre is szükség van —, s figyelik, amint Köpöczi Lajos lakóterületi népfrontelnök sorolja az 1978, vagyis a megalakulás óta végzett munka eredményeit. Szólt a kezdetről, amikor a mária- és a széchenyivárosi bizottság különvált, majd beszélt az idei legnagyobb feladatról, az országgyűlési és a tanácsi választásokról. Kiemelte a lakóterületen lévő intézményekkel való együttműködés fontosságát.’ Dicsérte a három iskola diákjait, akik háromezer órát dolgoztak a parkokban, a játszótereken, s nem feledkezett meg a fiatal városrész öregjeiről, a kétezer nyugdíjasról sem. Számukra hamarosan találkozót szerveznek, s egy klub lét^ rehozását is tervezik. Szó esett a felnőttekről. Azokról, akik nem’ sajnálták a fáradságot, és több százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, szépítették szű- kebb környezetüket, s így az egész várost is. Ezt köszönte meg Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese a lakóközösségeknek, s ennek a munkának a folytatására tették ígéretet a felszólalók. Kádár Éva tanítónő elmondta, hogy az általánost iskolások védnökséget vállalnak a játszóterek fölött. Gyenes Bertalan a garzonház alagsorában lévő üres helyiségek kihasználását szorgalmazta. Nagy Gábor a különböző szervezetek munkájában megtalálható párhuzamosságok csökkentését javasolta. Kotvics István körzeti megbízott a másfél hete megnyitott irodáról, valamint a lakosság és a rendőrőrs közötti kapcsolatról beszélt. Kun Dezső, mint az egyik különösen sokat dolgozó lakóközösség képviselője pedig felajánlotta: a Lánchíd utcaiak rendbe teszik az iskola melletti területet. A felszólalások szinte rímeltek azokra a mondatokra, amelyekkel Köpöczi Lajos az elkövetkező időszak tennivalóit körvonalazta: öntevékenység, a mozgalmi jelleg erősítése, a tanácstagokkal, la-r kóbizottságokkal való kapcsolat szorosabbra fűzése, a lakosság tájékoztatása, bevonása a lakóterületi munkába, tehát a nyílt várospolitika megvalósítása, a demokratikus fórumok kiszélesítése. A beszámoló vitája után Bartha Imréné, a HNF városi bizottságának titkára tett javaslatot a testület tagjaira. A jelenlévők nyílt szavazással, egyhangúlag megválasztották a 36 tagú széűhenyivárosi népfrontbizottságot és a 11 tagú elnökséget. Elnök Köpöczi Lajos, titkár Terécskei Jánosné lett. V. T. Kerítés előrecsomagolva Előrecsomagolt kerítést vásárolhatnak néhány hét múlva a telektulajdonosok: az Enyingi Vegyesipari Szövetkezet lakatosüzemében november elején megkezdik az előrecsomagolt, házilag összeszerelhető kerítéselemek készítését. Várhatóan húszezer darab, összesen mintegy negyven kilométer hosszúságú kerítéselemet gyártanak évente tízféle mintával. Az elemeket szakember igénybevétele nélkül bárki összeszerelheti, felállíthatja néhány órai munkával. Az új fajta kerítéselemek november közepétől kerülnek forgalomba. (MTI) GYŐZIK CÉRNÁVAL! 0 A Gyapjúfonóipari Vállalat Üjpesi Cérnagyárának nagyatádi telepén az ötéves tervben előirányzott mennyiségnél ezer tonnával több hagyományos varró- és kézimunkacérnát gyártották ez idáig. Termékeiket több mint negyven országba exportálják közel kétezer színben. A képen: orsócsere a korszerű gépsorok egyikén. (MTI-fotó: — felv. — KS) Űj nyomda az Árpád-hídnál „De ez a gép valami más volt...” Szabó Lőrinc versének egyik sora jut eszembe,, mikor végigtekintek a Szikra Lapnyomda új ofszetüzemének termein. Az a nyomda ugyanis más volt — az, amelyet idáig ismertem, s amelyen jelenleg a Népszabadság, egy sor üzemi lap, valamint más újságok készülnek. Befejezéséhez közeledik “a 2,6 milliárd' forintos nagyberuházás, s a jövő év elejétől — több más újság, kiadvány mellett — itt állítják majd elő a Népszabadságot és a Népszavát. A próbaüzem már az idén júliusban elkezdődött, s azóta az Árpád-híd pesti lábánál levő modern épületben készül a Népszava vidéki kiadása, a Népsport valamint — október elejétől — a Rádió és Televízió újság. Az új üzem 1983-ban éri el a tervezett kapacitást: ekkor éven-, te 40 ezer tonna sajtótermék, könyv és egyéb kiadvány készül itt. Ez azt jelenti: a tervek szerint ekkorra az ország nyomdáinak összteljesítménye mintegy 200 ezer tonna lesz. Újak a gépek, új a technológia, s ennek megfelelően többségében 0 A lapokat gépek hajtogatják, csomagolják, szállítják. 0 A vezérlőpult előtt. új, fiatal a személyzet is. S bár — erről személyesen is meggyőződhettünk — itt minden automatikusan, emberi kéz érintése nélkül történik, mindez az eddiginél több szakmai tudást, figyelmet és fegyelmezettséget követel meg az új üzem dolgozóitól. A gépek kezelői — technikusok, sokan közülük gépészmérnökök — hónapokig, évekig ismerkedtek külföldön ezzel a technikával; azokban az országban, ahonnan a nyomda gépei származnak. 0 Az első példányokat szakértő szemek vizsgálják.
