Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980 október 23. TUDOMÁNY-TECHNIKA A lelőhelytől a fogyasztóig A földgázt a lelőhelytől' a fel­használóig csaknem kizárólag cső- távvezetéken juttatják el. A táv­vezetékben a földgázt a nyomás- energia hajtja előre. De minthogy a gázmolekulák egymáshoz, ille­tőleg a cső falához súrlódnak, a 'kezdeti energia — a gáz nyomá­sa — fokozatosan felmorzsolódik. A gáz csak addig áramlik a veze­tékben, amíg a súrlódás föl nem emészti a benne tárolt energiát. Ha a gázt nagyobb távolságra akarjuk szállítani, újra meg új­ra energiát kell felhasználnunk. Az energia-utánpótlás a vezetéket megszakító kompresszorállomáso­kon történik. Fölvetődhet a kérdés, vajon mekkora nyomással célszerű to­vábbítani, a gázt? Egy biztos: ha nagyobb nyomással indítjuk út­jára, messzebbre juthat. De ez csak az egyik — és nem is a leg­fontosabb — dolog, ami a nagyobb nyomású indítás mellett szól. Mi­nél jobban sűrítjük a gázt, annál többet szállíthatunk belőle egy meghatározott keresztmetszetű ve­zetéken. És még valami: minél nagyobb nyomással szállítjuk a gázt, annál kisebb a súrlódás kö­vetkeztében élőáíló energiavesz­• Két hatalmas, egyenként 600 tonna súlyú gázturbinával hajtott turbókompresszor. Az északi­tengeri lelőhelyeken ilyenekkel növelik a feltörő gáz nyomását, mielőtt azt a partra vezető cső­vezetékekbe betáplálják. teség. Ez meglepő, ennek épp a fordítottját várnánk, hiszen a nyomás növekedésével a gázmo­lekulák közelebb kerülnek egy­máshoz, tehát a köztük fellépő súrlódás is nagyobb lesz. Ez va­lóban igaz, csakhogy most az ösz- szesűrített gáz egységnyi térfoga­tában nagyobb tömegű gáz van, mint korábban, vagyis viszonyla­gosan csökken a gáz és a cső érintkezési, súrlódási felülete, így az egységnyi tömegre jutó vesz­teség kisebb lesz. A gáz szállító­nyomása azonban mégsem lehet korlátlanul nagy. A nagy nyomás elviseléséhez ugyanis nagy szilárd­ságú, vastag falú cső kell, ami bi­zony drága. A födgázvezetékek épí­téséhez napjainkban általában >1220—1420 mm átmérőjű csöveket használnak, amelyeken 60—75 bar (atmoszféra) nyomással „közleke­dik” a földgáz. A „megszelídült” fegyver Az egykor oly félelmetes harci- és vadászfegyver, az íj ma már csak sporteszköz (annál is inkább, mivel az íjjal való vadászat ná­lunk szigorúan tiltott!. Nagy nyu­godtság, kiegyensúlyozottság és persze jó szem, megfelelő izom- zat kell ahhoz, hogy valaki — hosszú évek edzései után — biz­tonsággal el tudja találni a nőknek 70, a férfiaknak 90 méter legnagyobb távolságra felállított 120 centiméteres céltábla közepét vagy valamelyik szomszédos kör­gyűrűjét. A mérlegre téve három és fél kilót nyomó, kézbe simu­ló markolatú mai versenyíjakat célzóberendezéssel és szarvakhoz hasonlító stabilizátorokkal látják el. Ez utóbbiak tompítják a lö­véskor keletkező rezgéseket, egy­ben megkönnyítik az íj tartását (korábban csak négy stabilizátort lehetett elhelyezni az íjon, ma már nincs korlátozva a számuk!. A célzóberendezés (irányzók! ál­lítható: tizenkét centire lehet fölfelé és lefelé mozgatni, négy centire oldalra. Az íjak speciális húrral, ideggel vannak ellátva mélyet 22 műanyag szálból fon­nak össze. Az í j vesszők speciális ötvözetű alumíniumból készülnek. Hosszuk 75 centiméter. A vesszők hátsó végét három lágy mű­anyagból készült toll díszíti, amelyeknek egyensúlyozó szere­pük van. A vesszők parabola for­májú hegye acélból készül. A leg­jobb vesszők még tízezer lövés után is egyenesek maradnak. Az élvonalbeli versenyzők általában tizenkét íj vesszővel érkeznek a versenyekre, ahol a próbalövé­sek után — minden távról (30, 50, 70 és 90 méter! harminóhatszor céloznak a táblára. Képünkön egy NDK-ban előál­lított olcsóbb kivitelű felszerelést láthatunk. TERVEK ÉS EREDMÉNYEK A KALOCSAI ÉPGÉP-NÉL Mintegy 115 millió forint árbevételben irányozta elő ez évi tér- - -w- a # » melési tervét'az Építőgépgyártó Vállalat kalocsai gyára. Szeptember I /vvt/vm/v végéig 84 millió' forintot teljesítettek. , -jj 00 W II Jj g~ űj termékekkel jelentkeznek — Társgyáraink részére daru­futóműveket készítünk az idén, több mint 25 millió forint érték­ben — mondta Szalóki István, a kalocsai gyár igazgatója. — Ezen­kívül legfőbb termékeink közé számítanak ma már a különböző vibrátorok, amelyekből 15 millió illetve a hatméteres szerelőáll­ványok, ezekből 10 .millió forint értékben gyártunk ebben az év­ben. De említhetném még a va­koló-, a kézi csőhajlító és a par­kettacsiszoló gépeinket is, hiszen belőlük ugyancsak jelentős meny- nyiségben szállítunk belföldi megrendelőinknek. Ez év utolsó negyedében kezdjük meg a 12 méteres szerelőállványok soro­zatgyártását. A hátralevő hóna­pokban 20 darabot készítünk e termékekből, értékük meghalad­ja a hétmillió forintot. — Gyárunknak idei exportter­ve 11 és fél millió forint. Román megrendelésre merülővibrátoro­kat gyártunk, 10 millió forint ár­bevételt jelentő mennyiségben. Az elmúlt kilenc hónap folyamán csaknem teljes mértékben eleget tettünk déli szomszédaink igé­nyeinek, s mindössze 500 ezer fo­rint értékű vibrátor elkészítése van még hátra december végéig. Vietnami megrendelésre ugyan­csak merülővibrátorokat szállítot­tunk a második és a harmadik negyedévben. — A következő esztendőben, az ideihez hasonlóan alakulnak terv­számaink — folytatta az igazgató. — Az eddigi és a várható szerző­déskötéseket figyelembe véve, jövő évi termelői kapacitásaink lekötésének nagy része már té­telesen ismert. Körülbelül 15—20 millió forint szabad kapacitásunk­ra keresünk megrendelőket. — Űj termékkel is jelentkezünk jövőre. Az egyik egy keverőbe­rendezéssel és kompresszorral el­látott, új típusú finomvakoló gép, amelyből várhatóan mintegy 40 darabot készítünk a következő esztendőben, a belföldi építőipa­ri vállalatoknak. Persze, ha na­gyobb igény nem mutatkozik majd az új vakológép iránt, a tervezett mennyiség lényegesen megváltozhat. Egy másik új ter­mék, a parkettaszegély-csiszoló gép próbagyártását is megkezd­jük. Mindkét új termék saját konstrukciónk. — Évek óta végzünk javító szolgáltatásokat az építőipari vállalatoknak — mondta végül Szalóki István. — Az ebből eredő árbevételünk az idén mintegy 13 millió forint. Tehát nemcsak gyártjuk az építőipari gépeket, de az általunk készített termékek ja­vítását is vállaljuk, minden eset­ben. Szolgáltatói tevékenységün­ket illetően ugyancsak «lesznek változások a következő esztendő­ben: Több termékünk — a merü­lő- és a zsaluvibrátor, a parket- tacsiszoló, a kézi csőhajlító — esetében, bevezetjük a cseredara­bos javítást. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a vállalatoknak a meghibásodott gépeik helyett, azonnal adunk üzemképes gépe­ket. Ha már a jövőnél tartunk, né­hány szó erejéig nem alaptalan visszatekinteni a múltba. Ebben az évben ünnepelte fennállásá­nak 20. évfordulóját a kalocsai gyár. A kezdet kezdetén alig öt­ven munkást foglalkoztatott, s egy kis telepként emlegették. Az eltelt két évtized alatt azonban jelentős változások történtek. Űj műhelyek, üzemcsarnokok emel­kedtek, amelyekben egyre kor­szerűbb berendezések segítették a termelést. Időközben önálló gyárrá nőtte ki magát, amelynek ma már több mint háromszáz dolgozója van. Az elmúlt eszten­dőt például 23 millió forint nye­reséggel zárták a kalocsaiak, s így az ÉPGÉP kilenc gyára kö­zötti munkaversenyben elnyerték az Élüzem címet — immár tize- ' dik alkalommal. K. E. A kerekegyházi Dózsa Tsz életéből — Ilyenkor, amikor alaptevé­kenységünk, a mezőgazdasági ter­melés nem a terveink szerint ala­kul, különösen örülünk annak, ha melléküzemágunk, a lakatos rész­leg szorgalmas dolgozói hozzájá­rulnak pénzügyi egyensúlyunk megtartásához — mondta legu­tóbbi beszélgetésünk alkalmával Krupa János, a kerekegyházi Dó­zsa Termelőszövetkezet elnöke. — Hiába köyetünk ,el mindent, ha az időjárás közbeszól, sok-sok hónap munkáját teszi tönkre. Nagyon emlékezetes az idei év július 29. napja, amikor olyan jégverést ka­pott a határunk, hogy némely kultúrában 50—60 százalékos kár keletkezett. Harminckét hektáros szőlőnk, búzánk, árpánk, sőt a kukoricánk egy része is kapott je­get. Ennek ellenére ebből az utób­biból 330 hektáron a tavalyinál nagyobb termést takarítunk be. % Lakatosaink évek óta a Ganz Villamossági Művek bajai Ké­szülékgyára részére dolgoznak. Idei tervük 7,5 millió forint, de látva a mezőgazdasági károkat, elhatározták, hogy elérik a 8 milliót. Ahogyan ismerem őket — teszi hozzá mély meggyőző­déssel az elnök — teljesítik vál­lalásukat. A rövid tájékoztató után láto­gatást tettünk a vasasoknál, ahol Szabó Gelléit üzemvezető adott részletes ismertetőt tevékenysé­gükről. — Két műszakban dolgozva az idén 14 ezer 856 hidrofor-tartályt kell átadnunk megrendelőnknek — mondta az üzemvezető, — A három típusú nyolcvan literes és egy típusú 200 literes tartályok­ból már eddig 12 ezer 524-et szállítottak el. s bízunk abban, hogy a maradékot november vé­géig elkészítjük. Fontos ez annál is inkább, mert hamarosan újabb termék gyártásába kezdünk. Személyfelvonók szekrényeinek különböző alkatrészei készülnek majd nálunk, s az idén 1 millió forint értékűt kell gyártanunk. Jövőre ez a termékünk a tartá­lyokkal párhuzamosan készül. Üzemünk nemcsak a termelé­si terveit teljesíti becsülettel, ha­nem jelentős értékű társadalmi munkával járulunk hozzá úgy Kerekegyháza, mint a közeli Fü- löpháza gyermekintézményeinek fejlesztéséhez. Elbúcsúzva a részlegtől az el­nök még tájékoztatót adott egyéb tevékenységről is. — Évek óta foglalkozunk tej­begyűjtéssel, ez is gyarapítja be­vételünket. Tizenhat községből naponta mintegy 20 ezer liter te­jet szállítunk Kecskemétre és a fővárosba. Egyik dolgozónk egymaga mintegy fél millió forinttal növe­li éves bevételüket. Berente Jó­zsef szippantókocsival járja a környező községeket. O. L. 0 A lakatosok egyik brigádjá­nak feladata hegesztés után a varratok megtisztítása. • Munkában a szippantókocsi. (Opauszky László felvételei) Keresettek a magyar hústermékek a világpiacon Csúcsforgalmat bonyolít ezekben , a napokban a TERIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalat. Október­ben mintegy 90 ezer tonna húst és húsipari terméket kell eljut­tatniuk külföldi partnereiknek, a megkötött szerződések értelmében. Erről, valamint az Idei tervek várható teljesítéséről, és a jövő évi prognózisról tájékoztatta az MTI munkatársát Vörös Imre, a TERIMPEX vezérigazgatója. — Népgazdaságunk egyik leg­sikeresebb ágazata a vágóállat- és hústermelés. A fellendült terme­lési kedv eredményeként ma a tíz évvel ezelőttinél mintegy 40 szá­zalékkal több vágóállatot termel a magyar mezőgazdaság. Bár ‘hazánk nem tartozik a húsexportőrök közé, népgazdasági szempontból mégis igen fontos devizaforrást jelent a magyar hús- és húsipari termékek kivi­tele. Vállalatunk tavalyi nem rubelelszámolású árbevétele 28 százalékkal volt több az előző évinél, s az idén újabb 20 száza­lékkal nagyobb forgalmat bonyo­lítunk le. — Mit, mikor, hol, mennyiért — alapkérdései ezek a külkereske­delmi munkának. A tavalyinál 134 millió dollárral nagyobb idei árbevételünknek csupán egy ré­sze származik többlet értékesítés­ből. Nagyobb része a jobb piac­ismeret, a tudatosabb ármunka és az exportszerkezet megváltoztatá­sának eredménye. Már az év elején várható volt, 'hogy egyes termékek 1979. évi, igen magas ára 1980. második felében mér­séklődik, ezért e cikkekből leg­nagyobb szerződéseinket már' az év első hónapjaiban megkötöttük. Az előrejelzés bevált, most októ­berben ezen termékek ára a kí­nálat növekedésének következtében tonnánként 3—400 dollárral is csökkent. Más termékeknél vi­szont éppen fordított volt a hely­zet: a dobozolt sonika ára május­ban érte el mélypontját az ame­rikai piacon, azóta viszont mint­egy 35 százalékkal emelkedett. Érthető, az év elején visszafogtuk az ilyen jellegű üzletkötéseket, ezek nagy .részére július—augusz­tusban került sor, ami szintén nö­velte ' Vállalatunk - árbevételét,’ hi-s9 szén e termékből az idén mint­egy 9 ezer tonnát szállítunk kül­földi partnereinknek. (MTIj IIé A tenyeresek és a föltaláló — Ha jól belegondolok, tulaj­donképpen az asztalitenisznél kezdődött az egész — hallom Ke­rekes Sándortól, s az arckifeje­zése elárulja, hogy amit 1 mond, friss fölfedezés, s kissé őt is meg­lepi. — Huszonhét éves korom­ban vettem először a kezembe pingpongütőt. Tanyái iskolában tanultam, és a kapán kívül más sportszert gyerekkoromban nem ismertem. Egyszerre kezdtünk járni a gyári csapat edzésére Szűcs Ambrussal i meg Lipócki Pistával. Az ottani együttlétek alkalmával, a tenyeresek gyakor­lása közben vetődött föl, hogy csinálnunk kellene valami újítást, amivel meg lehet akadályozni a záráskor bekövetkező, nagyon gyakori üvegtörést. Ebből a gon­dolatból született meg végül a kö­zös találmány, amelyet KKSZL automata üvegzáró gépként sza­badalmaztattunk. Az újító csapatba bevették a csoportvezetőjüket. Kelő Józsefet is, s az üvegzáró elnevezésében az ő nevének kezdőbetűje adja az egyik K-t. Mindez 1975-ben tör­tént a Kecskeméti Konzervgyár­ban, a dobozüzem zárórészlegé­ben. A találmány lényegében az­zal tér el a korábban alkalmazott zárógéptől, hogy az egyik záró­tárcsája rugós, s ezáltal követni tudja az üveg szájméretét, vagyis a szabványosnál nagyobbat sem töri össze, nem csinál annyi se­lejtett, mint az AK-01. — Elégedett a gépük karrier­jével? — Nincs okom panaszra. Sok vállalatnál, tsz-ben található már belőle. Eddig hetven-nyolcvan da­rabot készítettek. — Hol? — A kecskeméti BÁCSMOBIL Ipari Szövetkezet gyártja őket a tőlünk kapott dokumentáció alap­ján. Akad olyan megrendelő N cég is, amelyik maga készíti el, csak rajzokat kér hezzá. — A díjazás rendben? — Tízezer forintot kapunk min­den gép után. — Régi beszélgetésünkből em­lékszem, hogy önnek negyven százalékot szavaztak meg a tár­sai a díjakból az érdemei alap­ján. Akkor eddig körülbelül 300 ezer forint ütötte a markát. — Igen, és jól is jött nekünk ez a pénz, mert amikor 1972-ben összeházasodtunk a feleségemmel, semmink sem volt. Aztán meg­született Beáta és Attila, a két gyerek. Most háznagyobbításnál tartunk. — Kocsi? — Egy Skodám van, de volt már másféle is. Űjat sose veszek. Mit csináljak én egy új autóval? Azon nem kell semmit bütykölni. Tudja, rettentően érdekelnek a járművek, jobban, mint a kon­zervipari gépek.' — öt év alatt „öregedett-e” a KKSZL? — Ma már egyre jobban teret hódítanak a le- és visszacsavar­ható zárófedelű üvegek a kon­zerviparban. Ezek a moderneb­bek. praktikusabbak. A mi gé­pünk ezek zárására nem alkal­mas, de azért .még nem öregedett ki. Az idei megrendelések és a jövő éVre előre jelzettek szerint még szükség lesz rá jó ideig. An­nál is inkább, mert a nagy, pél­dául ötkilós üvegeket továbbra is a NEO—PHÖNIX zárógarnitúrá­val hozzák forgalomba, amelyhez • „Mit csináljak cn egy új au­tóval? Azon nem kell semmit bütykölni” — mondja Kerekes Sándor. (Pásztor Zoltán felvétele) mi a KKSZL-t megcsináltuk. A nagy üvegek lezárására különö­sen alkalmas a találmányunk. — A korszerűbb zárófedél fel­illesztéséhez nem próbáltak gépet konstruálni? — Két-három éve dolgozik már egy ilyen masinánk, de az az igazság, hogy nem veheti föl a versenyt az Angliából behozott géppel. El kellene végezni rajta a szükséges finomításokat, de mostanában sok más dolgunk van. — Most éppen mit Csináí? — Az itteni KKSZL automaták karbantartása foglal el. Annak idején ötezer forint éves karban­tartási költséget határoztunk meg gépenként és ebből a pénzből na­gyon jól ki lehet jönni. Emellett a Pécsi Orvostudományi Egye­temnek egy vérplazmaüveg-záró és egy nyitó gépet szerkesztünk, ezen is dolgozok. A MTESZ-en keresztül érkezett hozzánk ez a kérés, társadalmi munkára. A Kecskeméti Konzervgyár föl­találó kollektívája több, az egész­ségügyet segítő akcióban vett már részt az elmúlt években. A válla­lati munkát egy pedálos doboz­záró gép megalakításával tették termelékenyebbé. Háború előtti, féiig mechanikus régiséget alakí­tottak át. a munkát megkönnyítő, jól működő eszközzé. — Ha a csodatevő kistündér teljesítené hárofn kívánságát, me­lyek lennének azok? — Csak egy kívánságom van. az se nagy dolog. Jó lenne, ha a jelenlegi újító kedvemet később se rontanák el a körülmények. Eddig a vállalatra nem lehet pa­naszom. Űjabban meg otthon szakkönyveket bújok, pedig régen volt, amikor könyveket forgat-' tam azelőtt. — Mi érdekli? — Például az acélok hőkeze­lése, a központi fűtés, az autóvil­lamosság és más témák. — Készül valamire? — Igen, de korai lenne még beszélni róla. — ön esztergályos szakmunkás. Nem gondolt még a továbbtanu­lásra ? — Egyszer már hozzákezdtem, de abbahagytam. Az iskolában sok olyan dolgot kellene megta­nulnom, aminek aztán semmi hasznát nem venném. Ezért vá­lasztottam az önképzést. Így azzal foglalkozok, ami érdekel. Kerekes Sándor és három tár­sa az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás alkalmá­ból megkapta a Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozatát. Meg. érdemelték hiszen a fő művükből, a KKSZL üvegzáró automata gép­ből az idén már hetvenöt üze­mel az országban. Egy év alatt — most 1980-ban — 27 millió fo­rint hasznot hoznak a népgazda­ságnak a selejtavártás kiküszö­bölésével. A. Tóth Sándor /

Next

/
Thumbnails
Contents