Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-23 / 249. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 249. szám Áfa: 1,20 Ft 1980. október 23. csütörtök Lázár György Hajdú-Biharban Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán délután Hajdú-Bihar megyébe érkezett. A kormányfőt Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke fogadta. Lázár György Debrecenbe érkezése után ellátogatott á Magyar Tudományos Akadémia atommagkutató intézetébe, ahol dr. Berényi Dénes igazgató tájékoztatta az ott folyó kutatásokról. (MTI) így éltünk 35 éve 3. oldal Tervek és eredmények a kalocsai £PG£P-nél I. oldal Tóth István „Az évszázad kiváló fotósa” 5. oldal Egészségpolitikai kommunista aktíva Kecskeméten |jj| ' Az MSZMP Politikai Bizottságának tavaly ősszel hozott határozata mélyrehatóan elemezte az egészségügyi ellátás helyzetét, a fejlődés sajátosságait, az eddigi intézkedések hatását, a lakosság egészségi állapotának alakulását és megjelölte azokat a feladatokat, amelyek az ellátás kiterjesztéséhez, szakmai színvonalának emeléséhez szükségesek. A tennivalókat a párt XII. kongresszusának határozata és az Egészségügy! Minisztérium szakmapolitikai irányelvei konkrétabban is megfogalmazták. Ezek figyelembevételével a megyei pártbizottság, majd a megyei pártértekezlet határózata megjelölte az egészségügyi ellátás megyei fejlesztésének fő irányát. A határozatok végrehajtására a megyei pártbizottság és a megyei tanács intézkedési tervet készített. A megyei párt-végrehajtóbizottság javaslata alapján a terv ismertetésére és megvitatására tegnap a megyei pártszékházban megtartott egészségpolitikai kommunista aktíván került sor. Dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte az aktíva résztvevőit, közöttük dr. Vidovszky Kálmánt, az MSZMP Központi Bizottságának alosztály- vezetőjét, és dr. Lukács Jenőt, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjét. Az egészségpolitikai kommunista aktíván Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást. Mint azt vitaindítójának elején a megyei, pártbizottság titkára hangsúlyozta, az egészségügyi ellátás fejlesztésének legfontosabb feladata az alapellátás teljesítő- képességének fokozása. Alkalmassá kell tenni az alapellátását nyújtó egészségügyi szolgálatokat arra, hogy végleges és teljes gyógykezelést nyújtsanak mindazoknak, akik betegségük termék szeténél fogva ezen a szinten meggyógyíthatók. Ez a követelmény nemcsak azt jelenti, hogy ezeket az egészségügyi szolgálatokat szám szerint fokozni kell, hanem a meglevő eszközök jobb és rendeltetésszerű kihasználásával az e területen dolgozók szakmai tudásának gyarapításával, elmélyítésével, a helytelen szemlélet megváltoztatásával kell tovább fejlődni. Az üzemegészségügyi ellátás továbbfejlesztése is jelentős feladat. Ez a szolgálat is alkalmas a betegségek szervezett megelőzésére. A továbblépés egyetlen lehetséges útja a szétaprózott üzemorvosi órák összevonásával főfoglalkozású üzemorvosok munkába állítása. Előrehaladást jelent majd az, ha a megyei kórház új központjában elkezdődik az üzemegészségügyi szakrendelés és Kiskőrösön felépül az üzemegészségügyi rendelő és laboratórium. Vitaindítója további részében a megyei pártbizottság titkára a fekvőbetegek intézeti ellátásának jelenlegi helyzetével, a hamarosan átadásra kerülő 680 ágyas új kórház gyógyító munkájának jelentőségével foglalkozott. A feladatok közt egyebek között megemlítette azt is, hogy valamennyi kórházban ki kell alakítani az intenzív, az aktív és a krónikus betegellátás szintjét. Számos olyan feladat is van, amely nem igényel különösebb fejlesztést, anyagi ráfordítást, hanem a meglevő szakemberek és intézmények működésének jobb szervezésével megoldható. Első helyen kell megemlíteni az integrációban rejlő lehetőségek célszerűbb kihasználását. Elő kell segíteni azt, hogy a jelenleg még csak szórványosan tapasztalható jó kezdeményezések általános gyakorlattá váljanak. A továbbiakban Katanics Sándor az egészségügyi pártmunka sajátosságairól, egyedi vonásairól, az egészségügyi intézményekben dolgozó kommunisták feladatairól beszélt. Arra kérte az egészségügyi pártszervezeteket, illetve pártvezetőségeket, hogy az intézmények vezetőivel közösen a jövő év elején készítsék el saját feladataik végrehajtására az intézkedési tervet. Az alapos, sokoldalú vitaindító után hozzászólások következtek. Az egészségügyi alapellátás, továbbfejlesztésével kapcsolatban dr. Jancsá Tamás kecskeméti járási főorvos, dr. Morva László tataházi körzeti főorvos, dr. Kalmár Sándor, a kecskeméti Városi Tanács egészségügyi osztályvezetője mondta el véleményét, javaslatát. Felszólalásában Joó Gábor, a -kalocsai szociális otthon vezetője, Nemes János, a kalocsai városi kórház gazdasági igazgatója, dr. Makay László, a kiskunhalasi Semmelweis Kórház igazgatója az integrációról, a gyógyítás egyes szintjein egységes szakmai elvek érvényesüléséről beszélt. Dr. Meződy Károly, a bajai városi kórház gyermekosztályának vezetője, a pártalapszerve- zet titkára és dr. Tóth János, a kalocsai városi kórház idegosztályának vezetője az egészségügyi pártaldpszervezetek és az intézményvezetés közötti munkamegosztás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A társadalmi és tömegszervezeteknek az egészség- ügyi ellátás továbbfejlesztésének segítéséről Princz László, az SZMT titkára, dr. Vétek Jánosné, az QEDÜSZ megyei titkára, Bata Zsuzsanna, a KISZ megyei titkára, Konfár Sándor, a TIT megyei titkára mondta el véleményét. Dr. Tempfli Ágnes, a KÖJÁL megyei igazgatója az intézet munkájáról, további feladatairól, dr. Körmöczi Magdolna, a gyógyszertári vállalat főgyógyszerésze a gyógyszerellátásról beszélt. Dr. Vidovszky Kálmán a Politikai Bizottság határozatának jelentőségét, dr. Lukács Jenő az egészségügyi dolgozók közötti kapcsolatrendszer erősítését hangsúlyozta felszólalásában. Dr. Bohner József, a bajai Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetője az egészségügyi beruházásokkal, édr. Tóth György, a megyei kórház gyermekosztályának vezetője az ifjúságvédelmi. feladatokkal kapcsolatban mondta el véleményét. A hozzászólásokat összefoglalva, Katanics Sándor hangsúlyozta, hogy az aktíván elhangzottak, a hasznos vélemények, javaslatok jelentősen továbbfejlesztették az intézkedési tervet, amely pontosan meghatározza az egészségügyi ellátás fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. T. L. HATÉKONYABB MUNKÁVAL A TERV TELJESÍTÉSÉÉRT A verseny eredményei az ipari üzemekben • A halasi ÉPFA-gyárban különösen jó munkát végeztek a szabászat és az ablakgyártó műhely dolgozói. Képünkön az utóbbiak láthatók. A kongresszusi és félszabadulási munkaverseny idei szakaszában az 1980. évi terv megvalósítását és a hatodik ötéves tervidőszak jó megalapozását állították vállalásaik középpontjába az ipari üzemek kollektívái. Ahol a gazdasági vezetők megfelelően tájékoztatták és orientálták az év eleijén a brigádokat, ott a verseny nem csupán a mennyiségi tervteljesítést, hanem a termelékenység fokozását, a jövedelmezőség és a minőség javítását is elősegíti. A Kecskeméti Konzervgyárban — mint azt Hartman Józsefné munkaverseny-felelős elmondta — a termelés jellegéből adódóan a szezonidőszakokban nagyon fontos a mennyiségi előirányzatok elérése, sőt túlszárnyalása is, ter- ■ mészetesen a kellő minőségi színvonal mellett. A beérkező nyers’ anyagok minőségének megőrzése a konzervekben gyors feldolgozást tesz szükségessé, s ebben az idén az egyébként nem termelő munkát végző dolgozóké is segítettek. A zöldborsó-szezonban, vagy például a szovjet exportra szállított vegyes darabos savanyúság előállításakor 12 órás műszakokba osztották be őket naponta néhány órára, s így vállalásuk teljesítése mellett a munkaköri kötelességüknek is eleget tudtak tenni. Az irodaiak közül összesen 263-an vettek részt a nyáron a termelésben, s 4315 órát dolgoztak az üzemekben. A brigádmunkában nagy súly- lyal szerepelnek a hatékonyság- növelő fölajánlások. A dobozüzem dolgozói többek közt az anyagfelhasználás egy százalékos javítá(Folytatás a 2. oldalon.) NAPONTA 50 VAGON ALM Zöldség- és gyümölcsexport Bács-Kiskun megyéből • A kecskeméti ZÖLDÉRT-telepen naponta 40—50 tonna paradicsompaprikát rakodnak. • Az ízletes Bács-Kiskun megyei alma néhány perc múlva indul ezerötszáz kilométeres útjára az NDK-ba. Az elmúlt hét végén váratlanul beköszöntő hidegfront megszakította a meleg; gyümölcsérlelő őszt. A hajnalonta deres hátár az idei szabadföldi kertészeti termelés végnapjait jelenti. A termesztők már nyugodtak, hiszen a kertészeti termékek 90—95 százaléka biztos helyen van. A felvásárlók pedig közelítenek az előirSnyzott tervek, célkitűzések megvalósításához. A HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat Bács-Kiskun megyei kirendeltsége tegnap indította útnak a Szovjetunióba azt az almával megrakott vagont, amely a 10 ezer ötszázadik tonnát, vitte. Az országban a megyék közül elsőnek Bács-Kiskun megye teljesítette a szovjet almaexport- tervét. Természetes, hogy a munka és a vagonfeladások továbbra sem állnak meg. Gyenes István kirendeltségvezető véleménye szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy a tervezettnél akár 50 százalékkal is több Bács-Kiskun megyei almát tudnak szállítani a legnagyobb almaimportáló partnerünknek. A cél megvalósítása érdekében a HUNGAROFRUCT október 15-től 31-ig minden minőségi kategóriájú alma* felvásárlási árát 1 forint 50 fillérrel megemelte. A napfényes ősz jóvoltából a fák jó minőséget, és a tavalyinál lényegesen nagyobb termést érleltek. Naponta mintegy 50 vagon alma indul útnak Kecskemétről a Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlovákiába és Lengyelországba. November 7-e után megkezdik a kecskeméti ZÖLDÉRT és a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság hűtőjéből Finn- és Svédországba szállítani az almát. Gyakori termelői panasz, hogy a zöldségféléket nem folyamatosan szállítják. Ezt a szakaszosságot a külpiac okozza. Például a paradicsompaprika-szeletet, ha szerdán vagy csütörtökön indítanák útnak, akkor szombatra érne az NSZK-ba, ahol két napig állna a hétfői piacnyitásig. A paprikának, főleg a szentesi fajtáknak, amelyek a termés minőségében és mennyiségében messze megelőzték a görög, a román és az izraeli fajtákat, kedvezett az idei év. Már túlszárnyalták a tavalyi 2689 tonnás kivitelt. A kevésbé beérett terméseknek is találtak külpiacot a HUNGAROFRUCT üzletkötői. Hétfőn indították az első szállítmányokat zöld. illetve füstös paprikából az NDK-ba, Lengyelországba és Csehszlovákiába. Az idei nagy káposztatermés gondot okoz a felvásárlóknak. Ezt a hazai zöldségfélét exportálni nem tudják, mert a piacokat a nálunknál nagyobb káposztatermesztő hagyománnyal rendelkező északi államok már lekötötték. Az égjük legkevesebb gondot okozó zöldségféle a borotai laskagomba, amelyet január 1-től az év végéig folyamatosan szállítanak az NSZK-ba és idén először Ausztriába, ahol nagy sikert aratott. A kirendeltség vezetője az elkövetkező időszakról elmondta, hogy elsődleges céljuk a szovjet partner almaigényét teljes mértékben kielégíteni és a kajszi okozta lemaradást pótolni. Ennek érdekében idén az első alkalommal Ausztriába exportáltak 33 tonna fűszerpaprikát és 10 tonna cseresznyepaprikát. A következő év szerződéseinek már háromnegyed részét megkötötték a termesztőkkel. Bizonyos cikkeknél érződik, hogy a termelők a saját érdekükben áttértek a több csatornás értékesítésre, de a külkereskedelmet ez nem befolyásolja, hiszen a HUNGAROFRUCT a sok éves és hagyományos jó kapcsolatait, mint az egyik legjobban fizető partner vívta ki. Cs. P. Minden ember életében meghatározó tényező lehet —, s legtöbbször az is — a legelső munkahelyen szerzett ilyen vagy olyan benyomás. Különösen érvényes ez a megállapítás a pedagógiai pályát kezdő fiatalokra. Ugyanis az iskolák, mint munkahelyek, sok mindenben különböznek egymástól. Falusiak, tanyaiak vagy városiak, „isten háta mögöttiek” vagy városokhoz közeliek, jól m vagy kevésbé jól felszereltek. Mint más munkahelyeken, különbözik az oktatási intézmények vezetési stílusa is. Arra a meglehetősen összetett választ követelő kérdésre, hogy mi kell ahhoz, hogy egy friss diplomás nevelő jól érezze magát legelső munkahelyén, s hosszabb időre vagy véglegesen lehorgonyozzon ott, tömören azt válaszolhatnánk: anyagi és erkölcsi elismerés, kollégiális segítség mindjárt a kezdet kezdetén. A pályakezdő pedagógusok fizetése meglehetősen szerény, s a szakmai, az erkölcsi elismerésben sem mindenütt egyformán részesülnek ma még. Az a tény, hogy a legkülönbözőbb fórumokon rendszeresek a fiatal pedagógusok általános helyzetét segítő szándékkal elemző beszámolók és viták. önmagában is jelzi: igen fontos kérdésről van szó. Arról, hoav sikerül-e megtalálni a módját annak, hogy mielőbb minden iskolában szakmailag a lehető legideálisabb nevelői gárda alakuljon ki. Ez ugyanis az egyik legalapvetőbb feltétele szocialista oktatásügyünk további — az oktatáspolitikai határozatban megfogalmazott — fejlődésének. A pályakezdők munkahelyi és életkörülményeivel gyakorta foglalkoznak a Bács-Kiskun megyei szervek is. Csak az utóbbi hónapokban többször napirenden volt a téma. Foglalkozott vefe a Pedagógus Szakszervezet megyei küldöttértekezlete, aztán a megyei oktatási bizottság, legutóbb pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. Valamennyi fórumon sommázták a pályakezdő nevelőkkel. váló fokozott törődés eredményeit, ugyanakkor meghatározták az ezzel kapcsolatos további feladatokat is. Az utóbbi időben nagyobb számban jelentkeztek a fiatalok a községi pedagógiai állásokra. Eredményes a megyei ösztöndijazás: évente átlagosan negyven főiskolással, egyetemistával kötnek szerződést, elsősorban fizikai dolgozók gyermekeivel. Évről évre nőtt a pályázati úton élhelyezkedő pedagógusok száma. Az e rendszer bevezetése óta összesen hatszáznegyven felsőfokú és hetvenkilenc középfokú végzettségű pedagógust alkalmaztak a megye iskolát Az is eredmény, hogy a fiatal pályakezdők fluktuációja a minimálisra csökkent. Bővültek a segítségnyújtás keretei. A korábbi maximálisan lizezer forint letelepedési segélyt például tizenötezer forintra emelték. Ezt az utóbbi négy évben hatvankilencen vetfpk igénybe. A megye évente hét szolgálati lakáshoz nyújt anyagi támogatást a községi tanácsoknak, lakásonként kétszázezer forint összegben. Építési kölcsönt négy év alatt harmincketten kértek és kaptak. Az ilyen segítséget igénylők zöme harminc éven aluli fiatal pedagógus. E néhány kiragadott példa is elegendő talán annak érzékeltetésére, hogy fiatal pedagógusaink a figyelem középpontjában vannak. Megoldásra váró probléma természetesen akad még bőven. Még mindig kevés például a tanító a megyében. Ez nagyban összefügg azzal is, hogy most már érezteti hatását a népesedéspolitikai határozat: megszaporodott az alsótagozatos kisdiákok száma. Az sem megnyugtató, hogy a középfokú oktatási intézményekben a meghirdetett állások mintegy fele évről évre üresen marad. |(lz egyetemet végzett fiatal pedagógusok zöme ugyanis elsősorban a nagyobb városok gimnáziumaiban tudja elképzelni a tanítást. Remélhető, hogy e gondok átmenetiek, s hogy a jövőben — mert javulnak majd mindenütt a feltételek, körülmények — mind több fiatal pedagógust sikerül majd „elcsalogatni” az oktatásügy fehér foltjaira is. ■ • R. M.
