Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-21 / 247. szám
4 m PETŐFI NÉPE • 1980. október 81. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Közös energiahálózat Szőlőtelepítés közös erővel Arany- és ezüstérmes borok a szabadszállási szövetkezetben, állami gazdaságban OKTÓBER 27-TŐL : Minőségügyi tanácskozás A Vinnyica—Albertirsa között felépített 750 kilovoltos magasfeszültségű távvezeték úttörő volt a maga nemében. E távvezeték üzemeltetésének rendkívül kedvező tapasztalatai alapján azt tervezik, hogy újabb hasonló vezetékrend. szerekkel bővítik a ICGST-orszá- gok energiaszolgáltató hálózatát. A Szovjetunió egységes energeti-. kai rendszerét a KGST-rendszer- rel összekötő szupervezetékek nemzetközi összefogással készülnek, s rendkívül nagy energiamegtakarítást tesznek lehetővé (minél nagyotfb feszültségű az energiatovábbítás, annál kisebbek a szállítási veszteségek). A két rendszer összekapcsolásával — a számítások szerint — eddig már mir.tegy másfél millió kilowatt kapacitású áramfejlesztő berendezés megépítése vált szükségtelenné a KGST-országokban. Az újabb szupervezeték, amelynek építési • előkészületei már megkezdődtek, a szovjetunióbeli Hmelnyickij atomerőműből juttat majd áramot Lengyelországba. A vezeték építésében Magyarország is részt vesz a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és az NOK-val együtt. De már folyik egy harmadik hasonló szupervezeték tervezése is. Ezen keresztül Romániába és Bulgáriába vezetnek majd szovjet áramé, t. Közben a szakértők vizsgáljál; a negyedik 750 kilovoltos, naponta mintegy 500 000 kilowatt áramot továbbító távvezeték építésének a lehetőségeit, amely a Szovjetuniót Lengyelországon keresztül az NDK-val kapcsolná össze. Hazánk árucsere-forgalma a KGST-országokkal Negyvenötezer Lada személy- gépkocsi érkezik az idén Magyar- országra a Szovjetunióból. Ezen kívül az ország gépparkja 1800 ZIL teherautóval, 3500 traktorral bővülj, de érkezik i 800 szerszámgép, sokfajta kohászati berendezés, 15 millió rubel értékű számítástechnikai termék is. A fogyasztási cikkek választékát élső- sorbEjn a legújabb típusú szovjet automata mosógépek, porszívók, hordozható tévék, rádiók, hűtőszekrények, varrógépek bővítik. Emellett természetesen a Szovjetunióból származó import döntő részét az energiahordozók és a nyersanyagok jelentik az idén is Az ország kőolajimport-szükségletének 96 százalékát a szovjet kőolaj fedezi. Kohókokszból 800 ezer tonnát, villamos energiából 7,5 milliárd kilowattórát, 2,2 millió tonna vasércet, 1,1 millió köbméter ipari fát, 850 ezer köbméter fenyő-fűrészárut, 44 ezer tonna gyapotot, 86 ezer tonna cellulózt, 70 ezer tonna papírt és még sok egyéb fontos terméket szállít számunkra a Szovjetunió. Hatezer Ikarus Az 1980-as esztendőben a magyar—szovjet árucsere-forgalom várhatóan minden eddigi rekordot megdönt, a megállapodások szerint ugyanis 5,3 milliárd rubel értékű áru cserél az idén gazdát.' Az áruforgalom nagyságának növekedését jelzi, hogy az ezt megelőző tervidőszakban összesen 10 milliárd rubel értékű árucserét bonyolítottak le, most egyetlen évre irányozták elő ennek a felét. A ' magyar kivitelnek „ csaknem kétharmadát gépek és berendezések alkotják. Az egyik legjelentősebb kiviteli cikkünk az Ikarus autóbusz, melyből az idén hatezret szállítunk a Szovjetunióba. Fontos exportcikkek az élelmiszer. és vegyipari gépek, komplett gépsorok, a folyami hajók, számítógépek, gyógyászati berendezések. A könnyűipar és a mezőgazdaság is jelentős exportőr. Konfekcióáruból és kötöttruházati cikkekből mintegy 140 millió, textíliákból 45 millió rubel értékű árut, cipőkből 12 millió párat szállítanak a magyar vállalatok az idén a Szovjetunióba. Friss gyümölcsből, főként almából 300 ezer tonna, konzervből 250 ezer tonnányi, borból 65 millió palack és húsáruból is jelentős mennyiség kerül a szovjet piacra. A KGST-államok közötti teljes évi külkereskedelmi forgalom megközelítőleg 120 milliárd rubel, melyben Magyarország 9 milliárdos forgalmával, a nemzeti jövedelem nagyságát és a lélek- szamot tekintve, arányainak megfelelő, aktív szerepet tölt be. Kőolajtermékek Az 1980-as esztendő a hosszú távú együttműködések megalapozásában is döntő jelentőségű. A világszerte gondokat okozó energiaellátás megoldásárá a KGST- tagországok növelik az olaj feldolgozottsági fokát, javítják az olajszármazékok minőségét, ezzel együtt, mind szélesebb körben terjesztik el a takarékos gyártási és felhasználási megoldásokat. A kőolajtermékek feldolgozásáról szóló egyezmény az olajipari berendezésék’ gyártásának közös fejlesztését is magában foglalja. Hosszú távra határozza meg az együttműködést a számítástechnika közös fejlesztéséről elfogadott újabb egyezmény is. Ennek keretében a közös kutatások, kísérleti konstrukciók megalkotása, és a szakosított gyártás már az első öt esztendőben 15—16 milliárd rubel értékű számítástechnikai termék kölcsönös szállítását irányozza elő, melyből Magyarország exportja eléri a 750 millió, importja pedig a 270 millió rubelt. Az elkövetkező tíz esztendőre a vegyipar és öt gépipari ágazat együttműködését biztosítják az idén aláírt egyezmények. Ezek értelmében például a szovjet vállalatoknál összpontosítják az építőipar és az útépítő gépek gyártását és fejlesztését, a műszeriparban továbbra is fontos szerepet kapnak a magyar komplett laboratóriumok, környezetvédelmi műszerek, orvosi, röntgentechnikai berendezések, az automatikus és folyamatszabályozó műszerek. A hírközlő eszközök gyártásában a Szovjetunió és Magyarország között olyan megállapodás született, amely szerint hazánk továbbra is a Szovjetunióból vásárolja a nagy tévé- és rádióadókat, a hajók hírközlő berendezéseit. A magyar szállításokban pedig előtérbe kerülnek a rádió- és tévéstúdió-berendezé- sek, a mérő- és szervizműszérek. Kölcsönös előnyök A nehézipari megállapodás a petrolkémiai együttműködés fokozására teremt lehetőséget, a KGST-országok és így Magyarország és a Szovjetunió kétoldalú kapcsolataiban, a mezőgazdaságra vonatkozó pedig a növénytermesztés és az állattenyésztés szinte minden fontosabb területére kiterjed. A KGST-tagországok között immár több mint 120 többoldalú és 660 kétoldalú szakosítási és kooperációs egyezmény van megalakulóban, amely csupán a gépiparban több mint 10 ezer termékfajtára terjed ki. Az egyezmények és megállapodások a nehezedő gazdasági körülmények között is a kölcsönös előnyök alapjain nyugszanak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tagországok egyformán érdekeltek az együttműködés hatékonyságának növelésében, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek mind gyorsabb bevezetésében. (MTI— APN) A huszonnégy év óta minden esztendőben megrendezett megyei borversenyről az idén sem tért haza üres kézzel Szabadszállásra Tóth Sándor borászati üzemágvezető., Az Aranyhomok Tsz pincészete mint már annyiszor ‘—, az idén is nevet szerzett a szabadszállási homokon termesztett szőlőnek. A Duna—Tisza közi borok megyei vetélkedőjén bemutatott, kiváló minőségű italaiért két arany- és egy ezüstérmet, három oklevelet adományozott az Aranyhomok Termelőszövetkezetnek a verseny bíráló bizottsága. Az eredmény azért is örvendetes, mert a szabadszállási szövetkezet nem tartozik BácS-Kiskun nagy szőlőtermesztő gazdaságai közé, de már elindult ezen az úton. Az 1960-as években telepített, hagyományos művelésű szőlőit az V. ötévé? terv második felében alakította át az Aranyhomok tagsága, korszerű, magasművelésű, szélessorú ültetvénnyé. Az idén még csak 202 hektár hozott termést, de a következő években' elültetett, korszerű fajtákkal 340 hektárra nő a szabadszállási szövetkezet termőszőlője. — Az idén fejeztük be annak a 84 hektáros szőlőnek a felújítását, ami még hátra volt —' mondja Tóth Sándor —. és előkészítettük a talajt az 1981- ben kezdődő telepítésre. A szövetkezet anyagi erejéhez mérten, négy év alatt 138 hektárral gyarapítjuk a nagyüzemi ültetvényt. Részt vesz ebben a munkában a megyei borversenyen úgyszintén több díjat szerzett izsáki gazdaság is, amellyel Balázspusztán közösen telepítünk. — Nem hamarkodjuk el az idén sem a szüretet — jegyzi meg Tóth Sándor. — Akkor szabad szedni a szőlőt, ha már érett és kialakult benne a fajtára jellemző illat-, íz- és zamatanyag. Ha ez hiányzik, akkor hiába' minden mesterkedés. Nem lesz abból aranyérmes, bor. Amit a borászati üzemvezető mondott, ahhoz tartották magukat. Csak pár napja- kezdték el az Aranyhomok Tsz-ben a szőlő szedését, amikor számos gazdaságban már javában tartott a szüret. A szabadszállási termelőszövetkezet azonban 1981- ben is szeretne sikeresen részt venni a megyei versenyen, és díjat elhozni a borvetélkedőről. Így kívánja ezt a hagyomány. K. A. • Feszt Julianna boripari szakmunkáslány mintát vesz a iopóval az aranyérmes bőrből. Mellette Tóth Sándor, a szabadszállási termelőszövetkezet borászati üzemágvezetője. A minőségvédelem, a minőség- ellenőrzés egyre fontosabb szerephez jut hazánk gazdasági életében. A KGST-tagországok közel egy évtizede foglalkoznak a minőségszabályozás elveinek egyeztetésével. A 70-es évek közepére már kialakultak azok a nemzeti ellenőrzési rendszerek, amelyek beilleszkednek az adott ország gazdasági mechanizmusába úgy, hogy egyidejűleg biztosítják az egymás közötti együttműködést is. A KGST minőségügyi szekciója épp ezeknek a feladatoknak az egyeztetését tűzte ki célul. Október 27-től öt napon ót Kecskemét látja vendégül a tanácskozás résztvevőit. A kecskeméti ülés elsőrendű feladata lesz a termékek minőségi szintjének általános értékelése. Meghatározzák, egyeztetik majd az egyes árucikkek tartósságával, élettartamával kapcsolatos különféle számítási és vizsgálati módszereket. Szóba kerül majd a vizsgálati eredmények országok közötti elismerése, közös nevezőre hozása. Az öt napon át tartó tanácskozáson a 'delegáció tagjain kívül meghívottként részt vesznek az egyes napirendi pontok megtárgyalásában illetékes hazai vezető, szakembereink. A korábbiakhoz képest bővül a minőségügyi szekció ülése, mert Mongólia és Kuba képviselőin kívül megfigyelőként részt vesznek Jugoszlávia és Finnország illetékes szabvány- ügyi vezetői is. varrónők Maszekolunk Az ország egyik (ele maszekot, a másik (ele irigyli. Aki tud, kitalál magának valamilyen külön munkát, hogy jövedelmét kiegészítse, lakásra, bútorra, autóra spóroljon. Közben (elvetődik a kérdés: lehet-e szocializmust maszékban építeni? Szüretelő Az ágasegyházi Mathiász János Szakszövetkezet központjában valami eltér a megszokottól. Az irodaházzal szemben levő hosszú épület ablakjaiból nem villan ki a neonfény, nem dolgoznak a varrónők... — Szüretelnek a „habselymesek” — világosít fel készségesen a portás bácsi. — Nem is tudom pontosan, hogy most melyik táblában dolgoznak, de ha elmegy a pincéhez, megtalálja Takács József elnökhelyettest; ő megmondja: merre keresse őket. Nincs a pincénél az elnökhelyettes, az ott dolgozók sem tudnak eligazítást adni a varrónők hollétéről. A már-már tanácstalan újságírót ekkor kellemes meglepetés éri, előbukkan a szomszédos ház mögül az egyik legilletékesebb, Magyari Jözsef- né, a varrónők üzemvezetője. — Éppen most indul ki a kocsi az ebéddel — újságolja. — Kelkáposztafőzelékkel ( és fasírozot- tal verhetik el éhségüket a szorgalmas lányok-asszonyok. Most mi, a szakácsnők is megebédelünk és ha előkészítjük a holnapi menü alapanyagát — .burgonyafőzelék lesz marhapörkölttel — megyünk a szőlőbe. A gyorsan bekapott ebéd után Kovács Lajosné, Orgoványi Fe- rencné, Somodi Imréné és Ürögdi Istvánné nekilátnak a burgonya hámozásának, mi pedig úttalan utakon gurulunk a szüretelők felé. Magyari Józsefné útközben örömmel és büszkén meséli, hogy mind a nyolcvanhatan részt vállalnak a7. idei termés betakarításában, mint ahogy már a tavasz- szal is dolgoztak, kötöztek, hajtást válogattak, sőt, kapáltak is. — A Habselyem Kötöttárugyár részére végzett bérmunkát — női nadrágok varrását — időarányosan teljesítettük — tájékoztat az üzemi tevékenységükről is. — Bízunk abban, hogy az év végéire sikerül a 4,5 millió forint árbevételt elérni. Jó néhány kilométert magunk mögött hagyva, végre megérkezünk a hatalmas szőlőtáblához, s megállunk egy halványzöld Lada mellett. Jöttünkre a szüretelők közül előkerül Takács József elnökhelyettes. — Öröm látni ezt a szorgalmas munkát — mondja elismerően. — Nemrégen ebédeltek, de alig kapták be az utolsó falatot, máris fogták a vödröket, s nógatták a puttonyosokat. Nem is tudom, hogyan szüretelnénk le a 132 hektárról, ha a varrónők nem vállalnának részt ebben a munkában. Ami a termést illeti — sajnos —, nincs sok okunk dicsekvésre. Nem volt kedvező az idő az érésre és bizony alig 13 fokos a must. A szőlőt különben az Izsáki Állami Gazdaságnak szállítjuk, ahol pezsgő készül belőle. Ha az időjárás nem szól közbe, reméljük, hogy október 25-ig legalább 20— 22 ezer mázsa szőlővel járulunk hozzá a pezsgőgyártáshoz. Takács József elbúcsúzik, mi pedig Magyarinéval a szüretelők nyomába eredünk a süppedő homokon. Nem irigyeljük a húsz puttonyost, akik alig győzik a dű- lőúton ácsorgó vontatókhoz hordani a termést... O. L. Tulajdonképpen nem lehet. Ha azonban tárgyilagosak akarunk lenni, felelnünk kell arra a kérdésre is, hogy lehet-e napjainkban a szocializmust csupán szocialista nagyüzemi termeléssel építeni? Ezt sem lehet. Vannak olyan tevékenységek, amelyeket egyedül is lehet végezni, drága felszerelés sem kell hozzá. Ezek olyan igényeket elégítenek ki, amelyek központilag fel nem mérhetők, területileg elaprózottak. Sok közülük töredékkapacitásokat hasznosít, olyanokat, amelyeket másképp a termelésbe bevonni nehéz lenne. Gondoljunk csak a kiskertekre, gazdasági udvarokra, pinceműhelyekre. Lehet ezeket a kapacitásokat, az itt végzett munkákat „államosítani”, „szövetkezetesíteni”, csakhogy akkor egycsapásra ráfizetésesekké válnak. Mint ahogyan a MÁV nem lehet magánkézben, éppen úgy a lángossü- tést, a házkörüli kistermelést sem lenne célszerű államosítani. A maszek lángossütő, ha ráhajt, meggazdagszik — az „állami” lángossütés alig hoz nyereséget. A maszek zöldségesek egyike. másika villát épít — az állami zöldség- és gyümölcskereskedelem több oldalról támogatott tevékenység. Az öreg maszek suszter szerényen bár, de megél a kis javításokból — a cipőipari szövetkezetnek a lábbelijavítás nem sokat hoz a konyhára. Gyakran elgondolkodom azon, mi értelme van annak, hogy él és dolgozik a faluban egy asztalos vagy egy lakatos, aki egy távoli szövetkezet tagja. Végzett munkájának egy részéről elszámol, másik részéről nem. Es gyakran elgondolkodom azon is, mi lenne a lakossági ellátással a háztáji gazdaságok nélkül? Bizony: ,a szocializmust maszekben is kell építeni. Ott, ahol, éppen csak így lehet. Mert megtanultuk, hogy a termelési viszonyok a termelőerők fejlettségéhez igazodnak. Ez igaz nemcsak történelmileg, hanem egy adott társadalmi-gazdasági rendszerben is. Ha fejletlenek a termelőerők, nem szabad rájuk ölteni egy fejlett termelési viszony — állami vállalat, szövetkezet — ruháját. Rosszul, érzik magukat benne. Miközben elismerjük a maszek tevékenységek nélkülözhetetlen ellátási szerepét, nem árt törekedni ezek sajátos társadalmasítására szerződéses termeltetéssel, szervezett felvásárlással, adóközösségek és munkaközösségek létesítésével, szervezett. anyag- és gépellátással. Ezek formái szépen kialakultak. Az MSZMP jf.ll. kongresszusának határozata szerint „., .támogatni kell az egyéni és a családi munkaerő-tartalékok jobb kiaknázását. A dolgozók nagy hánya, da szabad idejében olyan munkát és kereső tevékenységet is végez, ami hasznos mrnda népgazdaságnak;" mind az egyénnek. fejlődésünk olyan kiegészítő forrása, amelyv hozzájárul a bővülő és gyorsan változó szükségletek rugalmas kielégítéséhez, a nemzeti vagyon gyarapításához.” Nemcsak a kisipari és a lakossági szolgáltató tevékenységre vonatkozik ez, hanem a mezőgazdasági kistermelésre is, végezzék ezt tsz-tagok, állami gazdasági dolgozók, vagy akár bányászok, kistisztviselők. El kell ismerni a kistermelés szükségességét és az általa szerzett jövedelmek jogosságát. Különösen a sertés-, a baromfi- és a kisállattartás területén szükséges a kisüzemi termelést növelni. De az sem mellékes, hogy hazánkban az élelmezés egyik legsebezhetőbb pontja a nyers zöldség- és főzelékfélékkel, valamint a gyümölccsel való ellátás. Nálunk ez azért nem in. dokolt, mert a hazai sajátosságok kedveznek ezen termékek termelésének; hosszú a szezon; megszokott népélelmezési tömegtáplálékról van szó. De az egészséges táplálkozás szempontjából is helyes minél több zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ezekben az években az államnak kevés pénzé van termelésnövelő nagyberuházásokra. A vállalatok sem állnak valami jól. Az ipar termelésnövekedése megtorpant. Most van igazán szükség az olyan tevékenységek gyors felfuttatására, ahol a termelésnövelés az államnak pénzbe nenrkerül és ahol olyan mun-. kaerő-kapacitás hasznosul, amely egyébként kihásználatlan ma. radna. A nagyvállalatok — éppen nagyságuknál fogva — nehezen tudnak igazodni a lakossági igények változásához, a helyi és elaprózott szükségletekhez. Most van igazán szükség olyan maszekolásra, .amely az igények kielégítésében mutatkozó hézagokat kitölti. Persze nem munkaidő alatti vagy az üzemi munka ro-' vására történő maszekolásra, fusizásra gondolok. Sokan a szabad időt féltik a munkaidőn túli maszekolástól. De hát a fiatal lakást akar magának. Az idősebb pedig szeret valami olyat csinálni, amelyben van fantázia, ahol nincs fölötte főnök. Ki kifogásolhatná, ha égj* vájár a délutánját a kis szőlőjében tölti, s a fiatal mérnök hét végi maszekbrigádban családi házat épít? Nemzeti jövedelmet termelnek ők, nemzeti vagyont gyarapítanak, akár képes ezt ki. mutatni a statisztika, akár nem. Dr. Pirityi Ottó t Magyar) Józsefné üzemvezető (os/.akácsnö és- Kovács I.ajosné útnak indítja az ebédet. • Bús János, az üzem műszerésze egyike a legszorgalmasabb puttonyosoknak.
