Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

Száz éve múzeum Petőfi szülőháza Kiskőrösön vasárnap megemlé­keztek a Petőfi-szülőház múzeum­má nyilvánításának 100. évfordu­lójáról. A nádfedeles kis házon már 1861-ben tábla hirdette, hogy „Itt született Petőfi 1822. december 31-én”. A szülőház azonban csak 188V-ban lett múzeum a Magyar Írók és Művészek Társasága jó­voltából.­Az emlékezetes napon Jókai Mór mondott ünnepi beszédet a kegyeletes hajlék köszöntésére. Termelésre kész a zsanai gázmező Az 1979. januári kitörés nyo­mán megrongálódott zsanai gáz­kutat helyreállították és előké­szítették termelésre. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat mun­kacsapatai ezekben a napokban fejezték be a gázlelőhely terme­lésre való előkészítését. A lelő­hely else) öt kútja, köztük az a kettes számú, amelyen a kitörés volt, termelésre kész. A kutakat bekapcsolták az országos vezeték- hálózatba, s az igényektől függően bármikor megnyithatók. A zsanai lelőhely naponta egymillió köb­méter földgázzal járulhat-hozzá a fogyasztók ellátásához. (MTI) UTÁNFUTÓK 0 ISO és 350 kilogramm hasznos teherbírású gépkocsi-utánfutókat gyártanak Somogy megyében a tahi építő- és vegyesipari szö­vetkezetben. Az év végéig négy­száz darabot szállít belőlük a szövetkezet az AUTÓKER-nek. (MTI-fótő) 1980. október 21. • PETŐFI NÉPE # 3 SZORGALOM, KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG, RUGALMASSÁG Új lehetőség a kiskereskedelem számára KÉPERNYŐ A mozi és a tévé Bács-Kisk/un sajátos település- szerkezetéből adódóan a magán­kereskedelem szerepe a megyé­ben nagyobb, mint az ország töb­bi részén. A XII. pártkongresz- szus ráirányította a figyelmet a családi munkán alapuló terme­lésre és szolgáltatásra, ezen beliül a magánkereskedőik tevékenységé­re. Munkájukat az eddigieknél hatékonyabban kell a közös cé­lok szolgálatába állítani. Foko­zottan érvényes ez szükebb ha­zánkra, ahol még mindig akad kevésbé ellátott terület, úgyne­vezett fehér folt. Napvilágot látott a rendelet a gazdaságtalanul működő üzletek bérbeadásának lehetőségeiről. Me­gyénkben is sor kerül erre. A kiskereskedőkre számítunk né­hány olyan szakmában is, ame­lyek választékosabb árukínálatot, színvonalasabb szolgáltatást nyúj­tanak a lakosságnak. Nem utol­sósorban szükség van rugalmas közvetítő szerepükre, amelyekkel az igényekhez igazodóan, eredmé­nyesebben lelhet bevonni a terme­lésbe a helyi erőiforrásokat. „A magánkisipar és kiskereske­delem a valóságos igényekkel összhangban járuljon hozzá a lakosság ellátásának kielégítésé­hez, a szolgáltatások javításá­hoz.” (Az MSZMP XII. kong- . resszusának határozatából.) tok is kicserélődhetnek. Objektí- vebbek ennél a hivatalos ellen­őrzések. A tapasztalatok figyelemre mél­tóak: az üzletek tisztasága, belső rendje a kívánalmaknak megfe­lelő. Az árak minden esetben a tisztességes haszon keretén bel­iül maradtak. A zöldség-gyümölcs szezon elején két összehasonlító ár vizsgálatot tartottak. A kiske­reskedőknél mindkét esetben 8— 12 százalékkal voltak olcsóbbak az áruk, mint a ZÖLDÉRT üz­leteiben. És a legkényesebb pont: az adózás. Kilencven felülvizsgált esetből ötben emelni, negyvenben viszont csökkenteni kellett az adóközösség álbal megállapított díjat. közgyűlésen elhangzott, hogy a budapesti TRIAL nem szolgálja ki őket, holott egyes árukat csak ott lehet megkapni, a szegedihez pedig kétszer kell leutazni: egy­szer a megrendeléssel, egyszer az áruért. Az utóbbi időben azonban a munkájukat könnyítő segítő­készség a jellemző. Ezek közé tartozik,. hogy az il­letékes szervek a savanyúságot mezőgazdasági terméknek nyilvá­nították, így a kiskereskedők fel­vásárolhatják közvetlenül az ős­termelőktől. Még csak a rendelet adta lehetőség van meg 1,5 ton­nás tehergépkocsik vásárlására. Ha kocsit is kapnak hozzá, a külterületeken, tanyás vidékeken élő lakosok is bizonyára elége­dettebbek lesznek az áruválasz­tékkal. ösztönzőbb adórendszer Nincs szégyenkeznivaló A munka értékmérője Eleget tudnak-e tenni Bács- Kiskun megye kiskereskedői ezek­nek a megnövekedett feladatok­nak akkor, amikór az év első fe­lében még olyan gondokról hall­hattunk, hogy nehéz vállalkozót találni 1 a működésüket megszün­tetek helyére? a KI50SZ megyei szervezetének járásonként kü-- lön-külön tartott közgyűlésein el­hangzottak alapján a válasz: igen. Nem azért, mert időközben a lét­szám még gyarapodott is huszon­héttel. örvendetes tény ez, hiszen ugyanennyi új üzletet jelent. Am tevékenységüket eddig sem szá­muk szerint ítéltük meg, hanem aszerint, hogy mit és hogyan dolgoznak. Ugyanez vonatkozik jövőbeni munkájukra is. Minden olyan szakmában, ahol nap nap után emberekkel kell foglalkozni,' a munka legérzéke­nyebb mércéje a közvélemény. Mi tagadás: az állami és szövet­kezeti kereskedelemiben dolgozók elé gyakran és jogosan állítjuk példának a kiskereskedők udva­riasságát. Sokan érvelnek, azzal, hogy ez csak az egyik oldal. Szub­jektivitás, aminek a kisboltok va­rázsa az oka — az áru és a pénz kicserélődése közben a gondola­Országos összehasonlításban sincs szégyenkeznivalójuk a Bács-Kiskun megyeieknek. Dr. Gyürky Rudolftól, a KISOSZ országos elnökétől hallottam, hogy a megye kiskereskedőinek tevé­kenysége minden tekintetben pél­dának állítható a többiek elé. A Hazafias Népfront felhívására meghirdetett társadalmi akció­ban felajánlott 120 ezer forintból 200 ezer várható az év végére. A gyermekintézmények, öregek nap­közi' otthona javára fordítandó összeg mellett áldoznak községük óvodáinak, iskoláinak patronálá- sára. Több ezer forint értékű játé­kokat ajándékoztak, egyikük tü­zelőolaj-szállításra vállalkozott az iskolák részére, többen az iskola- tej-ellátást ajánlották fel. A KISOSZ országos elnökének megállapításaiban jelentős sze­repet játszott az, hogy a taná­csokkal való együttműködés jó. Több kiskereskedő tölt be köz­életi' (tisztséget is. Bács-Kiskun megyében valósult meg legkövet­kezetesebben az az alapeiv, hogy a kiskereskedelemnek a lakosság alapellátása, a kiegészítő, hézag­pótló tevékenység a feladata. Ezek­hez azonban fokozott segítséget kell kapniuk. Néhány szerv (pon­tosabban személy!) káros szemlé­lete miatt előfordul még a hátrá­nyos megkülönböztetés. Az egyik A nyilvánosság előtt már is­mert néhány rendelet, amelyek a magánkereskedők tevékenységéhez kedvezőbb feltételeket teremtenek. Ilyen az alkalmazottak és foglal­koztatott családtagok számának növelhetősége a nagyobb forgalmú egységekben, a további állami üzletek bérbevételének lehetősé­ge. Mint arról dr. Gyürky Rudolf tájékoztatott, egyrészt a társadal­mi megbecsülés elismeréseként, másrészt a hatékonyabb munka érdekében több hasonló rende­let lát napvilágot. Jogos kérelem, hogy a kisegítő családtagok is kaphassanak nyug­díjat a teljes munkaidőben el­töltött évek után, és ebbe a ka­tegóriába tartozhasson a testvér is. Az adóköteles jövedelemből bi­zonyos összeg költségként levon­ható legyen a családtag díjazása címén. Oj, ösztönzőbb adórendszer várható, azzal a céllal, hogy a kiskereskedők nagyobb forgalom­ra törekedjenek, korszerűsítsék üzleteiket, s ehhez mérten az áru­készletet, kínálatot növeljék. A magánkereskedők mintegy két százalékkal részesednek az összárualapból. Nem változik meg a társadalom szocialista jel­lege, ha ez a szám a duplájára emelkedik. De megváltozik a la­kosság közérzete, hangulata, ha egyre kevesebb becsukott boltot talál. Ha a régóta keresett hi­ánycikket a kiskereskedő legyár­tatja, és a lakásához közeli üzlet­ben tetszés szerint vásárolhat a fogyasztó közönség. K. K. Kiibékí&hetelen ellenfeleknek látszott a filmvászon és a kép­ernyő. Az 1960-as években a dia­dalmasan terjeszkedő tévé szin­te sokkolta a filmipart, a film­forgalmazást. A legelőrelátóbb mozisok sem gondolták, hogy a lakásokban esténként kékesen de­rengő készülékek ennyire meg- csappantják a nézőtereket. Már- > már végveszély fenyegetett. A súlyos válság új utak, tech­nikai eljárások, új feladatok kí­sérletezésére, az eredmények gyors meghonosítására kényszerí­tette a gyártókat. A tévé léte akar- va-akaratlanul sürgette a ver­senytárs fejlődését. A varázsdo­boz sem tartana ott, a konkurrens kihívása nélkül, ahol tart. Hazánkban a közönségért ví­vott rivalizálás egy pillanatra sem feledtette, hogy még hosszú­hosszú ideig egymás mellett lé­tezik, hat a két művészet, a szó­rakoztatás két formája, a két intézményrendszer. Noha mások kifejezési eszközeik, lehetőségeik, szervezetük, hatásmechanizmusuk, a különbözésre törekszenek; mind fontosabb, hogy tanuljanak egy­mástól, segítsék egymást. Az első tévésnemzedék a film­szakmából jött. Most bontakozik ki a pályáját már a Szabadság téri stúdióban elkezdő generáció. Ok már csak tanulmányaikból is­merik a hagyományos mozicsiná- lást. Mindenképpen hasznos ha időnként a Hunnia, vagy a doku­mentumfilmgyár is kipróbálja ké­pességeiket, más közeg ben is dolgozhatnak. A tévé is, a film­szakma és a Mokép is nyer az­zal, ha a Gyarmat utcai, a Köny­ves Kálmán körúti műtermekből a legtehetségesebbek időnként a legnagyobb tömegkommunikációs intézményben dolgozhatnak. Praktikusabb haszna is van az együttműködésnek, mint ez a va­sárnap este vetített Radványi Gé­za dokumentumműsorból is nyil­vánvaló. A Circus maximus vár­hatóan sok nézője közül számo­sán a televíziós étvágycsinálás ha­tárára váltanak jegyet. Ebből az is következik, hogy az első ma­gyar Kossuth-díjas rendező kitű­nő házigazdának, Simon V. László ügyes, okos riporternek, Born Adám lelerrfényes rendező­szerkesztőnek bizonyult. Gulyás Buda operatőr kamerája időnként érzékletesen idézte a filmcsiná- lás hasonlíthatatlan izgalmát, mindig Radványi Géza kicsit meg­fáradt, a dolgokat a sokat látott, sokat tapasztalt ember bölcsessé­gével szemlélő arcát. A Vitray-iskolából kinőtt Bőm Adám vigyázott arra, hogy a nem szakmabeliek számára érdekes technikai hókusz-pókiuszok egy pillanatra se takarják a legfonto­sabbat: Radványi Géza színes egyéniségét. Olyan körülményeket teremtettek, amelyek számvetésre késztették a világihírű rendezőt és akiknek közük volt sorsához. Fél­reértéseket és rosszindulatú szí­vós rágalmakat oszlattak a ripor­ter kérdései és a Valahol Euró­pában rendezőjének a válaszai. Kár, hogy ez a dokumentum­film bő három évtizedet késett, mint a hamarosan megyénkbe is eljutó új játékfilmje. Mit ad­nánk, ha a háború utáni híres forgatásról készült volna mozgó­kép. Pedagógiai jelentősége kortörté­neti érzékét is meghaladná. Sokra hivatott alkotók tanulhatták vol­na tőle, hogy miként kell bánni a színészekkel, miként teremtőd­het a szükségből erény, hogyan kell mozit csinálni. Ranódihoz, Jancsó Miklóshoz, Fábri Zoltán- noz hasonlóan távol áll tőle mun­kájának a misztifikálása, a mes­terség lebecsülése. A „filmes iparművész” portré­jával kulturális missziót teljesí­tett és kellemes vasárnap esti szórakozásról gondoskodott a té­vé. H. N. Benépesültek a balatoni madár szállók A Balatonon megkezdődött az őszi madár-idegenforgalom fősze­zonja, régen nem látott tömegben gyűltek össze a tavon az átvonuló madarak csapatai. Az elmúlt na­pokban valóságos vadliba-invá- ziót észleltek. Az északról dél felé húzó vadludak megszakították út­jukat, és meglepték a balatoni „madárszállókat”: a csendes 'öb­löket, a nádszéli vizeket és a Kis- Balaton környékét. Tömegesen tar- - tózkodnak a Balatonon különféle vadkacsafajták, s feltűnt az észa­ki vizek jellegzetes lakója, a kon- tyós réce is. SZORGALMI FELADAT AZ ÉLŐ KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT Höscincér huszonötért ősszel rengeteg dolgot ad a szülőknek, a rokonságnak az iskola. Petúniát keres az anyu­ka, sárguló leveleket gyűjtöget a nagypapa, rozmaringos cso­magban küldi a kétségbeesve kért magvakat a falusi nagy­mama. Az ilyen derék „ősök” csemetéi megérdemlik, szor­galmukért, leleményességükért az ötöst, nem is említve a »gyűjtögetés” közben felsze­dett többlettudást. Magára vessen és ne gyere­két macerálja, aki képtelen si­polypoloska, kőrisbogár be­szerzésére. Egy ismerősöm majdnem belebukott a hőscin- cérbe. Bezzeg a Marika apu­kája — mondta sokat sejtető- en a szomszéd anyuka — ga- lacsinhajtót is szerzett időre. Mindaddig veszély fenyegette apai. tekintélyét, amíg valaki a fülébe nem súgta: próbál­kozzon a kecskeméti piac mel­letti trafikban. Huszonöt.forint egy gyönyörű példány. Már­mint höscincér! Mintha újjá-, született volna. Azóta nem haj- kurássza a nappali lepkéket, a Széohenyivárosban. A har-, mincötért zsákmányolt éjjeli nagy pávaszemért példaként emlegette a fellelkesült tanító néni a gyerkőcöt. Kislánya ma­ga ment a Kaszap utcai cse­rebogár-vadászatra. Az üz­letre kiutalt tíz forintot való­sággal eldorbézolta. Két kőris- bogarat is hozott ráadásul. A kertészeti főiskolások szü­lői gyámolítás nélkül keresik fel a kis üzletet, amelyben külön-külön dobozokban őrzik a közép- és főiskolai tananya­got. A tulajdonos pontosan tudja, mikor, mit keresnek. & Tizenhét esztendeje kereste föl először a kellemest a hasz- - nossal összekötő főiskola tanár', a szükségcsinálta bogár-nagy­kereskedő. A jó szíve vitte rá a közhasznú szolgáltatás meg­szervezésére. Megsajnálta a nagykörút környékén tücsköt, mezei micsodákat kajtató diák­jait és Buda környéki kertjé bői kisegítette az eminense két. Jó tett helyébe jót ne várj Bosszús szülők ostromolták „Ha a villanyszerelők Dönci- kéje kapott, miért kellett koz- metikuséknak Pirikéjük ked­véért cserebogarakat üldözni.’ Békés lélek lévén elhagyatott telket bérelt és ott „tenyészti’’ a tananyag tenyészthető köve­telményeit. Előszpr költségei fedezésére fogadott el pénzt, később sze­rény munkadíjat is felszámí­tott. Mivel ma is léteznek ta­buk — elegendő a . napidíjra, meg a bogárgyűjtésre utalnom — napról napra nőtt a keres­let. Kértek csak hegyvidéken élő bogarakat, sürgettek pusz­tai tücsköket. Becserkészte a fél országot, tudja mit, hol foghat az apukák, anyukák he­lyett. Nehéz mesterség! Nagy tudomány! Az egyik különlegesség — például — csak holdtöltekor éjféltájban mutatkozik a Kis­kunságban. Pontos lelőhelyét rejtse az üzleti titok. Különben is mit szólnának a papák, ma­mák, ha a nagylány, meg a szomszéd nagyfiú a biológia fontosságára hivatkozva köve­telne engedelmet a romantikus bogárvadászathoz. 1 Utazásai során rájött arra is, hogy a vidéki nagyvárosok-- ban sem tolonganak az.erdei, mezei soklábúak. A kecskemé­ti szülők 1963-tól számíthat­nak támogatására. Azóta min­den tanéykezdet előtt megjéle-* nik az említett trafikban és feltölti a készletet. (Pontosabb a határidős új tankönyveknél!) Számára nincs lehetetlen. Ta­lán egyszer olyan bogárra is akad, amely az illetékes fejek­be röppenve azt zúgja, duru­zsolja, hogy fabatkát sem ér­nek a csupán kényszerű és ne­mes csalafintasággal megold­ható szorgalmi feladatok. ' Heltai Nándor i&f HPI Fotók • Sajnos, mindennapos látvány a falvak közelében a bűzlö, füstöl­gő szemétdomb. Ennek az „erdei tűzhelynek” Is bizonyára jobb helye lenne valamelyik martinkemencében. • Meddig költenek még a ragadozó madarak az alföldi erdőkben? Hiába a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereinek munkája, ha a növénytermesztők nem támogatják törekvéseiket. a mezőgazdaságból A városi ember vajmi keveset tud a mezőgazdasági termelés mindennapos gondjairól. Ugyan­akkor felháborodottan hallgatja, látja, olvassa a híradást az ipa­rosodó földművelésnél felhasznált kemikáliák egyre sűrűbben jelent­kező hatásairól, például a károso­dó alföldi talajvizekről, a szike­sedéiről, vagy a Balaton szennye­ződéséről. Köztudott, hogy egyre nagyobbak az igények a mező- gazdasággal szemben, ahol a mű­trágyák és a bő hozamú fajták segítségével gyakran erős mér­gek védelmében kell a többet és a jobbat előállítani. A naponta — különböző for­mában — megfogalmazott kér­désekre válaszoltak képeikkel — a műszaki hónap keretében Kecs­keméten a Tudomány és Techni­ka Házában — a pályázók, a kö­zelmúltban megrendezett fotóki­állításon. A Magyar Agrártudományi Egyesület Bács-Kiskun megyei ifjúsági csoportja, rendezte kiállí­tás. alapgondolata a technikai vív­mányokkal történő helyrehozha­tatlan ' pusztítás megelőzése volt. A mezőgazdasági termelést irá­nyító szakembereknek környeze­tünk jövőjét illetően nagy a fe­lelősségük. Minden technológiai eljárás bevezetésénél számításba kell venniük hosszú távú hatását. Ismert és keserű az elmúlt év­tizedek példája, a DDT-é. Vajon meddig gyönyörködhetünk a Du­na—Tisza közi tájiban, a hasznos és szép rovarokban és madarak­ban? A kiállításra érkezett fotók jelentős része a veszélyeket érzé­keltette, de számos ' pályamű nem a siránkozást, hanem a hozzáértő céltudatos környezetvédő cselek­vést mutatta be. A tudomány és a technika hatalmat ad a dol­• A túlzott műtrágya-felhasználás évtizedek múltán holdbéli tájra emlékeztető sivataggá képes alakítani a termőföldet. gozó embernek a természet és a környezet felett. Ez a fejlődés elő­feltétele, nélkülözhetetlen eleme. A probléma ott jelentkezik, ami­kor ez a hatalom megfelelő kö­rültekintés, felelősségtudat és kel­lő előrelátás nélkül az egész tár­sadalmat veszélyeztető egészség­telen életfeltételeket teremt. Az alábbiakban néhány képet muta­tunk be a kiállítás anyagából. C«. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents