Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

2 • PETŐFI NfiPE • 1980. október 21. események sorokban BELGRAD A Jugoszláv Kommunisták Sző. vétségé Központi Bizottságának Elnöksége héttőn zágrábi ülésén egy évre Lazar Mojszovot válasz­totta elnökévé. A tisztséget eddig Sztevan Doronyszki töltötte be, akinek megbízatása most járt le. (TASZSZ) BERLIN Gyenes Andrásnak, az MSZMP KB titkárának vezetésével vasár­nap magyar pártküldöttség uta­zott Berlinbe, hogy részt vegyen a Német Szocialista Egységpárt és a Béke és Szocializmus című folyóirat által rendezett nemzet­közi tudományos konferencián, amelynek témája a munkásmoz­galom és a nemzeti felszabadító mozgalom közös imperialistaelle­nes harca. ALGÍR A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa a szakszervezetek szolidaritási alapjából 2 millió fo­rint értékű segélyszállítmányt küldött az algériai földrengés­sújtotta terület lakosságának. A sátrakból, takarókból, gyermek- ruházati cikkekből és élelmisze­rekből álló segélyszállítmányt hétfőn a MALÉV külön repülő­gépe vitte Algírba. PEKING Valéry Giscard d’Estaing fran­cia elnök a kínai vezetőkkel foly­tatott hivatalos tárgyalásait be­fejezve, vasárnap Pekingből Ti- betbe utazott. KABUL Afganisztán hat tartományának börtöneiből 340 foglyot bocsátot­tak szabadon vasárnap a ható­ságok. Az elítélteket ellenforra­dalmi propagandatevékenység folytatásában, felforgató, államel­lenes akciók végrehajtásában ta­lálták bűnösnek. A különleges forradalmi bíróság előtt azonban valamennyien beismerték bűnös­ségüket, megbánást tanúsítottak, s határozott ígéretet tettek arra, hogy a jövőben tartózkodnak ■ bármiféle hasonló cselekmények­től. Ezért a hatóságok amnesztiá­ban ^részesítették őket. (MTI) Soares leköszönt főtitkári tisztéről LISSZABON Mario Soares vasárnap úgy döntött, hogy „ideiglenesen” tá­vozik a Portugál Szocialista Párt főtitkári tisztéből. A főtitkári te­endőket, ugyancsak „ideiglene­sen” Antonio Macedo pártelnök fogja ellátni. Elhatározásának előzménye az volt, 'hogy á párt országos bizott­sága nem fogadta el javaslatát, és vasárnapi ülésén úgy határo­zott, hogy a decemberi 7-i elnök- választáson Eanes jelenlegi elnök újraválasztását támogatja. Soares levelében közölte Eanes elnökkel, hogy megvonja tőle „személyes .támogatását”. A két politikus viszonyának romlása 1978. júliusában, kezdő­dött, amikor a köztársasági elnök váratlanul leváltotta miniszterel­nöki posztjáról Soarest. Ezúttal a választásokkal kapcsolatban rob­bant' ki köztük bizalmi válság. Soares nyilván zokon vette, hogy a' köztársasági elnök a múlt hét keddjén, az október 5-i parlamen­ti választások eredményéhez fű­zött első kommentárjában elha­tárolta magát a választásokon ve­reséget szenvedett szocialistáktól, sőt, kijelentette, hogy „nincs alapvető véleménykülönbség” köz­te és a kormányon lévő jobbol­dali koalíció között. Soares kisebbségben maradt az országos bizottságban. Ezért úgy döntött, hogy „ideiglenesen” le­köszön főtitkári tisztéről. Ezzel súlyos belső válság robbant ki a Portugál Szocialista Pártban. (MTI) Radioaktív felhő SAN FRANCISCO Az október 16-án végrehajtott kínai légköri atomrobbantás kö- vetkezetében keletkezett radio­aktív felhő elérte az Egyesült Ál­lamok nyugati partvidékét. Az amerikai környezetvédelmi hiva­tal állandó légköri megfigyelő szolgálatot tart. Figyelmeztették az érintett körzetek lakosságát — elsősorban a farmerokat —, hogy egy esetleges esőzés a talajba és a legelőkbe moshatja'a „kínai fel­hőt”. A Csendes-óceán fölött köz­lekedő repülőgépek kénytelenek módosítani útvonalaikat. A San Francisco-i repülőtéren különle­ges intézkedéseket léptettek élet­be az óceán felől érkező repülőgé­pek fogadására. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmánya tartalmaz. Fellépnek azért, hogy e célból erősítsék kapcsolataikat és folytassák a párbeszédet Euró­pa és a világ valamennyi államá­val. Meggyőződésük, hogy a hel­sinki záróokmány megbízható alapja annak, hogy az államok és a népek közös erőfeszítéseket te­gyenek a nemzetközi kapcsolatok­ban felmerülő nehézségek áthi­dalására, s tovább haladjanak elő­re az európai biztonság erősíté­sének és az együttműködés bőví­tésének útján. Az ülésen képviselt államok egész tevékenységükben abból in­dulnak ki, hogy következetesen biztosítani kell valamennyi nem­zetközi kérdés politikai eszközök­kel, tárgyalások útján történő rendezését a népek egyenjogúsá­gának és jogos érdekeinek tiszte­letben tartásával. Ügy vélik, hogy nincs olyan fegyverfajta, amely­nek korlátozásáról és csökkenté­séről ne lehetne megállapodni a kölcsönösség alapján, szigorúan tiszteletben tartva az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét, és azt, hogy egyetlen állam bizton­sága se szenvedjen csorbát. I O Az ülés résztvevői úgy vé- | lik, hogy a mostani bonyo­lult nemzetközi helyzetben növekszik az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői no­vember 11-én kezdődő madridi találkozójánák jelentősége. Amellett foglalnak állást, hogy a madridi találkozóval megnyíló lehetőségeket felhasználják az európai helyzet alakulása fő irány­zatának, az enyhülési politikának az alátámasztására, és hogy a találkozón állapodjanak meg az európai kontinens biztonságát, és az ’ együttműködés erősítésének valamennyi fő irányát érintő to­vábbi gyakorlati lépésekben. Az ülésen képviselt államok ez­zel kapcsolatban úgy vélik, hogy a madridi' találkozó sikere az összes résztvevő politikai akara­tától függ. Attól," hogy a találko­zón megteremtsék a konstruktív politikai légkört, az együttműkö­dés feltételeit, és kölcsönösen el­fogadható megállapodások eléré­sére törekedjenek. Eltökéltnek kell lenniök, hogy semmi olyat nem tesznek, ami politikai kon­frontáció kialakulásához ■ vezet­ne. Az ülésen képviselt államok készek hozzájárulni ahhoz, hogy kedvező légkörben tartsák mega madridi találkozót,^ és gyakorla­ti megállapodásokat dolgozzanak ki a megtárgyalásra kerülő lé­nyeges kérdésekben. O A jelenlegi körülmények között a katonai feszültség csökkentésének döntő jelentősége van abban, hogy az állam­közi kapcsolatok a béke és az enyhülés irányában fejlődjenek. A tanácskozás résztvevői úgy vélik, hogy a madridi találkozón kellő figyelmet kell fordítani az európai biztonság katonai kérdé­seire és olyan konkrét intézke­déseknek a megvizsgálására, amelyek — a záróokmány ren­delkezéseinek megfelelően — megvalósíthatóak. Ezzel össze­függésben különösen nagy je­lentősége lenne — a Helsinkivel ■ kezdődött összeurópai folyamat fejlődésének lényeges elemeként —, ha a madridi találkozón dön­tés születne az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel fog­lalkozó konferencia összehívá­sáról, lebonyolításának rendjéről, idejétől és helyéről. Az ülés résztvevői megállapí­tották, hogy e konferencia ösz- szehívasának gondolata mind szé­lesebb körű támogatást élvez. Jól­lehet e konferencia összehívásá­nak és feladatainak egyes vonat­kozásaiban az államok között, még nézeteltérések vannak, több körülmény elősegítheti az állás­pontok közeledését. Az ülésen képviselt államok megerősítik, hogy a konferencia szakaszonkénti, lebonyolítása mel­lett foglalnak állást, tehát amel­lett, hogy a konferenciát az egyik szakasztól a másikig a folytonos­ság jellemezze. Az első szakasz­ban a konferencia munkáját a bizalomerősítő intézkedések kibő­vítésére kellene összpontosítani, úgy, hogy a továbbiakban a kon­ferencia hozzákezdhessen az euró­pai katonai szembenállás szintjé­nek és koncentráltságának csök­kentését szolgáló intézkedések egyeztetéséhez, beleértve a kato­nai tevékenység korlátozását, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését is. A konferencia feladatairól számos más ország' álláspontjában többá-kevésbá azonos elemek körvonalazódtak. Figyelembe véve a különböző államoknak az európai katonai enyhülési és leszerelési konferen­cia tartalmáról ismert elképzelé­seit, az ülés résztvevői abból in­dulnak ki: a konferencia összehí­vásáról szóló megállapodásnak biztosítani kell, hogy valamennyi résztvevőnek egyenlő jogai és le­hetőségei legyenek gyakorlati ja­vaslatok előterjesztésére. Fon­tos, hogy a madridi találkozónak a konferencia összehívására vo­natkozó döntése tükrözze ezt a felfogást. A Varsói Szerződés tag­államainak a konferencián meg­vitatásra ajánlott konkrét javas­latai ismertek. A tagállamok a konferencián készek megvizsgálni más államok megfelelő javaslata­it is. A miniszterek újból kijelentet­ték : országaik. támogatják azt a javaslatot, hogy az európai kato­nai enyhülési és leszerelési kon­ferencia színhelye Varsó legyen. O Az ülés résztvevői. megerő­sítették államaik szándékát, ■ hogy a madridi találkozón a záróokmány valamennyi feje­zetében hozzájárulnak a megálla­podások eléréséhez. ,,,ieagV„\; ?,ys Amellett foglaltak állást,: hogy a madridi találkozó hozzon haté­kony intézkedéseket a gazdasági, a tudományos-műszáki, a környe­zetvédelmi együttműködés haté­konyságának növelésére. Nagy je­lentőséget tulajdonítanak az ener­getikái együttműködés erősítésé­nek, és összeurópai konferencia összehívásának ebben a fontos kérdésben. Állást foglalnak a széles körű és akadálymentes áru­csere, az ipari kooperáció, a me­zőgazdasági, a közlekedési és a tudományos együttműködés fej­lesztése mellett. Az ülés résztvevői kívánatos­nak és lehetségesnek tartják, hogy a madridi találkozón a kul­túra, az oktatás, a tájékoztatás és a kapcsolatépítés területén is lépjenek előre a-helsinki megál­lapodások megvalósításában — azon az elvi alapon, amelyet a záróokmány, mint egységes egész, meghatározott. Az ülésen képviselt államok ugyancsak nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a záróokmánynak az összeurópai folyamat fenntartá­sára vonatkozó rendelkezései vég­rehajtásának, amely Helsinkiben kezdődött, hogy ezáltal követke­zetes legyen az előrehaladás az enyhülés erősítésének, a biztonság megszilárdításának és az összeu­rópai tanácskozáson részt vevő ál­lamok egyenjogú együttműködése fejlesztésének útján. Az említett államok képviselőinek a záróok­mányban előirányzott találkozói és érintkezéseik más formái po­zitív szerepet hivatottak játszani, e célok valóra váltásában. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy az összeuró­pai tanácskozással megkezdett fo­lyamat fenntartása szempontjából különleges jelentősége van an­nak, hogy a madridi találkozón reális előrehaladást érjenek el az enyhülés továbbvitele, a bizton­ság megszilárdítása, az együttmű­ködés fejlesztése irányában az európai kontinensen. Számolva ezzel, az ülésen kép­viselt államok a madridi találko­zón készek meghatározni a kö. vetkező hasonló jellegű találkozó, megtartásának megfelelő feltéte­leit. Ezzel összefüggésben a mi. niszterek kijelentették, hogy or­szágaik készek lesznek támogatni a Román Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy ezt a találkozót Bukarestben rendezzék meg. O A Varsói Szerződés tagál­lamai — a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítása és az európai népek békés életének biztosítása érdekében — támogat­ják a Szovjetunió javaslatát az európai középhatótávolságú nuk­leáris ‘fegyverekkel és egyidejű­leg azokkal szerves kapcsolatban, az előretolt bázisú amerikai nuk­leáris eszközökkel foglalkozó tár­gyalásokra. A tanácskozás részt­vevői megelégedéssel állapították meg, hogy megkezdődött e kér­dések gyakorlati megvitatása a Szovjetunió és az Amerikai Egye­sült Államok között. Kifejezték reményüket, hogy ezek a tárgya­lások sikeresek lesznek, ami lé­pést jelentene a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölése irányá­ban az európai kontinensen. O Az ülés résztvevői hang- | súlyozták, hogy a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkenté­séről folyó bécsi tárgyalásokon résztvevő szocialista államok 1980. július 10-i javaslataikkal újabb , nagy,,.lépé^ket . tetfelf a.pyugati . országok álláspontjának irányá­ban. Ilyen körülmények között annak érdekében, hogy a bécsi tárgyalásokon előrehaladás tör­ténjen a kölcsönösen elfogadha­tó megállapodások felé, szükséges, hogy a tárgyalásokon résztvevő nyugati országok is tanúsítsanak politikai akaratot a vizsgált kér­dések megoldására. O Az ül'és résztvevői hangsú­lyozták más konkrét javas­latoknak a jelentőségét is, amelyeket a politikai tanácskozó testület 1980. május 15-i varsói nyilatkozata tartalmaz a fegyver­kezési hajsza korlátozásáról, a béke megerősítéséről és a nem­zetközi biztonság megszilárdítá­sáról. Ezek x a javaslatok ma is érvényesek és a Varsói Szerző­dés tagállamai készek, hogy mindegyikről komoly, érdemi tár­gyalásokat kezdjenek más érde­kelt államokkal. A külügyminiszteri bizottság ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés légköré­ben zajlott le. (MTI) Közvetítési kísérletek Irán és Irak konfliktusában A Palesztinái Felszabad! tási Szervezet négypontos tervet vá­zolt fel az iraki—iráni konfliktus tárgyalásos rendezésére. A PFSZ indítványát Szalah Khalaf (Abu íjad) ismertette egy angol nyelvű bejrúti lapban vasárnap megje­lent interjújában. Az el nem kötelezett országok koordinációs irodája elé terjesz­tendő Palesztinái javaslat pontjai a következők: — Tűzszünet; — Irak visszavonja csapatait az 1975-ös algíri megállapodás­ban, vagy az 1913-as konstantiná­polyi szerződésben meghatározott határokra;' — Irán beleegyezik, hogy az iraki csapatok kivonása után sem­leges területen tárgyalásokat kezd Bagdaddal; és — Az iszlám és az el nem kö­telezett országok ellenőrzik az iraki visszavonulást és a tárgya­lásokat. A lap szerint a PFSZ mind Bagdaddal, mind Teheránnal kapcsolatba lépett és felvetette előttük az el nem kötelezett moz­galom koordinációs irodájának összehívását. Az Iszlám Konferencia nevé­ben szintén közvetítéssel próbál­kozó Habib Satti vasárnap Tehe­ránba érkezett, s onnan a harcok ■ 9 „Csendélet” az ahadani kikötőben: szinte végtelen sorban vára­koznak az olajtankhajók, amelyek a háború miatt nem futhatnak ki a tengerre. (Telefotó — AP — MTI) térségében levő Dizfulba utazik tovább, hogy Baniszadr államfő­vel találkozzék. Satti kihallgatást kért Khomeini ajatollahtól is. * Irak nem tervezi további iráni területek elfoglalását de képes tartósan megvédeni a jelenleg birtokában levőket — jelentette ki Tarik Aziz iraki miniszterel­nök-helyettes egy londoni arab nyelvű lapnak adott nyilatkoza­tában. Az iraki vezető a közép-keleti háború kitörése óta először bírál­ta — ha burkoltan is — a konf­liktusban ’ Bagdadot támogató Szaúd-Aiábiát, amikor aggodal­mát fejezte ki az AWACS radar- rendszerrel felszerelt amerikai repülőgépek jelenléte miatt. Tarik Aziz adatok említése nél­kül elismerte, hogy a harcokban Irak jelentős gazdasági vesztesé­geket szenvedett, de úgy ítélte meg, hogy az eddigi károk még nem befolyásolják az ország és a lakosság anyagi helyzetét. NAPI KOMMENTÁR Urnák Ausztráliában Ausztrália kilencmillió válasz­tásra jogosult polgára — minden tizennyolc esztendősnél idősebb lakos számára kötelező a szavazás — az urnák elé járult, hogy dönt­sön a 124 tagú parlament képvi­selőinek személyéről és a 64 tagú szenátus mandátumainak feléről. A világ egyetlen — vés nem akármilyen méretű, hiszen Íjét és fél millió négyzetkilométernyi — földdarabjáról van szó, amely egyszerre kontinens és állam. Méghozzá, közismert történelmi és földrajzi körülményeiből kö­vetkezően, úgynevezett „szeren­csés” állam. Hatalmas területén viszonylag kevés ember él, óriási térségei alkalmasak mezőgazda- sági művelésre, rengeteg az érté­kes természeti kincse. Mindez, a mai nyersanyagárak mellett, je­lentősebb, mint valaha. Ausztrália brit gyarmat (kez­detben egyszerűen: brit fegyenc- telep), később brit domínium volt. Kapcsolatuk ma gyakorlatilag annyit jelent, hogy Ausztrália ál­lamfője II. Erzsébet angol király­nő, akit főkormányzó képvisel a szigetország „mesterséges” fővá­rosában, Canberrában. (A „mes­terséges” jelző, indokolt, hiszen a brazil, a pakisztáni, a kanadai pél­dához-hasonlóan nem egy létező nagyvárost tettek meg kormány­zati székhellyé, hanem terveztek, és építettek egy újat.) Az angol életforma — és politi-\ kai hagyományok —1 gyökerei mé­lyek Ausztráliában: mindkettő meglehetősen konzervatív töltésű. Szovjet-afgán Moszkvában vasárnap nyilvá­nosságra hozták azt a szovjet— afgán nyilatkozatot, amelyet csü­törtökön írt alá Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtilikára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Bábrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának fő­titkára, az Afgán Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsá­nak és minisztertanácsának elnöke. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a két fél teljes nézetazo­nosságát. tanúsító tárgyalásokon elégedetten állapították meg: a kist ország, 1978-banr megkötött barátsági, : /jószomizedsági és' együttműködési ' Szerződés alap­ján szakadatlartul fejlődnek a szovjet—afgán kapcsolatok. Afgán részről köszönetét mond­tak a szovjet népnek azért a sokoldalú támogatásáért, amelyet a külső ellenforradalmi interven­ció és beavatkozási kísérletek visszaveréséhez, az áprilisi forra­dalom célkitűzéseinek megvaló­sításához, az egyenlőségen és a társadalmi igazságon alapuló új Ott is van Munkáspárt, amely azonban harminchárom esztendőn át megszakítás nélkül a kisebbsé­gi ellenzék szerepét játszotta. A fordulat 1972-ben következett be. Akkor Gough Whitlam vezetésé­vel a Munkáspárt alakíthatta meg Ausztrália kabinetjét. E korszak nem sokáig tartott, A világgazda­sági krízis éreztette áldatlan hatá­sát, és a Munkáspárt taktikai és tartalmi hibákat követett el, még­is, 1975-ös bukásának nem ez volt a fő oka. Ausztráliában rendkívüli erőt képvisel az ipari és finánctőke, valamint a hatalmas farmok urai­nak szövetsége. Ennek, a külföldi monopóliumokkal is összefonódott erőnek a politikai megjelenési formája a liberálisok és agrárpár­tiak koalíciója. E befolyásos és rutinos gyülekezet minden alka­lommal „betartott” a munkáspárti kormánynak, sőt, 1975-ben — egy költségvetési vita lehetőségét ki­használva — a híres „alkotmányos puccsal” megbuktatta a kormányt és azóta maga kormányoz. Most, a választáson, ez a koalí­ció az eddigi kényelmes, 48 man- dátumos többségéből .vagy har­mincat elvesztett, de kormányon marad. Az eredmény arról beszél, hogy a munkáspárt választási kampánya, amely a növekvő szo­ciális szakadékot, az inflációt és a munkanélküliséget vette célba, a tömegekben visszhangra talált, dé nem akkorára, hogy az elég le­gyen a frontáttöréshez. H. E. nyilatkozat társadalom építésiéhez nyújt Af­ganisztánnak. Szovjet részről hangsúlyozták, hogy az afgán nép " és kormánya továbbra is számíthat a szoivjet nép szolida­ritására és segítségére. Ami a kabuli kormány kéré­sére afganisztáni területen tartóz­kodó korlátozott létszámú szovjet katonai kontingenst.illeti, kivo­násának határideje csak az Af­ganisztánnal kapcsolatos kérdések politikai rendelése keretében ál­lapítható meg. A kivonásnak azonban feltétele, hogy teljesen megszűnjön az Afganisztán elleni agresszió, hogy a népe és kor­mánya elleni külföldi felforgató tevékenység nem fog kiújulni. u Mindkét fél elismerően szólt az ázsiai béke és biztonság szem­pontjából pozitív szerepet játszó békeszerető indiai külpolitikáról, s támogatásáról biztosította a part menti államoknak azt a tö­rekvését, hogy az Indiai-óceánt változtassák békeövezetté. Szovjet részről megerősítették, hogy a Szovjetunió tiszteletben tartja Afganisztán el nem kötele­zettségi politikáját. Görögország visszatér a NATO katonai szervezetébe Az athéni kormány elfogadta Görögországnak az Észak-atlanti Szövetség katonai szervezetébe történő reintegrálásáról szóló NATO-javaslatot. Georgiosz Ral- lisz miniszterelnök vasárnapi nyi­latkozatában kijelentette, hogy a kormánynak a visszatérést szor­galmazó állásfoglalásával kap­csolatban bizalmi szavazást kér a parlamentben. Megnyilatkozása az első hivatalos megerősítése volt annak, hogy az athéni" kormány arra a véleményre jutott: Görög­országnak hál évi szünet után ismét ott van a helye a NATO katonai szervezetiében. Andreasz Papandreu, a1 legerősebb ellen­zéki párt vezetője ezzel szemben határozottam elutasította az új- racsatlakozás tervét. Athén 1974-ben lépett ki az Észak-atlanti Szövetség katonai szervezetéből, tiltakozásul amiatt, hogy a NATO végeredményben szemet hunyt Ciprus török meg­szállása felett. Papandreu, a Pán,hellén Szoci­alista Mozgalom (PASOK) veze­tője a fejlemény kapcsán emlé­keztetett arra, hogy az a Kara- manlisz, aki ma államfői, 1974-ben miniszterelnöki minőségében még azt bizonygattál: a görög vissza­térésre csak akkor kerülhet sor, ha megszűnik a ciprusi török megszállás. Most pedig a-kormány — a ránehezedő külső nyomásnak engedve — headita a derekát, an­nak ellenére, hogy Ciprus terüle­tének majdnem a felén még ma is török csapatok állomásoznak. A PASOK vezére nyilatkozatá­ban követelte Karamanlisz elnök­től, hogy oszlassa fel a parlamen­tet és, hogy az újonnan megvá­lasztott törvényhozás tárgyalja meg a reintegráció ügyét. Rallisz kormányfő ezt a köve­telést igyekezett kivédeni azzal, hogy közölte: a kérdést bizalmi szavazásra terjeszti elő. Az MTI dolgozóinak kitüntetése A Magyar Távirati Iroda meg­alapításának 100. évfordulója al­kalmából az MTI dolgozói hétfőn ünnepséget | tartottak a Magyar Néphadsereg Művelődési Házá­ban. Király Ferencnek, az MTI párt- bizottsága : titkárának üdvözlő szavai után Lakatos Ernő, az MTI vezérigazgatója mondott beszédet. Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára1 átadta a Központi Bizott­ság üdvözletét és Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának jókívánsá­gait, majd kitüntetéseket nyújtott ál. A Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta Kis Csaba, az MTI moszkvai tudósítója, és Tóth Já­nos, a műszaki igazgatóság nyug­díjasa. Négyen kapták meg a Munka Érdemrend ezüst, és né­gyen bronz fokozatát. Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének üdvözlő levelét Bajnok Zsolt államtitkár, a Tá­jékoztatási Hivatal elnöke ismer­tette, és átadta a kormány jubi­leumi oklevelét. Ezutáp az Orszá­gos Béketanács elnökségének em­lékplakettjét, majd társadalmi és tömegszervezetek kitüntetéseit és ajándékait nyújtották át. I. N. Medvegyev elnökhelyettes, az APN szovjet sajtóügynökség ne­vében gratulált az MTI dolgozói­nak. Többen kaptak Kiváló Mun­káért kitüntetést, illetve vezér- igazgatói dicsérő oklevelet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents