Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-19 / 246. szám
2 m PETŐFI NÉPE • 1980. október 19. HETI VILÁGHlRADÓ AZ ESEMÉNYEK krónikája HÉTFŐ: Baniszadr iráni államfő levele Waldheim ENSZ-főtitkárhoz. — Stanislaw Kania a lengyel ifjúság képviselőivel találkozott Varsóban. KEDD: Otban Pekingbe, Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, megállt Abu Dhabiban. — Washingtonban felújították az amerikai—izraeli—egyiptomi tárgyalást a palesztin autonómiáról. —, Sri Lankában rendkívüli állapotot hirdettek ki. SZERDA: Genf be érkeztek a közép-hatósugarú nukleáris fegyverek korlátozására induló tárgyalás szovjet és amerikai részvevői. — Lemondott a brit Munkáspárt vezére, a volt miniszterelnök James Callaghan. — Stanislaw Kania a lengyel sajtó képviselőivel találkozott Varsóban. CSÜTÖRTÖK: Moszkvában szovjet—afgán tárgyalás kezdődött, a Kremlben megrendezett díszvacsorán, Leonyid Brezsnyev és Babrak Karmai pohárköszöntője jelentős állásfoglalást tartalmaz. — Hua Kuo-feng eszmecserét folytatott a hivatalos látogatáson Pekingben tartózkodó Giscard d’Estaing. francia köztársasági elnökkel. — Muskie amerikai külügyminiszter a SALT—2. ratifikálását sürgette. PÉNTEK: New Yorkba érkezett a Biztonsági Tanács vitájára Radzsai iráni miniszterelnök. — Az USA feladta az iraki—iráni konfliktusban semleges magatartását és Irakot minősítette ag- resszornak. — II. János Pál pápánál II. Erzsébet látogatása. SZOMBAT: Némi előrehaladásról érkezett hír a madridi előkészítő konferencia köreiből. — Radzsai a Biztonsági Tanácsban eleve elutasította a készülő határozatot, s nem nyilatkozott a túszkérdésről. — Forlani összeállította az új olasz kormányt. — Törvényhozási választás Ausztráliában. A hét három kérdése Mit jelent Radzsai iráni miniszterelnök New York-i utazása? Az iraki—iráni konfliktussal foglalkozó diplomaták körében, a New York-i üvegpalotában, az ENSZ székházában bombaként robbant a hír: Irán képviseletében maga Radzsai miniszterelnök jön a Biztonsági Tanács ülésére, hogy kifejtse országa álláspontját. A meglepetés annál nagyobb volt, mivel Irán egy éve nem vesz részt a világszervezet munkájában, amióta a BT határozatban ítélte el az amerikai nagykövetség személyzetének túszul ejtését. Emlékezetes, hogy akkor csak a szovjet vétó akadályozta meg, hogy a Biztonsági Tanács amerikai ösztönzésre súlyos szankciókat szavazzon meg. Teheránban a vallási vezetők gyakran a „sátán eszközének” nevezték az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a Biztonsági Tanácsot... Radzsai miniszterelnökről az a vélemény teheráni politikai megfigyelők körében, hogy közeláll Khomeini ajatollahhoz. New York-i tárgyalásai során tehát nagy súllyal léphet fel. Így megérkezése felélénkítette a New York-i „hírbörzét”. Egymást érték a különböző híresztelések, feltevések, spekulációk. „Radzsai alkut köthet az USA-val, s a túszokért cserébe amerikai fegyvereket kap ...” Carter választási győzelmét jelentheti, ha gyorsan rá tudja venni a teheráni kormányt a túszok szabadon engedésére ... — és igy tovább. Kétségtelen, hogy Washingtonból hivatalos megnyilatkozások adtak tápot a feltevésnek, hogy amerikai részről nagy reményeket fűznek Radzsai jöveteléhez. Carter elnök egy kortesbeszédében „agresszor- nak” minősítette Irakot, egyben pedig kiállt Irán területének sérthetetlensége mellett. Muskie külügyminiszter nyiltan kimondta, hogy az USA kész hadianyagot szállítani Iránnak, ha Teheránban szabadon bocsátják az amerikai túszokat. Hozzáfűzte: amint a túszok hazatérnek, automatikusan • A földrengés sújtotta algériai El Asnamban a mentőosztagok még mindig nem adták fel a reményt, hogy életbenmaradot- takat találnak a romok alatt. Képünkön: különleges japán szondákkal kutatnak a törmelék között. feloldanák az Iránnal szemben ez év elején életbe léptetett szankciókat. Köztudomású, hogy Carter mintegy nyolcmilliárd dollár értékű iráni követelést zároltatott az amerikai bankokban. Ebből az összegből bőven telnék fegyverek vásárlására. Hogyan alakul a szovjet— afgán viszony? Hivatalos baráti látogatásra érkezett Moszkvába Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára, az afgán állam és kormány feje. A szovjet—afgán tárgyaláson a szovjet tárgyaló küldöttséget Leonyid Brezsnyev vezette; tagjai között ott volt Gromiko külügyminiszter, Andropov, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke és Nyikolaj Ogarkov marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főqöke. A tárgyalás során Leonyid Brezsnyev közölte, hogy a Szovjetunió továbbra is következetesen támogatja .Afganisztánt. Babrak Karmai beszámolt az afgán belső helyzet normalizálásáról hozott intézkedésekről, köszönetét mondott a támogatásért, amelyet az afgán nép kap új életének megalapozásához, az el nem kötelezett Afganisztán belügyeibe történt imperialista beavatkozás elhárításához. A tárgyaláson elhangzottakra következtetni lehet azokból a fontos állásifoglalásokból, amelyek a nyivánosság előtt a Kremlben, az afgán vendégek tiszteletére adott díszvacsorán mondott pohárkö- szöntőjében foglaltattak. Leonyid Brezsnyev szólt arról, hogy a nemzetközi reakció Afganisztánnal kapcsolatos manővereit leleplezve mindent meg kell tenni a térség helyzetének normalizálására. Brezsnyev támogatta az afgán kormány ez év májusi javaslatait, ezek között szerződés kötését Pakisztánnál, amelyet az imperialisták bevontak az USA és Kína Afganisztán-ellenes játszmájába — Pakisztán semmit sem nyerhet azon, hogy kiéleződött az ellentéte Afganisztánnal. „Szeretnénk remélni — jelentette ki Leonyid Brezsnyev —, hogy mindenki megérti, eredménytelen marad minden kísérlet az Afganisztán belügyeibe való beavatkozásra... Babrak Karmai hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió idejében adott segítséget az Afganisztánt ért külső támadás elhárításához és ezzel tanúságot tett arról, hogy hű a népek szabadságának védelmét előíró, internacionalista, lenini irányvonalhoz. Mi volt a célja Giscard d’Estaing francia elnöknek, kínai utazásával? Valaha De Gaulle tábornok realista külpolitikájának egyik elemeként tartották számon, hogy a Francia Köztársaság az ő döntése alapján ismerte el, — a nyugati nagyhatalmak közül elsőnek, — a Kínai Népköztársaságot. 0 maga nem jutott el Kínába, utóda, Pompidou már igen. S most Giscard d’Estaing-en a sor. Franciaország régóta érdeklődik a kínai piac iránt, amelyet egymilliárd fogyasztójával a francia áruk fontos, lehetséges fel• Az iraki csapatok ismét támadásba lendültek, hogy körülzárják Abadan városát, s benne a világ második legnagyobb olajfinomítóját. Előzőleg átkeltek a Karúm folyón. Képünkön: Iraki katona az iráni Kenjamjin folyó partján, a bevett Mabran város erődítését nézegeti. • Finiséhez közeledik az amerikai elnökválasztási kampány. Carter gyalogmenetben, választói körében, New York kellős közepén. • Ahogy a világsajtó látja az iraki—Mráni háború fenyegető következményét. Képünkön: karikatúra az International Herald Tribünéből. vevőjének tekint. A gazdasági kapcsolatok voltak most is a francia államfő látogatásának középpontjában. Az egyik eredményként azt könyvelik el, hogy a francia atomipar két atomerőművet szállít Kínának. Persze, ismerve a hadiipar fejlettségét Franciaországban, ismerve exportigényét, egyáltalán nincs kizárva, hogy a pekingi vendéglátók újra kifejezték további vásárlási szándékukat, amelyet katonai küldöttségeik korábbi párizsi útjai során már jeleztek. Ami a kínai—francia politikai tárgyalás témáit illeti, a Közép- Kelet és Délkelet-Ázsia válsággócait áttekintve Hua Kuo-feng és Giscard d’Estaing bizonyos nézetazonosságot állapíthatott meg például, Afganisztán vagy Kambodzsa kérdésében, viszont már ellentét mutatkozott közöttük az enyhülés értékelésében és a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartása tekintetében. A párizsi sajtó bizonyos párhuzamot talált a francia és a kínai függetlenség hangsúlyozásában, s az önálló atomerőmű kiépítésében. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen Giscard d’Estaing elnök látogatása idején hajtottak a végre a kínaiak egy légköri atomrobbantást. A francia vendég mindenesetre felhasználta az alkalmat, hogy megismerje a kínai vezetők, s közöttük az új Személyiségek, mint Csao Ce-jang miniszterelnök véleményét, Peyrefitte, aki egy korábbi pekingi útja után sikerkönyvet írt Kínáról, segíthetett egybevetni az újat a régivel... Pálfy József Tollhegyen Árnyékkormány — a magyar politikai nyelv sohasem fogadta be ezt a jellegzetesen angol kifejezést, a magyar újságolvasó számára jószerével idegen és érthetetlen is ez. Any- nyit jelent, hogy Nagy-Britan- nia sajátos politikai váltógazdálkodásában a mindenkori ellenzék „árnyékkormányt” formál, a miniszteri tárcákat — képzeletben — elosztja, mindezzel azt jelezve, hogy ha egyszer ismét hatalomra kerülne, milyen emberekkel és milyen programmal kezdene a kormányzás munkájához. Nos, most leköszönt egy volt angol miniszterelnök, a munkáspárti James Callaghan, a jelenleg ellenzékbe szorult pártjának „árnyékkormánya” élén elfoglalt szerepéről éppúgy, mint általában pártvezért posztjáról., Lépése többé-kevésbé várható volt. A Labour brightoni kongresszusán éles ellentét jelentkezett a Healey volt pénzügy- és hadügyminiszter által vezetett jobbszárny és a balol- elemek között. Egész sor olyan dali, szakszervezeti, munkáshatározatot hozott a munkáspárti kongresszus, amely a baloldal kezének jegyét hordozza magán: a NATO rovására csakúgy, mint a Közös Piac ellenében. Callaghan lemondott tehát a párt vezetésiről és hátat fordított a munkáspárti „árnyék- kormánynak” is. Valószínűleg azért, hogy ezáltal éppen Denis Healeynek egyengesse az útját, mivel az ő pártvezéri megbízatásához már nem kell kongresszusi döntés, elegendő a parlament munkáspárti honatyáinak egymás közti megegyezése. Az ő soraikban pedig a jobbszárnyé a többség. Az „árnyékkormány" Healey alatt csak árnyéka lesz az ellenzéknek, az angliai politikai élet ismerői legalábbis azt várják, hogy ez fog — fényesen bebizonyosodni. A Munkáspárt legjobboldalibb elemei között valóban élre kívánkozó Denis Healey, a N ATO-fegyverkezés hangos sürgetője és más, kevésbé munkáspárti törekvés hangoz- tatója, aligha tudja majd átlépni — a saját árnyékát. P. j. Az enyhülésért - egy bonyolult világban HAGYOMÁNY IMMÁR, hogy pártunk Központi Bizottsága Időről időre áttekinti a nemzetközi élet eseményeit, értékelve két ülé. se között eltelt Időszak jelenségeit Mostani tanácskozása olyan időpontban ült össze, amikor földünk több pontján konfliktus veszélyezteti a békét sőt fegyverek is dörögnek. A nyolcvanas évtized nem ígérkezik könnyűnek. Napjainkban az enyhülés híveinek, a fegyverzetcsökkentés, a leszerelés szorgalmazóinak kemény harcot kell vív- niok azokkal, akik minden lehetséges eszközzel megkísérlik a nemzetközi feszültség fokozását, tovább folytatják a fegyverkezési hajszát A Központi Bizottság megállapította : a világpolitikában továbbra is egyidejűleg hatnak az enyhülés és a feszültség tényezői. Ha leltárt készítünk magunknak csupán az elmúlt néhány hónap eseményeiből, világos kép rajzolódik ki. Látjuk, hogy a szocialista közösség, szövetségeseivel együtt változatlanul következetesen, határozottan küzd a világháború elhárításáért, a feszültség csökkentéséért, az országok, a népek együttműködéséért, a nemzetközi nyugalomért, a fejlődésért. Elég emlékeztetni arra: az elmúlt években a szocialista közös- ' ség, a Szovjetunió több konstruktív javaslatot tett a leszerelés, a fegyverzetkorlátozás érdekében. Hosszú és nehéz tárgyalásokon, a kölcsönös kompromisszumok útján sikerült aláírni a hadászati fegyverek korlátozását szabályozó SALT—2. szerződést. Ám ez a megállapodás — az Egyesült Államok vezető köreinek politikája miatt — a mai napig nem lépett érvénybe. A szocialista országok az utóbbi egy-két évben számos olyan javaslattal fordultak tárgyalópartnereikhez, amely lehetővé tette volna a haladást például' a bécsi közép-európai csapatcsökkentési tárgyalásokon. A válasz: halogatás, időhúzás. KONTINENSÜNKÖN az utóbbi két évtizedben létrejöttek a különböző társadalmi rendszerű, és szövetségi rendszerekhez tartozó államok együttműködésének feltételei. Európa országai kapcsolataid nak tovább javításához azonban elengedhetetlen az előrelépés a katonai enyhülés terén. A Központi Bizottság éppen ezért üdvözöl minden ilyen tárgyalási kezdeményezést, mindenekelőtt azt a megbeszéléssorozatot, amely éppen most kezdődik Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről. Európa, az egész világ, a magyar nép létérdekéről van szó. Ezért emel szót az MSZMP vezető testületé is a „korlátozott atomháború” cinikus, embertelen doktrínája ellen, amely elfogadhatóvá akarja tenni embermilliók pusztulásának lehetőségét. Az enyhülés és a feszültség elemeinek együttes jelenléte módot ad a kibontakozásra, de felvázolja az újabb hidegháború lehetőségét is. Éppen ezért tulajdonít nagy jelentőséget a Központi Bizottság az állampk vezetői közvetlen és tárgyszerű megbeszéléseinek, a béke megóvását, s a dialógus fenntartását szolgáló eszmecseréknek. Természetesen kiemelt jelentőségük van számunkra azoknak a szálaknak, amelyek legközelebbi szövetségeseinkhez fűznek bennünket. A szovjet—magyar kapcsolatok alapja — húzta alá a Központi Bizottság közleménye — országaink, hépeink törekvéseinek egysége^ az azonos célokon alapuló történelmi barátság, örvendetes, hogy kapcsolataink eredményesen járulnak hozzá együttműködésünk továbbfejlődéséhez. Érthető az a figyelem is, amely- lyel a magyar nép milliói, a magyar kommunisták a lengyelországi eseményeket követik. Országainkat évszázados történelmi hagyományok fűzik össze, s ma ezen túl még a szocialista szolidaritás szálai is. Partnerei, szövetségesei vagyunk Lengyelországnak. Mindez megalapozza a magyar kommunisták, s az egész népnek azt a kívánságát, hogy szilárd legyen a Lengyel Népköztársaság. „Bízunk benne, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével a lengyel munkásosztály, a* lengyel nép a rendszerellenes erők tevékenységét visszaverve, szocialista megoldást talál az ország jelenét és jövőjét, érintő kérdésekre” — olvashatjuk a KB-ülés közleményében. PÁRTUNK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA állást foglalt a közel- keleti helyzet, az Irak és Irán között kirobbant fegyveres konfliktus ügyében. A közlemény minden békeszerető magyar ember véleményét fogalmazta meg, amikor a tárgyalásos, politikai rendezésre szólított fel — a két hadviselő ország népeinek érdekében is. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kormány egész népünk támogatását maga mögött tudva folytatja külpolitikáját az enyhülés eredményeinek védelmében. Az a cél vezérli a pártot, hogy a világpolitikában a békeszerető erők kezdeményezéseit támogassa, hogy visszaszoruljanak a feszültség elemei. Ma már felnőtt egy olyan nemzedék, amely gyermekkorától kezdve élvezi az enyhülés gyümölcseit. A cél az, hogy a mai magyar fiatalság, s a most felnövekvő nemzedék se ismerje meg: mi a hidegháború, s azt, ami még annál is szörnyűbb... A Központi Bizottság fontos gazdasági kérdéskörrel is foglalkozott: megtárgyalta az iparirányítás fejlesztésének alapelyeit. A közlemény emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtizedek során a szocialista ipar irányításának szervezete jól szolgálta az építést, a gazdaságfejlesztést. A továbblépés » igénye) a .megváltozott gazdasági és termelési feltételek sora az iparirányítás szervezeti kereteivel szemben azonban új követelményeket támaszt. Ezért a kormány munkájában erősíteni kell az ipar- politika irányítását, s ezzel összhangban a végrehajtásban növelni a vállalatok önállóságát, az érdekeltségen alapuló felelősséget. Mindez igényli, hogy az iparirányításban ésszerű szervezeti változtatásokra, hatásköri összevonásokra, átcsoportosításokra, új iparirányító szervezet létrehozására kerüljön sor — hangoztatja a KB közleménye. Szocialista demokratizmusunk lényeges eleme, hogy a kollektívát, a gyárak dolgozóit érintő kérdésekben fokozott mértékben kell hangot kapniok azoknak, akikre az intézkedések vonatkoznak. A közlemény hangoztatja: a döntések demokratikus előkészítése, s a határozatokért viselt személyes felelősség mindenütt, mindenkor összhangban legyen. A XII. pártkongresszus a Központi Bizottságra bízta a tagdíj- fizetés új rendjének kidolgozását. A KB mostani ülése elvégezte ezt a munkát. A kongresszuson elhangzott észrevételeknek megfelelően korszerűsítette a tagdíjfize. tésnek — a párthoz való tartozás e jelének — rendszerét. (KS) OLASZORSZÁG Elkészült a miniszterek listája Arnaldo Forlani kijelölt miniszterelnök a koalíciós pártok főtitkáraival megtartott péntek esti munkavacsora után közölte, hogy szombaton felkeresi Pertini köztársasági elnököt és átnyújtja neki megalakítandó kormá. nyának listáját. Értesülések szerint a Forlani-kormány még szombaton leteszi a hivatali esküt. Piccoli kereszténydemokrata főtitkár a hajnali órákban a miniszterelnökségről kijövet kijelentette, hogy elkészült a miniszterek listája: a kereszténydemokraták tizenhárom tárcát kaptak a huszonhatból, hét a szocialistáknak, három-három pedig a szociáldemokratáknak, illetve a republikánusoknak jutott. Magyar segélyszállítmány Algériába A Magyar Szolidaritási Bizottság az algériai földrengés sújtotta terület lakosságának segély- szállítmányt küldött a szolidaritási alapból. A sátrakból, élelmiszerekből, orvosi mentőtáskákból álló segélyszállítmányt és a magyar UNICEF-bizottság küldeményét szombaton különrepülőgép vitte Algériába. (MTI)
