Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. október 16. TUDOMÁNY-TECHNIKA Az atommotoros járművek jövője Több energiafajtát viszonylag egyszerűen átalakíthatunk közvetlenül más energiafajtává, így az elektromos energiából hőenergiát, a hőenergiából mechanikai energiát, munkát nyerhetünk. E folyamat dk fordított sorrendben is megvalósíthatók, bár ez nem mindig 'hasznos. Ezzel szemben a járművek mozigatásához elengedhetetlenül szükséges mechanikai "munkát egyelőre — és még belátható időn beliül — nem tudjuk közvetlenül atomenergiából előállítani, tekintet nélkül arra, hogy az erőforrás maghasadást esetleg magfúziós folyamat, vagy radioaktív izotópok energiája. Éppen ezért „atommotorról” ma még nem beszélhetünk, legfeljebb atomenergiával működő hajtóműláncolatról. Ennél két módszer jöhet számításba: radioizotópos áramforrás, vagy maghasadást megvalósító hagyományos mag- reaktor alkalmazása. Amíg az izotópos áramforrás a hőenergiát közvetlenül alakítja át elektromos energiává, addig a magreaktor egy ún. termodinamikus egység közbeiktatásával állít elő elektromos áramot. Végül is tehát mindkét rendszer áramot termel. A villamos áram elektromotorokat hajtva gdhdoskodihat a járműtengelyek, illetve a kerekek mechanikus hajtásáról. Képünkön egy amerikai kutató által kifejlesztett kísérleti berendezést láthatunk, amely közvetlenül alakítja át a .maghasadás energiáját villamos energiává. Teljesítménye 1000 kW. Az ilyen atomreaktorral felszerelt hatalmas teherautó 350 ezer kilométert futhatna üzemanyag-felvétel nélkül'. Ez a berendezés egyelőre csak űrkutatási célokat szolgál, de foglalkozunk a közúti járművekben való felhasználásának gondolatával is. Az „igazi” átommotoros közúti járművek megjelenésére azonban még 30—40 évet várni kell. A szintetikus fa térhódítása A műanyagok széles skálája nemrégen egy új, igen fontos anyaggal lett gazdagabb: a szintetikus fával1. Ez az új műanyag, amelyet először japán kutatóknak sikerült előállítaniuk, a megtévesztésig hasonlít a természetes fához, még évgyűrűi is vannak, és a felülete sejtszerű. Rendkívül sok felhasználási lehetősége van. A mesterséges fát két módszerrel készítik: fröccsöntéssel és extru- dálással. Az előbbi módon kész tárgyakat állítanak elő úgy, hogy a fröccsöntő gép a habosított műgyantát folyékony állapotban sajtolja a rákapcsolt fémformába. A fröccsöntés nagy előnye, hogy egy-egy formával nagy mennyiségű árucikket vagy alkatrészt lehet előállítani, amelyeket már nem kell megmunkálni, legfeljebb némi felületi kikészítésre — lakkozásra — szorulnak. Extrudálás- sal a természetes fából készült árut tökéletesen utánzó deszkákat sajtolnak. Ezek a deszkák éppen úgy megmunkálhatok, mint a természetes fából készültek, így nagyon alkalmasak asztalosáruk, vagy akár pr^ketta készítésére is. 0 Képünkön: szintetikus falapok nagy tömegű gyártására alkalmas japán extruder munka közben. Az igazsághoz tartozik, hogy a szintetikus fának ma még néhány rossz tulajdonsága is van. Mindenekelőtt az, hogy tűzveszélyes, és ha meggyullad, nagy mennyiségű füstöt és mérges gázokat fejleszt. Miután műgyantából készül, az extrudált deszkánál is mutatkozik a műanyagok jellegzetes hibája: minél vastagabb a deszka, annál ridegebb és keményebb. Mindezekre tekintettel az extrudált deszka egyelőre nem alkalmas házépítésre. De már kísérleteznek az építőipari célokra alkalmas, nem égő fapótló anyaggal, amit úgy állítanak elő, hogy mindenféle fatörmeléket cementtel, gipsszel, és műgyantával kevernek. E pótanyag ‘házépítésre is alkalmas, hiszen porózus, így kicsi a fajsúlya, tökéletesen vízálló, felülete jól kikészíthető és festhető, de mégsem szintetikus fa. Eber határőrök... j,A megyében levő határőr alakulatok személyi állománya az adott település lakosságával szoros kapcsolatban részese békés életünknek. Hivatásuk teljesítésében a lakosság támogatását élvezik, ők pedig számottevő, nélkülözhetetlen segítséget adnak 1 természeti csapások elhárításában, a mezőgazdasági munkacsúcsok idején. a városok és a községek településfejlesztésében ...” — állapította meg a megyei pártértekezlet. Határőreink a nap minden szakában éberen őrzik országunk államhatárát, közben ellenőrzik a határkapukon ki- és belépők okmányait, fenntartják a határrendet. A határőrök közül néhányan felelevenítették azokat az élményeiket, amelyek határsértők elfogásával voltak kapcsolatosak. — Este 10 órától hajnali 4-ig voltam szolgálatban — emlékezik az egyik határőr. — Egy óra lehetett, amikor a sötétben egy nő alakja tűnt fel előttem. Először arra gondoltam, ' hogy az egyik tanyai ismerősöm, de rögtön eszembe villant: mit keresne itt éjszaka. Nem fedtem fel magam. Néhány méterre állt tőlem az idegen, s a nyakába akasztott KÉTMILLIÓ DOLLÁR MEGTAKARÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETE Import helyett export Többször találkozunk olyan esettel, hogy el- fekszenek hasznos találmányok. Sőt az is előfordult, hogy eladtunk értékes, jövedelmező módszereket külföldnek azon a címen, hogy nálunk nem lehet kivitelezni, majd később kénytelenek voltunk megvenni hasonlót. Majdnem ilyesmi történt egy fontos, a mezőgazdasági termelésben jól felhasználható szerrel, az úgynevezett FITOHORM-mal. Szerencsére akadt egy szemfüles termelőszövetkezet, a vaskúti Bácska, amelynek szakemberei összefogtak a Hosszúhegyi Állami Gazdaság vezetőivel. További szereplők még a Licencia és a Phy- laxia Vállalat. A két mezőgazdasági nagyüzem megvásárolta a FITOHORM gyártási jogát. Nézzük meg közelebbről, mi is ez a. szer, amely lényegében egy talajkondícionáló, biológiai szabályozó anyag. Hatása sokféle. Növeli a talaj biológiai aktivitását. Felvehetővé teszi a lekötött műtrágyákat. Gyorsítja a hasznos makró- és mikroorganizmusok szaporodását. Segíti a magvak gyorsabb és egyenletesebb csírázását, kelését, valamint a palánták fejlődését. Serkenti a gyökérzet növekedését. Koraibb termést és nagyobb hozamot eredményez. A növények betegségekkel szembeni ellenállását fokozza. A szántóföldi növénytermesztés minden ágazatában felhasználható. Veszélytelen, mérgező anyagokat mem tartalmaz. Hasonló szert gyártott már a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet Agromax néven, de ennek alapanyagát külföldről valutáért kellett beszereznie. A hazai alapanyagból készült talajkondícionáló biokatalizátor körülbelül fele annyiba kerül és évente 2 millió dollárt takarítanak meg gyártásával. Jövőre ugyanis 200 ezer liter készül belőle. Ennyi a várható igény a mezőgazdasági nagyüzemek részéről. Az idei fél év kísérleti bizonyítják, hogy a szer, amelyet a várpalotai Dolokémiai Vállalat szakembercsoportja talált fel, legalább olyan jó, mint a külföldi hasonlók. Már az eddigi eredmények is nagyon biztatóak. Erről győződhettek meg a közelmúltban az ország minden részéből össze- sereglett szakemberek, akik különböző növényeken tanulmányozhatták a hatást. Megtekintették többek között a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezet fűszerpaprika-tábláját, amelyet az új szerrel kezeltek. A fűszernövény csaknem egy hónappal előbb érett, mint a többi területen vetett paprika. Tehát amit a természet, vagyis az időjárás mulasztott, azt a FITOHORM pótolta. Ez Önmagában is nagy meglepetést keltett a szakemberek körében. A hosszúhegyiek a lucernából több mint 2 tonnával magasabb szénatermést értek el a negyedik, ötödik kaszálásnál, a kezelt területen. A dunavecsei Béke Termelőszövetkezetben több száz kilóval növelte a szójatermést a FITOHORM. Ide kívánkozik néhány név; azoké, akik szorgalmazták ennek az importmegtakarító szernek a gyártását, elterjedését. Dr. Sztaro- vics András, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, aki természetesen minden segítséget megkapott a vezetéstől, hogy ezt az egyszerű társulást létrehozza a vaskúti termelőszövetkezettel, amelynek elnöke dr. Csanádi László. Ne feledkezzünk meg Ma- goss Sándor termelésfejlesztési főmérnökről, aki a gyártást megszervezte. Szóljunk még a további tervekről. Mivel a Hosszúhegyi Állami Gazdaság megkapta a megye tőzegbányái egy részének kezelési jogát, lehetőség nyílik arra, hogy FITOHORM-mal dúsított tőzeget állítsanak elő, ami kitűnő kerti föld. Ez utóbbit még külföldre is lehet szállítani, a Német Szövetségi Köztársaságban máris van érdeklődés. A CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat ígéretet tett arra, hogy segít a piackutatásban. K. S. KÖNYVESPOLC Ma újdonság, holnap gyakorlat Iparunk fejlődésének tartaléka az együttműködés Országszerte szívesen olvassák a háztáji kistermelők, a város- környéki kertművelők, a Ma újdonság, holnap gyakorlat című, mezőgazdasági szakkönyvsorozatot. Ennek jelent meg a legújabb kötete, A fűszerpaprika nagyüzemi termesztéstechnológiája című munka, amelyet dr. Kapeller Károly, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai fűszerpaprika-kutató állomásának igazgatója szerkesztett, és az állomás munkatársai írtak. A legutóbbi években hazánk fűszerpaprika-kutatói tizenegy, államilag elismert, vagy előzetesen elismert fajtát nemesítettek. Ezek közül számos egyed a gépesített termesztésre, betakarításra is alkalmas. A kalocsai intézetben a tudomány és a gyakorlat összefogásával. a mezőgazdasági nagyüzemek, a puprikaipar tapasztalatainak felhasználásával dolgozták ki az ízesítőnövény nagyüzemi termesztésének a módszereit. A szakkönyvben ismertetett eljárás a szaporítástól a betakarításig, sőt a termék előfeldolgozásáig minden részletre kitér. Az uborka ^Ez a zöldségféle szinte nap nap ’ után szerepéi' áz' étrendünk - Jtjuénu .^triikér,., ,á?’, ridényg,• yah, akkor salátának elkészítve, később savanyúságként tartósítva. Nemcsak hazánkban van ez így, akadnak olyan országok, ahol az uborka a legkedveltebb kerti vetemény. Az utóbbi időben a fólia . alatti termesztése tért hódított, mégis a szántóföldi termesztésre rendezkedtek be a gazdaságok, hiszen a szabadföldön nevelt uborka íze jobb, értéke nagyobb. Olcsóbb is. Különösen azóta, amióta lehetővé vált a termés gépi szedése. Hazánkban az elsők között szerkesztettek olyan gépet, amely a konzervuborka szedésére alkalmas, és a magyar zöldségkutatók számos uborkafajtát nemesítetek. Az értékes zöldségféle termesztését segíti ez a szakkönyv is, amelyet a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársai írtak, és az intézet igazgatóhelyettese, dr. Hodossi Sándor szerkesztett. A 318 oldalas műhöz dr. Balázs Sándor, a ZKI igazgatója írt előszót. A szakkönyv tartalmazza mindazokat az eredményeket, amelyeket a kísérletek során az utóbbi esztendőkben elértek. Elsősorban a gyakorlat számára készült, de jól felhasználhatják az oktatásban, hiszen a hazai kísérletek tapasztalatain, eredményein kívül a külföldieket is megemlíti. szerkesztette dr. Hodossi Sándor • A kecskeméti Zöldségtermesz, tési Kutató Intézet munkatársai írták, szerkesztették ezt a müvet is. 7ÖlHcPCrtlílítí)tác Dr. Somos András írja a könyv z^uiuacgiiajlaias előszavában, hogy Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben bontakozott ki nagyobb arányban a zöldséghaj tatás. A vaskos könyvet, amelyet a Mezőgazdasági Kiadó jelentetett meg, számos ábrával, rajzzal, képpel, a legismertebb hazai szakemberek írták: dr. Somos András, dr. Kórodi László, dr. Túri István, dr. Farkas Károly és mások. A szerzők részletesen kitérnek az egyes zöldségfajok és -fajták termesztésének gazdaságossági, technológiai és műszaki kérdéseire. A könyv tanulmányozása nemcsak a nagyüzemi kertészeteket irányító szakembereknek válhat hasznára, hanem bőséges ismeretanyagot nyújt a kistermelőknek is. iránytűjét, a kezében tartott térképet nézegette zseblámpája fényénél ... Rávilágítottam, s amikor fellőttem a jelzőrakétát, nagyon megijedt, sírni kezdett. Nem értettük meg egymást, ő magyarul nem tudott, én meg németül .-. Zentai László határőr éjfél után ellenőrzést kapott, majd a feladat szerint álcázta magát, s több irányba figyelt. — Egy fél óra telhetett eí, amikor a hídnál egy emberi alak tűnt fel — idézte vissza az elfogás történetét. — Minden idegszálam-, mai a határsértőre koncentráltam, hiszen mozgásából látszott, idegen ezen a tájon. Azonnal cselekedtem. Felszólítottam. A férfi nem tudta, merről jön a hang, s mindkét kezét a magasba emelte. Közelebb mentem, $ láttam, a 30 év körüli szemüveges határsértő reszket az idegességtől., összevissza hdzudozott, nem volt vitás, át akart szökni a határon ... Kocsis 1 Gábor és Kenyeres János határőr a műút mellett teljesített szolgálatot. A határőrök ügyesen megosztották a figyelést, a járőrparancsnok az ágaival földet érő vastag törzsű eperfa mögé húzódva kémlelte a kukoricást, társa pedig az árokparton feküdt, és az ellenkező irányba figyelt. Kocsis határőr csupán néhány másodpercig látta a kukoricásból felbukkanó fejet, társa mellé húzódott, s meghatározta a tennivalókat. a kis- és középüzemekkel A megye ipara jelentősen fejlődött az elmúlt évtizedekben. Elmondhatjuk, hogy ma a legnagyobb termelési értéket előállító ágazat; minden negyedik kereső az iparban dolgozik. Megyénk jellegéből adódóan feldolgozó tevékenységet végző ipar jött létre. Ez az iparszerkezetben is kifejeződik azáltal, hogy az élelmiszer- és a könnyűipar részaránya a megye iparában nagyobb, mint azoknak az országos iparból való részesedése. Eddig az jellemezte a megye iparát, hogy töretlenül, az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött. Ezt a gyors ütemű fejlődést elősegítette, hogy kellő számban rendelkezésre állt munkaerő és a mezőgazdaság korszerűsödése is folyamatosan szabadított fel és bocsátott át más ágazatok részére munkaerőt. Napjainkra ez a folyamat megváltozott, az elkövetkezendő tervidőszakban az ipar további létszámbővülést nem tervezhet. A VI. ötéves terv készítésekor, az iparfejlesztési célok meghatározásánál az iméntieken túl, több külső és belső tényezőt is figyelembe kell venni. Az Országos iparfejlesztési célkitűzés szerint mindenekelőtt ott célszerű a termelésnövekedést átlagot meghaladó módon fejleszteni, ahol biztosított a gazdaságosan előállítható és külföldi piacok által igényelt termékek gyártása, illetve megvan a lehetősége annak, hogy a termelésnöveléssel egyidejűleg jelentős tőkés import váltható ki. A kormány ezeknek a progresz- szív ágazatoknak a fejlesztésére és az abban részt vevő ipari egységek részére jelentős hitelt biztosít. Bács-Kiskun megye ipari egységei jelentős számban alkalmasak rá, hogy bekapcsolódjanak ezekbe a kiemelt kormány- programokba; s a megyei párt- és tanácsvezetés azt várja, hogy ott, ahol a lehetőség megteremthető, a termelésnövekedés töretlenül megvalósuljon. Az ipari fejlődés szükségessé teszi az alkatrész- és részegységgyártás, az úgynevezett háttéripar fejlesztését. E munkában a kis- és középüzemekre jelentős feladat hárul. A kis- és közép- üzemi . katgóriát megyénk iparában a szövetkezeti és a tanácsi — Az egyik határsértő — mondta Kocsis Gábor határőr — unhatta a várakozást, mert azt indítványozta társának, fussanak a határig. Az leintette azzal, hogy várjanak sötétedésig ... A tilosban járók egyre idegesebbek lettek, s amikor futásnak eredtek, megállította őket Kocsis határőr hangja ... A határőrök csupán egy-egy rövid történetet mondtak el. Szolgálati idejük alatt akadt több is, de számukra — úgy tűnik — ez volt a legizgalmasabb. Nem dicsekedtek, egyszerűen, szerényen beszéltek, hiszen tudatában vannak annak, hogy az éber szolgálat kötelességük, akárcsak a fegyelem, a példás munka. Gémes Gábor ipar képviseli. Nagyságrendjük jelentős, több mint 15 ezer ember dolgozik e szervezeti egységekben. Kis részükben készárutermelést, de döntően nagyüzemi kooperációt végeznek. Tevékenységük csak részben kapcsolódik a megye állami iparához, kevés a tervszerűen, tudatosan létrejött hosz- szú távú megállapodáson nyugvó együttműködés. Az év elején megtartott megyei pártértekezlet határozatában ezért mondta ki: „A kisüzemek, az ipari szövetkezetek, termelőszöveW kezetek ipari melléküzemágai törekedjenek a vállalatokkal való kooperáció kiépítésére és fenntar- tására”. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ez évben ugyancsak foglalkozott a termelési1 együttműködés kérdésével és határozatot hozott a mezőgazdasági melléküzemágak és ipari üzemek termelési együttműködésének ki- szélesítésére, annak kibontakoztatására. A helyi párt- és tanácsszervekkel, s az érdekképviseleti szervek bevonásával, alapvető feladatunknak tartjuk az elkövetkezendő időbén a kis- és középüzemek háttéripari szerepkörének erősítését. Szükséges ugyanis, hogy az eddigi esetenkénti bérmunka- kapcsolatot a hosszabb távú, szakosodott gyártásra szóló együttműködés váltsa fel. Mint ahogyan kívánatos, hogy egyidejűleg a szervezeti formák is fejlődjenek, a bérmunkakapcsolat helyett esetenként a közös vállalkozás, a közös vállalati forma alakuljon ki. Ennek során az állami nagyipar erősítse műszakilag, szellemileg, technikailag a kisüzemeket. Ezzel egyrészt elősegíti a kisüzemek háttéripari tevékenységeinek kibontakoztatását, másrészt mérsékelni tudja saját háttéripari termelését, és ezáltal munkaerőt szabadíthat fel, illetve csoportosíthat át nagyobb termelési feladatainak ellátásához. A cél ugyanis az, hogy a szervezettebb együttműködés hatására a kis- és középüzemekre is ugyanaz a gazdasági elv hasson, mint a nagyüzemekre, ami végül is a termék gazdaságos előállításában, az elérhető nyereség növelésében mutatkozik meg. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a központi szabályozás e tekintetben jobban hasson az eddiginél. A termelési együttműködések és ennek fejlettebb formái ma már kialakulóban vannak megyénk iparában. Több példa bizonyltja, hogy a kölcsönös előnyök mellett mindkét résztvevő számára kedvező megegyezések jöhetnek létre. Ilyen a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregysége és a móricgáti Petőfi Tsz közötti együttműködés, a Halasi Kötöttárugyár és a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet kibontakozó együttműködése, vagy például a Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat ás a kiskunhalasi Vörös Október Tsz tervezett közös vállalkozása. Megítélésünk szerint ez a munka még csak megkezdődött, ds a VI. ötéves terv sikeres teljesítése, eredményessége érdekében tovább kell folytatni. Ennek a lehetőségnek a feltárása, az együttműködés kiszélesítése, a megye ipari fejlődésének jelentős tartalékát képezi ma és a jövőben egyaránt. Vágó István a megyei tanács vb. ipari osztályának vezetője
