Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-16 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf 213. szám Ára! 1,20 Ft 1980. október 16. csütörtök Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését október 16-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, az iparirányítás fej­lesztésének alapelveiről, valamint a párttagsági díj fizetésének helyzetéről és új rendjéről szóló előter­jesztések megvitatását ja­vasolja a Központi Bizott­ságnak. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány 1Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Az állami tervbizottság elnökének előterjesztése alapján megerősítette a közgazdasági sza­bályozók 1981. január elsején életbe lépő módosítására vonat­kozó javaslatokat. Utasította az érdekelt minisztereket, illetve or­szágos hatáskörű szervek vezetőit, hogy ezek alapján a megfelelő jogszabályokat dolgozzák ki, s október 31-ig hozzák nyilvános­ságra. A kormány elfogadta a mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter beszámolóját a háztáji és a kisegítő gazdaságok fejlesztésé­re hozott határozatok végrehaj­tásának eddigi tapasztalatairól, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottságnak a beszámolóhoz kapcsolódó ki­egészítő jelentését. A Miniszter-, tanács megállapította, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok le­hetőségeinek kihasználása to­vábbra is fontos társadalmi és gazdasági érdek, ezért utasította az illetékeseket, hogy a vizsgálat tapasztalatait hasznosítva tegye­nek további intézkedéseket a gaz­daságok termelési érdekeltségé­nek fenntartására és javítására. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alap­ján a kormány felhívta az érin­tett minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés szeptemberi ülésszakán elhang­zott képviselői javaslatok megva­lósításának lehetőségeit, s tájé­koztassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. (MTI) SZAKSZERVEZETI TANÁCSKOZÁS A szabályozók segítik a gazdálkodás korszerűsítését Tegnap Kecskeméten az SZMT székház­ban kibővített ülést tartott a Mezőgazdasá­gi, Erdészeti- és Vízügyi Dolgozók szakszer­vezetének megyebizottsága. A tanácskozás­ra meghívták a mezőgazdasági nagyüzemek szakszervezeti bizottságainak titkárait is. Részvételüket indokolta, hogy többek kö­zött megtárgyalták az ez évi közgazdasági szabályozó rendszer hatását, összegezték az ezzel kapcsolatos főbb tapasztalatokat, egyúttal megvitatták azokat a tartalékokat, amelyek feltárása hatékonyabbá teszi a szocialista munkaversenyt. Búzás Gyulának, a MEDOSZ megyebizottsága elnökének meg­nyitója után Rigó Sándor foglal­kozott az előbbi témákkal. Beve­zetőjében hangoztatta, hogy az 1980. január elsejével életbe lé­pett szabályozó rendszer egyik célja, hogy a gazdálkodó intéz­mények kellő tapasztalatokat sze­rezzenek és megfelelően felké­szülhessenek az új ötéves tervidő­szak termelési, fejlesztési felada­tainak meghatározására és végre­hajtására. Az esztendő első félévi ismeretei alapján a gazdaságok többsége feldolgozta a szabályozó rendszer változásainak hatásait. Megállapították, hogy az ipari ere­detű termékek árának jelentős emelkedése befolyásolta a gazdál­kodást. A költségek növekedése például a Helvéciái Állami Gaz­daságban harminchat, az izsáki- ban húsz, a bácsalmásiban negy­venegy, a kalocsaiban 20,3 a Kecs- kemét-szikraiban 48 millió forin­tot tesz ki az idén. Ezt a növeke­dést nem fedezi a felvásárlási árak emelkedése. Természetesen ez szinte gazdaságonként változik és függ a termelésszerkezettől. Ott, ahol az állattenyésztésből származó termékek mennyisége az átlagoshoz képest magasabb, viszonylag kedvező a költségnöve­kedések magasabb árbevétellel történő ellensúlyozása. A gazdaságok számos munka- szervezési, takarékossági intézke­dést tettek annak érdekében, hogy a megnövekedett költségek terhe­it csökkentsék. A Bácsalmási Ál­lami Gazdaságban például 82 li­terrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Ezzel elérik az évi 5 ezer litert tehenenként, javuló gazdasági mutatók mellet. Az egy liter tejre jutó 46 dekagramm ab­rakot csökkentették az esztendő első fél évében. Korszerű tech­nológiával elősegítették, hogy nem volt szükség 1,8 millió dollár ér­tékű import napraforgó-vetőmag behozatalára. A Kalocsai Állami Gazdaságban az év elején szako­sított kerületeket alakítottak ki, ily módon sikerült az adminiszt­rációs létszámot 10 százalékkal csökkenteni. A beszámolóból és a vitából is kitűnt, hogy a gazdasági szabá­lyozók arra ösztönözték a gazda­ságokat, hogy korszerűbbé tegyék a termelésszerkezetet, még jobban segítsék a szocialista munkaver­seny kialakulását. Jelenleg me­zőgazdasági üzemekben 2 ezer szocialista brigád, 35 ezer taggal vesz részt a nemes vetélkedésben. A mozgalom elősegíti a gazdálko­dás hatékonyságát. A mezőgazda- sági nagyüzemek vezetői olyan feladatokat adtak a szocialista bri­gádoknak, amelyek a népgazda­sági érdekekkel összhangba hoz­zák az üzem fejlesztési céljait. K. S. Játékok külföldről és itthonról az idei ünnepi ellátásra Tegnap Kecskeméten dr. Gaj- dócsi István elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága. A testület elsőként a megyei tanács tervosztályának munkájáról és további feladatai« ról készített beszámolót tárgyal­ta meg. A tervosztály szerteágazó mun­káját, egyebek között a tervezés megalapozását, illetve előkészíté­sét, a tervkoncepció kialakítását, a terv végrehajtásának ellenőrzé­sét mindig megkülönböztetett fi­gyelem kíséri, de most a VI. öt­éves tervidőszak előtt érthetően nagyobb az érdeklődés elsősorban a megye fejlődését meghatározó tervjavaslat, illetve ennek elké­szítése iránt. Mint azt a végrehajtó bizottság megállapította, sokat javult a ter­vezés megalapozása, előkészítése, ami tulajdonképpen az osztály munkájának egyik legfontosabb területe. Lényeges, hogy a helyi és a megyei szükségletek részletes felmérése előzi meg a tanácsi gazdaság középtávú fejlesztési tervének előkészítését. Az osztály dolgozói úgynevezett szükséglet számításokkal, megyén belüli és megyék közötti összehasonlító módszer alkalmazásával rendsze­resen megvizsgálják, hogy a fej­lesztési igények valóban indokol­tak-e vagy sem. Számításaikat nehezíti, hogy a statisztikai adatok gyakran el­lentmondásosak, a helyi taná­csoktól kapott adatok hiányosak, a feldolgozott számszaki informá­ciók egy része nem megbízható, ezért ez gyengíti a tervezés meg­alapozottságát. A középtávú és az éves terv pénzügyi szempontból is megala­pozott, de sajnos az a tapasztalat, hogy egyes beruházásoknak nem sikerült megteremteni a pénzügyi fedezetet. Több helyi tanácsnál nincs megfelelő beruházási fegye­lem. Ennek az a következménye, hogy egyes területeken, ágazatok­ban vagy létesítményeknél fel­használt fejlesztési összeg meg­haladja a tervezettet, ami más feladatok végrehajtásánál terv- szerűtlenséget okoz. Ennek elkerülése érdekében a tervosztály a tartalékképzési kö­telezettség szigorú alkalmazásá­nak ellenőrzésére törekszik. Az anyagilag megalapozatlan helyi fejlesztési törekvéseket elutasít­ják, az ütemes, ésszerű fejleszté­si elképzelések megvalósítása ér­dekében. A jelenlegi, s az ezt megelőző tervidőszakban is tapasztalni le­hetett azt, hogy az éves tervek na­gyon helyesen nem jelentették a középtávú terv mechanikus le­(Folytatás a 2. oldalon.) Gyakran elhangzó megálla- oítás, hogy nálunk nincs kellő becsülete a szerződésnek. Sajnos, általános tapasztalat, iogy szövetkezetek, nagyüze­mek, némelykor a szerződése­ket csak „falból" kötik. A ke­reskedelmi vállalat panaszko- lik: Ha kurrens áruról van i zó, alig kap gyümölcsből, öldségből néhány kilót, ha neg ezer vagon számra terem megyében, ott sorjáznak a cocsik a tranzittelepek előtt. Pedig a jól sikerült, szépen zerkesztett nyomtatványszer- ődés mindkét esetben elké­szült. Csakhogy, ha kevés a ortéka, megéri a szövetkezet­ek közvetlenül elszállítani az rut Pestre, a Bosnyák térre, á meg többet fizetett a föld, kkor nyakán marad a porté- a a vállalatnak; mint ahogy örtént ez az idei nyáron is a áposzta esetében. Sir-rí a termelőszövetkezet, kéri a felügyeleti szervek se­gítségét, hogy a megtermelt ja­vak ne vesszenek kárba. Azt kívánja a józan ész, hogy való­ban így legyen! Ám ilyenkor legritkább esetben kerül elő korábban megkötött szerző­lés. Csoda-e, ha vérszemet kap lindkét fél és úgy tekintik izeket az év eleji megállapo­dásokat, mint olyan szükséges rosszat, amivel csak baj van. Pedig alkalmasint láthatunk jó példákat is. Íme, az idei cu­korrépaszezon. A feldolgozó vállalat és a szövetkezet, álla­mi gazdaság komolyan veszi az ütemezést. Előre rögzített prog­ram szerint dolgoznak a felsze­dőgépsorok, garanciát vállal a cukorgyár, hogy helyet biz­tosít a felszedett árunak. Igaz, esetenként „bezavar" még a MÁV, amikor vagon helyett csak ígéretet kap a szövetke­zet, hogy talán holnap ... A húsprogramról most, ami­kor már megvalósítottuk, még nagyon sok szó esik. Így helyes, hisz olyan alapvető népélel­mezés- és exportcikkről van szó, amelyik biztosíthatja kül­gazdasági kapcsolataink meg­erősödését és belső nyugalmat is ad, mert nincs szebb látvány annál, amikor húsból, húster­mékekből telve vannak boltja­ink. Persze, hogy idáig eljutot­tunk, ahhoz sok minden kellett. Például áttekinthető, alapos szerződés. A húsfeldolgozó vál­lalat már három évre előre tud­ja, hogy mikor érkezik az a 110 kilós sertés, amelyikből majd dobozolt sonka, parizer, netán turista szalámi készül, jóllehet, e biztonságnak ára van. Pon­tosabban, szerződéses felára! '■ Mert természetes az, hogy a ■hosszú távú megállapodásoknál ■mindkét félnek garanciát kell Hadnia. A termelőknek akkor, [amikor kéri a vállalat a húst, vállalatnak pedig a plusz- pénzt fizetnie, amikor leszállí­totta a termelő a portékát. Most ne essék szó arról, vagy csak alig, hogy mi történik ak­kor, ha egy-egy vállalat nem tartja be írásba adott szavát. Partnere, amellyel szerződést kötött, járhatja a kanosszát évekig, míg érvényt szerez a ■ papírra fektetett megállapodás­nak. > Jogtanácsosa dolgozik hóna­pokig, beadványt szerkeszt, le­velet ír, érvel, bírósági tár­gyalásra jár, fellebbez, újra érvel, míg aztán nagy nehezen megszületik a döntés, hogy kö­teles fizetni az elmarasztalt cég akármilyen címen a szerződés­ben foglaltak ellenértékének 10 százalékát. Ez 10 milliós üz­let esetén 1 millió forint. Ha a bíróságra járás költségeit, a plusz adminisztrációt, a vele járó munkabért összeszámít­juk, és azt, hogy a pereskedés­sel bajlódó emberek idejüket hasznosabban is eltölthették volna, meglehet kiderül, mi­lyen kevés is — természetesen idézőjelbe téve — az az egy­millió. Jól tudom, ahhoz, hogy a szerződéses fegyelem megszi­lárduljon, sok minden kell. El­sősorban korrekt, mindkét fél számára kedvező kereskedelmi kapcsolat. Azi írott megállapo­dások mellett az adott szó be­csülete is. Mert ez a kettő ösz- szetartozik ... Sz. P. M. gyei Iparcikk Keres­kedelmi Vállalatnak egyebek közt a játék- ellátás is feladata, öt városban — Kecske­méten, Kiskunfélegy­házán, Kiskunhala­son, Kalocsán és Ba­ján — hetek, sőt hó­napok óta készülnek a közelgő, téli aján­dékozásra. Júliusban a kereskedők, egy bemutatón megis­merték a nagykeres­kedelem idei játék- kínálatát, amely vá­lasztékul szolgál az ünnepek előtti keres­let kielégítésére, azaz a várható 20 millió forintos novemberi és decemberi vásár- lások céljára. jgPJpPNf Nehezíti az ipar­cikk-kereskedelmi vállalat hely­zetét, hogy míg tavaly, júliusi megrendelésre a TftIÁL október végéig folyamatosan küldte játék­áruit tárolásra! erre az előszállí- Itásra az idén már nem került sor. A nyáron megcsappant készletet viszont pótolni kell. A játéküzlet- és játékrészleg-vezetők ezért most I beszerző körúton vannak. Kedden Bajáról és Kiskunfélegyházáról a szegedi TRIAL-lerakathoz men­tek vásárolni. Hasonlóan útra J kelnek gépkocsikkal a kalocsai, a J halasi és a kecskeméti iparcikk­■ kereskedők, hogy hetente — ha ■kell — többször is „östromolják” ■a nagykereskedelmet. Mi az eredmény? A megyei iparcikk-kereskedel- ■mi vállalat igazgatója, Kalmár ■ Pál, és szakmai boltcsoporbvezető- ■helyettese, Kovács Lászlóné erről ■is beszélt, amikor náluk jártunk. ■ mm Elmondták: november utolsó hetétől kezdődően üzleteikben csaknem ezerféle játékot árusíta­nak majd. Diavetítőből és -film­ből lesz elegendő. Máris több száz vetítő van a boltokban, de a na­gyobb utánpótlást még csak ez­után kapják. Lendkerekes autó, egyéb guruló és közlekedési játék — ezen belül tolató- és rakodó­vonat —, kínai felhúzhatós, ele­mes tárgyak, három-négy méretű játékzongora, és tízféle társasjá­ték adja az 1980-as év végi kíná­lat erősebb oldalát. Ide sorolhat­juk — egyebek közt — a magyar kártyát, amelyből évek óta keve­set kaptak a boltok. Az idén azon­ban már nem hiányzó cikk. Szur- tos Peti, Fekete Péter és még há­rom-négyfajta gyermekkártya ugyancsak kapható lesz. Változás, hogy „Spéciéi Gabi” néven megjelent a kedvelt építő­Labdából. nem lesz hiány. (Archív felvételek.) családnak egy újabb változata. Az összerakható játék kisebb elemek­ből áll, mint az előző kiadásúak, s az apróbb gyerekek is több vál­tozatot tudnak kirakni belőle. Ígérnek német autópályát és szá­mos műanyag logikai játékot, amely a Politechnikai Gyárból való. A csehszlovákiai Kultúra kül­képviselet révén asztali focit, re- xet, elemes repülőgépeket, össze­ragasztható és -rakható repülő- modelleket, kis tűzhelyeket, mosó­gépeket, stb. vásárait a BIK a választék bővítésére. Ezeket a mégyeszékhelyi üzlet — a Rákó­czi úti — ellátására szánják. Ezenkívül hatezer — ugyancsak csehszlovák — panorámás mese­könyvet is forgalomba hoznak, amely a jól ismert Jancsi és Ju­liska történetéről szól. Az erőfeszítések ellenére külön­böző gondokkal is jár majd az idei játékvásár. Az egyik, hogy bár kapható lesz négy méretben 1700 ródli, ezek ára — a mérettől függően — alaposan ^megugrott”. Egyszemélyes karfás szánkóból ötszáz darab a BIK idei kínálata. A plüss ára külföldön megdrá­gult. Nem éri meg, hogy mackó­kat, s más figurákat készítsenek belőle. Ezért a plüssjáték-ellátást csak a már meglevő anyagból tud­ják fedezni. A beharangozott bű­vös kocka, újabban a játékkígyó, legújabban a bűvös golyó — akárcsak a hagyományos dominó — pedig egyelőre csak bűvös ta­lány a kereskedelem és a vásárlók számára. Nem kaphatók. Hasonló­képpen talány, mi az oka annak, hogy a jelenleg árusított tízféle társasjáték miért csak egy kapta­fára készül: ahányat dob, annyit lép. A hazai játékok 1970 óta, saj­nos, igen keveset változtak. K — I A tervezőmunka megalapozottsága a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A játék könnyed, szórakoztató dolog. Amíg azonban Mik­lós napra, vagy kará­csonyra örömszerző ajándék lesz, előbb a beszerzéséről kell gondoskodni. A Bács-Kisk-un me­0 Én ezt választom!

Next

/
Thumbnails
Contents