Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-16 / 217. szám
1980. szeptember 16. • PETŐFI NÉPE • 3 A KISKŐRÖSI MÉRLEG Együtt gazdálkodni a városért A városban, a városért együtt gazdálkodni több, mint hangzatos szólam. Kiskörösön. A 16 ezer lakosú településen a lakosság és a tanácsi gazdálkodó szervek naponta váltják tettekre — esetükben valóban aprópénzre — azt a hármas követelményt, amelyet a tanácsházán így fogalmaznak meg: következetes, előrelátó, takarékos gazdálkodást minden szinten. Az adót befizetik De hogyan? Senki sem bánja, hogy év közben úgyszólván semmi dolga Kiskörösön a végrehajtónak. Az adózó állampolgárok pontosak. Idejében, pótlékmentesen fizetik adó. juka-t. „Javult az adózási morál.” Ennek tulajdonítja az első félévi jó .befizetéseket dr. Vándor An- talné pénzügyi osztályvezető, a városi tanácsnál, ahol az 1980. évi 13 millió 300 ezer forint lakossági adóból 7 millió 243 ezer forint lerótt összegét könyvelhettek el az első fél esztendő javára. Vagyis a kiskőrösiek az év derekáig postázták idei adójuk 54 százalékát. A jó adózásra valószínűen serkenthette a lakosokat az is, hogy ettől az évitől kezdve az általuk befizetett összegeket a tanács az utolsó fillérig itt, a lakóhelyen költi közcélokra Ami természetesen még így is csak hozzájárulás ahhoz az évi 76 millió forinthoz, amelyért a lakosság egészségügyi, szociális ellátást kap, művelődhet, a gyerekek iskolába járhatnak, s a kisebbekkel nap közben bölcsődékben, óvodákban törődnek. Ugyancsak ebből a 76 millióból kell kiszorítani az utak és parkok fenntartására, gondozásara, a vízellátásra és még sok egyébre való pénzt.. A fiatal város sok-sok kiadásánál tehát hogyne számolnának minden pénzzel! Az aprópénz, persze, nem is annyira apró, ha jól összeszámolják. Sokat lehet megfogni, és nem garasoskodással, de — mint dr. Vándor Antalné találóan megjegyezte: Saját eszünkkel, két kezünkkel, megf on tolt pénzgazdálkodással meg lehet őrizni azt a mérleget, amelynek foevétel-ser- penyője, örvendetesen, máris lehúzta a 45—48 százalékú kiadásét 1980 első felében. Az eredmény, a jó mérleg csak részben tulajdonítható a felülről jött — országos szintű — hatásoknak. Jóllehet, az új pénzügyi' törvény szellemében dolgoznak a kiskőrösi tanácsi gazdálkodó szerveknél, vagyis „Az állami pénzügyek rendszerének hatékony működése érdekében a gazdálkodó és irányító szervek kötelesek takarékosan gazdálkodni a társadalmi tulajdon körébe tartozó javakkal, pénzügyi eszközökkel”, a törvényben foglaltak napi gyakorlattá válása mégis az itteni gazdálkodókon múlik elsősorban. A gazdálkodókon, és sok más apróságon. A szociális otthonban a kisebb javításokat, a kert gondozását maguk az ott dolgozók végzik. Az iskolai tantermeket a szülők festik, és ők segítenek a tisztán tartásában is. Nem idegen a társadalmi munka a művelődés irányítóitól sem. A könyvtár igazgatója fő hivatása mellett nem restell polcot szerelni. Két éve még nem tartottak itt, de ma, amikor a pénzt jobban be kell osztani, mint eddig, az ötlet, az egyéni kezdeményezés, íme, így válhat aprópénzzé, megtakarítássá. Nem garasoskodás: előrelátás Hogyan még? Fűteni kell. Gyógyszerre szükség van. A világításnak, a kellő fényerőnek is az embert kell szolgálnia. A gyerekek az iskolapadokban nyilván nem vakoskod- hatnak. Ezt tudják a tanácsnál. De tudják azt is, hogy a „saját eszünkkel, két kezünkkel” — 'bőséges tartalék még korántsincs teljesen kihasználva. Tovább, még ésszerűbben, lehet pénzt nyerni, megtakarítani. Megszüntetik a munkát és a gazdálkodást ma még helyenként hátráltató párhuzamosságokat. Ez a kedvező folyamat voltaképpen már három éve megkezdődött, de még nem ért véget. Az egészség- ügyi munkahelyeken különösen hasznos a továbblépés, az egészségügyi intézmények gondnokságának és ellátó szervezetének továbbfejlesztése. Korábban, több helyen, itt is vezettek nyilvántartást, ott is — feleslegesen. A közös törekvés viszont a betegek jobb ellátásáért, amelyet pénzügyileg is lehet, sőt kell segíteni, csak egységesebb gazdálkodással vezethet sikerre. Mióta — 1980 első félévétől — az egészségügyi ágazatban a rendelőintézet és a- hozzá tartozó intézmények gaz- dálkodásilag ■ eggyé lettek, a szabadságolások idején könnyebben meg tudták oldani a helyettesítést. A korábbi, látszólagos munkaerőhiány nehezítette a napi feladatok ellátását, mivel a réndelő- intézet és intézményeinek elkülönülése nem tette lehetővé, hogy a dolgozók — adott területen — a munkát egymástól időlegesen átvegyék. Ésszerűen További javulás várható a jövő évtől, amikor összevonással megalakítják az egészségügyi intézmények új, gazdasági és műszaki ellátó szervezetét, amely nem engedi szétforgácsolódni az erőket. Javul majd a gépkocsi- kihasználás, kevesebb készlettel gazdálkodhatnak, mivel az egészségügyiek a nagykereskedelemtől nem külön-külön, hanem egyszerre vásárolnak. Nagy haszna az egészségügyi ellátásban bevezetett és a jövőben is sorra kerülő ésszerűsítéseknek, hogy ezzel tovább javítható a létszámgazdálkodás, és szervezettebbé válik a karbantartás. A kiskőrösi tanácsi intézményeknél dolgozó 25 vezető — iskolaigazgató, könyvtárvezető, gazdasági szakember, alsófokú intézményi (bölcsődei, óvodaij vezető stb. — együttes, jó munkáját a gazdálkodásban az év közepi mérleg után, feltehetően megmutatja majd az év végi is. Kohl Antal HOVENTA A BNV-N Kereskedelmi és vendéglátóipari berendezések kiállítása A következő tervidőszak egyik legfontosabb kereskedelempolitikai céljának végrehajtását szolgálja a HOVENTA nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítás, amelyet negyedik alkalommal rendeznek meg szeptember 26—október 5-e között — az őszi BNfV-vel egyidő- ben — a kőbányai vásárközpontban. Tíz országból több mint 50 cég mutatja be újdonságait, eszközeit, amelyek lehetővé teszik a vásárlási körülmények javítását, s egyben a kereskedelmi dolgozók munkájának könnyítését. A kiállító hazai vállalatok, üzemek felvonultatják legújabb fejlesztési eredményeiket, lehetőséget kínálva hazai és külföldi partnereinek üzleti vagy gyártási együttműködésre, kölcsönös információkra és szakosodásra. Különféle üzletek, vendéglátó- helyek körvonalai bontakoznak ki, megkezdődött a gépek, a .berendezések felszerelése a vásárváros D-tpavilonjában, a HOVBN- TA bemutatójára. A csarnokban „felépítenek” egymás mellett egy 50 és egy 120 négyzetméteres üzletet, valamint egy ABC-áruhá- zat, szemléltetve azokat a modelleket, berendezéseket, elrendezési formákat, amelyek mindhárom üzleti típusban egyaránt felhasználhatók, alkalmazhatók. Ott lesznek a HOVENTA-,n a KGM üzemeinek a kereskedelmet és a vendéglátást segítő gyártmányai, például a hűtőgépgyár fa- gyasztó-hűtőbútorai, az IGV elektronikus pénztárgépei, a Met- ripond mérlegei, a VBKM sütőfőzőberendezései. A külföldiek — a dán, a lengyel, az NiDK-beli, az olasz, az osztrák, az NSZK-beli cégek — bemutatóin a korábbiaknál sokoldalúbb étel- és italautomatákat, a kiszolgálást gyorsító korszerű mérőeszközöket, „kézkímélő”, szállítószalagos pénztárberendezéseket, ügyes csomagológépeket, egyéb elektromos készülékeket, szállodaberendezéseket, a vagyonvédelmet szolgáló biztonságtechnikai készülékeket láthatnak az érdeklődők. (MTI) TÖBB MINT EZER RÉSZTVEVŐVEL Az első Volán-nap Vasárnap kora reggel szinte az egész megyében esett az eső, ezért az első Volán-nap szervezői borúsa,bbak voltak,-' mint. az ég. Nyolc óra felé azonban kiderült, és egyre másra érkeztek Kunfe- hértóra, a sporttáborba az autóbuszok, amelyek a Volán 9. számú Vállalat dolgozóit, családtagjait, ismerőseifszállították a nagyszabásúnak ígérkező sport-, kulturális rendezvényre. Délelőtt 9 órára már több mint ezren vették körül a szabadtéri színpadot, ahol Kovács. Ferenc, a Volán 9. számú Vállalat igazgatóhelyettese köszöntötte a megjelenteket. Nem érdektelen idézni azokból a gondolatokból, amelyekkel megnyitotta ,.az egésznapos programot. „A szakszervezeti bizottság és a vállalati sportkör kezdeményezésére döntött úgy a vállalat vezetősége-, hogy az eddigi tö- megsportnápot összekapcsolja dolgozóinak és családtagjainak baráti találkozójával. Elképzeléseink szerint- é találkozót- minden szeptember második vasárnapján . megrendezzük, a Volán dolgozóinak ^ünnepévé- tesszük.” # Látványos program volt az ejtőernyős ugrás. A szervezők jó munkáját dicséri, hogy a Volán Vállalat dolgozói és családtagjai nem unatkoztak. A megnyitót követően megkezdődött a sakkvillámtorna, az asztalitenisz-bajnokság, s a sportpályán az atlétikai verseny, a 100 méteres futás, magasugrás, súlylökés, táóolug-rás. A legnagyobb érdeklődést — mondani sem kell — a kispályás labdarúgó- bajnokság váltotta ki, de sokan voltak, akik a légpuskalövészetet tekintették meg. A Volán-napon részt' vevők két csoportra oszlottak: a versenyzőkre, s közönségükre. S ha a gyerekek, hozzátartozók megunták a focit, tovább sétálva mindig találtak valamiféle látványosságot. Még egy óra sem- telt el a programból, amikor a MALÉV repülőklubjának hőlégballonját kezdték feltölteni meleg levegővel, amely pontosan tíz órakor a nézők tapsa közepette emelkedett a magasba. A kisebb gyermekek a korábban kapott léggömböket eresztették a .hőlégballon után. A tavon az MHSZ hajómodellei szántották az alig fodrozódó hul• Útra készen a MALÉV hőlégballonja. | t Családi idill. Van aki elfáradt, ízletes ebédet. lárriokat, pontosan engedelmes- kedve a rádióutasításoknak. A Volán-napra vendégek is érkeztek: Pap Jámos, a Volán tröszt vezérigazgatójának első helyettese, Gábor Zoltán vezérigazgatóhelyettes ésJ Márton Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint Tánczos Sándor, a kiskunhalasi Városi Tanács elnöke, ök Rigó István igazgató társaságában járták végig a verseny színhelyeit, s elégedetten nyilatkoztak az első Volán-nap megrendezéséről, programjáról. • A közös ebéd után az MHSZ ejtőernyősei tartottak bemutatót. Amint az utolsó ejtőernyős is a célba ért, a résztvevők megtekinthették a Volán SC mini- és van aki most fogyasztja el az autócross gépeit, majd az ünnepélyes eredményhirdetésen tudták . meg, hogy a vállalat melyik üzem- • egységének csapatai, s személy szerint kik szereztek helyezéseket. Ezután következett a gyermekek órája. A lepényevés, a lisztfúvás, a kötélhúzás, a zsákban futás (még ha a gyermekek fülig lekvárosak és liszteseik voltak is), mindenki tetszését elnyerte. Még jóformán ki sem mosdatták a gyerekeket, máris a citerazenekar, majd Varga András együttese szó- , rakoztatta a résztvevőket. Esteledett már, mire hazafelé indultak a Volán autóbuszai, s elnéptelenedett a kunfehértói • sportpálya. Gémes Gábor VÁLASZ A CIKKÜNKRE Fürödni voltam Lapunk július 29-én megjelent számában „Fürödni voltam” címmel foglalkozott munkatársunk a kecskeméti fedett uszoda termálvizes medencéiben és a környezetükben talált állapotokkal. Az írásra reagált Benkó Zoltán, az Eszak-Bács megyei Vízmű Vállalat igazgatója: — Vállalatunk folyamatosan és állandóan ellenőrzi a vízminőséget, amelyet a KÖJÁL időszakos vizsgálattal kontrollál. Ennek köszönhető, hogy az uszoda több mint 12 éves üzeme során egyetlen egyszer sem fordult elő közegészségügyi hiányosság. Ettől függetlenül nem vitatjuk, hogy a csaknem világproblémának tekinthető bőrbetegségek az uszoda területén a nagy tömegforgalom és a közcélú használat miatt esetleg egyeseket nem fertőzhetnek meg. A valószínűségét minimálisra próbáljuk csökkenteni, egyrészt a folyamatos fertőtlenítőszer adagolásával, másrészt az ilyen betegségekben szenvedők uszodalátogatásra vonatkozó tilalommal. A gyakorlatban azonban annak személyenkénti revíziója, hogy ezt a kizárást hányán szegik meg. épp a fertőzés jellege miatt lehetetlen. Feltétlenül ismételten hangsúlyoznunk kell a folyamatos fertőtlenítés tényét, amely a nagy tömegforgalmú közcélú létesítményekben kizárólag a fürdőinkben megoldott. — A vízcserét, illetve -tisztítást részben a közegészségügyi előírások. részben pedig technológiai kötöttségek szabják meg. — A belépődíj a valószínűsítéssel ellentétesen nem arányos a tényleges költségekkel. Furcsának és nem helyénvalónak tartjuk e témakört megemlíteni akkor, amikor 1980-ban vállalatunk kivételével csaknem a teljes országban Cürdőjegy-áremelés történt. — Feltétlenül meg kell említenünk, hogy elsősorban a termálmedencében előforduló időszakos szennyeződések csökkentése nem technikai vagy technológiai eszközökkel szüntethető meg a leggazdaságosabban, hanem vendégeink ugyancsak házirend szerinti fürdés előtti tisztálkodásával. — A cikk harmadik részének megjegyzésével nagyrészt egyetértünk, azonban úgy gondoljuk, hogy a kérdés megítélésénél nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni az adott körülményeket. Keresett és értékes a Egy év alatt megnégyszerezte nem rubel elszámolású exportját a Magyar Posztógyár, s ‘ezzel a hazai gyapjúiipar legnagyobb exportőrévé vált. Az idén termékeikből 760‘ezer négyzetméternyi kerül külföldi piacokra, főként a nyugat-európai országokba, szállítanak azonban Algériába, és az idén először az Egyesült Államokba is. A külföldi gyapjúszövet-megrendelések nemcsak mennyiségnevezetesen azt, hogy éppen a kifogásolt időszakban volt az uszoda területén az ez évi csúcsforgalmi nap. A cikkíró megjegyzése Nem vitattam a folyamatos fertőtlenítés tényét, vagy azt, hogy „a tisztítást részben a közegészségügyi előírások, részben pedig technológiai kötöttségek szabják meg.” Azt sem állítottam, hogy az Eszak-Bács megyei Vízmű Vállalat fürdőjegy-áremelést hajtott végre a kecskeméti fedett uszodában, sőt az iá távol áll tőlem, hogy ilyesmire netán hivatkozási alapot szolgáltassak. Azt viszont — a sajtójog fogalmával élve — valószínűsíthettem, hogy a gyarapodó tömeggel és belépődíjjal arányosan, legalábbis gyakrabban kellene cserélni, fertőtleníteni a termálvizet, tisztítani á medencéket. Ami mindössze azon a fölismerésen alapszik: ha gyarapszik a lürdőző tömeg, többen (gyarapodó számban) fizetnek belépődíját. és ebből esetleg futhatná a stb.-re. Mert erről a stb.-ről, vagyis hogy a vízmű vállalat ténylegesen mit tesz a cikkecskében vázolt állapotok újra előfordulásának elkerülése végett, vajmi kevés szó esik a válaszban. Az persze kiderül, hogy másoknak mit kell tenniük: a fürdővendégeknek például tisztálkodni a fürdés előtt. De ha az időjárás és a fürdőzési kedv között egyáltalán akad némi összefüggés, a fürdőzési körülmények gazdáinak is akad tennivalójuk. A „kifogásolt időszakban” ugyanis a Kecskeméti Agrometeorológiai ' Obszervatórium jelentése szerint a „középhőmár- séklet 21,8 (az ötvenéves átlag 22.5), a legmagasabb hőmérséklet 27.! Celsius-fok volt, a nap 8 órát sütött, 0,7 milliméter csapadék hullott”. Egyedi, rendkívüli eset? Augusztus 3-tól. a vasárnapot is beleértve, csaknem egy héten át még inkább kánikula volt. A nap alkalmanként 13 órát is sütött, és zivatar sem kergette el a für- dőzőket. S várhatóan jövőre is lesz még igazi jó idő. Ebben a reményben az esetleg újabb válasz fogadására is föl vagyunk készülve’ lelkiekben. Bár kérdéses, hogy pusztán a válaszlevelektől megtisztul-e ..a termálmedencék vize, mondjuk, a csúcsidőszakban. — halász — fésűs gyapjúszövet ben növekedtek, értékesítésük is gazdaságosabbá vált. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Magyar Posztógyár változtatott termékeinek összetételén, export- kínáilatában növelte a keresett és értékes fésűs gyapjúszövetek arányát. Mindezt az az erőteljes termékszerkezet-váltás tette lehetővé, melyet az utóbbi két esztendőben hajtottak végre a Magyar Posztógyár üzemeiben. HWftorc* | miiiiumm, *■■■ 1 1980 Zoltán Kocsis in Concert KOCSIS ZOLTÁN koncertfelvételei SCHUBERT: f-moll impromtu, Op. 142, No.4 LISZT: Csárdás obstiné RACHMANINOV: Esz-dúr etűd A-dúr prelüd E-dpr prelüd CHOPIN: g-moll ballada, Op. 23 LISZT: Venezia e Napoli Gondoliera - Canzone - Tarantella BARTÓK: Három etűd SCHÖNBERG: Zongoradarab, Op. 33a Kocsis Zoltán hangversenyein átforrósodik a levegő, minden koncertje izgalmas élmény. A vérbeli virtuóz egyben töprengő, újat kereső alkotó is. Most egy sohasem volt, de mégis elhangzott koncertmüsort állított össze: válogatott hangversenyfelvételeiböl. A lemez megőrzi a hangversenyek hangulatát, megfigyelhető rajta az immár világhírű művész fejlődése, 1972- töl napjainkig, s bemutatja öt, mint a zongorairodalom óriásainak kongeniális' interpretátorát. k A HUNGAROTON HANGLEMEZ HETEK IDEJÉN A LEMEZEK ARA 50 Ft.
