Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-16 / 217. szám
s 4 • PETŐFI NÉPE • 1980. szeptember 16. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Nyolc milliárd rubel hitel, hetvenegy létesítmény A Nemzetközi Beruházási Bank a gazdasági fejlődés szolgálatában A KGST-tagál- lamok által tíz éve alapított Nemzetközi Beruházási Bank tevékenységének célja a KGST-tagorszá- gok szocialista integrációjának Komplex Programjában szereplő feladatok megvalósítása. A bank tevékenységének ideje alatt a KGST-tagországokban és Jugoszláviában 71 létesítményhez ösz- szesen több mint 8 milliárd transzferábilis rubel értékű hitelt nyújtott. A Vietnami Szocialista Köztársaság a szovjet együttműködéssel a Ha Nam Ninh tartományban létesülő, évente 270 ezer tonna karbamidot és 200 ezer tonna ammóniát előállító műtrágyagyár építéséhez kapott hitelt. A vállalat üzembe helyezése lehetővé teszi az ország ammóniaműtrágya- szükségleteinek fokozottabb (4 százalék helyett 25 százalékos) kielégítését. Ennek alapján előirányozzák a rizstermelés növelését, s a rizs hektárhozamát (egy betakarításra számítva) 22 mázsáról 30 mázsára növelik. A Nemzetközi Beruházási Banktól 1979-ben kapott hitelből Magyarország bővíti a záhonyi határállomást, amely a szovjet— magyar külkereskedelmi szállítások, valamint a Szovjetunió és a többi európai KGST-tagország tranzitszállításai jelentős részét lebonyolítja. Villamosítják a Cegléd—kiskunhalasi vasútvonalat, automata és hírközlő berendezésekkel szerelik fel. A magyar vasútvonalak fejlesztését célzó beruházási intézkedések teljesítése megfelel a KGST-tagországok hosszú távú közlekedési együttműködési célprogramjának. A magyarok hitelt kaptak az úszó- és portáldarukat, tolóhajókat. önjáró bárkákat gyártó Magyar Hajó- és Darugyár rekonstrukciójához és bővítéséhez is. A vállalat termékeinek számottevő hányadát Kubába, Romániába, a Szovjetunióba és Csehszlovákiába exportálja. A Nemzetközi Beruházási Bank tavaly tovább finanszírozta a korábban már hitelben részesülő létesítményeket. A bank hiteleivel folytatódott a magyar alumíniumipar komplex fejlesztése, bővül' áz Ajkai Timföldgyár,' a Székesfehérvári Könnyűfémmű; fejlesztik a Bitó—II. bauxitbányát. Az NDK-ban most folvik az erfurti UMFORMTECHNIk-kombi- nát rekonstrukciójának második szakasza. A kombinát a szocialista országok egyik legnagyobb prés- és kovácsolóberendezésgyártója, s e termék fő szállítója a KGST-tagországokba. A bank tevékenységével elősegíti a KGST-tagországok mező- gazdasági gépgyártásának előrehaladását. Hiteleinek igénybevételével folyik például a neustadti Fortschritt Landmaschinen mező- gazdasági gépipari kombinát rekonstrukciója és bővítése. A bank további hiteleket nyújt a csehszlovák Tatra üzem rekonstrukciójához. 1979-ben az üzem 12 000 tehergépkocsit állított elő. A rekonstrukció befejezését követően kapacitása eléri az évi 15 ezer gépkocsit. E meny- nyiségnek közel felét a bank tagországaiba exportálják. A szervezet 1977 óta nyújt hitéit a Szófia—Várna, a Várna— Burgasz és a Burgasz—Szófia közötti autóutak építéséhez. A Szófia—Várna autótút részben beletartozik a Moszkva—Kijev—Kisi- nyov—Bukarest—Szófia közötti nemzetközi autóútba, amelynek építését a KGST-tagországok hosszú távú közlekedési együttműködési célprogramja irányozza elő. 1971—1979 között 43 olyan létesítményt adtak át, amelynek építése a bank hiteleinek felhasználásával valósult meg. A legnagyobb közülük az orenburgi gáz- kondenzátum-lelöhely feltárása, és az Orenburg szovjet határ Kö-‘ zötti gázvezeték építése. A Szovjetunió 1979 januárjától rendszeresen szállít gázt a Szövetség gázvezetéken az európai KGST-tagországokba. Több létesítményt 1979-ben helyeztek üzembe, így például a lengyel építési szervezet felépítette és átadta a Polock—Birzai— Mazejkiai (SZU) kőolajvezeték egy szakaszát, amely a Barátság kőolajvezeték nyugati szárnyának egy része. A teljes 442 kilométeres szakaszon folyik a kőolaj szállítása, amely az Ural—volgai lelőhelyekről érkezik a Balti-tenger partjára. A Nemzetközi Beruházási Bank tagországaival közösen intézkedésekét dolgoz kí az' 1981—1985-ös évekre a hiteltevékenység további fejlesztésére. Hiteleivel elő akarja segíteni a tagországok további gazdasági fejlődését és gazdasági együttműködésük további megszilárdítását. (APN—MTI) A. B. |<^L:;A<Íí(ZIMSÁGO^SÍG| A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, amelynek székhelye immár negyedik éve Kecskeméten van, elkészítette a hatodik ötéves terv időszakára szóló nemesítési programját. Az egész ország terUletét behálózó intézetnek hat kutatóállomása van; Egerben, Badacsonyban, Pécsett, Tarcalon, Budapesten és Kecskeméten. Ebből következően az öt évre szóló program természetesen nemcsak az alföldi — ezen belül a megyei — termőtáj gondjaival foglalkozik, hanem a hegyvidéki szőlőkkel is. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tervei A fél évtizedre vonatkozó tervben — amelyet tudományos tanácsülésen végle- geztek — az ágazat általános helyzetéből kiindulva határozták meg a nemesítők további feladatait. A szőlőtermesztés 2 százalékos területi arányát lényegesen meghaladóan, mintegy 5 százalékban részesedik mezőgazdaságunk összes termelési értékéből. Magasabb termelési értéket ad Népgazdasági és üzemi szempontból egyaránt lényeges, hogy gyengébb termőhelyi adottságok esetén a szőlő magasabb termelési értéket ad, mint a szántóföldi növénytermesztés bármely ágazata. Nem elhanyagolandó, hogy export szempontból is jelentős lehet a bor. Az ország szőlőterületéből mintegy 40 ezer hektár korszerű, magas művelésű, nagyüzemi ültetvény, amely alkalmas a gépi technológia és technika fogadására. Viszont az ültetvények több mint 50 százaléka harminc év feletti. A statisztika szerint hazánkban a borfogyasztás egy főre számítva 35 liter, ez nem növekedett, miközben a söré kétszeresére nőtt. Az étkezési szőlő iránt alacsony a kereslet. A szőlő alapanyagú üdítő ital termelése és fogyasztása viszont az elmúlt években dinamikusan emelkedett. Az ágazat magas arányban használ fel ipari eredetű anyagokat, eszközöket, gépeket, berendezéseket. Az elmúlt években ezek beszerzési ára lényegesed gyorsabban nőtt, .. mint a végterméké. A vertikum egészének jövedelmezősége tehát romlott, és csak a kiemelkedően eredményes munkát - végző mezőgazdasági nagyüzemekben teremthetők meg a szintentartás feltételei. i m A versenyképesség feltételei Ebből következik, hogy növelni kell a termelés hatékonyságát. Ezért nagy szükség van a nemesi tői munka további javítására, a tudományos eredmények gyakorlatban történő alkalmazásara. A szőlő- és borgazdasági ágazat akkor válhat hatékonnyá és nemzetközi . szinten versenyképessé, ha a 120—130 ezer hektárnyi összes szőlőterületen, ami az országban van, 8—10 tonna hektáronkénti átlagtermést érnénk el. Az intézet széles körű programja sokat segíthet a jelenlegi gondok megszüntetésében. Csak néhányat sorolunk fel; a fajta- összetétel egyre kevésbé alkalmas a termésbiztonság szempontjából, nem elégíti ki a korszerű termelési technológia és a minőségi bortermelés fokozódó követelményeit. A fajtaszerkezet kedvező irányú változása, lassú folyamat. Ebben szerepe van a nem megfelelő szaporítóanyagellátásnak. Nem kielégítő az ország boripari kapacitása sem. A minőségi értékek megőrzéséhez kevés műszaki, technikai berendezés áll rendelkezésre, ezért gyakran a külpiacon kifogásolják az exportra küldött árut. A terveket tárgyaló tudományos tanácsülésen úgy foglaltak állást, hogy az elmúlt ötéves terv feladataihoz viszonyítva, néhány lényeges változást kell bevezetni. Az intézet kutató munkájában jelentős helyet foglal el a nemesítés és a klónszelekció. A korábbi években az ösztönös nemesítői ■munka oda vezetett, hogy több tízezer utód vizsgálatával kellett foglalkozni. A következő években a nemesítést tudatosabbá kell tenni, figyelembe véve a termőhelyi viszonyokat, a betegségekkel szembeni ellenállást. Fő feladatnak ez utóbbit tekintik, ami különösen az alföldi szőlő- termelés szempontjából lényeges. A megváltozott termelési módhoz alkalmazkodó új fajtákra van szükség. Csak így lehet kizárni azt a sok bizonytalansági tényezőt, amely az alföldi szőlőtermelésre jellemző. A legfontosabb kérdés Az egész ágazat legfontosabb kérdése — állapították meg a szakemberek — az agrotechnika továbbfejlesztése. Nálunk a termelési színvonal elmaradt a környező országokétól. Fontos tehát, hogy a technikai eljárásokat korszerűsítsék. Ez komplex feladat, mert a művelési témákon túlmenően vizsgálják a növény egyes fiziológiai folyamatait stb. Lényeges változások történtek a borászati kutatásban is. Megol• A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet miklóstelepi laboratóriuma. (Tóth Sándor felvétele.) datlan a borok stabilizálása amely elválaszthatatlan a minőségtől. Egyébként az intézet valamennyi kutatási témája ez utóbbi javítását tűzi ki célul. Gj feladat az üdítő italok gyártástechnológiájának továbbfejlesztése. Elsősorban a szőlő alapanyagú italokra, illetve aroma anyagokra fordítanak gondot. Ez még felderítetlen terület, amely sok lehetőséget tartogat a szakemberek számára. Mind a szőlészeti, mind pedig a borászati kutatásoknál alapvető követelmény a gazdaságosság. Egyetlen téma sem kerülhet lezárásra anélkül, hogy gazdasági szempontból ne vizsgálják. Különben jogosan teszik fel a kérdést a termelők, hogy egyáltalán mi a célja a kutatásoknak? Az újjászervezett ökonómiai osztály képes a feladatok megoldására. Kiemelkedő tennivalója a szőlőtermelés szempontjából az optimális termőhelyek kijelölése, amely egyébként minisztériumi program. Ez utóbbi sikeres végrehajtása beláthatatlan jelentőségű a magyar szőlőtermesztés szempontjából. Ezért hangsúlyozták a kutatók, hogy valamennyiük közös feladata ennek a munkának egységes támogatása és segítése. K. S. ISKOLATÁBLÁK, CIPÖTALPAK, BEÉPÍTETT SZEKRÉNYEK Gyors fejlődés, termékváltás után A kitüntetett üzemvezető — Nagy gondban voltunk már annak idején is, amikor még csak épülőfélben volt a tejüzemünk — emlékszik Fricska N. János, a ’kiskunfélegyházi Petőfi Tsz elnöke. — Addig minden rendben volt. amíg a város öt termelőszövetkezete és a Középmagyarországi Tejipari Vállalat elhatározta, hogy közösen épít és üzemeltet egy tejüzemet. Az építkezés előrehaladtával azonban már gondolnunk kellett a személyi feltételek megteremtésére is. Jelentkező volt bőven, de valahogy egyik sem nyerte meg a tetszésünket. Ekkor a tejipari vállalat illetékesei felhívták a figyelmünket, hogy Körmenden dolgozik egy elismert szakember, aki történetesen a környékről .származik ... így került üzemünk élére — még működésének megkezdése előtt — Patyi József. Nagyon hamar bebizonyosodott, hogy jó volt a választás. Külön örültünk annak, hogy „beleszólt” a technológiai szerelésbe és számos hasznos tanáccsal segítette az üzem létrehozását. Nagy emberismerettel válogatta ki és vette fel a dolgozókat, szóval mindent megtett, hogy 1977. augusztus 11-én megkezdődhessen a tejfeldolgozás. Azóta három év telt el, s üzemünk egyre jobb. eredménnyel működik. Patyi József nemcsak a murikát irányítja, rajta. tartja a szemét a felvásárláson, nagy gondot fordít a piackutatásra és már nem egy új termék bevezetése fűződik a nevéhez. Azelőtt például a környéken nem ismerték az ízesített joghurtokat, amelyeknek egyre nagyobb keletje van. Szívügyének tekinti az iskolások tejellátását, s hogy ebben nem történt még jelentősebb előbbrelépés, annak nem ő az oka ... A múlt évben tevékenységét a Termelőszövetkezet kiváló dolgozója jelvénnyel ismertük el, most augusztus 19-én pedig megérdemelten vette át a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést... A tejüzem gesztoraként működő termelőszövetkezet elnökével való beszélgetés után kerestem fel a kitüntetett üzemvezetőt, akinek már az édesapja is tejbegyűjtő volt Kunszálláson. Ott került ő is közelebbi kapcsolatba ezzel a fontos élelmezési cikkel. Az általános iskola elvégzése után a Győr megyei csermajori Tejipari Tenchnikumban tanult. Amikor 1955-ben megkapta oklevelét, a gyulai Tejporgyárban lett gyakornok, s itt járta végig a szakma különböző állomásait. Volt laboráns, művezető, főművezető, majd üzemvezetői teendőkkel bízták meg. Tizennyolc évi gyulai tartózkodás után vállalta el a körmendi Gvermektápszergyár főművezetői beosztását. Széleskörű tapasztalatait ebben az üzemben bővítette tovább. Az ő irányításával készültek a pvermektápszerek, s a közismert Roll jégkrém is. Már-már úgy látszott,'hogy „innen megy nyugdíjba”. amikor ajánlatot kapott: vállalja el a félegyházi tejüzem vezetését. 0 — Ez a mi körzetünk — mutatja Patyi József a házilag készített térképet. — Ezekbe a városokba jutnak el termékeink. — Nagyon meglepett az ajánlat, jól éreztem ott magam, de azután mégis hazajöttem — emlékszik a gyorsan elröppent négy esztendő első napjaira. — Belecsöppentem az építkezés kellős közepébe és most már elmondhatom, öröm volt részt vállalni munkahelyünk megteremtésében. Zökkenőmentes volt az indulás és azóta sincs megállás. Negyvenötén láttunk munkához. Kezdetben csak tejjel foglalkoztunk. Jelenleg 74-en hétféle terméket, 18 féle kiszerelésben juttatunk el a fogyasztókhoz. Sokszor halljuk, hogy az üzletekben kevés a tejtermék, kicsi a választék. Mi tudnánk adni mindent, korlátlan mennyiségiben, ha rendelnének a boltok. Az iskolákkal is hasonlóan vagyunk. Szállítanánk az iskolatejet, a kakaót, a hűtést nem igénylő sajtokat, de hiába az iskolalátogatás, a körlevelekben megtett ajánlat, kevés árut rendelnek a diákok részére. Patyi József belemelegszik az üzem munkájának, gondjainak ismertetésébe, majd témát váltva elismerően mondja: — Üzemünk négy szocialista brigádja egyre jobb eredményeket ér el mind a termelő, mind a társadalmi munkában. A Kiskun napokon rendezett kiállításon serleget és ezüstérmet kaptak termékeink. Az öntikéntes kollektívák lelkiismeretes tevékenysége nélkül nyilván nem kaptunk volna ilyen szép elismerést. Opauszky László 1975-ben még mindössze 72 dolgozója volt a solti Vegyesipari Szövetkezetnek, s évi termelési értékük alig haladta meg a 10 millió forintot. Ma már csaknem kétszáz dolgozót foglalkoztatnak és idei termelési tervük több mint 40 millió forint. Az elmúlt esztendőt ötmilliós nyereséggel zárták. A gyors ütemű fejlődést, elsősorban a prof il tiszti tásna k, korszerűsített termékeiknek, s a jobb munkaszervezésnek köszönhették. Alig fél évtizede, még kőműves, festő, bádogos, sőt fodrász és szíjgyártó részlege is volt a Solti szövetkezetnek. Jelenleg csupán háromféle — cipész, asztalos- és vasipari — tevékenységet folytatnak. Idei első féléves időarányos tervüket 104 százalékra teljesítették, s ezzel együtt mintegy hárommillió forint nyereséggel termeltek. — A Duna Cipőgyár dunaújvárosi gyáregységével 1975-ben kötöttük az első megállapodást, miszerint cipőtalpakat és talpbéléseket készítünk részükre — mondja örsi Bálint, a Vegyesipari Szövetkezet elnöke. — Ma már ötven betanított munkással dolgozik ez a részlegünk, s a cipőtalpgyártásból származó évi árbevételünk 22 millió forint. Ez szövetkezetünk össztermelésének mintegy 50 százaléka. öt év alatt megkétszereződött a részleg termelékenysége. Dunaújvárosi partnerünk üzeműnk bővítését sürgeti. — Milyen termékeket gyártanak asztalos részlegünknél? — Többnyire iskolafelszerelési cikkeket, beépített szekrényeket, heverővázakat. Legnagyobb megrendelőnk évek óta a TANÉRT Vállalat és a Kalocsai Asztalos- ipari Szövetkezet. A kalocsaiaknak az idén, csaknem kétezer darab kétszemélyes heverővázat készítenek asztalosaink. Kaptunk megrendelést továbbá a dunaújvárosi kórháztól is; beépített szekrények, épületszerkezeti és falburkoló elemek gyártására. A TANÉRT részére különböző könyvtári berendezésekét, szekrényeket, hidraulikus, valamint kézi mozgatású iskolai falitáblákat készítünk. — Hidraulikus táblákat? — Igen, 1971-ben készítettük az elsőt, a Műszaki Egyetem segítségével, de saját konstrukcióként. Azóta már tökéletesítettük, to- v'bbfeilesTfpUük e termékünket. Nagv felületű — 20—75 négyzet- méteres — három írólaoos táblák ezek. Elektromos vezérléssel 0 A cipőtalpak rámázását géppel végzik a betanított munkásnők. (Méhest Éva felvételei.) 0 A beépített szekrények elemeit csiszolja Dimitrov István. szakmunkás. működtethetők, s egy hidraulika mozgatja az írólapokat. Ma már szinte valamennyi nagyobb felsőfokú oktatási intézményben található egy-két darab belőlük. Hidraulikus iskolatáblát egyébként sehol nem gyártanak az országban, csak itt, Solton. Sajnos az áruk ma még kicsit borsos, hiszen darabja 140 ezer forintba kerül. Ezzel magyarázható, hogy a/ általános és a középiskolák nur, rendelnek ilyen típusú táblákat. A kézi mozgatásúak, már jóval olcsóbbak. Ezekből általában 100—150 darabot gyártunk évente. Jelenleg 35 asztalosunk van A szövetkezet évi össztermelésének körülbelül a 25 százalékát adja ez a részleg, a vasipari Üzemünkhöz hasonlóan. Az asztalosipari termékeink fém tartozékait, az iskolatáblák vas vázait, elektronikus és hidraulikus berendezéseit is szövetkezetünk vasas szakemberei készítik,' Solton ma már úgy emlegetik a Vegyesipari Szövetkezetét, mint a község negyedik legnagyobb ipari üzemét. Alig négy év leforgása alatt megnégyszereződött a szövetkezet termelése. Kétségtelen, hogy nem sok üzem dicsekedhet Bács-Kiskunban ilyen gyors, dinamikus fejlődéssel. Koloh Elek
