Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-09 / 211. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. szeptember 9. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Az energiaipar tartaléka A tüzelőanyag-energiamérleg elemzése azt mutatja, hogy az energiahordozók felhasználásának hatásfoka manapság világszerte csupán 32—48 százalék, s így a veszteségek 52—68 százalékra becsülhetők. Ebben a helyzetben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nagy figyelmet fordít az energiatakarékossági politikára. E poUtika végrehajtásának hatékonyságát a KGST az új technikával hozza összefüggésbe. A KGST-tagállamok az 1980-ig tartó időszakra kidolgozták a tüzelőanyagok és az energiatakarékos, ésszerű felhasználására irányuló műszaki-tudományos együttműködés programját, amely közös munkák egész rendszerét irányozza elő kevésbé energiaigényes technológiai folyamatok kifejlesztése, az energiaipari berendezések hatásfokának a növelése céljából. Űj technológiák Jól ismert, hogy manapság nem létezik egyetlen nagyobb üzem sem, ahol a technológiai folyamatban ne vennének részt kemencék, szárítók, kazánok, tűz- szekrények, égőfejek. Mindez beletartozik az úgynevezett „energiafelhasználó és energiaátalakító berendezések” fogalmáiba. Ezek megkülönböztető jegye a nagy fajlagos tüzelőanyag-felhasználás. Ma ezeket új technológia váltja fel, amely a tüzelőanyag égetési folyamatainak hatékony megszer- vezési módjain alapul. Az egyik ilyen módszer a ciklon módszer. Ezen alapul a ciklonos égőfejek egységes sorozatának a kidolgozása a kén, illetve a kazánokban, a szárítókban és más berendezésekben keletkező tüzelőanyagok, hulladékok égetéséhez. Ezeket az égőfejeket széles körben alkalmazzák majd a" vegyipari, a cellulóz- és papíripari, s más üzemekben. Egy kisméretű ciklonos égőfej'bevezetésének gazdasági eredménye évente megközelíti a 40 ezer rubelt. A KGST-tagállamokban és az iparilag fejlett tőkésországokban végzett vizsgálatok mutatják: a vegyiparban, az olajvegyiparban, a fafeldolgozó iparban alkalmazott technológiai folyamatoknál célszerű magas hőmérsékletű hőhordozók felhasználása. A maximum szerves anyagoknál 400 Celsius fok, sóknál 600 fok, fémeknél 1000 fok lehet. E hőhordozók fizikai állapota nem változik az említett hőmérsékleteknél. Ez lehetővé teszi az energiaforrások nagymértékű megtakarítását. Közösen folyik az úgynevezett fluddizált rétegű kazánok kifejlesztése. Ennek az új technológiának a megjelenését a környezet- védelem követelményei tették szükségessé. A kazános ipari üzemekben és a közüzemi szektorban ugyanis a jövőben a korábbiaknál sokkal szélesebb kömben használnak majd fel gyenge minőségű tüzelőanyagokat és hulladék tüzelőanyagokat. Az új technológia alkalmazása lehetővé teszi a kén- oxid-kibocsátás 85—95 százalékos, a nitrogénoxid-kibocsátás 40—50 százalékos mérséklését. Emellett a kazánok méretei felére csökkennek, s a legyártásnál felhasznált fémmennyiség 20—30 százalékkal csökken. Másodlagos energiaforrások Az egyes termelési részlegeken az energiaforrások felhasználási minőségének objektív értékelésére, megalapozott normáinak kialakítására nagy hatékonyságú ellenőrzési rendszerek, valamint automatizált információs és mérési rendszerek kimunkálása folyik a KGST keretében. E rendszerek 'bevezetésének gazdasági 'hatékonyságát az éves energiafelhasználás 2 százalékára, visszatérülésük idejét nem egészen egy évre becsülik. A tüzelőanyagok megtakarításában a KGST-tagállamok jelentős tartalékként tartják számon a másodlagos energiaforrásokat. Hatékony módszereket dolgoznak ki a hő- és atomerőművek huila- dékhőjének, valamint az ipari üzemekben keletkező másodlagos energiaforrásoknak a hasznosítására. Ez a hőenergia felhasználható települések hőeUátásána, melegházak fűtésére. Magyar szakemberek számítása szerint, például egy 220 megawattos turbinaegységgel működő atomerőmű hulladékhőjének hasznosítása 56 hektáros melegházban 3 'millió rubel megtakarítást eredményez. Különböző iparágakban előirányozták, hogy olyan korszerű technológiai folyamatokat alkalmaznak, amelyek biztosítják a villamos- és a hőenergia felhasználásának a mérséklését. A vegyiparban például új technológiák bevezetése lehetővé teszi a földgáz felhasználásának 30—37 százalékos csökkentését az ammónia- gyártásban, a karbamidgyártás- ban pedig az energiafelhasználás 40 százalékos csökkentését. Redukáló gázok A színesfémkohászatban az alumínium korszerű fizikai-kémiai eredményeken alapuló új gyártástechnológiája csökkenti a villamos energia, illetve az elektródák felhasználását. Tökéletesebbé válnak a technológiai folyamatok a vaskohászatban is. Például forró redukáló gázok befúvása a Martin-kemencébe lehető teszi a kokszfelhasználás több mint 30 százalékos leszorítását. A hengerüzemekben az energiafelhasználás csökkentését a folyamatos acélöntés bevezetése biztosítja. Szervezeti, technológiai intézkedések egész rendszerének- bevezetésével, a vasúti, a vízi, a közúti és a városi közlekedésben, továbbá az építőiparban és a mező- gazdaságban szintén nagy mennyiségű tüzelőanyagot lehet megtakarítani. (APN—MTI) J. Ty. A munkaerő- és munkaügyi problémák komplex megoldása A munkaerő-problémát a KGST- tagországok többségében tapasztalható munkerőhiány teszi időszerűvé. A szocialista közösség munkerő-potenciálját — 18—69 év között — a társadalmi termelés 80 százalékban, a tanulókat is figyelembe véve pedig közel 90 százalékban hasznosítja. Sok országban lassul a népesedés növekedési üteme. A folyó 15 évben <1976—1990 között) ez az ütem jóval lassúbb lesz, mint az előző 15 évben (1961—1975 között). Egyesített erővel A munkatermelékenységet növelő tartalékok mozgósításának programfeladatait minden KGST- tagország kijelölte. Ez először is a termelés műszaki felszerelését, - a kézi munka hányadának csökkentését jelenti. Másodszor tökéletesíteni kell az ösztönzési rendszert, növelni a dolgozók érdekeltségét a munkatermelékenység növekedésének eredményében. Harmadszor hasznosítani a dolgozók alkotó kezdeményezéseit, az élenjáró tapasztalatok cseréjéből adódó lehetőségeket mind az egyes országokon mind a szocialista közösségen belül. Az elmúlt 10—15 évben lényeges haladás történt a termelés tudományos-műszaki színvonalában, nőtt a munka energiai, villamosáram- és alapellátottsága. Az automata sorok, a korszerű technológiák széles körű bevezetése azzal járt, hogy a gépesített és automatizált munkát végző dolgozók létszáma az átlagosnál gyorsabb ütemben nőtt. A Szovjetunióban például 1966-tól 1975-ig a dolgozók száma 21 százalékkal, az automatákat kiszolgálók száma pedig 90 százalékkal emelkedett. A tudományos-műszaki haladás hatására javul a dolgozók szakmai és szakképzettségi összetétele, nő a szellemi munkát végző dolgozók hányada. A KGST-tag- országokban a dolgozók átlagosan 20 százalékának szakközépiskolai vagy felsőfokú szakmai végzettsége van. A fejlett szocializmus építésének gyakorlata több aktuális problémát vet fel a munkaügy és a társadalmi kérdések területén, elvileg új hozzáállást kíván egyesített erővel történő megoldásukhoz. A munka szervezése, a bér tökéletesítésének formái és módszerei a konkrét gazdaságépítési feladatoknak, a termelés nemzeti sajátosságainak megfelelően alai kulnak és valósulnak meg. Ez nagy lehetőséget teremt a tapasztalatcserére. Az erre vonatkozó sokoldalú tervezési együttműködést az állami munkaügyi szervek tudományos-kutatói intézetei, valamint a szakszervezetek végzik. Együttesen tekintik át a munkaerőforrások ésszerű hasznosításának, a bérezés és az anyagi ösztönzés tökéletesítésének; a tudományos munkaszervezésnek, a dolgozók és családjaik társadalombiztosításának, a munkafeltételeknek és a munkavédelemnek, valamint a munkaügyi törvényeknek a kérdéseit. A szocialista munkaversenyek, a vállalati kollektívák tapasztalatcseréi nagy figyelemben részesülnek a szocialista országok szakszervezeti központjai képviselőinek nemzetközi tanácskozásain. Közös monográfiák Felbecsülhetetlen jelentőségű a testvéri országok együttműködése a szocialista munkaszervezés fejlesztésére nézve Kubában és a Vietnami Szocialista Köztársaságban. A Szovjetunió és más KGST- országok közreműködésével például sikeresen kidolgozták és elfogadták a munkatörvénykönyvet Vietnamban, 1978-ban pedig tudományos munkaszervezési intézetet hoztak létre. Kuba állami munkaügyi és társadalombiztosítási bizottsága alaposan tanulmányozta a KGST- országoknak a munkavédelemre, a társadalombiztosításra, a munkatörvénykönyvre, az anyagi felelősségre vonatkozó törvények kidolgozása terén szerzett tapasztalatait. A testvéri országok tapasztalatai alapján kísérleteznek egy olyan rendszernek a bevezetésével, amelynek értelmében a vállalatok és a szervezetek közvetlenül veszik fel a dolgozókat. A gépipari, vegyipari és textilipari szakmák elsajátítására fiatal munkások érkeznek Kubából az NDK-ba és Csehszlovákiába. Mindez végeredményben kedvezően befolyásolja az országban a foglalkoztatottság szintjének emelését. Az elmúlt években összegezték a KGST-országok tapasztalatait az ésszerű munkaerő-hasznosítás, munkaidő-kihasználás és a munkatermelékenység emelése terén. Közös monográfiák jelentek meg a bérezés és az anyagi ösztönzés fejlesztésére tett együttes erőfeszítések eredményeiről. Tanulságosak a munkaerőelosztás terén szerzett lengyel tapasztalatok. A mezőgazdaság, a közlekedés, a szolgáltató- és javítóipar szakemberellátása kormányprogram alapján folyik, amely konkrét feladatokat irányoz elő az egyes főhatóságok, helyi szervek -és az ipari szövetkezetek szövetségei számára,' hogy biztosítani lehessen a szakemberáramlást a kiemelt tevékenységi területekre. A program sikeresen megvalósul: 1979-ben a foglalkoztatottak száma főképp á szolgáltatási szférában és a mezőgazdaságban emelkedett (országosan közel 90 ezer fővel). A munkatermelékenység növekedésének hányada az ipari termelés bővítésében 1978-ban 100 százalék volt. Több szabadság Az NDK-ban jelentős munkaügyi rendelkezés a szabadságok kiadásának új rendje. Most minden dolgozó szabadságnapjaihoz még legalább 3 pótnapot kap. így a szabadság átlagos időtartama 18. napról 21 napra- emelkedett. Több szabadságot kapnak a termelésben, a kereskedelemben dolgozó tanulók, a 18 évnél fiatalabbak, a két- vagy többgyermekes anyák. Látható, hogy a munkaügyi együttműködés célja a testvérpártok kongresszusain kijelölt legfontosabb társadalmi-gazdasági feladatok megoldása. Az együttműködés komplex módon befolyásolja a tagországok termelési és munkafeltételei kiegyenlítődésének meggyorsítását. (APN—MTI) Ny. Sz. Készülődés az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra Alig zárta be kapuit az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás, máris megkezdődött a felkészülés az ipar nagy seregszemléjére, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. Megyénk ipari üzemei és szövetkezetei évek óta megjelennek termékeikkel a BNV-n, s a hagyományos áruk bemutatása mellett kiállítják az újakat is. A korábbi években sokszor elhangzott bírálatok ma már nem érvényesek, a bemutatott cikkek döntő többségét máris meg lehet vásárolni. Az alábbiakban egy gyáregység és két ipari szövetkezet BNV-re való készülődéséről adunk hirt. 9 A Kézi szerszámgyár kecskeméti reszelőgyár egysége évek óta bemutatja termékeit, amelyekkel hazai és külföldi megrendelők igényeit elégíti ki. Sikereiket a vásár utáni megrendelések bizonyítják. Tavaly például bemutatták a polírozott asztalosvésők mintadarabjait, s az idén már 100 ezer darabos megrendelést kell kielégíteniük. Az ez évi új termékeik között jelentős a húsipari fenőacéi, amelynek gyártásával jelentős importmegtakarítás érhető el, s emellett a hazai gyártmány jóval olcsóbb a külföldinél. Felvételünkön Göblyös István technológus a húsipari fenőacélt és a többi kiállításra kerülő terméket ellenőrzi. • A kiskunmajsai Cipőipari Szövetkezet termékei a korább) évekéhez hasonlóan, az id^n is sikerre számíthatnak. Legújabb termékük a vízhatlanított velúrból készült négyféle szármagasságú női csizma. A Pécsi Bőrgyár új terméke ez a fajta bőr, s a fővárosi Centrum áruházakkal együtt a majsai szövetkezetét bízták meg, készítsenek 3 ezer pár női csizmát ebből a BNV-re. Ha a látogatók körében sikert vált ki ez az új, divatos csizma, a maj- saiak továbbra is vállalják az előállítását. Felvételünkön: Bartyuk József meó-vezető és Kovács Lászlóné a BNV-re kerülő csizmákat ellenőrzi, illetve csomagolja. • A kecskeméti Asztalosipari Szövetkezetben készülő koloniálbútorokkal hosszú évek óta(alálkpz- bat a BNV közönségé. Nem utolsósorban ennek ki>,- szönhető, hogy a kecskeméti szövetkezet alig győzi kielégíteni az egyre növekvő igényeket. A tavaly vásárdíjat kapott szekrénysor újbóli bemutatása mellett számos újabb bútordarabot is kiállítanak a BNV-n. Képünkön: Skultéti Imre asztalos — aki 29 éve dolgozik a kollektívában, s első perctől kezdve részese a koloniálbútorok gyártásának —, a szekrénysor ajtaját szereli. (Opauszky László felvételei) SZÜRET ELŐTT A KISKUNSÁGBAN Több külső segítségre lesz szükség A kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek termelési értékének jelentős részét a szőlő- és gyümölcstermesztési ágazat adja. A szüretre történő felkészülés összetett feladat. A feldolgozásra, értékesítésre kerülő termékek mennyisége, különösen a minősége nagymértékben függ a szervezéstől. Szükség van elegendő munkáskézre, szedő- és szállítóedényekre, gépjárművekre, a feldolgozás biztonságára, nem közömbös az emberi oldala sem ennek a nagy munkának, hiszen gondoskodni kell a dolgozók ellátásáról. Ide tartozik az étkezés, a munkahelyre történő szállítás, szállásról való gondoskodás, melegedők létesítése és így tovább. Szólni kell még a bérezésről, az ösztönző premizálásról, a munkaversenyről. Mindehhez az üzemek vezetői rugalmas irányítása, fokozott ellenőrzése szükséges. Üzemi együttműködések A területi szövetség szakemberei a körzetükhöz tartozó mező- gazdasági szövetkezetekkel megtárgyalva, számba vették az idei szőlőszüret, valamint a gyümölcsszedés várható 'gondjait. Az összesített jelentést a szövetség elnökségi ülésén megvitatták. A körzetben összesen 30 ezer hektárnyi szőlőterület van, az ágazattal foglalkozó szövetkezetek közül mintegy 2300 hektárnyi üzemi termőszőlő terméséinek nagyobb részét magiu'k dolgozzák fel, ehhez 360 ezer hektoliter tárolótér és a szükséges feldolgozó berendezés áll rendelkezésükre. Elegendő tárolóterük van, még mintegy 15—20 ezer tonna kisüzemi, illetve a szakszövetkezeteknél, a tagi kezelésben lévő területek szőlőtermésének átvételére és feldolgozására is. Fontos szerepet tölt 'be a körzetben az üzemek együttműködése. Az állami gazdaságokkal huszonkét szövetkezet alakított ki kooperációt, ehhez szükséges hozzátenni : 'mintegy 50 ezer hektoliter szövetkezeti tulajdonban lévő, de az állami gazdaságok borászati üzemeiben épített tárolótér is segíti a betakarítást, feldolgozást, valamint a forgalmazást. Az állami gazdaságok 1400 hektárnyi szőlő termését veszik át. Megjegyzendő, hogy ez összesen az állami gazdaságok tárolási lehetőségének csak 7—8 százalékát jelenti. A Közép-magyarországi Pince- gazdaság harmincnyolc Szövetkezettel van kapcsolatban. Ezen kiviül számos kistermelővel. Számolni kell azzal, hogy a borok jelentős 'hányada, körülbelül 40 százaléka exportra megy. Az igények — mint ismeretes — egyre nőnek a külföldi piacokon. A szüretnél és a feldolgozásánál ezt szem előtt kell tartani. Költségek és árak Nem kis gond a gyümölcs betakarítása sem, elsősorban a téli almáé. A kiskunsági szövetkezeték csaknem 6700 hektárnyi gyümölcsösének itöibb mint negyede az alma. Ez a terület adja a közös gazdaságokban termesztett összes gyümölcsmennyiség mintegy 65 százalékát. Az eddigi szemlék alapján a minőség jónak ígérkezik. Viszonylag elfogadható a várható hozam is. Nem úgy, mint a szőlőnél, amelynél az előző becslésihez ^viszonyítva, kevesebb termés várható, sőt a minőséggel is gondok lehetnek. Az alma jelentős része szintén exportra megy, főként a Német Demokratikus Köztársaságba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, Szovjetunióba. Valamennyit szállítanak a nyugati országokba is. Itt is ’ nagyon kell ügyelni a minőségre, a gondos szedésre, csomagolásra, hogy magasabb árat tudjanak -elérni a gazdaságok. Az elnökségi ülésen kialakult vita jól tükrözi a gazdaságok gondjait. Már eddig is számos jelzés érkezett a szőlő felvásárlási áraival kapcsolatban. A mezőgazdasági termeléshez szükséges gépek, berendezések, vegyszerek, tehát az ipari eredetű termékek ára egyre magasabb. A Középmagyarországi Pincegazdaság mintegy 7 százalékos felvásárlási áremelést helyezett 'kilátásba. Az alacsonyabb cukorfokú szőlők termelési költségeinek emelkedését még a felárakkal sem tudja ellensúlyozni. Egyébként a számítások szerint a termelési költségek növekedése fölözi az áremeléseket. Mindez befolyásolhatja a termelési kedvet és azt, hogy a jövőben mennyi szőlőt telepítenek. Egyszerre és gyorsan Az elnökségi ülés több órás vitája azt bizonyította, hogy sok mlég a nyitott kérdés. A területi szövetség igyekszik továbbítani az észrevételeket. A költségek jelentős növekedésén, valamint az ár- témákon kívül a legnagyobb gond a szükséges munkaerő előteremtése, szinte minden gazdaság igényel külső segítséget. Ennek megszervezése rendkívül fontos, nagyon hasznos, hogy az ipari üzemekkel is szerződést kötőitek. Sok segítséget adhatnak a diákok, lehetőség van a belső munkaerő átcsoportosítására is. Számolni kell azzal ugyanis, hogy a szőlőszüret, valamint az almaszedés, mint minden munka, az idén elhúzódik. Egyszerre és gyorsan kell elvégez.- ni az őszi tennivalókat és ehhez a szokásosnál még több külső segítségre lesz szükség, hiszen a gazdaságikban ezzel együtt.a szántóföldi munkákat, betakarítást, szántást, vetést is el kell végezni. K. S.
