Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-02 / 205. szám
1980. szeptember 2. • PETŐFI NÉPE • 2 ETVÉDELEM Hová tűnt a Duna kékje? mmmsmmk • Víziszárnyasok kedvelt tanyázóhelye Bajától délre a szeremlei Duna és mellékága, ahová kevésbé hatol be a szennyező anyag. (Karáth Imre (elvétele) A híres Kék Duna — bizony csak a zeneszerző, Johann Strauss fantáziájában létezett, minthogy a Duna sohasem volt kék, hanem Zöld. Igaz, a folyó színe száz év alatt megváltozott: ilyen sárgás- szürke sem volt, mint most. Kék csak olyan mély folyó lehet, amely nem hordalékos, mint a Duna. A Vízügyi Tudományos Kutató Intézetben ezt állítják a szakembereik, akiktől a Duna „zöldjét” kértük számon. Fizikai, kémiai okok Legnagyobb folyóink színe — mondták — erősen nyugtalanítja a vízügyi és környezetvédelmi szakembereket. A víz szennyezettsége megváltoztatta annak fizikai és kémiai tulajdonságait. Nagyapáink még itisztíjtás nélkül ihattak a Dunából, ma pedig nagy gondot jelent ivóvízzé tisztítása. Oka kettős : az urbanizáció lés az iparosodás. A mólt századiban sokkal alacsonyabb volt a vízigény, mint napjainkban. Még nem épült ki a csatornahálózat, a szennyvíz sem került vissza a folyóba — erre szolgáltak az emésztőgödnök. Az emberek is kevés vizet használtak 4- mindössze néhány litert naponta] Hazánkban az első korszerű csatorna 1840-ben épült Pesten. Bécsben már korábban megépült, és a császárváros szennyize akkor még tisztítás (derítés) nélkül ömlött a Dunába. Hozzánk a Duna vize szennyezetten érkezik, de ennek mértéke egykor elenyésző volt. Közbeni Pozsony, Győr, Komárom csatornái is mind jobban szennyezték a folyót, Budapest iparosodásával pedig egyre több csatornára és vízvezetékre lett szükség. A vízvezeték kiépítése 1868-ban kezdődött, akkor 10 ezer köbméter vizet juttattak el a vezetékek a fogyasztókhoz, ma ennek százszorosát, több mint napi egymillió köbmétert. Természetes, hogy a szennyvízmennyiség is százszorosára növekedett. A háztartási mosó- és tisztítószerek, a műtrágyák és növényvédő szerék használata révén korábban nem is ismert szerves és „szervetlen vegyületek mérgezik a vizet, az ipar pedig melléktermékként tömény szennyvizet bocsát a folyóba. A folyó öntisztulása .Minden természetes víznek öntisztító képessége van. Az öntisztulás során a . szerves anyagok szervetlenekké bomlanak le — ezt a szakemberek asszimilatív kapacitásnak nevezik. Mint azonban minden kapacitásnak, ennék is vannak határai. Addig van egyensúly, amíg a szennyező anyagokkal a víz meg tud birkózni. Ha az egyensúly felborul, teljesen megváltozik a víz tulajdonsága. Végső esetben minden élet kipusztulhat benne. A Dunánál egyelőre nem tartunk itt, de ilyen volt a helyzet a Sajónál és csak az utolsó pillanatban tett intézkedések hatásiára javult ott a helyzet az elmúlt években. Tulajdonképpen csak a felszabadulás után kezdtük felismerni, hogy a szennyvízzel tenni kell valamit, ha nem akarjuk, hogy folyóink tönkiremenjenek. A bökkenő az volt, hogy a szennyező anyagok sokfélesége állandóan nőtt, és a korábbi tisztító-derítő megoldások egyre alkalmatlanabbakká váltak. Új tudományág keletkezett: a környezetvédelem, amely nemcsak a vizek, hanem a levegő és egész környezetünk tisztaságával, az ember és természet kölcsönhatásával foglalkozik. Az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartozó 12 vízügyi igazgatóság laboratóriumai hazánk valamennyi taván, folyóján mintát vesznek; biológiai és kémiai szempontból naponta ellenőrzik a vizeket. Az összegezett adatok alapján vízminőségi térképek készülnek. Rendszeresen ellenőrzik az üzemek, vállalatok szennyvíz-kibocsátó helyeit ia Korántsem végleges megoldás a túlszennyezett vizekért a bírság kiszabása, de jobb híján ez is valami: a szennyvíztisztítása nagyon drága, költsége gyakran az üzemek összes beruházásának 15 százalékát is meghaladja. A víz az ember számára létfeltétel, az iparnak nyers- és segédanyag — semmivel sem helyettesíthető. Erről nem szabad megfeledkezniük azoknak, akik hajlamosak egy tollvonással törölni a víztisztítást szolgáló beruházásokat Az alapelv az, hogy ott kell elsősor,ban tisztítani a vizet, ahol a szennyezés keletkezik, és csak tisztított vizet szabad visszaibo- csátani a folyómederbe. Létkér- , dés, hogy hazai vízkészleteink az öntisztulás határain beliül maradjanak. Nemzetközi összefogással 6 valóban hazai készletekről van' szó? Vizeink 98—99 százaléka (a termálforrásoktól, fúrt és ásott kutaktó! eltekintve) külföldről (már erősen szennyezetten) érkezik hozzánk. Gyakori az olajszennyeződés, a cukorrépa szezon idején pedig megjelenik vizeinkben a fonalgomba. A víztisztaság már nemzetközi ügy. 1948 éta, a belgrádi egyezmény alapján működik a Nemzetközi Duna Bizottság, amely jogutódja a korábbi nemzetközi szervezeteknek. Ez a bizottság a hajózás érdekében is foglalkozik a víz minőségével, de nem ez a fő feladata. Jelenleg nincs olyan nemzetközi szervezet, amely kifejezetten a Duna vízminőségének védelmével foglalkozna. A Duna menti szocialista országúk a KGST keretében szorgalmazzák olyan szervezetek, egyezmények létrehozását, amelyek garantálnák a vízminőség védelmét Más nemzetközi szervezetek, az ENSZ és szakosított szervezeted, így a WHO is osztja ezt az, álláspontot Célravezető lenne például olyan (hosszú távú kutatási program megvalósítása nemzetközi összefogással, amelyben minden Duna menti ország részt venne, és hasznát láthatná. —nn —n Radiológuskongresszus Pécsett ülésezik a X. magyar radiológuskongresszus, amely a röntgenvizsgálat és a sugárkezelés új módszereit vitatja meg. Az orvostudományi egyetemen hétfőn megnyílt tudományos tanácskozáson mintegy négyszáz orvos vesz részt, tíz országból érkeztek külföldi vendégek. A tudományos ülésen — két szekcióban — összesen százharminc előadás hangzik el a rönt- genidiagnosztika és a sugárterápia témaköréből. A radiológusok különösen nagy figyelmet szentelnek az úgynevezett artériás katéter- technika gyógyítás céljára való alkalmazásának. Az eljárás hazai bevezetésének egyik úttörője a Pécsi Orvostudományi Egyetem ár. Kuhn Endre professzor vezette radiológiai klinikája., A kongresz- szus hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az új módszert széles körben alkalmazzák a magyar kórházakban és klinikáikon. A kongresszus alkalmából orvostechnikai kiállítást rendezitek, amelyen neves hazai és külföldi cégek mutatják he legújabb röntgendiagnosztikai és sugárterápiás készülékeiket. (MTI) Bélyegnap Nemzetközi bélyegkiállítással, szakmai előadássorozattal ünnepli egyebek között a hazai filate- lista mozgalom az 53. bélyegnapot szeptember 13-án. Az ünnepi eseményre a posta három értékből álló bélyegsorozatot és blokkot bocsát ki. A magyarországi üvegművészet legszebb darabjait bemutató bélyegek Zombory Éva grafikusfűvész tervei alapján, több színű ofszet- nyomással, a Pénznyomdában készültek; a bélyegek 326 300 fogazott. és 7400 fogazatlan, a blokk 269 300 sorszámozott fogazott és 7400 sorszámozott, fogazatlan példányban. Az egyforintos bélyeg 1850-ből származó boroskan- csót, a két- és a háromforintos egy-egy XIX. századi poharat ábrázol. A blokk bélyegén az 1900-as évek elején Pécsett készült pohár látható. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége a bélyegnap hagyományos eseményeként szeptember 13—21. között rendezi meg az országos bélyegkiállítast, amely ezúttal nemzetközi méretű lesz. A nagyszabású bélyegbemutató hazai anyagát abból a szempontból is értékelik majd, hogy közülük melyik lesz érdemes a részvételre az 1985-ben Budapesten rendezendő bélyeg-világkiállításon. Az idén sem marad el az év legszebb bélyege pályázat eredményhirdetése és díjkiosztása, amelyre a kiállítás megnyitásának napján kerül sor. KÉPERNYŐ A beszélő tévé Érzésem szerint augusztusban a szokottnál többször láthattunik- hallhattunik képernyőire rögzített régebbi előadásokat Csak emlé- kezetbőt: szegedi, békéscsabai, kaposvári művészek léptek föl az ország nyilvánossága előitt, közvetítették a Madách Színház érdekes Moli ere-műsorát. Élvezhettük Leoncavallo Bajaz- zóikjának ítévéváltozatát, és vegyes érzelmekkel szemlélhettük két — igenis — jeles magyar dráma színrevitelét. Hitem szerint pontosan írtam: színrevitelét, mert Ádám Ottó—Barta Lajos Szerelem című művének, Zsámbéki Gábor —Kertész Ákos Névnap című drámájának a rendezője túljátszatta a darabokat A széles, erős színészi gesztusok, a tragikus és komikus mozzanatok harsogása elfedte mindkét mű tiszta, szép mondandóját. Pedig igazán nagyszerű színészek parádéztak a Szerelemben. is, a Névnapban is. Nem az ő hibájuk, hogy egyik-másik hiteltelenné vált: ha mindegyik művész csak egy árnyalattal színezi vidámabbá vagy szomorúbbá figuráját, megbomlik a színikompozíció, megváltozik egy-egy szín helyi értéke. Az összjáték, a stí- lusegység a képernyőn még a színházban, kívántaknál is fontosabb, mivel a kamera eleve üdéméi, nagyít, felbontja a látványt A szokványos operettas zenével felhígított Szerelem, és a túlságosan hangos Névnap így sem volt rossz mulatság, időnként így is ráérezíünk e művek értékeire. A tévé felnőttként toppant életünkbe. Már első találkozásikor tudott mindent. Természetesnek tar. tottiuk, hogy földön, vizen, levegőben dolgozhatnak az operatőrök. Míg a mozi sokáig néma, majd bölcsőjében gőgácsélő kisgyerek volt, a képernyő azonnal beszélt Beszélt? Ontotta a szót Gyakran sajnálom, hogy házi barátunk életéiből kimaradt a növekedésnek ez a szakasza. Talán jobban becsülné a szót, ha megküzdőit volna érte. Talán a szerkesztők, műsorvezetőik, riporterek többet tennének azért, hogy a szép beszéd, a szép magyar beszéd ösztönző példája legyen a Szabadság téri intézmény. Talán gyakrabban szerepeltetnének a Falujárásban életéről oly szemléletesen nyilatkozó bugaci bácsihoz hasonló ókess zálókaifc. Élvezettel hallgattam. Mennyi ízzel, színnel adta elő mondandóját. Hivatalos nyilatkozóknál, némely ténymagyarázónál, bemondónál a mondat elején tudom a végét, másodpercekkel előbb megérzem, hogy most melyik klisé következik. A bugaci riportalany fordulatos, árnyalt beszéde lekötötte a figyelmemet, egy pillanatra sem untatott, ment mindig mondott valamit Pozsgay Imre művelődési miniszter évnyitója azt bizonyította, hogy ünnepi alkalommal is szólhat felelős vezető közvetlenül, szakkérdéseket is taglalhat közérthetően. Dagályos szólamok nélkül is éreztethető az esemény jelentősége. A kitűnő Tere-íere sikere a jól megválasztott véleménynyilvánítóknak is köszönhető. Legutóbb is minden meghívott igényt formált saját nézeteinek kifejtésére. Igyekeztek meggyőzni egymást, a nézőket állításaikról. Éppen ezért a legkifejezőbb, a legjellemzőbb szavakat, fordulatokat keresték; ettől lett életes ez a műsor. Mintha odahaza, baráti társaságban győzködtek volna: senki sem ala- kösikodött, hivataloskodott. Ebben a közegben vált a hathárom előzményeire emlékező Sebes Gusztáv nyilatkozata szívszo- rítóan izgalmassá. Lám, mennyi minden fér néhány mondatba; szinte egy egész kor! A 6:3 és előzményei! Heltai Nándor Szociológiai tanácskozás Első alkalommal ülésezik hazánkban a Nemzetközi Szociológiái Társaság Végrehajtó Bizottsága a Magyar Tudományos Akadémiai várbeli tanácstermében. Hétfőn kezdődött ötnapos ülésén a szociológia nemzetközi szaktekintélyeiből álló testület — Ulf Himmelstrand svéd szociológus elnökletével — egyebek között az 1982-ben Mexikóban sorra kerülő X. szociológiai világkongresz- szus napirendjét tárgyalja meg. A végrehajtó bizottság évenként ülésezik és két évvel ezelőtt választott soraiba először magyar szakembert, Szalai Sándor akadémikus személyében. Ez a tény, valamint az, hogy a végrehajtó bizottság most fővárosunkban ülésezik — miként megnyitóülésen elhangzott — a magyar szociológiai kutatás nemzetközi elismerését jelenti. „Tűzre, vízre vigyázzatok, hogy károkat ne valljatok.” A régmúlt időkben így intették óvatosságra esténként a nyugovóra térő falusi embereket. A fenyegető rém, a tűzvész, nemegyszer egyetlen szikrából lett embereknek és javaknak pusztítójává. Az egykori apostagi, 1824. június 24-i faluégés például csupán néhány háznak kegyelmezett. Az életet és az értékeket ővni, menteni kellett a tűztől. Az égések gyakoriságára és a védekezés gondolatára következtethetünk • Ma így csinálják. (Straszer András felvételei) • Amikor még lőfogattal jártak oltani... abból az 1840. évi kiskőrösi főkönyvi bejegyzésből, amely hírül adja az utókornak, hogy az evangélikus egyházközség 25 forintért egy vízipuskát vett. Vizipuska- vásárlásra később, 1873-ban újra költöttek, és felfogadtak két embert. hogy a kezdetleges oltóeszközöket kezelje. Végül is, öt évvel ezután öt ház porrá égése felrázta a kiskőrösieket, 1880- ban Lábas Ferenc gyógyszerésszel i|| Régi vízipuskások, mai D—344-esek 0 A sisak a régmúltat idézi. az élén önkéntes tűzoltó-egyesületet hoztak létre. Azóta, száz éve, önként vállalkozók őrködtek és őrködnek napjainkban is Kiskőrös tűzbiztonsága fölött. Erről emlékezett meg a szombati százéves évfordulón a testület 47 tagja, idősek és fiatalok. Akik ma Jesztl József százados vezetésével, két D—344-es tartályos gépjárműfecskendővel, egy négyrészes alumínium dugólétrával, egy habkeverővei és egy kismotor-fecskendővel — mindemellett igen nagy hivatástudattal — készenlétben állnak a nap minden órájában, hogy oltsanak, mentsenek, ha kell. A századik évfordulót társaival — dr. Karafiáth Károly egyesületi elnökkel, valamint Lehoczki Sándorral, Pohankovics Jánossal, Péntek Pállal, Balázs Mihállyal, Szabó Pállal: a fél évszázada önkéntes tűzoltókkal — együtt ünnepelte a most 79. éves és hatvanéves - tűzoltói múltjával nagy megbecsülést kivívott Rácz I. György is. Rácz bácsi gyerekfejjel, még 19) 1-ben határozta el, hogy tűzoltó lesz. Kiskundorozsmán, ahol lakott, két ház égett annak idején, egy éjszaka. Az egyikben aludt — ma szűcsmester — felesége. lánykorában. Megmenekült. A segítőkész emberek kimentették a lángokból. • Rácz I. György hatvan évig volt tűzoltó. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával éa két alkalommal a Tűzrendészet! Érem arany fokozatával tüntették ki. , Később, amikor (18 évesen lett önkéntes tűzoltó), 1921 nagypéntekjén egy háztűz hőségétől .szem- gyulladást kapott; amikor 1944- ben — már mint kiskőrösi tűzoltó — a vasútállomáson szétkapcsolt két, égő tartályvagont; s amikor később, sok éven át részt vett az istálló-, a pajta- és a szé- natüzek oltásában, akkor is — mindig — a „Mentsük, ciki menthető!” jó szándékú, kollektív segíteni akarás vezérelte Rácz I. Györgyöt. — Nem a valamikori, 50 forintos egyhavi tiszteletdíjért tettem, amit tettem — emlékezett a ma már nyugdíjas tanácsi gépkocsi- vezető. — A többi emberért, magunkért. K — I
