Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-25 / 225. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1980. szeptember 25. Lassítani - nem lazítani! NEMREG hasonlítottuk össze az első félév termelési eredményéit a múlt év első félévének eredmé­nyeivel. Kiderült, hogy igazi fej­lődés csak a villamosenergia-ter- melésben és az építőanyag-ipar­ban volt. Az élelmiszeripar nagy­jából ugyanannyit állított elő, mintegy egy évvel korábban, az ipar többi területén a termelés csökkent. Mivel pedig kevesebb termeléshez kevesebb import­anyag kell, adósságállományunk növekedési üteme is jócskán le­lassult, s ez jó dolog Azon jár az- eszem napok óta, nincs-e itt a lassítás körül vala­mi félreértés. Hiszen a növeke­dést kellett volna lassítani, nem pedig csökkenésbe átmenni. A las­sítást én úgy értelmezem, hogy annak főleg a belső átrendeződés az oka, és indítéka. A vállalatok nagy része kénytelen átállni új termékekre, át kell csoportosíta­nia gépeit, embereit, át kell ren­deznie készleteit, partneri kap­csolatait, kisebb beruházásokat kell végeznie. Így átmenetileg nem jut annyi ereje a termelés- növelésre, mint korábban. Az áru­termelés, a végső kibocsátás nö­vekedési üteme csökken, mert most kicsit az utánpótlási vona­lakkal, a háttérrel kell foglalkoz­ni. Csökken a népgazdaságnak az a produktuma, amelyet bruttó termelési érték, illetve nemzeti jövedelem formájában a statiszti­ka évről évre többlétként ki tud mutatni. ÜGY TŰNIK, sokan a „lassíta­ni” követelményt úgy értelmez­ték: hát ha nincs sokkal többre szüksége a népgazdaságnak, ak­kor nem kell sokkal többet ter­melni. Különben is: az abszolút létszámcsökkenéssel az ipar nagy részében akár háromszázalékos adómentes bérfejlesztési keretet is el lehet érni. Minek akkor a bérfejlesztési mutatót minden­áron növelni? TUDOM: most is sok a bizony­talanság az új árképzési módok miatt. A világpiac sem nyújt kel­lő támpontot, hiszen alig van olyan irányzat, amihez igazodni lehetne. De azért — lássuk be — van hazai felvevő piac is. Van­nak hosszútávú megállapodá­saink, biztos külső piacaink. Megvan a begyakorolt munkás­gárda, a hatalmas gépi kapacitás. Ügy lassítani, hogy ezek kihasz­náltsága lényegesen csökkenjen, nem célszerű. Ha egy vállalat úgy lassít, hogy nemcsak a termelése csökken, hanem a jövőt előkészítő szerve­ző, átrendező tevékenysége is, az nem lassít, hanem lazít. Az a népgazdaság, amely nemcsak a végső árukibocsátás növekedési ütemét fogja vissza, hanem az átrendező, előkészítő, igazodó te­vékenység növekedési ütemét is, saját jövőjét teszi kockára. MOST KELL a gyártmányfej­lesztéseket elvégezni, új piacokat felkutatni; okos ármunkát vé­gezni, szerződéseket előkészíteni, gépeket újra felszerszámozni, munkásokat átképezni, átcsopor­tosítani. elavult termékek helyé­re újakat keresni, egyszóval so­rainkat rendezni. Ez persze azzal jár, hogy a vállalat — kifelé — az eddiginél kisebb mértékben képes teljesítményét növelni, hi­szen a bevetett erőtöbblet nagy része az átrendezésre megy. Az képtelenség, hogy a teljesítmény­növekedés is lelassul, és az' át­rendeződés is elmarad. Népgazdaságunkat korábban évente mintegy 5—6 százalékos növekedés jellemezte. Az elkövet­kező néhány évben valószínűleg csak 3—4 százalékot mutathat­nak ki a statisztikák. De ehhez társulnia kell a gvorsabb fejlődés előkészítésének is'! Pirityi Ottó TUDOMÁNY-TECHNIKA Merre tart a szerszámgépipar ? A szerszámgépeket használó iparágakban növekszik a rövidebb megmunkálási idő, a nagyobb pontosság és üzembiztonság, a mind nagyobb rugalmasság iránti igény. A szerszámgépgyártók ezeknek a követelményeknek az ismeretében igyekeznek gépeiket továbbfejleszteni. Valamennyi je­lentős szerszámgépgyártó ország termelésében lassan, de állandóan nő az NC (numerikus vezérlésű) szerszámgépek részaránya. A NC- gépek gyártását forradalmasítja az integrált áramkörös elektronikus építőelemek megjelenése és foko­zatos olcsóbbodása. Mind jobban terjed a tárolóegységekben elhe­lyezett programvezérlés. Az NC- gépeket1 egyre inkább mikrokom- puterekkel szerelik fel, amelyek egy vagy több mikroprocesszorból és megfelelő tárolóegységekből állnak. A minikomputerek mikro- komputerekkel való helyettesítése a vezérlésben lehetővé teszi az építőelemek számának csökkenté­sét és több vezérlési feladat ki­sebb költséggel való megoldását. A segéd- és mellékmunkafolya­matok (szerszámváltás, munkada­rab mozgatása stb.) tökéletesítése révén csökken a megmunkálási idő. A megmunkálás sebességének növekedése erősebb meghajtó mo-; torokat, keményebb gépágyakat, hőtűrőbb szerkezeti anyagokat és az építőelemek nagy számánál konstrukciós tökéletesítést igényel. Az esztergagépeknél a golyóorsó, a műanyagok és az erősebb meg­hajtás növeli a megmunkálás pontosságát. Egyre terjednek a munkadarab-mozgató manipuláto­rok, ipari robotok, amelyek erőkí­mélést és időmegtakarítást ered­ményeznek. A szerszámgépek mű­ködésének ellenőrzésére, irányítá­sára is új megoldásokat dolgoznak ki a szakemberek. Föld alatti erőmüvek A Ieningrádi Bányászati Kutató Intézet munkatársainak elképze­lése szerint a Föld belső hője fel­használható népgazdasági célokra is. Két, párhuzamosan haladó, mintegy három kilométer mély fúrólyukat kell kialakítani a fel­ső kemény kőzetekben, majd ezek összekötésével megteremthető a cirkulációs rendszer. A fúrólyuk­ba vizet vezetve tekintélyes meny- nyiségű hőenergia nyerhető,, hi­szen a nagy mélységekben a hő­mérséklet meghaladja a 100 Cel- sius-fokot. A számítások arról ta­núskodnak, hogy az ilyen erőmű­vek még kisebb teljesítmény ese­tén is gazdaságosak. Milyen súlyú volt a meteorit ? Ukrán tudományos expedíció nem földi eredetű gyémántgrafit- szemcsékre bukkant, melyék véle­ményük szerint hozzásegíthetnek a nagyméretű Tunguz-meteor tit­kának megfejtéséhez. A talált rendkívül szilárd álla­potú szén, amely csak igen nagy nyomáson keletkezik, megerősí­tette azt a tényt, hogy 70 évvel ezelőtt- hatalmas kozmikus rob­banás zajlott le a területen. Az izotópok szétszóródásából és a robbanás erejéből a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy a meteor súlya valószínűleg meg­haladta az ötmillió tonnát. (APN — KS) M Képünkön: a Philips rét egyik legújabb szerszámgépvezérlő beren­dezése látható, amely kétféle változatban, szákasz vezérlő és. pályave­zérlő kivitelben készül. Ha szükség van rá, a program egyes adatok, szavak törlésével vagy pótlásával módosítható, s az új program nyom­ban szalagra is lyukasztható, így visszatérő gyártás esetén újra fel­használható. A vezérlő berendezés fúró- és marógépek, esztergák és megmunkáló központok irányítására egyaránt használható. Termelnek, de nem zavartalanul Október közepéig befejezik a Bácskai Húsipari Közös Vállalat építését # A Bácskai Húsipari Közös Vállalat épülettömbje a hűtőgépegységekkel és a vágóállat-fogadó térrel. ' 'h I 1 • A Stock-Rotomat gépen beállítható a dobozolt sonka főzésének hőfoka. A bácskai állami és szövetkezeti gazdaságok évente átlágosan két­százezer sertést hizlalnak meg. Tervük szerint, ezt a számot a kö­vetkező években növelik. Ennek érdekében több gazdaság korsze­rűsíti szakosított állattenyésztő te­lepét. Jelentős a bácskai háztáji és kisgazdaságok állatállománya. Ta­valy például 85 ezer vágósertést értékesítettek a nagyüzemek köz­vetítésével. Számottevő a szarvas- marhatartás is. A tenyésztés és hizlalás fejlesz­tése, különösen a felkínált vágó­állatok feldolgozása ez ideig nem volt zökkenőmentes. A sertéshiz­lalásban, szarvasmarhatartásban hagyományosan gazdag térségben ugyanis 100 kilométeres távolságon belül nem volt számottevő hús­üzem, amióta a bajai, a kiskun- halasi, valamint a kalocsai vágó­hidat az 1960-as évek elején be­zárták. Ezek a körülmények is közreját­szottak abban, hogy a bajai járás és a város 19 szövetkezete, három állami gazdasága évekkel ezelőtt társulást alapított. Ehhez a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság, majd az állami húsipar is csatlakozott. A céljuk az évenként 200 ezer ser­tés vágására, feldolgozására al­kalmas üzem felépítése volt. Or­szágosan is egyedülálló a bácskai gazdaságok és az állami húsipar akkori kezdeményezése, hiszen közös pénzügyi alappal, kockázat- és teherviseléssel szándékoztak megoldani a gondjaikat. A cél azóta megvalósult. A ke­vés híján hétszáz millió forint ér­tékű, évenként megközelítőleg egymilliárd forintot érő húsipari terméket előállító, és 600-nál több személyt foglalkoztató üzem mű­ködik. Sőt, a Bácskai Húsipari Közös Vállalat ez év július 1-én teljes felelősséggel átvette a ba­jai járás, Baja és a kiskunhalasi járás bácskai felének tőkehús, és húskészitmény-ellátását, ahová hetenként 50 tonna készárut szál­lít. Pár héttel ezelőtt megkezdő­dött a gyárban a dobozolt sonka készítése is, egyelőre belföldi ér­tékesítésre. A közös vállalat 40—50 féle ter­mék rendszeres gyártását tervezi. Az üzem kizárólag sertést vág, amelyet a társult gazdaságok — közösen összeállított ütemterv szerint — folyamatosan szállíta­nak. Ez év márciusában 300. szep­temberben 700 sertés feldolgozása volt az átlagos napi teljesítmény. Júliustól kezdve 950 tonna hasí­tott félsertést tárolt be a székes- fehérvári hűtőházba, ahonnan 850 tonnát a Szovjetunióba exportál­tak. Amikor a társulás alapító ok­mányát 1974-ben aláírták, a be­ruházók az üzem tervezési köve­telményei között azt határozták meg, hogy a vágóhíd és a feldol­gozó teljes egészében feleljen meg az USDA. valamint a Közös Piac export-higiéniai követelményei­nek. Tekintettel arra, hogy a vál­lalat dobozolt sonkát gyárt, és da­rabolt sertéshús erportját is ter­vezi. többek között az Európai Gazdasági Közösség országaiba. Ennek a követelménynek eleget tesz a gyár szerkezeti tagolódása, és más műszaki megoldás is. ame­lyet a tervezők érvényesítettek. A vágóállat fosadása, a kazánház. a szennyvíztelep teljesen el van kü­lönítve a gvártási és késztermék szakasztól. Más kapun érkezik az élő állat a syárba. s ugyancsak más kijáraton távozik a készárut szállító iármű. A vágósertés fel­dolgozásának haladási iránva pon­tosan követi a technológiai sor­rendet. Az egy épülettömbben elhelyez­kedő üzem egészében légtechnikai berendezés teremti meg a munka­helyek kellemes környezetét. A gyárat három, egyenként 7 tonna óránkénti teljesítményű kazán látja el gőzzel. Kettőnek a telje­sítménye szükséges az üzem za­vartalan működéséhez, a harma­dik tartalék. Az együttesen órán­ként 21 tonna kapacitású kazán­ház, a gyár későbbi továbbfejlesz­tése során megnőtt gőzigény ki­elégítésére is alkalmas. A kazánok osztrák gyártmányú égőfejeit úgy képezték ki, hogy az pakura, fű­tőolaj és földgáz égetésére egy­aránt megfeleljen. Ez a műszaki megoldás azért szerencsés, mert Baját nemrég bekapcsolták a ve­zetékes földgáz-szolgáltatásba, és a Bácskai Húsipari Közös Válla­lat a leggazdaságosabban haszno­sítható energiahordozót is igény­be veheti. Az AGROBER tervezte a léte­sítmény ti az építési generálkivi­telező a BÁCSÉP, a technológiai a Monori MEZŐGÉP, a szenny­vízrendszeré a Tatabányai Szén­bányák Vállalat volt Mind a há­rom számos alvállalkozóval dol­gozott együtt Közreműködött a beruházás ki­vitelezésénél a Bácskai Húsipari Közös Vállalatot alapító mezőgaz­dasági szövetkezetek, állami gaz­daságok, az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszthöz tartozó budapesti, Pest és Bács-Kiskun megyei vál­lalatainak számos szakmunkása.. Ök együttesen évenként több tíz­ezer óra munkával, elsősorban szakipari tevékenységgel segítet­ték az' építkezést. Sajnos, az ere­detileg a múlt év • szeptember 30- ra előirányzott befejezési határ­időt á BÁCSÉP 1979. áprilisban, s a kényszerítő körülmények miatt a másik két vállalat pedig 1979. augusztusban felmondta. Üj határ­időként mind a három generál- kivitelező, az AGROBER feljegy­zése szerint, 1980. június 30-át ajánlotta fel. De ezt a határidőt sem tartották meg. Ez év szep­1 j Íhp } 1 • Működik a kolbászáru főző, füs­tölő szekrény. (Méhesi Éva felvé­telei) tember közepén a zsírolvasztó, a sajtolóüzem még nem működött, a sóraktár épülete sem volt ké­szen. Pár hónapos működés után a három kazánból kettő hibás lett, mivel az égőfejeket nem tudták pontosan beállítani. Az osztrák Weishaupt cég hozzáértő szakem­berét ugyanis nem hívta be a NI- KEX. A Bácskai Húsipari Vállalat mindezek ellenére üzemszerűen, bár nem zavartalanul termel. A közös vállalat és az AGROBER vezetőinek legutóbbi tárgyalásán a hiánypótlások, az elmaradt munkák ez év október 15-i befe­jezési határidejében állapodtak meg. Remény van tehát arra, hogy az 1979. december 3I-i határidő után háromnegyed évvel a BÁCS­ÉP, valamint a többi közreműkö­dő valóban befejezi a Bácskai Hús­ipari Közös Vállalat üzemének építését. Kiss Antal „Mit tehetsz, Ödön, ha lyuk nőtt a bőröndödön?” A fenti idézet — Tamkó Sirató Károly egyik gyermekverséből —, nem éppen pontos, viszont a kér­dés jogos, amit az alábbi eset is alátámaszt: A közelmúltban utazótáskák, sportszaityrok és bőröndkazlak kö­zött nézelődtem az egyik áruház­ban. Mellettem szalmakalapos fér­fi, éppen egy sötétzöld műbőrből készült, jókora bőröndöt szemre­vételezett. — Ez biztosan nem olyan stra­pabíró, mint az én javakorabeli utazóm — jegyezte meg ajkbigy- gyesztve. — Holmi sem fér bele, annyi. Pedig az ára elég borsos ... — Akkor ne vegye meg — bök­tem ki akaratlanul. — (Muszáj, mert a másik megsé­rült;, egy ujjnyi szakadás nőtt az oldalán. No, nem azért, mert gyenge kollekció volt. hanem mert beleakadt egy szögbe, s az kiha­sította. Muszáj venni egy újat. — Nem lehet meg javíttatni? — Hol? Mondja meg jóember, hol? Itt Kecskeméten, a Wesselé­nyi utcában volt az ÉPSZISZ-nek egy bőröndös részlege, de azt már bezárták. Kisiparos pedig tudtom­mal nincs a városban, aki ezzel foglalkozna. Volt egy a Zsinór ut­cában, de az állítólag nyugdíjba ment. Nekem nincs arra időm, hogy bejárjam a megyét — vagy uram bocsá, az országot!- —■ bő­röndjavítót keresgélve. Inkább ve­szek egy újat. Csak az bánt, hogy a régit eldobhatom a szemétbe, pedig valódi bőrből készült... Néhány nappal később, az egyik barátom is hasonló panaszokkal hozakodott elő: — Éppen elég pénzt adtunk ki'a tanfelszerelés­re, a tornaszerekre, iskolaköpe­nyekre, s most még iskolatáskát is vennem kellett a fiaimnak, mert nincs, aki megjavítsa a régit. Eddig volt egy bőröndősműhely a Wesselényi utcában, de azt be­zárták ... Valóban bezárták, erről másnap saját szememmel is meggyőződ­tem. — Miért? — kérdeztem telefo­non az ÉPSZISZ illetékeseitől. — Még márciusban lehúztuk a rolót, mert az a bácsi, aki ott dol­gozott,. nyugdíjba ment — vála­szolta a kagylóban egy női hang. — Nincs utánpótlás. De egyébként sem volt gazdaságos működtetni azt a részleget... — Tehát jelenleg, senki nem foglalkozik Kecskeméten bőrönd­javítással? — A széchenyivárosi szolgálta­tóházunkban van egy kárpitos- részleg," s ott vállalnak ilyen mun­kát is. Azt nem tudom, hogy bő­röndöt javítanak-e, de kézitáskát, retikülöket, iskolatáskákat bizto­san.. Elmentem hát a szolgáltatóház­ba. — Igen, szoktunk vállalni tás­kajavítást — mondta a kárpitos­részleg egyik szakembere. — Sőt a bőröndöket is megreperáljuk, ha kell. — Tapasztálatom szerint nem sokan tudnak arról, hogy itt van ilyen szolgáltatás., A legtöbb em­ber úgy hiszi, hogy jelenleg nincs bőröndös az egész városban. — Igen, ez lehetséges, hiszen alig egy éve nyílt meg ez a szol­gáltatóház. Persze, azért augusz­tusban, hoztak néhány iskolatás­kát, most is van itt egy-két' tás­ka meg bőrönd ... És vajon hányat dobtak el, mert nem tudták, hogy hol lehet megjavjttatni? De az is elgondol­koztató, hogy ha a lakosság több­sége tud erről a lehetőségről, győz­né-e a szolgáltatóház két kárpi­tosa a javításokat, eredeti mun­kájuk; a székek, heverők renová­lása mellett? Vagy valójában nincs is akkora igény e szolgálta­tás iránt? Hiszen az ÉPSZISZ il­letékesei szerint, nem volt gazda­ságos a Wesselényi utcai rész­leg ... Lám-lám: mennél tovább bogozzuk a dolgot, annál nagyobb a gubanc. Vagy csak feleslegesen belegabalyodtunk? Ki tudja? Min­denesetre a széchenyivárosi szol­gáltatóházban vállalnak táska- és bőröndjavításokat, ma még — mivel kevesell tudnak erről — egy-két hetes határidővel. Persze én nem hiszem, hogy valójában elenyésző az igény e szolgáltatás iránt, hiszen „borsos” ára van egy új utazótáskának, bőröndnek; megéri a régieket kijavíttatni. Ha van, aki kijavítsa! S ha Kecske­mét csaknem 100 ezer fős lakos­sága tudomást szerez arról, hogy hol javítják, vajon elegendő lesz-e ehhez a munkához a két kárpitos? — tevődik fel újra a kérdés. — Újabb gubanc? Ki tudja? (Neked viszont — így zárójel­ben —, megsúgom Ödön, mit te­gyél, ha folyton lyuk nő a bőrön­dödön: Próbáld meg betömni a gubancokkal! — Ha végül mégse találnál más megoldást.) Koloh Elek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents