Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
I 1980. szeptember 81. • PETŐFI NÉPE • S m \ Az államigazgatás korszerűsítése Ro PC-KíclfllTlhíl n buts Árvay Árpád, lUiSAUIIUall a megyei tanács vb titkára .Az állami feladatok jelentős része az állam közigazgatási rendszerén keresztül valósul meg. A társadalmi viszonyok fejlődésével összhangban a köz- igazgatás tökéletesítése, a kor követelményeinek megfelelő kialakítása államéletünk alapkérdéseihez tartózik. A közigazgatás átszövi az egész társadalmat. Testületi döntést előkészítő, és testületi határozatot végrehajtó szerepe folytán közvetlenül kapcsolódik a népképviseletek, a tanácsok által gyakorolt hatalomhoz. Hatást gyakorol a szocialista demokrácia fejlődésére, a központi jogszabályok végrehajtásával a szocialista törvényesség érvényesülésére. Jelentős része van a társadalom gazdasági, kulturális, szociális életének szervezésében. A lakosság ügyeinek intézésével közvetlenül érintkezik minden állampolgárral. A közigazgatás politikai tényező, mert működése közhangulatot formál. Ez a 'magyarázata, hogy a közigazgatás kérdései iránt egyre nagyobb a társadalmi érdeklődés. A társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva Az MSZMP XII. kongresszusa határozatában társadalompolitikai feladatként jelölte meg az államigazgatási rendszer korszerűsítését, az ügyintézés egyszerűbbé, gyorsabbá’ tételét, a bürokrácia elleni határozott fellépést, és ezáltal1 a tanácsok tömegkapcsoLataina-k szélesítését. A pártkongresszus határozata általános érvényű. Konkrét megvalósítása a különböző szintű tanácsi szervek feladata. A központi, vagy a megyei tanács végrehajtó bizottsága által hpzott korszerűsítési döntéseken túl, miniden szakigazgatási egységnél adott a lehetőség a munka egyszerűbbé, gyorsabbá tételére. t Az államigazgatási munka korszerűsítése és egyszerűsítése megyénkben évtizedes múltra tekint vissza'. Üj technikai eszközök bevezetése méltán váltott ki országos elismerést. E ‘ törekvésben Világossá vált, hogy az államigazgatás1 korszerűsítése soha véget nem érő, igen bonyolult folyamat. A korszerűsítési munkának követnie kell, a társadalmi, gazdasági változásokat. A korszerűsítés nem korlátozható az államigazgatás 'egyes területeire, hanem összehangolt tevékenységet igényel a szervezeti és hatásköri, a. testületi és hatósági, a technikai és ügyviteli feladatok ellátásában. Nyíltabbá teszi az igazgatási munkát Az eddigi intézkedések közül, talán a legközvetlenebbül érinti a. lakosságot az ügyfélszolgálati irodák kialakítása. Azon túl, hogy egy sor ügykategóriában felgyorsult az ügyintézés; maga az ügyfélszolgálati iroda megjelenési formájában előremutató. Az ügyfél- szolgálati iroda magában hordja az államigazgatási ügyintézés jövőjét. Az állampolgárok ügyeinek intézése egykor szolgáltatássá válik. Az ügyfélszolgálati irodák működési rendjükkel nyíltabbá teszik az igazgatási munkát, ezáltal növelik az ügyintézés feletti társadalmi ellenőrzés lehetőségét. A fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges az államigazgatási dolgozók egy részénél a szemléletváltás.. Nem kétséges, sok helyen találkozunk még olyan tisztviselővel, aki hatalmi pozícióban képzelve magát, tesz, vagy éppen nem tesz „szívességet” a hozzá forduló állampolgárnak. Az a szemlélet sem vág egybe a fejlődéssel, ha az érdeklődni betérőnek kórusban mondják „ma nincs ügyfélfogadás”. A bürokrácia melegágya az ügyintézési határidő ma még uralkodó értelmezése, még inkább figyelmen kívül hagyása Az államigazgatási eljárásról szóló .törvény 30 napban határozza meg az ügyintézés határidejét. A gyakorlatban egy sor esetben azonnal, de legalábbis néhány napon belül dönteni lehet. Folyamatban van azoknak az ügy(kategáriáknak a kiválasztása, amelyek ide sorolhatók. Ezzel együtt feladat, hogy az államigazgatási dolgozók körében meghonosítsuk azt a felfogást, amely szerint kivételes a határidő utolsó harmadában való befejezés. A helyi tanácsok szakigazgatási apparátusának jelentősége, és a ivelü/k szemben támasztott minőségi és menynyi ségi követelmény is növekszik. A szak- igazgatási apparátus képes megfelelni a nagyobb követelményeknek. Belső, szervezeti módosítás ‘ A járási hivatalok esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága a múlt évben rendelt el belső szervezeti módosítást. A járási hivatalok sokoldalú tevékenységet fejtenek ki a községi tanácsok és végrehajtó bizottságaik törvényességi felügyeletéből eredően. Differenciáltan segítik a testületeket a rendeletek, határozatok -meghozatalában., .Észrevételezik a törvénysértéseket, ljözréműködnek a helyi szakigazgatási tevékenység irányításában, és eleget tesznek ellenőrzési kötelezettségeiknek. A belső szervezeti módosítást körültekintő, alapos előkészítő munka előzte meg. Az átszervezést a feladatok módosítása, így például változott a mezőgazdaság állami irányítása, ellenőrzése és az a cél tette indokolttá, hogy a járási, hivatalok szervezeti felállításban is feleljenek meg a törvényi előírásnak: „A járási hivatal a megyei tanács v. b. egységes, *" önálló hatásiköirü szerve.” A járási hivatalok belső átszervezésének indokoltsága tipikus példája annak, hogy a körülmények, a feladatok módosulása után az igazgatási szervezet sem maradhat a régi állapotában. Ésszerűen igazodni kell az új követelményekhez, az új feladatokhoz. Ez a korszerűsítés lényege. A járási hivatalok belső átszervezése folytán egyes ágazati feladatok egy szakigazgatási szerv .keretébe kerültek. Így alakult -ki például az általános igazgatási osztály, amely az igazgatási, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és munkaügyi feladatokat látja el. Megvalósult a központi iktatás, és megfelelő technikai ellátottság mellett működésre készek a leíróirodák. E rövid idő alatt is megállapítható, hogy kulturáltabb lett az ügyintézés, a határozatok jobban megfelelnek az államigazgatási eljárási követelményeinek, megteremtődött a feltétele a jobb munkaszervezésnek, ami a kötelező létszámcsökkentést teszí zökkenőmentessé. Érezhetően javult a murtkafegyelem. Az átszervezés menetéből más területeken is általánosítható, és feltétlenül: figyelmet érdemlő következtetés vonható le. Az államigazgatás korszerűsítése, az ügyintézés egyszerűsítése a helyi társadalmi, személyi és tárgyi feltételiék szem előtt tartásával, a fokozatosság elvének biztosításával tehet eredményes. Így például Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas esetében a városokhoz került a sportigazgatás, de megfelelő feltételek hiányában változatlan maradt Kecskeméten és Baján. Alkalmas legpren az érdemi vitára Köztudott, hogy az államigazgatási szervek a jogszabályok tömegével dolgoznak. A szocialista törvényesség maradéktalan érvényesülése, a jogszabályok betartása és betartatása szocialista államiságunk alapfeltétele. A jogszabályok érvényesülését hivatottak segíteni a megyei tisztségviselői utasítások, szak- igazgatás szervek irányit mutató állásfoglalásai . Végrehajtásukat csak abban az esetben követelhetjük meg, ha egyszerű, ha áttekinthető rendszert alkotnak. Ebben az évben rendeztük és kiadtuk a belső utasítások jegyzékét. Ugyancsak rendeztük a hatályban lévő testületi, határozatokat, ami fontos feltétele a végrehajtás ellenőrzésének. Az apparátus igen fontos munkát végez a testületi döntések előkészítésében. Az előkészítés tartalma és formája, az előterjesztés módja, kifejezi az államigazgatási apparátus és a népképviseleti testület viszonyát. A testületi előterjesztésnek mind tartalmában, mindi formájában olyannak kell lenni, hogy alkalmas tegyen az érdemi vitára, a testületi döntésre. A jó előkészítés kizárja a tartalmatlan formalitást, és erősíti a testületi demokratizmust. A megyei tanács elnökének erre .vonatkozó utasítása részletes útmutatást ad a testületi előterjesztések készítése és a határozatok végrehajása rendjéről. Tartalmazza azokat a követelményeket, amelyek biztosítják a testületek elsődlegességét. A koordináció, az erők egyesítése, a kölcsönös tapasztalatcsere az államigazgatás korszerűsítésiénél sem nélkülözhető, öt szomszédos megyével indult meg sokat ígérő együttműködés. Ennek lényege a párhuzamos kutatások kiiktatása, az eredmények, tapasztalatok cseréje. Hasonló folyamat a megyén belül is egyre erőteljesebbé válik. A korszerűsítés jelentős területét .képezi a modem technikai eszközök alkalmazása, és az ügyviteli munka egyszerűsítése. Komoly feladataink vannak az irattározási gondok megoldásában. A megyei tanács végrehajtó, bizottsága döntött az államigazgatási munka korszerűsítésének és egyszerűsítésének középtávú tervéről. Példáját a városi tanácsok többsége követte. A végrehajtás menete biztató, eredményeinkkel mindenekelőtt a lakosságot kívánjuk szolgálni. A mecénásság két oldala Az irodalmi mű vagy tudományos munka nem él igazán, amíg asztalfiókban marad. A képzőművészeti alkotások is emberek között fejtik ki a hatásukat. A műteremből — esetenként a konyhával egybeépített dolgozószobából — hosszabb, rövidebb út vezet a közönséghez. Első állomásként rendszerint a kiállítás következik. Ha valódi értékekről van szó, a bemutatkozás elsősorban megnyilvánulási esemény, de azért alkalmas fölmérő terepet is kínál például a műpártoló intézményeknek, vállalatoknak. A tanácsok, gyárak, gazdaságok díjakkal fejezik ki elismerésüket, ösztöndíjakat ajánlhatnak fel. Az üzemi tanácstermekben, bejárati előterekben rendezett kerámia- vagy textilkiállítások darabjai gyorsan gazdára találnak; főleg a zömében lányokat és asszonyokat foglalkoztató munkahelyeken. A drágább festmények és szobrok, érthető módon, inkább közösségi tulajdonba kerülnek. Így fest a vállalati mecénásság egyik oldala. Elég sok energiába került, amíg egy-egy gazdasági szerv, hivatal mozgásba lendült, és a közművelődés előtt ilyen mö- don is megnyitotta kapuját. De mi történik utána? Tényleg közkinccsé válnak a közösségi pénzen vásárolt alkotások? Nem mindenütt. És most ne is a főnöki iroda falára akasztott képekről beszéljünk, hiszen ezek ott vannak, léteznek, elvileg tárlatra vihetők. Hanem arról, ami nincs, illetve aminek hűlt helye van. A Szegeden megrendezett országos nyári tárlat zsűrijének egyik tagja, a tiszakécskei alkotótelep vissza-visszajáró vendége panaszolta, hogy hiába kereste festményét az egykori vásárlónál, a Helvéciái Állami Gazdaságban. Több min húsz éve vitte vászonra a szikrai szőlődombok látványát, a kép szerepelt prágai, varsói és berlini kiállításokon, idehaza a Műcsarnok, az Ernst Múzeum és a kecskeméti Katona József Múzeum közönsége láthatta tárlatokon, a Műcsarnok hivatalos nyilvántartásba vette. A művész egy kicsit egykori önmagával akart találkozni, amikor felkereste a hite szerinti müpár- toló gazdaságot, hogy újra lássa saját színeiben a termőre fogott szikrai homokvonulatokat. Sajnos, a viszontlátás nem sikerült, ami magánügy is lehetne. De nem az, ha szekrények mögött és padláson kell keresni a művet, amelyért Maecenas, a művészetek bőkezű római pártfogója mai — közösségi — leszármazottai büszkén fizették ki az árat, s ha ezzel a dolog részükről egyszer s mindenkorra elintéztetek. A mecénásság másik: megóvó, közkinccsé tevő felét sem szabad elhanyagolni, mert még csúnya lesz az arca. — halász —HAZAI TÁJAKON Győri évszázadok • A Kreszta-ház. Belül Kovács Margit-emlékszobák, kívül a „szépség- 9 A színház főbejárata, hiba” falatozó. Az Európa ötösön Győrön át Budapest felé rohanó külföldiek aligha sejthetik, hogy mennyi vért, szenvedést, pusztulást látott ez a mostanában látványosan fejlődő város. A már-már Radnóti mártírhelyéig nyújtózó megye- székhellyel Újvárosnál találkoznak az autósok. A török elől menekülő délvidéki magyarok, rácok, majd a városfalak közül kiszorított protestánsok, zsidók lakták. Nagy ívben kanyarodik az új Rába-hídra a gépkocsifolyam. Magaslatáról nagyvárosi városkép tárul az átutazó elé. A tanácsháza és a Vörös Csillag Szálló tömbje felezi a Gyárvárosba vezető utat. A második világháború végén bombakráterektől sebzett aszfalton most halkan, simán suhannak a Ladák, Volvók, Mercedesek, Volgák. A közeli ipartelepre és vasúti csomópontra szánták az amerikai légierődökről hullatott halálszőnyeget. Elcsúszott kissé és polgárok százait temette maga alá, ezer és ezer lakást pusztított el. Hosszan vitatták akkoriban, hogy érdemes-e régi helyén újjáépíteni az összeroppantott gyár- óriást. És 1948-ban akkor szuper- modern félautomatákkal, forgácsológépekkel újra megkezdődött a teherautó- és vagongyártás. A heti hat jármű rekordnak számított ... Az üzemkolosszus mellett percekig robogó autók utasai is megfigyelhetik, hogy Európa egyik legnagyobb gépgyára kinőtte hajdani telepét. Színes műhelyek épültek az ETO régi pályáján. Szakmunkásotthon piroslik az ezreket senyvesztő és züllesztő butt Óvárosi hangulat. dai barakkok helyén. Szántóföldekre és részben kedvelt kirándulóligetbe telepitették hazánk legszebb sportkombinátját. Sportcsarnok, sok edzőpályás stadion, teniszparadicsom hirdeti a Győri Vasas fenntartóinak bőkezű gondoskodását. És még mindig a városban vagyunk! A Magyar Vagon. és Gépgyár motorgyárából évente több tízezer kamion, illetve motor és hajtómű kerül ki. A modern épületekkel, üveg-beton hasábokkal mintha a huszonegyedik század üzenne. A három folyó városaként emlegetett, valójában négyvízű (Mosoni-Duna, Rába, Rábca, Marcal), a többi településnél jövőjét nagyobb energiával, jobb adottságokkal formáló megyeszékhely mind öntudatosabban, büszkébben mutogatja múltját. Körültekintő buzgalommal keresik, óvják, ismertetik a tovafutott évezredek viszontagságáit átvészelt építészeti, kulturális értékeket. Szegény Magyarország, szegény győriek, mi pusztult csak itt, csak a káptalandombi városmagban? Volt olyan év, amikor áradó víz, rangő föld, kóbor katonaság marcangolta. Prédálta tatár, német, török, kuruc. Napóleon katonái robbantották föl elöregedett bástyáit, önös tanácsurak, nagypolgárok parancsoltak csákányosokat pótolhatatlan palotákra. így is hazánk történelmi és műemlékekben egyik leggazdagabb városa. Napról napra szépíti a szerető-szakértő lokálpatrióta bűz-? galom. A hatóságok példás következetességgel tüntettetik el a műemlék-házakat csúfító portálokat, az utólagos környezeti szennyeződéseket. (A Rózsa Ferenc utcából kibontakozó püspökvári panorámát zavaró vendéglátó-pavilon sajnálatos engedélyezését tekintsük szabályerősítő kivételnek...) Mindenkinek ajánlom: szálljon ki az autóból és sétáljon egy jói ízűt a XVI—XVIII. században. Az idő múlását feledve, szemlélődve vehető észre, hogy véletlenül sincs két egyforma a Széchenyi térről a Kisdunáig ballagó Jedlik Ányos utca palotácskáinak erkélyeit alátámasztó zárókövek között. Sietők- nek elrejtőznek a, zegzugos lépcsősorok, a két ember szélességű közök. Gyönyörű mulatság a dísztér megvallatása. Még teljes feltárásra váró régészeti emlékekből következtethetően itt lehetett Arra- bona fóruma. Alig-alig nyújtózhatott ki a törökök föld alatti börtönében a szerencsétlen fogoly, itt égették el 1688-ban Bolla Orsolyát, mert nem akadt ártatlanságát esküvel bizonyító tíz polgár, itt hullt kosárba Jókai Lőcsei fehér asszonyának a feje, itt működik ismét a múzeumpatika. (Berendezése a Kodály Intézet bútoraival is remeklő Mezei Gábort dicséri.) Innen egy ugrás az új színház. Hatalmas felületén Vasarély-Vá(Pásztor Zoltán felvételei.) sárhelyi geometrikus kompozíciói a szemlélő mozgásától, szempontjaitól függően hatnak. Lüktető modernséget sugallnak fekete-fehér formái, ha a teret északkeletről lezáró új magas házakkal markolja egybe a tekintet. Korok egymást dicsérő harmóniáját hirdetik a gyönyörűen rendbe hozott öreg házsor lassú hullámzású oromdíszeivel összecsendülő modern ritmusok. Pompás városképi együttes teremtődött a néhány évtizede silánynak tartott házakból, a valamikori sivár laktanyaudvart betöltő színházpalotából, a szép homlokzatú lakóépületekből. A százhúsz-százharminc ezres Győr mind) jobban összebarátkoz- tatja a múltat a jövővel. Heltai Nándor • Kecskeméti gótika. (Tóth Sándor felvétele.)
