Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-21 / 222. szám

4 • PETŐFI N£PE • 1980. szeptember 21. Szétszórt munkahelyek, különleges feladatok A bajai Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe tartozik Bocsátói nyugatra al mégye víz- és csatornarendszere, és Dunaföldvártól délre az országhatárig a teljes Duna-szakasz. A vízügyi igazgatóságnak sókféle feladata van, az ár- és bel­vízvédekezéstől kezdve, mezőgazdasági üzemek részére törté­nő vízszolgáltatásig. Szükség esetén irányítják a dunai jégtörő hajókat. Foglalkoznak folyamszabályozással, környezetvéde­lemmel. Több mint 130 munkahelyen dolgoznak alkalmazotta­ik. Az igazgatóság tevékenysége 110 települést érint. Nehéz tehát összefoglalni ennek a hatalmas apparátusnak munkáját, ahol ezerötszázötven MEDOSZ-tag dolgozik. Erről beszélgetünk Halász Rudolffal, a szakszevezeti bizottság tit­kárával, aki társadalmi munkában tölti be ezt a funkciót. Egyébként az üzemszervezési és számítástechnikai osztály A MEDOSZ­TITKÁR GONDJAI vezetője. — A legutóbbi tisztújítás al­kalmával új szervezeti szabály­zatnak megfelelően, tizenhárom tagú szakszervezeti bizottságot, 14 főbizalmit és 70 bizalmit válasz­tottunk — tájékoztat. — Bízunk benne, hogy ebben az új „felállás­ban” mégtnkább közvetíteni tud­juk a dolgozóink kívánságait. , Ide kívánkozik, hogy Halápi Rudolf a szakszervezetek megyei tanácsának tagja, a napokban sár­ra kerülő megyei küldöttgyűlés­re úgy is készül, mint a jelölő bizottság tagja. Tegyük még ház­zá azt is, hogy a vállalati szak- szervezeti teendői mellett a tanu­lás is leköti, mert a politikai fő­iskola második éves levelező hall­gatója. — Az utóbbi öt évben sokat tettünk a dolgozók munkahelyi körülményeinek javításáért ;— folytatja a beszélgetést. — A gaz­dasági vezetéssel közösen arra törekszünk, hogy sokszor a lakott településektől távol eső munkahe­lyeken is megfelelő körülménye­ket teremtsünk. Fizikai dolgo­zóink közül csaknem négyszázán dolgoznak változó munkahelyén, elhelyezésüket 49 mozgatható munkásszálláson kell megolda­nunk. Jelentős összegeket fordí­tunk évente a nagyobb lakótá­boroknál a főzési lehetőségek, a művelődés megteremtésére, tele-; vízió, rádió, könyvek, napilapok állnak a dolgozók rendelkezéséire. A munkásszállítás az egyik leg­jelentősebb szociális feladatunk. h Elmondhatjuk, hogy jelenleg ' 19 kis. .busszal és 5 UAZr típusún te­repjáró gépkocsival juttatjuk el a különböző munkahelyre a dol­gozókat. Sokat fordítunk az üze­mi étkeztetés segítésére. Dolgo­zóink több mint 50 százaléka jut meleg ételhez. Hosszú lenne felsorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket a szakszervezet javaslatára hajtot­tak végre. Halász Rudolfnak volt műről beszámolni a tisztújító köz­gyűlésen. —i Egyik nagy sikernek tartjuk — hangoztatja —, hogy lépéseket tettünk a dolgozók egészségvédel­mére. Megállapodást kötöttünk az Országos Reumatológiai és Fizi­koterápiái Intézettel, hogy külö­nös gondot fordítsanak alkalma- zottáink gyógykezelésére. Ugyanis nálunk a földmunkagépek veze­tői, a dunai szállítójárműveken, hajókon dolgozók szervezete job­ban ki van téve az időjárás vi­szontagságaiból eredő károsodás­nak! Hasonló megállapodást kö­töttünk a harkányi reumakórház­zal is. Egyébként bajai kezdeménye­zésre oldották meg a gátőrök fe­leségeinek foglalkoztatását is. Több évtizedes gondot oldottak meg azzal, hogy egyrészt jövede­lemhez jutnak, másrészt mind­azokban a kedvezményekben ré­szesülnek, amelyek a munkavi­szonnyal járnak, ide tartozik a szülési szabadság, a gyes, a táp­pénz és így tovább. Országosan is kiemelkedő a szakszervezeteknek a szocialista munkaversenyt szervező tevé­kenysége. Csaknem hetven bri­gád, .több. mint ezerszáz taggal vesz részt á nemes vetélkedésben, vagyis az összes, .dolgozó / több mint 85 százaléka. A brigádmoz­galom hozzájárul a gazdasági fel­adatok megoldásához. A termelési # Halász Rudolf: — Cjabb és újabb feladatok jelentkeznek. (Straszer András felvétele.) érték öt év alatt 189 millió fo­rintról 236 millióra emelkedett. Az elmúlt fél évtizedben a ver­senynek is köszönhetően, több­ször tüntették ki az igazgatósá­got. Kétszer nyerték el a kiváló címet, egyszer elismerő oklevelet kaptak, sőt a Nagy Októberi Szo­cialista; Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére indított nemes vetélkedésben a kiváló cím mel­lett, a vízügyi szolgálatban egye­dül nyerték el az MSZMP Köz­ponti Bizottságának jubileumi zászlaját. A következő évekre vonatkozó tervekről szólva így nyilatkozik: — Lényegében folytatnunk kell, amit elkezdtünk. Figyelembe vé­ve azt, hogy mennyire nagy a működési területünk, szétszórtak a munkahelyek, sokat kell tenni még az élet- és munkakörülmé­nyek javításáért. Értünk el ered­ményeket az elmúlt években, de nem lehetünk elégedettek. Űjabb és újabb feladatok jelentkeznek. Szorosabb kapcsolatot szeretnénk kiépíteni minden dolgozónkkal, hogy ismerjük kívánságaikat,. gondjaikat. Annál is inkább fon­tos. ez,, mert nálunk,. nehezebb kői rülmények között dolgoznak az emberek, mint sok más munka­helyen. K. S. Kukoricabemutató Bábolnán A magyar mezőgazdaság gabo- na-húsprogramjának végrehajtása érdekében kifejtett munkáját tár­ja a közönség elé a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát és a bá­bolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR, az októ­ber első napjaiban megrendezen­dő negyedik bábolnai napokon. Az eseményen száznál több gépet láthatnak ’ majd munka közben az érdeklődők. Ugyanakkor az IKR fajtaösszehasonlító kísérleti tele­pén csaknem 400, a világ minden tájáról és a hazai nemesítő inté­zetekből származó kukoricahib­riddel ismerkedhetnek meg. A kiállításon 80 bel- és külföl­di cég, intézet vesz részt. Bemu­tatójuk elsősorban azt tükrözi majd, hogy milyen gazdaságos, energiatakarékos módszerek al­kalmazhatók a nagyüzemi gazda­ságokban. Műszer jelzi a szűrök eltömődését Gépkocsikhoz használható két új szűrődiagnosztikai eszköz min­tapéldányai készültek el a Kis­motor- és Gépgyárban. Az egyik a levegő-, a másik a kenőolajszű­rő eltömődését jelzi, s lehetővé teszi a motorok, csapágyak kopá­sának, károsodásának megelőzé­sét. Ezzel elejét veszik a szűrők elégtelen működéséből származó többlet üzemanyag-fogyasztás­nak is. Az új műszerek ä gépkocsi mű­szerfalába beépített fényjelzéssel figyelmeztetik a vezetőt, ha a le­vegő-, illetve a kenőolajszűrő ha­tásfoka nem megfelelő és szük­ségessé válik a szűrőbetét kicse­rélése, tisztítása. A gyár előzetes felmérése szerint már most ké­szek mindegyik új műszerből 25 ezer példányt rendelni a legna­gyobb vállalatok, köztük a Bu­dapesti Közlekedési Vállalat, az AUTÓKER, és a Győri Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár. Az első 15 mintapéldány már elkészült. Néhányat kipróbálásra átadtak a leendő felhasználóknak és a szakintézeteknek. Az Autó­ipari Kutató Intézet máris jónak minősítettg és széles körű fel- használásra javasolta. •' Az okos kis készülékeket egye­lőre tehergépkocsikhoz, autóbu­szokhoz használhatják fel. de sze­mélygépkocsikba is beépíthetők. patrniiitiósí ETEKIIllTKS- FANTASZTIKUS REG, (12.) —És a papa? A kedves papa? Vele mi lett? — Sajnos, semmi érdemleges. Irt néhány vacak színdarabot |.. az egyikét nálunk is bemutat­ták ... de nem jött át, még a be­mutatóra sem. Járt ő is Kanadá­ban, de aztán hazament Magyár- országra. — És Mária azóta együtt él a mamával? — Igen ... illetve csak élt, ad­dig, míg el nem .végezte a főisko­lát. — A mamából színésznő lett^ — Nem, végül is nem. — Európában voltak kisebb si­kerei. Aztán, hogy Mária megszü­letett, egyre inkább csak a gye­rek érdekelte. Pedig gyönyörűen beszélt németül, angolul, frán- > ci'ául... Azt mondják, tehetséges volt. — És itt... itt miből nevelte a gyerekét... Máriát? — Nyelveket tanított, órákat adott. Mint zeneszerzőnek elég szép jogdíjakat utaltak át neki Európából. De nálunk ... nálunk valahogy nem jött össze a dolog. — Értem. — Jones elgondolkod­va járkált, föl-alá. — És mi jaz, amit nem értesz, mi az, ami sze­rinted hiányzik?’ — Mária! Maga Mária! Nem értem, mivel főzte meg Foxmant! És miért? Hogyan? Miért? Hiszen csak főiskolát végzett, az öreg meg igen kényes a szakmai kér­désekre. Nála nemigen lehet bllöf- - fölni? Tudni kell! Egyszerűen csak tudni. Más út nincs! — Okos ez a Mária? — Okos. — Szép ez a Mária? , — Szép. | — Jó ez a Mária? — Jó. — Fiatal ez a Mária? — Fiatal. — Hát akkor mit csodálkozol, kedves Charlie?-Nem is értelek. —( Mit nem értesz rajtam? —■ Hagyjuk ezt. Nincs itt semmi rejtély. Az öreg belehabarodott egy | fiatal munkatársnőjébe, és kési —| De Máriának vőlegénye van! — mondja Charlie szinte kétség­beesve, erősen megemelve a hang­ját. —f Kicsoda? — Egy fiatal tudós. Valami Jó­zsef. Rákkutató. Legalábbis ez van bejegyezve az adatlapján. — Rákkutató,... minden máso­dik ; tudós rákkutató... ez semmi. Ezzel nem megyünk semmire. És... komoly a dolog? —(■ Ügy látszik, igen. Tegnap éj­jel iJózsef ott aludt Máriánál. —- Szegény öreg Foxman. Vajon tudja mindezt? —-Nem tudom. Kérdezzem meg? —► Nem, ez.illetlenség lenne. A lényeget amúgy sem érinti. Tehát Mária... 4 Igen főnök. Mária. 0 a kulcs. 4 Tudom. — Van valami terved? — Nincsen, Charlie. Nincsen. —(■ Ötlet? Egy kicsi, kósza ötlet sincs?'. — Sajnos, nincs. Ügy látszik, fárádtak vagyunk. —(• Én még bírom magam... 4 Én is. De a gondolkozás — az most nem megy. Este hívj fel, vagy gyere át. Addig aludjunk- egyet. — Rendben. Akkor este hívlak. 44. Erzsébet és Dán egy kertvendég­lőben Ülnek. Festői hely, fenyve­sek! kopár sziklák, gyorsfolyású patak. Agak hajolnak az asztalok föle, a grillsütő a szabadban van, füsjt. száll fel a magasba. Pincérek sürpgnek, megállnak Erzsébeték asztalánál. — Mit parancsolnak? — Pisztrángot! — mondja mo­hón Erzsébet. — Két adag pisztrángot kérek! új burgonyával, tartárral. És két ásványvizet, ha kaphatnék ... — Hogyne kérem! Két piszt­ráng, Tcét ásványvíz. Az egyik pincér már ott is van az ásványvízzel, poharakkal. — Parancsoljanak! — Köszönjük. Erzsébet és Dán valahogy ki­ragyognak a vendégek közül. Éles, határozott vonásaik, kicsit kreol a bőrük; sportos, könnyed öltözékük mindenütt megcsodál­ták. „Szép pár...” — Ilyen és hasonló megjegyzések kísérték őket, akárhol jelentek meg. — Már régen akartam kérdez­ni, Dan... Most mi lesz? Ho­gyan leszünk mi ezután? — Hogy érted ezt? — Hát arra gondolok ... hogy hogyan élünk ezután? — Ahogy eddig. Rendesen. — Igen, de a kicsi... — A kicsi, a kicsi... Még meg se született, máris rendezkedik. Ez így legyen, az úgy legyen... — Arra gondoltam, hogy jó lenne, ha nem kiságyat, hanem bölcsőt vennénk ... — A bölcsőtől, az állandó rín- gatástól hülye lesz a gyerek. — Dehogy lesz hülye! Évszáza­dokon át bölcsőben nevelődtek a gyerekek. — Akkor se kell bölcső! Kü­lönben is, csak a hülyeforma úri­gyerekek nevelkedtek bölcső­ben ... . — Nem igaz, Dán! Ez egysze­rűen nem igaz! A pincérek hozzák a pisztrán­got. Kétfelé terítenek, kétfelé tá­lalnak. — Jó étvágyat! — mondja az egyik. — Egy kis vörösbort hozhatok? Fehér sajnos, nincs. — Milyen van? — Spanyol, olasz, francia, ma­gyar. Milyet parancsolnak? —• Te melyiket akarod? — Nem is tudom... a gyerek miatt... talán nem is szabad ... — Egy keveset biztosan sza­bad ... — Hát jó... nem bánom... Talán olaszt kérnék... — Azonnal hozom... Erzsébet és Dán csöndesen eszik a pisztrángot. — Erre vágytál? — Igen. Pontosan. — Ízlik? — Igen. — Haragszol még? — Nem. — Akkor mi bajod? — Semmi. — Dehogy is nincs. Látom. — Ha mondom! Semmi. — Valami furdalja az oldalad. — A kíváncsiság. — És mire vagy kíváncsi? — Arra, hogy együtt óhajtasz-e velem élni! És együtt neveljük-e fel a gyereket! Hát erre vagyok kíváncsi, ha érdekel... — Együtt, persze, hogy együtt... Vegyelek feleségül, azt akarod? — Nem. Nem erről van szó. Egyáltalán nem erről van szó. A gyerekről beszélek, nem magam­ról. Mondd, Dán! Te tulajdon­képpen hol dolgozol... — Nem szívesen beszélek er­ről ... Egy információs központ­ban ... Remek kollégáim van­nak ... Jones és Charlie. Igazán pompás fickók. És Irina is ... — Ki ez az Irina? Róla eddig nem beszéltél... — Titkárnő. Van egy nagy fia, egy remek férje. Szobrász.. — Az Irina férje? — Igen. — És mit csináltok? Mit dol­goztok? Mennyit keresel? — Szóval az érdekel, hogy mi­lyen parti vagyok! Értem már, tehát innen fúj a szél. Erzsébet, Erzsébet... — Hiába blöffölsz! Tudok min­dent. Dán torkán mintha egy szálka akadt volna meg. Köhög, elpirul. Nehezen szólal meg ... — Mi mindent tudsz? Mondd csak nyugodtan... — Tudom, hogy te is Foxman Után szaglálódsz... hogy neked is a szegény öreggel van bajod ... hogy te is szeretnéd tudni, hogy mit forgat ábban az okos kopo­nyájában. — Nézd, Erzsébet. Éh nagyon szeretlek, és nagyon szeretném, ha együtt nevelnénk fel a közös gyerekünket. De arra kérlek, hogy a munkámba, ha lehet, ne szólj bele. A munkahelyemet valóban érdekli Foxman, s az is, hogy az öreg mit csinál. De ehhez neked semmi közöd. Há szaglálódsz utá­nam, sajnos, el kell válnunk egy­mástól ... (Folytatjuk.) LEHETŐSÉGEK A HOMOKON Elpocsékolt forintok nyomában Aki látott már kavargó homokvihart az Alföldön, csak az tudja megbecsülni a gyér gyeptakarót alkotó növények ellenállóképességét, értékét. Talán az ilyen vihart látók ázok, akik napjainkban is harcol­nak a legelőgazdálkodásért, hasonlóan a növényekkel, amelyek évszá­zadok alatt formálták az ősgyepet, dacolva a széllel rohanó, lebegő, futóhomokszemcsékkel. Az elmúlt évtizedben, amióta a melioráció megszokott gyakorlatává vált a mezőgazdasági termelésnek, egyre kevesebb dicsérő jelző illeti az ősgyepet. Ahol nem gondozzák értékének megfelelően, nyűg lett. A legeltető állattartás egyre inkább falak közé szorult. Az értékes ál­latok — néhány gazdaságtól eltekintve — a lényegesen drágább ab­rakon, silón, vagy tápon nevelődnek. Pedig különböző fórumokon hoztak határozatokat az elmúlt időszakban a tömegtakarmány-terme- lés, valamint rét- és legelőgazdálkodás arányának megváltoztatásáról. A községi legeltetési bizottságok felszámolása óta azonban fokoza­tosan csökkennek a kipányvázott, vagy közös csordában őrzött legelő tehenek. A megye területének egyötöde rét, illetve legelő. Ennek jobb hasznosítása mindenképpen jelentős tartalék a mezőgazdasági üze­mekben. Megdöbbentő számok A megye 152 ezer hektáros gyepterületének 47,9 százaléka ta­lajvédőnek minősül, ahol alig te­rem meg évenként a 600 kilo­gramm széna. Itt valóban nem ér­demes az állatokat legeltetni. Mi a helyzet a maradék — ter­mőnek minősített — 70 ezer hek­táron? . > • A megyei takarmánygazdálko­dási és állattenyésztési felügyelő­ség elmúlt évi felmérése álapján a terület egyharmadára 200—300 kilogramm vegyes hatóanyagú műtrágyát juttattak ki, hatodára 50—60 kilogrammot, míg a felére még ennél is kevesebb, vagy sem­mi sem 'jutott. Megdöbbentőek ezek a számok különösen akkor, ha azt is tudjuk, hogy legalább 500 kilogrammot kellene minden évben visszapótolni. Célként jelölhető, hogy azon az ötvenezer hektáron, ahol érdemes szénát termelni, a megfelelő táp­anyag-visszapótlással növelhető a terméseredmény, másfél tonnáról négy tonna körüli értékig. Ezzel 20 ezer hektárnál is nagyobb te­rület szabadulhatna fel a tömeg- takarmány-termelés alól. Rossz és jó példák Kunadacson ai Barátság Termer, lőszövetkezetben 70 hektár tele­pítésébe fogtak. A felvett állami támogatás összege 350 ezer forint volt. Az eredmény a szemle alap­ján: a pénzt vissza kell fizetni, vagy újból telepíteni. Az ok: nem kielégítő talaj-előkészítés, szaksze­rűtlen legeltetés. Ismét egy adat. A megyében évente 8—10 millió forinttal tá­mogatják a legelőgazdálkodást folytató üzemeket és sajnos, a pénz egy része ilyen sorsra jut. Érdemes ellátogatni olyan szö­vetkezeti gazdaságokba is, ahol megtalálták számításukat. Kunpeszéren a Parasztbecsület Termelőszövetkezetben 300 hek­tár ősgyepet rendeztek, táblásítot- tak. A bugaci Aranykalász Szak- szövetkezetben 800 hektárról ta­karítanak be jó jövedelmet .biz­tosító szénát. Itt az öntözésről is gondoskodtak, amikor a mélyen fekvő területen mintegy három- hektáros víztárolót alakítottak ki. A kiskunfélegyházi Lenin Terme­lőszövetkezet Torna-majorjában '400—500 állatot tart el az alig száz hektárnyi legelő. Az állami gazdaságokhoz hasonlóan, szaka­szos legeltetéssel hasznosítják a területet. Az orgoványi Sallai Ter­melőszövetkezetben is gondoskod­tak a meglevő ősgyepről. Altalaj­lazítással szellőztették és kispar­cellás műtrágyázási kísérletekkel állították be a megfelelő műtrá­gya-visszapótlási adatokat. Egyértelműen leszögezhető, hogy a több mint tízezer tagban levő, hasznosítható ^negyei legelőterü­leten csak ott folytatható eredmé­nyes gazdálkodás, ahol táblásítani tudnak. Azokban a gazdaságok­ban, ahol az ősgyep megfelelő ho­zamú, csak az összekötő sávokba kellene telepíteni. A kisebb, szét­szórt területeket pedig a háztáji legelőkre igényt tartóknak hosszú távra lehetne kiadni. A jövő feladatai Jó néhány gazdaságban gyökeret vert az a szemlélet, amely szerint csak állami támogatású telepítés­sel lehet a legeltetést megoldani. Ehhez azonban ott szabad felelős­séggel hozzákezdeni, ahol van megfelelő szakember, víz és gép. A szarvasmarha-fajtaváltás után a hozamokat vizsgálva — bár ki­használatlan tartalék akad még bőven — nincs szégyenkezniva­lónk. Talán nem elérhetetlen a régi gyakorlathoz visszanyúlni, amikor csak a három-négyszáz kilogrammos állatokat kötötték abrakra az istállóba, addig kint tartottak a legelőn. Ahogy jelen­leg is az Izsáki Állami. Gazdaság­ban, vagy a jánoshalmi Jókai Ter­melőszövetkezetben hizlalják a húsmarhákat A tejtermelés 1976-hoz képest a költségtényezők csökkenésével or­szágos átlagban 1500 literrel nőtt. Dusnokon a Munkás—Paraszt Ter­melőszövetkezetben öt év alatt kétezer literrel gyarapodott a te­henenként! tej hozam. Azonban némi üröm is vegyül a dicsérő szavak közé, hiszen a költségek 70—80 százaléka a takarmányé. A megyében az első féléves eredmények további javulást mu­tatnak. Bár a termelőszövetkeze­tekben nagy a szóródás, hiszen a dunaszentbenedeki Űj Hajnal Termelőszövetkezetben 2637 litert fejtek, míg a kiskunmajsai Petőfi Tsz-ben csak 880 litert. De így is az állami gazdaságokkal együtt közel négyezer literes lesz az idei átlag. A legelőgazdálkodásban is van fejlődés, hiszen az elmúlt évek után most már követendő példák­ról i$ be tudunk számolni. Odáig kellene még eljutni, hogy a nép- gazdasági érdeket jobban figye­lembe vegyék azok is, akik eddig csupán a csoportérdeket látták maguk előtt. A föld a mezőgazda­ság legfontosabb termelőeszköze. Nem megfelelő kihasználása az egész népgazdaságot sújtó pazar­lás, Czauner Péter A KÉTEZREDIK FÚRÓGÉP • A Csepel Müvek Szerszámgépgyára Nyírbátori Fúrógépgyárában el­készült az alapítás óta gyártott kétezredik radiál fúrógép. A nyírbáto­riak tavaly felavatott nagyüzemének termékei három földrészen kere­settek. Az idén elkészült kétszáz darabból az USA, Kanada, NSZK és hazánk piacain értékesítenek. Képünkön: szerelik az RF—50 radiál fúrógépeket.

Next

/
Thumbnails
Contents