Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
4 • PETŐFI N£PE • 1980. szeptember 21. Szétszórt munkahelyek, különleges feladatok A bajai Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe tartozik Bocsátói nyugatra al mégye víz- és csatornarendszere, és Dunaföldvártól délre az országhatárig a teljes Duna-szakasz. A vízügyi igazgatóságnak sókféle feladata van, az ár- és belvízvédekezéstől kezdve, mezőgazdasági üzemek részére történő vízszolgáltatásig. Szükség esetén irányítják a dunai jégtörő hajókat. Foglalkoznak folyamszabályozással, környezetvédelemmel. Több mint 130 munkahelyen dolgoznak alkalmazottaik. Az igazgatóság tevékenysége 110 települést érint. Nehéz tehát összefoglalni ennek a hatalmas apparátusnak munkáját, ahol ezerötszázötven MEDOSZ-tag dolgozik. Erről beszélgetünk Halász Rudolffal, a szakszevezeti bizottság titkárával, aki társadalmi munkában tölti be ezt a funkciót. Egyébként az üzemszervezési és számítástechnikai osztály A MEDOSZTITKÁR GONDJAI vezetője. — A legutóbbi tisztújítás alkalmával új szervezeti szabályzatnak megfelelően, tizenhárom tagú szakszervezeti bizottságot, 14 főbizalmit és 70 bizalmit választottunk — tájékoztat. — Bízunk benne, hogy ebben az új „felállásban” mégtnkább közvetíteni tudjuk a dolgozóink kívánságait. , Ide kívánkozik, hogy Halápi Rudolf a szakszervezetek megyei tanácsának tagja, a napokban sárra kerülő megyei küldöttgyűlésre úgy is készül, mint a jelölő bizottság tagja. Tegyük még házzá azt is, hogy a vállalati szak- szervezeti teendői mellett a tanulás is leköti, mert a politikai főiskola második éves levelező hallgatója. — Az utóbbi öt évben sokat tettünk a dolgozók munkahelyi körülményeinek javításáért ;— folytatja a beszélgetést. — A gazdasági vezetéssel közösen arra törekszünk, hogy sokszor a lakott településektől távol eső munkahelyeken is megfelelő körülményeket teremtsünk. Fizikai dolgozóink közül csaknem négyszázán dolgoznak változó munkahelyén, elhelyezésüket 49 mozgatható munkásszálláson kell megoldanunk. Jelentős összegeket fordítunk évente a nagyobb lakótáboroknál a főzési lehetőségek, a művelődés megteremtésére, tele-; vízió, rádió, könyvek, napilapok állnak a dolgozók rendelkezéséire. A munkásszállítás az egyik legjelentősebb szociális feladatunk. h Elmondhatjuk, hogy jelenleg ' 19 kis. .busszal és 5 UAZr típusún terepjáró gépkocsival juttatjuk el a különböző munkahelyre a dolgozókat. Sokat fordítunk az üzemi étkeztetés segítésére. Dolgozóink több mint 50 százaléka jut meleg ételhez. Hosszú lenne felsorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket a szakszervezet javaslatára hajtottak végre. Halász Rudolfnak volt műről beszámolni a tisztújító közgyűlésen. —i Egyik nagy sikernek tartjuk — hangoztatja —, hogy lépéseket tettünk a dolgozók egészségvédelmére. Megállapodást kötöttünk az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiái Intézettel, hogy különös gondot fordítsanak alkalma- zottáink gyógykezelésére. Ugyanis nálunk a földmunkagépek vezetői, a dunai szállítójárműveken, hajókon dolgozók szervezete jobban ki van téve az időjárás viszontagságaiból eredő károsodásnak! Hasonló megállapodást kötöttünk a harkányi reumakórházzal is. Egyébként bajai kezdeményezésre oldották meg a gátőrök feleségeinek foglalkoztatását is. Több évtizedes gondot oldottak meg azzal, hogy egyrészt jövedelemhez jutnak, másrészt mindazokban a kedvezményekben részesülnek, amelyek a munkaviszonnyal járnak, ide tartozik a szülési szabadság, a gyes, a táppénz és így tovább. Országosan is kiemelkedő a szakszervezeteknek a szocialista munkaversenyt szervező tevékenysége. Csaknem hetven brigád, .több. mint ezerszáz taggal vesz részt á nemes vetélkedésben, vagyis az összes, .dolgozó / több mint 85 százaléka. A brigádmozgalom hozzájárul a gazdasági feladatok megoldásához. A termelési # Halász Rudolf: — Cjabb és újabb feladatok jelentkeznek. (Straszer András felvétele.) érték öt év alatt 189 millió forintról 236 millióra emelkedett. Az elmúlt fél évtizedben a versenynek is köszönhetően, többször tüntették ki az igazgatóságot. Kétszer nyerték el a kiváló címet, egyszer elismerő oklevelet kaptak, sőt a Nagy Októberi Szocialista; Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított nemes vetélkedésben a kiváló cím mellett, a vízügyi szolgálatban egyedül nyerték el az MSZMP Központi Bizottságának jubileumi zászlaját. A következő évekre vonatkozó tervekről szólva így nyilatkozik: — Lényegében folytatnunk kell, amit elkezdtünk. Figyelembe véve azt, hogy mennyire nagy a működési területünk, szétszórtak a munkahelyek, sokat kell tenni még az élet- és munkakörülmények javításáért. Értünk el eredményeket az elmúlt években, de nem lehetünk elégedettek. Űjabb és újabb feladatok jelentkeznek. Szorosabb kapcsolatot szeretnénk kiépíteni minden dolgozónkkal, hogy ismerjük kívánságaikat,. gondjaikat. Annál is inkább fontos. ez,, mert nálunk,. nehezebb kői rülmények között dolgoznak az emberek, mint sok más munkahelyen. K. S. Kukoricabemutató Bábolnán A magyar mezőgazdaság gabo- na-húsprogramjának végrehajtása érdekében kifejtett munkáját tárja a közönség elé a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát és a bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR, az október első napjaiban megrendezendő negyedik bábolnai napokon. Az eseményen száznál több gépet láthatnak ’ majd munka közben az érdeklődők. Ugyanakkor az IKR fajtaösszehasonlító kísérleti telepén csaknem 400, a világ minden tájáról és a hazai nemesítő intézetekből származó kukoricahibriddel ismerkedhetnek meg. A kiállításon 80 bel- és külföldi cég, intézet vesz részt. Bemutatójuk elsősorban azt tükrözi majd, hogy milyen gazdaságos, energiatakarékos módszerek alkalmazhatók a nagyüzemi gazdaságokban. Műszer jelzi a szűrök eltömődését Gépkocsikhoz használható két új szűrődiagnosztikai eszköz mintapéldányai készültek el a Kismotor- és Gépgyárban. Az egyik a levegő-, a másik a kenőolajszűrő eltömődését jelzi, s lehetővé teszi a motorok, csapágyak kopásának, károsodásának megelőzését. Ezzel elejét veszik a szűrők elégtelen működéséből származó többlet üzemanyag-fogyasztásnak is. Az új műszerek ä gépkocsi műszerfalába beépített fényjelzéssel figyelmeztetik a vezetőt, ha a levegő-, illetve a kenőolajszűrő hatásfoka nem megfelelő és szükségessé válik a szűrőbetét kicserélése, tisztítása. A gyár előzetes felmérése szerint már most készek mindegyik új műszerből 25 ezer példányt rendelni a legnagyobb vállalatok, köztük a Budapesti Közlekedési Vállalat, az AUTÓKER, és a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. Az első 15 mintapéldány már elkészült. Néhányat kipróbálásra átadtak a leendő felhasználóknak és a szakintézeteknek. Az Autóipari Kutató Intézet máris jónak minősítettg és széles körű fel- használásra javasolta. •' Az okos kis készülékeket egyelőre tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz használhatják fel. de személygépkocsikba is beépíthetők. patrniiitiósí ETEKIIllTKS- FANTASZTIKUS REG, (12.) —És a papa? A kedves papa? Vele mi lett? — Sajnos, semmi érdemleges. Irt néhány vacak színdarabot |.. az egyikét nálunk is bemutatták ... de nem jött át, még a bemutatóra sem. Járt ő is Kanadában, de aztán hazament Magyár- országra. — És Mária azóta együtt él a mamával? — Igen ... illetve csak élt, addig, míg el nem .végezte a főiskolát. — A mamából színésznő lett^ — Nem, végül is nem. — Európában voltak kisebb sikerei. Aztán, hogy Mária megszületett, egyre inkább csak a gyerek érdekelte. Pedig gyönyörűen beszélt németül, angolul, frán- > ci'ául... Azt mondják, tehetséges volt. — És itt... itt miből nevelte a gyerekét... Máriát? — Nyelveket tanított, órákat adott. Mint zeneszerzőnek elég szép jogdíjakat utaltak át neki Európából. De nálunk ... nálunk valahogy nem jött össze a dolog. — Értem. — Jones elgondolkodva járkált, föl-alá. — És mi jaz, amit nem értesz, mi az, ami szerinted hiányzik?’ — Mária! Maga Mária! Nem értem, mivel főzte meg Foxmant! És miért? Hogyan? Miért? Hiszen csak főiskolát végzett, az öreg meg igen kényes a szakmai kérdésekre. Nála nemigen lehet bllöf- - fölni? Tudni kell! Egyszerűen csak tudni. Más út nincs! — Okos ez a Mária? — Okos. — Szép ez a Mária? , — Szép. | — Jó ez a Mária? — Jó. — Fiatal ez a Mária? — Fiatal. — Hát akkor mit csodálkozol, kedves Charlie?-Nem is értelek. —( Mit nem értesz rajtam? —■ Hagyjuk ezt. Nincs itt semmi rejtély. Az öreg belehabarodott egy | fiatal munkatársnőjébe, és kési —| De Máriának vőlegénye van! — mondja Charlie szinte kétségbeesve, erősen megemelve a hangját. —f Kicsoda? — Egy fiatal tudós. Valami József. Rákkutató. Legalábbis ez van bejegyezve az adatlapján. — Rákkutató,... minden második ; tudós rákkutató... ez semmi. Ezzel nem megyünk semmire. És... komoly a dolog? —(■ Ügy látszik, igen. Tegnap éjjel iJózsef ott aludt Máriánál. —- Szegény öreg Foxman. Vajon tudja mindezt? —-Nem tudom. Kérdezzem meg? —► Nem, ez.illetlenség lenne. A lényeget amúgy sem érinti. Tehát Mária... 4 Igen főnök. Mária. 0 a kulcs. 4 Tudom. — Van valami terved? — Nincsen, Charlie. Nincsen. —(■ Ötlet? Egy kicsi, kósza ötlet sincs?'. — Sajnos, nincs. Ügy látszik, fárádtak vagyunk. —(• Én még bírom magam... 4 Én is. De a gondolkozás — az most nem megy. Este hívj fel, vagy gyere át. Addig aludjunk- egyet. — Rendben. Akkor este hívlak. 44. Erzsébet és Dán egy kertvendéglőben Ülnek. Festői hely, fenyvesek! kopár sziklák, gyorsfolyású patak. Agak hajolnak az asztalok föle, a grillsütő a szabadban van, füsjt. száll fel a magasba. Pincérek sürpgnek, megállnak Erzsébeték asztalánál. — Mit parancsolnak? — Pisztrángot! — mondja mohón Erzsébet. — Két adag pisztrángot kérek! új burgonyával, tartárral. És két ásványvizet, ha kaphatnék ... — Hogyne kérem! Két pisztráng, Tcét ásványvíz. Az egyik pincér már ott is van az ásványvízzel, poharakkal. — Parancsoljanak! — Köszönjük. Erzsébet és Dán valahogy kiragyognak a vendégek közül. Éles, határozott vonásaik, kicsit kreol a bőrük; sportos, könnyed öltözékük mindenütt megcsodálták. „Szép pár...” — Ilyen és hasonló megjegyzések kísérték őket, akárhol jelentek meg. — Már régen akartam kérdezni, Dan... Most mi lesz? Hogyan leszünk mi ezután? — Hogy érted ezt? — Hát arra gondolok ... hogy hogyan élünk ezután? — Ahogy eddig. Rendesen. — Igen, de a kicsi... — A kicsi, a kicsi... Még meg se született, máris rendezkedik. Ez így legyen, az úgy legyen... — Arra gondoltam, hogy jó lenne, ha nem kiságyat, hanem bölcsőt vennénk ... — A bölcsőtől, az állandó rín- gatástól hülye lesz a gyerek. — Dehogy lesz hülye! Évszázadokon át bölcsőben nevelődtek a gyerekek. — Akkor se kell bölcső! Különben is, csak a hülyeforma úrigyerekek nevelkedtek bölcsőben ... . — Nem igaz, Dán! Ez egyszerűen nem igaz! A pincérek hozzák a pisztrángot. Kétfelé terítenek, kétfelé tálalnak. — Jó étvágyat! — mondja az egyik. — Egy kis vörösbort hozhatok? Fehér sajnos, nincs. — Milyen van? — Spanyol, olasz, francia, magyar. Milyet parancsolnak? —• Te melyiket akarod? — Nem is tudom... a gyerek miatt... talán nem is szabad ... — Egy keveset biztosan szabad ... — Hát jó... nem bánom... Talán olaszt kérnék... — Azonnal hozom... Erzsébet és Dán csöndesen eszik a pisztrángot. — Erre vágytál? — Igen. Pontosan. — Ízlik? — Igen. — Haragszol még? — Nem. — Akkor mi bajod? — Semmi. — Dehogy is nincs. Látom. — Ha mondom! Semmi. — Valami furdalja az oldalad. — A kíváncsiság. — És mire vagy kíváncsi? — Arra, hogy együtt óhajtasz-e velem élni! És együtt neveljük-e fel a gyereket! Hát erre vagyok kíváncsi, ha érdekel... — Együtt, persze, hogy együtt... Vegyelek feleségül, azt akarod? — Nem. Nem erről van szó. Egyáltalán nem erről van szó. A gyerekről beszélek, nem magamról. Mondd, Dán! Te tulajdonképpen hol dolgozol... — Nem szívesen beszélek erről ... Egy információs központban ... Remek kollégáim vannak ... Jones és Charlie. Igazán pompás fickók. És Irina is ... — Ki ez az Irina? Róla eddig nem beszéltél... — Titkárnő. Van egy nagy fia, egy remek férje. Szobrász.. — Az Irina férje? — Igen. — És mit csináltok? Mit dolgoztok? Mennyit keresel? — Szóval az érdekel, hogy milyen parti vagyok! Értem már, tehát innen fúj a szél. Erzsébet, Erzsébet... — Hiába blöffölsz! Tudok mindent. Dán torkán mintha egy szálka akadt volna meg. Köhög, elpirul. Nehezen szólal meg ... — Mi mindent tudsz? Mondd csak nyugodtan... — Tudom, hogy te is Foxman Után szaglálódsz... hogy neked is a szegény öreggel van bajod ... hogy te is szeretnéd tudni, hogy mit forgat ábban az okos koponyájában. — Nézd, Erzsébet. Éh nagyon szeretlek, és nagyon szeretném, ha együtt nevelnénk fel a közös gyerekünket. De arra kérlek, hogy a munkámba, ha lehet, ne szólj bele. A munkahelyemet valóban érdekli Foxman, s az is, hogy az öreg mit csinál. De ehhez neked semmi közöd. Há szaglálódsz utánam, sajnos, el kell válnunk egymástól ... (Folytatjuk.) LEHETŐSÉGEK A HOMOKON Elpocsékolt forintok nyomában Aki látott már kavargó homokvihart az Alföldön, csak az tudja megbecsülni a gyér gyeptakarót alkotó növények ellenállóképességét, értékét. Talán az ilyen vihart látók ázok, akik napjainkban is harcolnak a legelőgazdálkodásért, hasonlóan a növényekkel, amelyek évszázadok alatt formálták az ősgyepet, dacolva a széllel rohanó, lebegő, futóhomokszemcsékkel. Az elmúlt évtizedben, amióta a melioráció megszokott gyakorlatává vált a mezőgazdasági termelésnek, egyre kevesebb dicsérő jelző illeti az ősgyepet. Ahol nem gondozzák értékének megfelelően, nyűg lett. A legeltető állattartás egyre inkább falak közé szorult. Az értékes állatok — néhány gazdaságtól eltekintve — a lényegesen drágább abrakon, silón, vagy tápon nevelődnek. Pedig különböző fórumokon hoztak határozatokat az elmúlt időszakban a tömegtakarmány-terme- lés, valamint rét- és legelőgazdálkodás arányának megváltoztatásáról. A községi legeltetési bizottságok felszámolása óta azonban fokozatosan csökkennek a kipányvázott, vagy közös csordában őrzött legelő tehenek. A megye területének egyötöde rét, illetve legelő. Ennek jobb hasznosítása mindenképpen jelentős tartalék a mezőgazdasági üzemekben. Megdöbbentő számok A megye 152 ezer hektáros gyepterületének 47,9 százaléka talajvédőnek minősül, ahol alig terem meg évenként a 600 kilogramm széna. Itt valóban nem érdemes az állatokat legeltetni. Mi a helyzet a maradék — termőnek minősített — 70 ezer hektáron? . > • A megyei takarmánygazdálkodási és állattenyésztési felügyelőség elmúlt évi felmérése álapján a terület egyharmadára 200—300 kilogramm vegyes hatóanyagú műtrágyát juttattak ki, hatodára 50—60 kilogrammot, míg a felére még ennél is kevesebb, vagy semmi sem 'jutott. Megdöbbentőek ezek a számok különösen akkor, ha azt is tudjuk, hogy legalább 500 kilogrammot kellene minden évben visszapótolni. Célként jelölhető, hogy azon az ötvenezer hektáron, ahol érdemes szénát termelni, a megfelelő tápanyag-visszapótlással növelhető a terméseredmény, másfél tonnáról négy tonna körüli értékig. Ezzel 20 ezer hektárnál is nagyobb terület szabadulhatna fel a tömeg- takarmány-termelés alól. Rossz és jó példák Kunadacson ai Barátság Termer, lőszövetkezetben 70 hektár telepítésébe fogtak. A felvett állami támogatás összege 350 ezer forint volt. Az eredmény a szemle alapján: a pénzt vissza kell fizetni, vagy újból telepíteni. Az ok: nem kielégítő talaj-előkészítés, szakszerűtlen legeltetés. Ismét egy adat. A megyében évente 8—10 millió forinttal támogatják a legelőgazdálkodást folytató üzemeket és sajnos, a pénz egy része ilyen sorsra jut. Érdemes ellátogatni olyan szövetkezeti gazdaságokba is, ahol megtalálták számításukat. Kunpeszéren a Parasztbecsület Termelőszövetkezetben 300 hektár ősgyepet rendeztek, táblásítot- tak. A bugaci Aranykalász Szak- szövetkezetben 800 hektárról takarítanak be jó jövedelmet .biztosító szénát. Itt az öntözésről is gondoskodtak, amikor a mélyen fekvő területen mintegy három- hektáros víztárolót alakítottak ki. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet Torna-majorjában '400—500 állatot tart el az alig száz hektárnyi legelő. Az állami gazdaságokhoz hasonlóan, szakaszos legeltetéssel hasznosítják a területet. Az orgoványi Sallai Termelőszövetkezetben is gondoskodtak a meglevő ősgyepről. Altalajlazítással szellőztették és kisparcellás műtrágyázási kísérletekkel állították be a megfelelő műtrágya-visszapótlási adatokat. Egyértelműen leszögezhető, hogy a több mint tízezer tagban levő, hasznosítható ^negyei legelőterületen csak ott folytatható eredményes gazdálkodás, ahol táblásítani tudnak. Azokban a gazdaságokban, ahol az ősgyep megfelelő hozamú, csak az összekötő sávokba kellene telepíteni. A kisebb, szétszórt területeket pedig a háztáji legelőkre igényt tartóknak hosszú távra lehetne kiadni. A jövő feladatai Jó néhány gazdaságban gyökeret vert az a szemlélet, amely szerint csak állami támogatású telepítéssel lehet a legeltetést megoldani. Ehhez azonban ott szabad felelősséggel hozzákezdeni, ahol van megfelelő szakember, víz és gép. A szarvasmarha-fajtaváltás után a hozamokat vizsgálva — bár kihasználatlan tartalék akad még bőven — nincs szégyenkeznivalónk. Talán nem elérhetetlen a régi gyakorlathoz visszanyúlni, amikor csak a három-négyszáz kilogrammos állatokat kötötték abrakra az istállóba, addig kint tartottak a legelőn. Ahogy jelenleg is az Izsáki Állami. Gazdaságban, vagy a jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezetben hizlalják a húsmarhákat A tejtermelés 1976-hoz képest a költségtényezők csökkenésével országos átlagban 1500 literrel nőtt. Dusnokon a Munkás—Paraszt Termelőszövetkezetben öt év alatt kétezer literrel gyarapodott a tehenenként! tej hozam. Azonban némi üröm is vegyül a dicsérő szavak közé, hiszen a költségek 70—80 százaléka a takarmányé. A megyében az első féléves eredmények további javulást mutatnak. Bár a termelőszövetkezetekben nagy a szóródás, hiszen a dunaszentbenedeki Űj Hajnal Termelőszövetkezetben 2637 litert fejtek, míg a kiskunmajsai Petőfi Tsz-ben csak 880 litert. De így is az állami gazdaságokkal együtt közel négyezer literes lesz az idei átlag. A legelőgazdálkodásban is van fejlődés, hiszen az elmúlt évek után most már követendő példákról i$ be tudunk számolni. Odáig kellene még eljutni, hogy a nép- gazdasági érdeket jobban figyelembe vegyék azok is, akik eddig csupán a csoportérdeket látták maguk előtt. A föld a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze. Nem megfelelő kihasználása az egész népgazdaságot sújtó pazarlás, Czauner Péter A KÉTEZREDIK FÚRÓGÉP • A Csepel Müvek Szerszámgépgyára Nyírbátori Fúrógépgyárában elkészült az alapítás óta gyártott kétezredik radiál fúrógép. A nyírbátoriak tavaly felavatott nagyüzemének termékei három földrészen keresettek. Az idén elkészült kétszáz darabból az USA, Kanada, NSZK és hazánk piacain értékesítenek. Képünkön: szerelik az RF—50 radiál fúrógépeket.
