Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-20 / 221. szám
V VIL’ÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGY EI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 231. szám Ára: 1,2.0 Ft 1980. szeptember 20. szombat Félegyházára látogatott a lengyel pártdelegáció • Felvételűnk az indulás előtt készfiit a szovjet—kubai űrpárosról a bajkonuri repülőtéren. A lengyelországi Tarnovv testvérmegyéből érkezett párt.delegá- ció tagjai Bács-Kiskunn al való ismerkedésük harmadik napján, azaz tegnap először a Kecskeméti Baromfifeldolgozó 'Vállalatot keresték fel. A vendégeket a vállalat vezetői fogadták., és tájékoztatást adtak a termelési eredményekről. A beszélgetést üzem- látogatás követte. Ezután Hudeczek Zygmunt, a I.engyel Egyesült Munkáspárt Tarnow megyei bizottságának titkára és a delegáció, tagjai Erdélyi lgnácnak, a megyoi pártbizottság titkárának társaságában Kiskunfélegyházára utaztak. A városi pártbizottságon S:ztanojev András, első titkár a település társadalmi. gazdasági, kulturális életéről tájékoztatta a vendégeket, akik ezt követően megnézték a városi tanácsházát, és 'ismerkedtek a város nevezetességeivel. A testvérmegyei pártdelegáció programja délután a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet központjában folytatódott. Itt Laczkó Gyula, a közös gazdaság elnöke tájékoztatta a vendégeket a. szövetkezet munkájáról, eredményeiről és főbb terveiről. Ezután a pártdelegáció tagjai a termelőszövetkezet gazdálkodásával, a jelenlegi munkákkal ismerkedtek. A vendégek tegnapi programja Bugacon fejeződött be. Fazekas Judit, az MTI tudósítója jelenti: Csehszlovák, lengyel, NDK-beli, bolgár, magyar és vietnami kollégáik után csütörtökön este a kubaiaknak gratuláltak a Moszkva melletti repülésirányító központban összegyűlt újságírók: a hetedik In terkozmosz-expe- díció tagjaként kubai űrhajós indult a világűrbe. Arnaldo Tamayo, a kubai légierők 38 éves alezredese a Szojuz—38 fedélzetén hajtja végre űrutazását, tapasztalt szovjet parancsnok,' Jurij Romanyenkö irányításával. Arnaldo Tamayoval 97-re emelkedett a kozmoszban járt űrhajósok, és kilencre az űrhajós nemzetek száma. A kubai kozmonauta a világűrben Latin- Amerika első képviselője, és az első fekete bőrű űrhajós. Parancsnoka, Jurij Romanyen-ko, második űrrepülését hajtja végre, és másodszor résztvevője a nemzetközi űrprogramnak: 1975 júliusában a szovjet—amerikai Szojuz—A polio-program tartaléklegénységének parancsnoka volt. A Szojuz—38 űrhajósai a késő esti indítás után az első három Föld körüli fordulatot űrhajójuk hermetizáltságának, berendezései és rendszerei működésének ellenőrzésére használták fel. A negyedik fordulat idején pályamódosítást hajtottak végre: a Szal- jut—6—Szojuz—37 űrkomplexumét megközelítő magasságú pályára álltak. Innen pénteken újabb manőverekkel közelítették meg az űrállomást olyan távolságig, ahonnan a további közelítés és végül az összekapcsolás már automatikus rendszerben történik. Romanyenko és Tamayo első kozmikus munkanapja a késői start miatt pénteken reggelig tartott: könnyű vacsora után magyar idő szerint fél 6-kor tértek csak nyugovóra Az indulás fáradalmait azonban délután fél 5-1 ig alaposan, kipihenhették. További pályamódosítások után felkészültek, a 5aaiu&=38 .és.a Szájút űrállomás összekapcsolására. * A Szál jut—6 eddig 24 űrhajóval, köztük 12 Szojuz és 2 Szojuz—T típusú személyszállító, valamint 10 Progressz típusú teherszállító űrhajóval 'hajtott végre közös repülést. Fedélzetén 21 űrhajós töltött hosszabb-rövidebb időt — köztük Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Magyar- ország és Vietnam egy-egy képviselője — és az első kubai űrhajós huszonkettedikként dolgozik majd helyiségeiben. Az űrállomáson már 4 állandó személyzet tartózkodott huzamosabb ideig: Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko 96 napig, Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivancsen- ko 139 napig, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin 175 napig, és végül a jelenlegi házigazdák, Leo- nyid Popov és Valerij Rjumin, akik csütörtökön kezdték meg 24. hetüket a Szaljut—6-on. Az űrállomás „hosszú életét” és nagy „látogatottságát” a folyamatos felújításnak, köszönheti: az állandó legénységek már szinte valamennyi mozdítható alkatrészét kicserélték, némelyiket többször is. Két összekapcsoló berendezéssel szerelték fel, tehát egyszerre két űrhajó csatolható hozzá. Az eddigieknél tágasabb, kényelmesebb állomáson azonban akár 3 űrhajó személyzete, 7 űrhajós is dolgozhatna egyidejűleg, hiszen a csaknem 19 tonna tömegű, 15 méter hosszú Szaljut—6 3 helyiségének együttes térfogata meghaladja a 90 köbmétert. * Milliók figyelték a Kubai Köztársaságban csütörtökön, helyi idő szerint délután az Interkoz- mosz-program keretében útnak indított szovjet—kubai űrpáros startját, amelyről a kubai televízió egyenes közvetítést-adott a Bajkomirban levő űrállomásról. Jurij Romanyenko veterán űrpilóta és társa, Kuba és a latin- amerikai kontinens első kutató űrhajósa, Arnaldo Tamayo alezredes a szocialista országok közös űrkutatási programjának hetedik nemzetközi „brigádjaként” indultak útnak az űrben keringő Szaljut—6 tudományos űrállomás felé. A kubai televízió, valamint a „Juventud rebelde” című délutáni lap átfogó ismertetést adott a nemzetközi, űrkutatási programról, valamint az abban való kubai részvételről. A világ első latin-amerikai űrhajósának életrajza — mint azt a kubai sajtókommentárok is aláhúzzák — jelképezi azt a fejlődést, amelyet Kuba, a szocialista országok közösségének tagjaként az elmúlt huszonnégy év alatt elért. Arnaldo Tamayo az ország egykor legelmaradottabb, legtávolibb tartományában, Guantana- móban született, afrikai vérrel kevert, nincstelen családban. A forradalom győzelme után, 19 évesen állt be a légierő 'kötelékébe, majd a Szovjetunióban végzett katonai tanulmányokat. Ma — 38 évesen — a légierő első osztályú ikiképzőtisztje, és két és fél éve vesz részt az Interkoz- mosz-program kiképzési munkájában. • Havannában — az el nem kötelezett országok csúcsértekezletére épült .kongresszusi palotában — csütörtökön este sajtóközpont nyílt, ahol a helyi, valamint a külföldi tudósítók az elkövetkező napokban nyomon követhetik a Szojuz—38 legénysége, valamint a Szaljut—6 űrállomás két asztronautája — Leonyid Popov és Valerij Rjumin — által végzendő tudományos kutatási programot. E programban — amelyet a Kubai Tudományos Akadémia közreműködésével állítottak össze — a kozmonauták megfigyeléseket végeznek a Kubai Köztársaságot övező tengeri zónáról, valamint a halászati övezetekről, az ásványi- kincs-zónákról, ezenkívül orvosi vizsgálatok sorozatát hajtják végre az űrbéli tartózkodás alatt. A szovjet—kubai közös űrrepülés emlékére a szigetországban emlékérmeket, valamint kedves „gyermek-űrpilóta” játékfigurákat hoztak forgalomba. (MTI) T. L. 9 A vendégek a Lenin Tsz szárítóüzemében. Losonczi Pál Zanzibáron Fehér Péter, azt MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács baráti' látogatáson Tanzániában tartózkodó elnjöke pénteken reggel Dar Es Salaamból Zanzibár- ra repült. Ez az indiai-óceáni sziget 1963-ig brit protektorátus volt, és az 1964-es egyesüléskor lett a köztársaság része. Érkezése napján az Elnöki Tanács elnöke megtekintett egy tejüzemet, és látogatást tett a Tanzániai Forradalmi Párt zanzibári központjában, és ideológiai intézetében. Losonczi Pál a szombatot és a vasárnap délelőttöt pihenéssel tölti a Manyara-tónál. A ' tó és környéke ugyan Tanzánia kisebb nemzeti parkjai közé tartozik, gazdag vadállománya miatt azonban világszerte ismert. Az Elnöki Tanács elnöke vasárnap este tér vissza Dar Es Salaamba, és folytatja hivatalos programját. (MTI) Épülget a FÉKON kalocsai gyára 4. oldal Heti rádió- és tv-műsor 5. oldal Sport 6. oldal Lázár György fogadta az indonéz külügyminisztert Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke pénteken az .Országházban fogadta az indonéz diplomácia vezetőjét. Az eseményen jelen volt Házi Vencel külügyminiszter-helyettes. Ugyancsak a Parlamentben Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta az indonéz külügyminisztert. A fogadáson jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter. Mindkét fogadáson részt vett Im- rad Idris. A szívélyes légkörű tárgyalásokon a két ország helyzetéről, s időszerű nemzetközi kérdésekről folytattak eszmecserét. Dr. Mochtar Kusumaatmadja, az Indonéz Köztársaság külügyminisztere pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumba látogatott, ahol megbeszélést folytatott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel a magyar—indonéz külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A tanácskozáson részt vett Imrad Idris, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Tudományos tanácskozás Kecskeméten az élelmiszerek mikrobiológiai vizsgálatáról Több mint százéves múltja van hazánkban az élelmiszer- higiéniai vizsgálatoknak. Az ezzel összefüggő mikrobiológiai kutatásokban számos magyar tudós vett részt. Kiemelkedő munkát végeztek Breuer Albert és Semsey Géza állatorvosok. Az ő emlékükre rendezik meg évente a Breuer—Sem- sey-napokat. Az idén Kecskeméten került sor erre az eseményre, amely az élelmiszerék előállításának mikrobiológiai kérdéseivel foglalkozik. A kétnapos előadássorozatot — amely tegnap a Tudomány és Technika Házában kezdődött — a Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosoki Társaságának élelmiszer-higiéniai szakosztálya, a megyei állatorvosi szakosztálynál együttműködve, valamint a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület mikrobiológiai szakosztálya, annak megyei szervezete és a Rács-Kiskun megyei Állatorvosi Állomás kezdeményezte. A tanácskozást dr. Bíró Géza, az Állator vostudo mányi Egyetem docense nyitotta meg. Üdvözölte az ország minden részéből megjelent szakembereket, akik az élelmiszerek higiéniájának, minőségének ellenőrzési hálózatához tartoznak. Ezt követően dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Elmondta, hogy ez az első olyan alkalom, amikor a tudományos tanácskozás tárgya kizárólagosan a mikrobiológiai vizsgálatok eredménye, értékelése és hasznosítása. A megyében az élelmiszeripar szerepe a mezőgazdasági termelés jelentősége miatt különösen kiemelkedő, az ipari termelés 40 százalékát adja, országos részesedése pedig 7—8 százalék. Áz elmúlt másfél évtizedben a termer lés háromszorosára nőtt. Az export aránya 1965-ben nem érte el a 30 százalékot, ma a termékek több mint felét külföldön értékesítjük. A tőkés export pedig megközelíti az összes kivitel felét. Sajnos, a mezőgazdasági termelés fejlődésétől még így is elmarad az élelmiszeripar korszerűsítése. Az állami nagyüzemek több mint 8 százaléka a megyében működik, de a mezőgazdasági termeléshez képest kevés feldolgozási lehetőséggel rendelkeznek, ezért az a sajátos helyzet alakült ki, hogy a tanácsok, a mezőgazdasági nagyüzemek, a fogyasztási szövetkezetek és a társulások is jelentős élelmiszeripari termelő- kapacitást hoztak létre. A későbbiekben utalt arra, hogy a KÖJÁL közegészségügyi tevékenységén túlmenően már 1966-. ban szükségessé vált az állatorvosi, élelmezés-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai, mikrobiológiai ellenőrző szervezet kiépítése Kecskeméten. Célja: annak elősegítése, hogy ne kerüljön a közfogyasztásba' egészségre ártalmas élelmiszer. A megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet mikrobiológiai részlege is nagy segítséget nyújt a növényi élelmiszereket előállító üzemeknek. Az élelmiszertörvény előírja, hogy a vállalatok saját 'Vizsgálatokat végezzenek. Tekintettel arra, hogy a mikrobiológia ismerete szakembereket kíván, és megfelelő műszerekre is szükség van, üzemi laboratóriumot nem tudnak mindenütt létesíteni. Jelenleg 22 helyen történik mikrobiológiai vizsgálat a megyében, jó eredményekkel. Az élelmiszer-biológusok munkájának tekintélyes része van abban, hogy a megyében kevesebb ételmérgezés fordul elő, mint az országban általában. A jelentős élelmiszerexport sikeréhez, a tér- melés biztonságához, a jó minőségű élelmiszerek előállításához is 'hozzájárulnak. A megyei tanács elnökhelyettesének bevezetője után dr. Pigler József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Élelmi- szeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálatának igazgatója emlékezett meg. dr. Takács' János professzorról, a két napon át tárgyalt téma legkiválóbb magyar képviselőjéről. A világhírű tudós, csaknem egy esztendeje hunyt el. A tanácskozás résztvevői egyperces felállással emlékeztek meg a magyar tudomány kiemelkedő egyéniségéről. Az élelmezés-egészségügyi ellenőrzés. időszerű kérdéseiről dr. Glózik András, a MÉM főosztály- vezetője tartott előadást. Ezt követték a téma részletkérdéseivel kapcsolatos referátumok. Ma folytatódik az eseménysorozat. Hat előadás hangzik el, majd dr. Pigler József zárszavával ér véget a tudományos tanácskozás. K. S. Példát, jót vagy rosszat, mindenki tud. Beszédtéma a takarékosság üzemben éppúgy, mint vendéglői asztaltársaságban, azaz, mondhatjuk azt is: közügy. Azzá vált — így hozta a szükség — az utóbbi két- három évben, hála a mindenhonnan felzéngő jelszónak: takarékosabban! Kérdés persze, lehet-e mindennel takarékoskodni, vagy másképpen: ésszerű-e mindent csökkenteni? Eszébe jutnak az embernek Forgó Morgó reklámszónoklatai. ■ De vajon az-é a megoldás, hogy százas helyett hatvanas izzót csavarunk a csillárba lakótelepi lakásunkban — a lakótelepi jelző ezúttal igen fontos, el- hagyhatatlan. Mert — akármilyen dörgedelmet is zeng a jobb sorsra érdemes reklámférfiú F. M. (hogy néhány betűvel mi is spóroljunk), a lakótelepi lakásokban a százas izzó nem szemfényvesztés, hanem szó játékos ellentéte: a szemfényvesztés ellen való küzdelem. Lakótelepi konyhában éppúgy, mint fürdőszobában, sőt, előtérben. Mintha esküt tettek volna a tervezők — csakis olyan elképzeléseket vetnek papírra, amelyek e l e- v e sötét lakásokat eredményeznek. Ember legyen a talpán, aki. lakótelepi lakásába belépvén, villanygyújtás nélkül látja, hova akaSsza kabátját. F. M. mindeközben rendületlenül forog. S morog, a villanyszámla pedig nem lesz kisebb: ki az, aki kockáztatja szeme világát? Egyáltalán, miért a következménnyel — a lakótelepi lakások eredendő sötétségével, meg az emiatti ez elleni százas körtékkel hadakozik F. M., miért nem. az okkal: a hibás tervezésű lakásokkal? Utólag könnyű okosnak lenni. Persze, ha csak ennyi lenne az egyszerű állampolgár gondja, nyugodtan hajtaná álomra fejéi. Néha azonban víziók gyötrik, nyomasztó kényszer- képzetek kerítik hatalmukba. Eltöpreng például azon, mihez kezdjen a rengeteg papírzacskóval, amit, á' 20 fillér, tojásvásárláskor naponta 'megkap, s amit, mint takarékosságra ösztönzött újságolvasó-tévé- reklámnéző, sajnál' kidobni? Mert a tojást a boltban bolti papírzacskóba teszik, s eladó válogatja, 20 fillérért, 30 fillérért (a különbséget senki sem tudja) árulják. Sokat tapasztalt bevásárlók mesélik: próbálkoztak a tegnapi zacskó mai fölhasználásával, ám kísérletük részint megütközést keltett, részint pedig fölhábo- rodásba torkollott: csak nem sajnál 20 fillért egy zacskóért? Az összeg, amit egy notórius tojásevő egy év alatt zacskóra tékozol nem sok: 73 forint (vagy ha úgy számoljuk: harminchat és fél tojás). Nem sok, csak éppen fölösleges. Kihasználatlan lehetőségre is bőven bukkan az újságolvasó, olyanra alkalmasint, amit egész egyszerűen — mert nép- gazdasági érdek — kötelezővé kellene tenni, akár a felelősségbiztosítást a jármüvekre. Nem oly rég adta hírül a távirati iroda a Tatabányai Szénbányák négy dolgozójának találmányát az autók fogyasztásának csökkentésére. Mutatta a tv-hiradó, írt róla hamarjában az Autósélet is. A találmány — mint minden igazán nagyszerű dolog — végtelenül egyszerű, az is megérti, aki soha életében nem foglalkozott műszaki kérdésekkel.' A robbanómotor üzemanyaggal, az ezt robbanásra késztető szikrával, s a mindezt lehetővé tevő levegővel működik. A fogyasztás pedig az üzemanyag és a levegő arányának függvénye. Az újítók tökéletesebb égést produkálnak, ráadásul ingyen, minthogy ez ideig a levegő nem kerül pénzbe, s ők csupán ezt használnak erre a célra. Kis, fél tenyérnyi mütyür a szerkezet, s mint hangsúlyozzák, minden autóra fölszerelhető. Egy átlag-Lada átlag-tízezer kilométeres évi futását átlag 10 literes fogyasz-1 fással számolva épp 1000 liter benzinszükségletet kapunk. A találmánnyal ez *10—15 százalékkal csökkenthető. Azaz. ugyanazt a teljesítményt — merthogy ez sem mellékes: a kocsi összes műszaki paramétere változatlan marad — ezer helyett 900 liter benzinnel elférhetjük. A nyilatkozat szerint a tenyérnyi találmány pár forintért bármilyen kocsiba beszerelhető, ráadásul végtelenül egyszerű mozdulatokkal. Gondolkodik az állampolgár: miért nem teszik kötelezővé a járművek átállítását? A tulajdonos szívesen fizetne 100— 200 forintot, mert ő is jobban járna. De a népgazdaság haszna sem jelentéktelen: kevesebb kőolajat kellene importálni. Ügy kezdtük: a takarékosság mindenütt / beszédtéma. Amit tanulságul leszűrhet magának az ember, az olyan egyszerű, hogy szinte leírni is restelli: a takarékosság nem más, mint a jó lehetősének okos kihasználása. B. J.
