Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-20 / 221. szám

V VIL’ÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGY EI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 231. szám Ára: 1,2.0 Ft 1980. szeptember 20. szombat Félegyházára látogatott a lengyel pártdelegáció • Felvételűnk az indulás előtt készfiit a szovjet—kubai űrpárosról a bajkonuri repülőtéren. A lengyelországi Tarnovv test­vérmegyéből érkezett párt.delegá- ció tagjai Bács-Kiskunn al való ismerkedésük harmadik napján, azaz tegnap először a Kecskemé­ti Baromfifeldolgozó 'Vállalatot keresték fel. A vendégeket a vál­lalat vezetői fogadták., és tájé­koztatást adtak a termelési ered­ményekről. A beszélgetést üzem- látogatás követte. Ezután Hudeczek Zygmunt, a I.engyel Egyesült Munkáspárt Tarnow megyei bizottságának tit­kára és a delegáció, tagjai Erdélyi lgnácnak, a megyoi pártbizottság titkárának társaságában Kiskun­félegyházára utaztak. A városi pártbizottságon S:ztanojev András, első titkár a település társadalmi. gazdasági, kulturális életéről tá­jékoztatta a vendégeket, akik ezt követően megnézték a városi ta­nácsházát, és 'ismerkedtek a vá­ros nevezetességeivel. A testvérmegyei pártdelegáció programja délután a kiskunfél­egyházi Lenin Termelőszövetke­zet központjában folytatódott. Itt Laczkó Gyula, a közös gazdaság elnöke tájékoztatta a vendégeket a. szövetkezet munkájáról, ered­ményeiről és főbb terveiről. Ez­után a pártdelegáció tagjai a ter­melőszövetkezet gazdálkodásával, a jelenlegi munkákkal ismerked­tek. A vendégek tegnapi programja Bugacon fejeződött be. Fazekas Judit, az MTI tudósí­tója jelenti: Csehszlovák, lengyel, NDK-beli, bolgár, magyar és vietnami kollégáik után csü­törtökön este a kubaiaknak gratuláltak a Moszkva mel­letti repülésirányító központ­ban összegyűlt újságírók: a hetedik In terkozmosz-expe- díció tagjaként kubai űrhajós indult a világűrbe. Arnaldo Tamayo, a kubai légierők 38 éves alezredese a Szo­juz—38 fedélzetén hajtja végre űrutazását, tapasztalt szovjet parancsnok,' Jurij Romanyenkö irányításával. Arnaldo Tamayoval 97-re emel­kedett a kozmoszban járt űrha­jósok, és kilencre az űrhajós nemzetek száma. A kubai koz­monauta a világűrben Latin- Amerika első képviselője, és az első fekete bőrű űrhajós. Pa­rancsnoka, Jurij Romanyen-ko, második űrrepülését hajtja vég­re, és másodszor résztvevője a nemzetközi űrprogramnak: 1975 júliusában a szovjet—amerikai Szojuz—A polio-program tartalék­legénységének parancsnoka volt. A Szojuz—38 űrhajósai a késő esti indítás után az első három Föld körüli fordulatot űrhajójuk hermetizáltságának, berendezései és rendszerei működésének el­lenőrzésére használták fel. A ne­gyedik fordulat idején pályamó­dosítást hajtottak végre: a Szal- jut—6—Szojuz—37 űrkomplexu­mét megközelítő magasságú pá­lyára álltak. Innen pénteken újabb manőverekkel közelítették meg az űrállomást olyan távol­ságig, ahonnan a további közelí­tés és végül az összekapcsolás már automatikus rendszerben tör­ténik. Romanyenko és Tamayo első kozmikus munkanapja a késői start miatt pénteken reggelig tar­tott: könnyű vacsora után ma­gyar idő szerint fél 6-kor tértek csak nyugovóra Az indulás fá­radalmait azonban délután fél 5-1 ig alaposan, kipihenhették. Továb­bi pályamódosítások után felké­szültek, a 5aaiu&=38 .és.a Szájút űrállomás összekapcsolására. * A Szál jut—6 eddig 24 űrhajó­val, köztük 12 Szojuz és 2 Szo­juz—T típusú személyszállító, va­lamint 10 Progressz típusú teher­szállító űrhajóval 'hajtott végre közös repülést. Fedélzetén 21 űr­hajós töltött hosszabb-rövidebb időt — köztük Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Magyar- ország és Vietnam egy-egy kép­viselője — és az első kubai űr­hajós huszonkettedikként dolgo­zik majd helyiségeiben. Az űrál­lomáson már 4 állandó személy­zet tartózkodott huzamosabb ide­ig: Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko 96 napig, Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivancsen- ko 139 napig, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin 175 napig, és végül a jelenlegi házigazdák, Leo- nyid Popov és Valerij Rjumin, akik csütörtökön kezdték meg 24. hetüket a Szaljut—6-on. Az űrállomás „hosszú életét” és nagy „látogatottságát” a folyama­tos felújításnak, köszönheti: az állandó legénységek már szinte valamennyi mozdítható alkatré­szét kicserélték, némelyiket több­ször is. Két összekapcsoló beren­dezéssel szerelték fel, tehát egy­szerre két űrhajó csatolható hoz­zá. Az eddigieknél tágasabb, ké­nyelmesebb állomáson azonban akár 3 űrhajó személyzete, 7 űr­hajós is dolgozhatna egyidejűleg, hiszen a csaknem 19 tonna töme­gű, 15 méter hosszú Szaljut—6 3 helyiségének együttes térfoga­ta meghaladja a 90 köbmétert. * Milliók figyelték a Kubai Köz­társaságban csütörtökön, helyi idő szerint délután az Interkoz- mosz-program keretében útnak indított szovjet—kubai űrpáros startját, amelyről a kubai televí­zió egyenes közvetítést-adott a Bajkomirban levő űrállomásról. Jurij Romanyenko veterán űr­pilóta és társa, Kuba és a latin- amerikai kontinens első kutató űrhajósa, Arnaldo Tamayo alezre­des a szocialista országok közös űrkutatási programjának hetedik nemzetközi „brigádjaként” indul­tak útnak az űrben keringő Szal­jut—6 tudományos űrállomás felé. A kubai televízió, valamint a „Juventud rebelde” című délutá­ni lap átfogó ismertetést adott a nemzetközi, űrkutatási program­ról, valamint az abban való ku­bai részvételről. A világ első latin-amerikai űr­hajósának életrajza — mint azt a kubai sajtókommentárok is alá­húzzák — jelképezi azt a fejlő­dést, amelyet Kuba, a szocialista országok közösségének tagjaként az elmúlt huszonnégy év alatt el­ért. Arnaldo Tamayo az ország egykor legelmaradottabb, legtá­volibb tartományában, Guantana- móban született, afrikai vérrel kevert, nincstelen családban. A forradalom győzelme után, 19 évesen állt be a légierő 'kötelé­kébe, majd a Szovjetunióban vég­zett katonai tanulmányokat. Ma — 38 évesen — a légierő első osztályú ikiképzőtisztje, és két és fél éve vesz részt az Interkoz- mosz-program kiképzési munká­jában. • Havannában — az el nem kö­telezett országok csúcsértekezleté­re épült .kongresszusi palotában — csütörtökön este sajtóközpont nyílt, ahol a helyi, valamint a külföldi tudósítók az elkövetkező napokban nyomon követhetik a Szojuz—38 legénysége, valamint a Szaljut—6 űrállomás két aszt­ronautája — Leonyid Popov és Valerij Rjumin — által végzendő tudományos kutatási programot. E programban — amelyet a Ku­bai Tudományos Akadémia köz­reműködésével állítottak össze — a kozmonauták megfigyeléseket végeznek a Kubai Köztársaságot övező tengeri zónáról, valamint a halászati övezetekről, az ásványi- kincs-zónákról, ezenkívül orvosi vizsgálatok sorozatát hajtják vég­re az űrbéli tartózkodás alatt. A szovjet—kubai közös űrrepü­lés emlékére a szigetországban emlékérmeket, valamint kedves „gyermek-űrpilóta” játékfigurá­kat hoztak forgalomba. (MTI) T. L. 9 A vendégek a Lenin Tsz szárítóüzemében. Losonczi Pál Zanzibáron Fehér Péter, azt MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács baráti' látogatáson Tanzániában tartózkodó elnjöke pénteken reg­gel Dar Es Salaamból Zanzibár- ra repült. Ez az indiai-óceáni szi­get 1963-ig brit protektorátus volt, és az 1964-es egyesüléskor lett a köztársaság része. Érkezése napján az Elnöki Ta­nács elnöke megtekintett egy tej­üzemet, és látogatást tett a Tan­zániai Forradalmi Párt zanzibári központjában, és ideológiai inté­zetében. Losonczi Pál a szombatot és a vasárnap délelőttöt pihenéssel tölti a Manyara-tónál. A ' tó és környéke ugyan Tanzánia kisebb nemzeti parkjai közé tartozik, gazdag vadállománya miatt azon­ban világszerte ismert. Az Elnöki Tanács elnöke va­sárnap este tér vissza Dar Es Salaamba, és folytatja hivatalos programját. (MTI) Épülget a FÉKON kalocsai gyára 4. oldal Heti rádió- és tv-műsor 5. oldal Sport 6. oldal Lázár György fogadta az indonéz külügyminisztert Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke pénteken az .Országházban fogadta az indonéz diplomácia vezetőjét. Az esemé­nyen jelen volt Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes. Ugyancsak a Parlamentben Lá­zár György, a Minisztertanács el­nöke fogadta az indonéz külügy­minisztert. A fogadáson jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter. Mindkét fogadáson részt vett Im- rad Idris. A szívélyes légkörű tár­gyalásokon a két ország helyzeté­ről, s időszerű nemzetközi kérdé­sekről folytattak eszmecserét. Dr. Mochtar Kusumaatmadja, az Indonéz Köztársaság külügy­minisztere pénteken a Külkeres­kedelmi Minisztériumba látoga­tott, ahol megbeszélést folytatott Veress Péter külkereskedelmi mi­niszterrel a magyar—indonéz kül­kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeiről. A tanács­kozáson részt vett Imrad Idris, az Indonéz Köztársaság magyaror­szági nagykövete. (MTI) Tudományos tanácskozás Kecskeméten az élelmiszerek mikrobiológiai vizsgálatáról Több mint százéves múltja van hazánkban az élelmiszer- higiéniai vizsgálatoknak. Az ezzel összefüggő mikrobiológiai kutatásokban számos magyar tudós vett részt. Kiemelkedő munkát végeztek Breuer Albert és Semsey Géza állatorvo­sok. Az ő emlékükre rendezik meg évente a Breuer—Sem- sey-napokat. Az idén Kecskeméten került sor erre az eseményre, amely az élel­miszerék előállításának mikro­biológiai kérdéseivel foglalkozik. A kétnapos előadássorozatot — amely tegnap a Tudomány és Technika Házában kezdődött — a Magyar Agrártudományi Egye­sület Állatorvosoki Társaságának élelmiszer-higiéniai szakosztálya, a megyei állatorvosi szakosztály­nál együttműködve, valamint a Magyar Élelmiszeripari Tudo­mányos Egyesület mikrobiológiai szakosztálya, annak megyei szer­vezete és a Rács-Kiskun megyei Állatorvosi Állomás kezdemé­nyezte. A tanácskozást dr. Bíró Géza, az Állator vostudo mányi Egye­tem docense nyitotta meg. Üd­vözölte az ország minden részé­ből megjelent szakembereket, akik az élelmiszerek higiéniájá­nak, minőségének ellenőrzési há­lózatához tartoznak. Ezt követően dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Elmondta, hogy ez az első olyan alkalom, amikor a tudományos tanácsko­zás tárgya kizárólagosan a mik­robiológiai vizsgálatok eredmé­nye, értékelése és hasznosítása. A megyében az élelmiszeripar szerepe a mezőgazdasági terme­lés jelentősége miatt különösen kiemelkedő, az ipari termelés 40 százalékát adja, országos részese­dése pedig 7—8 százalék. Áz el­múlt másfél évtizedben a termer lés háromszorosára nőtt. Az ex­port aránya 1965-ben nem érte el a 30 százalékot, ma a termékek több mint felét külföldön értéke­sítjük. A tőkés export pedig meg­közelíti az összes kivitel felét. Sajnos, a mezőgazdasági terme­lés fejlődésétől még így is elma­rad az élelmiszeripar korszerűsí­tése. Az állami nagyüzemek több mint 8 százaléka a megyében működik, de a mezőgazdasági ter­meléshez képest kevés feldolgo­zási lehetőséggel rendelkeznek, ezért az a sajátos helyzet alakült ki, hogy a tanácsok, a mezőgaz­dasági nagyüzemek, a fogyasztási szövetkezetek és a társulások is jelentős élelmiszeripari termelő- kapacitást hoztak létre. A későbbiekben utalt arra, hogy a KÖJÁL közegészségügyi tevé­kenységén túlmenően már 1966-. ban szükségessé vált az állatorvo­si, élelmezés-egészségügyi és élel­miszer-higiéniai, mikrobiológiai ellenőrző szervezet kiépítése Kecs­keméten. Célja: annak elősegíté­se, hogy ne kerüljön a közfo­gyasztásba' egészségre ártalmas élelmiszer. A megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet mikrobio­lógiai részlege is nagy segítséget nyújt a növényi élelmiszereket előállító üzemeknek. Az élelmiszertörvény előírja, hogy a vállalatok saját 'Vizsgála­tokat végezzenek. Tekintettel ar­ra, hogy a mikrobiológia ismere­te szakembereket kíván, és meg­felelő műszerekre is szükség van, üzemi laboratóriumot nem tud­nak mindenütt létesíteni. Jelen­leg 22 helyen történik mikrobio­lógiai vizsgálat a megyében, jó eredményekkel. Az élelmiszer-biológusok mun­kájának tekintélyes része van ab­ban, hogy a megyében kevesebb ételmérgezés fordul elő, mint az országban általában. A jelentős élelmiszerexport sikeréhez, a tér- melés biztonságához, a jó minő­ségű élelmiszerek előállításához is 'hozzájárulnak. A megyei tanács elnökhelyette­sének bevezetője után dr. Pigler József, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Élelmi- szeripari Higiéniai Ellenőrző Szol­gálatának igazgatója emlékezett meg. dr. Takács' János professzor­ról, a két napon át tárgyalt téma legkiválóbb magyar képviselőjé­ről. A világhírű tudós, csaknem egy esztendeje hunyt el. A tanács­kozás résztvevői egyperces fel­állással emlékeztek meg a magyar tudomány kiemelkedő egyéniségé­ről. Az élelmezés-egészségügyi el­lenőrzés. időszerű kérdéseiről dr. Glózik András, a MÉM főosztály- vezetője tartott előadást. Ezt kö­vették a téma részletkérdéseivel kapcsolatos referátumok. Ma folytatódik az eseménysoro­zat. Hat előadás hangzik el, majd dr. Pigler József zárszavával ér véget a tudományos tanácskozás. K. S. Példát, jót vagy rosszat, mindenki tud. Beszédtéma a takarékosság üzemben éppúgy, mint vendéglői asztaltársaság­ban, azaz, mondhatjuk azt is: közügy. Azzá vált — így hoz­ta a szükség — az utóbbi két- három évben, hála a minden­honnan felzéngő jelszónak: ta­karékosabban! Kérdés persze, lehet-e min­dennel takarékoskodni, vagy másképpen: ésszerű-e min­dent csökkenteni? Eszébe jutnak az embernek Forgó Morgó reklámszónoklatai. ■ De vajon az-é a megoldás, hogy százas helyett hatvanas izzót csavarunk a csillárba lakótele­pi lakásunkban — a lakótelepi jelző ezúttal igen fontos, el- hagyhatatlan. Mert — akármi­lyen dörgedelmet is zeng a jobb sorsra érdemes reklám­férfiú F. M. (hogy néhány be­tűvel mi is spóroljunk), a la­kótelepi lakásokban a százas izzó nem szemfényvesztés, ha­nem szó játékos ellentéte: a szemfényvesztés ellen való küzdelem. Lakótelepi konyhá­ban éppúgy, mint fürdőszobá­ban, sőt, előtérben. Mintha es­küt tettek volna a tervezők — csakis olyan elképzeléseket vetnek papírra, amelyek e l e- v e sötét lakásokat eredmé­nyeznek. Ember legyen a tal­pán, aki. lakótelepi lakásába belépvén, villanygyújtás nél­kül látja, hova akaSsza kabát­ját. F. M. mindeközben rendü­letlenül forog. S morog, a vil­lanyszámla pedig nem lesz ki­sebb: ki az, aki kockáztatja szeme világát? Egyáltalán, miért a következménnyel — a lakótelepi lakások eredendő sötétségével, meg az emiatti ez elleni százas körtékkel ha­dakozik F. M., miért nem. az okkal: a hibás tervezésű la­kásokkal? Utólag könnyű okos­nak lenni. Persze, ha csak ennyi lenne az egyszerű állampolgár gond­ja, nyugodtan hajtaná álomra fejéi. Néha azonban víziók gyötrik, nyomasztó kényszer- képzetek kerítik hatalmukba. Eltöpreng például azon, mihez kezdjen a rengeteg papírzacs­kóval, amit, á' 20 fillér, tojás­vásárláskor naponta 'megkap, s amit, mint takarékosságra ösztönzött újságolvasó-tévé- reklámnéző, sajnál' kidobni? Mert a tojást a boltban bolti papírzacskóba teszik, s eladó válogatja, 20 fillérért, 30 fil­lérért (a különbséget senki sem tudja) árulják. Sokat ta­pasztalt bevásárlók mesélik: próbálkoztak a tegnapi zacskó mai fölhasználásával, ám kí­sérletük részint megütközést keltett, részint pedig fölhábo- rodásba torkollott: csak nem sajnál 20 fillért egy zacskóért? Az összeg, amit egy notórius to­jásevő egy év alatt zacskóra tékozol nem sok: 73 forint (vagy ha úgy számoljuk: har­minchat és fél tojás). Nem sok, csak éppen fölösleges. Kihasználatlan lehetőségre is bőven bukkan az újságolvasó, olyanra alkalmasint, amit egész egyszerűen — mert nép- gazdasági érdek — kötelezővé kellene tenni, akár a felelős­ségbiztosítást a jármüvekre. Nem oly rég adta hírül a táv­irati iroda a Tatabányai Szén­bányák négy dolgozójának ta­lálmányát az autók fogyasztá­sának csökkentésére. Mutatta a tv-hiradó, írt róla hamarjá­ban az Autósélet is. A talál­mány — mint minden igazán nagyszerű dolog — végtelenül egyszerű, az is megérti, aki soha életében nem foglalkozott műszaki kérdésekkel.' A rob­banómotor üzemanyaggal, az ezt robbanásra késztető szik­rával, s a mindezt lehetővé te­vő levegővel működik. A fo­gyasztás pedig az üzemanyag és a levegő arányának függvé­nye. Az újítók tökéletesebb égést produkálnak, ráadásul ingyen, minthogy ez ideig a le­vegő nem kerül pénzbe, s ők csupán ezt használnak erre a célra. Kis, fél tenyérnyi mü­tyür a szerkezet, s mint hang­súlyozzák, minden autóra föl­szerelhető. Egy átlag-Lada át­lag-tízezer kilométeres évi fu­tását átlag 10 literes fogyasz-1 fással számolva épp 1000 liter benzinszükségletet kapunk. A találmánnyal ez *10—15 száza­lékkal csökkenthető. Azaz. ugyanazt a teljesítményt — merthogy ez sem mellékes: a kocsi összes műszaki paramé­tere változatlan marad — ezer helyett 900 liter benzinnel elf­érhetjük. A nyilatkozat szerint a tenyérnyi találmány pár fo­rintért bármilyen kocsiba be­szerelhető, ráadásul végtele­nül egyszerű mozdulatokkal. Gondolkodik az állampolgár: miért nem teszik kötelezővé a járművek átállítását? A tulaj­donos szívesen fizetne 100— 200 forintot, mert ő is jobban járna. De a népgazdaság hasz­na sem jelentéktelen: keve­sebb kőolajat kellene impor­tálni. Ügy kezdtük: a takarékos­ság mindenütt / beszédtéma. Amit tanulságul leszűrhet ma­gának az ember, az olyan egyszerű, hogy szinte leírni is restelli: a takarékosság nem más, mint a jó lehetősének okos kihasználása. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents