Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-20 / 221. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. szeptember 20. események sorokban BUDAPEST __________________ Pé nteken Hazaérkezett Moszk­vából a magyar delegáció, amely Csikós-Nagy Béla államtitkárnak, az Országos Anyag, és Árhivatal elnökének vezetésével részt vett a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizottságának 11. ülésén. Megvitatták az anyagfor­rások ésszerű és gazdaságos fel- használásának kérdéseit, az anya­gi-műszaki ellátás 'tökéletesítésé­vel összefüggő problémákat, a másodlagos nyersanyagok haszno­sítását, valamint a rézzel, a tűz­álló anyagokkal, a cementtel és a vékony faanyagokkal való takaré­koskodás lehetséges módozatait SALISBURY__________________ A zimbabwei nemzeti hadsereg felállításának meggyorsítását sür­gette csütörtöki parlamenti beszé­dében Robert Mugabe miniszter- elnök. Bejelentette, hogy eddig már létrehoztak három zászlóal­jat, s a jövő év elején újabb tíz zászlóalj szervezése indul meg. Az ország hadserege a szuverenitás megvédésére, és arra hivatott, hogy részt vegyen az ország békés építésében — mutatott rá Robert Mugabe. ASUNCION___________________ A paraguayi rendőrség bejelen­tette, hogy emberei péntekre vir­radóra Asuncion egyik külvárosá­ban tűzharcban agyonlőtték Somo­za volt nicaraguai diktátor egyik feltételezett gyilkosát. Hugo Alf­redo Irurzun — más néven San­tiago kapitány — az argentínai népi forradalmi hadsereg egyik vezetője volt. A paraguayi rend­őrség feltevése szerint a szerdai merénylet elkövetésében legkevé- sebb hat, de esetleg nyolc ember vett részt Az argentínai és a pa­raguayi hatóságok nagyszabású hajtóvadászatot indítottak kézre, kerítésükre. SAN SALVADOR Kitartanak, amíg követeléseiket nem teljesítik — közölték a For­radalmi Demokratikus Front elne­vezésű salvadori baloldali gerilla­szervezetnek azok a tagjai, akik megszállták az Amerikai Államok Szervezetének San Salvador-i iro­dáját és tizenegy túszt ejtettek. A_ gerilláid kijelentették, hogy kővé-" i fejeseikből az AE$>Z„. főtitkárának ’képviselőjével kivannak tárgyalni, de kérik a Vöröskereszt, a helyi egyházi jogsegélyiroda és más tár­sadalmi szervek segítségét is. Kö­veteléseik közé tartozik a politi­kai megtorlások beszüntetése, 55 politikai fogoly szabadon bocsátá­sa, az ostromállapot hatálytalaní­tása, a szakszervezeti és a tájé­koztatási szabadság biztosítása. VATIKÁNVÁROS _____________ Ja sszer Arafat, a PFSZ végre­hajtó bizottságának elnöke fel­kérte II. János Pál pápát, hogy látogasson el dél-libanoni palesz­tin menekülttáborokba — közölte csütörtökön Rómában Afif Szafi- jeh, Arafat tanácsadója, annak az ötoldalas levélnek a tartalmát is­mertetve, amelyet Arafat vele kül­dött el az egyházfőnek. Visszatoloncolták a légikalózokat > Csütörtökön este visszatolon­colták az Egyesült Államokba azt a két kubai származású légika­lózt, akik szerdán reggel eltérí­tették és Havannában leszállásra kériyszerítették a Delta Air Lines légitársaság egyik gépét, mintegy száztíz személlyel a fedélzeten. A kubai kormány eddig is kö­zönséges bűnözőkként kezelte a géprablókat. Mivel a rendkívül veszélyes bűncselekmény-sorozat nem ért véget, Havanna a hét elején bejelentette, hogy a jövő­ben kiadja a légikalózokat annak az országnak, amelyben büntet-, teiket elkövették. Így került sor csütörtökön első ízben a két ku­bai .légibandita kiadatására. Az amerikai törvények a kubaiakhoz hasonlóan igen szigorúak, húsz évig terjedő börtönbüntetéssel' sújtják a repülőgéprablást. (MTI) KÚTFÚRÁST a legkedvezőbb módon. Gyorsan, tisztán, teljes felszereléssel, 3 év garanciával. KEDVEZMÉNNYEL, már 3 ezer forintért. Színvonalas tájékoztatás levélben. KORMÁNY TIBOR Szeged, Földíves u. 37. 3627 MAGYAR JAVASLAT A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK TÁMOGATÁSÁRÓL A nemzetközi fejlesztési stratégia az Interparlamentáris Unió napirendjén Kocsis Tamás, az MTI tudósí­tója jelenti: BERLIN Az Interparlamentáris Unió berlini konferenciája pénteken az ENSZ harmadik fejlesztési évtize­dének feladatait tűzte plenáris ülésének napirendjére. E téma fontosságát jelzi, hogy a 92 tag­ország parlamentjeit tömörítő vi­lágszervezet tagjainak többsége a harmadik .világot képviseli. • A vita középpontjában — csak­úgy, mint az ENSZ most lezajlott rendkívüli közgyűlésén — az új nemzetközi fejlesztési ‘ stratégia kérdései álltak. A szocialista or­szágok képviselői az IPU tanács­kozásán is hangsúlyozták azt az alapvető álláspontjukat, hogy a leszerelés és az enyhülés elvá­laszthatatlan a fejlesztéstől, s a fegyverkezési hajsza megállítása, a fegyverkezésre fordított össze­gek fokozatos átállítása békés cé­lokra elősegítheti az ENSZ fej­lesztési évtizedeire kitűzött fél- adatok megoldását. A fejlődő or­szágok küldöttei a gazdasági fej­lesztés meggyorsítását szolgáló to­vábbi nemzetközi erőfeszítéseket sürgettek, a tőkés ipari országok küldöttei pedig — amint azt az ENSZ-,ben is tették elhárítot­ták magukról a felelősséget egy­kori gyarmataik elmaradottságá­ért. A magyar küldöttség kiegészítő határozati javaslatot terjesztett az IPU konferenciája elé. Ez ki­mondja, hogy a fejlesztési prog­ram elválaszthatatlan a leszere­léstől, a fejlődő országoknak nyúj­tandó támogatást fordítsák első­sorban az állami és szövetkezeti ágazatok fejlesztésére, és korlá­tozzák a transznacionális tőke neokoloniálista jellegű tevékeny­ségét. Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a magyar ország- gyűlés küldöttsége nevében han­goztatta: „Meggyőződésünk, hogy minden állam folyamatos 'gazda­sági és szociális fejlődésének fon­tos tényezője a béke, a biztonság s az enyhülés. Hatékony lészere­lési intézkedések lehetővé tennék azt, hogy a jelenleg katonai cé­lokat szolgáló forrásokat a gaz­dásági és szociális fejlesztésre fordítsák, különösen a fejlődő or­szágokban”.. Felhívta a figyelmet a neokolonializmus új formáinak növekvő veszélyeire, s rámutatott: „A nemzetközi fejlesztési straté­gia csak akkor lehet sikeres, ha az a fejlődő országokban haladó szociális-gazdasági változásokkal, a hazai források mozgósításával, s azoknak az erőfeszítéseknek a fokozásával párosul, amelyek független nemzeti gazdaságok megteremtését és fejlesztését cé­lozzák”. Az IPU közgyűlése szombaton a gyarmatosítás maradványai' felszámolásának problémáival foglalkozik. (MTI) ÖTVEN KÉPVISELŐ ŐRIZETBEN ERŐVEL „ELŐRE’' Kormányalakításra készülnek a török katonai vezetők A Kenan Evren tábornok vezet­te nemzetbiztonsági tanács tagjai — csütörtökön a török parlament épületében letették a hivatali es­küt. Megfogadták, hogy „műkö­désükkel elősegítik a demokrácia mielőbbi helyreállítását”, és új alkotmány kidolgozását, amely „megőrzi a köztársaság demokra­tikus és világi alapelveit”. A nemzetbiztonsági tanács csü­törtökön rácTTóközleményben adta tudtul, hogy a hatalomátvétel óta őrizetbe vett parlamenti képvise­lők közül ötvenet még mindig őrizetben tartanak egy ankarai laktanyában. A feloszlatott parla­menthez közelálló források sze­rint néhányuk ellen eljárás in­dult „a közrend és az állam biz­tonsága elleni bűncselekmények” elkövetése miatt, másokat „védő- őrizetben” tartanak. Továbbra is gondot okoz a nemzetbiztonsági tanács számára, hogy ki legyen a megalakítandó kormány elnöke. Az esélyes poli­tikusok közül többen úgy nyi­latkoztak, hogy addig nem tesz­nek’ eleget Evren államfő felké­résének, amíg parlamenti képvi­selőket tartanak fogva. A nem­zetbiztonsági tanácshoz közelálló források szerint a legújabb jelölt Haydar Saltuk, a fegyveres erők vezérkarifőnök-helyettese, aki egyébként a nemzetbiztonsági ta­nács főtitkári teendőit látja el. A nemzetbiztonsági tanács' egyéb­ként nagyarányú tisztogatásra ké­szül magán a hadseregen belül is; a tervek szerint a_ közeljövő­ben több tisztet kényszernyugdí- jaznak „szélsőséges politikai né­zetei” miatt. (MTI) Carter sajtóértekezlete Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON Csütörtöki sajtóértekezletén Jimmy Carter, az Egyesült Álla­mok elnöke az államfő és az új­raválasztásért harcoló jelölt ket­tős pozíciójában dicsérte kor­mányzatának állítólagos kül- és belpolitikai sikereit. Az erős ve­zető pózába helyezkedve, Carter azzal fenyegetőzött, hogy az Egye­sült Államok szükség esetén nem habozik az atomfegyverekhez nyúlni. i Bevezető nyilatkozatában az el­nök a Kínával szerdán aláírt új gazdasági együttműködési meg­állapodásokat, a két évvel ezelőtt megkezdett, s megítélése szerint nemspkára folytatható izraeli— egyiptomi tárgyalásokat, a túsz­válság megoldásának távlatát, és a küszöbönálló szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozót hozta fel példaként annak illusztrálá­sára, h£$k ,, A mer íká’ tovább ha­lad előre .* Megerősítette, hogy Muskie külügyminiszter a jövő héten az eurorakéták korlátozá­sáról folytatandó tárgyalásokról cserél véleményt Andrej Gromi- kóval, s kifejezte reményét, hogy ezek a tárgyalások október köze­pém megkezdődhetnek.- A kérdésekre válaszolva az Egyesült Államok elnöke igyeke­zett igazolni kormányzatának sze­repét a fegyverkezés fokozásában. Anélkül, hogy tisztáz’ta volna, mit ért a módosított stratégia kapcsán emlegetett „korlátozott nukleáris háború” alatt, az elnök egy kér­désre válaszolva meglepően ter­jedelmes fejtegetésbe kezdett ar­ról, hogy mindenkinek tudnia kell: az Egyesült Államok szükség esetén, „maga és Nyugat-Európa védelmében” beveti atomfegyve­reit. ,;Népünk, szövetségeseink és a Szovjetunió számára egyformán fontos tudni —, fenyegetőzött az elnök több tízmilliós televíziós nézősereg előtt —, hogy ha szük­séges, e fegyvereket használni fogjuk”. (MTI) Angol—francia csúcstalálkozó • Giscard d’ Estaing francia köztársasági elnök és Margaret Thatcher brit minisz­terelnök megbeszélé­seivel, pénteken az Elysée- palotában megkezdődöt az 5. francia­brit csúcs- találkozó, amelynek célja a két ország kö­zötti, barátsá gosabb modu vivendi deklarálása. Európa és Madrid MILYEN CSOMAGGAL érkez­nek Madridba a helsinki záróok­mány aláíróinak képviselői,' s mit várnak az újabb európai bizton­sági és együttműködési találkozó­tól? Ilyen és hasonló kérdések egyre gyakrabban merülnek fel, mióta a spanyol fővárosban meg­kezdődött a novemberre tervezett konferenciát előkészitő értekezlet. A nemrég lezajlott krími talál­kozókon a szocialista közösség or­szágainak vezetői konstruktív szellemben fogalmazták meg ál­láspontjukat. Mint hangsúlyozták, feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a 33 európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Ka­nada megbízottai erőfeszítéseiket olyan gyakorlati lépések megva­lósítására összpontosítsák, melyek a záróokmány különböző tételei­nek valóra váltását szolgálják. Ez természetesen csak nyugodt lég­körben lehetséges, anélkül a szem­benállás nélkül, amelyet bizonyos nyugati körök a belgrádi fórumon kialakítottak. A BONYOLULTABBA VÁLT nemzetközi helyzet csak növeli a madridi találkozó fontosságát. Míg Nyugat-Európa egyre inkább haj­lik grra, hogy Madridban az ak­tuális problémákkal kapcsolatos elfogadható megoldásokat keresse, addig a tengeren túl egyesek le akarják szűkíteni a találkozó tar­talmát, hosszadalmas, felesleges vitát szítva a különböző kérdé­sekben. Félő, Carter elnök érdemi instrukciók helyett az amerikai küldöttségnek olyan utasítást ad, hogy a spanyol fővárosban szov­jetellenes rágalmakat hangoztas­sanak „az emberi jogok megsérté­séről”, a „Szovjetunió afganisztá­ni szerepéről” stb. De hogy mi legyen napjaink legfőbb feladatával, á katonai eny­hüléssel, erről nem érkeznek hí­rek az Egyesült Államokból. Em­lékezzünk vissza, hogy a nyugati küldöttek táskájában már Belg- rádban sem volt egyetlen olyan javaslat, mely e területet érintet­te volna. Most, a madridi találko­zó előtt sem beszélnek a Fehér Házban olyan tervekről, amelyek a katonai veszélyt csökkentenék. Ellenkezőleg, Carter nemrég hagy­ta jóvá azt az 59-es elnöki direk­tívát, amely növeli a nukleáris háború kockázatát. Több józanul gondolkodó államférfi és befolyá­sos nyugat-európai szervezet vi­szont azért száll síkra, hogy Mad­ridban különleges figyelmet szen­teljenek az enyhülési folyamat katonai vonatkozásainak. A SZOVJETUNIÓ, a szocialista közösség országai készek haladék­talanul megvitatni a katonai eny­hülés bármelyik kérdését. Mint ismeretes, a belgrádi találkozón egész intézkedés-komplexumot in­dítványoztak, s jelenleg is széles körű program van tarsolyukban, melyet a Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testü­letének májusi ülésén vitattak meg. Ide tartoznak a Szovjetunió nemrég tett javaslatai is az euró­pai nukleáris rakétákról, valamint a közép-európai fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről. Ezeknek a kérdéseknek a meg­vitatására a szocialista országok véleménye szerint össze lehetne hívni egy össz-európai katonai eny­hülési és leszerelési konferenciát. Nagy jelentőségű volna, ha a'mad­ridi találkozón sikerülne meg­egyezést elérni a tanácskozás ösz- szehívásáról. A Szovjetunió és szövetségesei úgy vélik, hogy a bi­zalomerősítő é$ csapatcsökkentési intézkedéseket össze kellene köt­ni az államok biztonságát szava­toló politikai és jogi lépésekkel. Épp erre irányulnak az utóbbi időben tett konkrét javaslataik és kezdeményezéseik. Olga Trofimova (APN — KS) j NAPI K OMMENTÁR Ito útija Japán jövőre 9,7 s.zázalékkal nö­veli hadikiadásait. Rekordnak szá­mít ez a szigetors.zágban, Wa­shington azonban mé,g ezzel az ütemmel sem elégedett. Alighanem ez á téma okozza majd a leghevesebb vit,át Ito Ma- szajosi japán külügymii liszter és amerikai tárgyalópartnerei között. Tokió bizonyára nehezen tudja szövetségese tudtára adnii, hogy saját jól felfogott érdekei inég ezt az arányt is megkérdőj'elezik. Nemcsak az alkotmány betűjével ég szellemével, hanem japán kül­politikai irányvonalával is sz’öges ellentétben . állna, ha önvédel mét meghaladó mértékben fejlesztené hadseregét. Bár kétségtelen, ho gy akadnak bizonyos körök Tokió­ban, amelyek rokonszenvvel fo - gadnák, ha az ország ismét kato-- nai hatalommá válna, szerencsé­re a múlt szellemének feltámasz­tására irányuló törekvések meg­lehetősen elszigeteltek. Washingtonban viszont úgy vé­lik: Japán alkalmas arra a sze­repre, amelyet az USA — más- irányú elkötelezettségei miatt — Ázsia térségében egyre kevésbé képes betölteni. Ha létezik carteri külpolitikai koncepció — a gyako­ri megingások és a váratlan for­dulatok ezt is sűrűn kétségessé te­szik —, akkor az éppen abból áll, hogy az USA szeretné a katonai kiadásokat szövetségeseivel minél nagyobb arányban emeltetni, hogy azok önállóan is képessé váljanak \ az amerikai stratégiai érdekeknek megfelelő fellépésre. Európában éppúgy megfigyelhető ez a törek­vés, mint Ázsiában, ahol az Egye­sült Államok legegyértelműbb szövetségese Japán. Csakhogy To­kióban másként ítélik meg a szi­getország érdekeit, mint a Csen­des-óceán másik partján. Japán­nak például nem éppen rokon­szenves a Peking és Washington közötti túlzott közeledés. Különö­sen veszélyes, ha az — mint a közelmúlt néhány eseményéből kitűnt — a fegyverkezés közvetett vagy közvetlen területeit is érinti. Nem kevésbé fontos Japán szá­mára a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok ápolása. Tokió gazda­sági körei egyre sürgetőbben föl­lépnek a Moszkvát sújtó szankciók eltörlése érdekében és nem adták fel a reményt, hogy a szibériai és a távol-keleti természeti kincsek kiaknázásában a japánj nemzet- gazdaság is valamilyen részt vál­laljon. Ito- Maszajosi — éppen a szovjet—japán kapcsolatok átte-' kiintésére — New Yorkban Gro- m.iko külügyminiszterrel is talál­kozni kíván. II'yen körülmények között alig­ha tekinthető pusztán udvariassá­gi ti.szteletkörnek Ito néhárly wa­shingtoni eszmecseréje. Különösen Brown amerikai hadügyminiszter­rel és Brzezinski nemzetbiztonsá­gi főtanácsadóval szemben kell majd szilárdan védelmeznie hazá­ja érdelteit. Gy. D. Kambodzsai távirat az ENSZ főtitkárához A kambodzsai népi forradalmi tanács a Kambodzsai Népköztár­saság egyetlen jogos képviselője — hangzik Hun Sen kambodzsai külügyminiszternek Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkárhoz és a köz­gyűlés 35. ülésszakának elnökéhez intézett távirata. A táviratot a közgyűlés hivatalos dokumentu­maként hozták nyilvánosságra. A távirat rámutat, hogy a Kam­bodzsával kapcsolatos kérdések bármely nemzetközi fórumon, így az ENSZ-közgyűlésen is csak a ' oWa,dälth:ivtaflä'ös Vrtéghátál- 1 mázott képviselőjének részvételé­vel oldhatók meg. Mióta az egy­séges népi támogatást élvező népi forradalmi tanács van hatalmon Kambodzsa újj.ászületett, jelentős gazdasági, szociális és kulturális sikereket ért el — hangsúlyozza táviratában a kambodzsai külügy­miniszter. Végül felkéri az ENSZ- főtitkárát, tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy véget érjen ia Pol Pot-ista képviselőknek az E'NSZ-ben való jogtalan és megengedhetetlen je­lenléte, és hogy heíyét a népi fórHdálmi tanács kéj} vlSélőjé* fog­lalhassa el. Ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Az 1979-es esztendőt sikeres évnek tekintjük annyiban, amennyiben megalapozta egy hosszabb időszak gazdasági mun­káját, s e törekvések középpont­jában javította a magyar népgaz­daság egyensúlyi helyzetét. Nem minden területen és nem minden vonásában egyértelműen kedve­ző a kép, ám a fő folyamatok változásai mindenképpen, sokat ígérőek. < Az utóbbit az idei év első nyolc hónapjának tapaszta­la tai is alátámasztani látszanak — így sommázta az országgyű­lés terv- és költségvetési, bizott­sága pénteki ülésén az 1979. évi állami költségvetés végrehajtásá­ról szóló törvénytervezet tanulsá­gait. Szóbeli kiegészítőjében Hetényi István pénzügyminiszter azt a po­litikai eltökéltséget emelte ki, amely a gazdasági folyamatok megváltoztatására irányult, s 1979 — ebben is jó iskola volt. Mindez bizonyítja, hogy a lépés­váltás nem egyszerűen az irányí­tásnak, a szakigazgatásnak, a vállalatoknak a teendője volt — az egész szocialista' társadalom saját ügyének érezte. Ezt a fo­lyamatot, ezt az együttműködést szükséges fenntartani 1980 hátra­lévő hónapjaiban is. A terv- és költségvetési bizott­ság őszi ülésszakot előkészítő ta­nácskozásán az országgyűlés ál­landó bizottságainak képviselői is beszámoltak az elmúlt napok­ban lezajlott testületi eszmecse­rék állásfoglalásairól. Az elhang­zott észrevételekről a pénzügy- miniszter azt mondotta: a konst­ruktív légkörű bizottsági vitákon elhangzott állásfoglalásokat meg­vizsgálják, s az elhangzott kérdé­sekre az irányító munkában igye­keznek megoldást találni. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Keresztyén Békekonferencia A* prágai székhellyel működő nemzetközi egyházi békeszervezet, a Keresztyén Békekonferencia (KBK) tevékenységéről sajtóértekezletet tartottak pénteken a csehszlovák fővárosban. Ezen dr. Tóth Károly elnök, református püspök, dr. Lubomir Mirejovsky főtitkár és a szer­vezet más vezetői ismertették a KBK törekvéseit és más időszerű nem­zetközi kérdésekben képviselt álláspontját. Elmondták, hogy a több mint 20 éve megalakult Keresztyén Békekon­ferencia munkájában ma már a világ több mint 80 országának egy­házai, illetve hívői vesznek részt. A KBK eleinte csak a háború és a fegyverkezés elleni küzdelmet tartotta feladatának, de hamarosan át­tért egy szélesebben értelmezett vallási-békemozgalmi küldetése telje­sítésére. Szüntelenül mozgósítani akarja a maga eszközeivel és módsze­reivel a keresztyének tömegét a leszerelésért, az enyhülésért és a bé­kés nemzetközi együttműködésért való munkálkodásra, valamint a nem­zeti felszabadítás céljainak, az emberiség gazdasági, társadalmi és kul­turális haladásának előmozdítására, mivel enélkül nem alakulhat ki igazán szilárd és igazságos világbéke. • Rendkívüli FAO-értekezlet Pénteken sürgősséggel összehívták Rómában a FAO keretében élei-1 miszer-segélyeket nyújtó 31 ország képviselőit, hogy az Afrikában ki­alakult élelmezési helyzet problémáit tanulmányozzák és hozzanak in­tézkedéseket. A Szaharától délre elterülő területen az idei gabonatermés 2 millió tonnával kevesebb a tavalyinál és kétszer annyi gabona importjára len­ne szükség az idén, mint 1978-ban. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében igen elmaradott országok ezt nem tudják maguknak biz­tosítani, az eddigi felajánlott 500 ezer tonna gabonasegély pedig kevés­nek bizonyul. Mintegy 1,4 millió tonna gabona azonnali szállítása old­hatja meg ezen országok jelenlegi élelmiszer-problémáját. {

Next

/
Thumbnails
Contents