Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

4 • PETŐFI NÉPE

1980. szeptember 3.

Csak összefogással léphetnek előbbre

0 Féderer József pirttltkár: — Szorgalmas nép lakja ezt a köz* séget.

• Az utolsó simítások a sertéstelep szociális épületén.

Megszűnik a balesetveszély

Kiskunhalason, a Sóstó u. 20. szám alatt lakik Horváth László- né, aki rendszeresen megmártó* zik a helyi fedett fürdő vizében, mely gyógyitólag hat a mozgásszervi betegségre. Eme szolgáltatást legutoljára augusztus 7-én vette igénybe, ám ezt a napot nem felejti el egyhamar. A részletekről így számolt be a lapunkhoz küldött levelében:

A medencéből a mosdóhelyiségbe igyekeztem. Oda egy csarnokon át lehet eljutni, ahol megtalálható a presszó, körülötte emberek, akik a gumiból készült futószőnyegen álldogálnak előszeretettel. Most sem volt ez másképp, a szőnyeget is csak ügyeskedés, meg némi erőszakosság árán vehettem igénybe. Pár méterre voltam már a célomtól, amikor e borító anyag híján a víztől fényesen csillogó mozaiklapra kellett lépnem. Vesztemre. Azonnal elcsúsztam, s olyan szerencsétlenül estem, hogy eltörött

a csuklóm. Röviddel utána a városi kórház sebészetén kötöttem ki, ott találkoztam egy idős asz- szonytársammal, aki\az előző nap járt hasonló módon. \ Vajon hány ilyen eset következhet még be?

E közérdekű panaszról, kérdésekről tájékoztattuk a szolgáltató létesítmény üzemeltetőjét, a Dél- Bács megyei Vízmű Vállalatot, melynek igazgatója ezeket mondotta :

— A sajnálatos esetekről eddig nem tudtam. Máris intézkedem, hogy hasonló kellemetlenségekre többé ne kerülhessen sor. Ahol szükséges, beborítjuk gumiszőnyeggel a jelenleg még csupaszon levő mozaiklapökat. Szerencsére nem jár mindez jelentősebb költséggel, de ha így lenne, akkor is megtennénk, hiszen a nagy láto-> gatottságnak örvendő fedett fürdőnk — melyet hétvégeken négyötezer ember is felkeres — használóink biztonságáért felelősséggel tartozunk.

KÉRDEZZEN — FELELÜNK

A nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet párttitkára, Féderer József, éppen egy esztendeje, az elmúlt év szeptemberében került jelenlegi posztjára. Előtte néhány hónappal választották meg elnöknek Mihó Jánost. Tehát a közös gazdaság két első számú vezetője viszonylag nemrég irányítja az üzemet.

Féderer Józseffel az egy év irányító munkájának tapasztalatairól beszélgetünk:

— Talán szükséges megjegyezni, ihogy a község lakosságának háromnegyed része németajkú. Szorgalmas nép lakja Nemes nádudvart, azonban a határozott irányításra szükség van, mert az elmúlt évékben nem aknázták ki eléggé azokat a lehetőségeket, amelyeket az adottságok kínálnak. Mivel alapvetően a mezőgazdasági termelésiből él a község nagyobb része, ezért csak termelőszövetkezeti pártszervezet működik. Hozzá tartozik a tanácsnál,

az átfész-nél és más intézményeknél dolgozó párttagság is. öt pártcsoport van. Ezek 'közül kettő olyanokból tevődik össze, akik nem a termelőszövetkezetiben dolgoznak. A tsz-nyiugdíjasoknak külön’ pántcsoportj uk. van.

Az utóbbi hónapokban hattal gyarapodott a taglétszámúink. Közülük három máshonnan lett átigazolva, hármat pedig a tsz-ita- gok közül ivottunk fel.

A szövetkezet csaknem 3100 hektárnyi’ területen gazdálkodik ebből 2000 hektárnyi a szántó, a többi szőlő, valamint rét és legelő. A dolgozó tagok száma 'kétszáznyolcvan körül van, ennél .valamivel kisebb a nyugdíjasok, járadékosok aránya.

— A legnagyobb gondunk egyike, hogy megfelelő jövedelmet és életkörülményeket teremtsünk a tagságnak, hiszen nagy versenytársunk a példásan gazdálkodó Hosszúhegyi Állami Gazdaság, mely szinte körülölel bennünket földterületével. Ezért pártszervezetünk törekszik arra, hogy jó legyen a munkahelyi közérzet. Ennek egyik feltétele, hogy legr alálbb annyit keressenek a tagok, mintha az állami gazdaságiban dolgoznának. Ezenkívül gondoskodnunk kell szociális létesítményekről iá. Megoldottuk az üzemi étkeztetést. A 'helyi fogyasztási szövetkezettel együttműködve, a tenmeiőszövetkezetbén dolgozók részére kihordjuk a meleg ételt a munkahelyre. A 'közelijö.vőlben fejeződik ibe a felújított sertéstelepen az öltöző-, pihenőhelyiség építése — tájékoztat a párttitkár.

A későbbiekben elmondja: nagyon. lényeges, hogy a párt- és gazdaságvezetés jól együttműködik, mindent alaposan megvitatnak. Felismerték: ahhoz, hogy a gazdálkodásban, előbbre lépjenek, szükség van a szomszédos üzemekkel történő együttműködésre. A Hosszúhegyi Állami Gazdasággal jó a kapcsolat, beléptek a szőlő- és gyümölcstermesztési rendszerbe. A Kossuthnak 155 .hektárnyi régi .telepítésű szőlője van, amelyet folyamatosan, korszerűsítenék. Ennek termését teljes egészében az állami gazdaság dolgozza fel és' palackozza. További száz hektár telepítését készítették elő.

— A sertéstelep felújításáról már szóltam. Beléptünk az ipari sertéstenyésztő szövetkezetek közös vállalatába, az ISV-toe. Építettünk korszerű elletőt, malacnevelőt, kocaszállást. Saját kivitelezésiben készültek ezek. Az anyagi érdekeltség növelésére célprémiumot tűztünk ki az építési brigádnak. Ennek eredménye, hogy tavaly november 15-re elkészült a 220 férőhelyes kocaszállás a tervezett december 31-i határidő helyett.

— Fejleszteni akarjuk a szarvasmarha-tenyésztést is. Az utóbbi három év alatt a jó tenyésztői munkának köszönhetően a tejhozamot a magyartarka állománynál 1800 literről 3737 literre emeltük tehenenként. A további hozamnöveléshez fajtajavító keresztezésekre van szükség. Csaknem 450 hektárnyi rét- és legelőterületünk van. Az idén 50 hektáron telepítünk gyepet. A régi rét- és legelőterületeken a vízszabályozást megoldottuk, levezető árkok segítségével. Egyébként a régi gyepek egy részéit is feljavítjuk, hogy elegendő tömegta- karmányhoz jussunk — ismerteti a terveket Féderer József.

A Kossuth Termelőszövetkezet párttitkáríával történt beszélgetésből kitűnt, hogy a közös gazdaság kommunistái a 'gazdaságvezetéssel együttműködve igyekeznek előbbre lépni; élve a más gazdaságokkal történő összefogás lehetőségeivel.

K. S.

• Bischof Sebestyén, a Vörös Csillag szakmunkásbrigád vezetője szalmát gyűjt a termelőszövetkezet gabonaföldjén. E fontos betakarítási melléktermék felét a szövetkezet állatállományában használják fel, a másik felét ériékesítik. (Méhes! Éva felvételei)

Lehet-e méheket tartani?

A méhészettel foglalkozó jogszabály immáron tizenegy esztendeje ván hatályban. Eszerint, valamint a módosított előírás értelmében a közúttól legalább 10 méter, az épülettől, telekhatártól pedig minimum 4 méter távolságban lehetnek a méhkaptárak. De ilyenkor is elrendelhető, hogy a méhész két méter magasságú palánkot építsen, mégpedig a

kaptár közvetlen mentén, hogy ezáltal behatárolja a ki- és a visszarepülő méhek útját, így azok már nem zavarhatják a szomszédos lakókat. Ez ügyben egyébként a helyi tanács vb szak- igazgatási szerve jogosult döntéseket hozni, javasoljuk hát, hogy indokolt esetben oda forduljanak bejelentésükkel.

CIKKÜNK NYOMÁN

Bőséges a szemüvegkeret-választék

Sajtóposta rovatunkban nemrégen tettük szóvá, hogy az orvosi rendelésre készített szemüvegek között nehéz rátalálni a fejformának legmegfelelőbb keretre. Megírtuk az egyik szanki lakos panaszát, miszerint az általa használt pápaszem szára ólján rövid, alig ér a füle mögé, s bármelyik pillanatban leeshet, ha nem vigyáz a függőleges testtartásra. Valaha- praktikus,., vál-. toztatható szárú 'szémüvégékét is árusítottak, mostanság viszont sehol sem kapható efféle árucikk. Vajon miért? — kérdeztük érdekelt olvasóink nevében.

Cikkünkre az Optikai Finom- mechanikai és Fotócikkeket Értékesítő Vállalat budapesti központja levélben válaszolt, melyből az alábbiakat tudtuk meg:

A szemüvegek keretei nemzetközi érvényű szabvány alapján készülnek. Általános követelmény, hogy a keret középszakaszával, vagyis a kaliber (üvegtartó rész) és az orrnyereg szélességével arányos méretűnek kell lennie a szárnak. Persze arra lehetőség van, hogy a kisebb szemtávolságú keretre — egyszerű szerelési művelet révén — hosszabb szárat helyezzenek az OFOTÉRT- dolgozók. Fontos ismerni a helyes szemüvegillesztés lényegét: a szár akkor rögzít legjobban, ha hosz- szabban követi a fültő vonalát, s a fülkagyló mögötti ív felénél ér véget.

A hazánkban gyártott úgynevezett granvisus keretek kiváló

minőségűek — azokat jelentős tételben veszik át a külföldi meg- íendelők —, és e gazdag választékot rendszeresen bővítik az importból származó ilyen áruk. A kereskedelmi hálózatban tehát mindenki megtalálhatja azt a szemüvegkeretet, mely az optikai, az esztétikai, valamint az árra vonatkozó igényeit egyaránt kielégíti. Ha azonban valakinek sajátos' keretre vari" ^ Szüksége,az ekkor Szükséges egyedi darabot iß elkészíti külön megrendelésre a Granvisus Gyár, melynek képviselői a fővárosban levő nagyobb OFOTÉRT-üzletekben hetenként tartanak fogadóórát eme célból. A szakboltosok egyébként készséggel adnak felvilágosítást az ezzel kapcsolatosan hozzájuk fordulóknak', akik részére elvégzik a korábban vásárolt szemüvegük keretének újbóli igazítását, szabályozását.

Ami pedig a változtatható szárú szemüvegkeretet illeti, a termék valóban forgalomban volt több évtizeddel ezelőtt. Eladásának betiltására, illetve gyártásának megszüntetésére végül is azért került sor, mert a picinyke csavar, mellyel a szár méretét le! letett módosítani, hamar kilazult, használhatatlanná vált.

Összeállította:

Veiket Árpád

Az emberi tényező

A XII. KONGRESSZUS óta, a kongresszus állásfoglalásai nyomán gyakrabban hangzik el különböző fórumokon az a gondolat, hogy fejlődésünkben fokozódik az emberi tényező jelentősége. Más szóval, előrehaladásunk hajtóerői, mozgatói között fokozott figyelmet érdemeljek az emberek tudatosságával, képességeivel, képzettségével, továbbá — a némiképp elkoptatott, de azért kifejező erőt nem nélkülöző szóval élve — az emberek „hozzáállásával” összefüggő tényezők.

Vajon mi magyarázza e felismerés térhódítását közéletünkben? Vannak, akik ezt — olykor némi dnyhe rosszmájúsággal — az anyagi eszközök szűkösebbé válására vezetik vissza, mondván, emiatt vagyunk kénytelenek mostanában a pénzt nem igénylő tényezők fölértékelésére. Valóban, aligha tagadható, hogy a gondosabb gazdálkodás kényszere is ösztönöz egy ilyen értelemben átfogóbbnak, komplexebbnek nevezhető megközelítésre. Ám ez csak egyik, s nem a legfontosabb összetevő. Akármennyire bővében is lennénk az anyagi eszközöknek akkor is fel kellene ismernünk, hogy a fejlődés menetében, a fejlett szocialista társadalom építésében általában véve növekszik a szubjektív tényezők szerepe. A propagandáról szóló párthatározat már mintegy négy évvel ezelőtt felhívta a figyelmet erre, s a tények azóta is folyamatosan alátámasztják e felismerés aktualitását.

. DE MEGKÖZELÍTHETJÜK e problémakört más oldalról is. Gondoljunk csak azokra a vizsgálódásokra, amelyek tanúsága szerint ma a honi iparban a termelékenység szintje jobban elmarad a legfejlettebb országokétól, mint ahogy azt a műszaki fejlettség, j berendezések színvonala tekintetében mutatkozó különbség indokolná. Az elmaradás effajta többlete a munka szervezettségének, a munkaidő kihasználásának, vagyis a közvetlenül az embereken. múló tényezőknek az állapotából ered. Vagy gondoljunk arra, mekkora különbség tapasztalható egyes, egyébként azonos természeti feltételek közepette gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek eredményei között. A magyarázat a vezetés hozzáértésében, a szakemberekkel való ellátottságban, a munkához való viszonyban, vagyis ugyancsak szubjektív, emberi tényezőkben található. De kilépve a gazdaság köréből, mindannyian tudnánk példákat arra is, hogy egy vagy néhány ember lendületének, találékonyságának, szervezőkészségének hatására miként tud vonzóvá válni, eleven életet élni, egy ifjúsági szervezet, egy úttörőcsapat, egy művelődési intézmény, míg másutt hasonló vagy jobb anyagi lehetőségek birtokában, de az említett személyi feltételek híján mindent elborít a szürkeség, az érdektelenség.

A SZUBJEKTÍV tényező növekvő fontossága, így is mondhatnánk, jelen helyzetünk objektív sajátossága. Ennek az objektív, vagyis a felismeréstől és szándékunktól függetlenül létező törvényszerűségnek a tudatos számba vétele fontos erőforrás lehet munkánkban. Ennek alapja, első lépése maga a felismerés. Ám ennél tovább is kell jutnunk, azt is mérlegre téve, miként érhető el az emberi tényezők jobb, magasabb hatásfokú hasznosítása. Ebben az összefüggésben különös jelentőséget kap a? érdektelenség szerepe.

A KÉPESSÉGEK és törekvések a legjobban akkor hozhatók mozgásba, ha az érintettek közvetlenül vagy közvetve maguk is érdekeltek ebben. Bizonyosan összefügg a szubjektív tényezők növekvő szerepével, hogy az ufóbbi időben behatóbban foglalkozunk az érdekviszonyokkal, s ezeknek az egyének gondolkodására, magatartására, cselekvésére gyakorolt hatásával. Egészébe véve azonban még nem tudatosult kellően a kapcsolat az emberi tényezők szerepe, illetve az érdekviszonyok hatása között. Holott ez utóbbiak számításba vétele és tudatos alakítása nélkül az emberi tényezők erőteljesebb mozgásba hozására irányuló törekvés némiképpen légüres térben mozog.

Ugyanilyen szoros az összefüggése e törekvésnek a demokratizmus elmélyítésével is. Hiszen mi az embereket nem valamiféle „csavaroknak” tekintjük a tőlük függetlenül mozgásba hozott társadalmi gépezetben, nem egyszerűen a felsőbb akarat valóra váltásában számítunk rájuk, hanem építünk kezdeményezőkészségükre, leleményességükre, vállalkozó, újító kedvükre. Ezeknek a jellemvonásoknak, tulajdonságoknak a sokrétű fejlesztése csak demokratikus viszonyok között lehetséges, olyan légkörben, amelyben az ötletek, javaslatok, a jobbító szándékú bírálatok meghallgatásra találnak, s gondos mérlegelésre kerülnek. A munka- és lakóhelyi

demokratizmus elmélyítését szolgáló lépések tehát úgyszintén nem választhatók el az emberi tényező szerepének növekedésétől. Ellenkezőleg, fontos és nélkülözhetetlen elemét alkotják az e tendencia kibontakozásához szükséges feltételek rendszerének.

EBBEN az összefüggésben, a feltételek egész rendszerét szem előtt tartva, találhatjuk meg az erkölcsi ráhatás, az eszmei nevelés, a politikai meggyőződés valóságos szerepét. Miközben óvakodnunk szükséges attól, hogy kizárólag ezektől várjuk a tudatosság és a cselekvőkészség erősödését, nem is becsülhetjük le jelentőségüket. A tudatos ráhatás, meggyőzés, szemléletformálás és jellemalakítás semmi mással nem helyettesíthető szerepet játszik az egyének és közösségek tettrekész- ségének felkeltésében, cselekvésük kedvező irányának biztosításában.- Mindez meghatározza a poli- kai-mozgalmi szervezetek szerepét ebben a folyamatban. Túlzás nélkül mondható, hogy amilyen mértékben nő az emberi tényezők szerepe a társadalmi folyamatokban, ezzel egyenes arányban fokozódik a párt- és tömegszervezetek tevékenységének súlya is. Hiszen e tevékenységnek, — ha szabad ezt a kifejezést használ-' ni — a „tárgya” éppenséggel maga az ember, annak gondolkodása, magatartása, cselekvése. Éppen ezért a jelen helyzetben még nagyobb hangsúlyt kap az a gondolat, hogy a politikai-mozgalmi szervezeteknek, a pártszervezeteknek nem a tárgyi és szervezeti feltételek alakítására kell a fő figyelmet fordítaniuk, nem az ilyen kérdéseket kell elsősorban napirendre tűzniük és megoldaniuk (mint ahogyan ez ma még nem egy helyen történik), hanem az emberi tényezők kibontakoztatásában kell látniuk elsődleges hivatásukat. A technológia alakítását, a szervezeti korszerűsítés rendjének kimunkálását és a hasonló teendőket nyugo<}t lélekkel rábízhatjuk az erre rendeltetett állami, vállalati-intézményi irányító szervekre. A politikaimozgalmi munka hivatása, hogy az emberekre hasson, őket késztesse a közös célokat legjobban szolgáló tettekre.

FEJLŐDÉSÜNK mostani szakaszában nagyon sok, és egyre több múlik az embereken. Ha ennek összefüggéseit és kihatásait mindenhol át tudják gondolni és le tudják vonni a helyileg indokolt következtetéseket, akkor megsokszorozhatjuk erőforrásainkat és munkánk hatásfokát.

Gy. L.