Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

4 • PETŐFI NÉPE 1980. szeptember 3. Csak összefogással léphetnek előbbre 0 Féderer József pirttltkár: — Szorgalmas nép lakja ezt a köz* séget. • Az utolsó simítások a sertéstelep szociális épületén. Megszűnik a balesetveszély Kiskunhalason, a Sóstó u. 20. szám alatt lakik Horváth László- né, aki rendszeresen megmártó* zik a helyi fedett fürdő vizében, mely gyógyitólag hat a mozgás­szervi betegségre. Eme szolgálta­tást legutoljára augusztus 7-én vette igénybe, ám ezt a napot nem felejti el egyhamar. A rész­letekről így számolt be a lapunk­hoz küldött levelében: A medencéből a mosdóhelyi­ségbe igyekeztem. Oda egy csar­nokon át lehet eljutni, ahol meg­található a presszó, körülötte em­berek, akik a gumiból készült fu­tószőnyegen álldogálnak elősze­retettel. Most sem volt ez más­képp, a szőnyeget is csak ügyes­kedés, meg némi erőszakosság árán vehettem igénybe. Pár mé­terre voltam már a célomtól, amikor e borító anyag híján a víztől fényesen csillogó mozaik­lapra kellett lépnem. Vesztemre. Azonnal elcsúsztam, s olyan sze­rencsétlenül estem, hogy eltörött a csuklóm. Röviddel utána a vá­rosi kórház sebészetén kötöttem ki, ott találkoztam egy idős asz- szonytársammal, aki\az előző nap járt hasonló módon. \ Vajon hány ilyen eset következhet még be? E közérdekű panaszról, kérdé­sekről tájékoztattuk a szolgáltató létesítmény üzemeltetőjét, a Dél- Bács megyei Vízmű Vállalatot, melynek igazgatója ezeket mon­dotta : — A sajnálatos esetekről eddig nem tudtam. Máris intézkedem, hogy hasonló kellemetlenségekre többé ne kerülhessen sor. Ahol szükséges, beborítjuk gumisző­nyeggel a jelenleg még csupaszon levő mozaiklapökat. Szerencsére nem jár mindez jelentősebb költ­séggel, de ha így lenne, akkor is megtennénk, hiszen a nagy láto-> gatottságnak örvendő fedett für­dőnk — melyet hétvégeken négy­ötezer ember is felkeres — hasz­nálóink biztonságáért felelősséggel tartozunk. KÉRDEZZEN — FELELÜNK A nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet párttitká­ra, Féderer József, éppen egy esztendeje, az elmúlt év szep­temberében került jelenlegi posztjára. Előtte néhány hónap­pal választották meg elnöknek Mihó Jánost. Tehát a közös gazdaság két első számú vezetője viszonylag nemrég irányítja az üzemet. Féderer Józseffel az egy év irányító munkájának tapasztala­tairól beszélgetünk: — Talán szükséges megjegyez­ni, ihogy a község lakosságának háromnegyed része németajkú. Szorgalmas nép lakja Nemes nád­udvart, azonban a határozott irá­nyításra szükség van, mert az el­múlt évékben nem aknázták ki eléggé azokat a lehetőségeket, amelyeket az adottságok kínál­nak. Mivel alapvetően a mezőgaz­dasági termelésiből él a község nagyobb része, ezért csak terme­lőszövetkezeti pártszervezet mű­ködik. Hozzá tartozik a tanácsnál, az átfész-nél és más intézmények­nél dolgozó párttagság is. öt pártcsoport van. Ezek 'közül ket­tő olyanokból tevődik össze, akik nem a termelőszövetkezetiben dolgoznak. A tsz-nyiugdíjasoknak külön’ pántcsoportj uk. van. Az utóbbi hónapokban hattal gyarapodott a taglétszámúink. Kö­zülük három máshonnan lett át­igazolva, hármat pedig a tsz-ita- gok közül ivottunk fel. A szövetkezet csaknem 3100 hektárnyi’ területen gazdálkodik ebből 2000 hektárnyi a szántó, a többi szőlő, valamint rét és lege­lő. A dolgozó tagok száma 'két­száznyolcvan körül van, ennél .valamivel kisebb a nyugdíjasok, járadékosok aránya. — A legnagyobb gondunk egyi­ke, hogy megfelelő jövedelmet és életkörülményeket teremtsünk a tagságnak, hiszen nagy verseny­társunk a példásan gazdálkodó Hosszúhegyi Állami Gazdaság, mely szinte körülölel bennünket földterületével. Ezért pártszerve­zetünk törekszik arra, hogy jó legyen a munkahelyi közérzet. Ennek egyik feltétele, hogy legr alálbb annyit keressenek a tagok, mintha az állami gazdaságiban dolgoznának. Ezenkívül gondos­kodnunk kell szociális létesítmé­nyekről iá. Megoldottuk az üzemi étkeztetést. A 'helyi fogyasztási szövetkezettel együttműködve, a tenmeiőszövetkezetbén dolgozók részére kihordjuk a meleg ételt a munkahelyre. A 'közelijö.vőlben fe­jeződik ibe a felújított sertéstele­pen az öltöző-, pihenőhelyiség építése — tájékoztat a párttitkár. A későbbiekben elmondja: na­gyon. lényeges, hogy a párt- és gazdaságvezetés jól együttműkö­dik, mindent alaposan megvitat­nak. Felismerték: ahhoz, hogy a gazdálkodásban, előbbre lépjenek, szükség van a szomszédos üze­mekkel történő együttműködésre. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság­gal jó a kapcsolat, beléptek a sző­lő- és gyümölcstermesztési rend­szerbe. A Kossuthnak 155 .hektár­nyi régi .telepítésű szőlője van, amelyet folyamatosan, korszerűsí­tenék. Ennek termését teljes egé­szében az állami gazdaság dol­gozza fel és' palackozza. További száz hektár telepítését készítették elő. — A sertéstelep felújításáról már szóltam. Beléptünk az ipari sertéstenyésztő szövetkezetek kö­zös vállalatába, az ISV-toe. Épí­tettünk korszerű elletőt, malacne­velőt, kocaszállást. Saját kivite­lezésiben készültek ezek. Az anya­gi érdekeltség növelésére célpré­miumot tűztünk ki az építési bri­gádnak. Ennek eredménye, hogy tavaly november 15-re elkészült a 220 férőhelyes kocaszállás a ter­vezett december 31-i határidő helyett. — Fejleszteni akarjuk a szarvasmarha-tenyésztést is. Az utóbbi három év alatt a jó te­nyésztői munkának köszönhetően a tejhozamot a magyartarka ál­lománynál 1800 literről 3737 li­terre emeltük tehenenként. A to­vábbi hozamnöveléshez fajtajaví­tó keresztezésekre van szükség. Csaknem 450 hektárnyi rét- és legelőterületünk van. Az idén 50 hektáron telepítünk gyepet. A ré­gi rét- és legelőterületeken a víz­szabályozást megoldottuk, leveze­tő árkok segítségével. Egyébként a régi gyepek egy részéit is felja­vítjuk, hogy elegendő tömegta- karmányhoz jussunk — ismerteti a terveket Féderer József. A Kossuth Termelőszövetkezet párttitkáríával történt beszélgetés­ből kitűnt, hogy a közös gazdaság kommunistái a 'gazdaságvezetés­sel együttműködve igyekeznek előbbre lépni; élve a más gazda­ságokkal történő összefogás lehe­tőségeivel. K. S. • Bischof Sebestyén, a Vörös Csillag szakmunkásbrigád vezetője szalmát gyűjt a termelőszövetkezet gabonaföldjén. E fontos betakarítási melléktermék felét a szövetkezet állatállományában használják fel, a másik felét ériékesítik. (Méhes! Éva felvételei) Lehet-e méheket tartani? A méhészettel foglalkozó jog­szabály immáron tizenegy eszten­deje ván hatályban. Eszerint, va­lamint a módosított előírás értel­mében a közúttól legalább 10 méter, az épülettől, telekhatártól pedig minimum 4 méter távol­ságban lehetnek a méhkaptárak. De ilyenkor is elrendelhető, hogy a méhész két méter magasságú palánkot építsen, mégpedig a kaptár közvetlen mentén, hogy ezáltal behatárolja a ki- és a visszarepülő méhek útját, így azok már nem zavarhatják a szomszédos lakókat. Ez ügyben egyébként a helyi tanács vb szak- igazgatási szerve jogosult dönté­seket hozni, javasoljuk hát, hogy indokolt esetben oda forduljanak bejelentésükkel. CIKKÜNK NYOMÁN Bőséges a szemüvegkeret-választék Sajtóposta rovatunkban nem­régen tettük szóvá, hogy az or­vosi rendelésre készített szem­üvegek között nehéz rátalálni a fejformának legmegfelelőbb ke­retre. Megírtuk az egyik szanki lakos panaszát, miszerint az ál­tala használt pápaszem szára ólján rövid, alig ér a füle mögé, s bármelyik pillanatban leeshet, ha nem vigyáz a függőleges test­tartásra. Valaha- praktikus,., vál-. toztatható szárú 'szémüvégékét is árusítottak, mostanság viszont sehol sem kapható efféle árucikk. Vajon miért? — kérdeztük érde­kelt olvasóink nevében. Cikkünkre az Optikai Finom- mechanikai és Fotócikkeket Ér­tékesítő Vállalat budapesti köz­pontja levélben válaszolt, mely­ből az alábbiakat tudtuk meg: A szemüvegek keretei nemzet­közi érvényű szabvány alapján készülnek. Általános követel­mény, hogy a keret középszaka­szával, vagyis a kaliber (üvegtar­tó rész) és az orrnyereg széles­ségével arányos méretűnek kell lennie a szárnak. Persze arra le­hetőség van, hogy a kisebb szem­távolságú keretre — egyszerű sze­relési művelet révén — hosszabb szárat helyezzenek az OFOTÉRT- dolgozók. Fontos ismerni a helyes szemüvegillesztés lényegét: a szár akkor rögzít legjobban, ha hosz- szabban követi a fültő vonalát, s a fülkagyló mögötti ív felénél ér véget. A hazánkban gyártott úgyne­vezett granvisus keretek kiváló minőségűek — azokat jelentős té­telben veszik át a külföldi meg- íendelők —, és e gazdag válasz­tékot rendszeresen bővítik az im­portból származó ilyen áruk. A kereskedelmi hálózatban tehát mindenki megtalálhatja azt a szemüvegkeretet, mely az optikai, az esztétikai, valamint az árra vonatkozó igényeit egyaránt ki­elégíti. Ha azonban valakinek sa­játos' keretre vari" ^ Szüksége,az ekkor Szükséges egyedi darabot iß elkészíti külön megrendelésre a Granvisus Gyár, melynek képvi­selői a fővárosban levő nagyobb OFOTÉRT-üzletekben hetenként tartanak fogadóórát eme célból. A szakboltosok egyébként kész­séggel adnak felvilágosítást az ezzel kapcsolatosan hozzájuk for­dulóknak', akik részére elvégzik a korábban vásárolt szemüvegük keretének újbóli igazítását, sza­bályozását. Ami pedig a változtatható szá­rú szemüvegkeretet illeti, a ter­mék valóban forgalomban volt több évtizeddel ezelőtt. Eladásá­nak betiltására, illetve gyártásá­nak megszüntetésére végül is azért került sor, mert a picinyke csavar, mellyel a szár méretét le! letett módosítani, hamar kila­zult, használhatatlanná vált. Összeállította: Veiket Árpád Az emberi tényező A XII. KONGRESSZUS óta, a kongresszus állásfoglalásai nyo­mán gyakrabban hangzik el kü­lönböző fórumokon az a gondo­lat, hogy fejlődésünkben fokozó­dik az emberi tényező jelentősé­ge. Más szóval, előrehaladásunk hajtóerői, mozgatói között foko­zott figyelmet érdemeljek az em­berek tudatosságával, képességei­vel, képzettségével, továbbá — a némiképp elkoptatott, de azért kifejező erőt nem nélkülöző szó­val élve — az emberek „hozzáállá­sával” összefüggő tényezők. Vajon mi magyarázza e felis­merés térhódítását közéletünk­ben? Vannak, akik ezt — olykor némi dnyhe rosszmájúsággal — az anyagi eszközök szűkösebbé válására vezetik vissza, mond­ván, emiatt vagyunk kénytelenek mostanában a pénzt nem igény­lő tényezők fölértékelésére. Való­ban, aligha tagadható, hogy a gondosabb gazdálkodás kénysze­re is ösztönöz egy ilyen értelem­ben átfogóbbnak, komplexebb­nek nevezhető megközelítésre. Ám ez csak egyik, s nem a leg­fontosabb összetevő. Akármennyi­re bővében is lennénk az anya­gi eszközöknek akkor is fel kel­lene ismernünk, hogy a fejlődés menetében, a fejlett szocialista társadalom építésében általában véve növekszik a szubjektív té­nyezők szerepe. A propagandáról szóló párthatározat már mintegy négy évvel ezelőtt felhívta a figyelmet erre, s a tények azóta is folyamatosan alátámasztják e felismerés aktualitását. . DE MEGKÖZELÍTHETJÜK e problémakört más oldalról is. Gondoljunk csak azokra a vizs­gálódásokra, amelyek tanúsága szerint ma a honi iparban a ter­melékenység szintje jobban elma­rad a legfejlettebb országokétól, mint ahogy azt a műszaki fejlett­ség, j berendezések színvonala tekintetében mutatkozó különbség indokolná. Az elmaradás effajta többlete a munka szervezettségé­nek, a munkaidő kihasználásának, vagyis a közvetlenül az embe­reken. múló tényezőknek az ál­lapotából ered. Vagy gondoljunk arra, mekkora különbség tapasz­talható egyes, egyébként azonos természeti feltételek közepette gazdálkodó mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek eredményei kö­zött. A magyarázat a vezetés hoz­záértésében, a szakemberekkel való ellátottságban, a munkához való viszonyban, vagyis ugyan­csak szubjektív, emberi ténye­zőkben található. De kilépve a gazdaság köréből, mindannyian tudnánk példákat arra is, hogy egy vagy néhány ember lendüle­tének, találékonyságának, szer­vezőkészségének hatására miként tud vonzóvá válni, eleven életet élni, egy ifjúsági szervezet, egy úttörőcsapat, egy művelődési in­tézmény, míg másutt hasonló vagy jobb anyagi lehetőségek birtoká­ban, de az említett személyi fel­tételek híján mindent elborít a szürkeség, az érdektelenség. A SZUBJEKTÍV tényező nö­vekvő fontossága, így is mond­hatnánk, jelen helyzetünk ob­jektív sajátossága. Ennek az ob­jektív, vagyis a felismeréstől és szándékunktól függetlenül létező törvényszerűségnek a tudatos számba vétele fontos erőforrás lehet munkánkban. Ennek alap­ja, első lépése maga a felismerés. Ám ennél tovább is kell jutnunk, azt is mérlegre téve, miként ér­hető el az emberi tényezők jobb, magasabb hatásfokú hasznosítá­sa. Ebben az összefüggésben kü­lönös jelentőséget kap a? érdek­telenség szerepe. A KÉPESSÉGEK és törekvések a legjobban akkor hozhatók moz­gásba, ha az érintettek közvetle­nül vagy közvetve maguk is érde­keltek ebben. Bizonyosan össze­függ a szubjektív tényezők nö­vekvő szerepével, hogy az ufóbbi időben behatóbban foglalkozunk az érdekviszonyokkal, s ezeknek az egyének gondolkodására, ma­gatartására, cselekvésére gyako­rolt hatásával. Egészébe véve azonban még nem tudatosult kel­lően a kapcsolat az emberi ténye­zők szerepe, illetve az érdekvi­szonyok hatása között. Holott ez utóbbiak számításba vétele és tu­datos alakítása nélkül az emberi tényezők erőteljesebb mozgásba hozására irányuló törekvés némi­képpen légüres térben mozog. Ugyanilyen szoros az összefüg­gése e törekvésnek a demokratiz­mus elmélyítésével is. Hiszen mi az embereket nem valamiféle „csavaroknak” tekintjük a tőlük függetlenül mozgásba hozott tár­sadalmi gépezetben, nem egysze­rűen a felsőbb akarat valóra vál­tásában számítunk rájuk, hanem építünk kezdeményezőkészségük­re, leleményességükre, vállalkozó, újító kedvükre. Ezeknek a jellem­vonásoknak, tulajdonságoknak a sokrétű fejlesztése csak demokra­tikus viszonyok között lehetséges, olyan légkörben, amelyben az öt­letek, javaslatok, a jobbító szán­dékú bírálatok meghallgatásra ta­lálnak, s gondos mérlegelésre ke­rülnek. A munka- és lakóhelyi demokratizmus elmélyítését szol­gáló lépések tehát úgyszintén nem választhatók el az emberi tényező szerepének növekedésétől. Ellen­kezőleg, fontos és nélkülözhetetlen elemét alkotják az e tendencia kibontakozásához szükséges fel­tételek rendszerének. EBBEN az összefüggésben, a feltételek egész rendszerét szem előtt tartva, találhatjuk meg az erkölcsi ráhatás, az eszmei neve­lés, a politikai meggyőződés való­ságos szerepét. Miközben óvakod­nunk szükséges attól, hogy kizá­rólag ezektől várjuk a tudatos­ság és a cselekvőkészség erősödé­sét, nem is becsülhetjük le jelen­tőségüket. A tudatos ráhatás, meg­győzés, szemléletformálás és jel­lemalakítás semmi mással nem helyettesíthető szerepet játszik az egyének és közösségek tettrekész- ségének felkeltésében, cselekvésük kedvező irányának biztosításá­ban.- Mindez meghatározza a poli- kai-mozgalmi szervezetek szere­pét ebben a folyamatban. Túlzás nélkül mondható, hogy amilyen mértékben nő az emberi tényezők szerepe a társadalmi folyamatok­ban, ezzel egyenes arányban fo­kozódik a párt- és tömegszerve­zetek tevékenységének súlya is. Hiszen e tevékenységnek, — ha szabad ezt a kifejezést használ-' ni — a „tárgya” éppenséggel ma­ga az ember, annak gondolkodá­sa, magatartása, cselekvése. Ép­pen ezért a jelen helyzetben még nagyobb hangsúlyt kap az a gon­dolat, hogy a politikai-mozgalmi szervezeteknek, a pártszerveze­teknek nem a tárgyi és szervezeti feltételek alakítására kell a fő fi­gyelmet fordítaniuk, nem az ilyen kérdéseket kell elsősorban napi­rendre tűzniük és megoldaniuk (mint ahogyan ez ma még nem egy helyen történik), hanem az emberi tényezők kibontakoztatá­sában kell látniuk elsődleges hi­vatásukat. A technológia alakí­tását, a szervezeti korszerűsítés rendjének kimunkálását és a ha­sonló teendőket nyugo<}t lélek­kel rábízhatjuk az erre rendelte­tett állami, vállalati-intézményi irányító szervekre. A politikai­mozgalmi munka hivatása, hogy az emberekre hasson, őket kész­tesse a közös célokat legjobban szolgáló tettekre. FEJLŐDÉSÜNK mostani sza­kaszában nagyon sok, és egyre több múlik az embereken. Ha en­nek összefüggéseit és kihatásait mindenhol át tudják gondolni és le tudják vonni a helyileg indo­kolt következtetéseket, akkor megsokszorozhatjuk erőforrásain­kat és munkánk hatásfokát. Gy. L.

Next

/
Thumbnails
Contents