Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
1980. szeptember 3. • PETŐFI NÉPÉ • 3 KÜLFÖLDI DIÁKOK TAPASZTALATAI AZ ÜJ JOGSZABÁLYOKRÓL Bolgár és lengyel főiskolások Kecskeméten # A bolgár és lengyel főiskolások Bugacon lovasbemutatón is részt vettek, ahol felvételünk készült. Az általános és középiskolákban már megkezdődött a tanítás. A főiskolákon és egyetemeken viszont csak az elkövetkező hetekben gyülekeznek a hallgatók az 1980—81-es tanév évnyitójára. Sokan közülük a nyári termelési gyakorlaton szerzett tapasztalataikat is be tudják építeni az elméleti tantárgyak tanulásakor megszerzett ismereteikbe. Számos, a tanultaktól gyakran távol álló módszerrel ismerkedhettek meg már alig néhány kilométerre a tanügyi épülettől is. De vajon mit visznek masukkal a Kecskeméten járt külföldi diákok? A Kertészeti Egyetem kecskeméti főisleölai karának plovdivi es poznani diákvendégei már túl vannak kéthetes magyarországi programjuk felén. A több éves múltra visszatekintő kapcsolat keretében hazánkba látogató, leendő kertész és agrármérnököket Magyarország főbb kertészeti termelő tájaira kalauzolták el augusztus utolsó hetében. A Dunán- és Tiszántúlon a szakmai programokon kívül megismerkedhettek a táj építészeti, történelmi és természeti nevezetességeivel is. A Badacsonyi és Tokaj hegyaljai Állami Gazdaságban a szőlő- termesztéssel és feldolgozással ismerkedtek, Debrecenben az állami gazdaságban láthatták a most még csendes, de nemsokára érő hatalmas almatáblákat, valamint az üdítőital-gyártást. A szentesi Árpád Termelőszövetkezetben pedig közvetlenül a termelőktől tudhatták meg a nagy felületű zöldségtermesztés magyarországi nehézségeit, feladatait. Az egyhetes országjárás alatt a diákok szinte teljes képet alkothattak hazánk állami és szövetkezeti mezőgazdasági üzemeiről. A plovdivi főiskola hallgatóinak, ahogy Georgij Gaszpagyinov Gcorgijev összegezte: legjobban a nagygazdaságok szervezettsége tetszett, de értékes tapasztalatokat szereztek a termelőszövetkezetekben — például a borsodszi- rákiban — a melléküzemági tevékenységből. A bolgár főiskolai hallgató, aki már dolgozott a mezőgazdaságban tanulmányai megkezdése előtt, nagyszerű gyakorlatnak mondta az oktatás, a tudományos kutatás és a termelés ilyen mérvű kapcsolatát, amit a látogatott nagyüzemekben tapasztalhattak. K lengyel diákok csak tankönyvekből ismerték a széles körű állami és szövetkezeti, mezőgazda- sági termelést, hiszen országukban, a hasznosítható földterületnek csupán 18,5 százaléka van állami gazdasági és alig 1,5 százaléka szövetkezeti tulajdonban. Marta Dúcba-tói megtudtuk, hogy őket elsősorban a gazdaságossági, ökonómiai kérdések érdekelték, ezen túlmenően a több százezer hektáron termelő rendszerek munkája. A bolgár és lengyel diákok ezen a héten a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban, ahol almát szednek, megismerkednek a kétkezi munkával is Magyarországon. A hazánk szocialista mezőgazdaságáról sok tapasztalatot szerző főiskolásokat a hét végén búcsúztatják kecskeméti házigazdáik. Cz. P. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Fejlesztik a gazdaság irányítását Csehszlovákia az idén a 6. ötéves tervet fejezi be. Jóllehet még nincs itt a végső mérlegelés ideje, már tudjuk, hogy a népgazdaság megtartotta ugyan dinamikáját, de az utóbbi években a gazdasági fejlődés mind i;Q§hezebb külső és mind bonyolultabb belső feltételekkel találja magát szemben. Ma már világos, hogy a társadalom növekedő igényét nem lehet kielégíteni, csupán a termelés fokozásával. Napirendre került az inten- zifikálás, a termelés nagyobb hatásosságára való orientálódás. A munka minőségén feltétlenül javítani kell. Az eddigi fejlődés elemzése és a szocialista országok tapasztalata arra az egyértelmű következtetésre vezet, hogy a gazdaság tervszerű irányításának egész rendszerét hozzá kell igazítanunk az új körülményekhez. Az 1981— 1985-ös időszakot, a tervezés javítása, az anyagi érdekeltség erősítése és a termelési, műszaki alap precízebb megszervezése előzi meg. A tervezést főképpen tudományos jellegének megszilárdításával javítják. Sokat várunk az anyagi érdekeltség rendszerének bevezetésétől. A béralap például nem a bruttó termeléstől függ majd, hanem a vállalat termékeinek realizálható értékétől, tehát a jövedelmezőségtől, nyereségtől. Anyagiakkal ösztönzik majd a tudományos-műszaki haladásban a gyorsaságot, a termelési program megújítását. Az újfajta, kifogástalan, tehát első osztályú termékeket magasabb árkategóriába sorolják, míg a gyatra termékre ráfizet, aki gyártotta. Érdemes lesz exportra dolgozni, mégpedig nem csupán az exportterv teljesítése szempontjából, hanem a külföldön elért árak szemszögéből is! A vállalati ösztönző alapok részben a termelési műszaki alap fejlesztését, részben pedig a jutalmazást fedezik majd. Az új gazdasági intézkedések kifejezettebb differenciálódásához vezetnek a jól és a rosszul gazdálkodó szervezetek között. A tervezés tökéletesítésével és az anyagi serkentéssel egyidejűleg tökéletesítik az irányítás lépcsőfokai közötti együttműködést. A központi népgazdasági irányítás szerveitől több, jobb elgondolást, tökéletesebb koordinálást és ellenőrzést, nagyobb felelősséget várnak. A termélés szférájában ezenkívül szintén alkotóbban veszik ki részüket az irányításból. Mindez csak a tökéletesített irányítási rendszernek néhány főbb vonala, amely 1981-től érvénybe lép. A 7. ötéves tervre az irányítás reformjának már hatással kell lennie. Lakásépítők az NDK-ban A következő ötéves tervidőszakban 19ftl-től 1985-ig 930 000— 950 000 lakást építenek újonnan, vagy korszerűsítenek. Ahol a legnagyobb lakásproblémák várnak megoldásira, magasabb növekedési ütemet terveztek. Így a fővárosiban, Berliniben, ahol az ötéves tervidőszak alatt több mint 100 000 lakást építenek újonnan, illetve korszerűsítenek. Hasonló a helyzet Karl-Marx-Stadt, Lipcse, Drezda és Halle megyékben. Az új lakások építése a megyei városokból inkább a járási városokba tevődik át. Arra törekszenek, hogy a kulturális értékek megmaradjanak, és egyúttal megtalálják a gazdaságilag előnyös megoldásokat. Fontos szempont: a lakónegyedekben, sok legyen a zöldterület, a parkolók és a garázsok ne vegyék el a gyermekek mozgásterét, 'hogy az emberek jól érezzék magukat. Junker építési miniszter a Neues DeutscWandban így vázolta, mit kell tenni annak érdekében, hogy a 80-as évek támasztotta igényesebb feladatoknak az építőipariban eleget tegyenek: az építőiknek a meglevőből többet kell kihozniok, a rendelkezésre álló anyag- és energiaforrásokkal nagyobb teljesítménynövekedést kell biztosítaniok. Az építés költségeit összesen 15 százalékkal kell csökkenteni, az építési időt mindenekelőtt az ipari és tudományos objektumoknál 30—50 százalékkal kell lerövidíteni. Az eddiginél gyorsabban kell előrehaladnia az energiagazdasági szempontból előnyös építésnek. Az' elkövetkező években legalább egyharmad- dal kell csökkenteni az energiafelhasználást az új és korszerűsített épületek fűtésénél. Külön figyelmet érdemel a fajlagos anyagfelhasználás csökkentése már a tervezés fázisában. De minden egyes építőipari termelő- kollektíva számára a munkásbecsület ügye kell hogy legyen, hogy ne tűrjék el az anyagpazarlást. Kisebb ráfordítással többet és jobbat építeni — olyan feladat, amelynek megoldásában mindenki közreműködhet — hangsúlyozta a Neues Deutschland cikke. • Előtérben a minőség: a plzenl Skoda gyárban az atomerőmű-turbinák nagynyomású motorjait rendkívüli gonddal munkálják meg. • Automatizálás a 1 minőségért: az orsó nélküli szövőgépek százait gyártják Csehszlovákiában. Az Usti nad Orlice-i üzem már teljesen ezekkel a gépekkel van felszerelve. Nemrég fejeződött be az NDK- ban az építők VII. konferenciája. Arról tanácskoztak, hogy az építőipari dolgozók miként tudnak megfelelni a következő ötéves terv lényegesen magasabb követelményeinek. Pedig az eddigi eredmények miaitt sem kell szerénykedniük. 1971-től 1980-ig a lakásépítés volumene megduplázódott: több mint 1,4 millió lakást építettek újonnan, vagy korszerűsítettek, ami az NDK minden negyedik lakója számára jelent jobb lakás- viszonyokat. Az újonnan, épített lakások kétharmadát munkás családok, minden ötödiket fiatal házaspárok kapták. A tíz év alatt létesített 116 000 bölcsődei, és 220 000 óvodai férőhely, a 33 400 tanterem és a 1 285 iskolai tonnacsarnok jelzi a hatalmas teljesítményeket. Az elmúlt évtizedben lakásépítésre mintegy 100 milliárd márkát fordítottak. 1980-ban az összes nemzeti jövedelem 10 százalékát kapta ez a terület. ELEG GYAKORI, hogy a gyermeket ténylegesen tartó szülő azért kerül nehéz helyzetbe mert a tartásdíj fizetésére kötelezett másik szülő különböző módokon kivonja magát a fizetési kötelezettség alól. Így például: munkahelyéről kilép, állandó munkát nem vállal, külföldre távozik, ismeretlen helyen tartózkodik stb. Előfordulhat azonban olyán egyéb körülmény' is melynek következtében a gyermektartásdíj behajtása más okból válik átmenetileg lehetetlenné. Az így rászorult gyermekek nem maradnak segítség nélkül, mivel a jogszabályi feltétélek fennállása esetén kérelemre a bíróság soron kívüli eljárásban elrendeli a gyermektartásdíjnak az állam általi ideiglenes folyósítását. Ezt a gyermekek jogait és érdekeit biztosító lehetőséget a 12/1974. számú minisztertanácsi rendelet teremtette meg, melynek felhatalmazása alapján az igazságügyminiszter 4/1980. számú rendeletével módosította a gyermektartásdíj végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás a gyermektartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítására vonatkozó szabályait jelentősen érinti. VÁLTOZATLAN a jogszabály általános előírása, mely szerint, ha a tartásdíj átmenetileg behajthatatlan és a gyermek megfelelő tartása — a gyermeket gondozó szülő anyagi viszonyaira tekintettel nem biztosítható, a jogosult kérelemmel fordulhat a tartásdíjat megállapító bírósághoz annak érdekében, hogy rendelje el a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását. Ahhoz, hogy a bíróság a tartásdíjnak állam által való ideiglenes folyósítását elrendelje, az eddigi feltételeken túlmenően a módosítás bizonyos esetben újabb követelményt támaszt. Így külföldi kötelezett esetében a bíróság csak akkor rendelheti el a tartásdíj folyósítását, ha a jogosult igényét a kötelezettel szemben érvényesítette. A MINISZTERI RENDELET kimondja, hogy a bíróság tárgyaláson kívül végzéssel dönt a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósításáról. Döntésében az ideiglenes folyósítást az alapul szolgáló feltételek (a kötelezett fizetőképtelensége, ismeretlen helyen tartózkodása, a gyermek rászorultsága, a gyermeket gondozó szülő anyagi helyzete) előrelátható fennállásáig; legfeljebb azonban az előlegezett összeg első ízben történt kifizetésétől számított három évi időtartamra rendeli el. Újabb kérelem esetében — ha a feltételek fennállnak — a bíróság •nz ideiglenes folyósítást ismét elrendelheti. Az időbeli korlátozás — melyet a korábbi jogszabály nem tartalmazott — elejét kívánja venni annak, hogy az időközben arra már nem rászorulók részére folyósítás történjék. A körülményekben történő változások bejelentésére a módosító rendelet szélesebb körű kötelezettséget ír elő. Ennek megfelelően a tartásdíj folyósítását elrendelő végzés olyan felhívást tartalmaz, hogy az, akinek a kezéhez a bíróság a tartásdíjat folyósítja, továbbá a kötelezett, illetőleg azok a szervek melyeket a bíróság intézkedéséről értesített, kötelesek a bíróságnak vagy a bírósági gazdasági hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha a tartásdíj ideiglenes folyósításának feltételei már nem állnak fenn. így be kell jelenteni, ha a kötelezett a jogosult részére közvetlenül fizet tartásdíjat, ha a jogosult nagykorúvá vált, munkaviszonyt, szövetkezeti tagsági viszonyt létesített, vagy más kereső foglalkozást folytat, ha állami gondozásba kerül. Ugyancsak be kell jelenteni, ha a jogosult huzamosabb ideje nincs annak a gondozásában, akinek a kezéhez a bíróság a tartásdíjat folyósítja, továbbá ha házasságot kötött, tanulmányait abbahagyta, vagy befejezte, ha meghalt, végül, ha a gyermeket gondozó szülő anyagi helyzetében olyan kedvező változás állott be, hogy a gyermek eltartását biztosítani tudja. HA A BÍRÓSÁG arról szerez tudomást, hogy az ideiglenes folyósítás feltételei megszűntek, felhívja a bírósági gazdasági hivatalt, hogy a további intézkedésig a tartásdíj folyósítását mellőzze. Ezt követően a folyósítás feltételeit megvizsgálja, s ennek eredményeként elrendeli a visszatartott és további tartásdíj folyósítását, vagy a tartásdíj folyósítását megszünteti. Ha a tartásdíj végrehajtása, illetve a külföldön tartózkodó tartásra kötelezett személlyel szemben a tartási igény érvényesítése lehetővé válik, a bíróság a tartásdíj állam általi folyósítását megszünteti. Külföldi kötelezett esetében a folyósítás akkor szüntethető meg, ha a jogosult három hónapon belül igényét nem érvényesíti. A tartási kötelezettséget nem érinti, hogy az állam a jogosult részére ideiglenes tartásdíjat folyósított. Ha a lejárt tartásdíjat a kötelezettől behajtották, vagy az önként megfizette, a jogosult a tartásdíj hátralékként részére megfizetett összegből az állam által folyósított tartásdijat köteles az államnak visszafizetni. A RENDELET ELŐÍRÁSA alapján a bíróságok 1980. december hó 31. napjáig felülvizsgálják azokat az ügyeket, amelyekben a tartásdíj állam által történő folyósítását 1977. július 1. előtt rendelték el. s amennyiben a tartásdíj folyósításának feltételei fennállnak, új határozatot hoznak, ellenkező esetben a tartásdíj ideiglenes folyósítását megszüntetik. Az 1977. július 1. napja és 1980. július 1. napja között elrendelt tartásdíj-folyósítá- si ügyeket a bíróságok az első kifizetésétől számított három év elteltével ugyancsak felülvizsgálják. Az ismertetett miniszteri rendelet a Magyar Közlöny 1980. évi 3. számában jelent meg, 1980. július hó 1. napján lépett hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes KONTÉNER — KÖLCSÖN • Az ócsai Vörös Október Mg. Tsz társulást hozott létre az anyag- mozgatás korszerűsítéséért. A figyelemreméltó rendszerhez többek között konténertöltő berendezés és nagy teljesítményű, teher- gépkocsirá szerelhető forgódaru is tartozik. Újdonság, hogy az érdeklődők a gépeket kölcsön is vehetik. Gyermektartásdíj
