Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

1980. szeptember 3. • PETŐFI NÉPÉ • 3 KÜLFÖLDI DIÁKOK TAPASZTALATAI AZ ÜJ JOGSZABÁLYOKRÓL Bolgár és lengyel főiskolások Kecskeméten # A bolgár és lengyel főiskolások Bugacon lovasbemutatón is részt vettek, ahol felvételünk készült. Az általános és középiskolák­ban már megkezdődött a tanítás. A főiskolákon és egyetemeken vi­szont csak az elkövetkező hetek­ben gyülekeznek a hallgatók az 1980—81-es tanév évnyitójára. Sokan közülük a nyári termelési gyakorlaton szerzett tapasztala­taikat is be tudják építeni az el­méleti tantárgyak tanulásakor megszerzett ismereteikbe. Számos, a tanultaktól gyakran távol álló módszerrel ismerked­hettek meg már alig néhány ki­lométerre a tanügyi épülettől is. De vajon mit visznek masukkal a Kecskeméten járt külföldi diá­kok? A Kertészeti Egyetem kecske­méti főisleölai karának plovdivi es poznani diákvendégei már túl vannak kéthetes magyarországi programjuk felén. A több éves múltra visszatekintő kapcsolat keretében hazánkba látogató, leendő kertész és agrármérnökö­ket Magyarország főbb kertésze­ti termelő tájaira kalauzolták el augusztus utolsó hetében. A Du­nán- és Tiszántúlon a szakmai programokon kívül megismerked­hettek a táj építészeti, történel­mi és természeti nevezetességei­vel is. A Badacsonyi és Tokaj hegyal­jai Állami Gazdaságban a szőlő- termesztéssel és feldolgozással is­merkedtek, Debrecenben az álla­mi gazdaságban láthatták a most még csendes, de nemsokára érő hatalmas almatáblákat, valamint az üdítőital-gyártást. A szentesi Árpád Termelőszövetkezetben pe­dig közvetlenül a termelőktől tudhatták meg a nagy felületű zöldségtermesztés magyarországi nehézségeit, feladatait. Az egyhetes országjárás alatt a diákok szinte teljes képet al­kothattak hazánk állami és szö­vetkezeti mezőgazdasági üzemei­ről. A plovdivi főiskola hallgatói­nak, ahogy Georgij Gaszpagyinov Gcorgijev összegezte: legjobban a nagygazdaságok szervezettsége tetszett, de értékes tapasztalato­kat szereztek a termelőszövetke­zetekben — például a borsodszi- rákiban — a melléküzemági te­vékenységből. A bolgár főiskolai hallgató, aki már dolgozott a me­zőgazdaságban tanulmányai meg­kezdése előtt, nagyszerű gyakor­latnak mondta az oktatás, a tu­dományos kutatás és a termelés ilyen mérvű kapcsolatát, amit a látogatott nagyüzemekben tapasz­talhattak. K lengyel diákok csak tanköny­vekből ismerték a széles körű ál­lami és szövetkezeti, mezőgazda- sági termelést, hiszen országuk­ban, a hasznosítható földterület­nek csupán 18,5 százaléka van ál­lami gazdasági és alig 1,5 száza­léka szövetkezeti tulajdonban. Marta Dúcba-tói megtudtuk, hogy őket elsősorban a gazdaságossági, ökonómiai kérdések érdekelték, ezen túlmenően a több százezer hektáron termelő rendszerek munkája. A bolgár és lengyel diákok ezen a héten a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban, ahol almát szednek, megismerkednek a két­kezi munkával is Magyarorszá­gon. A hazánk szocialista mezőgaz­daságáról sok tapasztalatot szer­ző főiskolásokat a hét végén bú­csúztatják kecskeméti házigaz­dáik. Cz. P. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Fejlesztik a gazdaság irányítását Csehszlovákia az idén a 6. öt­éves tervet fejezi be. Jóllehet még nincs itt a végső mérlege­lés ideje, már tudjuk, hogy a népgazdaság megtartotta ugyan dinamikáját, de az utóbbi évek­ben a gazdasági fejlődés mind i;Q§hezebb külső és mind bonyo­lultabb belső feltételekkel talál­ja magát szemben. Ma már vi­lágos, hogy a társadalom növe­kedő igényét nem lehet kielégíte­ni, csupán a termelés fokozásá­val. Napirendre került az inten- zifikálás, a termelés nagyobb ha­tásosságára való orientálódás. A munka minőségén feltétlenül ja­vítani kell. Az eddigi fejlődés elemzése és a szocialista országok tapaszta­lata arra az egyértelmű következ­tetésre vezet, hogy a gazdaság tervszerű irányításának egész rendszerét hozzá kell igazítanunk az új körülményekhez. Az 1981— 1985-ös időszakot, a tervezés ja­vítása, az anyagi érdekeltség erő­sítése és a termelési, műszaki alap precízebb megszervezése előzi meg. A tervezést főképpen tudományos jellegének megszilár­dításával javítják. Sokat várunk az anyagi érde­keltség rendszerének bevezetésé­től. A béralap például nem a bruttó termeléstől függ majd, ha­nem a vállalat termékeinek rea­lizálható értékétől, tehát a jöve­delmezőségtől, nyereségtől. Anya­giakkal ösztönzik majd a tudo­mányos-műszaki haladásban a gyorsaságot, a termelési program megújítását. Az újfajta, kifogás­talan, tehát első osztályú termé­keket magasabb árkategóriába sorolják, míg a gyatra termékre ráfizet, aki gyártotta. Érdemes lesz exportra dolgozni, mégpedig nem csupán az exportterv telje­sítése szempontjából, hanem a külföldön elért árak szemszögé­ből is! A vállalati ösztönző ala­pok részben a termelési műszaki alap fejlesztését, részben pedig a jutalmazást fedezik majd. Az új gazdasági intézkedések kifejezet­tebb differenciálódásához vezet­nek a jól és a rosszul gazdálkodó szervezetek között. A tervezés tökéletesítésével és az anyagi serkentéssel egyidejű­leg tökéletesítik az irányítás lép­csőfokai közötti együttműködést. A központi népgazdasági irányí­tás szerveitől több, jobb elgon­dolást, tökéletesebb koordinálást és ellenőrzést, nagyobb felelőssé­get várnak. A termélés szférájá­ban ezenkívül szintén alkotóbban veszik ki részüket az irányításból. Mindez csak a tökéletesített irányítási rendszernek néhány főbb vonala, amely 1981-től ér­vénybe lép. A 7. ötéves tervre az irányítás reformjának már ha­tással kell lennie. Lakásépítők az NDK-ban A következő ötéves tervidőszak­ban 19ftl-től 1985-ig 930 000— 950 000 lakást építenek újonnan, vagy korszerűsítenek. Ahol a leg­nagyobb lakásproblémák várnak megoldásira, magasabb növekedé­si ütemet terveztek. Így a fővá­rosiban, Berliniben, ahol az ötéves tervidőszak alatt több mint 100 000 lakást építenek újonnan, illetve korszerűsítenek. Hasonló a helyzet Karl-Marx-Stadt, Lipcse, Drezda és Halle megyékben. Az új lakások építése a megyei vá­rosokból inkább a járási váro­sokba tevődik át. Arra töreksze­nek, hogy a kulturális értékek megmaradjanak, és egyúttal meg­találják a gazdaságilag előnyös megoldásokat. Fontos szempont: a lakónegyedekben, sok legyen a zöldterület, a parkolók és a gará­zsok ne vegyék el a gyermekek mozgásterét, 'hogy az emberek jól érezzék magukat. Junker építési miniszter a Neues DeutscWandban így vázol­ta, mit kell tenni annak érdeké­ben, hogy a 80-as évek támasztot­ta igényesebb feladatoknak az építőipariban eleget tegyenek: az építőiknek a meglevőből többet kell kihozniok, a rendelkezésre álló anyag- és energiaforrásokkal nagyobb teljesítménynövekedést kell biztosítaniok. Az építés költ­ségeit összesen 15 százalékkal kell csökkenteni, az építési időt min­denekelőtt az ipari és tudományos objektumoknál 30—50 százalékkal kell lerövidíteni. Az eddiginél gyorsabban kell előrehaladnia az energiagazdasági szempontból előnyös építésnek. Az' elkövetke­ző években legalább egyharmad- dal kell csökkenteni az energia­felhasználást az új és korszerűsí­tett épületek fűtésénél. Külön figyelmet érdemel a faj­lagos anyagfelhasználás csökken­tése már a tervezés fázisában. De minden egyes építőipari termelő- kollektíva számára a munkásbe­csület ügye kell hogy legyen, hogy ne tűrjék el az anyagpazarlást. Kisebb ráfordítással többet és jobbat építeni — olyan feladat, amelynek megoldásában minden­ki közreműködhet — hangsúlyoz­ta a Neues Deutschland cikke. • Előtérben a minőség: a plzenl Skoda gyárban az atomerőmű-turbinák nagynyomású motorjait rendkívüli gonddal munkálják meg. • Automatizálás a 1 minőségért: az orsó nélküli szövőgépek százait gyártják Csehszlovákiában. Az Usti nad Orlice-i üzem már teljesen ezekkel a gépekkel van felszerelve. Nemrég fejeződött be az NDK- ban az építők VII. konferenciája. Arról tanácskoztak, hogy az épí­tőipari dolgozók miként tudnak megfelelni a következő ötéves terv lényegesen magasabb köve­telményeinek. Pedig az eddigi eredmények miaitt sem kell sze­rénykedniük. 1971-től 1980-ig a lakásépítés volumene megduplázódott: több mint 1,4 millió lakást építettek újonnan, vagy korszerűsítettek, ami az NDK minden negyedik la­kója számára jelent jobb lakás- viszonyokat. Az újonnan, épített lakások kétharmadát munkás csa­ládok, minden ötödiket fiatal há­zaspárok kapták. A tíz év alatt létesített 116 000 bölcsődei, és 220 000 óvodai férőhely, a 33 400 tanterem és a 1 285 iskolai tonna­csarnok jelzi a hatalmas teljesít­ményeket. Az elmúlt évtizedben lakásépí­tésre mintegy 100 milliárd márkát fordítottak. 1980-ban az összes nemzeti jövedelem 10 százalékát kapta ez a terület. ELEG GYAKORI, hogy a gyer­meket ténylegesen tartó szülő azért kerül nehéz helyzetbe mert a tartásdíj fizetésére kötelezett másik szülő különböző módokon kivonja magát a fizetési kötele­zettség alól. Így például: munka­helyéről kilép, állandó munkát nem vállal, külföldre távozik, is­meretlen helyen tartózkodik stb. Előfordulhat azonban olyán egyéb körülmény' is melynek következ­tében a gyermektartásdíj behaj­tása más okból válik átmenetileg lehetetlenné. Az így rászorult gyermekek nem maradnak segítség nélkül, mivel a jogszabályi feltétélek fennállása esetén kérelemre a bí­róság soron kívüli eljárásban el­rendeli a gyermektartásdíjnak az állam általi ideiglenes folyósítá­sát. Ezt a gyermekek jogait és érde­keit biztosító lehetőséget a 12/1974. számú minisztertanácsi rendelet teremtette meg, melynek felhatal­mazása alapján az igazságügymi­niszter 4/1980. számú rendeletével módosította a gyermektartásdíj végrehajtására vonatkozó rendel­kezéseket. A módosítás a gyer­mektartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítására vo­natkozó szabályait jelentősen érinti. VÁLTOZATLAN a jogszabály általános előírása, mely szerint, ha a tartásdíj átmenetileg behajt­hatatlan és a gyermek megfelelő tartása — a gyermeket gondozó szülő anyagi viszonyaira tekintet­tel nem biztosítható, a jogosult kérelemmel fordulhat a tartásdí­jat megállapító bírósághoz annak érdekében, hogy rendelje el a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását. Ahhoz, hogy a bíróság a tar­tásdíjnak állam által való ideig­lenes folyósítását elrendelje, az eddigi feltételeken túlmenően a módosítás bizonyos esetben újabb követelményt támaszt. Így kül­földi kötelezett esetében a bíró­ság csak akkor rendelheti el a tartásdíj folyósítását, ha a jogo­sult igényét a kötelezettel szem­ben érvényesítette. A MINISZTERI RENDELET ki­mondja, hogy a bíróság tárgyalá­son kívül végzéssel dönt a tartás­díjnak az állam által való ideig­lenes folyósításáról. Döntésében az ideiglenes folyósítást az alapul szolgáló feltételek (a kötelezett fizetőképtelensége, ismeretlen he­lyen tartózkodása, a gyermek rá­szorultsága, a gyermeket gondozó szülő anyagi helyzete) előrelátha­tó fennállásáig; legfeljebb azon­ban az előlegezett összeg első íz­ben történt kifizetésétől számított három évi időtartamra rendeli el. Újabb kérelem esetében — ha a feltételek fennállnak — a bíróság •nz ideiglenes folyósítást ismét el­rendelheti. Az időbeli korlátozás — melyet a korábbi jogszabály nem tartalmazott — elejét kí­vánja venni annak, hogy az idő­közben arra már nem rászorulók részére folyósítás történjék. A körülményekben történő vál­tozások bejelentésére a módosí­tó rendelet szélesebb körű köte­lezettséget ír elő. Ennek megfele­lően a tartásdíj folyósítását el­rendelő végzés olyan felhívást tar­talmaz, hogy az, akinek a kezé­hez a bíróság a tartásdíjat fo­lyósítja, továbbá a kötelezett, il­letőleg azok a szervek melyeket a bíróság intézkedéséről értesített, kötelesek a bíróságnak vagy a bírósági gazdasági hivatalnak ha­ladéktalanul bejelenteni, ha a tar­tásdíj ideiglenes folyósításának feltételei már nem állnak fenn. így be kell jelenteni, ha a köte­lezett a jogosult részére közvetle­nül fizet tartásdíjat, ha a jogo­sult nagykorúvá vált, munkavi­szonyt, szövetkezeti tagsági vi­szonyt létesített, vagy más kere­ső foglalkozást folytat, ha álla­mi gondozásba kerül. Ugyancsak be kell jelenteni, ha a jogosult huzamosabb ideje nincs annak a gondozásában, akinek a kezéhez a bíróság a tartásdíjat folyósít­ja, továbbá ha házasságot kötött, tanulmányait abbahagyta, vagy befejezte, ha meghalt, végül, ha a gyermeket gondozó szülő anya­gi helyzetében olyan kedvező változás állott be, hogy a gyer­mek eltartását biztosítani tudja. HA A BÍRÓSÁG arról szerez tudomást, hogy az ideiglenes fo­lyósítás feltételei megszűntek, felhívja a bírósági gazdasági hi­vatalt, hogy a további intézkedés­ig a tartásdíj folyósítását mellőz­ze. Ezt követően a folyósítás fel­tételeit megvizsgálja, s ennek eredményeként elrendeli a vissza­tartott és további tartásdíj folyó­sítását, vagy a tartásdíj folyósí­tását megszünteti. Ha a tartásdíj végrehajtása, il­letve a külföldön tartózkodó tar­tásra kötelezett személlyel szem­ben a tartási igény érvényesítése lehetővé válik, a bíróság a tar­tásdíj állam általi folyósítását megszünteti. Külföldi kötelezett esetében a folyósítás akkor szün­tethető meg, ha a jogosult há­rom hónapon belül igényét nem érvényesíti. A tartási kötelezettséget nem érinti, hogy az állam a jogosult részére ideiglenes tartásdíjat folyósított. Ha a lejárt tartásdí­jat a kötelezettől behajtották, vagy az önként megfizette, a jogosult a tartásdíj hátralékként részére megfizetett összegből az állam ál­tal folyósított tartásdijat köteles az államnak visszafizetni. A RENDELET ELŐÍRÁSA alapján a bíróságok 1980. decem­ber hó 31. napjáig felülvizsgálják azokat az ügyeket, amelyekben a tartásdíj állam által történő fo­lyósítását 1977. július 1. előtt rendelték el. s amennyiben a tar­tásdíj folyósításának feltételei fennállnak, új határozatot hoz­nak, ellenkező esetben a tartás­díj ideiglenes folyósítását meg­szüntetik. Az 1977. július 1. nap­ja és 1980. július 1. napja kö­zött elrendelt tartásdíj-folyósítá- si ügyeket a bíróságok az első ki­fizetésétől számított három év elteltével ugyancsak felülvizsgál­ják. Az ismertetett miniszteri ren­delet a Magyar Közlöny 1980. évi 3. számában jelent meg, 1980. jú­lius hó 1. napján lépett hatály­ba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes KONTÉNER — KÖLCSÖN • Az ócsai Vörös Október Mg. Tsz társulást hozott létre az anyag- mozgatás kor­szerűsítéséért. A figyelemre­méltó rendszerhez többek között konténertöltő berendezés és nagy teljesítményű, teher- gépkocsirá szerelhető forgódaru is tartozik. Újdonság, hogy az érdeklődők a gépeket kölcsön is vehetik. Gyermektartásdíj

Next

/
Thumbnails
Contents